1. § (1) A rendelet területi hatálya a Budapest X. kerület, 40988/47 hrsz.-ú ingatlan - (40988/12) hrsz.-ú közterület - (40988/25) hrsz.-ú közterület - Jászberényi út által határolt területre terjed ki.

(2) Jelen előírások a mellékelt Szabályozási Tervvel együtt érvényesek.

(3) A rendelet hatálya alá tartozó területen (továbbiakban: terv területe) területet felhasználni, építési telket, építési területet kialakítani, meglévő épület rendeltetését megváltoztatni, építési tevékenységet folytatni, valamint ilyen célra hatósági engedélyt kiadni csak az Országos Településrendezési és Építési Követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet (továbbiakban: OTÉK), a Fővárosi Szabályozási Kerettervről szóló 46/1998. (X. 15.) Főv. Kgy. rendelet (továbbiakban: FSZKT), a Budapesti Városrendezési és Építési Keretszabályzatról szóló 47/1998. (X. 15.) Főv. Kgy. rendelet (továbbiakban: BVKSZ), a Fővárosi településrendezési eszközök összhangjához szükséges követelményekről szóló 48/1998. (X. 15.) Főv. Kgy. rendelet és az általános érvényű rendelkezéseknek, hatósági előírásoknak és szabványoknak, illetve jelen rendelet előírásaiban és a Szabályozási Tervlapon foglaltaknak megfelelően szabad.

2. § (1) A Szabályozási Terv kötelező elemei az alábbiak:

3. § (1) Az 1. § (1) bekezdésében lehatárolt terület beépítésre szánt és beépítésre nem szánt területekre tagozódik.

(2) A beépítésre szánt területek az FSZKT szerint az alábbi keretövezetbe tartoznak:

4. § (1) A telekalakítást követően a jelen rendeletben előírt elő-, oldal- és hátsókerti építési határvonalak által körülhatárolt területrészen, azaz a keletkező építési helyen kívül eső épületen, illetve épületrészen az építésügyi hatósági engedélyhez kötött építési tevékenység kizárólag a jelenleg meglévő épülettömegen belül engedélyezhető.

(2) Jelen rendeletben előírt maximális építménymagasságot meghaladó épületen az építésügyi hatósági engedélyhez kötött hasznos alapterületet növelő építési tevékenység kizárólag a jelenleg meglévő épülettömeg horizontális bővítésével lehetséges, a maximum beépítési % mértékéig.

5. § Az M keretövezetbe tartozó területre meghatározott építési övezetek:

6. § (1) A Szabályozási Tervlapon alkalmazott jelölés:

7. § (1) A BVKSZ 51. §-a szerint a KL-KT közlekedési célú közterületek nyomvonal jellegű jelentős közlekedési építmények elhelyezésére szolgálnak.

8. § (1) Kiszolgáló út

(2) A (40988/40) hrsz.-ú út jelenleg kiépítetlen szakaszának, városüzemeltetés járműveinek közlekedésére is alkalmas kiépítése a területen érdekelt tulajdonosok kötelezettsége.

9. § (1) Az ingatlanokon elhelyezett funkciókhoz szükséges parkolókat telken belül kell elhelyezni, térszín alatti garázsokban és/vagy térszín feletti parkolókban.

(2) Az M-X/SZ jelű építési övezetben saját tulajdonú tehergépjárművek esetén azok telken belüli elhelyezéséről gondoskodni kell.

(3) A tervezett létesítmények megközelítési lehetőségeit a forgalombiztonsági követelmények figyelembevételével kell megtervezni.

(4) Az OTÉK 36. § (7) bekezdésében a meghatározott - az országos közforgalmú vasútvonal szélső vágányától számított 50 m - távolságon belüli területek esetében építményt elhelyezni csupán a Központi Közlekedési Felügyelet Vasúti Felügyelet szakhatósági hozzájárulása mellett lehet, melyhez a szükséges előzetes vasúti üzemeltetői véleményt - a főosztály vasúti fejlesztési nyilatkozatának figyelembevételével - a MÁV Zrt. Pályavasúti Üzletág Pálya és Mérnöki Létesítmények Igazgatóságának Budapesti Területi Osztálya (1087 Budapest VIII., Kerepesi út 3.) adja ki.

(5) A megszüntetésre kerülő (40988/12) hrsz.-ú ingatlanon, az építési engedélyezési eljárás során a MÁV Zrt. előírhatja a tulajdonában lévő rézsű, valamint a bevágási rézsű tetején, mintegy 5 m szélességben vasúti kábelek, illetve MÁV közművek bemérését, biztosítva ezzel az alatta húzódó rézsű állékonyságának megőrzését, valamint a vezetékek védelméről való gondoskodás céljából a tulajdonosi és üzemeltetői megállapodásnak megfelelően.

10. § (1) A közterületeket rendeltetésének megfelelő célra bárki szabadon használhatja, azonban a használat mások hasonló célú jogait nem korlátozhatja.

(2) A közterület rendeltetéstől eltérő használatához a tulajdonos önkormányzat hozzájárulása szükséges.

(3) Amennyiben a rendeltetéstől eltérő használat építési tevékenységgel összefügg, a tulajdonosi hozzájáruláson túl az építési hatóság engedélyét is be kell szerezni.

(4) A közterületeken az önálló reklámhordozó közül csak max. 1,0 m átmérőjű hirdetőoszlop, valamint 1,0 m2 felületű reklám-, cég-, vagy címtábla elhelyezése megengedett.

(5) Közterületen az alábbi építmények helyezhetők el:

11. § (1) A rendelet 1. § (1) bekezdésében lehatárolt területen új épület(ek)et, építményrészt elhelyezni, vagy meglévő épületet átalakítani, bővíteni, korszerűsíteni, illetve rendeltetési módját megváltoztatni csak teljesen közművesített telken lehet.

(2) Közcsatornába kizárólag a felszíni vizek minősége védelmének szabályairól szóló rendelet (1. sz. függelék 1.) előírásainak megfelelő szennyvíz vezethető. Amennyiben ez nem teljesülne, a csatornára való csatlakozás előtt előkezelőt kell létesíteni.

(3) A közcsatornába (egyesített, illetve csapadék-vízcsatorna) és/vagy csapadékvíz elvezető árokba vezetett csapadékvizekkel szembeni minőségi követelményeket a felszíni vizek minősége védelmének szabályairól szóló rendelet (1. sz. függelék 1.) alapján kell meghatározni.

(4) Elválasztott rendszerű szennyvízcsatornába csapadékvíz nem vezethető.

(5) Vízvételi hellyel ellátott létesítményt csak a csatornahálózathoz csatlakoztatva szabad elhelyezni.

(6) A csapadékvizekre a vízszennyező anyagok kibocsátásaira vonatkozó határértékekről és alkalmazásuk egyes szabályairól szóló rendeletben (1. sz. függelék 2.) előírt minőségi követelmények a mértékadóak.

(7) Az újonnan létesítendő közművezetékeket térszín alatt kell elhelyezni. A közművezetékek térszín alatti elhelyezkedését az érvényes a közművezetékek térszín alatti elhelyezkedése című (1. sz. függelék 3.) szabvány tartalmazza.

(8) Az ingatlanok csapadékvizének elvezetéséről, a telek teljes területének víztelenítéséről a telkek tulajdonosai kötelesek gondoskodni.

(9) Az ivóvízellátást biztosító létesítményeknél be kell tartani a vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vízlétesítmények védelméről szóló rendelet (1. sz. függelék 4.) előírásait.

(10) A közterületen építendő vízi közművekre valamint az esetlegesen beépítésre kerülő előtisztító berendezésekre a Közép-Duna-Völgyi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőségtől vízjogi létesítési engedélyt kell kérni.

(11) Az elektronikus hírközlésről szóló mindenkor hatályos és az egyes építésügyi jogszabályok módosításáról szóló rendeletben (1. sz. függelék 5.) foglalt közműfeltételek biztosítása kötelező.

(12) A csatornahálózatra való csatlakozás előtt be kell szerezni az FCSM Zrt. fogadó nyilatkozatát.

(13) A közcsatornába vezetett szennyvíz minősége nem haladhatja meg a vízszennyező anyagok kibocsátásaira vonatkozó határértékekről és alkalmazásuk egyes szabályairól szóló rendelet (1. sz. függelék 6.) 4. számú mellékletében az egyéb befogadóba való közvetett bevezetés esetére előírt határértékeket.

12. § (1) A telekalakítás során keletkező ingatlanok számára a szükséges oltóvíz mennyiséget biztosítani kell.

(2) Új építmény elhelyezésénél az OTÉK 36. § szerint meghatározott építmények közötti legkisebb távolság betartandó.

(3) Meglévő, illetve új építményre vonatkozó építésügyi hatósági engedély köteles munkálatok esetén a tűzvédelmi hatósággal szükséges egyeztetni.

(4) A szükséges oltóvíz mennyiséget az országos tűzvédelmi szabályzat kiadásáról szóló rendelet (1. sz. függelék 7.) előírása értelmében föld feletti tűzcsapokról kell biztosítani.

(5) A tűzvédelem és polgári védelem műszaki követelményeinek megállapításáról szóló rendelet (1. sz. függelék 8.) szerint a területen valamennyi közterületen lévő tűzcsap helyét „D” jelű tűzcsapot jelző táblával kell megjelölni.

(6) A tűzcsapok telepítési helyét a hivatásos önkormányzati tűzoltósággal egyeztetni kell.

(7) A tűzoltóság vonulása és működése céljára - ha arról jogszabály, illetve nemzeti szabvány másként nem rendelkezik - az építményhez olyan utat, illetőleg területet kell biztosítani, amely alkalmas a tűzoltó gépjárművek nem rendszeres közlekedésére és működtetésére.

13. § (1) Az életvédelmi létesítmények létesítéséről szóló rendelet (1. sz. függelék 9.) előírásait kell figyelembe venni és alkalmazni.

(2) A polgári védelmi létesítmények (óvóhely) megszüntetéséhez, átalakításához és új létesítéséhez a Fővárosi Polgári Védelmi Igazgatóság konkrét eseti hozzájárulása szükséges.

(3) A védelmi létesítményt is érintő építési-, bontási engedély csak a Fővárosi Polgári Védelmi Igazgatóság jóváhagyásával adható ki.

14. § A területen tervezett földmunkákat (bontás, magas- és mélyépítés, közművesítés) csak régészeti szakfelügyelet mellett lehet elvégezni. A szakfelügyelet során próba- vagy megelőző feltárásra is sor kerülhet. A régészeti szakfeladatok elvégzésére a Budapesti Történeti Múzeum (1250 Budapest, Szent György tér 2. Pf. 4.) jogosult a beruházó költségére (örökségvédelmi törvény 19. § (3) pontja). A megelőző feltárásra a kulturális örökség védelméről szóló hatályos törvény, (1. sz. függelék 10.) valamint a régészeti lelőhelyek feltárásának, illetve a régészeti lelőhely, lelet megtalálója anyagi elismerésének részletes szabályairól szóló hatályos rendelet (1. sz. függelék 11.) szerinti szerződést kell kötnie a beruházónak a Budapesti Történeti Múzeummal.

15. § (1) Az 1. § (1) bekezdésben lehatárolt területen lévő fát kivágni csak a Polgármesteri Hivatalnál beszerzett fakivágási engedéllyel lehet.

(2) Az építés miatt engedély alapján kivágott fa pótlásáról helyi rendelet szerint kell gondoskodni.

(3) Minden 10 gépjárműnél nagyobb befogadóképességű felszíni várakozó- (parkoló) helyet fásítani kell. A fásítást minden megkezdett 4 db várakozó- (parkoló-) hely után egy darab, nagy lombkoronát növelő, környezettűrő, túlkoros fa telepítésével kell megoldani.

(4) Az építési telkek be nem épített és közlekedésre igénybe nem vett részét aktív zöldfelületként kell kialakítani és fenntartani, az építési övezetekben meghatározott zöldfelületi minimum értékek betartása mellett. Az út- és parkolófelület gyeprács, zöldbeton, stb. alkalmazása mellett sem számítható be a zöldfelületbe.

(5) A zöldfelületek kialakítása során nagyobbrészt honos fajokat kell használni, a zöldfelületeket többszintűen, intenzíven kell kialakítani.

(6) 10 000 m2 telekméret felett a kötelező zöldfelület egy részét a telekhatár mentén - az előkert kivételével - minimum 10,0 m szélességben egybefüggően háromszintesen kell kialakítani és fenntartani.

16. § (1) A felszín alatti vizeket érintő építési tevékenység esetén az építési engedélyezési eljárásba a Közép-Duna-Völgyi Vízügyi Igazgatóságot szakhatóságként be kell vonni.

(2) A konkrét vízjogi engedélyezési tervek készítése során a Közép-Duna-Völgyi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőséggel szükséges egyeztetni.

(3) Térburkolatról elvezetendő szennyezett csapadékvíz csak előtisztítást (olajfogó) követően vezethető csatornába, illetve (egyéb lehetséges megoldás híján) szikkasztó övárokba. A be- és kivezetések helyén mintavételre alkalmas helye(ke)t kell kialakítani.

(4) Területfeltöltések esetén a feltöltés talajmechanikai tulajdonságai mellett a feltöltött anyag szennyezettségét is meg kell vizsgálni.

(5) A területen a bontások, tereprendezések és építkezések során a kitermelt talaj minőségét meg kell vizsgálni. A vizsgálati eredmények alapján dönthető el a kitermelt talaj elhelyezésének módja, illetve az, hogy szükség van-e kármentesítésre. A szennyezés észlelése esetén a felszín alatti vizek védelméről szóló rendelet (1. sz. függelék 12.) alapján kell eljárni.

(6) A felszín alatti vizek védelme érdekében a területen potenciálisan szennyezési veszélyt jelentő tevékenység nem folytatható. A telepítendő tevékenységek a felszín alatti vizek védelméről szóló rendelet (1. sz. függelék 12.) előírásainak megfelelően kell eljárni.

(7) A területen tilos a szennyvízszikkasztás.

(8) A terület szennyeződés érzékenysége a felszín alatti vizek módosításáról szóló rendelet (1. sz. függelék 13.) alapján „B” érzékeny terület.

17. § (1) Telket alakítani csak úgy lehet, hogy az a terület rendeltetésének megfelelő, használatára alkalmas legyen, továbbá annak alakja, terjedelme, beépítettsége a Szabályozási Tervnek és a telekalakításról szóló rendeletnek (1. sz. függelék 24.) megfeleljen.

(2) Telekfelosztás

18. § (1) Jelen önkormányzati rendelet kihirdetése napját követő hónap 1. napján lép hatályba.

(2) A hatálybalépést követően