Győrság Község Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2007. (II. 8.) önkormányzati rendelete

a szociális igazgatás és szociális ellátások helyi szabályozásáról

Hatályos: 2007. 02. 08- 2007. 11. 30

Győrság Község Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2007. (II. 8.) önkormányzati rendelete

a szociális igazgatás és szociális ellátások helyi szabályozásáról

2007.02.08.

Győrság Község Önkormányzata Képviselő-testület a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 10.§ (1) bekezdésében, 25.§ (3) bekezdésében, 26.§-ában, 32.§ (1) és (3) bekezdéseiben, a 37/D.§ (2) és (5) bekezdéseiben, 38.§ (1) és (9) bekezdésében, 43/B.§ (1) és (3) bekezdésében, 45.§-ában, 46.§ (1) bekezdésében, 50.§ (2) bekezdésében, valamint a 60.§ (4) bekezdésében, foglalt felhatalmazása alapján a következő rendeletet alkotja.

I. Fejezet

Általános rendelkezések

1. § E rendelet célja, hogy meghatározza Győrság Község Önkormányzata Képviselő-testület által biztosított - a szociális igazgatásról és szociális ellátottságról szóló 1993. évi III. törvényben (továbbiakban: Sztv.) is szabályozott - pénzbeli, természetbeni és személyes gondoskodást nyújtó ellátások igénybevételének helyi szabályait, rendelkezzék az ellátások igénybevételének jogosultságáról, az ellátások mértékéről, valamint igénybevétel módjáról.

2. § (1) E rendelet hatálya kiterjed Győrság község területén élő

a) lakóhellyel rendelkező magyar állampolgárokra,

b) az Sztv. 3. § (1) bekezdés b)-d), (2) és (3) bekezdésében meghatározott személyekre,

c) az Sztv. 6. §-ában meghatározott hajléktalan személyekre,

II. Fejezet

PÉNZBENI ELLÁTÁSOK

Időskorúak járadéka

3. § Az időskorúak járadékának megállapítása az Sztv. 32/B-E. §§-aiban meghatározottak szerint történik

Rendszeres szociális segély

4. § A települési önkormányzat jegyzője rendszeres szociális segélyt állapít meg az Sztv. 37/A. § (1) bekezdésében meghatározottaknak személyeknek, amennyiben a Sztv. 37/A. § (2)-(4) bekezdéseiben foglalt feltételeknek megfelelnek.

Az együttműködés eljárási szabályai

5. § (1) A kérelmezőt – kérelme elbírálását megelőzően – tájékoztatni kell az együttműködési kötelezettségéről, annak tartalmáról, formáiról, nyilatkoztatni kell arról, hogy kérelme kedvező elbírálása esetén az együttműködési kötelezettségének eleget tesz. Amennyiben az együttműködést nem vállalja, részére rendszeres szociális segély nem állapítható meg.

(2) Az együttműködés keretében a rendszeres szociális segélyre jogosult személy köteles:

a) az együttműködésre kijelölt szervnél értesítést követően megjelenni,

b) a beilleszkedést segítő programokon maradéktalanul részt venni,

c) az a) és b) pontok szerinti megjelenési kötelezettségének elmulasztása esetén távollétének okát írásban igazolni.

(3) Az együttműködésre kijelölt szerv írásban tájékoztatja a Győrság Község Önkormányzat jegyzőjét az együttműködési programban való részvételről, illetőleg annak elmulasztásáról.

A beilleszkedést segítő programok típusai

6. § Az önkormányzat az együttműködésre kijelölt szervvel közösen az alábbi típusú beilleszkedést segítő programokat dolgoz ki:

a) egyéni programok,

b) csoportos programok,

c) közösségi típusú programok.

Az együttműködési kötelezettség megszegése és súlyos megszegése

7. § (1) Az együttműködési kötelezettség megszegésének minősül, ha a kérelmező a beilleszkedést segítő programokon egy, legfeljebb három alkalommal nem vesz részt és kötelezettségének elmulasztását kimenteni nem tudja.

(2) Az együttműködési kötelezettség súlyos megszegésének minősül, ha a kérelmező a 4. §-ban foglalt együttműködési kötelezettséget nem vállalja, illetve, ha a beilleszkedést segítő programokon legalább négy alkalommal nem vesz részt és kötelezettségének elmulasztását kimenteni nem tudja.

Az együttműködési kötelezettség megszegésének következményei

8. § (1) Amennyiben a rendszeres szociális segélyre jogosult az együttműködési kötelezettségét a 6. § (1) pontja szerint megszegi, a rendszeres szociális segélyt 75%-os mértékben, további 6 hónapig kell tovább folyósítani.

(2) Ha az ügyfél a 4. §-ban foglalt együttműködési kötelezettséget nem vállalja, vagy súlyosan, illetve ismételten megszegi, rendszeres szociális segély iránti kérelmét el kell utasítani, illetve a segély folyósítását meg kell szüntetni.

(3) Az együttműködési kötelezettség megszegése vagy súlyos megszegése esetén az ügyfél mentesül a fenti jogkövetkezmények alól, ha a kötelezettség elmulasztását 8 napon belül kimenti.

Lakásfenntartási támogatás

9. § (1) A Képviselő – testület által átruházott hatáskörben az Sztv. 38. § (1) bekezdés a) pontja szerinti normatív lakásfenntartási támogatást az Sztv. 38-39. §§-ra figyelemmel a Szociálpolitikai Bizottság állapítja meg.

(2) A helyi lakásfenntartási támogatással kapcsolatos hatáskört a átruházott hatáskörben Szociálpolitikai Bizottság gyakorolja, figyelembe véve az Sztv. 38. és 39. §-át.

(3) Helyi lakásfenntartási támogatásban az a személy, illetve család részesíthető, akire nézve a következő feltételek együttesen teljesülnek:

a) a háztartásban az egy főre eső havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200 %-át,

b) a lakásfenntartás havi költségei meghaladják a háztartás havi összjövedelmének 30 %-át.

(4) A lakásfenntartás indokolt költségeinél a helyi lakásfenntartási támogatás esetén az alábbi kifizetések vehetők számításba:

a) lakbér vagy albérleti díj,

b) lakáscélú pénzintézeti kölcsön törlesztő részlete,

c) tüzelőanyag költsége,

d) közös költség,

e) csatornahasználati díj,

f) szemétszállítás költségei,

g) villanyáram költsége

h) vízfogyasztás költsége

i) gázfogyasztás költsége.

(5) A lakásfenntartási költségeket a támogatást igénylő nevére kiállított tárgyhavi, vagy a tárgyhót megelőző számlával, átutalási postautalvánnyal, a lakáscélú pénzintézeti kölcsönt pénzintézeti igazolással, a lakbér, albérleti díj havi összegét bérleti szerződéssel kell alátámasztani.

(6) A Képviselő-testület Szociálpolitikai Bizottság az egy négyzetméterre jutó helyben elismert havi költség összegét 200 Ft-ban / azaz Kettőszáz forintban /a (4) bekezdésben meghatározott költségek alapján

(7) Lakásfenntartási támogatás ugyanazon lakásra csak egy jogosultnak állapítható meg, függetlenül a lakásban élő személyek és háztartások számától.

(8) Külön lakásnak kell tekinteni a társbérletet, az albérletet és a jogerős bírói határozattal megosztott lakás lakrészeit.

(9) A támogatás a költségvetési év végéig állapítható meg, összege havi 2.500,-Ft.

(10) A lakásfenntartási támogatás iránti kérelem az év folyamán bármikor benyújtható, összege a kérelem benyújtásának hónapjában

a) teljes összegű, ha a kérelmet a tárgyhónap 16-át megelőzően nyújtották be,

b) a teljes összeg 50 %-a, ha a kérelmet a tárgyhónap 15-ét követően nyújtották be.

A kérelem elbírálása a kérelem benyújtását követő képviselő-testületi ülésen történik.

Ápolási díj

10. § (1) Az alanyi jogon járó ápolási díj megállapítása az Sztv. 40-44. §-ai alapján történik.

(2) A fokozott ápolást igénylő súlyosan fogyatékos személy gondozásáért, ápolásáért járó ápolási díjat állapít meg Győrság Község Önkormányzat jegyzője az Sztv. 43/A. §-a alapján, az ápolási díj havi összege az Sztv. 44. §-a alapján történik.

(3) Győrság Község Önkormányzat jegyzője méltányosságból ápolási díjat állapíthat meg annak a hozzátartozónak, aki 18. életévét betöltött tartósan beteg személy ápolását, gondozását végzi. A méltányossági ápolási díj megállapításának nem feltétele, hogy az ápoló és az ápolt egy háztartásban éljen.

Az ápolási díj akkor állapítható meg, ha az ápolást végzőnek és vele egy háztartásban élő családtagjának az egy főre jutó nettó jövedelme a mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb összegét, egyedülálló esetén 150%-át nem haladja meg.
(4) A méltányosságból megállapítható ápolási díj összege az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 80 %-a.

Átmeneti segély

11. § (1) A Képviselő-testület a létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került, valamint időszakosan vagy tartósan létfenntartási gondokkal küzdő személyek, valamint családok részére átmeneti segélyt nyújthat, elsősorban akkor, ha

a) önmaguk, illetve családjuk létfenntartásáról önhibájukon kívül nem tudnak gondoskodni

b) alkalmanként jelentkező többletkiadások miatt anyagi segítségre szorulnak.(Ilyen többletkiadás: betegség, elemi kár, egyedi tüzelőanyag beszerzés, közműdíj, gyógyszerköltség, gyógyászati segédeszköz beszerzése)

(2) Átmeneti segély különösen azon rászorulók részére biztosítható, akiknek a családjában az egy főre jutó havi nettó jövedelem nem haladja meg a mindenkori sajátjogú öregségi nyugdíjminimumot, egyedülálló esetén annak 150 %-át

(3) A Képviselő-testület átmeneti segélyben részesítheti azt a személyt, akinek havi gyógyszerköltsége az egy főre jutó jövedelem 15 %-át meghaladja, s nem részesül normatív-, vagy méltányossági közgyógyellátásban, továbbá az egészségbiztosítás által nem támogatott gyógyszer, gyógyászati segédeszköz beszerzéshez.

12. § (1) Az átmeneti segélyt úgy kell megválasztani, hogy maradéktalanul szolgálja a segélyben részesülő érdekeit. Az átmeneti segély alkalmanként, vagy havi részletességgel megállapítható.

(2) Természetben kell megállapítani a segélyt abban az esetben, ha feltételezhető, hogy a készpénzsegélyt nem rendeltetésének megfelelően használja fel a jogosult.

(3) Az átmeneti segély alkalmanként megállapítható összege rászorultsághoz igazodva állapítható meg, a segély összege 1.000,- Ft-tól az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegéig terjedhet.

Rendkívüli méltánylást érdemlő esetben - így többek között haláleset, természeti katasztrófa - az átmeneti segély összege az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegénél magasabb is lehet, de nem haladhatja meg a nyugdíjminimum négyszeresét.
(4) Átmeneti segélyben ugyanazon személy egy naptári éven belül legfeljebb 2 alkalommal részesíthető. Amennyiben egy határozatban többszöri segélyezés kerül megállapításra, a határozat rendelkező részében fel kell sorolni a későbbi kifizetések időpontját és a kifizetendő összeget.

13. § (1) Átmeneti segély a rászorult kérelmére, vagy bármely más személy javaslatára, továbbá hivatalból is megadható.

(2) A segély iránti kérelmet szóban, vagy írásban lehet előterjeszteni a Győrság község jegyzőjénél.

(3) A segély megállapítása iránti kérelemhez csatolni kell:

a) az igénylő és családja jövedelmeiről szóló igazolásokat, jövedelemnyilatkozatot

b) tartós, vagy időszakos betegség esetén a háziorvos igazolását arra vonatkozóan, hogy gyógykezeléshez szükséges gyógyszer közgyógyellátás terhére nem írható fel, vagy normatív és méltányos közgyógyellátásra nem jogosult gyógyszerköltségére vonatkozó igazolást

c) gyógyászati segédeszköz, vagy külföldi gyógyszer esetén a szakorvos igazolását, hogy a segédeszköz közgyógyellátás terhére nem rendelhető, illetve külföldi beszerzése szükséges.

(4) A jegyző környezettanulmányt készíthet a kérelmezőnél és családjánál.

(5) Sürgős esetben - ha az igénylő életkörülményei az azonnali segítséget indokolják - a segély utólagos bizonyítási eljárással, az igénylő nyilatkozat alapján kiutalható. Ilyen esetben a jegyző a határozathozatalt követő 15 napon belül helyszíni ellenőrzéssel győződik meg a nyilatkozat valódiságáról.

(6) Az átmeneti segély folyósítása történhet:

a) posta útján

b) házipénztárból

c) vásárlási utalvánnyal

d) a kérelmezővel kapcsolatban álló intézménynek közvetlen átutalással

e) a rászorult költségeinek átvállalásával.

(7) Az átmeneti segély megállapításáról átruházott hatáskörben a Képviselő-testület Szociálpolitikai Bizottsága dönt

Temetési segély

14. § (1) A Képviselő-testület temetési segélyt nyújthat annak, aki az elhunyt eltemettetéséről gondoskodott, annak ellenére, hogy arra nem volt köteles, vagy tartására köteles hozzátartozó volt ugyan, de a temetési költségek viselése a saját, illetve családja létfenntartását veszélyezteti. Temetési segélyben az részesülhet, akinek családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem éri el a mindenkori legalacsonyabb öregségi nyugdíj 300 %-át, egyedül élő esetén 400 %-át.

(2) Temetési segély nem állapítható meg annak, aki a hadigondozásról szóló 1994. évi XLV. törvény 16. §-a alapján temetési hozzájárulásban részesült.

(3) A segély összege nem lehet kevesebb a helyben szokásos legolcsóbb temetés a 1. sz. mellékletben meghatározott költségeinek 10%-ánál, de elérheti annak teljes összegét, ha a temetési költségek viselése a kérelmezőnek vagy családjának a létfenntartását veszélyezteti.

(4) A temetési segély kifizetése határozat alapján, készpénzben történhet.

(5) A temetési segély iránti kérelmet a haláleset bekövetkezésétől számított 30 napon belül lehet benyújtani Győrság Község Önkormányzat Polgármesteri Hivatalában, e határidő elmulasztása nem jogvesztő.

(6) Ha a temetési segély megállapítását nem a haláleset helye szerint illetékes települési önkormányzattól kérik, a kérelem elbírálásához szükséges az elhunyt személy halotti anyakönyvi kivonata is.

(7) A kérelmezőnek nyilatkozni kell arról, hogy a családjában az egy főre jutó jövedelem nem éri el az öregségi nyugdíjminimum mindenkori legkisebb összegének 300 %-át, egyedülálló esetén 400 %-át, és a temetés költségeinek fedezése saját, illetve családja létfenntartását veszélyezteti. Továbbá nyilatkozni kell arról, hogy a hadigondozásról szóló 1994. évi XLV. törvény 16. §-a alapján temetési hozzájárulásban nem részesült.

(8) A temetési segély odaítéléséről a Képviselő-testület által átruházott hatáskörben a polgármester dönt.

III. Fejezet

TERMÉSZETBEN NYÚJTOTT ELLÁTÁSOK

15. § (1) Egyes szociális rászorultságtól függő pénzbeli ellátások egészben vagy részben természetbeni szociális ellátás formájában is nyújthatók. Természetbeni szociális ellátásként nyújtható

a) a rendszeres szociális segély, a (2) bekezdésben meghatározott mértékben és feltételek fennállása esetén,

b) a lakásfenntartási támogatás,

c) az átmeneti segély,

d) a temetési segély.

(2) Rendszeres szociális segély természetbeni szociális ellátás formájában akkor nyújtható, ha a családban a Gyvt. 68. §-a szerint védelembe vett gyermek él. A rendszeres szociális segély természetbeni szociális ellátás formájában történő nyújtásának eljárási szabályait, a természetbeni juttatás formáit a települési önkormányzat rendeletben szabályozza, azzal, hogy védelembe vett gyermekenként a rendszeres szociális segély megállapított összegének 15%-a, de összesen legfeljebb 50%-a nyújtható természetben.

Köztemetés

16. § A köztemetés az Sztv. 48. §-ában szabályozott módon történik.

Méltányossági közgyógyellátás

17. § (1) Szociálisan rászorultnak tekinti a jegyző, és méltányosságból közgyógyellátásban részesítheti azt a személyt, aki alanyi jogú, vagy normatív közgyógyellátásra nem jogosult, de

a) aki családban él és az egy főre jutó nettó jövedelem nem éri el a mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb összegének 150 %-át, és gyógyszerköltsége meghaladja havi jövedelmének a 20 %-át,

b) egyedül élő személy, illetve gyermekét egyedül nevelő szülő esetében az egy főre jutó jövedelem nem éri el a mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb összegének 200 %-át és gyógyszerköltsége meghaladja a havi jövedelmének 20 %-át.

(3) A közgyógyellátás méltányosságból történő megállapítása iránti eljárásban csatolni kell a gyógyszertár igazolását a beteg által fizetendő gyógyszerköltségről, valamint a jövedelemnyilatkozatot, a jövedelemigazolásokat.

(4) Az önkormányzat az 1993. évi III. tv. 50. § (3) b.) alapján a havi rendszeres gyógyító ellátás költségének mértékeként : 6.400.- Ft-ot állapítja meg.

Egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság

17. § Az egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság megállapítása az Sztv. 54. §-ában foglaltak szerint történik.

Járulékfizetés alapjának igazolása

18. § A járulékfizetés alapjának igazolása az Sztv. 54/A §-ában foglaltak szerint történik.

IV. Fejezet

ALAPSZOLGÁLTATÁSOK

Étkeztetés

19. § (1) Napi egyszeri meleg étkeztetéséről gondoskodik az önkormányzat azok részére, akik azt önmaguk, illetve eltartottjaik részére tartósan vagy átmeneti jelleggel nem képesek biztosítani, különösen koruk, egészségi állapotuk, fogyatékosságuk, pszichiátriai betegségük, szenvedélybetegségük, vagy hajléktalanságuk miatt.

(2) Az étkeztetésre jogosult az, akinek – családban élő esetén – jövedelme az öregségi nyugdíjminimum 100%-át, egyedülálló esetén az öregségi nyugdíjminimum 150%-át nem haladja meg. Az étkezés térítési díjait a rendelet 3. sz. melléklete állapítja meg.

(3) Az étkeztetés iránti kérelmet a jövedelemigazolásokkal együtt a Győrság Község Önkormányzat Polgármesteri Hivatalában a jegyzőnél kell benyújtani.

(4) Az étkeztetés igénybevételéről, továbbá annak megszüntetéséről a polgármester dönt.

(5) Az étkeztetés házhoz szállítással történik.

Házi segítségnyújtás

20. § (1) A házi segítségnyújtás igénybevétele iránti kérelmet a jövedelemigazolásokkal együtt Győrság Község Önkormányzat Polgármesteri Hivatalában a jegyzőnél kell benyújtani.

(3) A házi segítségnyújtás elbírálásáról a polgármester dönt, és a családgondozó útján gondoskodik az Önkormányzat.

(4) A házi segítségnyújtás körébe tartozó gondozói tevékenység körét a 1/2000. (I.7.) SzCsM rendelet 25. §-a tartalmazza.

V. Fejezet

ELJÁRÁSI SZABÁLYOK

21. § (1) A szociális rászorultságtól függően pénzbeli és természetbeni ellátások iránti kérelmet - a szükséges mellékletekkel együtt - a Győrság községek jegyzőjénél lehet előterjeszteni.

Szükség esetén a támogatás hivatalból is nyújtható.
(2) A kérelmek alapján az előkészítő eljárás lefolytatása a jegyző feladata.
(3) A kérelemhez a pénzbeli és természetbeni szociális ellátások igénylésének és megállapításának, valamint folyósításának részletes szabályairól szóló 63/2006. (III. 27.) Korm. rendelet, illetve az azt módosító 326/2006.(XII. 23.) Korm. rendelet által említett ellátások tekintetében az ott felsorolt mellékleteket kell csatolni.
(4) A jövedelem számításánál irányadó időszak a kérelem benyújtását megelőző
a) három hónap: a havonta rendszeresen mérhető jövedelemmel rendelkezők esetében
b) egy év: az egyéb jövedelemmel rendelkezők esetében
(5) E rendelet szempontjából az egy főre jutó jövedelem: a (3) bekezdésben megjelölt időszakra eső családi jövedelemnek havi átlaga és a háztartásban életvitelszerűen együtt lakó közeli hozzátartozók hányadosa.

22. § (1) Minden e rendelet hatálya alá tartozó szociális ellátásban részesülő, a jogosultság feltételeit érintő tény és körülmény megváltozásáról 15 napon belül köteles értesíteni az ellátást megállapító szervet.

(2) Az e rendeletben és az Sztv-ben meghatározott feltételek hiányában vagy e rendelet vagy az Sztv. megsértésével nyújtott szociális ellátást meg kell szüntetni, az ellátást jogosulatlanul és rosszhiszeműen igénybevevőt pedig kötelezni kell

a) a pénzbeli szociális ellátás visszafizetésére;

b) természetben nyújtott szociális ellátás esetén a dolog visszaszolgáltatására vagy a szolgáltatásnak megfelelő pénzegyenérték megfizetésére;

c) a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátás esetében az intézményi térítési díj teljes összegének megfizetésére.[a továbbiakban: a)-c) pont alattiak együtt: megtérítés].

d) a megtérítés során a Sztv. 17. § rendelkezései szerint kell eljárni.

e) Ha Győrság Község Önkormányzat Képviselő-testülete a hatáskörébe tartozó szociális ellátás megtérítését rendeli el, a megtérítés összegét, illetve pénzegyenértékét, és a kamat összegét méltányosságból elengedheti, illetve csökkentheti.”

23. § (1) Az ellátást a családi segélyezés elvének érvényesítésével kell biztosítani. A családban életvitelszerűen együtt lakó személyek életmódját, szociális helyzetét, a rászorultságot egységben kell vizsgálni.

Az ellátásokat úgy kell megállapítani, hogy azok elősegítsék a család létfenntartási és lakhatási feltételeit. Amennyiben a család életmódja veszélyezteti az ott élő gyermekek megélhetését, elsősorban természetbeni támogatás formájában kell az ellátást biztosítani.
(2) Az e rendeletben szereplő szociális ellátások igénybevételének feltétele, hogy a kérelmező minden tőle elvárhatót megtegyen annak érdekében, hogy a szociális problémái részben vagy egészben megoldódjanak.
(3) A benyújtott kérelem valóságtartalma minden esetben környezettanulmány készítésével vizsgálható.

24. § (1) E rendelet alkalmazása során mindenkor figyelembe kell venni a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló többszörösen módosított 1993. évi III. törvény és annak végrehajtási rendeleteit.

(2) A szociális ellátásra jogosultság, a jogosultat érintő jog és kötelezettség megállapítására, továbbá hatósági ellenőrzésre a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.

VI. Fejezet

TÉRÍTÉSI DÍJ

25. § (1) A személyes gondoskodást nyújtó ellátásokért - az e rendeletben foglaltak szerint - az ellátást igénybe vevő jogosult, a szülői felügyeleti joggal rendelkező törvényes képviselő, valamint a jogosult tartására, gondozására köteles és képes személy térítési díjat köteles fizetni, amelyet a kötelezett jövedelmi viszonyai, valamint az intézményi térítési díj figyelembevételével kell megállapítani.

(2) A személyes gondoskodás körébe tartozó szociális szolgáltatások intézményi térítési díját a képviselő-testület minden év március 31-ig és szeptember 30-ig felülvizsgálja.

26. § (1) A személyes gondoskodást nyújtó alapszolgáltatás körében szabályozott étkeztetés intézményi térítési díjának alapja az élelmezés nyersanyagköltségének, valamint az étkeztetéssel kapcsolatosan felmerülő költségeknek egy ellátottra jutó napi összeg (élelmezési térítés).

(2) Az étkeztetés intézményi térítési díjának összegét a rendelet 2. számú melléklete, az étkeztetés személyi térítési díjának meghatározásának módját a rendelet 3. számú melléklet tartalmazza.

(3) A mellékletben meghatározott térítési díj havi összege nem haladhatja meg az ellátást igénybevevő rendszeres havi jövedelmének 25 %-át.

(4) Az étkeztetés személyi térítési díját a tárgyhó 10. napjáig kell megfizetni, amennyiben a befizetett összeg vagy a befizetendő összeg között eltérés van, azt a következő fizetés alkalmával be kell számítani, vagy visszafizetni.

(5) Az étkeztetésben részesülők személyi térítési díjának felülvizsgálatára évente egyszer kerül sor március 31-ig. Amennyiben az intézményi térítési díj év közben változik, abban az esetben a személyi térítési díjat is felül kell vizsgálni, módosítani kell.

VI. Fejezet

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

27. § (1) E rendelet, kihirdetése napján lép hatályba. A kihirdetés napján folyamatban lévő ügyekre jelen rendelet alkalmazandó.

(2) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát vesztik a szociális igazgatás és szociális ellátások helyi szabályozásáról szóló Győrság Községi Önkormányzata Képviselő-testület 1/2006.(II.8.) , 11/2006.(VII.8.) ,15/2006.(XII.14.) rendeletei.

1. melléklet

Győrság községben a legolcsóbb temetési költség 2007. évben 150.000 - Ft.

2. melléklet

A szociális étkeztetés intézményi térítési díja
Az étkeztetés intézményi térítési díjának alapja az élelmezés nyersanyagköltségének, valamint az étkeztetéssel kapcsolatosan felmerült költségnek egy ellátottra jutó napi összege (a továbbiakban: élelmezési térítés). Az étkeztetésért fizetendő általános forgalmi adóval növelt személyi térítési díj, amely az élelmezési térítés és az igénybe vett étkezések számának szorzata, nem haladhatja meg az ellátást igénybe vevő rendszeres havi jövedelmének 25%-át.
Győrság Község Önkormányzata a szociális étkeztetést a Napközi Otthonos Óvoda (9084 Győrság, Öreg u. 22.) konyhájából biztosítja a rászorulóknak.
2007. január 1-től kezdődően
455,- Ft/adag / Áfával növelt egységár/
a szociális étkeztetés teljes intézményi térítési díja. „

3. melléklet

A szociális étkeztetés személyi térítési díj kedvezményei
1./ Ha a családban élő kérelmező l főre jutó jövedelme nem haladja meg a mindenkori öregségi
nyugdíjminimum összegét, egyedülálló esetén az öregségi nyugdíjminimum 150%-át, akkor a fizetendő térítési díj mértéke a teljes térítés 50 %-a.
2./ Ha a családban élő kérelmező 1 főre jutó jövedelme nem haladja meg a mindenkori öregségi
nyugdíjminimum 150 %-át, egyedülálló esetén a 200 %-át, akkor a fizetendő térítési díj mértéke a teljes térítés 60 %-a.
3./ Ha a családban élő kérelmező 1 főre jutó jövedelme nem haladja meg a mindenkori öregségi
nyugdíjminimum 200 %-át, egyedül élő kérelmező esetén az öregségi nyugdíjminimum 250%-át akkor a fizetendő térítési díj mértéke a teljes térítés 80 %-a.
4./ Ha a családba élő kérelmező 1 főre jutó jövedelme meghaladja a mindenkori öregségi
nyugdíjminimum 200 %-át, egyedül élő kérelmező esetén az öregségi nyugdíjminimum 250%-át, akkor a fizetendő térítési díj mértéke a teljes térítés 100 %-a.