Algyő Nagyközség Képviselőtestülete az épített környezet alakításáról és védelméről szóló módosított 1997. évi LXXVIII. törvény 13. § (1) bekezdésében, valamint a helyi önkormányzatokról szóló módosított 1990. évi LXV tv. 16. § (1) bekezdésében biztosított feladat- és jogkörében eljárva, továbbá az Országos Településrendezési és Építési Követelményekről (továbbiakban OTÉK) szóló módosított 253/1997. (XII. 20.) Kormányrendelet 2. § (1) bekezdésében biztosított felhatalmazással élve megállapítja Algyő Nagyközség szabályozási tervét és helyi építési szabályzatát.

I. Fejezet

Általános előírások

1.§

(1)     A rendelet hatálya kiterjed Algyő község (továbbiakban: a község) közigazgatási területére.

(2)     ^[1]A község közigazgatási területén az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Étv.) szerinti építési tevékenységet folytatni és ezekre hatósági engedélyt adni

a)        az OTÉK előírásai és

          b)       az egyéb vonatkozó országos érvényű jogszabályok rendelkezései szerint, továbbá

c)^[2]        a jelen rendelet 1. sz. mellékletét képező SZ-1/M2 jelű Külterületi Szabályozási Terv (továbbiakban: SZ-1 terv)

d)^[3]     a jelen rendelet 2. sz. mellékletét képező SZ-2/M3 jelű Belterület és beépítésre szánt kapcsolódó területek Szabályozási Terve (továbbiakban: SZ-2 terv)

e)       a jelen rendelet 3. sz. mellékletét képező út-mintakeresztszelvények

f)        a jelen rendelet 4. sz. mellékletét képező régészeti lelőhely-lista

szerint szabad.

2. §

(1)     A szabályozási terv kötelező és irányadó, valamint az országos jogszabályok által meghatározott elemeket tartalmaz.

(2)     A kötelező erejű szabályozási elemek módosítására csak a településszerkezeti terv és a jelen rendelet mellékletében szereplő szabályozási terv  felülvizsgálata és módosítása keretében kerülhet sor.

(3)     A szabályozási terven szereplő elemek a (4) és (5) bekezdésben felsoroltak kivételével kötelezőek.

(4)     Irányadó elemként kezelendő, a a részletesebb tervműveletek (pl. megvalósíthatósági, engedélyezési illetve kivitelezési terv) során a kötelező elemek előírásainak keretein belül pontosítható a tervekben jelölt:

(a) javasolt telekhatár,

(b) irányadó telekösszevonás,

(c) irányadó közútnyomvonal.

(5)        ^[4] A szabályozási tervek ábrázolnak országos jogszabályban vagy hatósági határozatban előírt követelményeket is, melyeknek betartása a mindenkori hatályos, vonatkozó országos jogszabályok szerint kötelező. Ezek a következők:

(a) Pusztaszeri tájvédelmi körzet határa (PTK),

(b) NATURA 2000 területek, tervezett Ramsari terület (Ttt, Ttm, Ttmt),

(c) ökológiai mag-, összevont folyosó- és pufferterület (M, Ö, P), Vadászati kiemelt övezet (Vk),

(d) természeti terület határa (-----TE-----),

(e) közúti érdekeltségű terület határa (jelen rendelet hatályba lépésekor a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvényt módosító 1991. évi XX. Tv. 92. §/10/b szerint),

(f) vasúti érdekeltségű terület határa (jelen rendelet hatályba lépésekor az OTÉK 36. § /8/ szerint),

(g) CH-ipari bányatelek határa,

(h) CH-ipari biztonsági illetve szolgalmi jogú terület határa (jelen rendelet hatályba lépésekor a 79/2005/X.11./ GKM sz. rendelet szerint),

(i) KÖH nyilvántartásban szereplő ismert régészeti lelőhely,

(j) vízügyi védőterület határa,

(k) létesítmény védőterületének határa (ebrendészeti telep, szennyvíztisztítómű, veszélyes hulladék lerakó, üzemek veszélyességi övezetei),

(l) tervezett főút és gyorsforgalmi út nyomvonala és érdekeltségi sávja (megyei területrendezési terv szerint).

II. fejezet

TERÜLETFELHASZNÁLÁSI ÉS ÖVEZETI ELŐÍRÁSOK

Közművesítettség mértéke

3. §

(1)  Az OTÉK 8. § (2) a) pontja szerinti teljes közművesítettség biztosítandó az SZ-2 terv hatályossági területének telkein, azonban a szennyvízcsatorna-hálózatnak a kapcsolódó közterületen történő kiépítéséig terjedő átmeneti időszakban a keletkező szennyvizek zárt kivitelű tárolóban is gyűjthetők, szivárgásmentes kialakítással, rendszeres ürítéssel, ellenőrzött elszállítás mellett, a csapadékvízelvezetés pedig – zárt csatorna vagy fedett árok hiányában – nyílt árokkal is biztosítható. 

(2)  Az (1) bekezdésben nem említett területek építési telkein az energia- és vízellátás, valamint a keletkező szenny- és csapadékvíz gyűjtése, elvezetése illetve ártalmatlanítása közműpótló berendezésekkel is biztosítható, kivéve, ha a népegészségügyi vagy a környezetvédelmi hatóság konkrét jogszabály alapján másként határoz.

Zöldfelület legkisebb mértéke, faültetés módja

4. §

(1)  Az építési övezetek telkein a zöldfelületi fedettséget az OTÉK 25. § táblázatában szereplő értékekkel megegyezően kell előírni.

(2)  A telek zöldfelületi fedettségét aktív zöldfelülettel kell biztosítani, gyephézagos (műanyag, beton vagy egyéb anyagú) burkolat, a telek gépjárműelhelyezésre és közlekedésre használt része, zöldtető, s a szabályozási terv által előírt telken belüli védősáv területe nem számítható be, a telken meglévő erdő vagy fásítás az előírt zöldfelületi fedettség erejéig kötelezően megtartandó.

(3)  Fát, cserjét, bokrot a szomszédos, nem közterületi telek határához olyan távolságra kell kiültetni, hogy kifejlett állapotban sem nyúljon túl a telekhatáron.

5. §^[5]

(1) A szabályozási terv a településszerkezeti tervvel összhangban a község közigazgatási területén

         a) beépített és beépítésre szánt

1. lakó (Lk, Lke, Lf)

2. vegyes (Vt, Vk)

3. gazdasági (Gksz, Gipz, Gipe)

4. különleges (Ki, Kh, Kv)

         b) beépítésre nem szánt

1. mezőgazdasági (Mkk, Mkt, Mnt, Mk, Mv,)

2. erdő (Ev, Ee, Eg)

3. zöld (Z)

4. közlekedési és közmű (KÖu, KÖk)

5. vízgazdálkodási (V)

6. különleges (Kb, Ki)

területeket határol le.

(2)  Napelem-park legfeljebb 1 MW összteljesítményig bármely beépített és beépítésre szánt területen, valamint a beépítésre nem szánt területek szántó művelésű földrészletein elhelyezhető, 1-5 MW teljesítménnyel csak gazdasági területen létesíthető.”

LAKÓTERÜLETEK

6. §

„Lk” jelű kisvárosias lakóterület

(1)     A terület jellemzően közepes laksűrűségű, egy, vagy több önálló rendeltetésű egységet magába foglaló lakóépületek elhelyezésére szolgál.

(2)^[6]   A területen az általános előírások szerinti építmények helyezhetők el.

(3)^[7]   A „telepszerű” beépítési móddal szabályozott övezetben:

a)  új épület létesítése, vagy meglévő bővítése esetén a meglévő épületektől és az övezeti határtól legalább az előírt építménymagassági maximum-értékkel megegyező telepítési távolság tartandó, vagy – az egyéb jogszabály betartásával – a a meglévő épületek összeépítése engedélyezhető,

b) jelen rendelet hatályba lépésekor meglévő épületek úszótelekkel való leválasztása megengedett,

c)  a beépítettség és a zöldfelületi fedettség az övezet egész területére értendő.

6/A.§

„Lke” jelű kertvárosias lakóterület

(1)^[8]   A terület jellemzően laza beépítettségű, egy, vagy több, több önálló rendeltetési egységet is magába foglaló lakóépületek elhelyezésére szolgál.

(2)     A területen az OTÉK 13.§ (2) – (4) bekezdésében foglalt előírások szerinti építmények helyezhetők el.

7. §

„Lf” jelű falusias lakóterület

(1)     A terület jellemzően alacsony laksűrűségű, egy, vagy több önálló rendeltetési egységet magába foglaló lakóépületek, továbbá a helyi lakosság ellátását szolgáló, a lakófunkciót nem zavaró létesítmények elhelyezésére szolgál.

(2)     A területen az OTÉK 14. § (2) bekezdésében foglalt előírások szerinti építmények helyezhetők el.

(3)     A gáz-szállítóvezeték védőzónájába eső telekrészek nem keríthetők le, rajtuk csak szántóföldi jellegű kerthasználat engedélyezett.

VEGYES TERÜLET

8. §

„Vt” jelű településközpont vegyes terület

(1)     A terület jellemzően több rendeltetési egységet magába foglaló lakó- és olyan helyi települési szintű, igazgatási, kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó szálláshely szolgáltató, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épületek, valamint sportlétesítmények elhelyezésére szolgál, amelyek alapvetően nincsenek zavaró hatással a lakófunkcióra.

(2)     A területen az OTÉK 16. § (2)-(4) bekezdésében foglalt előírások szerinti építmények helyezhetők el.

9. §

„Vk” jelű központi vegyes terület

(1)     A terület jellemzően több önálló rendeltetési egységet magába foglaló, elsősorban központi igazgatási, kereskedelmi, szolgáltató, gazdasági épületek elhelyezésére szolgál.

(2)     A területen az OTÉK 17. § (2)-(4) bekezdésében foglalt előírások szerinti építmények helyezhetők el. Az OTÉK 17. § (2) bekezdés 9. pontjában említett lakások a földszinten nem, csak egyéb – emeleti – szinteken alakíthatók ki.

GAZDASÁGI TERÜLET

10. §^[9]

„Gsz” jelű kereskedelmi, szolgáltató terület

(1)     A területen az országos előírások szerint helyezhetők el építmények a zavaró hatás kizárásával.

(2)     A nem gazdasági rendeltetésű szomszédos ingatlanok felőli telekhatár mentén a termőhelyi adottságoknak megfelelő cserje- és fasor telepítendő, a cserjesávnak kell a telekhatárhoz közelebb lennie.

11. §^[10]

„Gipz” jelű jelentős mértékű zavaró hatású ipari terület

(1)     A terület az országos előírások keretei között az olyan ipari, tárolási, raktározási, hulladékhasznosítási tevékenység végzésére vehető igénybe, amelynek zajvédelmi és levegőtisztasági hatásterülete az övezeten, vagy annak szabályozási tervben kijelölt védőzónáján belül marad.

(2)     Az (1) bekezdés szerinti létesítmények előírt zöldfelületi fedettsége és a szakhatóságok által esetlegesen megszabott telken belüli védőzóna a zavaró hatástól védendő szomszédos ingatlanok felőli telekhatár mentén, a termőhelyi adottságoknak és a védelmi feladatoknak megfelelő növényzettel létesítendő. A növények kiültetését a létesítmény használatbavételéig meg kell valósítani.

(3)     Az olyan tevékenység, amely a mindenkor hatályos, a „veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésről szóló” jogszabály szerint veszélyesnek minősül, csak a belterülettől legalább 1 km-re fekvő Gipz övezetben helyezhető el, veszélyességi zónája az övezeten, vagy annak szabályozási tervben kijelölt védőzónáján belül kell, hogy maradjon.

12. §^[11]

„Gipe” jelű egyéb ipari terület

(1)     A terület az országos előírásokban foglaltak szerint használható fel, de olyan ipari, tárolási, raktározási, gazdasági szolgáltatási, hulladékhasznosítási tevékenység végzésére nem vehető igénybe, amely

a)     telekhatáron túlnyúló hatásterület miatt védőtávolságot igényel,

b)    a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló mindenkori jogszabály szerint környezeti hatásvizsgálat köteles, illetve egységes környezethasználati engedélyhez kötött létesítmények elhelyezését igényli,

c)     a mindenkor hatályos, a „veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésről szóló” jogszabály szerint veszélyesnek minősül.

(2)     Amennyiben a tevékenység a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló mindenkori jogszabály szerint előzetes vizsgálat köteles akkor a tevékenység a Gipe övezetben csak akkor folytatható, ha a környezetvédelmi hatósági eljárás azzal zárul, hogy a tevékenységnek nincs jelentős környezeti hatása, környezeti hatásvizsgálatot nem kell lefolytatni.

(3)     A 47. jelű főút és a vasútvonal között fekvő Gipe övezetben az előírt építménymagassági érték a beépíthető terület 30 %-án technológiai szükségesség (daruzott csarnok, targoncás rakodású raktározás, stb.) esetében 20,0 m-ig emelhető.

(4)     A nem gazdasági rendeltetésű szomszédos ingatlanok felőli telekhatár mentén a termőhelyi adottságoknak megfelelő cserje- és fasor telepítendő, a cserjesávnak kell a telekhatárhoz közelebb lennie.

KÜLÖNLEGES TERÜLET

13. §

„Ki” jelű különleges intézményi terület

(1)     A terület különleges célokat szolgáló intézmények elhelyezésére szolgál.

(2)^[12]  A területen csak a szabályozási tervlapon megnevezett funkciójú intézmények (temető, szabadidő-központ, nyári ifjúsági táborhely és szabad strand, horgásztó-pihenőhely, oktatási szociális sport- és idegenforgalmi intézmény, salakmotoros pálya, büntetésvégrehajtás-elítéltek gazdasági foglalkoztatása, sport- és idegenforgalmi létesítmény, lovas- és mintatanya) építményei és az azok rendeltetésszerű működéséhez szükséges egyéb építmények helyezhetők el.

(3)^[13]  A 01736/8,9; 1771/89,90,92,102 és 1784/1,2 helyrajzi számú telkeken megvalósuló fejlesztések esetében a veszélyességi övezeteket kijelölő mindenkor hatályos jogszabály alkalmazása tekintetében egyeztetés szükséges az arra hatáskörrel és illetékességgel rendelkező hatósággal.

14. §^[14]

„Kh” jelű, hulladék elhelyezésére vagy kezelésére szolgáló terület

(1)     A 01770/12 hrsz. alatti fúrásiszap-lerakó terület rekultivációját/revitalizációját a hulladéklerakó felszámolásával (a hulladék elszállításával) meg kell oldani.

(2)     A 01770/13 hrsz-ú telken kijelölt Kh övezetben szennyezett talaj/iszap ártalmatlanítása hulladék-kezelési tevékenység végezhető a következő feltételekkel:

a)     az övezetben egyidejűleg legfeljebb 15 ezer m³  hulladék (szennyezett talaj/iszap) kezelhető,

b)    az övezet területére évente legfeljebb 15 ezer m³ hulladék (szennyezett talaj/iszap) szállítható be.

15. §^[15]

16. §

„Kv” jelű, vízmű elhelyezésére szolgáló terület

A területen a vízmű működtetéséhez szükséges építmények létesíthetők.

KÖZLEKEDÉSI ÉS KÖZMŰTERÜLET

17. §

^[16]„KÖu” jelű általános közlekedési és közműterület

(1)     A vasúti és légi közlekedést kivéve közlekedés céljára kijelölt terület.

(2)     A területen a közforgalmú vasutak, a légi közlekedés építményeit kivéve az OTÉK 26. § (1) és (3) bekezdése szerinti építmények helyezhetők el.

(3)     Az utak elhelyezéséhez szükséges építési területek szélességét a szabályozási terv, illetve – konkrét tervi előírás hiányában – az OTÉK 26. § (2) bekezdése szerint kell megállapítani.

(4)     A terület telkein elhelyezhető építmények

        a)     által elfoglalt terület a telekterület 5%-át

            b)    magassága a 4,5 m-t, illetve a jellemző rendeltetést szolgáló technológiához szükséges mértéket

            nem haladhatja meg.

(5) A szabályozási terven jelölt közúti közlekedési területek a szerkezeti jelentőségű, átmenő forgalmat vivő utak területei, azok a közutak, amelyek nem közlekedési területen fekszenek, átmenő forgalommal nem terhelhetők.

18. §

„KÖk” jelű kötöttpályás közlekedési és közműterület^[17]

(1)     A területen a közforgalmú vasutak és azok működéséhez kapcsolódó – az OTÉK 26. § (3) bekezdésében felsorolt – építmények helyezhetők el.

(2)     A beépítésre nem szánt területre eső vasúti közlekedési és közműterület telkein elhelyezhető építmények

            a)     által elfoglalt terület a telekterület 2%-át

            b)    magassága a 4,5 m-t illetve a jellemző rendeltetést szolgáló technológiához szükséges mértéket

            nem haladhatja meg.

18/A §^[18]

„KÖv” jelű víziközlekedési és közműterület

(1)     A területen a Tisza folyó kikötőinek építményei helyezhetők el.

(2)     Az építmények

            a)     által elfoglalt terület a telekterület 5 %-át

            b)    magassága a 4,5 m-t illetve – a beépíthető terület legfeljebb negyedén – a jellemző rendeltetést szolgáló technológiához szükséges, de maximum 10 m magasságot –

            nem haladhatja meg.

ZÖLDTERÜLET

19. §

(1)^[19]  A szabályozási tervben kijelölt zöldterületek kialakítása és területük több, mint felét érintő felújítása táj- és kertépítészmérnök tervei alapján végezendő.

(2)     Az (1) bekezdésben szereplő területen

a)   csak az OTÉK 32. § 1; és 2; szerinti építmények, valamint szemétgyűjtő edények

b)   épületek csak az adott területre kiterjedő, s a szomszédos teleksávok közterületi kapcsolatát és kölcsönhatását is vizsgáló részletes közterület szabályozási terv szerint, legfeljebb  3,5 m építménymagassággal 

c)   vízfelületek legfeljebb a terület 75 %-ra kiterjedően

helyezhetők el.

ERDŐTERÜLET

20. §

„Ev” jelű védelmi rendeltetésű erdőterület

(1)     A terület elsődlegesen védelmi (környezetvédelmi, ill. természetvédelmi) célokat szolgál, melynek védelmi erdőként történő építésjogi besorolása független a művelési ág szerinti földhivatali nyilvántartástól.

(2)     A területen – a (3) pontban foglaltak kivételével – épület nem helyezhető el, egyéb építmények közül az OTÉK 32. § 1; 2; 3, és 4. pontjában felsoroltak létesíthetők.

(3)     A terület azon telkei, amelyek 1998. január 1-jén már „művelésből kivont” ingatlanként szerepeltek a földhivatali nyilvántartásban, a jelen rendelet 10. § előírásaival meghatározott Gsz jelű kereskedelmi, szolgáltató gazdasági területen érvényes építési feltételekkel, a művelésből kivont terület legfeljebb 15 %-os beépítettsége mellett beépíthetők.

(4)     A (3) pont szerinti telkek beépítésekor az építési engedélyben rögzítendő és a használatba-vétel feltételéül szabandó, hogy az adott helyrajzi számon szereplő ingatlan területének 50 %-a fásított, burkolatlan felületként legyen kialakítva.

21. §

„Ee” jelű egészségügyi-szociális-turisztikai rendeltetésű erdőterület

(1)     A területen az OTÉK 28. § (4) 2. pontja szerint helyezhetők el építmények.

(2)     Az építmények építménymagassága nem haladhatja meg a 7,5 m-t.

22. §

„Eg” jelű gazdasági rendeltetésű erdőterület

(1)     A gazdasági rendeltetésű erdőterületbe a 20. ill. 21. § szerinti erdőterületekbe nem sorolható erdők tartoznak.

(2)     A 100 000 m2-t meghaladó nagyságú területen legfeljebb 0,5%-os beépítettséggel az erdő rendeltetésének megfelelő építmények helyezhetők el.

(3)     Az építmények magassága nem haladhatja meg a 4,5 m-t.

MEZŐGAZDASÁGI TERÜLET

23. §

^[20]„Mkk” jelű mezőgazdasági kertes kisparcellás terület

(1)     A területbe a szabályozási terv lehatárolása szerint az elaprózódott, kisparcellás művelésű területek tartoznak.

(2)     A terület telkein a mezőgazdasági tevékenységgel kapcsolatos építmények helyezhetők el.

(3)     A terület telkein építményt elhelyezni a következők szerint szabad:

            a)     720-1500 m² telekterület esetén egy gazdasági épület és terepszint alatti építmény,

            b)    1500 m²-t meghaladó telekterület esetén számszerű korlátozás nélküli gazdasági építmény és terepszint alatti építmény,

         c)^[21] 3000 m²-t meghaladó telekterület esetén lakóépület telepítése is megengedett.

(4)     A telek beépítettsége nem haladhatja meg a 3%-ot. Műszakilag különálló lakóépülettel a telekterület legfeljebb 1,5%-a építhető be, de a teleknagyságtól függetlenül az állattartó épület, illetve épületrész által elfoglalt telekterület nem haladhatja meg a 30 m²-t.

(5)     A telken elhelyezhető építmény

           a)     szabadon állóan

           b)    legalább 5,0 m előkert biztosításával

c)     legfeljebb 5,5 m építménymagassággal

d)    kontyolás nélküli nyeregtetővel építendő.

24. §

^[22]„Mkt” jelű általános mezőgazdasági kistanyás terület

(1)     A területbe a szabályozási tervben lehatárolt, jellemzően kistanyás jellegű területek tartoznak.

(2)     A terület telkein a mezőgazdasági tevékenységgel kapcsolatos építmények helyezhetők el, valamint a területen szélkerék is elhelyezhető.

(3)     A terület telkein új építményt elhelyezni csak az alábbiak szerint szabad:

            a)     3000 m²-t meghaladó telekterület esetén gazdasági épület (építmény)

            b)    6000 m²-t meghaladó telek esetén gazdasági épület (építmény) és lakóépület egyaránt

            elhelyezhető.

(4)     A telek beépítettsége nem haladhatja meg a 3%-ot. Műszakilag különálló lakóépülettel a telekterület legfeljebb 1,5%-a építhető be.

(5)     A telken elhelyezhető építmény

            a)     szabadon állóan,vagy ikres beépítéssel,

            b)    a telekhatároktól legalább 5,0 méterre,

 c)     önálló lakóépület esetén legfeljebb 4,5 m magassággal és kontyolás nélküli nyeregtetővel

                d)    egyéb építmények esetén legfeljebb 7,5 m magassággal és kontyolás nélküli nyeregtetővel építendő.

(6)     Egy-egy telken a kialakítható tanyaudvar területe (lakóépület, gazdasági építmények és a hozzátartozó udvar által elfoglalt, művelésből kivont terület) nem lehet nagyobb mint 6000 m². Az így kialakított tanyaudvar utólag sem alakítható át önálló telekké, ha a megosztás következtében újonnan kialakuló telkek a – legfeljebb 3%-os – beépítettségi előírásnak nem felelnek meg.

25. §

^[23]„Mnt” jelű általános mezőgazdasági nagytanyás terület

(1)     Az övezetbe a szabályozási terv által lehatárolt, jellemzően nagytanyás területek tartoznak.

(2)     Az övezetbe eső telkeken a mezőgazdasági tevékenységgel kapcsolatos építmények helyezhetők el.

(3)     A telken építményt - gazdasági építményt, lakóépületet egyaránt - elhelyezni csak 20 000 m²-t meghaladó telekterület esetén szabad.

(4)     A telek beépítettsége nem haladhatja meg a 3%-ot. Műszakilag különálló lakóépülettel a telekterület legfeljebb 1,5%-a építhető be.

(5)     A telken elhelyezhető építmény

        a)     szabadon állóan,

        b)    a telekhatároktól legalább 5,0 méterre,

            c)     önálló lakóépület esetén legfeljebb 4,5 m magassággal és kontyolás nélküli nyeregtetővel,

            d)    egyéb építmény esetén legfeljebb 7,5 m magassággal és kontyolás nélküli nyeregtetővel

            építendő.

(6)     Egy-egy telken kialakítható tanyaudvar területe (lakóépület, gazdasági építmények és a hozzátartozó udvar által elfoglalt, művelésből kivont terület) nem lehet nagyobb, mint 6000 m². Az így kialakított tanyaudvar utólag sem alakítható át önálló telekké, ha a megosztás következtében újonnan kialakuló telkek a – legfeljebb 3%-os – beépítettségi előírásnak nem felelnek meg.

26. §^[24]

„Mk” jelű különleges mezőgazdasági terület

A területen épületnek minősülő építmény nem helyezhető el.

27. §

„Mv” jelű vegyes mezőgazdasági - bányászati terület

(1)     A területbe a szénhidrogén nyersanyaglelőhelyek (bányák) telkei és a mezőgazdasági kistanyás telkek vegyesen tartoznak.

(2)     A területen –a nyersanyag-kitermeléshez szükséges telkeket kivéve – a jelen rendelet 24. § (mezőgazdasági kistanyás területre vonatkozó) előírásait kell alkalmazni, azzal az eltéréssel, hogy a területen szélkerék is elhelyezhető.

(3)     A szénhidrogén-kitermeléshez kialakított telkeken

                   a)     csak a szénhidrogén-bányászattal kapcsolatos üzemi építmények helyezhetők el,

            b)    az építmények által elfoglalt terület a telekterület 5%-át, és magassága – a fúróberendezések építményét kivéve – a 7,5 m-t nem haladhatja meg.

            c)^[25] a bányászatot felváltó területhasználat és építés csak az övezet egészére kiterjedő tájrehabilitációs és tájrendezési terv alapján végezhető.

28. §

(1)     Valamennyi mezőgazdasági területen az 1998. január 1-én már meglévő tanyagazdaságok épületei

a)  a telek nagyságától függetlenül felújíthatók, újjáépíthetők;

b) legfeljebb 25 m² beépített területtel bővíthetők, s új gazdasági épületek létesíthetők, ha az ingatlan nyilvántartásban bejegyzett tanyaudvar beépítettsége nem haladja meg a 30%-ot.

(2)^[26]  Az Mk jelű övezet kivételével bármely mezőgazdasági övezetben létrehozható birtokközpont és új tanya, ezek létesítésekor a telekhatár belső oldalán a termőhelyi adottságokat jól tűrő díszfa- és cserjesor ültetendő, a kiültetést a létesítmény használatba vételéig el kell végezni.

VÍZGAZDÁLKODÁSI TERÜLET

29. §

„ V” jelű vízgazdálkodási terület

(1)     A területbe

                    − a folyóvizek (folyók, állandó és időszakos vízfolyások), medre és partja,

    − a természetes (holtágak) és mesterséges tavak és tározók medrei, továbbá a folyóvizek vízügyi célokra hasznosított elhagyott medrei,

             − a közcélú nyílt csatornák medre és partja,

             − a vízbeszerzési területek és védőterületeik,

             − a védővonal területei,

                   − hullámterek,

                   − vízjárta,valamint a fakadó vizek által veszélyeztetett területek

            tartoznak.

(2)     A területen építményt elhelyezni csak a külön jogszabályban foglaltak szerint lehet.

BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT KÜLÖNLEGES TERÜLET

29/A §^[27]

„Kb” jelű, homok- és agyagbánya elhelyezésére szolgáló terület

(1)     A területen a homok- és agyagbánya működtetéséhez szükséges építmények létesíthetők.

(2)     A terület telkein elhelyezhető építmények

            a)     által elfoglalt terület a telekterület 1%-át

            b)    magassága a 3,0 m-t

            nem haladhatja meg.

(3)     Homok- és agyagbányászat a bányászatról szóló mindenkor hatályos törvény alapján megszerzett engedély szerint, a Kb jelű különleges homok- és agyagbánya területeken végezhető, de ezen túlmenően a természetvédelemmel vagy országos ökológiai hálózattal nem érintett mezőgazdasági területeken is megengedhető jelen rendelet módosítása nélkül, egy alkalommal, amennyiben a külfejtés területe egyszerre nem haladja meg az 5 ha-t, s a terület 2 éven belül az eredeti, vagy erdőművelési ágba visszakerül.

29/B §^[28]

„Ki” jelű különleges intézmény terület

(1)     A terület különleges, a szabályozási tervlapon megnevezett funkciójú létesítmények elhelyezésére szolgál (sport- és idegenforgalmi létesítmény, terepmotoros pálya, lovas- és mintatanya, füves repülőtér).

(2)     A terület telkein

            a)  az építmények által elfoglalt terület a telekterület 2%-át nem haladhatja meg,

            b) az építménymagasság maximum 7,5 m,

    c)     legalább 80 % lombfedettség biztosítandó a faállomány min. 2/3 részének megtartásával.

Az építési övezetek részletes előírásai

30. §

(1)     Szabályozási vonallal leszabályozott

a)^[29]  építési tilalommal nem terhelt, az AÉSZ hatályba lépésekor már kialakult telek akkor is beépíthető, ha területe a leszabályozás következtében az övezetben előírt minimális telekterület alá csökken,

b)     telek beépítésére engedély akkor adható, ha a leszabályozott telekrész közterületi, vagy magánút besorolást nyert az ingatlannyilvántartásban.

(2)     ^[30]

 (3)^[31]  Legalább 2 m magas kerítés építendő az SZ-2 tervben "zárt kerítés" bejegyzéssel ábrázolt helyen, a telekbelső látványának takarása érdekében.

31. §

(1)        Ha a telek meglévő jellemzői az építési övezeti előírásoknak nem felelnek meg, és ha az eltérés a korábbi előírások szerint alakult ki, akkor a telken az alábbi esetekben, ill. szabályok szerint lehet építési munkát, ill. telekalakítást folytatni.

            a)     Ha a telek meglévő „beépítettségének mértéke” túllépi az adott övezetre vonatkozó határértéket, vagy az építmény kialakítása és paraméterei nem felelnek meg az előírásoknak, a meglévő épület felújítható, de sem a beépítettség, sem az épület(ek) szintterülete, építménymagassága nem növelhető, kivéve a tetőtér-beépítést, mely esetben az építménymagasság és a beépítettség megtartása mellett a szintterület növelése megengedhető. Amennyiben az épület lebontásra kerül, a telket beépítetlen teleknek kell tekinteni és az övezeti előírásokat kell alkalmazni.

             b)    Ha a telek meglévő „teleknagysága” (területe) nem éri el az adott övezetre vonatkozó határértéket, de az építési és egyéb előírásokat betartják, a telek beépíthető, de a meglévő telekméretek (szélesség, mélység) azonban – a szabályozási tervlapon jelölt közterületi határrendezést kivéve – tovább nem csökkenthetők.

            c)       Ha a telek meglévő „beépítési módja” nem felel meg az övezeti előírásnak, és az előírás szerinti beépítési mód nem érvényesíthető, akkor az övezeti előírástól eltérő beépítési mód is alkalmazható, de a telekre vonatkozó egyéb építési előírásokat be kell tartani.

            d)    Ha a telek meglévő „építményeinek magassága” eltér az adott övezetre vonatkozó felső vagy alsó határértéktől, akkor a meglévő építményeken csak olyan beavatkozások végezhetők, amelyek az építménymagasságot közelítik az előírthoz, de a telekre vonatkozó egyéb építési előírások betartandók. Amennyiben a meglévő építmények lebontásra kerülnek, a telket beépítetlen teleknek kell tekinteni és a vonatkozó építménymagassági előírásokat kell érvényesíteni.

(2)        A kialakítandó telek szélessége nem lehet kevesebb

1.     ^[32]szabadon álló beépítés esetén 16,0 m-nél,

2.     oldalhatáron álló beépítés esetén 14,0 m-nél,

3.     ikres beépítés esetén 12,0 m-nél,

4.     zártsorú beépítés esetén 10,0 m-nél.

(3)        A kialakítandó telek mélysége (közterületre merőleges mért átlagmérete) nem lehet kevesebb mint az előírt előkert és hátsókert méreteinek összege plusz 7 m.

32. §

(1)     ^[33]

(2)     Az építési telken elhelyezendő építmény bármely része, ill. hirdető berendezése az épület járdaszintjétől mért 3,0 m magasság felett közterület fölé legfeljebb 1,5 m szélességben és a közterület szabályozási szélességének legfeljebb 1/20 mértékéig nyúlhat be.

(3)     a) Az építési engedélykérelemhez benyújtott terveken ábrázolni kell a meglévő utcai fasorokat és zöldfelületeket, lombkorona nagyság feltüntetésével.

b) Az építési engedélykérelemhez benyújtandó elrendezési terven ábrázolni kell a tervezett építmény használatával kapcsolatos tervezett közterületi változásokat.

(4)     Reklám- vagy hirdetőtábla belterületen az épületek homlokzatán vagy a telken belül telkenként legfeljebb 1-szer 3 m² nagyságig létesíthető, külterületen kizárólag a közlekedési és a gazdasági területeken helyezhető el, darabszám korlátozás nélkül, legfeljebb 10 m² nagyságig.

KÖRNYEZETVÉDELEM

33. §^[34]

(1)     A község igazgatási területén csak olyan zajkibocsátással járó tevékenységek folytathatók, létesítmények üzemeltethetők, építhetők, beleértve a kulturális, szórakoztató, sportlétesítményeket, hirdetésre, figyelemfelkeltésre és tájékoztatást szolgáló hangsugárzó berendezéseket, azok létesítését, üzemeltetését, amelyek által kibocsátott zaj- vagy rezgésterhelés mértéke nem haladja meg a mindenkor hatályos országos zaj- és rezgésvédelmi jogszabályok /jelen rendelet hatályba lépésekor a 27/2008. KvVM-EüM együttes rendelet/ és helyi önkormányzati rendelet által előírt környezetvédelmi övezetekre vonatkozó határértékeket.             

(2)     Fürdő- és sportlétesítmények telkén üzemi eredetű zajok tekintetében a "nagyvárosias lakóterület"-re vonatkozó országos határértékek tartandók be.

34. §

Levegőtisztaság - védelem

(1)^[35] Algyő nagyközség területére levegőterhelés (emisszió) szempontjából a vonatkozó hatályos rendeletekben előírt határértéket kell alkalmazni /jelen rendelet hatályba lépésekor a 10/2001. (IV.19.) KöM,a 14/2001. (V.9) KöM-EüM-FVM, a 23/2001. (XI.13.) KöM, a 22/1998.(VI.26.)KTM és a 3/2002.(II.22.)KöM rendeletek/

(2)^[36] A légszennyezettségi (immisszió) határérték szempontjából Algyő nagyközség területére a mindenkor hatályos vonatkozó jogszabály előírásai /jelen rendelet hatályba lépésekor 4/2002. (X.7.) KvVM rendelet és a 4/2011. (I. 14.) VM rendelet veendők figyelembe.

(3)     ^[37]

(4)     Töltőállomás kizárólag a külterületi fekvésű közlekedési vagy gazdasági területeken létesíthető.

(5)^[38] Az utak tervezésekor figyelembe kell venni a mindenkor hatályos országos levegőtisztaság-védelmi jogszabály /jelen rendelet hatályba lépésekor a 306/2010. (XII. 23.) Korm. rendelet/ védőövezetre vonatkozó előírásait.

(6)^[39] Tilos a környezeti levegő olyan mértékű terhelése, amely légszennyezettséget okoz. Bűzzel járó tevékenység az elérhető legjobb technika alkalmazásával végezhető.

35. §

Település hulladékkezelés

(1)^[40]  A szabályozási területen levő ingatlanok használatakor keletkező hulladékokat az ingatlan határán belül környezetszennyezést és környezetveszélyeztetést kizáró módon kell gyűjteni.

(2)     A kommunális jellegű hulladékok gyűjtését és elszállítását a kötelezően igénybeveendő település tisztasági szolgáltatás keretén belül kell megoldani.

(3)     A területen keletkező veszélyes hulladékokkal kapcsolatban a mindenkor hatályos országos jogszabály /jelen rendelet hatályba lépésekor  1995. évi LIII. és a 2000. évi XLIII. törvény valamint ezek végrehajtási utasításai/ szerint kell eljárni.

(4)^[41]  Hulladékgazdálkodási szempontból a Települési Hulladékgazdálkodási Tervet kell irányadónak tekinteni.

(5)     Veszélyes hulladék elhelyezése vagy a település területén kívül keletkező hulladék kezelése céljára új telephely nem alakítható ki.

36. §

Talaj- és talajvízvédelem

(1)     A szennyvíz szükség szerinti előtisztításáról az ingatlan tulajdonosa vagy használója köteles gondoskodni.

(2)     Az engedélyezési eljárás során az engedélyesnek hitelt érdemlő módon igazolnia kell , hogy a szennyvizét a hatályos jogszabályok betartásával el tudja helyezni.

(3)     Talaj és talajvízszennyezést okozó szabadtéri tevékenységet csak vízzáró burkolattal ellátott aljzaton lehet végezni, a lefolyó vizeket csak a megfelelő előkezelés után lehet a befogadóba juttatni.

(4)     A létesítményből távozó csapadékvíz szükség szerinti előtisztításáról az ingatlan tulajdonosa/használója köteles gondoskodni.

(5)     A vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyeződésének védelme érdekében a  mindenkor hatályos vonatkozó országos jogszabály előírásait kell figyelembe venni. A település területe a vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezéssel szembeni védelme szempontjából nem minősül érzékeny területnek.

(6)     ^[42]

(7)^[43]  A talaj és talajvíz védelme érdekében kommunális szennyvíz belterületen, csak közcsatornába annak kiépítéséig zárt tárolóba vezethető. Külterületen, ha a szennyvíz közcsatornába nem vezethető, csak zárt szennyvíztároló vagy egyedi közműpótló berendezés létesíthető.

TELEPÜLÉSI ÉRTÉKVÉDELEM

37. §

(1)     A helyi védelem alatt álló épületek, egyéb objektumok külön helyi önkormányzati rendeletben listázandók, a velük kapcsolatos hatósági eljárások során az alábbi előírásokat kell megtartani:

            a)     az épület vagy épületrész csak igen indokolt, a gazdaságossági indokokat is meghaladó, megalapozott esetben bontható el,

            b)    az épületek bontási kérelmének elbírálásánál a hatóság a döntés megalapozására szakértőket vonhat be, ez azonban az eljárás rendjét nem változtathatja meg,

            c)     az épületek bontása esetén felmérési tervet és fotódokumentációt kell készíteni és azt archiválni kell,

            d)    ^[44]

            e)     homlokzat felújítás, átalakítás, portál ki- vagy átalakítás csak a teljes épülethomlokzat figyelembevételével történhet,

            f)      felújítás, átalakítás esetén az építési hatóság az önkormányzat költségére értékelemző, állapotrögzítő tanulmány készítését írhatja elő,

            g)     a védett épületek, épületrészek szerkezetei, homlokzati részletei, tartozékai megőrzendők, hiány esetén pótlandók,

            h)    felújítást, átalakítást csak az épület eredeti állapotának (elsősorban közterület felőli homlokzatának) visszaállítását szolgáló módon szabad végezni.

(2)     A helyi értékvédelem alatt álló területen

a)     Az utcaképben változást eredményező építési engedélyezési ügy kérelméhez csatolni kell az érintett telekből és két-két szomszédos telekből álló – saroktelek esetén két oldali – utcaképét változás előtt és után, rajzolt, vagy fotómontírozással feldolgozott formában.

b)    Közterületre néző homlokzaton nem helyezhető el parabola antenna, hűtő-, fűtő- vagy  klímaberendezés, belülről megvilágított reklámdoboz, direkt fénnyel rendelkező felirat.

c)     A szűk keresztmetszetű úthálózat túlzott megterhelését elkerülendő a területen belül nem helyezhető el olyan kereskedelmi egység, amely a földszintjén 750 m²-t meghaladó vásárlótérrel rendelkezik, vagy összes szintterülete 1500 m²-nél nagyobb.

d)    A kisfeszültségű elektromos hálózat létesítése, átépítése esetén földkábeles megoldás alkalmazandó.

e)     Közműfelújítás és -fejlesztés során az elkerülhetetlenül a térszín fölé kerülő műtárgyak és építmények típusai a városképvédelmi szempontokat is figyelembe véve választandók meg.

f)      A lakóépületek cserépfedésű, 38-43^o hajlású magastetővel létesítendők.

g)     Közterületre néző homlokzaton legfeljebb egy db maximum 6,00 m széles, vagy legfeljebb 2 db maximum 3,10 m széles, faburkolatú, vagy fém garázsajtó és egy udvari kapu nyitható.

h)    Közterületre néző oromfalas homlokzat, vagy homlokzatrész szélessége legfeljebb 7,0 m lehet.

Táj- és természetvédelem

38. §^[45]

(1)     A szabályozási tervben „tájképvédelmi terület”-ként megjelölt területen

a)     4,5 m-nél magasabb depónia nem létesíthető,

b)    épület főtömegét fém-, vagy műanyag tető-, illetve falburkolat nem fedheti,

(2)     Gazdasági övezetbe tartozó telek mezőgazdasági övezettel szomszédos telekhatárán tájhonos fasor és – közvetlenül a telekhatár mentén – cserjesor ültetendő ki legkésőbb az engedélyköteles létesítmény használatba vételéig.

Építési tilalmak és korlátozások

39. §

(1)     Az építési övezetbe tartozó, de egyéb jogszabályok alapján nem beépíthető (pl. vízügyi védősávba eső) telkeken, vagy telekrészeken csak az országos jogszabályban az építési tilalom alatti területen megengedett, /jelen rendelet hatályba lépésekor az 1997.évi LXXVIII. törvény 22. §(2) bekezdés szerinti/ munkák végezhetők.

(2)     A bűzös, fertőzésveszélyes telephelyek szabályozási tervben lehatárolt vagy hatóság által előírt védőterületén belül szállásjellegű, pihenési célú, intézményi, továbbá élelmiszer-feldolgozás és élelmiszer-raktározás céljait szolgáló építmény, csak egészségügyi szakhatóság, valamint üzemi méretű állattartó telep létesítése csak állategészségügyi szakhatóság véleménye alapján engedélyezhető.

(3)^[46]  A 01736/44 hrsz-ú, erdőművelési ágú ingatlan területre erdőterület megtartása céljából, a 945 és 947 hrsz-ú telkekre tömbfeltárás előkészítése érdekében, valamint a 01514/1,3,6,7,8,9; 01515; 0178/8; 01580; 01584/3; és 01588/1 helyrajzi számú telkekre a közlekedési hálózat fejlesztése céljából az önkormányzat elővásárlási jogot tart fenn.

(4)     A szabályozási tervlapon jelölt védőfásítások megvalósítását a létesítmények engedélyezésével egyidőben meg kell kezdeni és két éven belül be kell fejezni.

(5)^[47]  A jelen rendelet 4. sz. mellékletében felsorolt ingatlanok régészeti lelőhellyel érintettek.

III. Fejezet

EGYÉB ELŐÍRÁSOK

Közlekedési létesítmények

40. §

(1)     A közutak szabályozási szélességen belül csak a közút létesítményei és berendezései, valamint közművek létesíthetők, illetve növényzet telepíthető, egyéb létesítmények közterület-szabályozási előírások alapján helyezhetők el.

(2)     A közutak kiterjedését a szabályozási tervekben szereplő ábrázolás és a jelen rendelet 3. számú mellékletében szereplő keresztszelvények irányadó érvényű figyelembe vételével (az eltérések műszaki szükségességének igazolásával), a következők szerint kell megállapítani:

a)         A terület szélességi méretének kottázott értéke megmutatja, hogy milyen minimális közlekedési és közműsávot kell kialakítani.

b)         ^[48] A meglévő közterülethatár és a szabályozási vonal közötti távolság kótázása megmutatja, hogy a közlekedés és közműellátás fejlesztésére milyen szélességű közterületsávot kell kialakítani. Magánút egyéb jogszabályok betartásával létesíthető.

c)         Amely közterületre a tervlap nem ír elő kottázott szélességi értéket, ott a meglévő közlekedési és közmű területsáv szélessége nem csökkenthető.

(3)     ^[49]A gépjárművek elhelyezéséről szóló országos jogszabályokban foglalt előírások helyi alkalmazásakor a parkolómegváltásról szóló helyi önkormányzati rendelet előírásai szerint kell eljárni.

(4)     ^[50]

(5)     ^[51]

(6)     Az önkormányzati kezelésű belterületi utak csomópontjában - 12 méteren belül – belátást akadályozó növényzet a zöldsávban nem telepíthető, illetve eltávolítandó.

Közművek általános előírásai

41. §

(1)     Új útépítésnél, útrekonstrukciónál a tervezett közművek egyidejű kiépítéséről, a csapadékvizek elvezetéséről és a meglevő közművek szükséges egyidejű rekonstrukciójáról gondoskodni kell.

(2)     A közművezetékek telepítésénél (átépítéskor és új vezeték létesítésekor) a jelen rendelet 3. számú mellékletében szereplő keresztszelvényeket irányadó érvénnyel (az eltérések műszaki szükségességének igazolásával) kell figyelembe venni, s a gazdaságos területhasználatra figyelmet kell fordítani. Utak alatt bármely közmű építését a távlati összes közmű elhelyezési lehetőségét biztosítva kell megvalósítani. A közművek elrendezésénél az utcák fásítási igényét is figyelembe kell venni.

(3)     Közművezetékek, járulékos közműlétesítmények elhelyezésénél a városképi megjelenítésre, a környezetvédelmi (zaj, rezgés, szag) és az esztétikai követelmények betartására is figyelemmel kell lenni.

(4)     ^[52]

Közművek ágazatonkénti előírásai

Vízellátás

42. §

Külterületen lakás, kereskedelmi, vendéglátási célú szállásjellegű új épület építése vagy meglévő épület felsorolt célra történő átalakítása csak az ÁNTSZ által is elfogadott egészséges ivóvíz-ellátás megléte esetén engedélyezhető.

Vízelvezetés

43. §

(1)     A szennyvízcsatorna megépítése után az érintett fogyasztókat kötelezni kell a csatornára való rákötésre.

(2)     A szennyvíztisztító telepek védőtávolsága és technológiája a környezetvédelmi és terület-fejlesztési miniszter 8001/1994. (K. Ép. Ért. 11.) KTM tájékoztatójában előírtaknak feleljen meg. A központi szennyvíztisztító telep védőtávolsága – amíg az illetékes hatóság másképp nem rendeli – 500 m.

(3)     Az ipari szennyvizeket a közcsatornákba csak megfelelő előtisztítás után szabad bevezetni. A szükséges előtisztítást a keletkezés telkén belül, a hatóságok által előírt mértékben kell elvégezni. Benzinkutak, nagyobb parkolók felületéről a csapadékvizeket csak homok- és olajfogón átvezetve lehet közcsatornába engedni.

(4)     A VÍZIG kezelésében levő vízfolyások árvédelmi töltéseinek lábától 10-10 m, a társulati kezelésű vízfolyások part élétől 6-6 m és az önkormányzati kezelésben lévő vízfolyások, árkok part élétől 3-3 m szélességű sáv karbantartás számára szabadon hagyandó. A nyílt árkok karbantartására az egyik oldalon legalább 3 m, a másik oldalon legalább 1 m sáv biztosítandó karbantartási célra

(5)     Élővízfolyásba az iparterületekről ipari eredetű szennyvíz csak a hatóságok által előírt, megfelelő kezelés után engedhető be.

Árvíz- és belvízvédelem

44. §

(1)^[53]  A hullámtérben építési tevékenység csak a mindenkor hatályos vonatkozó jogszabály betartásával engedélyezhető, megtartandó és fejleszthető közösségi intézménynek tekintendő a Ki jelű nyári ifjúsági táborhely és szabad strand, valamint a 01724/2 hrsz-ú, kivett művelési ágú horgász-pihenőhely.

(2)     A Tisza védőtöltésének mentett oldali lábától 110 m távolságon belül huzamos felszínrombolás, földbányászás tilos.

(3)     A másodrendű (önkormányzati kezelésű) árvíz-védelmi töltések védősávja mindkét oldalon a töltés lábától mért 10,0-10,0 m. A védősávon belül épület, építmény elhelyezése nem engedélyezhető.

(4)^[54]  Azokon a telkeken, amelyek az SZ-1 vagy SZ-2 tervben részben vagy egészben „rendszeresen belvízjárta terület” illetve „fakadóvizes terület” jellel ábrázolt területen fekszenek, az alábbi szabályok érvényesítendők:

       a)     pince nem létesíthető,

b)    az épületek földszinti padlószintje a telek előtti járda-, vagy útburkolat szintjéhez képest legalább 60 cm-rel magasabban épüljön,

c)     a lábazat és szigetelések víznyomás ellen méretezendők,

d)    építési engedélyezési terv részletes talajmechanikai szakvéleménnyel alátámasztva készítendő

e)     a telken, annak beépítésével egyidejűleg, méretezett zápor- illetve belvíztározó alakítandó ki a telek földtömeg-egyensúlyának megtartásával.

Villamosenergia-ellátás

45. §

(1)     A villamos művek biztonsági övezetét a mindenkor hatályos országos előírások /jelen rendelet hatályba lépésekor a 11/1984. (VIII. 22.) IpM számú rendelet/ szerint kell biztosítani. A védőtávolságot a föld feletti vezeték mindkét oldalán a szélső, nyugalomban levő áramvezetőtől vízszintesen kell mérni.

(a)   Nagyfeszültségű föld feletti vezeték esetén a védőtávolság:

750 kV-on 40-40 m,

400 kV-on 28-28 m (35-35 m),

220 kV-on 18-18 m (25-25 m),

120 kV-on 13-13 m (20-20 m),

20 kV felett 35 kV-ig 5,0 m (6-6 m),

20 kV-on külterületen 5,0- 5,0 m, belterületen 2,5- 2,5 m.

(b)^[55] Kisfeszültségű föld feletti vezeték esetén 1,0-1,0 m

(c)   Földben elhelyezett vezeték biztonsági övezete mindkét oldalon 35 kV-ig 1,0 m, 35 kV-120 kV között 1,5 m.

(d)  A szabadtéri villamos alállomások biztonsági övezetét 120-400 kV-ig a létesítmény kerítésétől, ill. a kisajátított terület szélétől vízszintesen mért 10 m-es sáv.

(2)     A védősávon belül építmény elhelyezése részletes szabályozási terv hiányában nem engedélyezhető.

(3)     Településkép-védelmi szempontból a villamos - közép-, kisfeszültségű és közvilágítási - hálózatokat a települési értékvédelmi területen belül földbe fektetve kell építeni, átépíteni.

(4)     Azokon a területeken, ahol a hálózatok föld felett vezethetők, a hálózatokat közös oszlopsorra kell elhelyezni, lehetőleg a közvilágítási lámpatesteket tartó oszlopokra.

Földgázellátás

46. §

(1)^[56]     Gázelosztó vezetékek védőtávolságait a mindenkor hatályos országos jogszabályok és hatályos szabványok, amennyiben egyéb jogszabály másként nem rendeli, akkor az alábbi táblázat szerint kell megállapítani (zárójelben lévő távolság esetén egyéb védelem is előírt):

(2)     Középnyomású földgázellátású területeken telkenként egyedi nyomásszabályozókat kell elhelyezni. A tervezett gáznyomás-szabályozók az építmények utcai homlokzatára nem helyezhetők el. A berendezéseket telkek előkertjében (a kerítésbe építve), udvarán vagy az épület alárendeltebb homlokzatára kell szerelni.

(3)     A szénhidrogén-ipari termékvezetékek védőtávolsága a mindenkor hatályos vonatkozó jogszabály szerint állapítandó meg

Hírközlés

47. §

(1)     Településkép-védelmi szempontból a távközlési hálózatokat a települési értékvédelmi területen belül csak földbe fektetve, vagy alépítménybe helyezve szabad létesíteni, s átépíteni. Azokon a területeken, ahol a távközlési hálózatok föld felett vezethetők, a 0,4 kV-os, a közvilágítási és a távközlési szabadvezetékeket közös oszlopsoron kell vezetni.

(2)     A mikrohullámú összeköttetés biztosítása érdekében az összekötő sávokban az előírt magassági korlátozás betartandó

(3)^[57]  Mobiltelefon adóvevő-állomás

    a. Az SZ-2 terv hatályos területén csak meglévő épületen belül helyezhető el.

2. Az SZ-1 terv hatályos területén, a természeti területek és azok 500 m-es kísérő zónája, valamint a kijelölt védőzóna kivételével, önálló építményként (torony), vagy meglévő építményre történő ráépítéssel létesíthető.
   
3. Természeti területen és 500 m-es kísérő zónájában valamint a kijelölt védőzónában nem létesíthető.

Zöldfelületek

48. §

(1)     A Tisza-part természetes, ártéri növényállománya helyi értékvédelemben részesül. A Tisza vízmedrének területén belül és a vízmedrével érintkező földrészleteken örökzöldet telepíteni nem szabad.

(2)     Beépítetlen terület gondozásáról, gyomtalanításáról a tulajdonos köteles gondoskodni.

(3)     A tervezett épületek alaprajzi kialakításánál alkalmazkodni kell a meglévő utcai sorfákhoz. Hiányos fasor esetén a pótlás lehetőségét biztosítani kell.

(4)     Tájkép-rendezési célból honos fajú díszfasor ültetendő a következő közlekedési területeken belül:

- Lénia út hrsz.: 01216

- Rákóczi telepi út hrsz.: 01479; 01500; 01544

- Déli út hrsz.: 01880

- Keleti út hrsz.: 01864

- F4 út hrsz.: 01836.

IV. fejezet

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

49. §

Jelen rendelet kihirdetése napján lép hatályba, ezzel egyidejűleg a többször módosított Algyő Község Építési Szabályzatáról, valamint Szabályozási tervének jóváhagyásáról szóló 4/1999. (III.13.) Önk. rendelet hatályát veszti.

50. §

Jelen rendelet rendelkezéseit, a hatálybalépést követően induló I. fokú ügyekben kell alkalmazni.