Keszthely Város Önkormányzata Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló – többször módosított – 1990. évi LXV. törvény 16.§ (1) bekezdésében, továbbá  a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. tv. (továbbiakban: Tv.) 2. sz. mellékletében kapott felhatalmazás alapján a következő rendeletet alkotja. (A helyi rendeletben nem szabályozott kérdésekben a Tv. és a Polgári Törvénykönyv szabályai az irányadók).

A rendelet hatálya

1.§

A rendelet hatálya kiterjed Keszthely Város Önkormányzata (továbbiakban: önkormányzat) tulajdonában lévő bármely ingatlanban található lakásra, illetőleg lakrészre, és a szükséglakásra is (továbbiakban együtt: lakás). Ha a szükséglakásra fennálló lakásbérleti szerződés megszűnik, azt ismételten, lakás céljára bérbe adni nem lehet.

A bérbeadói feladatokat teljesítő szervek

2.§

(1) A bérbeadói jogok gyakorlására és a kötelezettségek teljesítésére jogosultak az 1.sz. mellékletben szabályozott feladatköri megosztás szerint:

a./ a Képviselő-testület,

b./[1] az Egészségügyi, Szociális és Esélyegyenlőségi Bizottság, a Pénzügyi, Jogi és Ügyrendi Bizottság, valamint a Turisztikai, Városfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottság,

c./ Polgármester,

d./[2] a Polgármesteri Hivatal Igazgatási Osztálya,

e./ a Keszthelyi Városüzemeltető Egyszemélyes Kft.

f./[3] a Döntőbizottság: Keszthely Város Polgármestere, a Pénzügyi, Jogi és Ügyrendi Bizottság elnöke, az Egészségügyi, Szociális és Esélyegyenlőségi Bizottság elnöke, a Turisztikai, Városfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottság elnöke, akadályoztatásuk esetén megbízottjaik.

(2)[4] A feladatköri megosztás nem érinti a Képviselő-testület azon jogát, hogy közvetlenül gyakorolja a bérbeadói jogot. A Képviselő-testület e rendelet szabályainak alkalmazásától – méltányossági okokból – különleges méltánylást igénylő körülmények fennállása esetén az egyes kérelmek elbírálásánál eltérhet, így különösen az alábbi esetekben:

1. szociális rászorultságra tekintettel (kiemelten gyermeké(ei)t egyedül nevelő és a mindenkori minimálbért meg nem haladó jövedelemmel rendelkező kérelmező, 3 vagy több gyermeket nevelő kérelmezők, tartós beteg gyermeket nevelők),
2. városérdekből (kiemelten a bérbeadásra kerülő ingatlan további állagromlásának megakadályozása céljából, az ingatlan városrendezési okokból történő igénybevétele esetén),
3. a városban működő intézményben, közfeladatot ellátó szervezetben foglalkoztatottak elhelyezése tárgyában.

(3) A bérbeadói jog közvetlen gyakorlására a Képviselő-testület felé javaslatot tehet a polgármester, a bizottságok elnökei, a jegyző.

(4) A bérleti szerződéseket a bérbeadó nevében a Keszthelyi Városüzemeltető Egyszemélyes Kft köti meg a bérlőkkel.

A lakásbérlet szabályai

I. FEJEZET

A lakásbérlet létrejötte

Az önkormányzati lakás bérbeadásának feltételei[5]

Szociális jellegű bérlakás bérletére való jogosultság

3.§

(1)[6] Szociális helyzet alapján önkormányzati tulajdonú bérlakás bérletére az a nagykorú magánszemély jogosult, aki keszthelyi lakóhellyel rendelkezik, az 1993. évi III. tv. 4.§ (1) bekezdés b./ pontjában meghatározott jelentősebb vagyona nincs, és a családban az egy főre jutó havi - jövedelemadóval csökkentett - átlagjövedelme a bérbeadást megelőző 12 hónap alatt

- egyedülálló esetében nem éri el a mindenkori saját jogú öregségi nyugdíjminimum háromszorosát,

- közös háztartásban élők esetében a mindenkori saját jogú öregségi nyugdíjminimum két és félszeresét.

(2) A havi jövedelem számítása szempontjából az 1993. évi III. tv. 4.§ (1) bekezdés a./ pontjában foglaltakat kell alkalmazni.

(3) Vagyoni helyzetnél a fennálló helyzetet kell figyelembe venni.

(4)[7] Nem jogosult szociális bérlakás bérletére az a személy, illetve család:

1. aki az 1993. évi III. tv. 4.§ (1) bek. b./ pontjában meghatározott mértéket meghaladó értékű ingatlantulajdonnal, vagyontárggyal vagy vagyoni értékű joggal rendelkezik,
2. [8]aki önkormányzati lakásbérletét az igénybejelentést megelőző 5 éven belül közös megegyezéssel szüntette meg, és ezért ellenszolgáltatásban részesült.
3. [9]akinek az önkormányzattal szemben köztartozása, illetve akinek az önkormányzattal vagy a Városüzemeltető Egyszemélyes Kft felé fennálló – 5 éven belüli, az adós által elismert vagy jogerős bírósági határozaton alapuló - tartozása van.

(5) [10]Szociális jellegű bérlakás bérletére való jogosultság megállapításánál a szociális helyzetet és a vagyoni viszonyokat együttesen kell figyelembe venni. A jövedelmi viszonyokat munkáltatói igazolással, ingatlanvagyont 6 hónapnál nem régebbi – bíróság által szakértőként bejegyzett, értékbecslő által készített – ingatlanforgalmi értékbecsléssel kell igazolni. Vagyontárgyról vagy vagyoni értékű jogról nyilatkozatot kell tenni. Az eljárás során a szociális helyzet kivizsgálásánál a Polgálmesteri Hivatal Igazgatási Osztálya és a bérbeadó együttműködnek.

(6)[11] [12]

(7)[13] [14]

(8)[15] [16]

(9)[17][18]

(10) [19]

(11)[20] [21]

Bérbevételi kérelem

4.§[22]

Pályázat kiírásával szociális címen történő bérbeadás

(1) Önkormányzati lakás szociális címen pályázat útján adható bérbe a pályázati kiírásban meghatározott időre, de legfeljebb 5 évre. A szociális pályázatot a lakásigény mértékének megfelelően kell kiírni.

A lakásigény mértékére vonatkozó szabályok a Rendelet 8.§ (5) bekezdése szerint alkalmazandók.

(2) Pályázatot a kiírás közzétételét követő 15 napon belül a Rendelet 3. sz. mellékletében szereplő nyomtatványon és a meghatározott pályázati díj megfizetése mellett lehet benyújtani.

(3) Pályázati díj a szociális címen történő pályáztatás esetén a pályázatra kiírt lakás a Rendelet 2. sz. melléklete szerinti lakbérének egy havi összege, melyet a pályázati idő utolsó hónapjában kell elszámolni.

(4) Az üresen rendelkezésre álló, a Rendelet 6. sz. mellékletében felsorolt szociális címen bérbe adható lakásokat a rendelkezésre állástól számított 30 napon belül kell megpályáztatni.

(5) Ha a szociális helyzet alapján megpályáztatott lakásra pályázat nem érkezik vagy a pályázat érvénytelen, a lakásmobilitás érdekében szociális helyzet alapján cserepályázatot kell kiírni. Ha a szociális pályáztatás és a cserepályáztatás során sem lesz bérlője a lakásnak, a lakást a költségelvű pályáztatásnak megfelelően kell megpályáztatni.

(6) A pályázati felhívásra és tartalmára vonatkozó szabályokat, valamint a befizetett pályázati díjjal kapcsolatos szabályokat a Rendelet 9.§ (3), (4), (5), (6), (7) bekezdésének, valamint a 10.§ (3) bekezdésének megfelelően kell alkalmazni.

(7) Szociális címen pályázó köteles tájékoztatást adni arról, hogy előzőleg Keszthelyen vagy más településen önkormányzati tulajdonú lakás bérlője volt-e és az milyen jogcímmel szűnt meg. Amennyiben a pályázó ilyen nyilatkozatot nem tesz, pályázata érvénytelen.

(8) A pályázatot a Rendelet 10.§ (4) bekezdésében meghatározottak szerint kell benyújtani.

(9)[23] A szociális címen pályázók közül – szociális rászorultságra tekintettel – az Egészségügyi, Szociális és Esélyegyenlőségi Bizottság javaslata alapján a Döntőbizottság a pályázati határidő lejártát követő 30 napon belül dönt a bérlő személyéről. Indokolt esetben az Egészségügyi, Szociális és Esélyegyenlőségi Bizottság tagjai környezettanulmányt végezhetnek. Érvénytelen döntés esetén a Képviselő-testület a soron következő ülésen határoz. A döntés alapján kiválasztott bérlővel kell a bérleti szerződést megkötni.

(10)[24] Az Egészségügyi, Szociális és Esélyegyenlőségi Bizottság elnöke - vagy az általa meghatalmazott bizottsági tag – a bizottság 2 tagjával közösen a benyújtásra rendelkezésre álló határidő leteltét követő 3 munkanapon belül bontja a pályázatokat.

(11) A szociális pályázat eredményét vagy eredménytelenségét a kiíró szerv hirdetőtábláján 5 napra közzé kell tenni és a pályázókat a pályázat eredményéről vagy eredménytelenségéről a döntést követő 15 napon belül értesíteni kell.

(12) Eredménytelen a pályázat, ha a pályázók egyike sem tett eleget a pályázati kiírásban foglalt kötelezettségének.

(13) Érvénytelenné válik a pályázat, ha a lakásbérleti szerződést a pályázatot elnyert személy a kézhezvételtől számított 15 napon belül nem köti meg, így a pályázati díjat elveszíti.

5.§[25]

Nem jogosult 7 éven belül önkormányzati tulajdonú bérlakás bérletére az akinek, illetve aki egyenesági rokonának, vagy a vele jogszerűen együttköltöző személynek önkormányzati lakásra fennálló korábbi bérleti jogviszonya a lakásbérlemény – az önkormányzati tulajdonú házingatlanok értékesítéséről szóló 1/2004.(I.30.) rendelet 6.§-a szerinti – elidegenítésére tekintettel szűnt meg.

Szociális jellegű lakásokra vonatkozó bérlőlista

6.§[26]

Nem szociális jellegű bérlakás

7.§

(1) A bizottság javaslata alapján a Képviselő-testület évente meghatározhatja a pályázati eljárással, piaci lakbérért bérbe adható lakások (nem szociális bérlakások) számát és körét, valamint a bérbeadás feltételeit.

(2) A beérkezett ajánlattevők közül az eredményes pályázóval a bérbeadó bérleti szerződést köt.

(3) A nem szociális jellegű bérlakások, a költségelven, illetőleg piaci alapon pályáztatható lakóépületek lakásbérleményeit a 7. és 8. sz. melléklet tartalmazza.

Pályázat kiírásával történő bérbeadás

8. §

(1) Önkormányzati lakás pályázat útján adható bérbe nem szociális címen, a pályázati kiírásban meghatározott időre, maximum 5 évre.

(2) A pályázatot az erre rendszeresített nyomtatványon és a meghatározott pályázati díj megfizetése mellett lehet benyújtani. (4. sz. melléklet)

(3) A pályázati díj:

• költségelvű pályáztatás esetén a rendelet 2. sz. melléklete szerinti lakbér 3 havi összege,
• piaci alapú pályáztatás esetén a rendelet 2. sz. melléklete szerinti lakbér 6 havi összege.

A költségelvű, illetve a piaci alapú pályázati díj a megelőlegezett lakbérből havonta egyenlő részletekben kerül levonásra

(4) Biztonsági letét:

a) Nem szociális lakbérrel bérbe adott lakások (költségelven, piaci alapon) esetén a bérleti szerződés megkötésével egyidejűleg a bérlő köteles a bérbeadónak biztonsági letétet fizetni. A biztonsági letét a lakásbérlet megszűnése után a lakás és lakásberendezések tiszta és a rendeltetésszerű használatra alkalmas állapot megvalósításának, illetve hátralékos közüzemi díjak fedezetéül szolgál.

b) A biztonsági letét összege (költségelven és piaci alapon bérbe adott lakások esetén) a lakás havi bérleti díjának 3 szorosa, melyet a bérleti szerződés megkötéséig kell egy összegben a bérbeadó számlájára megfizetni.

(5) A lakásigény mértéke:

- Egy-két fő esetén: egy szoba

- Három-négy fő esetén: másfél szoba

- Négy-öt fő esetén: kettő szoba

- Öt-hat fő esetén: kettő és fél szoba.

A lakásigény mértéke minden további személy esetében fél szobával nő.

(6) A polgármester a bérlő kérelmére a bérleti jogviszony időtartamát egyszer, legfeljebb 5 évvel meghosszabbíthatja.

9. §

 (1)[27] Az üresen rendelkezésre álló nem szociális jellegű bérlakásokat – amennyiben azok nem szerepelnek az önkormányzati tulajdonú házingatlanok elidegenítéséről szóló 1/2004.(I.30.) számú rendelete 1. sz. mellékletében – el kell idegeníteni. Amennyiben az elidegenítés sikertelen, az üres lakásokat a Rendelet 7. sz., illetve a 8. sz. mellékletben szereplő besorolásnak megfelelően kell megpályáztatni.

(2) [28]Ha a költségelvűen megpályáztatott lakásra pályázat nem érkezik, vagy a pályázat érvénytelen a lakást a piaci alapú pályáztatási feltételekkel kell megpályáztatni. Ha így sem lesz bérlője a lakásnak, akkor a lakásra cserepályázatot kell kiírni a piaci alapú pályáztatás feltételeinek megfelelően. Ha ily módon sem lesz bérlője a lakásnak, a lakást el lehet idegeníteni a 10. sz. mellékletben megjelölt lakásingatlan kivételével.

(3) A pályázati felhívást a megyei lapban, a helyi sajtóban, rádióban és televízióban közzé kell tenni és a pályázatot az Önkormányzat hirdetőtábláin 15 napra ki kell függeszteni.

(4) A pályázati felhívásnak tartalmaznia kell:

a./ a lakás címét, alapterületét, komfortfokozatát, szobaszámát,

b./ a bérleti díjat, a nem szociális címen induló bérleti díjat, és az óvadék összegét,

c./ a pályázati díjat,

d./ a lakás megtekinthetőségének időpontját,

e./ a bérbeadás időtartamát,

f./ a rendeltetésszerű használatra alkalmas állapot – bérbeszámítás kizárásával való – kialakításának feltételeivel

    meghirdetett lakás esetében az elvégzendő munkák megjelölését,

g./ a pályázat benyújtásának helyét és határidejét,

h./ egyéb feltételeket, amelyeket a pályázatot kiíró határoz meg,

(5) A pályázaton nem nyert igénylők részére a pályázati díj, a pályázat elbírálásától számított 30 napon belül visszafizetésre kerül.

(6) A határozott idő eltelte után a bérlő köteles a lakást beköltözhető, kiürített állapotban az Önkormányzat rendelkezésére bocsátani.  A lakást a vagyonkezelőnek (továbbiakban: bérbeadó) kell visszaadni, a volt bérlő elhelyezésre igényt nem tarthat.

(7) A bérbeadó a lakásbérleti szerződést felmondhatja, amennyiben a bérlőnek beköltözhető lakása van.

10.§

(1)[29] Nem szociális helyzet alapján pályázatra az a nagykorú magánszemély jogosult, aki keszthelyi lakcímmel rendelkezik.

(2) A költségelvű és piaci pályázat során az ajánlattevőnek a lakás havi bérleti díjának a megelőlegezésére kell ajánlatot tennie.

(3) Az ajánlattevőnek kötelezettséget kell vállalnia a Rendelet 43.§ (1) bekezdésében szabályozott bérleti díjemelés vállalására.

(4)[30][31] A pályázatokat írásban, postai úton kell benyújtani Keszthely Város Polgármesteréhez (8360 Keszthely, Fő tér 1.) a pályázatra kiírt lakás pontos címének a borítékon történő megjelölésével. A pályázatokat a Polgármester a pályázati eljárás lefolytatására hatáskörrel rendelkező bizottságoknak bontatlanul adja át. A pályázatokat a pályázati kiírásnak megfelelő, a Rendelet 3, 4, 5. sz. mellékleteit képező pályázati nyomtatványok felhasználásával, az abban rögzített adattartalommal, illetve az azokban szereplő mellékletek csatolásával kell benyújtani.

(5) A pályázat érvénytelen, ha a (3) bekezdésben foglaltaknak nem felel meg. Eredménytelen a pályázat, ha a pályázatok mindegyike érvénytelen.

(6)[32] A pályázatokat 5 tagú Döntőbizottság bírálja el. Az érvénytelen pályázat a versenytárgyaláson nem vehet részt.

(7) Az érvénytelen pályázat a versenytárgyaláson nem vehet részt. A bizottság dönthet a pályázat eredménytelenségéről egy érvényes pályázat esetén.

(8)[33] A pályázó köteles a versenytárgyaláson személyesen részt venni vagy érvényes meghatalmazás alapján meghatalmazottja útján képviseletéről gondoskodni.  A költségelvű és a piaci alapú pályázatot az nyeri meg, aki a versenytárgyaláson a havi bérleti díjat a leghosszabb időszakra előlegezi meg. Amennyiben több pályázó is vállalja a teljes időszakra történő bérleti díj megelőlegezését, a nyertes pályázó személyét sorsolással dönti el a bizottság.

(9) A pályázat eredményéről jegyzőkönyvet kell készíteni, melyet a bíráló bizottság minden jelenlévő tagja aláír.

(10) A pályázat eredményét vagy eredménytelenségét a kiíró szerv hirdetőtábláján 5 napra közzé kell tenni, és a pályázókat írásban értesíteni kell.

(11) Ha a pályázat eredménytelen, akkor újra meg kell hirdetni.

(12) Érvénytelenné válik a pályázat, ha a pályázatot nyert személy a

• kötelezettségvállalását a közzététel lejártát követő 3 munkanap alatt nem teljesíti,
• lakásbérleti szerződést a kiadott engedély kézhezvételt követő 15 napon belül, vagy abban meghatározott határnapig nem köti meg.

(13) Ha a pályázat érvénytelenné válik, a bizottság dönthet úgy, hogy nem alkalmazza az érvénytelenség következményeit, hanem új versenytárgyalást tart az érvényes pályázatok részvételével, az érvénytelenség megállapítását követő 15 napon belül.

(14) A bérlő által befizetett pályázati díjat lakbérként kell elszámolni. Amennyiben a kijelölt bérlő a bérleti szerződést 15 napon belül nem köti meg, a pályázati díjat elveszti.

Építési munkák elvégzésére pályázat kiírása

11.§

 (1) Az üresen álló és az üzemeltető által a műszakilag gazdaságosan fel nem újítható lakásokról készült címjegyzék alapján a Képviselő-testület pályázatot hirdet.

(2) Ezen lakásokra azok pályázhatnak, akik saját költségükön vállalják a műszaki hatóság által előírt átalakítási, felújítási munkálatok elvégzését.

(3) Az eredményesen pályázóval a bérbeadó 1 évi időtartamú bérleti szerződést köt, mely időtartam alatt a bérlő teljes összegű szociális lakbért fizet. Az elvégzett munkák igazolt és elfogadott értéke a lakbér 50%-áig beszámítás alapját képezi. A felújítás alapján megkötött határozott idejű bérleti szerződés olyan időtartamú lesz, amit az elvégzett munkák értéke alapján a bérbeszámítás időtartama indokolttá tesz.

Pályázat kiírása nélkül történő bérbeadás

12. §

(1) Pályázat kiírása nélkül határozatlan időre szerezhet bérleti jogot:

     a./ a Képviselő-testület egyedi döntése alapján a bérleti jogra jogosult,

     b./ az önkormányzati tulajdonban lévő életveszélyessé vált lakás határozatlan idejű bérlője,

     c./ az önkormányzati tulajdonban lévő határozatlan idejű bérleti jogviszonnyal rendelkező, lakáscserére

          jogosult bérlő, bérlőtársak cserepartnere.

(2) Pályázat kiírása nélkül határozott időre, illetőleg feltétel bekövetkezéséig szerezhet bérleti jogot a Képviselő-testület egyedi döntése alapján a bérleti jogra jogosult.

Az önkormányzati lakás nem lakás céljára történő bérbeadása[34]

13.§

(1) Önkormányzati lakást nem lakás céljára bérbe adni, illetve annak egy részét nem lakás céljára használni, csak a Képviselő-testület egyedi határozata alapján lehet.

(2) A rendelet hatálybalépése után keletkező más célú használat esetén a bérleti szerződést a tényleges használatnak megfelelően kell módosítani. Nem lakás céljára a helyiségek után a helyiségbérleti díjjal azonos összegű lakásbérleti díjat kell fizetni.

(3) Önkormányzati lakás egészének vagy egy részének más célra történő használatának kérelméhez a bérlőnek csatolni kell a bérlőtárs írásbeli hozzájárulását, és a szükséges hatósági engedélyeket.

(4) A bérleti jogviszonyt fel kell mondani annak a bérlőnek, aki az önkormányzati bérlakását a Képviselő-testület engedélye nélkül adja bérbe vagy használja nem lakás céljára.

(5) A lakásbérleti szerződés fennállása alatt a bérlő köteles életvitelszerűen a lakásban tartózkodni, továbbá a két hónapot meghaladó távollétét és annak időtartamát a bérbeadó részére írásban bejelenteni.

(6) Ha a bérlő az (5) bekezdésben meghatározott bejelentési kötelezettségét menthető okból mulasztotta el, de a bérbeadó felhívására azt – a hiánypótló levél kézhezvételét követő naptól számított 15 napon belül – teljesíti, lakásbérleti jogviszonya a bejelentési kötelezettség elmulasztása miatt nem mondható fel.

Bérbeadás, bérlőkijelölési és bérlő-kiválasztási jog alapján [35]

14. §

(1) Az önkormányzati lakásra a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (továbbiakban: Ptk.) 685. § c.) pontjában megjelölt szervezetek és önkormányzati intézmények részére pénzbeli térítésért bérlő-kiválasztási jog biztosítható. A pénzbeli térítés mértéke a lakás mindenkori forgalmi értéke alapján számítandó. A lakás forgalmi értékét ingatlanközvetítői névjegyzékbe felvett értékbecslővel kell megállapíttatni. A lakás forgalmi értékének 30%-a ellenében, legfeljebb 5 évre, a lakás forgalmi értékének 20%-a ellenében legfeljebb 3 évre biztosítható bérlő-kiválasztási jog.

(2) A Képviselő-testület mint tulajdonos, egyedi kérelem alapján - ha a város gazdasági vagy kulturális érdeke megkívánja - az (1) bekezdésben foglalt fizetési feltételektől eltérhet.

(3) A bérlő-kiválasztási jog biztosításáról a bizottság javaslatára a Képviselő-testület dönt.

(4) Amennyiben a bérlőkijelöléssel, bérlőkiválasztással terhelt lakás a jogosultsági idő alatt megüresedik, a bérbeadó a jogosultat e jogának 30 napon belüli gyakorlására szólítja fel.

(5) Ha a bérlőkijelölés, bérlőkiválasztás jogosultja a (4) bekezdés szerinti jogával nem élt, úgy a lakás új bérlőjét e rendeletben foglaltak szerint a bérbeadó jelöli ki.

(6) A felszólítás eredménytelensége esetén a lakás üresen állásának ideje alatt felmerülő bérleti és közüzemi díjak a bérlőkijelölés, bérlő-kiválasztás jogosultját terhelik.

Lakásgazdálkodási feladatok keretében történő bérbeadás esetei

15.§

Lakásgazdálkodási feladatok keretében történő bérbeadás alapján létesülő jogviszonyok:

a) bérlőtárssá nyilvánítás,

b) bérleti jogviszony folytatása,

c) nem lakás céljára történő bérbeadás.

Bérlőtárssá nyilvánítás

 A bérlőtársi szerződés megkötésének feltételei[36]

16.§

Önkormányzati lakásra - ha a bérlő kijelölésre jogosult eltérően nem rendelkezik - a házastársak közös kérelmére, bérlőtársi szerződést kell kötni.

Társbérletre vonatkozó rendelkezések[37]

16/A. §

(1) Az önkormányzati lakásban megüresedő társbérleti lakrész a lakásban maradó társbérlő részére csak akkor adható bérbe, ha vállalja a megnövekedett lakás-alapterület után számított lakbér megfizetését.

(2) Ha az (1) bekezdésben meghatározott feltétel nem áll fenn, a lakásban visszamaradó társbérlő lakásbérleti szerződését a bérbeadó felmondja cserelakás biztosítása mellett. A cserelakás megfelelőségénél a társbérlet során kizárólagos bérleményként használt társbérleti lakrész szobaszáma és komfortfokozata vehető figyelembe.

Nem lakás céljára történő bérbeadása

17.§

(1) Önkormányzati lakás nem lakás céljára a helyi közfeladatok (oktatási, egészségügyi, szociális, művelődési) ellátása céljából adható bérbe a Képviselő-testület eseti döntése alapján, lakáspótlási kötelezettség előírása mellett.

(2) A lakáspótlási kötelezettség másik lakás tulajdonának önkormányzat részére történő tulajdonba adása, vagy a felhasznált lakás értékének megfizetése útján teljesíthető.

Átmeneti elhelyezés biztosítása

18.§

(1)[38] Kérelem alapján, indokolt esetben, a 3.§ (1) bekezdésében előírt feltételek megléte esetén a Döntőbizottság dönthet úgy, hogy önkormányzati lakás bérleti jogának pályázat útján történő bérbeadásáig átmeneti elhelyezést biztosít az arra rászorulók részére.

(2) Átmeneti elhelyezés biztosítására lakást csak meghatározott időre – legfeljebb 1 évre – lehet bérbe adni.

(3) Az átmeneti elhelyezés alapján a bérleti jogviszony évenként legfeljebb 1 év időtartamra hosszabbítható.

A bérleti szerződés addig hosszabbítható meg, amíg a kérelmező:

1. [39] önkormányzati bérlakás bérleti jogát nem nyeri el
2.  lakásgondját önerőből megoldani nem tudja.

(4) Az átmeneti elhelyezés céljából bérbe adott lakás bérlőivel a bizottság döntésére tekintettel KeszthelyVáros Polgármestere által kiadott engedély alapján a Városüzemeltető Egyszemélyes Kft köti meg a bérleti szerződést.

(5) Az átmeneti elhelyezés céljára a más célra fel nem használható egy – két szobás komfortnélküli, félkomfortos vagy komfortos lakás adható bérbe.

Bérbeadás közérdekű feladatok megoldására

19.§

(1)[40] A Képviselő-testület költségelvű lakbér megállapítása mellett közérdekű feladatok megoldására lakásokat biztosíthat.

(2) A lakások bérlőire meghatározott – legfeljebb 3 éves – időtartamra az illetékes szakbizottságok tesznek javaslatot a Képviselő-testületnek. A bérbeadásról a Képviselő-testület határoz.

(3) A bérlő a lakásba a bérbeadó írásbeli hozzájárulása nélkül is befogadható személyeken kívül más személyt nem fogadhat be.

(4) A 19.§ rendelkezései alapján lakást csak olyan személynek lehet bérbe adni, aki Keszthely városában és annak 30 km-es vonzáskörzetében lakóingatlan tulajdonjogával nem rendelkezik.

A garzonházi lakások (fecskeházi lakások) bérbeadása

20.§

(1) A garzonházi lakások fiatalok életkezdéséhez átmeneti elhelyezést biztosító, önálló életvitel megteremtésére szolgáló lakások.

(2)[41]Garzonházi elhelyezésre olyan gyermeke(ke)t nevelő, 35 év alatti házastársak, legalább egy éve közös háztartásban élő élettársak vagy egyedülálló személyek jogosultak, ahol az egy főre jutó jövedelem a Rendelet 3.§ (1) bekezdésében meghatározott jövedelemhatárt meghaladja. A garzonházi elhelyezésre a keszthelyi lakóhellyel nem rendelkező személy is jogosult.

(3) A megüresedő garzonházi lakásokat pályáztatni kell. A pályázati feltételeket a bizottság javaslatára Képviselő-testület határozza meg. A pályázatot az erre rendszeresített nyomtatványon lehet benyújtani. (5. sz. melléklet)

(4) A benyújtott pályázatokat a bizottság javaslatára a pályázati idő lejártát követő 30 napon belül a Képviselő-testület bírálja el.

(5) A garzonházi lakásokra bérleti szerződés legfeljebb 5 évre köthető, melyet a polgármester egy alkalommal legfeljebb 2 évre meghosszabbíthat. Nem jogosult a bérleti szerződés meghosszabbítására az a bérlő, aki pályázatában lakás-előtakarékossági szerződés megkötését vállalta, vagy azzal rendelkezett, azonban a szerződéskötésre nem, vagy a szerződés felmondására fizetési kötelezettség elmulasztása miatt került sor.

(6) A bérlő 5 év eltelte, illetve a bérleti jogviszony lejárta után köteles saját elhelyezéséről gondoskodni.

(7) A bérleti jogviszony megszűnése után a bérlő minden elhelyezési igény nélkül köteles a lakást kiüresíteni.

(8) A garzonházi lakásba a bérlő a bérbeadó írásbeli hozzájárulásával csak házastársát és kiskorú gyermekét fogadhatja be.

(9) A garzonházban lévő lakások bérlői a lakást nem cserélhetik el.

(10)[42] Az eredményes pályázókkal a bérbeadó bérleti szerződést köt. A pályázatok elbírálása során előnyben kell részesíteni az 5 évnél rövidebb garzonházi elhelyezést igénylő lakás-előtakarékossági szerződés kötését vállaló vagy érvényes lakás-előtakarékossági szerződéssel rendelkező pályázót.

II. FEJEZET

A felek jogai és kötelezettségei[43]

21.§

(1) A bérbeadó a lakást komfortfokozatának megfelelő lakásberendezésekkel együtt a lakásbérleti szerződésben megjelölt időpontban, rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban leltár szerint köteles a bérlőnek jegyzőkönyvileg átadni, kivéve, ha a bérlő átalakítási, felújítási munka elvégzésének feltételével kapott engedélyt a szerződéskötésre. Keszthely Város Önkormányzata Képviselő-testülete felhatalmazza a vagyonkezelőt a bérbeadó és a bérlő jogaira, kötelezettségeire irányuló szerződésben történő megállapodás meghatározására.

 (2) A lakás átadásakor észlelt hibák, hiányosságok megszüntetéséről - a felek eltérő megállapodásának hiányában - a bérbeadó köteles gondoskodni.

(3) A lakásbérleti szerződés megszűnésekor, illetve a lakás kiürítésekor a bérlő a lakást és a leltárban feltüntetett berendezéseket tisztán, rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban köteles a bérbeadónak visszaadni.

(4) A lakás visszaadásakor meg kell állapítani a lakás és a lakásberendezések állapotát. Az elektromos és gázüzemű berendezések, illetve a fűtőberendezések közül a kazánok és a cserépkályhák üzemképességét szakértő által kiállított bizonylattal kell igazolni. Az esetleges hibákat, hiányosságokat, a megállapításokat jegyzőkönyvbe kell foglalni.

(5) A bérlő a megállapított hiányosságokért és az őt terhelő kötelezettségének elmulasztása miatt keletkezett károkért felel.

(6) A bérlőnek nyilatkoznia kell az őt terhelő hibák és hiányosságok megszüntetésének, illetve az ellenérték megtérítésének módjáról és idejéről.

(7) Ha a bérlő a hibák és hiányosságok megszüntetésére vagy az ellenérték megtérítésére nem nyilatkozott, illetve a bérbeadó a nyilatkozatát nem fogadta el, a bérbeadó a bíróságtól kérheti a bérlő felelősségének megállapítását.

(8) Ha a lakás burkolatai vagy a lakás berendezése a lakásbérleti jogviszony fennállása alatt elhasználódtak és azok cseréjét a bérlő nem vállalja, az elhasználódás arányának megfelelő költségtérítést kell a bérbeadó részére megfizetni.

(9) A lakás tiszta, ha a falai, burkolatai, nyílászárói és berendezései szennyeződésmentesek, felületkezelésük hiánytalan. A lakás rendeltetésszerű használatra alkalmas, ha a komfortfokozatának megfelelő, illetve a leltárban szereplő lakásberendezések és az épület központi berendezéseinek a lakásban lévő részei üzemképes állapotban vannak.

21/A.§[44]

(1) A lakásbérleti szerződés fennállása alatt a bérlő köteles életvitelszerűen a lakásban tartózkodni, továbbá két hónapot meghaladó távollétét és annak időtartamát a bérbeadó részére írásban bejelenteni.

(2) Ha a bérlő az (1) bekezdésben meghatározott bejelentési kötelezettségét menthető okból mulasztotta el, de a bérbeadó felhívására azt – a hiánypótló levél kézhezvételét követő naptól számított 15 napon belül – teljesíti, lakásbérleti jogviszonya a bejelentési kötelezettség elmulasztása miatt nem mondható fel.

22.§

(1) A bérlő és a vele együtt lakó személyek a lakást, a lakásberendezéseket a közös használatra szolgáló helyiségeket és a teleknagyságot meg nem haladó területeket, továbbá az épület központi berendezéseit rendeltetésszerűen, gondosan, az együttélés követelményeinek megfelelően – a többi bérlő jogainak és jogos érdekeinek sérelme nélkül – jogosult használni.

(2)[45][46][47]A bérbeadó nevében a Polgármesteri Hivatal Igazgatási Osztálya jogosult, a Keszthelyi Városüzemeltető Egyszemélyes Kft. köteles, a rendeltetésszerű és gondos használatot, továbbá a bérlői kötelezettségek teljesítését a bérlő nyugalmának zavarása nélkül munkanapokon 8-20 óra között – évente egy alkalommal – ellenőrizni. A bérlő vagy meghatalmazottja az ellenőrzést tűrni köteles. Amennyiben az ellenőrzés két ízben is eredménytelen, a harmadik ellenőrzés időpontja előtt 8 nappal az ellenőrzés tényéről a bérlőt írásban értesíteni kell.

23.§

(1) A bérlőtársak az egész lakást és a lakásberendezéseket közösen jogosultak használni.

(2) A bérlőtársak felelőssége a bérbeadóval szemben egyetemleges.

24.§

(1) A bérlő köteles gondoskodni:

• lakás burkolatainak, nyílászáróinak és berendezéseinek karbantartásáról, a lakás burkolatainak felújításáról, pótlásáról, kivéve, ha arra a falban vagy a födémben lévő vezetékek javításával összefüggő helyreállítási, továbbá az épület felújítása során végzett munkákkal kapcsolatban kerül sor,
• a lakás tisztántartásáról, a lakásberendezések felújításáról és pótlásáról, az elektromos vezetékhálózat kapcsolóinak és csatlakozó aljzatainak javításáról és pótlásáról,
• az épületben, az épület központi berendezéseiben, a közös használatra szolgáló helyiségekben és ezek berendezéseiben, továbbá a lakásban a saját vagy vele együtt lakó személyek magatartása folytán keletkezett hibák kijavításáról és az eredeti állapot helyreállításáról, illetve a kár megtérítéséről,
• a közös használatra szolgáló helyiségek és területek takarításáról,
• a bérleti jogviszony időtartama alatt a lakás biztosításáról,
• a bérbeadóval kötött megállapodás alapján nyújtott külön szolgáltatás díjának megfizetéséről,
• az épület előtti közterület, járda tisztántartásáról, hó- és síkosság mentesítéséről,
• a nem háztartási szemét elszállításáról, illetve költségeinek viseléséről.

25.§

(1) A bérlő és a bérbeadó megállapodhatnak abban, hogy a bérlő a lakást a külön megállapodásban előírt módon és határidőig átalakíthatja, korszerűsítheti, mely megállapodás megkötésére a vagyonkezelő jogosult.

(2) Ha a bérlő a bérbeadótól a lakás tervezett átalakításához, korszerűsítéséhez hozzájárulást kér, ismertetnie kell az általa elvégeztetni kívánt munkát, ennek várható költségét – költségvetés becsatolásával – és a bérbeadó kívánságára a munka jellegétől függően mellékelni kell a műszaki leírást és a tervet.

(3) Ha a bérbeadó a hozzá benyújtott iratok alapján korszerűsítési munka esetében 30 napon, egyéb munka (átalakítás, felújítás, stb.) esetében 60 napon belül nem nyilatkozik, a bérbeadó részéről a munka elvégzéséhez szükséges hozzájárulást megadottnak kell tekinteni.

(4) A költségek viseléséről és azoknak a bérlő részére történő megtérítéséről a megállapodásban kell rendelkezni.

(5) A bérbeadó nevében a Keszthelyi Városüzemeltető Egyszemélyes Kft. csak komfortfokozatot emelő átalakítási, korszerűsítési munka költségeit vállalhatja.

(6) Amennyiben a bérbeadó az átalakítási, korszerűsítési munka költségeit vállalja, úgy  a bérlő a bérbeadóval kötött megállapodás szerint – a bérlő szociális, jövedelmi és vagyoni helyzete alapján megállapított – havi bérleti díj 50 %-a erejéig érvényesítheti a számlával igazolt ellenértékét és köteles a magasabb komfortfokozatú lakás bérleti díját megfizetni.

(7) A tulajdonos nevében eljáró vagyonkezelő csak I. osztályú minőségű munkát és anyagköltségként csak a szokványos anyagminőséget köteles átvenni.

A lakáshasználati díj[48]

26. §

1. A lakást jogcím nélkül használó a jogosult részére lakáshasználati díjat (a továbbiakban: használati díj) köteles fizetni. A használati díj a lakásra megállapított lakbérrel azonos összeg.
2. [49]
3. [50]
   

Lakáshasználati megállapodás

27.§

(1) A szociális jellegű lakás befogadó nyilatkozattal rendelkező, jogcím nélküli használójával – amennyiben megfelel a Rendelet 3.§-ában meghatározott szociális rászorultsági feltételeknek – Keszthely Város Polgármestere döntése alapján meghatározott időre, de legfeljebb 2 évre lakáshasználati megállapodás köthető.

(2) A lakáshasználati megállapodás a meghatározott idő elteltével legfeljebb egy alkalommal további 2 évvel meghosszabbítható.

(3) A lakás használója a lakás használatáért a használati díjat köteles fizetni, melynek mértéke megegyezik a lakásra fizetendő szociális lakbér összegével.

(4) A lakáshasználati megállapodásra a Ptk 165.§-ában foglalt rendelkezések az irányadóak.

Befogadás szabályai[51]

28.§

(1) A bérlő a bérbeadó írásbeli hozzájárulása nélkül is befogadhatja házastársát, gyermekét, befogadott gyermekének a gyermekét, valamint szülőjét.

(2) A bérlőtárs a bérbeadó írásbeli hozzájárulása nélkül is befogadhatja - a kiskorú gyermekét, valamint a befogadott gyermekének az együttlakás ideje alatt született gyermekét.

(3) A bérlő és bérlőtárs – a befogadással egyidőben 48 órán belül – írásban köteles bejelenteni a bérbeadónak a bérbeadó hozzájárulása nélkül befogadható személy esetében a befogadott személy nevét, rokoni kapcsolatát, és a befogadás napját.

(4)[52] A bérlő a lakásba a bérbeadó írásbeli hozzájárulásával fogadhatja be élettársát, testvérét, és gyermeke házastársát. A bérbeadó a hozzájárulást köteles megtagadni, ha a befogadandók valamelyike beköltözhető lakással rendelkezik. A hozzájárulás állandó lakhely létesítésére lehetőséget nem biztosít, a befogadott személy az önkormányzati lakásba tartózkodási helyként jelentkezhet be, kivéve amennyiben megállapítást és igazolást nyer, hogy a befogadott személy tényleges lakóhelye az az önkormányzati lakás, ahova szeretne bejelentkezni és másik érvényes, valós lakóhellyel nem rendelkezik, akkor tartózkodási hely létesítése helyett a bérbeadó hozzájárulást adhat lakóhely létesítésére.

A bérleti jogviszony megszűnésekor a befogadott személy sem a bérleti jogviszony folytatására, sem elhelyezésre nem tarthat igényt.

 (5) A bérlő és bérlőtárs írásban köteles bejelenteni a bérbeadónak, ha a befogadott személy a lakásból állandó jelleggel kiköltözött, vagy kijelentkezett.

(6) Az (1)-(4) bekezdésben meghatározott bejelentési kötelezettség elmulasztása esetén a bérbeadó a bérleti szerződést jogosult felmondani.

Hozzájárulás tartási szerződéshez[53]

29.§

(1) A határozatlan idejű lakásbérleti jogviszony folytatására kötött tartási szerződéshez a bérbeadó akkor járulhat hozzá, ha

- az eltartó nagykorú magánszemély, havi nettó jövedelme legalább a minimálbér kétszerese, Keszthelyen nincs beköltözhető lakása, és életvitelszerűen az eltartottal együtt lakik,

- az eltartott jövedelmi, vagyoni helyzete, egészségi állapota a tartást indokolja és eltartásáról a lakásban vele jogszerűen együttlakó más személy nem gondoskodik.

(2) Tartási szerződés engedélyezéséhez bérlőtársi jogviszony esetén a bérlőtárs hozzájáruló nyilatkozatát is csatolni kell a kérelemhez.

(3) A bérbeadó visszavonhatja a hozzájárulást, amennyiben az eltartó nem tesz eleget tartási kötelezettségének vagy ha a hozzájárulás megadásakor bejelentett adatok valótlannak bizonyulnak.

III. FEJEZET

A lakásbérlet megszűnése

A szerződés közös megegyezéssel történő megszüntetése és a pénzbeli térítés[54]

30.§

(1) A bérbeadó és a bérlő a határozatlan időre kötött lakásbérleti szerződést közös megegyezéssel úgy is megszüntetheti, hogy a

• bérbeadó a bérlő részére másik lakást ad bérbe,
• bérlő saját maga oldja meg lakhatását.

A lakásbérleti szerződés megszűnése esetén pénzbeni térítés nem fizethető.

(2) Határozatlan időre kötött lakásbérleti jogviszony megszűnése esetén a korábbi jogszabályok alapján megállapított, és ténylegesen fizetett lakás-használatbavételi díjat a bérbeadó akkor köteles 30 napon belül visszafizetni, vagy elszámolni, ha a lakást, vagy a bérlő részére biztosított másik lakást rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban adta vissza a bérlő.

(3) Ha a bérlő a lakást nem rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban adta vissza, a bérbeadó a hiányosságok kijavításának költségeit levonva, a korábban más jogcímen befizetett térítésből, lakás-használatbavételi díjból a fennmaradó pénzbeni térítés különbözet visszafizetésére köteles.

31.§

(1) Bérleti jogviszony megszűnése esetén a bérlő a lakást a következő hónap utolsó napjára köteles visszaadni a házkezelő szervnek kiürítve és beköltözhető állapotban. A lakás leadásakor a házkezelő szerv leltárt köteles felvenni, melyben rögzíteni kell a lakás műszaki állapotát, esetleges hiányokat, azok pótlási határidejét.

(2) Ha a bérlő a hibák és hiányosságok megszüntetésére, illetve az ellenérték megtérítésére nem nyilatkozik, vagy a bérbeadó azt nem fogadja el, a bérbeadó a lakás visszaadásától számított 30 napon belül a bíróságtól kérheti a bérlő kötelezettségének megállapítását.

(3) A bérlő köteles a lakás bérét és költségeit mindaddig megfizetni, amíg azt a bérbeadónak rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban vissza nem adja.

32.§

(1) Ha a lakásbérleti jogviszony a bérlő halála miatt szűnik meg és nincs a lakásbérlet folytatására jogosult személy, az örökös köteles a lakást 60 napon belül kiürítve visszaadni, a lakás leadásáig a bérleti díjjal azonos lakáshasználati díjat megfizetni.

(2) Ha az örökös a hagyatéki tárgyakat határidőre nem szállítja el, azokat a bérbeadó az örökös költségére és veszélyére raktárban helyezi el és gondoskodik annak őrzéséről.

(3) Ha az elhalt bérlőnek lakbértartozása van, a bérbeadó hagyatéki teherként igényét köteles bejelenteni.

33.§

A bérlő halála esetén, amennyiben a lakásbérleti jogviszony folytatására jogosult személy van, köteles bejelenteni a lakásbérleti jogviszony folytatására való jogosultságát.Bérbeadói hozzájárulás lakáscsere szerződéshez[55]

34.§

(1) Önkormányzati lakás bérleti joga kizárólag másik lakás vagy lakások tulajdonjogára vagy bérleti jogára cserélhető. A cseréhez a bérbeadó hozzájárulását kell kérni. Nem cserélhető el a lakás másik lakáson vagy lakásokon fennálló tulajdoni hányadokra, kivéve ha ez önálló lakás használatára jogosítja a cserélőt. Lakáscsere esetén a bérlő a vele együttlakó valamennyi személyt köteles a cserelakásba magával vinni.

(2) A bérbeadó a cseréhez történő hozzájárulást köteles megtagadni, ha a

a./  bérlőnek bérleti díj vagy azzal azonos elbírálás alá eső tartozása van,

b./  lakáscseréhez tartási szerződés esetében az eltartó nem járult hozzá,

c./  bérlőkijelölési vagy bérlő-kiválasztási jog jogosultja a cseréhez nem járul hozzá,

d./ bérlő nem csatolta be lakásbérleti szerződésének, illetve a lakásbérleti jogviszonya fennállását tanúsító bérbeadó írásbeli nyilatkozatát,

e./ lakástulajdonra történő csere esetén a tulajdonban álló lakóingatlanra vonatkozó tulajdoni lap harminc napnál nem régebbi, hiteles másolatát nem nyújtja be a tulajdonos cserepartner,

f./ benyújtott okiratok, illetőleg - szükség esetén - a cserelakás helyszínen történő megtekintése alapján kétség merül fel a cserepartner lakásbérleti vagy tulajdonjogának fennállása kérdésében.

(3) A bérbeadó a cseréhez történő hozzájárulást megtagadhatja, ha a bérlő lakásbérleti szerződése meghatározott időre vagy valamely feltétel bekövetkeztéig szól és az új bérlő határozatlan időre szóló bérleti szerződést kíván kötni.

(4) A lakáscsere szerződésben név szerint fel kell sorolni a bérlővel együttlakó valamennyi személyt, ezek lakáshasználati jogcímét, továbbá külön-külön fel kell tüntetni azt, hogy a lakáscsere folytán közülük - a felek megállapodásának megfelelően - kik költöznek el a bérlővel együtt a lakásból.

(5) Ha a cserélő felek a lakáscsere szerződésben másként nem állapodtak meg, a bérlővel együttlakó valamennyi személy köteles a lakást a bérlővel együtt elhagyni.

(6) Ha a bérlő a lakását kettő vagy több lakásra cseréli el, a lakáscsere szerződésben fel kell tüntetni, hogy melyik lakásnak ki lesz a bérlője. A lakáscsere szerződést mindazoknak a személyeknek alá kell írni, akik a cserét megelőzően bérlők voltak, valamint a csere folytán bérlővé válnak.

(7) Köteles megtagadni a bérbeadó a hozzájárulást az olyan lakáscsere szerződésnél, ahol bármelyik szerződő fél szándéka nem lakáscserére, hanem a lakásbérlet jogellenes átruházására irányul.

(8) A lakáscseréhez kért hozzájárulás megtagadható, ha a lakáscsere folytán a bérlő és a vele együttlakó személyek lényegesen rosszabb körülmények közé kerülnének.

(9) Amennyiben a bérbeadó megállapítja, hogy valamelyik cserélő fél a hozzájárulás megadását követően önkormányzati bérlakásra vonatkozó bérleti szerződést az előírt határidőben nem kötötte meg, a feleket nyilatkozattételre szólítja fel. Ha ennek során valamelyik fél kijelenti, hogy a lakáscserét nem kívánja végrehajtani, a bérbeadó ezt a többi cserélő fél tudomására hozza és felhívja őket, 30 napon belül igazolják, hogy a lakáscsere-szerződés teljesítése érdekében a bírósághoz fordultak. Az igazolási kötelezettség elmulasztása esetén a bérbeadó hozzájárulását visszavonja, ha pedig a felek az igazolást benyújtják, az eljárást a bírósági eljárás befejezéséig felfüggeszti.

(10)[56] A minőségi lakáscsere kérelmek nyilvántartását, a cserelehetőségek koordinálását a Polgármesteri Hivatal Igazgatási Osztálya végzi.

(11) Keszthely Város Polgármestere a lakáscsere kérelmeket elbírálja, a lakáscsere kérelmekben dönt. Keszthely Város Polgármestere döntése, és kiadott engedély alapján a szerződéseket a Városüzemeltető Egyszemélyes Kft. köti meg.

Másik lakásban való elhelyezési kötelezettség vállalása[57]

35.§

A szerződés megszűnése után a lakásban visszamaradó személy - az 1993. évi LXXVIII. tv. 32. §-a alapján bérleti jog folytatására jogosult kivételével - másik lakásra akkor tarthat igényt, ha a bérbeadó, illetőleg a bérlőkijelölésre vagy a bérlőkiválasztásra jogosult erre kötelezettséget vállal.

IV. FEJEZET

A lakásbérleti jog folytatása[58]

36. §

A lakásbérleti jog folytatására jogosult az, akit a Tv. 21.§ alapján a bérlő a bérbeadó hozzájárulása nélkül fogadhat be a lakásba, ha a bérlő a lakásba befogadta és a bérlő halálakor életvitelszerűen a lakásban lakott.

V. FEJEZET

Az albérlet[59]

37. §

 (1) Önkormányzati bérlakást albérletbe adni, üzleti célra hasznosítani vagy használni (pl. fizető vendéglátás) nem lehet.

(2) Amennyiben a bérbeadó tudomására jut, hogy a bérlő lakását vagy annak egy részét albérletbe adta, a bérlővel kötött bérleti szerződést jogosult felmondani.

A bérbeadó részéről történő felmondás[60]

Önkormányzat vállalata, intézménye rendelkezése alatt álló lakások bérbeadása

38.§

Az Lt. hatályba lépése előtt az önkormányzat vállalata, intézménye rendelkezése alatt álló lakások esetében e szervek, illetve jogutódaik jogosultak az új bérleti szerződés megkötése esetén a bérlő személyét kijelölni, illetve a bérleti szerződés időtartamát meghatározni.

Bérleti szerződés megkötésére egyebekben a bérbeadó jogosult az alábbi feltételek szerint:

1. az önkormányzat vállalata, intézménye rendelkezése alatt álló lakásra bérleti jogviszonyt csak a munkakör betöltésének feltételéhez kötötten, határozott időre szólóan lehet létesíteni,
2. az önkormányzat vállalata, intézménye rendelkezése alatt álló lakásra bérlőtársi jogviszony akkor létesíthető, ha a leendő bérlőtársak mindegyike munkaviszonyban áll a lakással rendelkező szervvel.
3. a bérlő halála esetén az önkormányzat vállalata, intézménye rendelkezése alatt álló lakásban lakók a bérleti jogviszony folytatására nem jogosultak.

VI. FEJEZET

A lakbér mértéke, a különszolgáltatás díja[61]

39. §

(1) A lakások lakbérét

a) szociális helyzet alapján, vagy

b) költségelven, vagy

c) piaci alapon

történő bérbeadás figyelembe vételével e rendelet állapítja meg.

(2) A lakásbérleti illetve lakáshasználati jogviszony fennállása esetén a lakás (a lakás helyiségei) használatáért a bérlő lakbért, a használó használati díjat köteles fizetni (továbbiakban: lakbér)

(3) A bérlő a bérleti jogviszony keretében a lakáshoz tartozó helyiségeken és területeken kívül a közös használatra szolgáló helyiségeket és területeket a tulajdoni hányad alapján térítés nélkül jogosult használni.

A lakbér mértéke

40.§

(1) A lakbér mértékét a lakás alapterülete, valamint a lakás alapvető jellemzői (komfortfokozata, műszaki állapota, településen belüli fekvése) alapján kell meghatározni.

(2) A lakásbérleti jogviszony fennállása esetén a lakás és helyiségei használatáért, továbbá az e jogviszony keretében a bérbeadó által nyújtott külön jogszabályban megállapított szolgáltatásokért a bérlő bérleti díjat köteles fizetni.

(3) A bérlő által szociális alapon fizetendő havi bérleti díj mértéke a 2. sz. melléklet szerinti. Amennyiben azonban a bérlőnek Keszthelyen kívül megfelelő és beköltözhető lakása van, illetve a Rendelet 3.§-a alapján bérleti jogra nem lenne jogosult, vagy a bérleti jogviszony ideje alatt válik jogosulatlanná, a bérlő a szociális alapon fizetendő lakbér helyett piaci alapú lakbér fizetésére válik kötelezetté. 

(4)[62] A lakás bérleti díjának mérséklésére vonatkozó kérelmeknek – a rendelet 45.§-ára tekintettel, továbbá a bérlő és a vele együttlakó személyek jövedelmi és vagyoni viszonyaira figyelemmel, valamint egyéb különös méltánylást igénylő körülményekre tekintettel történő – elbírálására a Döntőbizottság jogosult.

(5)[63] A (4) bekezdésben meghatározott ügyekben a Döntőbizottság jogosult évenként a felülvizsgálatot követően a megállapított bérleti díjcsökkentés meghosszabbítására.

A költségelven bérbe adott lakások lakbére

41.§

(1) A költségelven bérbe adott lakás lakbérének mértékét

1. a lakás komfortfokozata, alapterülete
   
2. a településen belüli fekvése,
3. a szerződés keretében nyújtott külön szolgáltatások,
4. és a Tv. 10. § és a Tv. 13. § (1) bekezdésének rendelkezései,

figyelembe vételével e rendelet 2.sz. melléklete állapítja meg.

(2) Az (1) bekezdésben túlmenően a lakbért úgy kell megállapítani, hogy a bérbeadónak az épülettel, az épület központi berendezéseivel, a lakással, és a lakásberendezésekkel kapcsolatos ráfordításai valamint a bérbeadójának az egy lakásra jutó általános költségei is megtérüljenek.

A piaci alapon bérbe adott lakások lakbére

42. §

(1) A bizottság javaslata alapján a Képviselő-testület évente meghatározhatja a pályázati eljárással, piaci lakbérért bérbe adható lakások számát és körét, valamint a bérbeadás feltételeit.

(2) A piaci alapon bérbe adott lakások lakbérét 2.sz. melléklet határozza meg.

A lakbér mértékének módosítása

43. §

(1)[64] A bérleti díj évente 3%-kal emelkedik. A lakásbérleti szerződéssel rendelkező bérlőkkel a fizetendő bérleti díj mértékének változását a bérbeadónak írásban kell közölnie tárgyévet megelőző év december 15. napjáig.

(2)[65] A bérleti díj emelkedési ütemét a Pénzügyi, Jogi és Ügyrendi Bizottság 4 évente felülvizsgálja.

(3) A lakbértámogatás a lakásfenntartási támogatásban érvényesíthető.

(4)[66] A társasházzá nyilvánított lakóépületek bérlői a külön jogszabályok szerint a közös költség üzemeltetési részét kötelesek fizetni a társasház közös képviselőjének.

A bérleti díj kiszámításának módja

44.§

(1) A lakás bérleti díjából fizetendő havi bérleti díj összegét - a kerekítés szabályait figyelembe véve - forintra kerekítetten kell megállapítani.

(2) A lakás bérleti díjának kiszámításakor a lakás helyiségei alapterületét kell számításba venni. Az alapterület megállapításánál a lakás összes (lakó-, főző-, egészségügyi-, közlekedő-, tároló-) helyisége területének a vakolt falsíkok között - a padlószint felett 1 m magasságban - mért teljes területének az 1,9 m szabad falmagasságot  elérő részét, továbbá a loggia és a zárt (fedett) és oldalról átlátásgátló módon kialakított erkély területének a felét, illetve a beépített bútorok által elfoglalt területet kell számításba venni. Ennek során a lakás belső lépcsője felső szintjének az alapterületét figyelmen kívül kell hagyni és a számított alapterületet 0,5 m²-ig lefelé, 0,5 m² felett felfelé kell kerekíteni.

(3) Nem számítható be a helyiség alapterületébe a falsíkon kívül eső terület (ajtóknál és ablakoknál lévő beugrások, a 0,5 m²-nél kisebb alapterületű falfülkék, stb.) és a falsíkokból kiugró falpillérek által elfoglalt terület.

A lakás bérleti díjának mérséklése, a bérleti díjból adható engedmény

45.§

(1) Ha a lakás műszaki állapota különösen kedvezőtlen (aládúcolt, egészségre ártalmas, nedves), e helyzet fennállásának tartamára a bérlőt – írásbeli kérelmére – engedmény illeti meg. Ilyen jogcímen a lakás összes helyiségeit figyelembe véve kell a csökkentés mértékét megállapítani, amely azonban a lakás bérleti díjának 50 %-ánál több nem lehet.

(2)[67] A bérbeadó a Lakástörvény 34.§ (3) bekezdése szerinti lakbértámogatást nem állapít meg.

A külön szolgáltatások díja

46.§

(1) A külön szolgáltatások körébe tartozik:

a./ a vízellátás és csatornahasználat biztosítása,

b./ a felvonó használatának biztosítása (2. sz. melléklet),

c./ a közös helyiségek és területek megvilágítása (2. sz. melléklet),

d./ a központi fűtés és -melegvízellátás biztosítása, távhőszolgáltatás

e./ a háztartási szemét elszállítása.

(2) A bérlő a vízellátás és csatornahasználat biztosítása esetén - eltérő megállapodás hiányában - a külön jogszabályok szerint megállapított díjat köteles fizetni.

(3) A bérlő a felvonó használatának biztosítása esetén a felvonót a lakásban lakó személyek száma szerint fizetett havi felvonó-használati díj ellenében jogosult használni.

(4) A bérlő a közös helyiségek és területek megvilágításának biztosítása esetén a bérbeadó részére havonta, a lakásban lakó személyek száma alapján díjtérítést köteles fizetni.

(5) A központi fűtés, melegvízellátás díjának, a távhőszolgáltatásnak, valamint a háztartási szemét szállítási díjának megállapításáról és megtérítéséről külön jogszabály rendelkezik.

VIII. FEJEZET

Átmeneti rendelkezések[68]

47.§

Amennyiben az intézménybe utaláskor a bérlő a lakásbérleti jogviszonyáról a rendelet hatályba lépését megelőzően pénzbeli térítés ellenében mondott le a lakásügyi hatóság javára, másik lakásra a lemondástól számított 10 éven belül szociális címen nem jogosult.

IX. FEJEZET

Az érintett állampolgárok személyes adataira vonatkozó adatszolgáltatás

48.§[69]

(1) A kérelmezők, valamint a bérlők hozzájárulnak ahhoz, hogy személyes adataikat lakásbérleti joghoz jutásuk érdekében, illetve bérleti jogviszonyuk fennállása alatt a bérbeadó felhasználhassa és kezelhesse.

(2) Az önkormányzati lakások bérlői természetes személyazonosító és egyéb személyes adatai a lakásbérlet megszűnésétől számított 5 évig - a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. tv-ben foglalt szabályok szerint - kezelhetők.

(3)[70] A kérelmező hozzájárul ahhoz, hogy pályázati eljárás lefolytatása során a személyes adatai közül a nyilvánosság számára megismerhető:

• neve;
• lakóhelye/tartózkodási helye.

Egyéb rendelkezések

  49.§[71]

50.§

Az önkormányzati bérlakás-állomány növelését szolgáló központi költségvetési előirányzatból pályázat útján létesített önkormányzati bérlakás 20 évig nem idegeníthető el.

Záró rendelkezések

51.§

(1) E rendelet 2008. január 01-jén lép hatályba.

(2)[72] E rendelet 39.§; 40.§; 41.§; 42.§ rendelkezéseit úgy kell alkalmazni, hogy

a) az 1994. január 1-jén fennálló határozatlan időre szóló szerződés esetén, ha a bérlő 2006. március 31. napján nyugdíjas vagy nyugdíjszerű ellátásban részesült, a lakbér összege a szerződés megszűnéséig, de legfeljebb a bérlő haláláig csak a költségelven bérbe adott lakás lakbérének mértékéig emelhető.

b) A 2008. január 1-jét megelőzően fennállt bérleti jogviszony esetén a bérleti díjak mértéke 2008. évben a bérlő által 2007. évben fizetett bérleti díj és a 2. sz. mellékletben megállapított emelt díj közti különbözet 50%-ával, de legfeljebb 12.000,-Ft összeggel emelkedhet.

(3) A rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti Keszthely Város Önkormányzata Képviselő-testülete az önkormányzat tulajdonában álló lakások bérletéről szóló 23/2003.(IX.15.) számú rendelete, valamint az azt módosító 20/2004. (VI. 25.), 31/2004. (IX. 28.), 35/2004. (XII. 1.), 24/2005. (VI. 30.), 14/2006. (III. 30.), 19/2006. (IV. 27.), 26/2006. (VI. 29.), 10/2007. (II. 26.), 14/2007. (III. 30.) és a 22/2007.(IV. 27.) számú önkormányzati rendeletek.

(4)/[73] a Keszthely Város Önkormányzata Szervezeti és Működési Szabályzatáról (továbbiakban: SZMSZ) szóló

38/2006.(XII. 1.) sz. rendelete 2. számú mellékletének az Egészségügyi, Szociális és Esélyegyenlőségi Bizottságra átruházott hatáskörök, Népjóléti Igazgatás címe szerint az alábbiak szerint módosul.

„…

d.) javaslatot tesz a szociális címen pályáztatott lakás bérlőjének személyére a Döntőbizottságnak,

e.) dönt rendkívüli élethelyzetben szociális bérlakás bérleti szerződésének soron kívüli megkötéséről,

f.) dönt átmeneti elhelyezés alapján bérleti szerződés megkötéséről, bérbe adott lakás helyett másik lakás bérbeadásáról,

g.) dönt szociális bérlakás cseréjéről,

h.) dönt átmeneti elhelyezés biztosításáról, szociális bérlakás bérleti jogának határozott idejű meghosszabbításáról,

i.) dönt a jogcím nélküli lakáshasználók lakáshasználati jogának rendezéséről,

j.) javaslatot tesz a Képviselő-testületnek pályázatok kiírásának feltételeire, elbírálására,

k.) előkészíti a Képviselő-testület hatáskörébe tartozó előterjesztéseket,

l.) javaslatot tesz a Képviselő-testületnek az üresen álló felújításra szoruló lakások pályázati feltételeinek kidolgozására,

m.) javaslatot tesz a Képviselő-testületnek az önkormányzati tulajdonú lakások hasznosításának formáira és eszközeire,

n.) javaslatot tesz a Képviselő-testületnek az önkormányzati tulajdonú lakások éves felújítási címlistájára,

o.) javaslatot tesz a Polgármesternek az önkormányzatot megillető elővásárlási jog gyakorlásáról,

p.) javaslatot tesz a Polgármesternek, illetőleg a Képviselő-testületnek önkormányzati tulajdonú lakások értékesítésére, értékesítésre kijelölésre illetve, lakások visszavásárlására,

q.) javaslatot tesz a Képviselő-testületnek a lakások lakbérének (piaci, költségelvű, szociális) mértékére,

r.) dönt az értékesítési eljárás során beérkező igazolási kérelmekről,

s.) évente felülvizsgálja a szociális névjegyzéket,

sz.) a bérlő kérelmére a bérleti jogviszony időtartamát egy alkalommal legfeljebb 5 évvel meghosszabbíthatja,

t.) a bizottság elnöke részt vesz a lakáspályázatok elbírálásában.

b./ [74] Az SZMSZ 2. számú mellékletének a Pénzügyi, Jogi és Ügyrendi Bizottságra átruházott hatáskörök az alábbiak szerint módosul:

1. meghatározza a lakásbérlet pályázatával kapcsolatos nem szociális alapon kiírt pályázat egyéb feltételeit,

1. a bizottság elnöke részt vesz a lakáspályázatok elbírálásában,

c./ [75]Az SZMSZ 2. sz. mellékletének a Pénzügyi, Jogi és Ügyrendi Bizottság átruházott hatáskörök az alábbiak szerint módosul:

a.) az önkormányzat tulajdonában álló lakások bérletéről szóló 36/2007.(X. 01.) számú rendelet 43. § (1) bekezdésében meghatározott bérleti díj emelkedésének négy évenként történő felülvizsgálata,

b.) [76]

c.) a bizottság elnöke részt vesz a lakáspályázatok elbírálásában,

d./[77] Az SZMSZ 2. sz. mellékletének a Turisztikai, Városfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottság átruházott hatáskörök VI. pontja az alábbiakkal egészül ki:

b.) a bizottság elnöke részt vesz a lakáspályázatok elbírálásában.

e./ Az SZMSZ 3. sz. melléklete II. pontja – a polgármesterre átruházott hatáskörök – az alábbi rendelkezéssel egészül ki:

      „A polgármester az önkormányzati tulajdonú lakások és helyiségek bérletével, elidegenítésével

        kapcsolatos feladat- és hatáskörök tekintetében:

a.) jelzálogjog ranghelyének megváltoztatása, törlése,

b.) felmondja a lakásbérleti szerződést a lakástörvény 24.§ (1) bekezdés e.) pontja alapján,

c.) engedélyezi a lakásbérleti szerződés megkötését,

d.) nyilatkozik a bérbeadói hozzájárulás megadásáról vagy megtagadásáról:

      - lakáscsere esetén,

      - lakásba történő befogadás esetén,

      - a lakás albérletbe adása esetén,

      - tartási szerződés esetén, ha a bérleti jogviszony folytatása ellenében kötik.

e.) megtagadja a bérbeadói hozzájárulást a lakás albérletbe adásához,

f.) nyilatkozatot ad ki a bérleti jogviszony folytatásának fennállásáról, illetve megtagadja a bérleti       jogviszony folytatására vonatkozó jog elismerését,

g.) engedélyezi a bérleti szerződés módosítását bérlőtársi jogviszony létesítése és bérlőtársi jogviszony megszüntetése esetén,

h.) megállapodást köt a bérleti jogviszony közös megegyezéssel történő megszüntetéséről, illetve nyilatkozik  az ezzel kapcsolatos bérlői kezdeményezésről,

i.) meghatározott időre, maximum 1 évre engedélyt adhat a bérleti szerződés megkötésére városérdekből, vagy egyéb okból,

j.) bérlő kérelmére a bérleti jogviszony időtartamát egy alkalommal legfeljebb 5 évvel meghosszabbíthatja,

k.) eljár mindazokban az ügyekben, amelyekben a lakástörvény, a Polgári Törvénykönyv, egyéb jogszabályok, és e rendelet számára intézkedési jogkört ad,

l.) részt vesz vagy megbízottja útján részt vesz a nem szociális címen kiírt versenytárgyalás lebonyolításában,

m.) dönt a lakás jogcím nélküli lakáshasználati esetén a lakáshasználati megállapodás megkötéséről, annak esetleges meghosszabbításáról.

Európai Unió jogának való megfelelés

52.§[78]

Ez a rendelet a Belső piaci szolgáltatásokról szóló 2006/123/EK irányelv végrehajtásából adódó feladatoknak való megfelelést szolgálja.”

                     Ruzsics Ferenc                                                       Dr. Markó Péter

                      polgármester                                                                jegyző