Budapest Kőbányai Önkormányzat Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló, 1990. évi LXV. törvény 16.  § (1) bekezdés, valamint az épített környezet alakításáról és védelméről szóló módosított 1997. évi LXXVIII. tv. 7. § (3) bekezdés c) pontjában foglaltak felhatalmazása alapján az alábbi rendeletet alkotja:

I. FEJEZET

ALKALMAZÁSI ELŐÍRÁSOK

A rendelet hatálya és alkalmazása

1. §

(1) A rendelet területi hatálya a Budapest  X., Kerepesi út – Fehér út – Albertirsai köz –  Albertirsai út (MÁV vasútvonal) által határolt területre terjed ki.

(2) Jelen rendelet előírásai a mellékelt Szabályozási Tervvel együtt érvényesek.

(3) A rendelet hatálya alá tartozó területen (továbbiakban a terv területe) területet felhasználni, építési telket, építési területet kialakítani, meglévő épület rendeltetését megváltoztatni, építési tevékenységet folytatni, valamint ilyen célra hatósági engedélyt kiadni csak az Országos Településrendezési és Építési Követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) kormányrendelet (továbbiakban: OTÉK), a Fővárosi Szabályozási Kerettervről szóló 46/1998. (X. 15.) Főv. Kgy. sz. rendelet (továbbiakban: FSZKT), a Budapesti Városrendezési és Építési Keretszabályzatról szóló 47/1998. (X. 15.) Főv. Kgy. rendelet (továbbiakban: BVKSZ), a Fővárosi településrendezési eszközök összhangjához szükséges követelményekről szóló 48/1998. (X. 15.) Főv. Kgy. rendelet és az általános érvényű rendelkezéseknek, hatósági előírásoknak és szabványoknak, illetve jelen rendelet előírásaiban és a Szabályozási Terven e rendelet előírásaiban foglaltaknak megfelelően szabad.

Értelmező rendelkezések

2. §

A rendelet szempontjából az alkalmazott és más jogszabályban meg nem határozott fogalmak az alábbiak szerint kell értelmezni:

a) magánút: a Szabályozási Terven meghatározott szélességgel és egyéb feltételekkel, telekalakítási eljárás keretében, önálló helyrajzi szám alatt útként nyilvántartott telek;

b) párkánymagasság: az épület homlokzatsíkja és a rendezett terepszint metszésvonala (járdatő-vonal) valamint magastetős épület esetében az épület homlokzatsíkja és a tetősík metszésvonala, illetve lapostetős épület esetében a legfelső szint tömör mellvédjének felső síkja között függőlegesen mért távolság;

c) városrendezési hatástanulmány: a beavatkozás városrendezési következményeit feltáró – elvi engedély iránti kérelem mellékleteként kidolgozott – a beépítés feltételeit tisztázó leírás.

3. §

(1) A jelen rendelet csak mellékleteivel együtt érvényes.

(2) A rendelet mellékletei:

a) Szabályozási Terv  1. számú melléklet

b) Korlátozások és tilalmak jegyzéke  2. számú melléklet

c) Kiegészítő ábra az I-X/1 övezet előírásaihoz  3. számú melléklet

4. §

(1) A Szabályozási Terven kötelezőnek kell tekinteni és meg kell tartani:

a) a tervezett szabályozási vonalat,

b) az építési hely határvonalait,

c) az övezeti határokat és övezeti jellemzőket 

d) az építési vonalat,

e) az építménymagasságot,

f) a párkánymagasságot, és

g) az építmények kialakítására vonatkozó előírásokat.

(2) A kötelező szabályozási elemek módosítása csak a rendelet módosításával lehetséges. Az irányadó jellegű (nem kötelező) és az (1) bekezdésben nem említett szabályozási elemek tájékoztató jellegűek, azoktól a rendelet módosítása nélkül el szabad térni.

(3) Abban az esetben, ha olyan rendeltetés kerül elhelyezésre, melyet a vonatkozó jogszabályok nem határoznak meg, a rendeletnek való megfelelést ún. városrendezési hatástanulmányban kell igazolni. Az illetékes Építésügyi Hatóság a környezetet nyilvánvalóan nem befolyásoló építmény esetében a városrendezési hatástanulmány kidolgozásától eltekinthet.

Városrendezési hatástanulmány

5. §

(1) Az Építésügyi Hatóság az építési engedélyezést megelőzően

a) az övezetben meg nem határozott funkció létesítésének engedélyezése esetében a feltételek megállapítása érdekében,

b) az övezeti előírásokban megengedett 6.000 m²-nél nagyobb kereskedelmi építmény létesítési feltételeinek megállapítása esetén a feltételek megállapítása érdekében

városrendezési hatástanulmány készítését írja elő.

(2) A városrendezési hatástanulmány a környezeti hatások vizsgálata mellett tartalmazza a tervezett beavatkozás városrendezési, városképi hatásainak vizsgálatát, szükség esetén a közlekedési-, és közművizsgálatokat és javaslatot tesz a beavatkozással összefüggésben szükséges korrekciókra.

(3) A hatástanulmány tartalmát az Építésügyi Hatóság – a főépítész egyetértésével – a tervezett beavatkozás jellemzőinek megfelelően a (2) bekezdésben foglaltaktól eltérően is megállapíthatja.

Kötelező elvi építési engedély

6. §

(1) Elvi építési engedélyben kell meghatározni a jelen rendeletben elvi építési engedélyhez kötött építési feltételeket. 

(2) Az illetékes Építésügyi Hatóság az elvi engedélyben határozza meg:

a) az építmény(ek) elhelyezésének módját:

1. egy telken belül több építmény elhelyezése esetében;

2. közterületi építmény elhelyezése esetében annak érdekében, hogy az érintett közterületszakasz (utcakép) látványát ne zavarja, ne korlátozza az indokoltnál, illetve az elfogadhatónál nagyobb mértékben, a városképbe történő megfelelő beillesztés és a biztonságos közlekedés szempontjainak érvényesítése mellett; 

b) az építmény(ek) kialakítását:

1. tetőfelépítmény, torony, tetőnyílás kialakításának környezetbe illeszkedő módját  a közterületről feltáruló látvány kedvező alakítása érdekében a közterület felőli látványban érvényesülő tetőnyílás – a tetőkibúvó nyíláson és a tetősíkban elhelyezett nyílászárón kívül – kialakítását;

2. tömör kerítés kialakításának módját és feltételeit.

c) A területen hirdető-berendezés, reklámhordozó, illetve tájékoztató rendszer eleme csak elvi építési engedélyben meghatározott feltételekkel helyezhető el.

(3) Az elvi engedélyhez be kell szerezni az önkormányzati tervtanács, annak hiányában a főépítész szakmai véleményét.

II. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

Telekalakítás

7. §

(1) A telekalakítások ütemezetten is végrehajthatók.

(2) Közterületen belül telekalakítás a Szabályozási Terv módosítása nélkül is végezhető.

(3) Telekhatár módosítása esetén – amennyiben a módosítás övezeti határt is érint – nem kell az építési övezeti határ módosítását kezdeményezni, ha az érintett telkek összterülete:

a) 1 ha alatt 10%-ot;

b) 1 ha felett 5%-ot

nem haladja meg.

(4) Szolgalmi jog alapításáról, illetve bejegyzéséről legkésőbb a hatósági engedélyezési eljárás keretében rendelkezni kell.

(5) A telekalakításra vonatkozó előírásokat az övezeti előírásokkal együtt kell alkalmazni.

Építmények elhelyezése (építési hely)

8. §

(1) A területen az előkert mérete a Szabályozási Terv rendelkezése hiányában 10,0 m.

(2) A területen alkalmazandó hátsókert mérete a Szabályozási Terv rendelkezése hiányában el kell érje az övezetben megengedett legnagyobb építménymagasság értékét (H).

(3) A területen alkalmazandó oldalkert legkisebb mérete a Szabályozási Terv rendelkezése hiányában el kell érje az övezetben megengedett legnagyobb építménymagasság felét (H/2), de legalább 6,0 m kell, hogy legyen.

(4) Telekegyesítés, telekhatár-módosítás vagy telek megosztása esetén az építési hely megváltozott határait a kialakuló telekre vonatkozóan az (1)-(3) bekezdésekben foglaltak alapján kell meghatározni.

(5) Egy telken több épület a városkép egységes megjelenése érdekében csak elvi engedély alapján helyezhető el.

Tereprendezés

9. §

A területen

a) új épület létesítése, továbbá

b) a terep 1,0 méternél nagyobb megbontásával járó földmunka, támfal, illetve

c) a tervezett (durván rendezett) terepszint 1,0 méternél nagyobb mértékű megváltoztatása (például: rézsű, feltöltés stb.), csak az érintett területre vonatkozó tereprendezési terv szerint végezhető. A terv ki kell terjedjen a felszíni-, a talaj- és a rétegvíz viszonyokra, illetve azok kezelésének műszaki megoldására, továbbá az adott építési tevékenységgel összefüggően feltétlenül együttkezelendő terület lehatárolására. 

d) A c) pont előírásaitól az illetékes Építésügyi Hatóság eltekinthet, ha az említett földmunkára a meglévő közműhálózat javítása vagy rekonstrukciója miatt kerül sor.

ÉPÍTMÉNYEK KIALAKÍTÁSA

Épületekre vonatkozó előírások

10. §

(1) Tetőtérbeépítés csak a jelen rendeletnek megfelelően és akkor létesíthető, ha a környezethez történő megfelelő illeszkedés az (elvi) engedélyezési tervben igazolható:

a) meglévő épület tetőszerkezetének átalakítása (és beépítése) vagy létesítése esetén a tetőtéri szint következtében az építménymagasság, illetve gerincmagasság csak az övezeti előírásokban megengedett mértékig növelhető, kivéve, ha műszaki szükségességből az illetékes Építésügyi Hatóság ahhoz esetileg hozzájárul, de az eredeti építménymagasság túllépése ebben az esetben sem haladhatja meg a 0,8 m-t;

b) az új magastető hajlásszöge - megközelítőleg - legyen azonos az épület közvetlen környezetében álló szomszédos épület(ek) tetősíkjának lejtésszögével; 

c) fentiektől eltérő esetben a tető lejtését, illetve kialakítását az illetékes Építésügyi Hatóság határozza meg. 

(2) A területen az épületekhez csatlakozóan bővítmény létesítése vagy más, a beépített terület vagy az épület tömegének megváltoztatásával járó beavatkozás a rendelet keretei között megengedett.

a) bővítmény létesítésére - terepszint alatti bővítés kivételével - az új épületek kialakítására vonatkozó előírások érvényesek;

b) terepszint alatti bővítés esetén a terepszint alatt beépíthető területet úgy kell meghatározni, hogy a telken kialakítandó összefüggő zöldfelület részeként, a telekhatárok mentén legalább 6,0 méter széles, fás növényzet telepítésére alkalmas sáv maradjon. Ettől az előírástól – egyéb előírás hiányában – csak akkor szabad eltekinteni, ha a kialakult állapot miatt a növényzet előírt kihelyezése nem lehetséges (ebben az esetben a növényzet kihelyezésének módját és helyét az Építésügyi Hatóság határozza meg).

(3) A fentiekben nem említett egyéb bővítmény és a szabályozással nem érintett már meglévő épület kialakításának feltételeit jelen rendelet keretei között elvi engedélyben kell megállapítani.

Kiegészítő épületekre vonatkozó előírások

11. §

(1) A területen kiegészítő épület az épületre vonatkozó előírásoknak megfelelően létesíthető. 

a) Ilyen célra helyiség:

1. az épületen belül (azzal összeépítve),

2. önálló kiegészítő épület csak az épülettel (épületekkel) azonos minőségben jelen rendelet keretei között,

3. illetve a terepszint alatt létesíthető.

b) Kivételt képeznek a technológiai okokból szükséges melléképületek (például: transzformátor-ház, portaépület, kiállított épület, kiegészítő épületnek minősülő kiállítási tárgy stb.), melyek létesítési feltételeit jelen rendelet keretei között elvi engedélyben kell megállapítani.

(2) A területen – az övezeti előírások rendelkezése hiányában – pavilon és hasonló jellegű építmény nem helyezhető el, információs-, buszváró-, esővédő pavilon, telefonfülke, épített, illetve állandó jellegű nyilvános WC és a telek rendeltetését kiegészítő pavilon (porta stb.) kivételével.

(3) A telek rendeltetését kiegészítő pavilon utólag – az épületek megvalósítását követően - csak a közvetlen környezetet is magában foglaló vizsgálat alapján, az illetékes szakhatóságok egyetértésével helyezhető el. A területen a pavilonok: 

a) bruttó alapterülete egyenként legfeljebb 12 m² lehet,

b) a pavilonok összes alapterülete legfeljebb az engedélyezett beépített alapterület 3%-a lehet.

(4) A portaépületet – ha kerítés, illetve kapuzat létesül – azzal együtt kell kialakítani.

(5) Közterületen és magánúton csak információs-, esővédő pavilon, telefonfülke, épített, illetve állandó jellegű nyilvános WC helyezhető el.

(6) A területen sátor, (lakó)kocsi és hasonló jellegű berendezés, szerkezet nem helyezhető el:

a) kivéve, ha az kiállítási tárgy és/vagy ideiglenes jelleggel a terület rendeltetésének és jelen rendeletnek megfelelően kerül elhelyezésére.

b) a 45 napnál hosszabb ideig fennmaradó ideiglenes jellegű épületek – kiállított épület, épületnek minősülő kiállítási tárgy kivételével – kialakításának feltételeit az illetékes szakhatóságok és üzemeltetők előírásai alapján az illetékes Építésügyi Hatóság az (elvi) engedélyezési eljárás keretében határozza meg.

(7) A területen mobil árusító hely csak abban az esetben engedélyezhető, ha:

a) az egységesen kerül megvalósításra, és

b) azok üzemen kívüli időben megfelelő tárolóhelyen kerülnek elhelyezésre.

(8) A területen az utcai építési vonalon álló garázs(épület) – többszintes parkolóház és terepszint alatti garázs kivételével – nem létesíthető;

a) sorgarázs a területen nem helyezhető el; 

b) több gépkocsi tárolására terepszint feletti és/vagy a terepszint alatti építmény létesíthető a rendelet keretei között.

(9) A telekhatárok kijelölése elsősorban növényzettel, másodsorban – a vagyonvédelmi szempontok figyelembevételével kialakított – kerítéssel történhet. A területen kerítés csak építési engedély alapján létesíthető.

Melléképítményekre és reklámokra vonatkozó előírások

12. §

(1) A területen – önállóan vagy összességében – 1 m² méretet meghaladó méretű reklámhordozó csak ideiglenesen, meghatározott időre, – (pl. építési terület takarására) építési engedély alapján létesíthető.

(2) A területen utcabútor és egyéb köztárgy stb. csak a közvetlen környezetet is magába foglaló vizsgálat alapján, az illetékes szakhatóságok egyetértésével helyezhető el, a vonatkozó egyéb hatályos rendelkezések keretei között.

KÖRNYEZETVÉDELEM

A föld védelme

13. §

(1) A területen a feltöltés(ek) kialakítására a környezetet károsító anyag, illetve veszélyes hulladék nem alkalmazható. A területen található, a környezetet károsító hulladéko(ka)t a terület-előkészítés során el kell távolítani.

(2) A felszíni és az egyéb vizek elvezetéséről, kezeléséről - a talaj védelme érdekében - az illetékes (szak)hatóság(ok) előírásai szerint kell gondoskodni. 

(3) A terepszint, illetve az épületek alatt elhelyezésre kerülő helyiségeket - a talaj szennyezésének elkerülése érdekében - úgy kell kialakítani, hogy az ott keletkező, a környezetet károsító folyékony hulladékok és (folyékony) veszélyes hulladékok ne kerülhessenek a talajba. 

(4) A terület előkészítése során a termőföld védelméről, összegyűjtéséről, megfelelő kezeléséről és újrahasznosításáról gondoskodni kell.

(5) A terület a vonatkozó jogszabály szerint „érzékeny terület”, valamint kiemelten érzékeny felszín alatti vízminőség – védelmi területen lévő települések között nyilvántartott.

Levegőtisztaság védelem

14. §

(1) A levegő tisztaságának védelme érdekében a területen semmilyen, a hatályos határ-értéket meghaladó légszennyezéssel járó tevékenység céljára szolgáló építmény nem helyezhető el.

(2) A terület légszennyezettségi besorolása: légszennyezettségi agglomeráció 1. Budapest és környéke, ahol a légszennyezettségi zónabesorolás a következő: kéndioxid E, nitrogéndioxid B, szénmonoxid D, szilárd (PM10) C, Benzol E, talajközeli ózon B.

(3) Lótartó karámok környékén betartandó védőtávolság 200 m.

(4) Trágyatároló környékén betartandó védőtávolság 300 m.

A víz védelme

15. §

(1) A felszíni vizek elvezetésének módját a tereprendezésre, a (felszíni) vízelvezető-rendszerre vonatkozó – a legalább az összefüggően kezelendő területre kidolgozott – terv(ek)ben kell meghatározni.

(2) A felszíni és az egyéb vizek elvezetéséről, kezeléséről - a felszíni- és felszín alatti vizek védelme érdekében - az illetékes (szak)hatóság(ok) előírásai szerint kell gondoskodni. 

(3) A területen a felszíni vizek védelme - a bemosódás elkerülése - érdekében a feltöltés(ek) kialakítására a környezetet károsító anyag, illetve veszélyes hulladék nem alkalmazható.

Csendvédelem 

16. §

(1) A területen a zajra érzékeny helyiségek zaj elleni védelméről megfelelő műszaki megoldással gondoskodni kell.

(2) Az előírás szerinti helyiségek zajvédelmi szempontból történő megfelelését az építési engedélyezési terv kötelező mellékleteként kidolgozott műszaki leírásban, az épület és környezete kölcsönhatásának elemzése során kell igazolni.

Élő természet védelme

17. §

(1) A területen a meglévő és a Szabályozási Terven megjelölt növényállomány kivágása esetén annak visszapótlásáról a hatályos jogszabályok alapján gondoskodni kell.

(2) A területen a közterületi gyalogutak, járdák legalább egyik oldalán fasor telepítéséről kell gondoskodni. Ettől csak ott szabad eltekinteni, ahol a növényzet kihelyezését a műszaki adottságok nem teszik lehetővé, illetve ahol a növényzet kihelyezése veszélyezteti a közlekedés biztonságát.

(3) A területen kihelyezendő növényállomány fajtáját, a telepítés helyét és idejét a hatályos jogszabályok alapján az eljáró hatóság meghatározhatja.

(4) Az ingatlan közterületről látható be nem épített és burkolatlan felületeit zöldfelületként (kertként) kell kialakítani és fenntartani.

(5) Az előírt zöldfelületet összefüggően, elsősorban a telek oldalkertnek és hátsókertnek minősülő részén kell kialakítani. Amennyiben az ingatlan adottságai, a beépítettsége vagy más ok miatt az előírt növényzet kihelyezése nem biztosítható, az illetékes Építésügyi Hatóság az engedélyezési eljárás keretében meghatározza a telepítés helyét.

Hulladékgazdálkodás 

18. §

(1) A területen keletkező hulladék átmeneti - elszállításáig, illetve semlegesítéséig történő - tárolásáról, elhelyezéséről a építmények kialakítása (és átalakítása) során úgy kell gondoskodni, hogy az a környezetet a hatályos rendelkezésekben megengedettnél nagyobb mértékben ne terhelje. 

(2) A lótartásra vonatkozó előírásokat az övezeti előírások rögzítik.

Az épített környezet védelme, a városkép védelme

19. §

(1) A területen védett építményt és környezetét az illetékes műemlékvédelmi hatóság előírásainak megfelelően kell kialakítani.

(2) A terepfelszín 0,5 méternél nagyobb megbontásával járó földmunka csak akkor végezhető, ha azt az illetékes régészeti szakhatóságnak előzetesen bejelentették.

(3) A területen a rálátásban - elsősorban a vasutak és a főutak felől - érvényesülő látványhoz és a környezethez való illeszkedést biztosítani kell. 

Közlekedés

20. §

(1) A terület beépítéséhez szükséges közlekedésfejlesztések:

a) a Fehér út átépítése

b) Albertirsai út szükséges korrekciója.

(2) Az (1) bekezdés szerinti fejlesztések megvalósulásának feltételeiről a területen engedélyezhető terület-felhasználásokkal kapcsolatos építési (elvi építési) engedélyekben kell rendelkezni, szükség esetén elő kell írni, hogy a közlekedési lehetőségek megfelelőségét előzetes közlekedési hatástanulmányban kell igazolni.

(3) Az (1) bekezdés nem említett, a területen a közlekedési kiszolgálás színvonalát javító középtávú és távlati közlekedésfejlesztések Budapest Közlekedési rendszerének Fejlesztési Terve szerint kerülnek megvalósításra (Éles sarok csomópont, Jászberényi úti csomópont, Jászberényi út átépítése a felhajtókig, 4. számú főút magasvezetésű szakasza, Kerepesi úti felüljáró az Örs vezér téren).

(4) A területen a közterületek és a magánutak kialakítását, átalakítását az utcák, terek berendezési tárgyainak - köztárgyak - elhelyezését is tartalmazó terv(ek) szerint kell elvégezni, a kertészeti tervekkel és az információs (tájékoztató) rendszer elemeivel összehangolva.

(5) A területen a gyalogosközlekedést szolgáló terek, járdák térburkolatát, berendezését egységes koncepció alapján kell kialakítani akkor is, ha azok ütemezetten kerülnek megvalósításra.

(6) A területen a funkcionális egységekhez tartozó, legalább a hatályos jogszabály által előírt számú gépkocsi elhelyezéséről telken belül kell gondoskodni; illetve a terület telkein (építési helyein) csak annyi funkcionális szintterület létesíthető, amelynek előírt parkolóigénye – az előírásoknak megfelelően – kielégíthető.

(7) A meglévő vasútvonal mellett a vasútvonalak védőterületével érintett ingatlanokon az új építmény építtetőjének feladata a környezetvédelmi előírások betartása, ezen belül kiemelten a zaj- és rezgésvédelem megoldása, az épület ingatlanon való megfelelő elhelyezésével, tájolásával (lakószobák, irodák vasúttal ellentétes oldalra történő tervezése), szükség esetén a zajvédő létesítmények telepítésével.

Közművek

21. §

(1) A területen a fejlesztésekkel (új funkció telepítése, meglévő funkciók kapacitásának növelése, funkcióváltás stb.) összefüggésben a meglévő közműhálózatok bővítését, rekonstrukcióját, közművezetékek szükséges kiváltásait végre kell hajtani.

(2) A szükség szerinti közműfejlesztések megvalósításának időpontjára, a fejlesztési költségekre, a fejlesztések megvalósulása, feltételeire a 20. § (2), (3) bekezdés előírásai irányadóak azzal az értelem szerinti eltéréssel, hogy az adott építési (elvi építési) engedélyben a közműszolgáltatók által meghatározott feltételek kerülnek előírásra.

(3) A területen a közműhálózatokat, és közműépítményeket a vonatkozó szabványoknak, ágazati előírásoknak és eseti szakhatósági, illetve üzemeltetői előírásoknak megfelelően kell elhelyezni, illetve kialakítani.

(4) A területen bármilyen vízvételi hellyel ellátott építményt elhelyezni csak teljes közművesítéssel szabad.

(5) A transzformátor(oka)t a szakhatóságok, illetve az üzemeltető által meghatározott hely(ek)en, közterületen vagy közterületről közvetlenül megközelíthetően (önállóan, kiegészítő épületben vagy az épület tömegén belül) kell elhelyezni.

(6) A meglévő közműépítmények biztonsági- és védőtávolságait figyelembe kell venni.

(7) A közműhálózatok, bekötővezetékek, mélygarázs, pince stb. létesítése, továbbá a terep 1,0 méternél nagyobb mértékű megbontásával járó beavatkozás - általában bármely mélyépítés-jellegű tevékenység - a felszíni és egyéb vizek távoltartásával, illetve megfelelő elvezetésével, a talajviszonyoknak megfelelően végezhető.

III. FEJEZET

ÖVEZETI ELŐÍRÁSOK

“I” jelű építési övezetek

22. §

(1) A “I” jelű építési övezetek az intézményterületek közé tartoznak.

(2) Az övezetek területén elhelyezhető építmények ütemezetten is megvalósíthatók.

(3) Az övezetek jellemzőit a 1. számú táblázat felhasználásával kell meghatározni:

1. számú táblázat

1. Keskenyebb telek csak ott alakítható ki, ahol azt a Szabályozási Terv megengedi, illetve ha azt a kialakult állapot indokolttá teszi. Ebben az esetben az illetékes Építésügyi Hatóság legfeljebb 20% eltérést engedélyezhet a rendelet módosítása nélkül. A területen a zárójelben meghatározottnál kisebb szélességű telek nem alakítható ki. 

2. A Szabályozási Terven feltüntetett építménymagasság értékei az új épület(rész)ek legnagyobb építmény-magasságaként értelmezendő az épület(ek) valamennyi homlokzatán. Az építési övezet területén az épület legnagyobb párkánymagassága legfeljebb 1,50 méterrel lehet nagyobb az építménymagasság értékénél. Az övezet területén a legnagyobb építménymagasság a beépített terület legfeljebb 25 %-án legfeljebb 1,50 méterrel túlléphető.

3. Kivétel: a technológiai okokból szükséges építmények, melyek magassága ettől eltérő érték is lehet.

(4) Az “I-X” jelű építési övezet telkein, azok szabadonálló építési helyein az építmények az 1. számú táblázatban meghatározott feltételekkel helyezhetők el, jelen rendelet keretei között. Az övezetben elsősorban közösségi, ellátási és irodai funkciók, vendéglátó, kulturális, szolgáltató, kereskedelmi, árubemutató-terem, szolgálati lakás, kereskedelmi célú raktár, az azok működéséhez, illetve működtetéséhez szükséges egyéb építmények helyezhetők el.

a) Az övezet területén üzemanyagtöltő állomás is elhelyezhető.

b) Az övezet területén a felszíni parkolókat fásított parkolóként kell alakítani.

c) Az övezeti előírásokban meghatározott esetekben – a lapos- és kislejtésű tetők kivételével – a tető takarásáról attika vagy reklámhordozó, cégér létesítésével kell gondoskodni. A takarás legalább a tetőgerincig kell emelkedjék, de a legnagyobb építménymagasságot sem a gerincmagasság, sem a takarás nem haladhatja meg (lásd még: 3. számú melléklet).

“IZ” jelű építési övezetek

23. §

(1) Az “IZ” jelű építési övezetek a jelentős zöldfelületű intézményterületek közé tartoznak.

(2) Az övezetek területén elhelyezhető építmények ütemezetten is megvalósíthatók.

(3) Az övezetek területén elsősorban a jelentős zöldfelület kialakítását, megőrzését szolgáló intézményi, kulturális épületek, sportolási építmények és azok irodái, vendéglátás, szolgáltatás céljára szolgáló építmények, sportfelszerelés és sporteszköz kereskedelem céljára szolgáló építmények, 5000 m²-t meg nem haladó bruttó szintterületű kereskedelmi célú épület, szállásszolgáltató építmények, szolgálati lakás, valamint az épületeket kiszolgáló és kiegészítő funkciójú épületek helyezhetők el, amennyiben azok terhelési határértéke nem haladja meg az intézményterületekre vonatkozó egyéb jogszabályokban rögzített határértékeket, továbbá az azok működéséhez, illetve működtetéséhez szükséges egyéb építmények helyezhetők el.

(4) Az övezetek jellemzőit a 2. számú táblázat felhasználásával kell meghatározni:

2. számú táblázat

1     Keskenyebb telek csak ott alakítható ki, ahol azt a Szabályozási Terv megengedi, illetve ha azt a kialakult állapot indokolttá teszi. Ebben az esetben az illetékes Építésügyi Hatóság legfeljebb 20% eltérést engedélyezhet a rendelet módosítása nélkül. A területen a zárójelben meghatározottnál kisebb szélességű telek nem alakítható ki. 

2     Kivétel: a technológiai okokból szükséges építmények, melyek magassága ettől eltérő érték is lehet.

(5) A 2. számú táblázatban illetve a Szabályozási Terven feltüntetett építménymagasság értékei az új épület(részek) legnagyobb magasságaként értelmezendők az épületek valamennyi homlokzatán. Az építési övezet területén a legnagyobb építménymagasság a beépített terület legfeljebb 25%-án legfeljebb 1,5 méterrel túlléphető.

(6) Az “IZ-X” jelű építési övezet telkein, azok szabadonálló építési helyein az építmények a 2. számú táblázatban meghatározott feltételekkel helyezhetők el a jelen rendelet keretei között. Az övezet területén a felszíni parkolókat fásított parkolóként kell alakítani.

„K-TP” jelű építési övezetek

24. §

(1) A „K-TP” jelű építési övezetek a tematikus intézményparkok területei (különleges területek) közé tartoznak.

(2) Az övezetek területén elhelyezhető építmények ütemezetten is megvalósíthatók.

(3) Az övezetek jellemzőit a 3. számú táblázat felhasználásával kell meghatározni:

3. számú táblázat

1 Keskenyebb telek csak ott alakítható ki, ahol azt a Szabályozási Terv megengedi, illetve ha azt a kialakult állapot indokolttá teszi. Ebben az esetben az illetékes Építésügyi Hatóság legfeljebb 20% eltérést engedélyezhet a rendelet módosítása nélkül. A területen a zárójelben meghatározottnál kisebb szélességű telek nem alakítható ki. 

2 A Szabályozási Terven feltüntetett építménymagasság értékei az új épület(rész)ek legnagyobb magasságaként értelmezendő az épület(ek) valamennyi homlokzatán. Az övezet területén a legnagyobb építménymagasság a beépített terület legfeljebb 25 %-án legfeljebb 1,5 méterrel túlléphető.

3 Kivétel: a technológiai okokból szükséges építmények, melyek magassága ettől eltérő érték is lehet.

(4) „K-TP-X/1” jelű építési övezet (Budapesti Vásárközpont) telkein, azok szabadonálló építési helyein az építmények a 3. számú táblázatban meghatározott feltételekkel helyezhetők el jelen rendelet keretei között. Az övezetben jellemzően az áruk, termékek, javak kiállításával, bemutatásával, reklám- és marketing tevékenységgel kapcsolatos tevékenység, irodai tevékenység, árubemutató-terem, továbbá vendéglátás, szolgáltatás céljára szolgáló építmények, szállásszolgáltató építmények, szolgálati lakás, valamint az azok működéséhez illetve működtetéséhez szükséges egyéb építmények helyezhetők el.

A BUDAPESTI VÁSÁRKÖZPONT területére vonatkozóan a rendelet előírásait az alábbi kiegészítésekkel kell alkalmazni:

a) Az építmény parkolási igényeinek számítása során a közterületen kialakított gépjárműtárolók is beszámíthatók.

b) A legnagyobb magasság mértéke az építmény alapterületének legfeljebb 25%-án, legfeljebb 1,5 méterrel túlléphető.

c) A megengedett beépítettség eléréséhez szükséges bontásokat legkésőbb az építmények használatbavételéig el kell végezni.

d) A területen – a telekalakítás ütemezett végrehajtásának keretei között – az építési engedélyezésnek nem feltétele a K-SP-X/1 övezet határának a Szabályozási Terven meghatározott módosítása, e telekhatár-rendezés végrehajtása.

(5) „K-TP-X/2” jelű építési övezet (Budapesti Vásárközpont) telkein, azok szabadonálló építési helyein az építmények a 3. számú táblázatban meghatározott feltételekkel helyezhetők el a jelen rendelet keretei között. Az övezetben jellemzően az áruk, termékek, javak kiállításával, bemutatásával, reklám- és marketing tevékenységgel kapcsolatos tevékenység, irodai tevékenység, árubemutató-terem, nagykereskedelem, továbbá vendéglátás, szolgáltatás céljára szolgáló építmények, szállásszolgáltató építmény, szolgálati lakás valamint az azok működéséhez illetve működtetéséhez szükséges egyéb építmények helyezhetők el.

A HOTEL EXPO területén a rendelet előírásait az alábbi kiegészítésekkel kell alkalmazni:

a) A kialakult állapot alapján az építmény parkolási igényei a közterületen, illetve a közterületen terepszint alatt kialakított gépjárműtárolóban is biztosíthatók vagy a szomszédos telk(ek)en kell kielégíteni.

b) A szállásszolgáltató építmény legnagyobb magassága nem növelhető.

„K-SP” jelű építési övezetek

25. §

(1) A „K-SP” jelű építési övezetek a városi jelentőségű kiemelt sportterületek (különleges területek) közé tartoznak.

(2) Az övezetek területén elhelyezhető építmények ütemezetten is megvalósíthatók.

(3) Az övezetek jellemzőit a 4. számú táblázat felhasználásával kell meghatározni:

4. számú táblázat

1. Keskenyebb telek csak ott alakítható ki, ahol azt a Szabályozási Terv megengedi, illetve ha azt a kialakult állapot indokolttá teszi. Ebben az esetben az illetékes Építésügyi Hatóság legfeljebb 20% eltérést engedélyezhet a rendelet módosítása nélkül. A területen a zárójelben meghatározottnál kisebb szélességű telek nem alakítható ki. 

2. A Szabályozási Terven feltüntetett építménymagasság értékei az új épület(rész)ek legnagyobb magasságaként értelmezendő az épület(ek) valamennyi homlokzatán. Az övezet területén a legnagyobb építménymagasság a beépített terület legfeljebb 25 %-án legfeljebb 1,50 méterrel túlléphető.

3. Kivétel: a technológiai okokból szükséges építmények, melyek magassága ettől eltérő érték is lehet.

(4) A legkisebb zöldfelület számítása során a sportpályák területét – a füves pályák területének kivételével – figyelmen kívül kell hagyni.

(5) „K-SP-X/1” jelű építési övezet (Lóverseny Központ) telkein, azok szabadonálló építési helyein az építmények a 4. számú táblázatban meghatározott feltételekkel helyezhetők el a jelen rendelet keretei között. Az övezetben a jellemzően a lósporttal kapcsolatos sportolási építmények, továbbá az azokhoz kapcsolódó vendéglátás, szolgáltatás céljára szolgáló építmények, sportfelszerelés és sporteszköz kereskedelem céljára szolgáló építmények, szállásszolgáltató építmények, szolgálati lakás, valamint az azok működéséhez illetve működtetéséhez szükséges egyéb építmények helyezhetők el.

Az övezet (galopp- és ügetőverseny-pálya) területén a rendelet előírásait az alábbi kiegészítésekkel kell alkalmazni:

a) Az építmények parkolási igényeinek számítása során a telek közterületi szélessége mentén a közterületen kialakított gépjárműtárolók is beszámíthatók.

b) Az átlagos forgalomra méretezett kiépített parkolókon túlmenően ki kell jelölni az alkalmi terhelésnek megfelelően előírt ideiglenes parkolók területét.

c) A védett lelátót és környezetét a műemlékvédelmi hatóság előírásainak megfelelően kell kialakítani.

d) Az övezetre előírt legnagyobb építménymagasság mértékét a meglévő és tervezett lelátók esetében nem kell alkalmazni.

e) Az övezet területén új állattartó épület a Kerepesi út mentén elhelyezkedő lakóépületektől mért 200 méteres (védő)távolságon belül nem helyezhető el.

f) Az övezet területén az istállókban keletkező trágya átmeneti tárolására szolgáló tároló építmény a Kerepesi út mentén elhelyezkedő lakóépületektől mért 300 méteres (védő)távolságon belül nem helyezhető el.

g) Az istállókat és a trágyatároló építményt az illetékes szakhatóság(ok) előírásai szerint kell kialakítani (műszaki kialakítás, technológia stb.).

h) A területen – a telekalakítás ütemezett végrehajtásának keretei között – az építési engedélyezésnek nem feltétele a K-TP-X/1 övezet határának a Szabályozási Terven meghatározott módosítása, e telekhatár rendezés végrehajtása és a telekhatár-módosítással érintett építmények bontásának végrehajtása.

(6) „K-SP-X/2” jelű építési övezet (Fehér úti Sporttelep) telkein, azok szabadonálló építési helyein az építmények a 4. számú táblázatban meghatározott feltételekkel helyezhetők el a jelen rendelet keretei között. Az övezetben a jellemzően sportépítmények, sportépítmények kiszolgáló létesítményei, szálláshely, szolgáltató építmények, a területet használók ellátását szolgáló vendéglátás építményei, szolgálati lakás, a terület fenntartásához szükséges tárolásra alkalmas építmények, valamint az azok működéséhez illetve működtetéséhez szükséges egyéb építmények helyezhetők el.     
Az övezet (sportpálya) területén a rendelet előírásait az alábbi kiegészítésekkel kell alkalmazni:

a) Az övezet területén a parkolókat telken belül kell elhelyezni.

b) A övezet telkein – azok szomszédos tel(kek)ekkel közös telekhatárain – legalább 1,8 méter magasságú takaró növényzet telepítéséről kell gondoskodni.

(7) „K-SP-X/3” jelű építési övezet telkein, azok szabadonálló építési helyein az építmények a 4. számú táblázatban meghatározott feltételekkel helyezhetők el a jelen rendelet keretei között. Az övezetben jellemzően sportépítmények, sportépítmények kiszolgáló létesítményei, szálláshely, szolgáltató építmények, a területet használók ellátását szolgáló vendéglátás építményei, kulturális épületek, szolgálati lakás, a terület fenntartásához szükséges tárolásra alkalmas építmények, valamint az azok működéséhez illetve működtetéséhez szükséges egyéb építmények helyezhetők el.

Az övezet (sportpálya) területén a rendelet előírásait az alábbi kiegészítésekkel kell alkalmazni:

a) Az övezet területén a parkolókat telken belül kell elhelyezni.

b) A övezet telkein – azok szomszédos tel(kek)ekkel közös telekhatárain – legalább 1,8 méter magasságú takaró növényzet telepítéséről kell gondoskodni.

„KV-TB” jelű építési övezetek

26. §

(1) A „KV-TB” jelű építési övezetek a tömegközlekedési bázisterületek (különleges városüzemeltetési területek) közé tartoznak.

(2) Az övezetek területén elhelyezhető építmények ütemezetten is megvalósíthatók.

(3) Az övezetek jellemzőit az 5. számú táblázat felhasználásával kell meghatározni:

5. számú táblázat

1. A Szabályozási Terven feltüntetett építménymagasság értékei az új épület(rész)ek legnagyobb magasságaként értelmezendő az épület(ek) valamennyi homlokzatán. Az övezet területén a legnagyobb építménymagasság a beépített terület legfeljebb 25%-án legfeljebb 1,5 m-rel túlléphető.

2. Kivétel: a technológiai okokból szükséges építmények, melyek magassága ettől eltérő érték is lehet.

3. Meglévő építmény céljára kialakított telek esetében a beépítettség legfeljebb 10%- -kal magasabb érték is lehet az építmények közötti legkisebb távolságok megtartásával, illetve azoktól engedélyezett eltéréssel, de a meglévő épület bontása esetén az övezetben megengedett övezeti jellemzők nem léphetők túl. 

(4) „KV-TB-X/1” jelű építési övezetek telkein, azok szabadonálló építési helyein az építmények a 5. számú táblázatban meghatározott feltételekkel helyezhetők el a jelen rendelet keretei között. Az övezetben iroda, vendéglátási építmény, olyan intézmény építménye, melyet a közlekedési alapfunkció nem zavar, szálláshely-szolgáltató épület, kiskereskedelmi építmény is elhelyezhető.

(5) „KV-TB-X/2” jelű építési övezetek telkein, azok szabadonálló építési helyein az építmények az 5. számú táblázatban meghatározott feltételekkel helyezhetők el a jelen rendelet keretei között. Az övezetben a tömegközlekedés üzemi építményei, irodák, szolgáltatások és az azokhoz kapcsolódó építmények, valamint az azok működéséhez illetve működtetéséhez szükséges egyéb építmények helyezhetők el.

Az övezet területén a rendelet előírásait az alábbi kiegészítésekkel kell alkalmazni:

a) Az építmények elhelyezésére szolgáló terület (építési hely) – az előírt oldalkert megtartásával – a Szabályozási Terven lehatárolt terület.

b) Az építési helyen belül – tekintettel a kötött technológiai feltételekre – az építmény(ek) elhelyezésének módját és feltételeit elvi engedélyben kell meghatározni.

c) Az övezetben az építmények kialakítását – a rendelet keretei között – elvi engedélyben kell meghatározni.

d) Az övezetben az előírt legnagyobb építménymagasságtól az alábbi esetekben el szabad térni:

1. az építmény beépített területének 25%-án legfeljebb 3,0 méterrel, illetve 

2. technológiai okokból elvi engedély alapján.

„KV-IK” jelű építési övezetek

27. §

(1) A „KV-IK” jelű építési övezetek a különleges intézményi funkciókkal vegyes használatú intézményterületek (különleges városüzemeltetési területek) közé tartoznak.

(2) „KV-IK” jelű építési övezetek telkein, azok építési helyein az építmények a 6. számú táblázatban meghatározott feltételekkel helyezhetők el a jelen rendelet keretei között. Az övezetben kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó építmények, szállásszolgáltató építmény, üzemanyagtöltő állomás és autómosó, legfeljebb 6.000 m² szintterületű kereskedelmi célú építmény, az azokhoz kapcsolódó építmények, valamint az azok működéséhez illetve működtetéséhez szükséges egyéb építmények helyezhetők el. Az övezetben lakás – szolgálati lakás kivételével – nem helyezhető el.

(3) Az övezetek jellemzőit a 6. számú táblázat felhasználásával kell meghatározni:

6. számú táblázat

1. A Szabályozási Terven feltüntetett építménymagasság értékei az új épület(rész)ek legnagyobb magassága-ként értelmezendő az épület(ek) valamennyi homlokzatán. 

2. Kivétel: a technológiai okokból szükséges építmények, melyek magassága ettől eltérő érték is lehet.

3. A Szabályozási Terven feltüntetett építménymagasság értékei az új épület(rész)ek legnagyobb építmény-magasságaként értelmezendő az épület(ek) valamennyi homlokzatán. Az építési övezet területén az épület legnagyobb párkánymagassága legfeljebb 1,5 méterrel lehet nagyobb az építménymagasság értékénél.

 Az övezet területén a legnagyobb építménymagasság a beépített terület legfeljebb 25%-án legfeljebb 1,5 méterrel túlléphető.

4. A legnagyobb beépítettség kizárólag P+R parkoló-építmény vagy az autóbusz tároló lefedése esetén 80%-ig növelhető.

5. Önálló parkolóház épület, P+R parkoló-építmény elhelyezése esetén a megengedett legnagyobb szintterületi mutató legfeljebb 1,5 m²/m² értékkel növelhető.

(4) Az övezet területén, illetve a Fehér út területének az övezettel határos szakaszán – a környezet védelme érdekében – legfeljebb egy üzemanyagtöltő állomás üzemeltethető. Új üzemanyagtöltő-állomásra építési engedély csak a meglévő elbontását követően, állapotfelmérés és kárelhárítás elvégzése után adható.

(5) „KV-IK-X/1” jelű építési övezet telkein, azok ikresen csatlakozó építési helyein a rendelet előírásait az alábbi kiegészítésekkel kell alkalmazni:

Az övezet területén található víztorony egyéb funkcióra történő hasznosításának feltételeit, illetve az átalakítás módját az illetékes Építésügyi Hatóság – szakhatóságok bevonásával – elvi engedélyben határozza meg jelen rendelet keretei között.

(6) „KV-IK-X/2” jelű építési övezet telkein, azok szabadonálló építési helyein a rendelet előírásait az alábbi kiegészítésekkel kell alkalmazni:

a) A területen P+R parkoló több ütemben is megvalósítható.

1. A területen legfeljebb 750 gépkocsi befogadására alkalmas parkolóépítmény helyezhető el.

2. A parkolóépítményben közcélú funkciók céljára is kialakíthatók helyiségek.

3. A parkolóépítmény és az autóbusz-végállomás közötti területen az építési helyek összeépíthetők a földszint felett, több szintben is. Ebben az esetben az építmény elhelyezésére szolgáló telkek határait úgy kell megállapítani, hogy az oldalkert mértéke legalább az építmény magasságának fele legyen.

b) Az autóbusz végállomás részlegesen vagy egészében lefedhető, illetve építmény földszintjén is elhelyezhető.

1. Lefedés esetén a parkolóépítmény és az autóbusz-végállomás közötti területen az építési helyek összeépíthetők a földszint felett, több szintben is. 

2. Részleges lefedés esetén a lefedés mértékét az illetékes Építésügyi Hatóság a szellőzés és a megvilágítás megoldásától függően – szakhatósági vélemény, illetve vélemények alapján meghatározhatja.

3. A metróvágány hosszának és területének csökkentése esetén a közlekedés céljára fenntartott terület szélességét legalább Szabályozási Terven meghatározott szabályozási szélességgel kell kialakítani (az útburkolat szegélyétől – keresztmetszeti méretezés hiányában – legalább 3 méter távolságot kell biztosítani). A közút, magánút határa ütemezetten is kialakítható.

4. Az övezet területén – előre meghatározott időre szóló engedély alapján, átmeneti jelleggel – kizárólag a tömegközlekedést szolgáló, az autóbusz végállomás működéséhez, illetve működtetéséhez szükséges építmény az építési helyen kívül is elhelyezhető az egyéb előírások keretei között.

„KL-KT” jelű övezetek

28. §

(1) A „KL-KT-X” jelű övezet (közlekedési terület) kizárólag közlekedési célú közterületek, nyomvonal jellegű jelentős közlekedési építmények elhelyezésére szolgál. Az övezet területén csak a rendeltetésének megfelelő, a bármely területfelhasználási egység területén elhelyezhető építmények, továbbá közműépítmények helyezhetők el, a jelen rendelet keretei között.

(2) EGYÉB ELŐÍRÁSOK

a) A közlekedési építmények ütemezetten is megvalósíthatók.

b) A Kerepesi út – Fehér út csomópontban tervezett különszintű csomópont kialakítását a hálózatok és csomópontok kapacitásának megfelelően kell kialakítani.

c) A Fehér út keresztmetszetének átépítése során biztosítani kell a területek biztonságos kiszolgálásának feltételeit (pl.: szervizutak kiépítése).

d) A Fehér út és a MÁV vasútvonalak különszintű keresztezését a 4-es út bevezető szakaszával összehangoltan kell kialakítani, ütemezett kiépítés esetén is biztosítva a terület építményeinek működtetéséhez szükséges feltételeket.

e) A 4-es út bevezető szakasza kiépítését, illetve az Albertirsai út ehhez kapcsolódó átépítését a MÁV területek fejlesztésével összehangoltan kell kialakítani.

f) Az övezet területén üzemanyagtöltő állomás, kocsimosó is elhelyezhető, elvi engedélyben meghatározott feltételekkel, a környezethez történő megfelelő városképi illeszkedés biztosításával.

„KL-VA” jelű övezetek

29. §

(1) A „KL-VA” jelű építési övezetek a vasúti létesítmények elhelyezésére szolgáló terület (közlekedési területek) közé tartoznak.

A területen más célú felhasználás számára telket kialakítani nem lehet.

(2) Az övezetek területén elhelyezhető építmények ütemezetten is megvalósíthatók.

(3) Az övezetek jellemzőit a 7. számú táblázat felhasználásával kell meghatározni:

7. számú táblázat

1. A Szabályozási Terven feltüntetett építménymagasság értékei az új épület(rész)ek legnagyobb magasságaként értelmezendő az épület(ek) valamennyi homlokzatán.

2.  Kivétel: a technológiai okokból szükséges építmények, melyek magassága ettől eltérő érték is lehet.

3. Az övezet területén a legnagyobb építménymagasság a beépített terület legfeljebb 25%-án legfeljebb 1,5 méterrel túlléphető.

4. A legnagyobb beépítettség mértékének számítása során a közönségforgalmi (utasforgalmi) célra szolgáló területeket figyelmen kívül kell hagyni.

(4) „KL-VA-X/1” jelű építési övezet (BKV) telkein, azok szabadonálló építési helyein az építmények a 7. számú táblázatban meghatározott feltételekkel helyezhetők el a jelen rendelet keretei között.

A terület a metró felszíni pályaterületeinek, építményeinek, valamint az ezekhez kapcsolódó P+R parkolók elhelyezésére szolgál. A területen a kötöttpályás tömegközlekedési és vasúti megálló és váró, az ezekhez kapcsolódó irányítási, technológiai és üzemi építmények, valamint az alapfunkciót kiszolgáló és ellátó építmények mellett a tevékenységhez tartozó:

a) raktárak,

b) szolgálati intézmények,

c) szolgálati lakó- és szállásépületek,

d) szolgálati irodák,

e) vendéglátási és maximum 1000 m² bruttó szintterületű kiskereskedelmi funkciót tartalmazó épületek helyezhetők el.

f) A BKV metró 2. végállomás utasforgalmi építményeinek korszerűsítése során a biztosítani kell a P+R parkolók különszintű kapcsolatának kiépítési lehetőségét ütemezett megvalósítás esetén is.

g) A metró 2. Pillangó utcai állomás utasforgalmi építményeinek korszerűsítése során biztosítani kell a Kincsem Park felé a különszintű kapcsolat kiépítési lehetőségét és az akadálymentes közlekedés feltételeinek megvalósíthatóságát ütemezett megvalósítás esetén is.

(5) „KL-VA-X/2” jelű építési övezet (MÁV) telkein, azok szabadonálló építési helyein az építmények a 7. számú táblázatban meghatározott feltételekkel helyezhetők el a jelen rendelet keretei között.

A terület a MÁV vasúti és vasúti üzemi területei, a pályaudvarok, teherpályaudvarok, vasúti rendezők területeinek, építményeinek, valamint az ezekhez kapcsolódó P+R parkolók elhelyezésére szolgál.

A területen a kötöttpályás tömegközlekedési és vasúti megálló és váró, az ezekhez kapcsolódó irányítási, technológiai és üzemi építmények, valamint az alapfunkciót kiszolgáló és ellátó építmények mellett a tevékenységhez tartozó:

a) raktárak,

b) szolgálati intézmények,

c) szolgálati lakó- és szállásépületek,

d) szolgálati irodák,

e) vendéglátási és maximum 1000 m² bruttó szintterületű kiskereskedelmi funkciót tartalmazó épületek helyezhetők el.

f) Az övezet területén építményt elhelyezni csak elvi engedély alapján szabad.

g) Az övezet területén már meglévő építmény(eke)t – elvi engedély alapján – bővíteni legfeljebb a meglévő beépített alapterület 1/3-ával szabad. Ebben az esetben a meglévő építmény magassága legfeljebb 1 szinttel emelhető.

Keretövezetbe nem sorolt közterületek

30. §

A keretövezetbe nem sorolt közterületek területén

a) a közterületen elhelyezhető építmények (fásított parkolók, tájékoztató- és információs rendszer építményei, reklámhordozók stb.) helyezhetők el.

b) az elhelyezhető építmények ütemezetten is megvalósíthatók.

IV. FEJEZET

EGYÉB ELŐÍRÁSOK

Átmeneti előírások

31. §

A területen ideiglenes-, illetve átmeneti jellegű hasznosítás, építmény csak az építési engedélyben meghatározott időtartamra és az ott meghatározott rendeltetéssel helyezhető el.

Záró rendelkezések

32. §

(1) Jelen rendelet a kihirdetését követő hónap első napján lép hatályba. 

(2) A rendelet hatálybalépésével egyidejűleg a 62/2005. (XII. 21.) számú Budapest Kőbányai Önkormányzati rendelet hatályát veszti.

(3) A rendelet rendelkezéseit a hatálybalépést követően indított építési ügyek elbírálásánál kell alkalmazni.

(4) A rendeletben és mellékleteiben előírt fejlesztések infrastrukturális feltételeinek megvalósítása – a források biztosítása – érdekében az önkormányzat külön rendeletben intézkedik a fentiekre irányuló gazdasági megállapodások kereteiről és a szükséges intézkedések köréről, illetve az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvényben meghatározott „településrendezési szerződésben” állapodik meg a tulajdonosokkal a szükséges feltételek megvalósításáról és/vagy a terület működése, működtetése érdekében szükséges megvalósításról.

(5) A „K-SP-X/3” jelű építési övezet előírásai az FSZKT módosításának hatálybalépését követően alkalmazhatók.

                                 Verbai Lajos                                                                        dr. Neszteli István

                                polgármester                                                                                jegyző