Sajópetri Község Önkormányzata Képviselő-testületének 5/2007. (IV. 3.) önkormányzati rendelete

Helyi Építési Szabályzat

Hatályos: 2024. 10. 18

Sajópetri Község Önkormányzata Képviselő-testületének 5/2007. (IV. 3.) önkormányzati rendelete

Helyi Építési Szabályzatról

2024.10.18.

SAJÓPETRI KÖZSÉG Önkormányzatának Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló, többször módosított 1990. évi LXV. törvény 16. §. (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, valamint az épített környezet alakításáról és védelméről szóló többször módosított 1997. évi LXXVIII. törvény 6 §.-ában foglaltakra az építés helyi rendjének biztosítására megalkotja a Helyi Építési Szabályzatról (HÉSZ) szóló rendeletét az alábbiak szerint:

A rendelet hatálya

1. § (1) A rendelet területi hatálya kiterjed SAJÓPETRI község közigazgatási területére.

(2) A rendelet hatálya alá tartozó területen területet alakítani, épületet és más építményt (a műtárgyakat is ide értve) tervezni, kivitelezni, építeni, felújítani, átalakítani, korszerűsíteni, bővíteni, lebontani, használni, valamint mindezekre hatósági engedélyt adni az általános érvényű előírások mellett csak és kizárólag e rendelet és a hozzá tartozó Szabályozási Terv együttes alkalmazásával szabad.

(3) A rendelet területi és tárgyi hatályát érintő minden természetes és jogi személyre nézve kötelező előírásokat tartalmaz. A rendeletben foglalt kötelező előírásoktól eltérni csak a HÉSZ és a Szabályozási Terv módosításával lehet. (Ezek alól az első fokú építési hatóság – jegyző – csak azon a területen és csak abban a körben biztosíthat eseti eltérést, ahol a tárgyat érintően erre az önkormányzati rendelet kifejezetten feljogosítja)

2. § (1) A beépítésre szánt területre (belterületre) – a vonatkozó tervlapokon (SZ-1, SZ-2) jelölt - kötelező szabályozási elemnek kell tekinteni az alábbiakat:

a) a közterület és egyéb terület-felhasználási egységek határvonala,

b) építési határvonal,

c) az eltérő terület-felhasználási egységek határvonalai,

d) a terület-felhasználási kategóriák, a terület-felhasználási besorolás, övezeti besorolás,

e) a legnagyobb beépítettség mértéke,

f) a megengedett építmény magasság,

g) a minimális telekméret,

h) a kötelező beépítési vonal,

i) a környezetvédelmi előírások,

j) korlátozások.

(2) Az (1) bekezdésben felsorolt kötelező szabályozási elemek a település egésze szempontjából a legfontosabb elemek, ezért azok módosítása megváltoztatása csak a Szabályozási Terv módosításával történhet.

3. § (1) A beépítésre nem szánt területre (külterületre) – a vonatkozó tervlapon jelölt - kötelező szabályozási elemnek kell tekinteni az alábbiakat:

a) a szabályozási vonalakat,

b) a terület-felhasználási egységek határát,

c) a terület-felhasználási egységeken belüli övezetek határát,

d) a terület-felhasználási egység, illetve övezet jelét,

e) a terület-felhasználási egységekben, illetve övezetekben előírt beépíthető legkisebb földrészlet nagyságát,

f) a terület-felhasználási egységekben, illetve övezetekben kialakítható legkisebb földrészlet területét,

g) a belterület bővítés határát.

(2) Az (1) bekezdésben felsorolt szabályozási elemek csak a Szabályozási Terv módosításával változtathatók, illetve szüntethetők meg.

4. § A kötelező erejű elemek módosítására vonatkozóan a területrendezési tervek készítéséről, egyeztetéséről, módosításáról és karbantartásáról az épített környezet alakításáról és védelméről szóló többször módosított 1997. évi LXXVIII. sz. törvény.

I. Fejezet

Az építési engedélyezés általános szabályai

5. § Engedélyhez kötött építési munkák. A képviselő-testület az egyes építményekkel, építési munkákkal és építési tevékenységgel kapcsolatos építésügyi hatósági engedélyezési eljárásokról szóló 46/1997. (XII. 29.) KTM rendelet 9. §-ában meghatározott engedélyhez kötött építési munkák körét az alábbiak szerint bővíti:

a) minden, az utcaképet befolyásoló építmény és műtárgy elhelyezése esetén

b) az 1 m²-nél nagyobb nagyságú reklámhordozó elhelyezése esetén

c) védett épületek átfestése, illetve színezése esetén

d) klímaberendezések épület utcai homlokzatra szerelése esetén

6. § Az építési engedélykérelmekhez a 46/1997. (XII. 29.) KTM rendelet 12. §-ban, illetve a 17. §-ban felsoroltakon túl benyújtandó egyéb mellékletek a következők:

a) az utcaképet befolyásoló építmény és műtárgy vonatkozó tervei

b) védett épület esetén a részletes színezési terv

c) reklámhordozó, illetve a klímaberendezés vonatkozó tervei

d) kézműipari létesítmény esetén technológiai terv

7. § (1) Azokon a területeken, ahol a terület felhasználása, vagy az építés minősége (övezete) a szabályozási terven jelöltek szerint megváltozik, építés (és telekalakítás is) csak a változásnak megfelelően engedélyezhető.

(2) Azokon a beépítésre szánt területeken, melyeken az építés feltételei (például terület előkészítés vagy közművesítés hiánya miatt) nem biztosítottak, építési engedély nem adható, elvi építési engedély esetében az építési engedély feltételeit a határozatban közölni kell.

(3) Az engedélyező hatóság - az építészeti minőség védelme érdekében - a benyújtott építési engedélyezési tervről főépítészi állásfoglalást kér, melyről az építtetőt és tervezőt írásban értesíti. Vitás kérdések esetén a főépítész Tervtanácsi állásfoglalást kérhet. A fentiekről készült állásfoglalások és jegyzőkönyvek az engedélyezési terv mellékleteként benyújtandók, és az építési engedély megadásának feltételei.

(4) A helyi értékvédelem területén, valamint a Különleges területeken tervezési tevékenységet csak É-1 , É-2 , vagy É-3 tervezői jogosultsággal rendelkező építész végezhet.

(5) Minden beépítésre szánt területen az építmények, önálló rendeltetési egységek, területek rendeltetésszerű használatához a 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet 42 §-ában meghatározott mértékű járműtárolót, várakozó (parkoló) helyet és rendszeres teherszállítás esetén rakodóhelyet kell biztosítani.

(6) A rendeletben számított gépjármű elhelyezési kötelezettségtől - a járműtároló épületeket kivéve - a település sajátosságaira figyelemmel, közlekedési vizsgálat alapján készített helyi önkormányzati parkolási rendelet - legfeljebb 50 %-os eltéréssel - eltérő értékeket is megállapíthat. A helyi önkormányzati parkolási rendeletben nyílik lehetőség arra, hogy parkolás céljára - útkezelői hozzájárulással - megengedje a közterületek közlekedésre szánt területe-, illetőleg a közforgalom céljára átadott magánút területe egy részének felhasználását. Ilyen esetekben a helyi adottságokon túl a 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet 42. § 11. pontjában meghatározottakat is figyelembe kell venni.

(7)¹

(8) Az általános gazdasági területen magánút min. 16 méter szélességgel, bárhol létesíthető.

A közigazgatási terület-felhasználási egységeinek tagozódása

8. § (1) A település közigazgatási területe beépítésre szánt és beépítésre nem szánt területből áll.

(2) A beépítésre szánt területek általában a település központi és egyéb belterületéhez, a beépítésre nem szánt területek pedig általában a település külterületéhez tartoznak.

(3) A beépítésre szánt terület az alábbi terület-felhasználási egységekre (övezetekre) tagozódnak:

a) falusias lakóterületek övezetei

aa) Lf-1 Falusias aprótelkes lakóövezet)

ab) Lf-2 Falusias szalagtelkes lakóövezet

ac) Lf-3 Falusias kertes lakóövezet

b) településközpont vegyes terület övezetei

ba) Vt₁ Településközpont vegyes terület, dominánsan lakóépületek elhelyezésére szolgáló kis telkes alövezet

bb) Vt₂ Településközpont vegyes terület, dominánsan alapfokú intézményi épületek elhelyezésére szolgáló nagy telkes alövezet

bc) Vt₃ Településközpont vegyes terület, dominánsan alapfokú oktatási intézményi épületek elhelyezésére szolgáló alövezet

c) gazdasági területek övezetei

ca) Gip Ipari gazdasági területek övezete

cb) Gmg Mezőgazdasági ipari gazdasági területek övezete

cc) Gksz Kereskedelmi gazdasági területek övezete

cd)²

d) különleges területek övezetei

da) Ksp sportpálya övezete

db) Kt temető övezete

dc) Ket emléktemető övezete

(4) A beépítésre nem szánt terület a következő terület-felhasználási egységekre tagozódik:

a) közlekedési és közműterületek övezete: Köu közút

b) zöldterület övezete: Z zöldterület

c) erdőterület övezete

ca) - Ev környezetvédelmi célú erdő övezete

cb) - Eg gazdasági célú erdő övezete

cc) - Ev természetvédelmi célú erdő övezete

d) mezőgazdasági rendeltetésű terület övezete

da) - Má-I szántó művelésű terület intenzív használattal

db) - Má-Ix szántó művelésű terület intenzív használattal – major-létesítési tilalommal

dc) - Má-E gyep, legelő területek – extenzív használattal

dd) - Má-Ex gyep, legelő területek majorlétesítési tilalommal

de) - Mk kertgazdálkodásra szolgáló terület és szőlőültetvények területek

e) egyéb rendeltetésű területek övezetei

ea) - V-1 Folyó( Sajó- folyó)

eb) - V-2 Tavak ( kavics bánya tavak)

ec) - V-3 Vízállásos területek

ed) - V-4 Vízbeszerzési területek

9. § (1) A belterületi határ módosításáról és kitűzéséről a belterületi szabályozási terv alapján kell gondoskodni, a vonatkozó és érvényben lévő rendeletekben és utasításokban foglaltak figyelembe vételével.

(2) A belterületből kikerülő területek rendeltetését, övezeti besorolását a szabályozási terv határozza meg.

(3) Belterületből kivonandó területeket a településszerkezeti terv tartalmazza.

II. Fejezet

Beépítésre szánt területek

Az egyes terület-felhasználási egységekre vonatkozó előírások - Telekalakítás

10. § (1) Azon övezetek területén, ahol a Szabályozási Terv telekalakítási terv készítését írja elő, a telekalakítás és az építési engedély kiadásának feltétele a telekalakítási terv elkészítése.

(2) Ha a telekalakítási terv készítése során a kialakítandó telkek bármelyike nem közelíthető meg a Szabályozási terv szerint kialakított közterületről, akkor amennyiben magánút kialakítható, azt a telekalakítási tervben kell megoldani, amennyiben közterület kialakítása vagy módosítása (bővítés, megszüntetés, szűkítés) válik szükségessé, a Szabályozási Tervet módosítani kell.

(3) Övezet, építési övezet határa csak telek, építési telek határa mentén lehet, ezért telekalakítás (telekegyesítés) nem engedélyezhető úgy, hogy egy telekre két övezet előírásai legyenek érvényesek.

(4) A település belterületén új nyúlványos telek nem alakítható ki.

(5) Az övezetekben több telek összevonásával - az övezeti előírásoknak megfelelően -egységesen beépíthető építési telek kialakítható

(6) A telekalakítás szabályai:

a) Az OTÉK III. fejezetében foglaltak és a 85/2000. (XI.08.) FVM rendelet szerint kell eljárni.

b) Telket csak úgy szabad alakítani, hogy a terület rendeltetésének megfelelő használatra alkalmas legyen, továbbá annak alakja, terjedelme, beépítettsége a szabályozási tervnek és a vonatkozó jogszabályoknak megfeleljen.

c) A szabályozási terv szerinti telekcsoport rendezésénél a telkeket egyesíteni kell, az egyesített földrészletből ki kell venni a közterületeket, majd a fennmaradt területet a területre vonatkozó előírásoknak megfelelő telkekre kell felosztani.

(7) Magánút kialakítására az építési övezetben meghatározott építési paraméterek nem vonatkoznak.

Általános előírások

11. § (1) A település közigazgatási területén építési engedély csak az építési szabályoknak megfelelően kialakított kiszolgáló-, vagy lakóútról, vagy önálló helyrajzi számmal rendelkező magánútról gépjárművel közvetlenül megközelíthető telekre adható. Az egynél több telket kiszolgáló magánutakat közforgalom elől nem szabad elzárni, biztosítani kell, hogy az általuk kiszolgált telkek járművel akadályoztatás nélkül, bármikor megközelíthetők legyenek.

(2) Az egyes telkek beépítési lehetőségét az általános előírásokon túlmenően az adott telekre vonatkozó övezeti előírások határozzák meg. Építési engedély csak a HÉSZ vonatkozó általános és részletes előírásainak betartásával adható ki. Ha a kialakult már beépített telkek területén új épület létesítésére kerül sor, akkor a telek beépítése a számszerűen meghatározott építési előírások szerint történhet. A kialakult (K) beépítési mód, beépítettség, építménymagasság, teleknagyság csak akkor alkalmazható, ha az új épület a szomszédos telkek beépítését nem korlátozza.

(3) A település közigazgatási területén a már meglévő, kialakult beépítés fenntartható (állagmegóvás, felújítás engedélyezhető), de új építési munka csak a HÉSZ előírásainak betartásával végezhető.

(4) Építési engedély kiadásánál figyelembe kell venni a szabályozási terven feltüntetett, valamint egyéb jogszabályok által megalapozott, a szakhatóságok által megszabott védőterületet, védőtávolságot, védősávot.

(5) A talaj- és felszíni vizek áramlását és minőségét veszélyeztető építés esetén építési engedély csak az illetékes vízügyi hatóság bevonásával adható ki.

(6) Az előkertek mélységét a környezetben kialakult beépítésnek megfelelően kell meghatározni. Az új építési övezetté váló területeken, vagy ha az adott telek környezetében nincs kialakult beépítés, az előkert mélysége legalább 5 m .

(7) Az oldal- és hátsókertek kialakítására az OTÉK vonatkozó előírásai a mértékadók minden olyan esetben, ahol e szabályzat ettől eltérő értékeket nem határoz meg.

(8) A jelenlegi terület-felhasználásában megváltozó, beépítésre szánt területeken építési engedély csak a teljes közmű, burkolt út és a terület vízrendezésének meglétekor adható.

(9) A beépítésre nem szánt területeken a közműellátás tekintetében az OTÉK 33. §-ában rögzített feltételek teljesítése esetén adható ki építési engedély.

(10) Az egyes övezetekben, építési övezetekben tervezett létesítményekre akkor adható ki építési, használatbavételi és rendeltetés-megváltoztatási engedély, ha a létesítményben tervezett tevékenység nem lépi túl az adott övezetre, építési övezetre jelen rendeletben előírt környezetvédelmi határértékeket.

(11) Homlokvonali kerítés létesítésére engedélyt kiadni az OTÉK 44. §-ának és a HÉSZ kerítésekre vonatkozó mellékleteinek megfelelően szabad.

(12) A település területén állattartó építmény építési engedélyezési eljárásánál az állattartást szabályozó helyi önkormányzati rendelet előírásait be kell tartani.

(13) A település közigazgatási területén a vezeték nélküli hírközlési és mikrohullámú létesítmények engedélykötelesek.

(14) Közcélú vezeték nélküli hírközlési és mikrohullámú létesítmények lakóterületen nem, egyéb területen a lakóépülettől 50 m-re helyezhetők el.

(15) Lakótelkeken csak magáncélú és–tulajdonú vezeték nélküli hírközlési létesítmények (antennaoszlopok) helyezhetők el.

(16) Az alábbiakban felsorolt területeken átjátszó antennát és annak tartószerkezetét nem szabad elhelyezni:

a) helyi értékvédelmi területen,

b) lakóépülettől 50 méteren belül.

(17) Az élet, anyagi javak, kulturális értékek védelmére tervezett építményt (építményrészt, óvóhelyet) úgy kell megvalósítani és fenntartani, hogy a 253/ 1997. (XII.20.) Korm. rendelettel kiadott OTÉK 106. § (1) bek. szerint a vonatkozó külön jogszabályok és a kötelező szabványok előírásainak megfeleljen.

Kialakult állapot telekalakítása

12. § A telekalakítás szempontjából kialakult állapot esetén új telket alakítani:

a) kialakult tömbben: akkor szabad, ha az újabb telkek területe eléri az övezetben előírt legkisebb telekméretet / vagy a telektömbben kialakult és beépítet telkek területének átlagos méretét.

b) tömbbelső feltárás esetén: akkor szabad, ha az újabb telkek területe eléri a telek előírt legkisebb területét. Ebben az esetben a visszamaradó (illetve beépített) telek területe el kell, hogy érje az övezeti előírásoknak megfelelően beépíthető legkisebb telekterületet.

c) kialakult telekméret: a ténylegesen meglévő telekméret. A telek megosztására csak a tömbben kialakult átlagos telekterületnek megfelelően kerülhet sor. A háromnál több telket tartalmazó tömb esetében az átlagos telekterület számítása során a legkisebb és a legnagyobb telekterületet figyelmen kívül kell hagyni.

Lakóterületek általános előírásai

13. § (1) A területen fő funkcióként elsősorban lakóépületek helyezhetők el, valamint

a) -termelő kertgazdasági építmény,

b) -a terület ellátását szolgáló üzleti, kereskedelmi, vendéglátó épület, 500 m ² beépített szintterületig

c) -kézműipari építmény, 500 m ² beépített szintterületig

d) -igazgatási, egyházi, művelődési és nevelési-oktatási, egészségügyi, szociális épület, 500 m ² beépített szintterületig

e) -szolgáltató és szállás épületek 500 m ² beépített szintterületig

f) -sportlétesítmény

g) -üzemanyagtöltő kivételesen sem helyezhető el

h) -nem zavaró hatású egyéb üzleti építmény

(2) Kiegészítő mellékfunkcióknál az alábbi előírásokat kell figyelembe venni:

a) -Ha a főfunkcióval egybeépülve egy tömeget képez, az építmény és tetőgerinc magasságra vonatkozó előírásokat kell betartani, de a főfunkció építmény magasságát nem lépheti túl.

b) -Különálló kiegészítő mellékfunkció építménymagassága 3,5 m lehet.

(3) Az építési hely (építmények elhelyezése) feleljen meg:

a) -a lakóterületre vonatkozó jelen előírásoknak,

b) -a lakóterületre vonatkozó zaj és rezgésvédelmi előírásoknak,

c) -a levegőminőségi előírásoknak,

d) -működésük a közízlést, közrendet nem sértheti,

e) -az ellátó rendszerek igénybevételével azok működésében zavart nem okozhat.

(4) A beépítési mód oldalhatáron álló, de amennyiben a telekméret indokolttá, illetve szükségessé teszi, szabadon álló beépítési mód is engedélyezhető lakótömbönként, a sarkok beépítésénél, vagy szórványosan 20 m- nél szélesebb telek esetén.

(5) Egy lakótelken több főfunkció építménye (főépület) nem építhető.

(6) Különálló kiszolgáló melléképítmény elhelyezésének szabályai:

a) Az épületek közötti távolság betartandó,

b) Oldalhatáron álló beépítés esetén állattartó melléképítményt feltétlenül, egyéb építményt általában a hátsó kertben a főfunkció építménye mögött kell elhelyezni arra a telekhatárra, ahol a főfunkció építménye áll. Ettől eltérni csak abban az esetben lehet, ha a főfunkció építménye nem közvetlenül a telekhatárra került.

c) Szabadon álló beépítésnél az építmény mögött a hátsó kertben, a szomszédos telken lévő épületek közt előírt legkisebb távolság betartásával lehetséges.

(7) Állattartó építmény utcafrontra, előkertbe nem épülhet. Állattartó kiegészítő funkciójú melléklétesítmények esetén mellékletben szereplő védőtávolságokat is be kell tartani. Kisüzemi állattartás létesítményei csak környezetvédelmi és közegészségügyi előírások alapján a falusias lakóövezet telkein engedélyezhető.

(8) Nagyüzemi állattartás létesítményei belterületen nem helyezhetők el.

(9) A helyi értékvédelemre kijelölt területen a lakóépület tetőfedése pikkelyszerű, vagy kerámia anyagú (lehetőleg) cserép kerüljön. A harsány színű faluképbe nem illő tetőfedő anyag alkalmazása nem engedhető meg.

(10) Az övezetekre vonatkozó általános követelményeket az egyes övezetekhez csatolt táblázatok tartalmazzák.

(11) A „kismélységű” telkek beépítése:

a) A 25,0 m mélységet el nem érő kisméretű telkek esetében, a telek beépítésére vonatkozó általános és egyedi övezeti előírásoktól eltérő szabályokat is be kell tartani.

b) Kismélységű teleknek az építési telek minősül, melynek építési oldalon mért mélysége (feltéve, hogy a szemközti telekhatártól max. 5 m-el rövidebb) a 25,0 métert nem éri el. Amennyiben a szemközti telekoldal hosszától való eltérés 5 m -nél nagyobb, a két oldal átlagának értékét kell figyelembe venni. A „kisméretű” telkekre vonatkozó speciális előírásokat kell a fenti értéknél valamivel nagyobb mélységű azon telkekre is alkalmazni, melyeket a szabályozási terv, az egységes szabályozásra törekvés érdekében, külön ebbe a kategóriába sorol.

c) A „kismélységű ” telkekre vonatkozó külön előírások.

ca) Ha a kisméretű telek vége nem a szomszédos telek építési oldalához csatlakozik, hátsó kertet nem kell tartani, azaz az építési hely a hátsó telekhatárhoz csatlakozik. Az épületet a hátsó telekhatárig ki lehet építeni, vagy ha a szomszédos telken már épület található, minimum 3 m távolságot kell tartani.

cb) Ha a kisméretű telek vége a szomszédos telek építési oldalához csatlakozik, az övezetben előírt tűztávolság jelenti a betartandó hátsó kert méretét.

cc) Amennyiben a hátsó telekhatárhoz csatlakozó telek is jelen előírások szerinti „kisméretű” teleknek minősül, a hátsó telekhatárra kerülő épületet tűzfallal kell a szomszédos telekhatárhoz csatlakoztatni.

A lakóterület övezetei - Falusias lakóterület övezetei

14. § (1) Az övezetbe azok a lakótömbök tartoznak, amelyekben a telkek túlnyomó többsége megfelel a I. sz. táblázatban előírtaknak.

a) a lakóépület legfeljebb kétlakásos lehet, de legfeljebb két rendeltetési egység helyezhető el.Két lakás , vagy két rendeltetési egység elhelyezése esetén a minimális teknagyság legalább150 m2 telek növekménnyel egészítendő ki.

b) az övezetben hézagosan zártsorú beépítés megengedhető.

c) a főfunkció építménye nem lehet alacsonyabb a mellékfunkció építménynél.

d) amennyiben a kialakult telekméret nem éri el az 550 m²-t, akkor a rendeltetési egységek számát csökkenteni, vagy melléképítmények építését korlátozni kell (amennyiben a szükséges védőtávolságok nem tarthatók be)

e) bármely funkció esetén a területigény nem haladhatja meg a minimális telekméret háromszorosát.

(2) A falusias lakóterület lehet: Lf-1 építési övezet- aprótelkes, vagy szabálytalan halmaz telkes lakóterületi alövezet, Lf-2 hosszú szalagtelkes lakóterületi alövezet, Lf-3 falusias kiskertes lakóterületi alövezet

I. sz. táblázat

Övezet Jele	Beépítési Mód*	Kialakítható legkisebb telekterület	Legkisebb telek szélesség	Legnagyobb Beépítettség **	Legnagyobb építmény magasság	Zöldfelület legkisebb Mértéke
Lf-1	O Oldalhatáron álló	550 m²	16 m	30%	(K) 4,5 m	40%
Lf-2	O Oldalhatáron álló	800 m²	14 m	30 %	(K) 4,5 m	40%
Lf-3	O Oldalhatáron álló	700 m²	(K) 18 m	30 %	(K) 4,5 m	40%

* Az oldalhatáron álló beépítési módú építési helyen belül az építmény szabadonállóan is elhelyezhető , amennyiben a telekszélesség a 20 m-t meghaladja

**A minimális teleknagyság kétszeresét meghaladó telekhányad a beépítési %-nál nem vehető számításba.

a) -A tetőidom utcára merőleges, vagy hajlított ház, illetve a kialakult állapot szerint utcával párhuzamos, összetett.

b) -Tetőtér beépítés megengedhető, de tetőtérben önálló lakrész nem alakítható ki.

c) -Tetőfedés pikkelyszerű ,égetett kerámia. Nádfedés megengedhető.

(3) A telekhasználat belső határvonalai

a) Lakó- és gazdasági udvar határvonala

aa) - Az utcai telekhatártól számított 10,0 méteren belül nem lakó funkciójú önálló épület nem helyezhető el.

ab) - Az utcai telekhatártól számított 10,0 méteren belül épület csak a főépülettel egybeépítve létesíthető.

ac) - Az állattartó funkciójú épület esetében az állattartó épületre vonatkozó védőtávolságok betartandók.

b) Gazdasági és kert határvonala

ba) - Az utcai telekhatártól számított 10,0 métertől 40,0 méterig terjedő terület a gazdasági tevékenységek számára kijelölt zóna.

bb) - A nem lakó funkciójú épületek a kötelező oldalkerti méretek betartása mellett az építési területen belül szabadon elhelyezhetők. Oldalhatárra épület csak a főépülettel megegyező telekhatárra épülhet.

bc) - Az utcai telekhatártól számított 40,0 méteren túl a telekrészen legfeljebb csűr építhető.

(4) Az állattartás céljára szolgáló épületek és építmények létesítését az állattartási rendelete szabályozza.

(5) Egyéb előírások:

a) környezetvédelmi besorolások:

aa) levegőminőség: általános levegőtisztaság-védelmi övezet

ab) zajvédelmi és rezgésvédelmi besorolás falusias lakóterület

b) Közművesítés: teljeskörű

c) A szennyvizek szikkasztása átmenetileg sem engedhető meg. A szennyvíz csatornahálózat kiépítése után a hálózatra való rákötés kötelező.

Vegyes terület övezetei

15. § (1) A vegyes terület lakó, kereskedelmi, szolgáltató és a települési infrastruktúra alapfokú ellátást biztosító intézményrendszerének elhelyezésére szolgál.

(2) A vegyes terület lehet:

a) -Településközpont vegyes terület, jellemzően lakóépületek elhelyezésére szolgáló kis telkes alövezet.

b) -Településközpont vegyes terület, intézmények elhelyezésére szolgáló alövezet.

Településközpont vegyes terület övezeteinek általános előírásai

16. § (1) A településközpont vegyes terület több önálló rendeltetési egységet magába foglaló, lakó és olyan helyi települési szintű igazgatási, kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épületek, valamint sportlétesítmények elhelyezésére szolgál, amelyek alapvetően nincsenek zavaró hatással a lakófunkcióra.

(2) A településközpont vegyes területen elhelyezhető:

a) -lakóépület

b) -igazgatási épület

c) -kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató épület

d) -egyéb közösségi szórakoztató épület

e) -egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület

f) -sportépítmény 2 ha-ig

g) -parkolóház, üzemanyagtöltő kivételesen sem engedhető meg

(3) A településközpont vegyes területen az OTÉK 31. § (2) bekezdésben előírtak figyelembevételével kivételesen elhelyezhető:

a) -Nem zavaró hatású egyéb gazdasági építmény

b) -Termelő kertészeti építmény

(4) A településközpont vegyes területen nem helyezhető el önálló parkoló terület és garázs a 3,5 t önsúlynál nehezebb tehergépjárművek és az ilyeneket szállító járművek számára.

(5) A helyi értékvédelmi területen belül csak E-1, E-2 , vagy E-3 tervezői jogosultsággal rendelkező építész tervezhet. Új beépítések esetén - a látványvédelem érdekében - a beépítést és annak mértékét, a megengedett legnagyobb építmény magasság értékét, illetve az építészeti kialakítást az ezekre vonatkozó előzetes elvi építési engedélyezési tervben kell tisztázni.

Vt A településközpont vegyes terület övezetei

17. § (1) Az övezetbe azok a telektömbök tartoznak, amelyekben a telkek túlnyomó többsége megfelel a II. sz. táblázatban előírtaknak. A terület építési övezeteinek legfontosabb előírásai:

a) A kialakult beépítésű területeken az új és az átépülő házak esetében az utcaképbe illesztést az engedélyezési terv készítésekor a szomszédos 3-3 épületet feltüntető, legalább M=1:200 utcakép készítésével kell bemutatni.

b) A minimális teleknagyságot intézmények elhelyezésénél az ágazati szabványok és a technológiai tervek szabják meg. (pl. oktatási intézmények minimális telke)

c) Meglévő, kialakult, 10- 14 m szélesség közötti lakótelkek beépítése, illetve azokon lévő épületek átépítése engedélyezhető. A kialakult beépítésre való tekintettel az oldalkert minimális mérete a 14 m-nél kisebb szélességű telkek esetében 4 m-re csökkenthető, de ez esetben az építmény magasság csak maximum 4,0 m lehet.

d) Közterület felőli telekhatáron maximum 1,2 m magas, tömör lábazaton , áttört kerítés mező létesítése engedélyezhető.

e) Az intézményekhez az OTÉK szerinti, előírt gépjármű várakozóhelyeket telken belül kell biztosítani, amennyiben a Helyi Parkolási Rendelet az ettől való eltérési lehetőséget nem biztosítja. A teljes településközpont vegyes területre vonatkozó parkoló-mérleg számításba a közterületen létesíthető parkolóhelyeket is be kell számítani.

f) Az övezetben sportlétesítmény legfeljebb 2 ha terület nagyságig helyezhető el.

g) Tilos az övezetben a sugárzott hírközlés tornyainak létesítése, valamint lemezházas trafó és épített gáznyomás szabályozó elhelyezése

(2) A településközpont vegyes terület övezetei lehetnek: Vt-1Jellemzően lakóépületek elhelyezésére szolgáló kis telkes alövezet, Vt-2Jellemzően alapfokú és egyéb intézmények elhelyezésére szolgáló nagytelkes alövezet

II. sz. táblázat

Övezet jele	Beépítési Mód	Kialakítható legkisebb telekterület	Legnagyobb beépítettség	Legnagyobb építmény- magasság	Zöldfelület legkisebb mértéke
Vt-1	O Oldalhatáron álló	K (600) m²	30%	4,5 m	30%
Vt-2	SZ Szabadon álló	K (800) m²	30%	4,5 (6,5)m	30%

Az alacsonyabbik érték lakóépületekre, a magasabbik építménymagasság érték intézmény épületre vonatkozik.

(3) Egyéb előírások

a) levegőminőség: általános levegőtisztaság-védelmi övezet

b) zaj- és rezgésvédelmi besorolás: falusias lakóterület

c) közművesítés: teljes körű

Gazdasági területek övezetei

18. § A gazdasági terület kereskedelmi, szolgáltató és egyéb ipari tevékenységet biztosító intézményrendszerének elhelyezésére szolgál.

A Gazdasági terület övezeteinek általános előírásai

19. § (1) A Gazdasági terület több önálló rendeltetési egységet magába foglaló, kereskedelmi, szolgáltató, egyéb ipari és szociális épületek, valamint terület ellátó alapfokú intézmények elhelyezésére szolgál, amelyek alapvetően nincsenek zavaró hatással a lakófunkcióra, illetve megfelelő mértékű védőtávolságra vannak.

(2)³

(3)⁴

(4)⁵

(5)⁶

(6)⁷

(7) Nem kerülhet az ipari területre:

a) -vörös iszap-tároló

b) -zagytér

c) -veszélyes hulladéklerakó

(8) Eseti döntés alapján kerülhet az ipari területre:

a) -téglagyár

b) -műanyag feldolgozó

c) -nyomtatott áramkör előállító üzem

d) -üveggyártó

e) -nehéz gépjárműjavító

(9) A (2), (3), (4) pontban felsorolt építményeken túlmenően elhelyezhetők olyan ipari jellegű létesítmények, melyek a lakóterülettől védőtávolság betartását nem igénylik, és a szomszédos üzem funkcióját nem zavarják (tárolás, raktározás, településgazdálkodás).

(10) A területen a (2), (3), (4) pontban felsorolt építményeken túlmenően elhelyezhetők olyan ipari jellegű létesítmények, melyek a lakóterülettől kb. 100 m védőtávolság betartását igénylik, de a szomszédos üzem funkcióját nem zavarják (ipari, építőipari, tárolás, raktározás, településgazdálkodás, energiaipari létesítmények).

(11) A teljes közművesítettség, valamint a technológiához tartozó ellátó és biztonsági rendszerek kialakítása kötelező. A káros és veszélyes anyagokat tartalmazó szennyvizeket a közcsatornába, ill. a zárt szennyvízgyűjtőbe vezetés előtt a telken belül előtisztítani, illetve előkezelni kell.

(12) A tiszta technológiák fogadását kell előtérbe helyezni!

(13) Egyéb előírások:

a) Környezetvédelémi besorolások:

b) levegőminőség: általános levegőtisztaság védelmi övezet

c) zaj- és rezgésvédelmi besorolás: gazdasági terület

d) közművesítés: részleges, azonban a szennyvizek szikkasztása átmenetileg sem engedhető meg. A szennyvíz csatornahálózat kiépítése után a hálózatra való rákötés kötelező.

Gip - Ipari gazdasági övezet

20. § (1) Az övezetbe azok a telektömbök tartoznak, amelyekben a telkek túlnyomó többsége megfelel az III. sz. táblázatban előírtaknak.

(1a)⁸ A Gip-1 építési övezet előírásai:

a) kialakítható legkisebb telekterület: 5000 m2

b) beépítési mód: szabadon álló

c) a beépítettség legnagyobb mértéke 50%

d) megengedett legnagyobb építménymagasság: 13,5 m

e) a zöldfelület legkisebb mértéke: 25%

f) a közművesítés teljes mértékűA töltésláb vonalától mért 110 méteren belül (fakadó és szivárgó vizek által veszélyeztetett területek) terepszint alatti építmény nem helyezhető el, anyaggödröt, munkagödröt nyitni, szabadkifolyású kutat létesíteni, tavat kialakítani, illetve a fedőréteg tartós eltávolításával járó tevékenységet folytatni csak az illetékes vízügyi igazgatóság hozzájárulásával lehet.

(1b)⁹ A Gip-2 építési övezet előírásai:

1. A Gip-2 építési övezet területe elsősorban gazdasági célú ipari, energiaszolgáltatási, településgazdálkodási építmények és raktárak elhelyezésére szolgál

2. A Gip-2 építési övezet területén elhelyezhető épület az a) pontban foglaltakon kívül

a) - iroda,

b) - a gazdasági területhez kapcsolódó munkásszállás,

3. kialakítható legkisebb telekterület: 1000 m2. Önálló telken elhelyezni kívánt közmű- és hírközlési létesítmény, illetve üzemeltetési telephely elhelyezése esetén a legkisebb kialakítható telekméretre vonatkozó előírást nem kell alkalmazni.

4. beépítési mód: szabadon álló

5. a beépítettség legnagyobb mértéke 50%

6. megengedett legnagyobb építménymagasság: 15,0 m. Antenna, torony, technológiai berendezés legfeljebb 30 m magasságig, a megengedett legnagyobb beépítettség mérték legfeljebb 5 %-áig létesíthető.

7. a zöldfelület legkisebb mértéke: 25%

8. Az elő-, az oldal- és a hátsókertben önálló építmények, valamint kerti tető önállóan, vagy az épület homlokzatára szerelve is elhelyezhetőek az OTÉK előírásainak betartása mellett, különösen: portaépület, biciklitároló, dohányzóhely, sprinkler tartály és gépház épület, hulladéktároló, felvonó, rámpa, lejtő és pihenő, reklámhordozó, reklám, hirdetmény, zászlótartó, zászló, totemoszlop stb. Egy építési telken több kerti tető, előtető is megvalósítható. Az előkertben elhelyezett építmények üzemeltetése a közút vagy magánút használatát nem korlátozhatja.

9. Telken forgalmi szempontból több ki- és bejárat is létesíthető. A rendszeres teherforgalom esetén a személygépkocsik és a tehergépjárművek forgalma számára elkülönített kapcsolat is létesíthető.

10. A területen személygépkocsi és tehergépjármű várakozóhely önálló funkcióként is elhelyezhető.

11. Kerítés a telek határvonalain és telken belül is létesíthető, magassági korlátozás nélkül.

12. A teljes közművesítettség kiépítése a használatbavételi engedélyig, a technológiához tartozó ellátó és biztonsági rendszerek kialakítása a telepengedély kérelem benyújtásáig illetve bejelentés köteles ipari tevékenységek esetén a bejelentés megtételéig kötelező.

13. Közlekedési és közmű elhelyezésre is szolgáló magánút céljára legalább 14 m szélességű területet kell biztosítani egyoldalú fasorral,

14. A töltésláb vonalától mért 110 méteren belül (fakadó és szivárgó vizek által veszélyeztetett területek) terepszint alatti építményt elhelyezni, anyaggödröt, munkagödröt nyitni, szabadkifolyású kutat létesíteni, tavat kialakítani, illetve a fedőréteg tartós eltávolításával járó tevékenységet folytatni csak az illetékes vízügyi igazgatóság hozzájárulásával lehet.”

15. Az építési telkek csapadékvíz elvezetését vízkészlet-gazdálkodás keretében szükséges megtervezni. Ennek során a felszíni víz telken történő visszatartásáról (víztakarékos öntözési technológia, tisztított víz visszaforgatása) gondoskodni kell.

16. A szabályozási terven jelölt kötelező növénytelepítést a beépítéssel egyidejűleg kell megvalósítani, legkésőbb a használatbavételi engedélyt követő egy éven belül. E zöldfelület tárolási, üzemi célra nem használható, épület, építmény indokolt esetben helyezhető el max. 50 m2 alapterülettel (pl. porta, hídmérleg), parkoló a fásítás rendjének figyelembevételével, gyeprácsosan létesíthető.

(1c) Gip ÉPÍTÉSI ÖVEZET EGYÉB IPARI TEVÉKENYSÉG CÉLJÁRA. A funkciók: az övezetben az OTÉK 20 §. (3) szerinti tevékenység nem létesíthető.

a) funkciók: az OTÉK 19. §. (2/3)-ban megnevezettek helyezhetők el a következő megkötésekkel:

aa) -lakások szálláshely jelleggel is kialakíthatók

ab) -sport, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület csak „főrendeltetésű -tevékenységhez kapcsolt funkcióként” létesíthető.

b) A településképi megjelenítés feltételei:

ba) Az építési vonalra (előkertbe) építészetileg nem kialakított építmények (nyitott vasvázas szín, hevenyészve bekerített rakatok, stb.) nem kerülhetnek. Takarásukról gondoskodni kell (egyéb épület, reklámfelület, örökzöld növényzet.)

bb) A tevékenységhez esetleg szükséges toronyszerű építmények utcaképi elemet ne képezzenek.

bc) A beépítés mértéke az egyéb ágazati előírásoknak megfelelő (közlekedés, rakodás, parkolás, zöld, tűztávolságok, stb.) de max. 50 % lehet. Az építmény magasság a technológiai, építészetileg rendezett burkolata által meghatározott.

c) Az övezeten belül önálló rendeltetési egység szolgalmi jog igénybevételével nem létesíthető.

d) A telken belül a parkolás fásított felszíni parkolóban, vagy az épületen belül oldandó meg.

e) Lakóterülettel közvetlenül határos vagy attól 100 m-re lévő új üzemi létesítményben, telephelyen

ea) -tűz-, robbanás- vagy fertőzésveszéllyel járó ipari vagy szolgáltató jellegű tevékenység,

eb) -mérgező gázok keletkezésével és kibocsátásával járó ipari vagy szolgáltató jellegű tevékenység,

ec) -veszélyes sugárzással, vegyi- és korróziós hatással járó ipari vagy szolgáltató jellegű tevékenység nem folytatható,

ed) -50 MWatt –nál nagyobb hőteljesítményű tüzelőberendezés nem telepíthető, illetőleg

ee) -ipari és szolgáltató jellegű intézményekben keletkezett veszélyes hulladékok vonatkozó hatályos jogszabályban előírt átmeneti gyűjtőhely, vagy nyílt vagy szabadtéri hulladékkezelő, -lerakó terület (települési szilárd és folyékony, radioaktív stb.) nem alakítható ki.

f) A 3,5 tonnánál nagyobb súlyú gépjárművek számára a lakóterületek övezeti határától számított 150 m‑en belül új önálló parkolóterület, garázs és telephely, illetve ezek be- és kijárata nem alakítható ki.

g) Lakóterület telekhatárától, illetőleg lakóterülethez kapcsolódó közkert, közpark, fásított köztér határától számított 50 m-en belül nem szabad létesíteni:

ga) -önálló vagy más rendeltetésű épületben létesülő üzemanyagtöltő állomás be- és kihajtóját,

gb) -nem zárt anyagtároló deponiát,

gc) -telephely be- és kijáratát,

gd) -veszélyes hulladék tárolására szolgáló építményt.

III. táblázat (Gip)

Az övezet					Max	*Az építmény min-max. magassága** m
Jele	Beép. Módja	Területe m²	Szélessége m	Legkisebb zöldfelület %	Beépítettség %**	*Az építmény min-max. magassága** m
Gip	SZ	1000	25	25	40	(7,5)T
Gip-1¹⁰	SZ	5000	25	25	50	13,5 (T)

Az építési telkek legkisebb szélessége és mélysége: 25 m .

* T –vel jelölt értékek technológiafüggő értékek (daru pálya, torony, siló, elevátor stb.)

(2) Gksz ÉPÍTÉSI ÖVEZET KERESKEDELMI, SZOLGÁLTATÓ CÉLRA

a) funkciók: az OTÉK 19. §. (2/3)-ban megnevezettek helyezhetők el a következő megkötésekkel:

aa) -lakások szálláshely jelleggel is kialakíthatók

ab) -sport, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület csak „főrendeltetésű tevékenységhez kapcsolt funkcióként” létesíthető.

b) A településképi megjelenítés feltételei:

ba) -az építési vonalra (előkertbe) építészetileg nem kialakított építmények (nyitott vasvázas szín, hevenyészve bekerített rakatok, stb.) nem kerülhetnek. Takarásukról gondoskodni kell (egyéb épület, reklámfelület, örökzöld növényzet.)

bb) -a tevékenységhez szükséges toronyszerű építmények utcaképi elemet ne képezzenek.

bc) A beépítés mértéke az egyéb ágazati előírásoknak megfelelő (közlekedés, rakodás, parkolás, zöldfelület, tűztávolságok, stb.) de max. 40 % lehet. Az építmény magasság, a technológiai, építészetileg rendezett burkolata által meghatározott.

c) Az övezeten belül önálló rendeltetési egység szolgalmi jog igénybevételével nem létesíthető.

IV. táblázat (Gksz)

Az övezet		a telek minimális			Max	*Az építmény min-max. magassága** m
Jele	Beép. Módja	Területe m²	Szélessége m	Legkisebb zöldfelület %	Beépítettség %**	*Az építmény min-max. magassága** m
Gksz	SZ	1000	25	25	50	(7,5)T
Gksz-1¹¹	SZ	5000	25	25	50	13,5 (T)

* T –vel jelölt értékek technológiafüggő értékek(darupálya, torony, siló, elevátor stb.)

d) A kereskedelmi, szolgáltató területen [Gksz] elsősorban nem jelentős zavaró hatású gazdasági tevékenységi célú épületek elhelyezésére szolgál.

e) A TEAOR 1998. ÉU megfeleltetés alapján a III. számú tevékenységi körök. (KERESKEDELEM ÉS SZOLGÁLTATÁSOK „G” kód alatt felsoroltak),kivéve az alábbi tevékenységeket:

ea) 51.12 Alapanyag,üzemanyag ügynöki nagykereskedelem

eb) 51.23 Élőállat nagykereskedelem

ec) 51.24 Nyers-félkész bőr nagykereskedelem

ed) 51.51 Energiahordozó nagykereskedelem

ee) 51.52 Fém-, érc, nagykereskedelem

ef) 51.54 Vasárú szerelvény nagykereskedelem

eg) 51.55 Vegyi árú nagykereskedelem

eh) 51.56 Egyéb termelési célú termék nagykereskedelem

(4) Az övezetbe elhelyezhető gazdasági építmények (fő funkciók):

a) - átrakó építmény, mérlegház

e) - üzletház

f) - raktár

g) - szociális helység építménye

h) - üzemi jellegű kutató és szolgáltató építmény

i) - szolgálati lakó és szállásépületek

j) - terület ellátó alapfokú intézmény

k) - termék vezeték

l) - üzemanyagtöltő

m) melléképítmények:

ma) - garázs

mb) - kirakat szekrény

mc) - tüzelőanyag tároló

md) - kazánház

n) terepszint alatti építmények (talajmechanikai szakvélemény alapján)

na) - süllyesztett rakodó

nb) - mérlegház

nc) - technológiai és üzemelés-közbiztonsági célú pincehelyiség

o) A kereskedelmi szolgáltató területen a (2), (3) pontban felsorolt építményeken túlmenően elhelyezhetők olyan ipari jellegű létesítmények, melyek a lakóterülettől védőtávolság betartását nem igénylik, és a szomszédos üzem funkcióját nem zavarják. (tárolás, raktározás, településgazdálkodás)

p) A teljes közművesítettség a technológiához tartozó ellátó és biztonsági rendszerek kialakítása kötelező.

q) A technológiai tervnek igazolnia kell az övezetre vonatkozó környezetvédelmi előírások betarthatóságát, miszerint a környezetterhelés a szomszédos telkekre és a közterületekre nem terjed át.

r) Környezetvédelmi besorolások

ra) Levegőminőségi besorolás: általános levegőtisztaságvédelmi övezet

rb) Zaj- és rezgésvédelmi besorolás. Gazdasági kategória

rc) Közművesítés: részleges

(2a) ¹² A Gksz-1 építési övezet előírásai:

a) kialakítható legkisebb telekterület: 5000 m2

b) beépítési mód: szabadon álló

c) a beépítettség legnagyobb mértéke 50%

d) megengedett legnagyobb építménymagasság: 13,5 m

e) a zöldfelület legkisebb mértéke: 25%

(3) Gmg építési építési övezet a mezőgazdasági termeléshez kapcsolódó ipari jellegű tevékenység számára, amennyiben ahhoz saját termőterület nem tartozik. Az építési övezetbe a meglévő és újonnan létesülő mezőgazdasági üzemek (majorok) tartoznak, ahol a mezőgazdasági termékek feldolgozása, tárolása, a mezőgazdasági gépek, és szállítóeszközök javítása folyik, nagyüzemi állattartás vagy mezőgazdasági illetve mezőgazdasági termeléshez szorosan kapcsolódó ipari tevékenység befogadására alkalmas. Elsősorban 1000 m²-nél nagyobb telekigényű üzemek fogadására kijelölt terület. A TEAOR 1998. ÉU megfeleltetés alapján a I. számú tevékenységi körök helyezhetők el elsősorban. (MEZŐGAZDASÁG,VADGAZDÁLKODÁS ,ERDŐGAZDÁLKODÁS „A+B” kód , továbbá a II Ipar- feldolgozó ipar / A feldolgozói tevékenység DA- DB- DC, DD kód alatt felsoroltak ),kivéve az alábbi tevékenységeket: 17.5. konfekcionált textiláru gyártása (kivéve: ruházat)

a) funkciók:

aa) „védőtávolságot” igénylő tevékenységek – szakhatósági közreműködéssel – csak olyan helyre telepíthető, ahol az arra előírt védőtávolság biztosítható.

ab) „védőterület” minden esetben kötelező, mert a környezetterhelés sem a talajra, sem a vizekre, sem a szomszédos ingatlanokra nem terhelhető, tehát létesítéskor az OTÉK 38. §. (2)-( 7/)és 50 § (1)-ban előírtak szerint kell eljárni. Az eljárás függvényében az építési övezetben vagy lakás, vagy csak az őrzés céljára szolgáló szálláshely létesíthető.

b) A telekhatáron – látványtakarás céljából is – min. 3,0 m széles sávban három szintes növényzetet kell telepíteni.

V.táblázat Gmg

Az építési övezet		kialakítható legkisebb telekméret			Max. Beépítettség	*Az építmény min-max. magassága**
Jele	Beép. Módja	Területe m²	Szélessége m	Legkisebb zöldfelülete %	%	*Az építmény min-max. magassága**
Gmg	SZ	1000	25	20	45	7,5

*Kivéve siló, víztorony, gabonatároló

b) Környezetvédelmi besorolások:

ba) Levegőminőségi besorolás: általános levegőtisztaság-védelmi övezet /határértékek a

bb) Zaj- és rezgésvédelmi besorolás. Gazdasági kategória:

bc) Közművesítés: részleges

(4) ¹³

K Különleges területek

21. § (1) Az övezetbe azok a területek tartoznak, amelyekben a telkek túlnyomó többsége megfelel az V. sz. táblázatban előírtaknak. A különleges területbe azok a területek tartoznak, amelyek a rajtuk elhelyezendő építmények különlegessége miatt (helyhez kötöttek, jelentős hatást gyakorolnak a környezetükre, vagy a környezetük megengedett külső hatásaitól is védelmet igényelnek), a települési infrastruktúra jelentős intézményei.

(2) A különleges területek minősülnek az alábbi létesítmények elhelyezésére kijelölt területek: Ksp sportpálya, Kt temető, Ket emléktemető

V. SZ. TÁBLÁZAT

Övezet Jele	Funkcionális besorolás	Beépítési Mód	Kialakítható legkisebb telekterület*	Legnagyobb beépítettség	Legnagyobb építmény- magasság
Kt	Működő temető	SZ	K(1000)	5%	7,5 m
Ket	Emléktemető	K	K	K	K
Ksp	Sportpálya	SZ	K	10%	6,5 (Technológia függő)

a) Kt Meglévő temető átalakításához, átépítéséhez, bővítéséhez beépítési terv készítendő

aa) A temetők területén elhelyezhető: egyházi és kegyeleti épületek, a temetkezés egyéb építményei, virág- és egyéb temetkezési, kegyeleti kellékek árusításához szükséges építmények, a fő rendeltetést és a fenntartást kiszolgáló egyéb építmények,

aa) kivételesen - ha azt SZT részletesen szabályozza - a sírfelállításhoz szükséges --műhelyépületek, kőfaragó műhelyek helyezhetők el.

ab) A temető területén belül parkolót csak fásítottan szabad kialakítani.

ab) A telekhatárok mellett tömör kerítés létesíthető, külső oldalán látványnövényzet (cserjesor, fasor, futtatott növényzet) telepítésével.

ac) A telken belül az építhető épületek építménymagasságát, a beépítés mértékét SZT-ben kell meghatározni

ad) Temető bővítésénél 100 m²-ként legalább 1 db lombos fát kell ültetni.

b) Ket- Emléktemető övezete A helyi értékvédelmi rendelet szerint

c) Ksp- Különleges sport övezet

ca) A kerület területén az övezetbe tartozó területeken további telket kialakítani csak SZT alapján lehet.

cb) Az övezet területén közhasználat elől elzárt területet kialakítani nem lehet, a területek az éjszakai időszakra zárható módon kerítéssel lekeríthetők, illetve a zöldfelület védelmét szolgáló gyepvédő rácsok és korlátok elhelyezhetők.

cc) Az övezet területén az elhelyezhető építmény bruttó beépített alapterülete nem lehet nagyobb az SZT-ben meghatározott mértéknél.

cd) Az övezet területén épületként elhelyezhető:a vendéglátás építményei, illetőleg a közterületi pavilonok közül fagylaltozó, újságos pavilon, nyilvános illemhely, a testedzést szolgáló építmény, épület,

IV. Fejezet

Beépítésre nem szánt területek

A közlekedési területek általános előírásai

22. § (1) Az övezet az országos és helyi közutak, a kerékpárutak, a gépjármű várakozó helyek (parkolók) – a közterületnek nem minősülő telken megvalósulók kivételével -, a járdák és gyalogutak, mindezek csomópontjai, vízelvezetési rendszere és környezetvédelmi létesítményei, továbbá a közművek és a hírközlés építményeinek elhelyezésére szolgál. A közutak elhelyezése céljából a településszerkezeti terven ábrázoltaknak megfelelően útkategóriáktól függően, legalább a következő szélességű építési területet kell biztosítani:

„a) -Autópálya esetén 60 m

b) -Országos főút esetén 30 m

c) -Országos mellékutak esetén 22 m

d) -Helyi gyűjtőutak esetén 16- 22 m

e) -Külterületi fő dűlőutak esetén 12 m

f) -Kiszolgáló utak esetén 10 m

g) -Kerékpárút esetén 3 m”

h) ¹⁴ mezőgazgadásgi út esetén 6m

(2) A közlekedési területen elhelyezhető a közlekedés kiszolgálói:

a) Közlekedési létesítmények

b) Közművek és hírközlési létesítmények

(3) Az országos közutakat érintő új csomópontok vagy útcsatlakozások tervezésekor figyelembe kell venni az UT-2-1. 115-1994. számú útcsatlakozások ideiglenes műszaki előírásaiban foglaltakat. Figyelembe kell venni továbbá:

a) -az 1988. I. törvény, illetve ennek végrehajtásáról szóló 30/1988. (IV.21.) MT rendeletet

b) -az utak forgalomszabályozásáról és a közúti jelzésekről szóló 20/1984. (XII.01.) KM sz. rendeletet

c) -a közutak igazgatásáról szóló 19/1994. (V. 21.) KHVM rendeletet.

(3/a) ¹⁵ Az ipari park területén megvalósuló közutakat legalább egyoldali fásítással szükséges megvalósítani.

Közműlétesítmények, közműellátás

23. § (1) A közműhálózatok és közműlétesítmények elhelyezésénél az OTÉK előírásait, valamint a megfelelő ágazati szabványokat és előírásokat be kell tartani.

(2) A közműlétesítmények ágazati előírások szerinti védőtávolságon belül mindennemű tevékenység csak az illetékes üzemeltető hozzájárulása esetén engedhető meg.

(3) Új közművezeték létesítésekor és egyéb építési tevékenység (útépítés, építmény, épület-, műtárgyépítés, stb.) esetén, a kivitelezés során, a meglévő közművezetékek nyomvonalával, vagy közműlétesítmény telepítési helyével ütköző meglévő közművezetékek, vagy közműlétesítmények kiváltását, vagy szabványos keresztezési ágazati előírások szerint kell kivitelezni.

(4) A meglévő közművek egyéb építési tevékenység miatt szükségessé váló kiváltásokat, vagy szabványos keresztezés kiépítésekor azoknak – szükség esetén – egyidejű rekonstrukciójáról is gondoskodni kell..

(5)¹⁶ Épületek használatbevételére engedély csak az övezeti előírásoknak megfelelő közművesítés biztosítása esetén adható.

(6) A közlekedésfejlesztést, a területfejlesztést a célszerű kivitelezés érdekében a közmű ágazati fejlesztési tervekkel egyeztetni kell.

(7) A közművezetékek telepítésénél (átépítéskor és új vezeték létesítésekor) a gazdaságos területhasználatra figyelmet kell fordítani. Utak alatt a közművek elrendezésénél mindig a távlati összes közmű elhelyezési lehetőségét kell figyelembe venni. A csak távlatban várható közmű számára is a legkedvezőbb nyomvonal fektetési helyet szabadon kell hagyni, nem szabad eléépíteni.

(8) Közművezeték, járulékos közműlétesítmények elhelyezésénél az esztétikai követelmények betartására is figyelemmel kell lenni.

(9) Mindennemű építési tevékenységnél a meglévő és megmaradó közművezetékek, vagy közműlétesítmények védelméről gondoskodni kell.

(10) Útépítésnél, útrekonstrukciónál a tervezett közművek egyidejű kiépítéséről illetve a meglévő közművek szükséges egyidejű rekonstrukciójáról gondoskodni kell.

(11) Szennyvízkezelés, csapadékvíz elvezetés: A talaj, a talajvíz és a rétegvizek védelme érdekében a szennyvizek szikkasztása még átmenetileg sem engedélyezhető.

(12) A csatornázatlan területeken a szennyvízcsatorna hálózat megépítéséig átmeneti közműpótló berendezésként – szigorúan ellenőrzötten kivitelezett – zárt szennyvíztározó medencék létesítése engedélyezhető. A zárt szennyvíztározó medencékből az összegyűjtött szennyvizet a kijelölt szennyvízleürítő helyre kell szállítani.

(13) A nyílt árkokra való esetleges szennyvízrákötéseket, valamint a felhagyott kutakba történő szennyvízbekötéseket meg kell szüntetni. A gazdasági területen keletkező ipari szennyvizeket a telken belül kell előtisztítani (olaj-, zsír-, hordalékfogó, stb.). A szennyvizet csak a hatóságok által előírt mértékű előtisztítás után szabad a közcsatornákba bevezetni.

(14) Az ÉKÖVIZIG kezelésében lévő vízfolyások, vízfelületek partéleitől 6- 6 m , a társulati kezelésű vízfolyások partéleitől 6-6, az önkormányzati kezelésben lévő vízfolyások, vízfelületek partéleitől 2- 2 m , a nyílt árkok mentén legalább az egyik oldalán min. 2 m , a másik oldalán min. 1 m szélességű sáv karbantartás számára szabadon hagyandó.

(15) A magasabban fekvő területekről lefolyó csapadékvizek ellen a beépített területeket övárkok létesítésével kell megvédeni. Az övárkok belterületi nyílt árkokba csatlakozása előtt hordalékfogók telepítése szükséges.

(16) Villamosenergia ellátás A középfeszültségű 20 kV-os oszlopra fektetve épített villamoshálózatok előírások, az MSZ 151. sz. szabvány szerinti rögzített biztonsági övezetét szabadon kell hagyni. A 20 kV-os vezeték védőtávolsága külterületen 5- 5 m , belterületen 2,5- 2,5 m a szélső szálaktól. A szélső szálak távolsága 3 m. A villamos energia elosztó hálózatok föld feletti elhelyezése egyelőre területgazdálkodási szempontból fennmarad, az utcabútorozási és utcafásítási lehetőség biztosítása érdekében a hálózatokat közös oszlopsorra kell elhelyezni, lehetőleg a közvilágítási lámpatesteket tartó oszlopokra. Hosszabb távon a villamos energia közép- és kisfeszültségű, valamint a közvilágítási hálózatokat lehetőleg földkábelbe fektetve kell építeni.

(17)¹⁷ Az érvényes előírások szerint a földgázvezeték biztonsági övezete a földgázvezeték falsíkjától nagyközépnyomású vezeték esetén 9- 9 5-5 m. A középnyomású vezeték biztonsági övezete az átmérőtől függően jobbra-balra 3- 5 m közötti, a kisnyomású vezetéké 3- 3 m .

(18) Középnyomású földgázellátású területeken telkenként egyedi nyomásszabályozókat kell elhelyezni. A tervezett gáznyomás szabályozók az épületek utcai homlokzatára nem helyezhetők el. A berendezés a telkek előkertjeiben, udvarán, vagy az épület alárendeltebb homlokzatára szerelhetők.

(19) Távközlés: A távközlési hálózatot létesítésekor illetve rekonstrukciójakor szükséges földkábelbe illetve alépítménybe helyezve föld alatt vezetve építeni. A föld feletti vezetés fennmaradásáig, területgazdálkodási okokból, valamint az utca fásítási és utcabútorozási lehetőségének a biztosítására a 0,4 kV-os, a közvilágítási és a távközlési szabadvezetéket közös oszlopsoron kell vezetni. A mobiltelefon-szolgáltatók antenna tornyait belterületen nem lehet elhelyezni. Külterületen történő elhelyezés esetén az BNPI és a műemléki hatóság egyetértő véleménye szükséges.

Közterületek kialakítása, nyilvántartása és használata

24. § (1) A település igazgatási területén közterületként a szabályozási terveken ekként jelölt és az ingatlan-nyilvántartásban így bejegyzett területeket kell számon tartani.

(2) A közterületeket rendeltetésének megfelelően bárki szabadon használhatja, de a használat mások hasonló jogait nem korlátozhatja.

(3) A közterület rendeltetésétől eltérő használathoz a tulajdonos, az Önkormányzat hozzájárulása szükséges. Amennyiben az eltérő használat építési tevékenységgel is jár, a tulajdonosi hozzájárulásokon túl, az építési hatóság engedélye is szükséges.

(4) A település közterületein az alábbi használatok engedélyezhetők:

a) -Hirdető, reklám berendezés elhelyezése,

b) -Közúti közlekedéssel kapcsolatos építmények (pl. tömegközlekedési váróhely, parkoló, információs tábla) elhelyezése

c) -Köztisztasággal kapcsolatos építmények, tárgyak elhelyezése

d) -Utcai bútorok, műtárgyak (szobor, kút, óra, stb.) elhelyezése

e) -Távbeszélőfülke elhelyezése

f) -Építési munkával kapcsolatos létesítmények, építőanyagok időleges elhelyezése.

(5) Töltőállomást csak a szabályozási terv szerint lehet elhelyezni.

(6) Tömegközlekedési várakozóhelyeket az utcaképbe illeszkedő módon lehet építeni.

(7) A közterületek eredeti rendeltetésétől eltérő használatát, annak időtartamát, a használat egyéb feltételeit, pl. a használati díjat, és egyéb elvárásokat, valamint az engedély nélküli szankciókat külön önkormányzati rendeletben kell szabályozni.

Z - Zöldterületek Általános előírások

25. § (1) A település területén az OTÉK 6. § (3) és 27. § alapján a belterületen:

(2) Beépítésre nem szánt övezet került bevezetésre, melyek területét a szabályozási terv tünteti fel.

(3) Zöld területek kertépítészeti terv alapján létesíthetők.

(4) Favédelmi, illetőleg fakivágási tervet kell készíteni a kertépítészeti tervhez - a diófát, gesztenyefát nem érintő csak gyümölcsfákkal betelepített területek kivételével - a telkeken és közterületeken egyaránt: övezetek területén minden esetben, illetve

a) -ha a növényzettel (díszfákkal, cserjékkel) borított felület meghaladja az érintett terület, vagy telek zöldfelületének 50 %-át, vagy ha a telken különösen értékes vagy idős, értékes faállomány található.

b) -A fák kivágása esetében a szükséges fakivágásokat kertészeti szakvéleménnyel kell alátámasztani.

Közparkok területe

26. § (1) Az övezetbe a közparkok, díszparkok, pihenő- és játszóparkok tartoznak.

(2) Területüknek közútról, köztérről közvetlenül megközelíthetőnek kell lennie.

(3) Az övezetbe elhelyezhető:

a) -Vendéglátó, elárusító épület, nyilvános illemhely.

b) -A terület fenntartásához szükséges épület.

c) pihenést és testedzést szolgáló építmények (sétaút, pihenőhely, tornapálya, gyermekjátszótér, stb).

Erdőterületek E Általános előírások

27. § (1) A legmagasabb szintű jogszabály Az erdőről és az erdő védelméről szóló törvény 1996. évi XIV. tv.

(2) A község igazgatási területén az OTÉK 6. § (3) és 28. § alapján az erdőterületek övezetekre való bontása a településszerkezeti terv területfelhasználásra vonatkozó meghatározásai alapján

a) E vk védelmi célú erdő

b) E g gazdasági célú erdő

c) E vt természetvédelmi célú erdő

övezetek kerültek megkülönböztetésre.

Evk övezet Védelmi rendeltetésű erdők

28. § (1) Telepítésük szükség szerint a környezetre ártalmas bűzös üzemek védőtávolságának csökkentése, a lakóterületek védelme érdekében történik.

(2)¹⁸ Területükön építmények épületek nem helyezhetők el. Az épületnek nem minősülő létesítmények közül különösen az alábbiak helyezhetőek el:

a) közmű és közlekedési infrastruktúra hálózatok és azok építményei,

b) pihenést, testedzést szolgáló építmények és

c) ismeretterjesztész szolgáló építmények

Eg övezet Gazdasági erdők

29. § (1) Az erdő területén rendeltetésének megfelelő építmények helyezhetők el, maximum 0,5 %-os beépítettséggel.

(2) A 0,5 %-os beépítettséget telekalakítás, telekmegosztás során is biztosítani kell.

(3) A megengedett maximális építménymagasság 3,5 m . Az épületeket szabadonállóan kell elhelyezni.

Evt övezet Természeti Területek erdői

30. § A természetvédelmi területek erdeire az illetékes természetvédelmi államigazgatási szervek előírásai vonatkoznak.

Védelmi célú területek Természetvédelmi terület

31. § (1) A természeti értékek általános védelme

a) Az országos és helyi védelemmel védett és védelemre tervezett területeken csak olyan – a területfelhasználási terv szerinti - területfelhasználási mód, illetve tényleges területhasználat engedélyezhető, ami a természeti értékek megőrzését, védelmét lehetővé teszi.

b) Az Ökölógiai Hálózat, az Érzékeny Természeti Területek, Natura 2000 stb. tartozó területein, valamint minden helyi védett és helyi védelemre tervezett területen a területhasználatot és az építést az értékvédelem érdekeinek alá kell rendelni

c) Természetvédelmi Szakhatóság jogkörgyakorlásának segítésével lehet gondoskodni.

d) A természetközeli állapotú területeken (természeti terület) - az ember által csekély mértékben befolyásolt élőhelyek, tájrészletek – a területhasználat módosítása, építéssel összefüggő tevékenységek csak a természet védelméről szóló törvény előírásai szerint, a Természetvédelmi Szakhatóság hozzájárulásával végezhető.

e) A természeti értékeket kataszterizáló szakértői tanulmányok, szakhatósági adatbázis helyi adati, valamint a kiegészítő helyszíni vizsgálatok és további szakértői egyeztetések alapján a terv távlatában védelemre javasolt területek használatát a természetvédelem érdekeinek megfelelően kell meghatározni.

f) Helyi védelemre tervezett értékek a következők:

(2) Az általános tájvédelem alapvető feladatai a következők

a) -Az országos védelemmel védett és védelemre tervezett területeken, valamint helyi védett és helyi védelemre tervezett területeken a védettséggel összefüggő rendelkezéseknek, illetve követelményeknek a területek használatakor és az építéssel összefüggő tevékenységek során érvényt kell szerezni.

b) -A természetközeli állapotú területeken (természeti terület) - az ember által csekély mértékben befolyásolt élőhelyek, tájrészletek – a területhasználat módosítása, építéssel összefüggő tevékenységek csak a természet védelméről szóló törvény előírásai szerint, a Természetvédelmi Szakhatóság hozzájárulásával végezhető.

c) -A területet felhasználni csak úgy szabad, hogy a területhasználat az életközösségek természetes folyamatait és viszonyait, a biológiai sokféleséget ne károsítsa, illetve a természeti értékeket ne veszélyeztesse.

c) -A területfelhasználás során biztosítani kell a védett növények és állatok élőhelyeit, az élőhelyek kapcsolatát, az ökológiai folyosók megmaradását.

d) -A felszíni vizek mederrendezésénél a természetes vízparti vegetációt, a természetes élőhelyek védelmét a kivitelezés és a végleges területfelhasználás során egyaránt biztosítani kell.

e) -A területen különös gonddal kell óvni a természetet. Meglevő fát (növényzetet) kivágni csak rendkívül indokolt esetben, a jegyző előzetes engedélyével szabad.

f) -A kivitelezések során a meglévő növényzet megóvásáról gondoskodni kell

g) -A területen a megsemmisített, (kivágott) vagy elpusztult fa visszapótlásáról jelen rendelet előírásainak figyelembevételével annak, aki a növényzetet megsemmisítette, illetve ha annak személye nem ismert, akkor az ingatlan tulajdonosának gondoskodni kell.

h) -A visszapótlásra szánt növényállomány fajtáját, a telepítés helyét és idejét a hatályos jogszabályok alapján az építésügyi hatóság - a főkertész és az önkormányzati környezetvédelmi vezető véleménye alapján - meghatározza.

i) -A visszapótlásra szánt növényzetet lehetőség szerint az eredeti helyen vagy annak közvetlen környezetében kell telepíteni.

j) -A pótlandó növényzetállomány nagysága engedély alapján kivágott, vagy természetes módon elpusztult fapótlás esetén annak törzsátmérőjének egyenértéke, engedély nélkül kivágott, elpusztított növényzet esetén a törzsátmérő egyenérték kétszerese, amit faiskolai előnevelt, legalább 5 cm törzsátmérőjű faegyedekkel kell pótolni. A visszapótlásra kijelölhető telepítési hely későbbi meghatározása esetén a kötelezően visszapótlandó fás növényállomány értékét mértékadó beszerzési áron a település zöldfelületeinek létesítésére, fenntartására elkülönített költségvetési keretbe be kell fizetni.

k) -Az SZT-n környezetvédelmi-, értékvédelmi és látványvédelmi szempontból érzékenynek jelölt terület telkein fás növényzet ültetése esetén a tájban honos, a helyi alkalmazási hagyományokhoz illeszkedő, a termőhelyi adottságoknak megfelelő díszfák és díszcserjék fajtáiból lehet választani.

l) -A meglevő értékes növényzet védelme érdekében az elvi építési-, illetve építési engedélyben a Szabályzatban megengedetthez képest az építési hely módosítható, terepszint alatti beépítés esetén az aláépítés mértéke 30 %-kal csökkenthető.

m) -A közterületek terepszint alatti felhasználásánál, így a közművezetékek elhelyezésénél, átalakításánál elsőbbséget kell biztosítani a fasorok, a közcélú növényzet elhelyezhetőségének.

n) -A országos közutak külterületi szakasza mentén, a közút telkén, az utak építése, felújítása esetén – ökológiai és tájképi érdekek érvényesítése céljából – a főkertész és a környezetvédelmi vezető által meghatározott módon fasor, illetve többszintű kialakítású zöldsáv telepítendő.

o) -A zavaró mértékű légszennyező-, zajterhelő környezeti hatások esetén, zavaró látványok takarására, illetve értékes élőhelyek összekapcsolására – megfelelő hely rendelkezésre állása esetén – többszintes telepítésű védőzöldsáv, „biofal” létesítése rendelhető el.

Mezőgazdasági területek Általános előírások

32. § (1) A község külterületének, mezőgazdasági termelést (növénytermelést, szőlő és gyümölcstermelést, állattenyésztést továbbá termékfeldolgozást és tárolást) szolgáló része.

(2) A mezőgazdasági területeken az OTÉK 6. § (3) alapján és a 29. § előírásainak megfelelően a következő övezetek kerültek kijelölésre:

a) Má-E (döntően) szántó művelésű terület – extenzív terület

b) Má-I (döntően) gyep, legelő, vagy kisparcellás szántó művelésű terület – intenzív terület

c) Mk kertgazdálkodásra szolgáló terület, ültetvények

(3) A területen elhelyezhető építményeket jelen szabályzat és az adott terület építési hagyományainak megfelelően kell kialakítani.

Má-E (döntően) Gyep, legelő vagy kisparcellás szántó művelésű terület

33. § (1) Az övezetbe a mezőgazdasági területek azon – viszonylag egybefüggő részei tartoznak, ahol a gyep, legelő művelésű területek meghatározó arányban találhatók, ezért főként a legeltetés, állattartás jelenti a fő gazdálkodási tevékenységet. A telekalakítás és építés feltételei a meghatározó tevékenységhez igazodva kerültek meghatározásra.

VI.TÁBLÁZAT

Az építési telkek
Beépítési mód	Övezeti jele	Legkisebb terület	Legnagyobb beépítettsége	Építmény max. magassága
		m²	%	m
SZ	Má-E	6000+ 10 ha	3	4,5

A minimális telek szélesség 25 m

(2) Tanya és farmgazdaság 6000 m ² építési telek kialakítására legalább 10 ha nagyságot elérő terület fenntartás, birtoklás esetén lehetséges, vagy igazolni szükséges a mezőgazdálkodásból való megélhetést. Szabadonálló beépítési móddal, maximum 4,5 m építmény magasságú épületekkel, a telekterület maximum 3- %-ának beépítésével.

Má-I (döntően) szántó művelésű terület

34. § (1) Az övezetbe a mezőgazdasági területek azon – viszonylag egybefüggő részei tartoznak, ahol a gyep, legelő művelésű területek meghatározó arányban találhatók, ezért főként a legeltetés, állattartás jelenti a fő gazdálkodási tevékenységet. A telekalakítás és építés feltételei a meghatározó tevékenységhez igazodva kerültek meghatározásra.

VII.TÁBLÁZAT

Az építési telkek
Beépítési mód	Övezeti jele	Legkisebb terület	Legnagyobb beépítettsége	Építmény max. magassága
		m²	%	m
SZ	Má-I	6000+ 10 ha	3	4,5

A minimális telek szélesség 25 m

Kertgazdálkodásra szolgáló terület, Mk

35. § (1) Az övezetbe azok a mezőgazdasági területek tartoznak, ahol kertgazdálkodást, túlnyomórészt szőlő, gyümölcstermesztést folytatnak, illetve azok a földrészletek, melyeket korábban zártkertnek parcelláztak.

(2) A legkisebb beépíthető telek területe szőlő, gyümölcsös, vagy kertművelési ág esetén 720 m ² , szántó vagy gyep művelés esetén 1500 m ² . Az övezetben egy gazdasági épület helyezhető el.

VIII.TÁBLÁZAT

Az építési telkek
Övezeti jele	Beépítési mód	Legkisebb terület	Legnagyobb beépítettsége	Építmény -max. magassága
		m²	%	m
Mk	SZ	3000	3	3,5

(3) Lakó vagy pihenőtér elhelyezésének feltétele 3000 m ² telekterület és legalább 5 ha ültetvény tulajdonlása szükséges.

Egyéb területek V jelű övezetek Vízgazdálkodási terület

36. § (1) A vízgazdálkodási területek övezetei

a) V-1 jelű övezetbe tartozik, a SAJÓ-FOLYÓ

b) V-2 jelű területek az állóvizek és vízállások és tározók és holtágak

c) V-3 jelű területek a vízmű területek az általános vízgazdálkodási területek

d) V-4 jelű területek a közcélú nyílt csatornák és partja

(2) Az övezetben, a vonatkozó előírásoknak megfelelő építmények építésének, átalakításának, bővítésének részletes feltételeit külön szabályozási tervben kell kimunkálni. Az érintett területekre részletes szabályozási tervet kell kidolgozni.

IV. Fejezet

Egyes sajátos jogintézmények

37. § (1) A település beépítésre szánt területén épület csak építési telken helyezhető el (kivételt képeznek ez alól a közterületen, zöldterületen történő építések).

(2) A település beépítésre nem szánt területein új építményt építeni, meglévő építményt átalakítani, bővíteni, rendeltetését vagy használati módját megváltoztatni csak akkor szabad, ha

a) -a terület rendeltetésszerű használatát szolgálja,

b) -közérdeket nem sért,

c) -az építmények csak a hozzájuk tartozó terület jelentéktelen hányadát veszik igénybe és biztosított, hogy az építmények a telekterülete nélkül nem idegeníthetők el.

V. Fejezet

Az épített környezet védelme

38. § (1) Az épített környezet védelme (kiterjed a településre, az egyedi építményekre és műszaki létesítményekre) célja, hogy az ember egészségét védje, a jövő nemzedékek életfeltételeit javítsa és ennek érdekében alapvető szabályokat állapítson meg

(2) Biztosítani kell az épített környezetben élők (tartózkodók) egészségének védelmét, életfeltételeik folyamatos javítását, törekedni kell (el kell érni) a különböző tevékenységek káros hatásainak megszüntetésére vagy a hatályos előírások szerinti visszavonására.

(3) Fejlesztéseknél, beavatkozásoknál meg kell követelni a funkciókból adódó védőtávolságokat és a szükséges védőterület-kialakításokat.

(4) A szabályozási terven meghatározott zöldterületek, védőerdők kialakításáról és fenntartásáról folyamatosan gondoskodni kell. Védő zöldsávok, véderdősávok telepítésénél többszintű növényállományt kell kialakítani. A telepítéshez csak a tájra jellemző őshonos fa- és cserjefajok használhatók.

Építészeti értékvédelem

39. § (1) A helyi értékvédelmi rendelet megalkotásáig és jóváhagyásáig – átmenetileg – helyi védelem alá vonandó épületek felsorolását a a függelék tartalmazza.

(2) A műemlékek telkét érintő építési munkák ill. telekalakítási eljárások esetében a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal építésügyi hatóságként jár el az alábbi jogszabályok alapján:

a) 2001. évi LXIV. Évi törvény a kulturális örökség védelméről

b) 16/2001.(X.18.) NKÖM rendelet a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal eljárására vonatkozó szabályokról

(3) A műemlék épületek műemléki környezetébe tartozó telkeket érintő építési munkák engedélyezése során a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal szakhatóságként jár el.

(4) A védett közterületek közterület rendezési terveinek készítésekor az alábbi szempontok szerint kell eljárni:

a) - A mikroarchitektúra elemei és az utcabútorok egy tárgyegyüttest alkossanak, egyedi tervezésű, iparművészeti minőségű, időtálló kivitelű legyen.

b) - A védett területeken el kell kerülni a stíluskeveredést, az épített környezethez és a terek, közterületek karakteréhez nem illő tárgyak elhelyezését.

c) - A védett közterületekre került tárgy önmagában is a tér, közterület karakteréhez illeszkedő legyen, összhangban legyen a mikroarchitektúra elemeivel és a többi tárggyal.

d) - A közterületre kihelyezett tárgyegyüttes, utcabútor család terveinek része kell legyen az egyes épületekre elhelyezett feliratok, reklámhordozók, arculatterve is.

e) - A közterület rendezési terv készítésébe városrendezőkön túl szaktervezőket, iparművészeket, zöldterület rendezőket, közműtervezőket is be kell vonni.

(5) A helyi értékvédelmi környezetben az egyes épületek kialakításánál (védett és nem védett épületek esetében is) az alábbi szempontokat szükséges kötelező jelleggel figyelembe venni, és az építtető tudomására hozni:

a) Építési anyaghasználat

aa) Lábazatképzés: Kő, műkő, vagy egyéb igényes anyag, fém kivételével.

ab) Falfelületek: Vakolt, vagy falburkolattal ellátott (tégla, mészhomok tégla, kőburkolat, vagy ezek kombinációja, plasztikus, igényes, tagolt homlokzatképzéssel, a helyi építési hagyományok szerint. Nem alkalmazható fém homlokzatburkolat, eternit jellegű homlokzat-burkolat, mázas kerámiaburkolat (csempe), függönyfalszerűen alkalmazott üveg és fémszerkezet.

ac) Tető. A tetőfedés anyaga cserép, (amennyiben a meglévő környezethez illeszkedik) legyen. Nem alkalmazható fém tetőhéjalás, (kivételt képez a nem teljes felületen alkalmazott rézlemez, horgany, cink az egyes tetőrészletek kiegészítő fedéseként), hullámpala, műanyag hullámlemez, műanyag síklemez, TEGOLA.

b) Homlokzati arányrendszer és építészeti térarányok, utcaképek védelme

ba) - A műemléki környezetben és műemléki jelentőségű területeken az egyes épületek homlokzatain nagy, összefüggő nyílásfelületek nem jelenhetnek meg pl. szalagablak, erkélysor

bb) - A nyílás és falfelületek aránya a műemléki épületekhez és védett értékekhez hasonló arányrendszerrel és tagozati gazdagsággal jelenjen meg, a földszinten is a portálok esetében.

bc) - A meglévő kortörténeti dokumentumok alapján az egyes épületek eredeti homlokzat kialakítása rekonstruálandó legalább jellegében, anyaghasználatában, tetőformájában.

(6) Az építészeti örökségnek azok az elemei, amelyek értékük alapján nem részesülnek országos védelemben, de a sajátos megjelenésüknél, jellegzetességüknél, településképi vagy településszerkezeti értéküknél fogva a térség, illetőleg a település szempontjából kiemelkedőek, hagyományt őriznek, az ott élt emberek és közösségek munkáját és kultúráját híven tükrözik, a helyi építészeti örökség részét képezik.

(7) A helyi építészeti örökség értékeinek feltárása, számbavétele, védetté nyilvánítása, fenntartása, fejlesztése, őrzése, védelmének biztosítása a települési önkormányzat feladata.

(8) A helyi védetté nyilvánításról vagy annak megszüntetéséről, továbbá a védettséggel összefüggő korlátozásokról és kötelezettségekről a települési önkormányzat dönt.

(9) A helyi művi, táji és természetvédelmi értékek védelmét az Önkormányzat külön helyi értékvédelmi rendelet keretében szabályozza.

(10) A helyi védelem alá tartozó épületek sajátos építési szabályai:

a) - A helyi védelem alá tartozó épületek esetében elhelyezkedésétől függően - műemléki jelentőségű terület vagy sem - kell eljárni. Az építési engedélyezési eljárás során ki kell kötni, hogy ha az Önkormányzati Testület másként nem rendelékezik- az épület nem bontható el (csak életveszély esetén). A bontáshoz egyébként önkormányzati testületi hozzájárulás szükséges

b) - A helyi védelem alatt álló épületek esetében bármilyen külső változtatást érintő építési tevékenység, bővítés, átépítés pl. homlokzatvakolás, színezés, nyílászáró csere, tető felújítás, tetőtér beépítés – csak részletes értékvizsgálaton alapuló engedélyezési terv alapján lehetséges. Az átalakítás során az épület tömegét, homlokzatát, anyaghasználatát, jellegzetes formai kialakítását a falfelületek és nyílászárók arányát megváltoztatni nem lehet. A homlokzati díszítőelemeket (gipszek, tagozatok, mozaikok, festett díszítések, szobrok, egyéb értékek) meg kell őrizni. Meg kell őrizni az eredeti épületkiegészítőket, korlátok, belső nyílászárók, kapuk, stb.

c) - A műszaki okokból szükségessé váló bontás esetén az épületről felmérési dokumentációt és fotókat kell készíteni, ennek archiválásáról gondoskodni kell

VI. Fejezet

Egyes sajátos jogintézmények

40. § (1) A település beépítésre szánt területén épület csak építési telken helyezhető el (kivételt képeznek ez alól a közterületen, zöldterületen történő építések).

a) -a terület rendeltetésszerű használatát szolgálja,

b) -közérdeket nem sért,

c) -az építmények csak a hozzájuk tartozó terület jelentéktelen hányadát veszik igénybe és biztosított, hogy az építmények a telekterülete nélkül nem idegeníthetők el.

41. § Tilalmakkal, korlátozásokkal érintett területeket, területegységeket a szabályozás terv tartalmazza. A település igazgatási területét érintő tilalmak, korlátozások:

a) Beültetési kötelezettség szükséges a tervezett gazdasági területen A beültetési kötelezettségnek legkésőbb az ingatlan használatbavételének idejéig eleget kell tenni.

b) Elővásárlási jog bejegyzése szükséges a táblázat szerinti területeken. Elővásárlási jog gyakorlására a költségvetés elkülönített fejezet tartalmaz, melynek felhasználásáról a képviselőtestület esetenként (60 napon belül) határoz. Elővásárlási jog illeti meg a települési önkormányzatot az alábbi ingatlanok esetében:

c) Helyi közút céljára történő lejegyzés szükséges.

42. § Az elrendelt településrendezési kötelezettségeket az ingatlannyilvántartásba be kell jegyezni.

43. § (1) Településrendezési intézkedések következtében okozott károk esetében a tulajdonost, haszonélvezőt korlátozási kártalanítás illeti meg, melynek eljárási rendjét, mértékét és rendszerességét az 1997. évi LXXVIII. tv. 30. §-a szabályozza.

(2) A korlátozási kártalanítást az köteles megfizetni, akinek az érdekében a településrendezési intézkedés történt. Az önkormányzati célok megvalósításához a települési önkormányzatnak a kártalanítási igények aktualitását és azok mértékét célszerű napirenden tartani és kérelemre indult igény teljesítésére a forrást is meg kell teremteni.

44. §

Záró rendelkezések

Ez a rendelet kerül 2007. 04.03.-án kihirdetésre és lép hatályba.

1. melléklet az 5/2007. (IV. 3.) önkormányzati rendelethez az 5/2007. (IV. 3.) önkormányzati rendelethez

(A melléklet szövegét a(z) 1. melléklet szabályozási tervlap.pdf elnevezésű fájl tartalmazza.)

2. melléklet az 5/2007. (IV. 3.) önkormányzati rendelethez az 5/2007. (IV. 3.) önkormányzati rendelethez¹⁹

3. melléklet²⁰

4. melléklet²¹

Szabályozási terv fedvénylap

1a.