1. § (1) A rendelet területi hatálya a község közigazgatási területére terjed ki. A helyi építési szabályzatot a település teljes közigazgatási területét lefedő szabályozási tervekkel együtt kell alkalmazni.

(2) A rendelet hatálya alá tartozó területen telket, területet alakítani, épületet és más építményt ( a műtárgyakat is ide értve) tervezni, kivitelezni, építeni, felújítani, átalakítani, korszerűsíteni, bővíteni, lebontani, használni, valamint mindezekre hatósági engedélyt adni az általános érvényű előírások mellett csak és kizárólag e rendelet ( és a hozzátartozó szabályozási terv együttes) alkalmazásával szabad.

(3) A rendelet területi és tárgyi hatályát érintően minden természetes és jogi személyre nézve kötelező előírásokat tartalmaz.

(4) A szabályozási terven kötelező és irányadó szabályozási elemek jelöltek. A kötelező erejű szabályozási elemek csak a szabályozási terv módosításával változtathatók, képviselő testületi jóváhagyással, az irányadó elemek a rendezési terv előírásainak keretei között az engedélyezési eljárás során változtathatók, a szakhatósági egyeztetések lefolytatásával és a városi főépítészi egyeztetéssel. A helyi védelemre és a sajátos jogintézményekre vonatkozó előírások önkormányzati rendelettel a szabályozási terv módosítása nélkül változtathatók.

(5) A szabályozási tervben kötelezőnek kell tekinteni:

(6) Hatályon kívül helyezte a 8/2017.(VI.28.)önk.-i rend. 1.(1) bekezdése. Hatálytalan 2017.06.29-től

(7) A telekalakítási engedélyezési eljárás során rendelkezni kell az út- és közműépítés megvalósításának feltételeiről.

(8) A kialakult (K) beépítéseknél a meglévő telekméretet , beépítettséget és építmény magasságot adottságnak kell tekinteni, bővítés esetén azonban a beépítési előírásokat be kell tartani. Új telekalakítás esetén szabadon-álló beépítésnél 16 m, oldalhatáros beépítésnél 14 m a minimális telekszélesség.

(9) A község közigazgatási területén megvalósuló épületek parkoló szükségletét az OTÉK 42. §-ának előírásai alapján kell meghatározni, és az építési telken belül elhelyezni.

(10) Hatályon kívül helyezte a 8/2017.(VI.28.)önk.-i rend. 1. §.(2) bekezdése. Hatálytalan 2017.06.29-től.

(11) Hatályon kívül helyezte a 8/2017.(VI.28.)önk.-i rend. 1. §.(3) bekezdése. Hatálytalan 2017.06.29-től.

(12) Hatályon kívül helyezte a 8/2017.(VI.28.)önk.-i rend. 1. §.(4) bekezdése. Hatálytalan 2017.06.29-től.

(13) A növényzet telepítésére vonatkozó előírásokat a 2. számú melléklet tartalmazza.

(14) Hatályon kívül helyezte a 8/2017.(VI.28.)önk.-i rend. 1. §.(5) bekezdése. Hatálytalan 2017.06.29-től.

(15)

(16) E rendeletben és a szabályozási tervben nem szabályozott kérdésekben a 2000 évi CXII.törvény és az OTÉK előírásait kell figyelembe venni, illetve az illeszkedési szabályokat kell alkalmazni.

(17) A község beépítésre szánt területein, illetve belterületein új épület építésre és meglévő épület rendeltetésének változtatására a 2001. évi LXXXVIII törvény (2) bek. előírását figyelembe kell venni.

(18) Ahol új épület építést a szabályozási terv nem tesz lehetővé, ott legfeljebb nettó 25 m2-es bővítmény egy alakalommal engedélyezhető akkor ha ezzel a lehetőséggel 1989. jan. 1.után még nem éltek.

(19) A község beépítésre nem szánt területein 2500 m2-nél nagyobb, összes szintterületű csarnok jellegű épület nem létesíthető.

(20) Hatályon kívül helyezte a 8/2017.(VI.28.)önk.-i rend. 2. §.(1) bekezdése. Hatálytalan 2017.06.29-től.

(21) Hatályon kívül helyezte a 8/2017.(VI.28.)önk.-i rend. 2. §.(2) bekezdése. Hatálytalan 2017.06.29-től.

(22) Hatályon kívül helyezte a 8/2017.(VI.28.)önk.-i rend. 2. §.(3) bekezdése. Hatálytalan 2017.06.29-től.

(23) Új területek beépítésének feltétele, hogy a beépítésre tervezett és a közterületeken a felszíni vizek akadálytalan és eróziómentes elvezetése biztosított legyen.

(24) A keleti oldal dombsági területének „Eg” övezetén a 15 foknál meredekebb dőlésű részein az építési hely kijelölését, valamint az építmények kialakításának egyedi feltételeit geotechnikai, mérnökgeológiai vizsgálatokra kell alapozni.

(25)

(26)

(27) Az építmény magasságra vonatkozó előírások nem vonatkoznak a technológiai jellegű és sajátos építményekre. Ezek elbírálásánál a vonatkozó jogszabályokat kell figyelembe venni.

(28)

(29) Az építési határvonal megállapításánál az OTÉK előírásait kell figyelembe venni.

2. § (1) A település igazgatási területe tagozódik:: Beépítésre szánt területekre, amelyeken belül az építési telkek megengedett beépítettsége legalább 10 %

(2) A település igazgatási területe tagozódik:. Beépítésre nem szánt területekre, amelyeken belül a telkek megengedett beépítettsége legfeljebb 5 % lehet.

(3) A község területén, a beépítésre szánt területek szintterületi mutató – amelyet a területi egységeknél telekre kiterjedően kell figyelembe venni – a következő :

3. § (1) A lakóterület elsősorban lakóépületek elhelyezésre szolgál.

(2) A község területén az alábbi lakóterületek szabályozására kerül sor:

(3) A beépítési mód meghatározását, az építmény magasságot, a beépítettség mértékét, és a minimális teleknagyságot és méreteket a szabályozási terv és a lakóterületek részletes szabályozása tartalmazza.

(4) A kialakult, keskeny oldalhatárosan beépített telkeknél a tűztávolság az oldalkert felé 4,0 m-ig csökkenthető a tűzrendészeti szakhatóság hozzájárulásával.

(5) Az oldalhatáros 20 m, vagy annál szélesebb telkek esetén szabadon-álló beépítési mód is engedélyezhető azzal, hogy az oldalhatáros beépítés felé minimum 6,0 m-es oldalkertet kell kialakítani.

4. § (1)¹ A szabályozási terven a lakóterület jele : "Lke". A szabályozási terven Lke1-Lke8 jelű övezetek jelöltek. A beépítési módot, a legnagyobb épületmagasságot, a beépítettséget és a legkisebb telekméret előírást a szabályozási terv is tartalmazza az alábbiak szerint:

(2) A legkisebb építménymagasság : egy szint.

(3) A legkisebb zöldfelület mértéke a telekterület 50 %-a.

(4) A területen legfeljebb négylakásos lakóépületek, a helyi lakosság ellátását szolgáló közbiztonsági, kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épületek, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épületek, a terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró hatású kézműipari és egyéb gazdasági épületek, sportépítmények, négy szobaszámot meg nem haladó szálláshely szolgáltató épületek. A területen nem helyezhető el üzemanyagtöltők, négy szobaszámot meghaladó szolgáltató szálláshelyek, egyéb közösségi szórakoztató, kulturális épületek, és a 3,5 t önsúlynál nehezebb gépjárművek garázsa és önálló parkoló területe.

(5) Melléképítmények az OTÉK 1. számú melléklet 86. pontjában felsoroltak építhetők, azháztartási célú kemence, húsfüstölő, jégverem, zöldségverem, j.) állatkifutó, trágyatároló, komposztáló és l.) siló, ömlesztett anyag-, folyadék- és gáztároló kivételével.(Módosította a 8/2017.(VI.28.)önk.-i rend. 3. §-a. Hatályos 2017.06.29-től.)

(6) A területet burkolt úttal és teljes közművel kell ellátni

5. § (1) A szabályozási terven a lakóterület jele : „Lf”. A szabályozási terven Lf1-Lf4 jelű övezetek jelöltek. A beépítési módot, a legnagyobb épületmagasságot, a beépítettséget és legkisebb telekméret előírást a szabályozási terv is tartalmazza az alábbiak szerint :

(2) A legkisebb építménymagasság : egy szint

(3) A legkisebb zöldfelület mértéke a telek 40 % -a.

(4) A területen elhelyezhető legfeljebb kétlakásos lakóépületek, mező és erdőgazdasági (üzemi) építmények, kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épületek, szálláshely szolgáltató épületek, kézműipari építmények, helyi igazgatási, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épületek, sportépítmények. A területen nem helyezhető el üzemanyagtöltő.

(5) Melléképítmények az OTÉK 1. számú melléklet 86. pontjában felsoroltak építhetők.(Módosította a 8/2017.(VI.28.)önk.-i rend. 4. §-a. Hatályos 2017.06.29-től.)

(6) A területet burkolt úttal és teljes közművel kell ellátni.

6. § (1) A vegyes terület lakó- kereskedelmi- igazgatási és szolgáltató gazdasági épületek, vegyesen történő elhelyezésére szolgál.

(2) A község területén az alábbi vegyes területek szabályozására kerül sor :

(3) A területeket burkolt úttal és teljes közművel kell ellátni.

(4) A területeken a teljes telekméret minden 200 m²-e után 1 db, min. 16/18 cm törzs körméretű lombos fa ültetendő. A fákat a használatbavételi engedély kérelmezéséig el kell ültetni; használatbavételi engedély csak az ültetés után adható ki.

(5) Az oldalhatáros 20 m, vagy annál szélesebb telkek esetén szabadon-álló beépítési mód is engedélyezhető azzal, hogy az oldalhatáros beépítés felé minimum 6,0 m-es oldalkertet kell kialakítani.

7. § (1) A településközpont vegyes terület az igazgatási, oktatási, kereskedelmi, szolgáltató és lakó és üdülő épületek elhelyezésére szolgál.

(2)² A szabályozási terven a terület jele : "Vt". A szabályozási terven Vt1-Vt6 jelű övezetek jelöltek, A beépítési mód meghatározását, az építmény magasságot, beépítettség mértékét, és a minimális teleknagyságot a szabályozási terv is tartalmazza az alábbiak szerint:

(3) A legkisebb építménymagasság : egy szint

(4) A legkisebb zöldfelület mértéke a telekterület 10 %-a. A településközpont vegyes területen (Vt) lakóépületek, igazgatási épületek, kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató épületek, egyéb közösségi szórakoztató épületek, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épületek, sportépítmények, nem zavaró hatású egyéb gazdasági építmények, termelő kertészeti építmények építhetők.A területen nem helyezhető el önálló parkoló terület és garázs a 3,5 t önsúlynál nehezebb tehergépjárművek számára. Üzemanyagtöltő elhelyezhető. (Hatályon kívül helyezte a "üzemanyagtöltő elhelyezhető" szövegrészt a 8/2017.(VI.28.)önk-i rend. 5. §.-a. Hatálytalan 2017.06.29-től)

8. § (1) A központi vegyes terület több önálló rendeletetési egységet magába foglaló, elsősorban központi igazgatási, oktatási, kereskedelmi és szolgáltató gazdasági épületek elhelyezésére szolgál.

(2)³ A szabályozási terven a terület jele : "Vk". A szabályozási terven Vk1-Vk5 jelű övezetek jelöltek, A beépítési mód meghatározását, az építmény magasságot, a beépítettség mértékét, és a minimális teleknagyságot a szabályozási terv is tartalmazza az alábbiak szerint:

(3) A legkisebb építménymagasság : egy szint

(4) A legkisebb zöldfelület mértéke a be nem épített terület 50 %-a

(5) A központi vegyes területen (Vk) igazgatási épületek, kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató épületek, egyéb közösségi szórakoztató épületek, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épületek, sportépítmények, nem zavaró hatású egyéb gazdasági építmények, a gazdasági célú épületen belül a tulajdonos, a használó és a személyzet részére szolgálati lakások építhetők.A területen nem helyezhető el önálló parkoló terület és garázs a 3,5 t önsúlynál nehezebb tehergépjárművek számára, üzemanyagtöltő és önálló lakóépület.

9. § (1) A gazdasági terület elsődlegesen gazdasági célú építmények elhelyezésére szolgál.

(2) A község igazgatási területén :

(3) A területeken a teljes telekméret minden 200 m²-e után 1 db, min. 16/18 cm törzs körméretű lombos fa ültetendő. A fákat a használatbavételi engedély kérelmezéséig el kell ültetni; használatbavételi engedély csak az ültetés után adható ki.

10. § (1) A szabályozási terven Gksz1-Gksz4 jelű övezetek jelöltek A területre vonatkozó előírásokat - beépítési mód , maximális építménymagasság, maximális beépítettség, minimális telekterület, ( Gksz jelű területek ) - a szabályozási terv is tartalmazza az alábbiak szerint :

(2) A legkisebb építménymagasság : egy szint

(3) A telken belüli zöldterület minimum a telek terület 25 %-a

(4) A területen mindenfajta nem jelentős zavaró hatású gazdasági tevékenységi célú épületek, az épületen belül a tulajdonos, a használó és a személyzet részére szolgáló lakások, igazgatási, egyéb irodaépületek, parkolóházak, üzemanyagtöltők, sportépítmények, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális, kereskedelmi vendéglátó épületek és egyéb közösségi szórakoztató épületek helyezhető el.

(5) Az utak mentén, a telken belül minimum 5,0 m-es előkertet kell kialakítani.

(6) A területeket burkolt úttal és teljes közművel kell ellátni.

11. § (1) Az ipari (Gip) és mezőgazdasági ipari gazdasági területek a község külterületén lévő, beépítésre szánt területként jelölt üzemi területek (Gipm) A területre vonatkozó előírások: beépítési mód , maximális építménymagasság, maximális beépítettség, minimális telekterület- amelyeket a belterületi szabályozási tervek is tartalmaznak - az alábbiak :

(2) A legkisebb építménymagasság : egy szint.

(3) A területen egyéb ipari és mezőgazdasági termelő, de jelentősen nem zavaró ipari és mezőgazdasági ipari építmények, egyházi, oktatási, egészségügyi és szociális épületek, a tulajdonos, a használó és a személyzet részére szolgálati lakások helyezhetők el.

(4) A Gipm 3 területen a környezet védelmét biztosító intézkedéseket meg kell tenni, és a terület övezeti besorolása miatt az állattartó telepet távlatokban meg kell szüntetni.

(5) A legkisebb zöldfelület a telek 40 %

(6) Állattartó épületek létesítése esetén az engedélyezési eljáráshoz a környezetvédelmi, egészségügyi és az állategészségügyi szakhatóságok hozzájárulását be kell szerezni.

(7) Az utak mentén, minimum 5,0 m-es előkertet kell kialakítani.

(8) A területeket burkolt úttal és teljes közművel kell ellátni.

12. §⁴ (1) A különleges területek közé a község a területén a temető (Kt), és a sportterület (Ksp) soroltak. A területekre vonatkozó előírások: beépítési mód, maximális építménymagasság, maximális beépítettség, minimális telekterület – amelyeket a belterületi szabályozási tervek is tartalmaznak – az alábbiak:

(2) A temető (Kt) területein csak a temető üzemeltetésével kapcsolatos létesítmények, és egyházi építmények helyezhetők el. A védőtávolságot a temetőn belül kell kialakítani.

(3) A sportterületen (Ksp) a sportolással kapcsolatos építmények, kereskedelmi és vendéglátó, szolgáltató építmények, szolgálati lakások helyezhetők el.

(4) A különleges területek szabad területeit fásítani kell.

(5) A legkisebb zöldfelület a telek 40%-a.

13. § (1) A közlekedési, közmű és hírközlési létesítményeket és azok területeit a szabályozás terv tünteti fel. (KÖu-közutak, KÖk-vasút, KÖ-közmű )

(2) A közutak (KÖu) elhelyezésére szükséges területeket a kialakult állapot figyelembe vétele mellett a szabályozási terv és az OTÉK 26. §.-ban előírtak alapján kell biztosítani.

(3) A közutak, a vasút és a közművek védőtávolságait a vonatkozó szabvány előírások és szabályozási terven jelöltek alapján kell figyelembe venni.

(4) Az utak, és a vasút védőtávolságain belüli építési hatósági ügyekben a közlekedési szakhatóság és az üzemeletetők szakvéleményét ki kell kérni.

(5) A közlekedési, és közmű területeken a közlekedési és közmű létesítményeken kívül közlekedési építmények, kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató, igazgatási épületek, a gazdasági tevékenységi célú épületen belül a tulajdonos, a használó, és a személyzet számára szolgáló lakás, helyezhetők el. Az épületeket teljes közművel kell ellátni.

(6) Az újonnan nyitott utcákban közvilágítás kiépítése és utcai fásítás telepítése kötelező.

14. § (1) A város igazgatási területén a zöldterületek közé a közparkok (Zkp) soroltak

(2) A közparkok (Zkp) a község állandóan növényzettel fedett közterületei, amelyeknek közútról, köztérről közvetlen megközelíthetőnek kell lennie.

(3) A közparkokban a pihenést és a testedzést szolgáló építmények, vendéglátó épület és a terület fenntartásához szükséges épület helyezhető el legfeljebb 2 % -os beépítettségig.

(4)

(5) A közpark területeken a zölddel való fedettség minimum 70 % kell legyen, melyet többszintesen kell kialakítani, úgy hogy a fával való fedettség minimum 60 % legyen.

(6) a Zkp-1 alövezet előírásai azonosak a Zkp jelű közpark előírásaival, azzal a különbséggel, hogy a az elhelyezhető épületek köre kiegészül „szabadtéri színpad” építménnyel. (Beiktatta a 3/2018(II.22.)önkormányzati rendelet 2. §.-a. Hatályos 2018.02.23-tól)

15. § (1) Az erdőterület az építmények elhelyezése szempontjából:

(2) Védelmi rendeltetésű erdőövezetben épület nem létesíthető.

(3) Védelmi rendeltetésű – nem védett - erdőövezetben az OTÉK 32. § szerinti építmények akkor létesíthetők, ha az erdőt védelmi rendeltetésének betöltésében az építmények nem akadályozzák.

(4)

(5) Gazdasági rendeltetésű erdőövezetben az erdőgazdálkodást, vadgazdálkodást szolgáló építmények helyezhetők el a következő feltételekkel:

(6) Gazdasági rendeltetésű erdőövezetben amennyiben nincs lehetőség a szennyvízcsatorna-hálózathoz történő csatlakozásra, új épület építésére építésügyi hatósági engedélyt adni csak vízzáró szennyvíztároló, illetve a vízügyi hatóság által engedélyezett egyedi szennyvízkezelő berendezés megléte esetén lehet.

(7)

(8)

16. § (1) A mezőgazdasági terület az azonos tájkarakter, a mezőgazdasági és sajátos építési használat, továbbá a táji-, természeti értékek, az ökológiai hálózat védelme alapján

(2) Mezőgazdasági területen 3000 m²-nél kisebb telket

(3) Mezőgazdasági területen, amennyiben nincs lehetőség a szennyvízcsatorna-hálózathoz történő csatlakozásra, új épület építésére építésügyi hatósági engedélyt adni csak vízzáró szennyvíztároló, illetve a vízügyi hatóság által engedélyezett egyedi szennyvízkezelő berendezés megléte esetén lehet.

(4) Mezőgazdasági területen a terepszint alatti építmények alapterülete a telek 10 %-át nem haladhatja meg.

(5)

(6) A 10 m-nél magasabb építmények vagy 250 m²-nél nagyobb beépített alapterületű építmények építési engedély iránti kérelméhez, továbbá az Má* és Máb* jelű övezetben épületek építési engedély iránti kérelméhez külön jogszabályban meghatározott látványtervet kell mellékelni.

(7)

17. § (1) Általános mezőgazdasági terület övezetében (Má) a növénytermesztés, az állattartás és állattenyésztés, továbbá az ezekkel kapcsolatos termékfeldolgozás és –tárolás építményei, továbbá lakóépület létesíthető. A lovasturizmus céljait szolgáló építmények és műtárgyak a szántó és gyep művelési ágú telken kialakíthatók.

(2) Szántó művelési ágban lévő legalább 20 ha területű telken a terület rendeltetésszerű használatát szolgáló, a lakófunkciót is kielégítő épület építhető, de a beépített alapterület a telek 0,3 %-át és az 1000 m²-t nem haladhatja meg.

(3) Gyep művelési ágban lévő legalább 5 ha területű telken a hagyományos, almos állattartás, a lakófunkciót is kielégítő épület építhető, de a beépített alapterület a telek 1 %-át és az 1000 m²-t nem haladhatja meg.

(4) Gyümölcsös művelési ágban lévő legalább 5 ha területű telken a gyümölcstermesztést, feldolgozást szolgáló, a lakófunkciót is kielégítő épület építhető, de a beépített alapterület a telek 1 %-át és az egyes épületek alapterülete az 1000 m²-t nem haladhatja meg.

(5) Birtokközpont a legalább 2 ha területű telken alakítható ki, ha a birtokközponthoz tartozó telkek összterülete Balatonszentgyörgy területén legalább 50 ha.

(6) A birtokközpont beépítettsége nem haladhatja meg a birtokközponthoz tartozó összes telek területének 1 %-át, és a birtokközpontként beépítendő telek területének 25 %-át. Az építési jog megszerzéséhez beszámított, de beépítésre nem került telkekre telekalakítási és építési tilalmat kell az építésügyi hatóság megkeresésére feljegyezni.

(7) Az épületek építménymagassága lakóépület esetén legfeljebb 5,5 m, gazdasági épület esetén legfeljebb 7,5 m lehet.

(8) Az épületek a telek határától legalább 10 m-re létesíthetők.

(9) Az általános mezőgazdasági terület Má* jelű övezetében az (1)-(8) bekezdés előírásain kívül a következő előírásokat is alkalmazni kell:

(10) Állattartó telep, a családi szükségletet meghaladó állattartást szolgáló épület - a lovasturizmus céljait szolgáló épület kivételével – a tómedertől legkevesebb 1000m, egyéb felszíni vizektől legkevesebb 200 m távolságban létesíthető.

18. § (1) Általános borvidéki mezőgazdasági terület övezetében (Máb) a szőlőművelést, a szőlőfeldolgozást, bortárolást és borturizmust szolgáló, a lakófunkciót is magában foglaló épület létesíthető.

(2) Az (1) bekezdés szerinti épületek – a birtokközpont kivételével – csak akkor létesíthetők, ha

(3) A telek beépített alapterülete legfeljebb a telek területének 2 %-a lehet és a 800 m²-t nem haladhatja meg.

(4) A szőlő műveléssel hasznosított 2 ha alatti telken épület akkor létesíthető, ha a tulajdonos az egy borvidéken több tagban 5 ha-nál nagyobb szőlő művelésű területtel rendelkezik.

(5) A (4) bekezdés szerinti 5 ha-nál nagyobb birtok birtokközpontjának beépítettsége nem haladhatja meg a beszámított telkek összterületének 1 %-át, és a beépített telek területének 25 %-át. Az építési jog megszerzéséhez beszámított, de beépítésre nem került telkekre telekalakítási és építési tilalmat kell az építésügyi hatóság megkeresésére feljegyezni.

(6) Az épületek építménymagassága lakóépület esetén legfeljebb 5,5 m, gazdasági épületek esetén 7,5 m lehet.

(7) Az épületeket a telek határától legalább 10 m-re lehet elhelyezni.

(8) Az Máb* jelű övezetben a táj- és településkép védelme érdekében az (1)-(7) bekezdés előírásain kívül a következő előírásokat is alkalmazni kell:

19. § (1) Általános korlátozott használatú mezőgazdasági terület (Mák) a Balaton-felvidéki Nemzeti Park területére, Natura 2000 területre és ökológiai hálózat területére eső mezőgazdasági terület.

(2) Korlátozott használatú mezőgazdasági terület övezeteiben a természeti területek fenntartását, a természetvédelmi kezelést, a kutatást, az ismeretterjesztést szolgáló épületnek nem minősülő építmények létesíthetők.

(3)

(4)

20. § (1) A vízgazdálkodási területeket (V), és a vízparti védelmi területeket (V2) a szabályozási terv jelöli.

(2) A vízgazdálkodási területeken (V) és a szomszédos földterületeken a közforgalmi vízi közlekedési építmények, a vízkár elhárítási, a vízi sport a sporthorgászat a strandolás és természeti megfigyelés közösségi építményei, a halastavak mentén a halászattal annak értékesítésével, feldolgozásával, tárolásával kapcsolatos építmények helyezhetők el, a külön jogszabályokban foglaltak alapján.

(3) Hatályon kívül helyezte a 8/2017.(VI.28.)önk-i rend. 6. §.-a. Hatálytalan 2017.06.29-től)

(4) A vízfolyások partszélei mentén mindkét oldalon a karbantartás részére 6-6 m-es sávot a tavaknál 3 m-es sávot szabadon kell hagyni.

(5) A vízfolyások, vízelvezető árkok rendszeres karbantartásáról gondoskodni kell.

(6) A vízfolyások területén fenntartási, fejlesztési munkák abban az esetben engedélyezhetők, amennyiben a terület természet-közeli állapotának visszaállítását elősegítik.

20/A. § Beépítésre nem szánt Különleges-bányaterületen (kb) a külszíni bányászathoz szükséges építmények kialakítható, de épület nem létesíthető.

21. § A környezet-, táj-, természet-, műemlék és helyi védelemmel kapcsolatos szabályozást, lehatárolását a védőtávolságokat a szabályozási terv tünteti fel.

22. § (1) A környezetvédelmi előírások a település igazgatási területére érvényesek .

(2) A környezetvédelem külön szabályozási rendeletében e rendezési terv előírásait is figyelembe kell venni.

(3) Az igazgatási területen a környezethasználatot úgy kell megszervezni és végezni, hogy:

(4) Levegőtisztaság-védelmi szempontból a területen csak olyan tevékenység folytatható és csak olyan létesítmény alakítható ki, amelynek levegőszennyezőanyag-kibocsátása a területre vonatkozó határértékeket nem lépi túl. A területre a vonatkozó korm. rend. (Lásd : 5. számú mell.) alapján az általános és ökológialilag sérülékeny területre vonatkozó hatásértékek az érvényesek.

(5) A településen veszélyes hulladék keletkezését eredményező tevékenység csak úgy folytatható, hogy az üzemeltető köteles gondoskodni a veszélyes hulladék környezetszennyezést kizáró elhelyezéséről és ártalmatlanításáról.

(6) Védőfásításokkal gondoskodni kell – a szabályozási tervben beültetési kötelezettséget előíró helyeken - a szántóföldi porszennyezés valamint az élővizek szennyezésének megakadályozásáról.

(7) Külterületen mezőgazdasági és egyéb üzemi létesítmény, telepítéséhez, vagy a már meglévő létesítmény használatának, technológiájának megváltoztatása esetén a környezetvédelmi-, egészségügyi- és az állategészségügyi szakhatóságok véleményét ki kell kérni.

(8) A szippantott szennyvizek csak a hatóságilag kijelölt szennyvíztisztító telepre szállíthatók.

(9) A település szennyeződés érzékenységi besorolása a vonatkozó korm. rend. és miniszteri rendelet alapján (Lásd : 5. sz. mell.) „A” érzékeny területnek minősül.

(10) A településen a zajvédelem az országos előírások és a községi önkormányzat vonatkozó (Lásd : 5. számú mell.) rendelete szerint, azoknak megfelelően biztosítandó. A zajt keltő és a zajtól védendő létesítményeket egymáshoz képest úgy kell elhelyezni, hogy a területre vonatkozó zajterhelési határértékek betartásra kerüljenek.

(11) Zajvédelmi szempontból érzékeny övezet:

(12) Zajvédelmi szempontból közepesen érzékeny laza beépítésű övezet a településközpont vegyes terület, a kertvárosias lakóterületek (Vt, Lke, ) a hozzájuk kapcsolódó vegyes területekkel

(13) Zajvédelmi szempontból nem érzékeny övezetek a központi vegyes területek (Vk), a kereskedelmi, szolgáltató gazdasági területek (Gksz), ill. ipari gazdasági (Gip), (Gipm) területek övezetei.

(14) A 76-os meglévő és tervezett forgalmi utak közvetlen környezetében egészségügyi, oktatási és gyermek intézményeket elhelyezni nem lehet.

(15) Vízfolyások, csatornák, vízelvezető árkok rendszeres karbantartásáról, tisztításáról az üzemeltető köteles gondoskodni.

(16) A közcsatornával még ellátatlan belterületen, illetve külterületen keletkező szennyvizek csak zárt gyűjtőben helyezhetők el. A külön pontban meghatározott feltételek szerint. A zárt gyűjtőt a csatornahálózat kiépítésével a rákötések után fel kell számolni.

(17) Országos közutak beépítésre nem szánt területen levő szakasza mentén a tengelytől számított 50 méter, országos főút mentén 100 méter, továbbá közforgalmú vasútvonal szélső vágányától számított 50 méter távolságon belül lakóépület nem létesíthető.

(18) Vízfolyások medrétől 50 méter távolságon belül mezőgazdasági területen állattartó építmény nem létesíthető.

(19) Hatályon kívül helyezte a 8/2017.(VI.28.)önk.-i rend. 7. §.-a. Hatálytalan 2017.06.29-től

(20) A területen a 20 fh-et elérő parkolókat csak szilárd burkolattal lehet kiépíteni. A 20 fh-et elérő parkolók felszíni csapadékvizének elvezetéséhez hordalék-, olaj- és iszapfogó beépítése szükséges.

(21) A településen üzemanyagtöltő állomás közlekedési, gazdasági és vegyes területen helyezhető el, amennyiben a vonatkozó Korm rendelet értelmében (Lásd : 5. sz. mell.) az üzemanyagtöltő állomás 50m sugarú védelmi övezetében nem helyezkedik el állandó emberi tartózkodásra szolgáló épület, valamint időszakos, vagy átmeneti emberi tartózkodásra szolgáló létesítmény (így különösen oktatási, egészségügyi, üdülési célt szolgáló létesítmény), illetve levegőterhelésre érzékeny, élelmezési célt szolgáló növényi kultúra.

(22) A településen a kommunális szilárd hulladék szervezett gyűjtése és elszállítása – a kommunális hulladéklerakó telepre - megoldott. Hulladékgyűjtésre csak szabványosított zárt edény, konténer használható. A gyűjtőedények közterületen nem tárolhatók, elhelyezésüket telken vagy épületen belül kell biztosítani.

(23) A gazdasági területeken csak a környezetének terület-felhasználását nem zavaró létesítmények helyezhetők el.

23. § (1) Az országosan védett természeti értékek védelmével kapcsolatos részletes szabályokat a Balatoni Nemzeti Park Igazgatósága kezelési tervben határozza meg.

(2) Védett természeti terület állapotát és jellegét természetvédelmi célokkal ellentétesen megváltoztatni tilos.

(3)

(4) Védett természeti területen a gazdálkodás környezet- és természetkímélő módszerek alkalmazásával történhet.

(5) Védett természeti területen az erdő elsődleges funkciója védelmi, szálaló vágás és természetes felújítás megengedett. Új erdő telepítése csak őshonos fafajokból történhet.

(6) Védett természeti területen (V-1) új külszíni művelésű bánya nem létesíthető.

(7) Természeti területen a területet szennyező vagy veszélyeztető létesítmény nem helyezhető el.

(8) A védett természeti területeken az élőhelyi minőség megőrzése biztosítandó a természetes terep rétegződés és felszín, a vízháztartás, a természetes növényzet és élőhelyi adottságok fenntartásával, illetve a védelem céljait szolgáló, természetvédelmi kezelési tervben meghatározott módon történő beavatkozással.

(9) A nemzeti park igazgatósága által készülő egyedi tájértéki jegyzéket elkészülte után az önkormányzati rendelet mellékleteként kell kezelni, és folyamatos karbantartását biztosítani.

(10)

(11) A település területén a honos növényfajokat kell alkalmazni.

24. § (1) Táj- és településkép-védelmi okokból útsorfásítást kell végezni az utak mentén.

(2) Nem létesíthető közmű- és energia, táv- és hírközlési vezeték a meglévő fasorok nyomvonalában.

(3) Új közutak, utcák kialakításánál legalább egyoldali fasor telepítéséhez területet kell biztosítani.

(4) Az általános tájvédelem érdekében a külterületi utak menti fasorok, mezsgyék, vízfolyások, csatornák menti galérianövényzet védelméről gondoskodni kell.

(5) A termőföldről szóló vonatkozó törvény (Lásd : 5. sz. mell.) alapján az ingatlan nyilvántartásba bejegyzett, mezőgazdasági termelés számára kedvezőtlen termőhelyi adottságú területeken levő természetes növényállományt (mocsár, láp, rét, legelő) meg kell őrizni.

26. § (1) A település beépítésre nem szánt területén épület csak építési telken helyezhető el. Kivételt képeznek ez alól a közterületen, közlekedési valamint zöldterületen történő építések.

(2) A település beépítésre nem szánt területén új építményt építeni, meglévőt átalakítani és bővíteni, rendeltetését vagy használatát megváltoztatni, az e rendeletben szabályozott keretek között csak akkor szabad ha :

27. § Az építési tilalommal terhelt ingatlanokat a 3. számú melléklet tartalmazza. A tilalommal terhelt ingatlanokon a vonatkozó törvényben (Lásd: 5.sz.mell.) felsorolt építési tevékenység engedélyezhető.

28. § Hatályon kívül helyezte a 8/2017.(VI.28.)önk.-i rend. 9. §.-a. Hatálytalan 2017.06.29-től

29. § (1) A helyi közutakat és közműveket legkésőbb az általuk kiszolgált építmények használatba vételéig meg kell valósítani a telkeket kialakítónak.

(2) A helyi közutat illetőleg közművet, amennyiben a település önkormányzata létesítette, úgy annak költségét részben legfeljebb a költségek 90 %-ig az érintett ingatlanok tulajdonosaira háríthatja. A hozzájárulás mértékét és arányát önkormányzati rendeletben kell szabályozni.

30. § (1) A tervszerű telekgazdálkodás érdekében az önkormányzat beépítési kötelezettséget ír elő. Amennyiben a tulajdonos a beépítési kötelezettségének nem tesz eleget, úgy az önkormányzat az ingatlant kisajátíthatja.

(2)

(3)

(4)

(5) Az előző bekezdésben irt kötelezettségeket az engedélyezési eljárás keretében kell érvényesíteni és az ingatlan nyilvántartásba be kell jegyeztetni.

31. § (1) Hatályon kívül helyezte a 8/2017.(VI.28.)önk.- i rend. 10. §.-a. Hatálytalan 2017.06.29-től.

(2) Építési birsággal sújtható az az építtető - külön jogszabályi előírás alapján - aki építéshez, vagy bontáshoz kötött munkát engedély nélkül, vagy engedélytől eltérően végez.

(3) E rendelet a kihirdetés napját követő 30-ik napon lép hatályba, kihirdetéséről a jegyző gondoskodik

(4) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg a 14/1995/XII.20./sz. rendelet hatályát veszti.

32. § E rendelet a belső piaci szolgáltatásokról szóló, az Európai Parlament és a Tanács 2006/123/EK irányelvnek való megfeleltetést szolgálja.