1. § A rendelet hatálya kiterjed - Kecskemét Megyei Jogú Város közigazgatási területén - a távhőszolgáltatást végző távhőszolgáltatóra és a szolgáltatást igénybevevő felhasználókra és díjfizetőkre.

2. § (1) Lakossági (háztartási) célú távhőszolgáltatási díjat kell alkalmazni a távhőszolgáltatással ellátott lakásra, valamint a lakóépületben és a lakást is magában foglaló vegyes célra használt épületben lévő, a lakások rendeltetésszerű használatára szolgáló és e rendeltetésének megfelelően használt épületrészekre. A lakások rendeltetésszerű használatára szolgáló épületrészek, különösen: a kapualj, a lépcsőház, a folyosó a mosókonyha, a szárítóhelyiség, a gyermekkocsi- és kerékpártároló helyiség, a gépkocsi tároló, a központi berendezések helyiségei, a közös pince- és padlástér.

(2)

(3)

(4) A felhasználó és a távhőszolgáltató közötti jogviszonyban külön-külön felhasználónak kell tekinteni azt a felhasználót, akinek távhővel való ellátása több különböző felhasználási helyen valósul meg.

3. § Az előzetes tájékoztatást kérő érdekelt kérelmének tartalmaznia kell a tervezett felhasználási hely címét, rendeltetését (lakó-, vegyes-, vagy egyéb épület), a vételezni kívánt legnagyobb hőteljesítményt és a tervezett éves hőigényt, valamint a TKSZ. 2.1.3. pontjában foglaltaknak megfelelően a távhőmennyiség mérésének tervezett helyét.

4. § (1) Az általános közszolgáltatási szerződés a TKSZ. 2.1. 1. pontja szerinti szolgáltatásra, vagy szolgáltatásokra a Tszt. 43. §. (6) bekezdés szerinti megállapodás aláírásával jön létre. Amennyiben a felhasználó és a szolgáltató a megállapodás feltételeiben nem tud megállapodni, felek jogviszonyára az általános közszolgáltatási szerződés érvényes, a szolgáltatás díjának elszámolására és a díjfizetésre ezen rendelet előírásait kell alkalmazni.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározottak szerint kell eljárni a közszolgáltatási szerződés megkötéséig, ha a felhasználó és a szolgáltató között a jogviszony a Tszt. 37. §. (5) bekezdése szerint a szolgáltatás igénybe vételével jött létre.

(3) Az általános közszolgáltatási szerződést a Tszt. 3. §. g. pontja szerinti felhasználó köti meg a szolgáltatóval.

(4) A távhőszolgáltatási közszolgáltatási szerződésnek a TKSZ. 9. és 10. pontjaiban foglaltakon túl tartalmaznia kell annak a személynek a nevét, címét és elérhetőségét, akivel a távhőszolgáltató a felhasználó megbízottjaként az üzemvitellel, a fűtési célú távhőszolgáltatás megkezdésével, befejezésével, az épület fűtési hőigényével kapcsolatos kérdésekben jogosult eljárni.

(5) A közszolgáltatási szerződés megkötésekor, valamint a távhőszolgáltató kérésére a díjfizetők Tszt. 45. § (1) bekezdés a) pontja szerinti adatait, a felhasználó, illetőleg képviselője, a felhasználó személyében bekövetkezett változást a régi és az új felhasználó, illetőleg képviselőjük együttesen közli a távhőszolgáltatóval.

5. § (1) Ha a felhasználási helyen valamely épületrész távhőellátását kívánják megszüntetni, a közszolgáltatási szerződés módosítására van szükség. Ebben az esetben a Tszt. 38. § (5) bekezdésében foglaltak az egyedi közszolgáltatási szerződés módosítására is irányadóak.

(2) A közszolgáltatási szerződés módosítása iránti igényt a tulajdonos és felhasználó közösen írásban jelenti be a távhőszolgáltatónak. A távhőszolgáltató 15 napon belül köteles a módosítás feltételeiről, az előírt eljárásról a felhasználót írásban tájékoztatni. A felhasználó képviselője köteles felelős nyilatkozatot tenni a Tszt. 38. § (5) bekezdés a) pontjában előírt tulajdonostársi hozzájárulások meglétéről. A távhőszolgáltató a Tszt. 38. § (5) bekezdésében előírt feltételek meglétét köteles vizsgálni.

(3) A szerződés (1) bekezdés szerinti módosítása iránti igény, eltérő megállapodás hiányában, az épületrész (lakás, nem lakás céljára szolgáló helyiség) egészére, továbbá mind a fűtési célú, mind a használati melegvíz-szolgáltatási célú hőellátás megszüntetésére vonatkozik.

6. § (1)

(2) A felhasználó a közszolgáltatási szerződés felmondása iránti szándékát írásban köteles a távhőszolgáltatónak bejelenteni. A távhőszolgáltató 15 napon belül írásban köteles a felmondás feltételeiről, az előírt eljárásról a felhasználót tájékoztatni. Felmondás esetén a távhőszolgáltató a törvényben, rendeletben és szerződésben előírt feltételek meglétét köteles vizsgálni.

(3) Amennyiben a felhasználási helyet magában foglaló ingatlannak több tulajdonosa van (társasház, szövetkezeti ingatlan, a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény 5:73. § (1) bekezdése szerinti közös tulajdon)a felhasználó köteles biztosítani a Tszt. 38. § (2) bekezdés a) pontjában foglaltaknak megfelelő hozzájárulások meglétét és erről köteles a távhőszolgáltató részére felelős nyilatkozatot tenni.

(4) Épületrész leválása esetén meg kell szüntetni az épületrészben a távhő igénybevételének lehetőségét. A hőleadó berendezéseket le kell választani az épület felhasználói rendszeréről és az átmenő vezetékeket hőszigeteléssel kell ellátni. Ezzel egyidőben az épület üzemben maradó felhasználói berendezésein – beleértve a hőközpontot is – az annak megfelelő működését biztosító, a leválasztás miatt szükséges átalakításokat, beszabályozásokat is el kell végezni. Az előzőek megvalósításához szükséges munkálatokat az ingatlantulajdonos tulajdonában lévő felhasználói berendezéseken a felhasználó köteles elvégeztetni.

(5) A (4) bekezdésben foglalt munkálatokról a felhasználó arra jogosult által készített tervet és műszaki leírást köteles a távhőszolgáltató rendelkezésére bocsátani, amelyeknek az épület teljes fűtési rendszerére ki kell terjednie. Az épület üzemben maradó fűtési rendszerét – beleértve a hőközpontot is – érintően a tervnek tartalmaznia kell a megváltozott hőszükséglet mértékére vonatkozó számításokat, a leválasztás miatt szükséges átalakításokat, a beszabályozási tervet. Amennyiben a terv szerint az átalakítás jogszabályba, műszaki előírásba ütközik, vagy más felhasználó, díjfizető részére való szolgáltatást akadályozza, a távhőszolgáltató 15 napon belül köteles álláspontját a felhasználóval írásban közölni. A tervezéssel és a terv módosításával kapcsolatos eljárások és azok költségei a felhasználót terhelik.

(6) A (4) bekezdés szerinti munkálatok befejezését felhasználó köteles a távhőszolgáltatónak írásban bejelenteni, mellékelve a kivitelező nyilatkozatát arról, hogy az átalakítás a benyújtott terveknek megfelelően készült el. A távhőszolgáltató a bejelentést követő nyolc munkanapon belül köteles a munka terv szerinti megvalósítását, az összkomfortos komfortfokozatot biztosító hőellátás elkészültét a helyszínen ellenőrizni. Az ellenőrzés eredményét jegyzőkönyvben kell rögzíteni.

(7) A felhasználó, vagy a díjfizető díjfizetési kötelezettsége a felmondási idő lejártával, abban az időpontban szűnik meg, amikor a felhasználó a távhőellátás bármilyen módon való igénybevételének lehetőségét a jogszabályi előírások betartásával teljes egészében megszüntette.

7. § (1) A bekapcsolás során a távhőszolgáltató a hőmennyiségmérő-kör elemeit és a használati melegvíz felhasználást mérő vízmérőt a mérőeszköz e célra kialakított helyén, illetéktelen beavatkozás, leszerelés megakadályozása céljából plombával, illetve plombatokkal köteles ellátni.

(2) A mérőeszközök felszerelését a szükséges adatok feltüntetésével az üzletszabályzatában meghatározott módon dokumentálja a távhőszolgáltató.

(3) A mérőeszközök vagy azok részegységeinek cseréjekor a (2) bekezdés szerint kell eljárni.

8. § A felhasználó a TKSZ 12.1. pontjába foglaltak alkalmazásával jogosult olyan mennyiségű hőenergiát vételezni, amennyi a felhasználási berendezések üzemképes és biztonságos állapota mellett a közszolgáltatási szerződésben rögzített és a 10. § (2) szerinti szolgáltatás teljesítéséhez szükséges.

9. § (1) A távhőszolgáltató a szolgáltatói hőközpontból való hőellátás esetén a fűtési célú távhő szolgáltatásának megkezdésére és a befejezésére vonatkozó igényeket a hőközpontban, valamennyi érintett felhasználóra kiterjedően azonos módon és mértékben teljesíti.

10. § (1) Amennyiben a felhasználó a fűtési célú távhőszolgáltatás megkezdésével, befejezésével, a szolgáltatás mértékével kapcsolatos igényét nem adja meg, vagy szolgáltatói hőközpontból ellátott épületekben lévő hőfogadó állomáson szabályozásra nincs lehetőség, és a felhasználók az előzőekben felsoroltakról nem állapodtak meg, vagy erről egyhangúlag nem rendelkeznek, a távhőszolgáltató – ha a felhasználói berendezés állapota ezt lehetővé teszi – a következők szerint szolgáltat:

(2) Fűtési célú távhőszolgáltatás esetében a távhőszolgáltató a csatlakozási ponton a külső hőmérséklet függvényében eltérő megállapodás hiányában legalább annyi hőenergiát szolgáltat, amennyi az üzemképes felhasználói berendezések rendeltetésszerű működése mellett az MSZ-04-140-2 építésügyi ágazati szabvány szerinti belső hőmérsékletek biztosításához szükséges, azaz

11. § (1) A távhőszolgáltató a Tszt. 40. §-a szerint jogosult a távhőszolgáltatást szüneteltetni.

(2) A felhasználó a távhő vételezés szüneteltetését jogosult igényelni a tulajdonában, üzemeltetésében lévő felhasználói berendezések terv szerinti karbantartásának, felújításának idejére vagy váratlan meghibásodás miatt szükséges fenntartási munka elvégzése idejére.

(3) A tervezett karbantartási, felújítási munkákat a tárgyév május 16. napja és szeptember 14. napja közötti időszakban – más megállapodás hiányában – 8 napon belül kell elvégezni. A munkák megkezdésének és várható befejezésének időpontjáról a távhőszolgáltató legalább 8 nappal korábban köteles írásban tájékoztatni a felhasználókat.

(4)

(5) A felhasználó a tulajdonában lévő berendezés karbantartását, javítását és felújítását a (2) – (4) bekezdésben foglaltak szerint jogosult elvégezni.

12. § A távhőszolgáltató jogosult a Tszt. 41. § (1) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott feltételek esetén, a Vhr. 16. §-ában foglaltak figyelembe vételével a távhőszolgáltatás korlátozására. A korlátozás mértékét és sorrendjét az 1. melléklet tartalmazza.

13. § A nem a távhőszolgáltató tulajdonában lévő hőközponti berendezések fenntartása és üzemeltetése, eltérő megállapodás hiányában, a hőközpont tulajdonosának feladata.

14. § (1) A felhasználó a távhőszolgáltató előzetes engedélyével végezheti el az olyan építészeti vagy épületgépészeti átalakítást, amely a távhővel ellátott felhasználási hely díjfizetés alapját képező légtérfogatát vagy a hőteljesítmény igényét növeli. A megnövekedett távhőigény kielégítéséről a felhasználónak a távhőszolgáltatóval előzetesen meg kell állapodnia.

(2) Az átalakításról arra jogosult által készített olyan tervet kell a távhőszolgáltatóhoz benyújtani, amely figyelembe veszi az épületet ellátó hőközpont műszaki adottságait, tartalmazza a többletteljesítmény iránti igénnyel kapcsolatos számításokat. Az átalakítás befejezését írásban be kell jelenteni a távhőszolgáltatónak.

(3) A munkálatok elvégzése után a felhasználási hely ellátására érvényben lévő közszolgáltatási szerződést a megnövekedett légtérfogatnak, illetve többletteljesítmény iránti igénynek megfelelően, épületrészenkénti díjszétosztás esetén a díjfizetőkre és a hődíj új szétosztási arányaira is kiterjedően módosítani kell.

15. § (1) Az ellátott épületben a hőmennyiségmérő mérőműszerek helyét és üzemeltetésének lehetőségét a felhasználási hely tulajdonosa köteles díjmentesen biztosítani.

(2) Hőközponti mérés szerinti távhőszolgáltatás esetén a hőmennyiségmérés helye a felhasználói, vagy a szolgáltatói hőközpont primer hőfogadó egysége, amelybe a mérőeszközt a forgalmazó, vagy szállító által megadott, a mérő hitelesítési engedélyében előírt beépítési követelmények betartásával kell beszerelni.

(3) A hőfogadó állomáson a hiteles hőmennyiségmérést, vagy a költségmegosztást szolgáló mérőműszereket az alkalmazott mérőeszközre vonatkozó beépítési követelmények betartásával kell felszerelni.

(4) Épületrészenkénti mérés szerinti távhőszolgáltatás esetén a hőmennyiségmérőt az épületen belül elhelyezve, a mérőre vonatkozó beépítési követelmények betartásával úgy kell felszerelni, hogy az az adott épületrész egészének hőfelhasználását mérje.

(5) A használati melegvíz fogyasztást rögzítő vízmérőt a mérőre vonatkozó beépítési követelmények betartásával úgy kell felszerelni, hogy az adott épület, vagy épületrész egészének vízfelhasználását mérje.

(6) A felhasználónál felszerelt hőmennyiség-, és használati melegvíz mérők rongálás elleni védelméről és a plombák sértetlenségéről a felhasználó köteles gondoskodni.

15/A. §¹ (1) Fűtési költségmegosztók alkalmazása esetén a távhőszolgáltatásról szóló 2005. évi XVIII. törvény végrehajtásáról szóló 157/2005. (VIII.15.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Vhr.) 8. mellékletében meghatározott előírások szerint lefolytatandó műszaki megvalósíthatósági és költséghatékonysági vizsgálat során irányadó megtakarítási arány értéke Kecskemét megyei jogú város közigazgatási területén a működőképes termosztatikus, vagy kézi radiátorszelepekkel felszerelt épületek esetében 0,15 (15%).

(2) Olyan épületben, ahol a felszerelt radiátorszelepek nem működőképesek és emiatt a radiátorok egyedi szabályozása nem lehetséges, költségmegosztók csak abban az esetben alkalmazhatók, ha a radiátorszelepek cseréje legkésőbb a költségmegosztók felszerelésével egyidejűleg megtörténik. Ilyen esetekben Kecskemét megyei jogú város közigazgatási területén a költséghatékonysági vizsgálat során figyelembe veendő megtakarítási arány értéke 0,25 (25%).

(3) A (2) bekezdés szerint lefolytatott költséghatékonysági vizsgálat esetén a Vhr. 8. mellékletének 4. sorában meghatározott beruházási költségek között meg kell jelölni a radiátorszelepek költségét is.

(4) A tulajdonosi közösség képviselője a fűtési költségmegosztókkal kapcsolatban elvégzett műszaki megvalósíthatósági és költséghatékonysági vizsgálat eredményéről annak megszerzését követő 30 napon belül, de legkésőbb 2026. december 31-ig tájékoztatja a távhőszolgáltatót.

(5) A tulajdonosi közösség képviselője a fűtési költségmegosztók felszereléséről annak megtörténtét követő 30 napon belül, de legkésőbb 2027. január 31-ig tájékoztatja a távhőszolgáltatót.

18. § (1)

(2) Az alapdíj a távhőszolgáltatás – fűtési és/vagy melegvíz célú felhasználása – folyamatos igénybevétele lehetőségének biztosításáért és a távhőszolgáltatás igénybevételéért fizetendő, 1 légköbméterre megállapított díj.

19. § (1) A felhasználó, vagy a díjfizető az alapdíj 1/12 részét a tárgyhónapban fizeti a távhőszolgáltatónak a számlán feltüntetett időpontig.

(2) Az (1) bekezdés szerinti alapdíjak alkalmazásánál a légtérfogat számításánál az éléskamra (kamraszekrény), valamint az épületrész légterének a közművezetékeket védő burkolat mögötti része nem vehető figyelembe. Ha a távhőszolgáltatásban részesülő épületrész fürdőszobájában az előírt hőmérséklet biztosítását kiegészítő fűtéssel (pl.: villamos hősugárzóval) tervezték, az épületrész légtérfogatának megállapításánál a kiegészítő fűtéssel ellátott fürdőszoba légtérfogatának 60 %-át kell számításba venni.

(3) Fűtöttnek minősül az a helyiség, amelyben fűtőtest, vagy egyéb hőleadó berendezés van, ha azt fűtöttre tervezték és – elhelyezkedésének, eredeti rendeltetésének, vagy műszaki megoldásának megfelelően – a helyiség hőmérséklete a távhőszolgáltatás folytán biztosított.

(4) A számítás alapjaként az engedélyezett tervdokumentáció, vagy az ingatlan-nyilvántartás adatait kell figyelembe venni.

(5) Ha a felhasználói berendezések hibája vagy alkalmatlansága miatt nem teljesíthető a szolgáltatás, a felhasználónak az adott szolgáltatásra vonatkozó alapdíjat meg kell fizetnie.

(6) Ha a felhasználó év közben köt, vagy mond fel általános közüzemi szerződést, a szerződéskötés, vagy felmondás évében a naptári évre számított alapdíjnak az arányos részét kell megfizetnie.

(7) A felhasználó a felhasználási hely légtérfogatának megfelelő éves alapdíjat mindaddig köteles a távhőszolgáltató részére megfizetni – abban az esetben is, ha távhőt nem vételezett – amíg az a távhőszolgáltatást ténylegesen meg nem szüntette.

20. § (1) A fűtési hőenergia díját a lakossági felhasználó ( díjfizető ) – eltérő megállapodás hiányában – 6 hónapon át, havonta a fűtési idényben a várható hőfelhasználásának megfelelően havi egyenlő részletekben teljesíti a számlán feltüntetett időpontig. A távhőszolgáltató a mért fogyasztás alapján a hődíjat a fogyasztói közösséggel kötött általános közszolgáltatási szerződés szerint szétosztja, és a részfizetések összegével évente legalább egyszer, a fűtési idény végén elszámol.

(2) A mért fogyasztás hődíját a felhasználó vagy annak képviselője és a távhőszolgáltató közötti megállapodásban foglalt szétosztási arányoknak megfelelően – megállapodás hiányában – az épületben lévő épületrészek légtérfogata (légm³) arányában kell a díjfizetőknek megfizetni.

(3) Az általános közszolgáltatási szerződésről, annak a díjszétosztás módjára, arányaira vonatkozó rendelkezéseiről és ezek változásáról a felhasználó képviselője köteles a díjfizetőket tájékoztatni. A díjfizető kérésére a távhőszolgáltató ügyfélszolgálata köteles az általános közszolgáltatási szerződésről², a díjszétosztás módjáról és az adott díjfizetőre vonatkozó díjszétosztási arányról a díjfizetőnek tájékoztatást adni.

(4) Az egyéb felhasználó és az egyedi mérésű felhasználó a vele kötött közszolgáltatási szerződés szerint fizeti a díjat.

21. § (1) A használati melegvíz díját egyedi mérés alapján, hitelesített, a távhőszolgáltató által szakszerűen felszerelt melegvízmérő óra szerinti mennyiség alapján kell elszámolni.

(2) A melegvízmérők leolvasása évi egyszeri alkalommal történik. A közbenső időben a felhasználónak, díjfizetőnek a szolgáltatóval kötött megállapodás szerinti előleg kerül számlázásra.

(3) A használati melegvíz előállításához felhasznált hálózati hidegvíz és csatorna használat díja, továbbá a vonatkozó jogszabályokban előírt egyéb költségelemek közvetített szolgáltatásként kerülnek továbbszámlázásra a közüzemi vízellátó által számlázott árakon. Árváltozáskor az összevont díjakat a távhőszolgáltató jogosult külön ármegállapítás nélkül érvényesíteni a felhasználók és díjfizetők felé.

(4) A használati melegvíz felmelegítésének hődíj költsége a melegvíz fogyasztás, a fajlagos hőszükséglet és a hőenergia szorzata.

(5) A hőközpontban 1 m³ közműves ivóvíz felmelegítéséhez és hőn tartásához szükséges hőmennyiséget vagy fajlagos hőszükségletet a távhőszolgáltató állapítja meg. Az 1 m³ közműves ivóvíz felmelegítéséhez és hőn tartásához szükséges hőmennyiség a szolgáltatói tulajdonú hőközpontokban hitelesen mért hő- és használati melegvíz felhasználás mennyiségeinek hányadosa (GJ/vízm³). Ezt az átlagos fajlagos hőmennyiséget a távhőszolgáltató évente – előző év december 1. és tárgyév november 30. napja közötti időtartamra – köteles felülvizsgálni és újra megállapítani.

22. § (1) A Szolgáltatót havonta számlaadási, a felhasználót, díjfizetőt a számlán feltüntetett fizetési határidőig díjfizetési kötelezettség terheli.

(2) A felhasználó vagy díjfizető díjfizetési kötelezettségének eleget tehet:

23. § (1) Új vagy növekvő távhőigénnyel jelentkező felhasználási hely tulajdonosától az igényének kielégítését szolgáló hőteljesítmény rendelkezésre állásához szükséges szolgáltatói tulajdonú berendezések létesítése, bővítése, átalakítása céljából a távhőszolgáltató csatlakozási díjat kérhet.

(2)

(3) A bejelentett új vagy növekvő távhőteljesítmény-igény kielégítésére, a csatlakozás feltételeire az igénybejelentőnek és a távhőszolgáltatónak egymással külön szerződést kell kötnie.

(4) A csatlakozási díj mértékét e rendelet 4. melléklete tartalmazza.

24. § (1) A Tszt. 50. § (3) bekezdés szerinti pótdíj mértéke a távhőszolgáltatás körében elkövetett szerződésszegés esetén:

25. § (1) A rendelet 2008. január 1. napján lép hatályba. A rendeletet a hatályba lépésekor fennálló távhőszolgáltatási jogviszonyokra is alkalmazni kell.

(2) A rendelet hatályba lépésével egyidejűleg Kecskemét Megyei Jogú Város Közgyűlésének