Mezőcsát Város Önkormányzata Képviselő-testületének 7/2007. (V. 22.) önkormányzati rendelete
a közterületek használatáról
Hatályos: 2025. 02. 27
Mezőcsát Város Önkormányzata Képviselő-testületének 7/2007. (V. 22.) önkormányzati rendelete
a közterületek használatáról
2025.02.27.
Mezőcsát Önkormányzatának Képviselő-testülete a Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény 44/A. § /2/ bekezdésében, valamint az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 54. § /1/ bekezdésében, illetőleg a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. tv. 15. § /2/ bekezdésében, továbbá a gazdasági reklámtevékenységéről szóló 1997. évi LVIII. törvényben kapott felhatalmazás alapján – a helyi sajátosságokra tekintettel – az alábbi rendeletet alkotja:
I. Fejezet
1. § A rendelet célja, hogy helyi szabályok megállapításával biztosítsa a közterületek rendeltetésszerű használatát, a közterületeken folytatható munkálatok és tevékenységek végzését, valamint az ezekkel kapcsolatos eljárásokat, jogokat és kötelezettségeket.
2. § (1) A rendelet hatálya Mezőcsát közigazgatási területére terjed ki.
(2) A rendelet hatálya kiterjed minden használóra, természetes és jogi személyre, illetve jogi személyiség nélküli gazdasági társaságra.
(3)1 Nem kell közterület-használati engedély a szomszédjogok és a tulajdonjog korlátainak különös szabályairól szóló 2013. évi CLXXIV. törvény 5/A. §-ában foglalt paramétereket meg nem haladó reklámcélú hasznosítási jog gyakorlásával igénybe vett légi tér esetén.
A közterületek rendeltetése
3. § (1) A közterületek rendeltetés szerinti tagolódása:
a) közlekedési és közmű területek
- a szabályozási szélességgel megállapított közút, kerékpárút, járda, tér, parkoló és ezek csomópontjai, vízelvezetési rendszere,
o felszínen és felszín alatt elhelyezésre kerülő közművek és hírközlés építményei
o környezetvédelmi létesítmények és köztárgyak elhelyezésére szolgál
b) zöldfelületek
- korlátlan közhasználatú zöldfelületek: a közparkok, közkertek területei, az ezeken elhelyezett köztárgyak, köztéri szobrok, emlékkövek, -oszlopok, szökő- és ivókutak, a szkverek (parkosított kis területű négyszögletes tér), sétányok, fasorok, lakóterületi közkertek, játszó- és játékterek, labdaterek, közlekedési területek zöldterületei
o korlátozott használatú zöldfelületek: a fürdők és sportterületek területei
c) erdőterületek: a településvédelmi és belterületi erdők, parkerdők
/2/ A közterületek parkolás szerinti tagolódása:
a) Védett közterületek: a városközponti vagy centrális zóna területe
- Kossuth Lajos út, Szent István út, Mátyás út, Kölcsey út, Kiss József út által határolt terület
b) Egyéb közterületek: az előző pontban nem említett zónák területe:
- Standkörnyéki, vásártéri zóna területe
- A középső zóna területe:
- Damjanich út Zsinagóga előtti szakasza, a Széchenyi út egy része, a Mohácsi út, a Bajcsy Zsilinszky út egy része, a Szent István út, a Hősök-tere és a Kossuth Lajos út által határolt terület
- A város egyéb területei.
4. §2 A rendelet alkalmazása szempontjából:
2. MÉSZ: Mezőcsát Képviselő-testületének 24/2003. (XII.22.) számú rendelete Mezőcsát Építési Szabályzatáról és Szabályozási Tervéről.
3. MrT. Mezőcsát Képviselő-testületének határozata Mezőcsát Településszerkezeti Tervéről és Szabályozási tervéről.
4. Építési terület: olyan telek, vagy telkek csoportja, amely a nyomvonal jellegű építmények elhelyezésére szolgál.
5. Telek: egy helyrajzi számon nyilvántartott földterület.
6. Jótékony célú rendezvény: olyan program, mely más(ok) megsegítése érdekében adománygyűjtés céljából tartanak.
7. Közcélú rendezvény: közérdek érvényesítése érdekében tartott szervezett program.
8. Közpark: városszerkezeti jelentőséggel bíró, vagy kialakításánál fogva meghatározó városképi értékű zöldfelületek, melyeket egységes szemléletű rendezőelv szerint épület burkolatok, elhelyezett berendezések, egyéb építmények és növények jellemeznek.
9. Közkert: tömbtelkes beépítésű lakóterületek jellemzően helyi jelentőségű, közcélú zöldfelületei.
10. Lakó- és intézménykertek: kisebb közösség által kizárólagosan használt zöldfelületek.
11. Játszó- és játékterek: játszószerekkel ellátott közterületek.
12. Labdaterek: labdajátékok céljára kijelölt közterületek, melyek játszószerrel nem ellátottak.
13. Védő- és parkerdők: erdészeti technológiával telepített fásítások.
14. Útmenti zöldsávok: a járda és az úttest közötti olyan zöldsávok, melyek füvesítettek, fásítottak.
15. Utcai fasorok: az úttest mentén egy sorban lévő fák összessége.
16. Virágtartók: növényzettel beültetett tartóedények.
17. Burkolat: a közterületek pályaszerkezete.
18. Köztárgy: közterületen vagy közhasználat céljára átadott területen álló művészeti, kegyeleti szobor, emlékmű, díszkút, szökőkút, közvilágítási, közlekedésirányítási, hírközlési, postai, kertépítészeti műtárgy, illetőleg útbaigazító tábla, geodéziai jel, utcabútor, önálló reklámhordozó.
19. Közterületen folyó munkák: az út-, járda-, gyalogút-, kerékpárút-, közműépítések, magasépítések, felújítások és hibaelhárítások, amennyiben azok az 2. § /1/ bekezdésében meghatározott területen folynak.
20. Közútkezelő: a helyi közutak és az azok részét képező járdák és gyalogutak építése, korszerűsítése és megszüntetése, fenntartása, bontása, és bontás utáni helyreállítás esetén az ingatlan tulajdonosa.
21. Közlekedési hatóság: utak és kerékpárutak esetén a közlekedési felügyelet, járdák és gyalogutak esetén az önkormányzat jegyzője.
22. Beruházó: az a magán- vagy jogi személy, illetőleg jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság, akinek érdekében és pénzügyi tehervállalásával történik a közterület bontása és helyreállítása.
23. Kivitelező: az a magán- vagy jogi személy, illetőleg jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság, aki a közterületen építési, bontási tevékenységet végez.
24. Járműtárolás: jármű 20,00 óra és 06,00 óra közötti időben folyamatosan belterület közútján, illetve közterületi parkolóhelyen áll
25. Forgalomképtelen gépjármű:
a) érvényes hatósági engedéllyel és jelzéssel nem rendelkező olyan jármű, amely a közúti forgalomban csak ilyen engedéllyel és jelzéssel vehet részt,
a) jogszabályban meghatározott műszaki követelményeknek nem felel meg,
a) az utat és tartozékait rongálja vagy szennyezi.
26. Vendéglátó előkert, terasz: a vendéglőhöz közvetlenül kapcsolódó közterület
27. Közérdek: olyan tevékenység, munkálat vagy környezeti állapotba történő beavatkozás, ami a település vagy annak egy részén a lakosság ellátásának, zavartalan életvitelének feltételeit biztosítja
28. Díszburkolat: speciális kültéri burkoló elemekből összefüggően kialakított felület, melynek anyaga lehet beton, kő, fa stb.
29. Nyilvános közzététel: értesítés, helyben szokásos módon kihirdetéssel történő kézbesítése ismeretlen, vagy ismeretlen tartózkodási helyen tartózkodó személy esetén
30. Hirdető berendezés: minden olyan eszköz, építmény, fixen rögzített vagy mozgó, képi, hang effektusok megjelenítésére, valamint információk tárolására alkalmas berendezés, melyet közterületről érzékelni lehet, függetlenül annak tartalmától, elhelyezkedésétől.
31. Hirdetmény: reklámnak, illetőleg egyéb hirdetménynek minősülő információ.
32. Lakossági hirdetmény: magánszemély által közzétett magáncélú információ.
33. Engedélyes: közterület használati engedély jogosultja.
A közterületeken elvárt magatartásformák
5. § /1/ A közterületek és az azokon elhelyezett köztárgyak csak rendeltetésüknek megfelelően használhatók.
/2/ A közterületeket úgy kell használni, hogy a tevékenység
a) a gyalogos, kerékpáros és gépjárműforgalmat ne akadályozza
b) közegészségügyi, köztisztasági követelményeknek megfeleljen
c) a közterület használata során másokat a közterület igénybevételében - a /3/ bekezdés
b) pontjában foglalt közfeladat ellátásában végzet munkák kivételével - nem zavarhat.
/3/ Az /1/ bekezdés hatálya nem terjed ki
a) a közút és járda építésével, javításával, fenntartásával kapcsolatos munkák végzése során a közterület meghatározott területének elfoglalására
b) figyelmeztető jelzést használó, közérdekből történő veszély-, hibalehárítás és kommunális szolgáltatás során a közterületen végzett munka ellátására
c) megkülönböztető jelzést használó gépjárművek közterületen folyó tevékenységére
d) zöldfelület gondozás során végzett kertészeti, kertépítési munka végzésére.
/4/ Közfeladat végzése során a közterület-használat zavarása a szükséges mértéket nem lépheti túl.
/5/ A közterületen tilos:
a) szemetelni,
b) üzemképtelen járművet tárolni,
c) gépjárművek tárolására tároló helyet (sátorgarázst) kialakítani,
d) a közforgalom lebonyolítását biztosító területen belül parkolni, törmeléket lerakni, tárolni,
e) engedély nélkül építési munkát végezni, burkolatot kialakítani,
f) szeszesitalt fogyasztani, kivétel az önkormányzati és a Képviselő-testület hozzájárulásával szervezett rendezvények alkalma
/6/ A közhasználatú zöldterületen az /5/ bekezdésben foglaltakon túl tilos:
a) kerti építmények, berendezések rendeltetésellenes használata, rongálása, helyükről elmozdítása,
b) virágok és dísznövények szedése, károsítása, a fák törzsét hirdetésre, ágait kötél, vagy kábel rögzítésére használni,
c) parkfenntartás kivételével élő növényt vagy annak részeit (virág, termés, lomb) bármilyen céllal gyűjteni,
d) az ott természetes körülmények között élő állatok bármely eszközzel történő zavarása, madárfészkek rongálása,
e) járművel a zöldterületen parkolni, közlekedni,
f) síkosság elleni védekezésre használt anyagot és ilyennel leszórt havat zöldfelületen tárolni,
g) közhasználatú zöldfelületekre, illetve játszótérre állatot – ezek gyalogútjain pórázon vezetett állat kivételével – bevinni.
II. Fejezet
A KÖZTERÜLET-HASZNÁLAT SZABÁLYAI
6. § /1/ Közterület rendeltetésszerű használatához építési engedély alapján Mezőcsát Építési Szabályzatáról és Szabályozási Tervéről szóló 24/2003. (XII.22.) rendeletével (továbbiakban MÉSZ) meghatározott építmények helyezhetők el.
/2/ Közterületen az országos településrendezési és építési követelményekről szóló többször módosított 253/1997. (XII.20.) Kormányrendelet (továbbiakban:
OTÉK)
32. § szerinti építmények és nyomvonalas létesítmények alakíthatók ki.
/3/ A közterület rendeltetéstől eltérő használatához (továbbiakban: közterület-használat) az /5/ bekezdésben szabályozott esetek kivételével önkormányzati engedély szükséges.
/4/ Közterület-használatára kérelmet kell benyújtani:
a) a közterületbe 10 cm-en túl benyúló üzlethomlokzat (portál), kirakatszekrény, üzleti védőtető (előtető), ernyőszerkezet, hirdető-berendezés (fényreklám), továbbá cég- és címtábla elhelyezésére,
b) köztárgyak elhelyezésére, a közvilágítási és közlekedésirányítási köztárgy kivételével
c) építési munkával kapcsolatos állvány, daru és építőanyag, törmelékgyűjtő konténer, valamint szerszám, eszköz és gép elhelyezésére,
d) a közúti közlekedéssel és fuvarozással kapcsolatos állomáshelyek, indítófülke, pénztárfülke, fedett várakozóhelyiség elhelyezésére,
e) vendéglátóipari előkert kialakítására,
f) kiállítás, sport és kulturális rendezvények, továbbá cirkuszi és mutatványos tevékenységek céljára,
g) családi eseményekkel kapcsolatos rendezvényekre, ha az közterületet érint
h) kerékpár megőrzésére és kerékpártároló kihelyezésére,
i) lakodalmi és egyéb célú sátor közterületen történő elhelyezésére,
j) zöldfelület bármilyen célú igénybevételére,
k) egyes ünnepekhez kapcsolódó alkalmi cikkek, kellékek (pl. húsvéti, karácsonyi, szilveszteri stb.) árusítására,
l) tűzijáték rendezésére,
m) építmények (árusító pavilonok, hirdető berendezések stb.) elhelyezéséhez.
/5/ Nem kell közterület-használati engedélykérelmet benyújtani és nem minősül közterület-használatnak:
a) az úttartozékok és közúti közlekedés irányításának célját szolgáló berendezések elhelyezése,
b) a közterületen, illetőleg az alatt vagy felett elhelyezett közművek rendkívüli esetben történő hibaelhárítása érdekében végzett munka,
c) üzlethomlokzat, kirakatszekrény – fényreklám kivételével –, hirdető-berendezés cég és címtábla elhelyezése, ha az a közterületbe 10 cm-en túl nem nyúlik be,
d) magánszemélyek esetén építőanyagok, építéshez szükséges szerkezetek, berendezése, tárolók, illetve tüzelő és egyéb anyag közterületen történő tárolása, rakodása legfeljebb 24 órán át, ha az a forgalmat nem akadályozza. Anyagtárolás miatt történő közterület károsítás esetén az érintett helyreállítási kötelezettséggel tartozik.
/6/ A /5/ bekezdés szerinti tevékenységet, annak megkezdése előtt az önkormányzathoz írásban be kell jelenteni.
Az engedély iránti kérelem
/1/ A közterület-használati engedély kérelemre indul. A kérelmet, annak kell benyújtani, aki a közterületet használni kívánja.
/2/ A közterület használatára vonatkozó kérelmet írásban az 1. számú melléklet szerinti formanyomtatványon kell benyújtani. Az engedélyezési eljárásért lerovandó illeték mértékére az illetékről szóló
1990. évi XCIII. törvény mindenkor hatályos rendelkezései az irányadóak.
/3/ A közterület-használatra vonatkozó kérelemnek tartalmaznia kell:
a) az engedélykérő nevét és állandó lak- (szék-, telep-) helyének címét, elérhetőségét.
b) A közterület-használat helyét, nagyságát, célját és időtartamát. Bontás esetén az igénybevétel tervezett kezdésének és befejezésének időpontját.
c) Magánszemély kérelmező esetén az adóazonosító jelet, jogi személy, jogi személyiség nélküli gazdasági társaság esetén az adóazonosító számot.
d) A közterületen folytatni kívánt tevékenység gyakorlására jogosító okirat megnevezését és számát.
e) Közterület-bontás esetén a bontással érintett burkolat mennyiségét és minőségének megjelölését, az érintett zöldterület nagyságát.
f) Fakivágás esetén a kivágandó fa helyét, megnevezését, darabszámát, földtől 50 cm-es magasságban mért törzs-körméretét, a fakivágás indoklását, a pótlásra tett szándéknyilatkozatot.
/4/ A kérelemhez mellékelni kell:
a) helyszínrajzot 2 példányban, legalább M=1:1000 méretarányban, a közterület-használat helyének, nagyságának megjelölésével és méretezésével, a közművek ábrázolásával,
b) építmény, idényjellegű árusító elhelyezése céljára szolgáló létesítmény, berendezés, reklám, stb., tartószerkezeti terveit, homlokzati megjelenését és anyaghasználatát bemutató terveket, reklám, fényreklám, cég- és címtábla esetén annak megjelenítési képét szöveges és rajzi formában bemutató munkarészeket, vagy arról készült fotódokumentációt 2 példányban,
c) a közlekedés forgalmát befolyásoló közterület-használat esetén az érintett szakasz hossz- és keresztszelvényét, valamint az igénybevétel miatt szükséges forgalomszabályozás tervét, az ehhez kapcsolódó illetékes I. fokú útügyi hatóság kezelői hozzájárulását és a rendőrhatóság hozzájáruló nyilatkozatát, valamint a kezelői hozzájárulásban foglalt feltételek betartásáért felelős műszaki vezető nevét, címét 2 példányban,
d) kulturális rendezvény, búcsú, vásár, cirkuszi és mutatványos tevékenység és egyéb rendezvény esetében a terület takarítására vonatkozó megrendelés, illetve szerződés másolatát
e) építési törmelék tároló konténer elhelyezés esetén a törmelék elszállításának és tárolásának helyét, módját, gyakoriságának idejét, valamint a felelős műszaki vezető nevét és címét,
f) szükség esetén az érintett szakhatóságok hozzájáruló nyilatkozatát,
g) fenyőfa árusítás esetén a fenyőfa származását bizonyító okiratot,
h) mutatványos tevékenység esetén a berendezésre vonatkozó érvényes biztonságtechnikai jegyzőkönyvet, tanúsítványt,
i) közterületen folytatni kívánt kereskedelmi, vendéglátóipari, illetve ipari tevékenység esetében a közterület-használat elbírálásához az I. fokú kereskedelmi hatóság hozzájárulását,
j) fakivágás esetén a fakivágásra vonatkozó engedélyt.
/5/ A közterület használatra vonatkozó engedélyt a 6. § /4/ bekezdés a)-l) pontjai tekintetében megállapodásban kell rögzíteni.
/6/Az engedély megadására vonatkozó megállapodást az Önkormányzat nevében a polgármester köti meg. Az engedély megadásának előkészítését a jegyző végzi.
Szakhatóságok közreműködése
8. § /1/ A közterület-használati engedélyezési eljárásban:
a) Közút és járda területét érintő közterület-használat esetén az I. fokú útügyi hatóság és a rendőrhatóság
b) Élelmiszer árusításra vonatkozó közterület-használat esetén az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (továbbiakban: ÁNTSZ), valamint az Állategészségügyi és Élelmiszer Ellenőrző Állomás
c) Műemléki védettség terültén a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal
működik közre.
/2/ A szakhatóságok hozzájárulását az engedélyt kérő szerzi be.
A közterület-használatra vonatkozó engedély megadásának feltétele
9. § /1/ A közterület-használati engedélynek tartalmaznia kell:
a) Az engedélyes nevét, lakó- (szék-, telep-) helyének címét,
b) a közterület-használat célját és időtartamát, vagy azt, hogy az engedély milyen feltétel bekövetkeztéig érvényes,
c) a közterület-használat helyének, módjának, mértékének és feltételeinek meghatározását,
d) az engedélyezési eljárásban közreműködő szakhatóságok hozzájárulásában foglalt előírásokat,
e) az engedély megszüntetése, vagy visszavonása esetén az eredeti állapot helyreállítására vonatkozó kötelezettség előírását,
f) közterület-használati díj mértékét és fizetési módját, valamint kötelezést arról, hogy a reklámhordozón az engedélyes tüntesse fel az engedélyező határozat számát és az engedélyező hatóság megnevezését.
/2/ Építési, bontási munkák, valamint az anyagok és szerkezetek tárolásával kapcsolatos engedélyben kikötést arra, hogy a tárolás csak a munka-, baleset és egészségvédelmi óvórendszabályokban előírt módon történhet. Az engedélyben a törmelékszállítás gyakoriságának meghatározására ki kell térni.
/3/ Az építési munka végzésének tartamára szóló közterület-használati engedélyben elő kell írni:
a) kerítés létesítését,
b) közút, járda lezárás esetén a forgalomtechnikai megoldásokat.
/4/ Az engedély megadása, vagy megtagadása ügyében hozott határozatot közölni kell:
a) a kérelmezővel,
b) az engedélyezési eljárásban közreműködő szakhatóságokkal,
c) a közterület-használati díj beszedésével megbízott szervvel.
/5/ A közterület-használati engedély jogosultja (továbbiakban: engedélyes) köteles a közterület-használati engedélyt, valamint a tevékenység folytatásához szükséges engedélyeket a helyszínen tartani és azokat ellenőrzés esetén kérésre felmutatni.
10. § /1/ A város közterületein létesítendő árusítóhelyek az árusítás ideje alatt, a közterület-használati engedélyben foglaltak szerinti időszakban helyezhetők el. Az árusítóhelyek rögzítésének módját a közterület-használati engedély szerint kell kialakítani.
/2/ Mobil, mozgatható árusítóhelyeket naponta, az árusítást befejezése után a közterületről el kell távolítani.
/3/ A közterület-használati engedély másra nem ruházható át. Ha az engedélyes alkalmazottal kíván a közterületen árusítani, azt az engedély iránti kérelemben fel kell tüntetnie, vagy az engedély kiadása után ezt a módosulást írásban be kell jelenteni.
/4/ Az engedélyes köteles az általa igénybe vett területet tisztán tartani és az engedély érvényének megszűnését követően annak eredeti állapotát határidőre szakszerűen visszaállítani.
/5/ Az engedélyes köteles a használt területen található növényzetet, felszíni és felszín alatti vezetékeket megóvni, az esetlegesen okozott károkat az engedélyező által meghatározott módon megtéríteni.
/6/ Az igénybevétel megszűnését követően a terület helyreállításának befejezését az engedélyes köteles írásban bejelenteni. Amennyiben a közterületen bontási munkát végeztek, a területet átadás-átvételi eljárás keretében köteles az üzemeltetőnek átadni.
/7/ A közterületen bontást végző kivitelező vagy megbízottja köteles a munkavégzés területét táblával megjelölni, amelyen fel kell tüntetni a kivitelező nevét, telephelyét, a munkavégzés kezdetét, befejezésének időpontját és elérhetőségét.
11. § /1/ Nem adható közterület-használati engedély, és nem köthető megállapodás az alábbi tevékenységekre:
a) közterületen zajos, bűzös, tűz- és robbanásveszélyes tevékenység gyakorlására, erotikus termékek bemutatására és értékesítésére, kivéve a 12. §-ban szereplő tevékenységeket
b) a közlekedés biztonságát veszélyeztető berendezések és anyagok elhelyezésére,
c) a városképi követelményeket nem kielégítő építmények, berendezések, létesítésére,
d) garázs és sátorgarázs létesítésére,
e) a 3. § /2/ bekezdés a.) pontja szerinti területen mozgóbüfé és zöldség-gyümölcs árusítás kivételével gépjárműből történő árusítás céljára,
f) játékautomaták üzemeltetésre,
g) jelen rendelet 17. § /5/ bekezdés szerinti időszakban hirdető országos hatáskörrel, és általános engedéllyel rendelkező engedélyes kivételével mozgó vagy álló járműből történő hangos reklám alkalmazására,
h) autójavító, autókölcsönző vagy használt autókereskedő tevékenységgel összefüggő gépjárművek, szerelvények, alkatrészek tárolására, kölcsönzésére.
Közterületre vonatkozó egyéb rendelkezések
12. § /1/ Mezőcsát közigazgatási területén a közterületen megrendezendő tűzijáték, vagy más hanghatást, füstöt, stb. eredményező pirotechnikai termék felhasználásával járó, illetve a 155/2003. (XI.01.) sz. Korm. rendelet hatálya alá eső rendezvény esetén közterület-használati engedélyt kell kérni.
/2/ A kérelemnek a 7. § /3/ bekezdésében előírtakon kívül tartalmaznia kell:
- a területileg illetékes tűzoltó parancsnokság szakhatósági állásfoglalását,
- a tűzijáték pontos idejét, időtartamát,
- a kapcsolódó rendezvény rövid ismertetését.
/3/ Az /1/ bekezdés szerinti tevékenység természeti védelem hatálya alá tartozó területen nem engedélyezhető.
/4/ A lakosság nyugalma érdekében az engedély az alábbi esetekben és feltételekkel adható ki:
- a tűzijáték időpontját úgy kell meghatározni, hogy az legkésőbb 23,00 óráig befejeződjön,
- engedély adható ki a városi rendezvénytervben szereplő városi szintű rendezvényekhez kapcsolódó, valamint magáncélú rendezvényekhez kapcsolódó tűzijátékra,
- az engedélyt az illetékes rendőr-főkapitányságnak tájékoztatásképpen meg kell küldeni,
- az engedélyes a tűzijátékról hely és időpont megjelöléssel tájékoztatja a lakosságot.
/1/ Filmforgatás nem engedélyezhető az Önkormányzat által, vagy megbízása alapján közterületre szervezett önkormányzati rendezvények időtartamára és azok területére.
/2/ A filmforgatás céljából történő közterület-használathoz a hozzájárulás megadását követően a filmforgatást akadályozó, kérelmezőnek fel nem róható, valamint a rendkívüli természeti események elhárulását követő 10 napon belül a kérelmező számára a közterület-használatot biztosítani kell.
/3/ A filmforgatás céljából történő közterület-használat során a használó az alábbi egyéb feltételeket köteles betartani:
a) a használat teljes időtartama alatt köteles a használt közterület tisztán és rendben tartásáról folyamatosan gondoskodni,
a) zöldfelületet köteles kíméletesen használni,
b) 22 óra utáni forgatás esetén a használt területre vonatkozó zajvédelmi előírásokat betartani,
c) a használat megszűnését követően a terület eredeti állapotával legalább egyenértékűen helyreállítani, az esetlegesen okozott környezetszennyezést megszüntetni, a területet kiürített állapotban az Önkormányzat részére visszaadni.
/4/ A filmforgatás céljából történő közterület-használatra nem terjednek ki a rendelet díjszámítására, kérelem benyújtására, engedélyezésére vonatkozó rendelkezései. A mozgóképről szóló törvény, valamint a végrehajtására kiadott, a települési Önkormányzat tulajdonában álló közterület filmforgatási célú használatához kapcsolódó részletes szabályokról szóló Korm. rendelet és a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.
Közterület-használat díja
13. § /1/ A közterület használatáért az igénybevevő közterület-használati díjat köteles fizetni.
/2/ A közterület-használati díjat a rendelet 2. sz. melléklete tartalmazza. A fizetendő használati díj legkisebb összege 500 Ft/nap.
/3/ A díjfizetési kötelezettség megállapítása során:
a) a létesítmény által elfoglalt közterület nagyságának meghatározásánál a létesítmény alapterületét és a használathoz szükséges legfeljebb 1 m szélességű csatlakozó terület mértékét kell figyelembe venni,
b) reklámtábla elhelyezése esetén a reklámmal borított felület nagysága a díjfizetés alapja,
c) minden megkezdett nap és töredék terület (m2-ben) egésznek számít.
/4/ A közterület-használati díjat
a) határozatlan idejű használat esetén minden megkezdett félévre előre, illetve a félév első hónapjának 15. napjáig,
b) határozott idejű használat esetén az engedély kiadását követő 8 napon belül, de legkésőbb a tényleges használat megkezdése előtt 72 órával kell megfizetni
/5/ A közterület-használati díjat postai utalványon vagy átutalással kell megtéríteni. A befizetés tényét a Polgármesteri Hivatal, illetve a Városgondnokság igazolvánnyal ellátott munkatársának felszólítására igazolni kell.
/6/ Az engedélyes a közterület-használati díjat a közterület tényleges használatára, illetőleg a közterületen létesítmény üzemeltetésére tekintet nélkül köteles megfizetni.
/7/ A díjfizetés nyilvántartásáról, kezeléséről és felhasználásáról, továbbá a be nem fizetett közterület-használati díjak behajtásáról a Városgondnokság gondoskodik.
Mentesség a közterület-használati díj fizetése alól
14. § /1/ Nem kell közterület-használati díjat fizetni:
a) a fegyveres erők, fegyveres testületek, rendészeti szervek, mentők, továbbá a polgári védelem, katasztrófavédelem és polgárőrség valamint a vízügyi szolgálat létesítményei elhelyezéséhez,
b) az önkormányzati beruházások kivitelezését végző természetes személyek, jogi személyek és jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaságoknak az általuk benyújtott kérelemben kért használati határidő lejártáig,
c) a közműveknek, postai és távközlési tevékenységekkel kapcsolatos létesítmények és berendezések elhelyezéséhez, valamint a köztisztasági szerveknek a feladatuk ellátását szolgáló közérdekű létesítményei elhelyezéséhez és a hibaelhárítási munkák végzéséhez,
d) a közforgalmú közúti közlekedési feladatot ellátó szerveknek a feladatuk ellátását szolgáló létesítmények elhelyezéséhez,
e) díszítés céljából a Polgármesteri Hivatal felé történő bejelentési kötelezettség mellett kihelyezett virágládák, virágkosarak elhelyezéséhez, függetlenül attól, hogy ki helyezi el,
f) a közvetlen életveszély elhárításának céljára szükséges területek igénybevételéhez,
g) jótékony, közcélú, sport- és kulturális rendezvények esetén,
h) országos és helyi választásokkal kapcsolatos hirdetések elhelyezése esetén,
i) az önkormányzat és az önkormányzati intézmények rendezvénynaptárban megjelölt rendezvényeinek megtartásához.
/2/ Nem terjed ki az /1/ bekezdésben meghatározott mentesség közforgalmú közúti közlekedési szervek közterületen elhelyezett állomáshelyein, fedett várakozó helyein lévő árusító és vendéglátóipari helyiségek által elfoglalt területekre.
A közterület-használat megszüntetése és az engedély megvonása
15. § /1/ A közterület-használat közérdekből kártalanítási és elhelyezési kötelezettség nélkül bármikor megszüntethető.
/2/ Ha a közterület-használat az /1/ bekezdésben meghatározott okból szűnik meg, a közterület-használati díjat az engedély megvonásáig terjedő időszakra kell megfizetni, az ezen felül befizetett közterület-használati díjat az engedély jogosultjának vissza kell téríteni.
/3/ Meg kell vonni az engedélyt, ha az engedélyes a közterületet nem az engedélyezett módon és célra használja, vagy a díjfizetési kötelezettségének az esedékesség időpontjáig nem tesz eleget.
/4/ A közterületet engedély nélkül, illetve a kiadott engedélytől eltérően használót az engedély nélküli közterület-használat azonnali megszüntetésére, illetve az engedély szerinti állapot fenntartására kell kötelezni.
/5/ Ha az engedélyes a közterület használatát meg kívánja szüntetni, kezdeményezi a megállapodás felbontását.
/6/ Ha az engedély érvényét veszti, az engedélyes a saját költségén köteles az eredeti állapotot – kártalanítás igénye nélkül – helyreállítani. A kötelezés az engedélyben elő kell írni.
/7/ Ha a közterület-használat a /3/, illetőleg /5/ bekezdés szerinti módon szűnik meg, a már esedékessé vált és befizetett közterület-használati díjat visszakövetelni nem lehet.
Közterület engedély nélküli használatának jogkövetkezményei
16. § /1/ A 13. § /1/ bekezdés szerinti használati díj fizetésének elmulasztása esetén a használati díjat be kell hajtani.
/2/ Aki közterületet engedélyhez kötött esetben engedély nélkül vagy az engedélyben foglalt feltételekről eltérő módon használja, az engedély nélküli vagy az eltérő használat tartamára az egyébként fizetendő közterület-használati díj összegén túl pótdíjat köteles fizetni. A pótdíj mértéke 5.000 Ft/nap, de maximum 100.000 Ft.
III. Fejezet
EGYES, KÖZTERÜLETEKEN FOLYTATOTT TEVÉKENYSÉGEK KÜLÖN SZABÁLYOZÁSA
Vásáros, mutatványos és kereskedelmi tevékenységekre vonatkozó külön rendelkezések
17. § /1/ Cirkuszi, mutatványos és kereskedelmi tevékenység csak az e célra kijelölt közterületen folytatható.
/2/ Vásár, búcsú-vásár, cirkuszi és mutatványos tevékenység kizárólag engedéllyel tartható, engedélyt csak kereskedelmi, vendéglátóipari, illetve mutatványos tevékenységet végzők részére adható.
/3/ Üzlettel nem rendelkező kereskedő kereskedelmi tevékenységét csak vásáron és piacon, külön feltételekkel folytathatja.
/4/ A város területén automata árusító berendezés a szükséges szakhatósági engedélyek birtokában helyezhető el, amennyiben az megfelel a városképi követelményeknek és nem akadályozza a biztonságos közlekedést.
/5/ Hangos bemondásra a város területén 10,00 és 16,00 óra közötti időszakban adható engedély.
/6/ Lakó-, pihenőövezet területén az ott lévő kereskedelmi egységek árufeltöltése csak 06,00 és 22,00 óra között engedélyezett, más területeken lévő kereskedelmi egységek jogszabályok alapján zajosnak minősíthető árurakodása 22,00 és 06,00 óra között esetileg engedélyezhető, rendszeres engedély nem adható.
Vendéglátó előkertekre vonatkozó külön rendelkezések
18. § /1/ Vendéglátóegységek üzemeltetői az üzletük előtti közterületre közvetlenül a homlokzattal érintkezve, szezonális jelleggel a gyalogos közlekedés részére legalább 1,5 m széles gyalogos sávot meghagyva, kizárólag asztalokat, székeket, ezek fölé napellenzőt, valamint a kitelepülés köré városképi követelményeknek megfelelő kerítést, vagy dísznövényeket helyezhetnek el.
/2/ A vendéglátó előkertben a vendéglátáshoz szorosan kapcsolódó berendezés az ÁNTSZ, valamint az Állategészségügyi és Élelmiszer Ellenőrző Állomás szakhatósági hozzájárulásával helyezhető el.
/3/ A kerthelyiség használata 22,00 óráig engedélyezhető.
/4/ A kerthelyiségben zeneszolgáltatás szabad és munkaszüneti napokon és azokat megelőző napon 22,00 óráig engedélyezhető ,azt követően zenés rendezvény nem tartható, kivétel ha a városi rendezvény megtartására ezt meghaladó időtartamra kerül sor.
/5/ A közérdek sérelmére okozott, a köznyugalmat tartósan és rendszeresen zavaró tevékenység esetén a közterület-használatot a Polgármesteri Hivatal megszünteti.
/6/ Vendéglátó előkertre kiadott közterület-használati engedély alapján a közterület használója jogosult a vendéglátó előkerten belül, illetve az előkert kerítésére külön díj felszámolása nélkül egy darab a vendéglátással kapcsolatos hirdetést tartalmazó 1 m2-nél nem nagyobb reklámtábla elhelyezésére.
Gépjárművek tárolására vonatkozó külön szabályok
19. § /1/ Közúti közlekedési szolgáltatáshoz használt 3.500 kg legnagyobb össztömeget meghaladó gépjármű közúton vagy más közterületen 20,00 és 6,00 óra közötti időben nem tárolható.
/2/ Egyes létesítményekhez különösen indokolt esetekben gépjárműparkoló, illetve rakodóhely bérbe adható.
20. § /1/ Forgalomképtelen gépjárművet főútvonalon, járdán, járdaszigeten nem, más közterületen engedély nélkül legfeljebb 15 napig lehet tárolni. A tárolás kezdő napjának számít a jármű forgalomképtelen gépjárművek nyilvántartásba történő felvételének naptári napja.
/2/ A forgalomképtelen járműre 30 nap eltelte után legfeljebb 15 napig közterület-használati engedély adható a 2. sz. mellékletben meghatározott díj fizetése mellett. A határidő leteltéig a tulajdonos a forgalomképtelen járművet saját költségén köteles elszállítani.
/3/ Azt az /1/ bekezdésben meghatározott járművet, melynek tulajdonosa az /1/, /2/ bekezdésben meghatározott idő alatt nem szállít el a közterületről, illetve amelynek tulajdonosa ismeretlen, a rendőrség, valamint a Polgármesteri Hivatal (továbbiakban együtt: elszállíttatók) a tulajdonos, vagy a gépjármű elhelyezőjének (továbbiakban: kötelezett) költségére és veszélyére, az e célra kijelölt helyre elszállíttatja és tárolja. (Városgondnokság telephelye). Azon gépjárművek elszállítását, melynek tulajdonosa, üzemben tartója ismeretlen, vagy ismeretlen helyen tartózkodik, 30 napos nyilvános közzétételt követően lehet végrehajtani.
/4/ Az elszállítás megkezdése előtt az elszállíttató a helyszínen köteles az elszállítandó járműről kívülről, továbbá – lehetőség szerint – belülről fényképfelvételt készíteni és a jármű leírását, felszereltségét, valamint – ha a jármű felnyitható – a benne található egyéb tárgyak felsorolását jegyzőkönyvben rögzíteni. A jegyzőkönyv felvételénél két hatósági tanú jelenléte szükséges.
/5/ A kijelölt helyre szállított gépjárművek tartásáról és őrzéséről az elszállítással megbízott felelős az elszállítás napjától számított legfeljebb 90 napig gondoskodik.
/6/ Az őrzéssel, tárolással megbízott a kötelezettnek – a szállítási, tárolási, őrzési költségek kiegyenlítése után – a gépjárművet köteles kiadni.
/7/ Az elszállíttató az észleléssel egyidejűleg felderíti a kötelezett személyét és ennek megállapítása után köteles felszólítani a /3/ bekezdésben meghatározott költségek megfizetésére, valamint a gépjárművek tárolási helyről történő azonnali elszállítására.
/8/ A jármű elszállításával, tárolásával, őrzésével és esetleges értékesítésével összefüggésben felmerült költségeket a Polgármesteri Hivatal állapítja meg.
/9/ A tárolási költség a 2. sz. melléklet szerinti díj, de legfeljebb 50.000 Ft. A tárolással kapcsolatosan felmerült költségeket indokolt esetben (szociális helyzet, jövedelmi viszonyok stb.) a polgármester ennél kisebb mértékben is megállapíthatja.
21. § /1/ A 20. § /5/ bekezdésében meghatározott ideig ki nem váltott járműveket, illetőleg azok tartozékait az őrzéssel megbízott vagy a Polgármesteri Hivatal – szakértő értékbecslése alapján – értékesítheti, annak eredménytelensége esetén a határidő lejárta után 30 napon belül a tárolt járművet meg kell semmisíteni.
/2/ Az /1/ bekezdés szerinti értékesítés során befolyt összegből a
20. § /6/ bekezdésben meghatározott költségek levonása után fennmaradó összeget az önkormányzat 5 évig nyilvántartja, melynek kifizetését a jármű tulajdonosa ezen időn belül követelheti.
IV. Fejezet
KÖZLEKEDÉSI TERÜLETEK, ZÖLDFELÜLETEK ÉS ERDŐK VÉDELME, HASZNÁLATA ÉS FENNTARTÁSA
22. § /1/Közlekedési területek besorolása:
a) települési főutak: az országos mellékutak elkerülő szakaszaival kiváltott megmaradó KM. utak belterületi nyomvonalai (üdülőterületi főút, Kossuth út, Hősök-tere, Szent István út, Kiss József út, Bajcsy Zsilinszky út)
b) települési mellékutak (gyűjtőutak: Széchenyi út, Damjanich út, Szabadság út, Dobó út, Arany János út, Bacsó Béla út, Vörösmarty út, Rákóczi út, Jókai út
c) települési kiszolgáló utak: az előzőeken kívüli lakóutak, parkolók
d) kiemelt külterületi kiszolgáló utak (a belterületi területegységek összekötését szolgáló utak 6 m szélességben
e) egyéb külterületi utak:
i) vasútvonal, vasútállomás területe, szintbeli közúti – vasúti kereszteződés
/2/ A közút nem közlekedési célú igénybevételéhez a közútkezelő hozzájárulása szükséges.
/4/ A rendelet
3. § /2/ bekezdés szerinti strandkörnyéki és vásártéri zónában meghatározott időszakra egyedi használattól függő díjfizetés kerül megállapításra. A díjfizetés mértékét a 2. sz. melléklet tartalmazza. A díjat az erre kijelölt hely igénybevétele során a várakozóhely bejáratánál elhelyezett parkolóőri pénztárfülkénél kell megtéríteni.
/5/ Mezőcsát Önkormányzatának Képviselő-testülete a város parkoló területeinek üzemeltetésére pályázatot írhat ki. A nyertes pályázó a használat feltételeit szabályzatban rögzíti.
Zöldfelületekre vonatkozó szabályozás
23. § /1/ A parkokat és az egyéb zöldfelületeket, játszótereket csak rendeltetésszerűen szabad használni.
/2/ A közhasználatú zöldfelületek nem rendeltetésszerű használata, más célra történő használata, illetőleg változást eredményező beavatkozás csak jelen rendelet szerinti, és közterület-használati engedély alapján végezhető.
/3/ A közparkokban csak a város rendeltetésszerű működéséhez feltétlenül szükséges közművek helyezhetők el.
/4/ Zöldfelületi nyilvántartást kell vezetni a kaszálandó területekről és a zöldfelületen épített burkolatról.
24. § /1/ Közterület-bontási tervek esetén favédelmi tervet kell készíteni, melynek tartalmazni kell a fa fajtáját, darabszámát és 130 cm magasságban mért körátmérőjét.
/2/ A tervekben meghatározott építési területen megmaradó növényzet védelméről az engedélyesnek kell gondoskodni.
/3/ Ha a növényzet a kivitelezési munkák miatt megsérült és ennek következtében kipusztul, a kivitelező köteles az építés befejezését követő 1 éven belül a növényzetet pótolni.
/4/ A favédelmi terv betartását a bontás és építés ideje alatt az engedélyt kiadó köteles ellenőrizni.
/5/ A közhasználatú zöldterületek megjelenési formájának megváltoztatása (metszés, koronaalakítás stb.) a Polgármesteri Hivatallal előzetesen egyeztetett megállapodás szerint történhet.
Zöldfelületek fenntartása, felügyelete
25. § /1/ A közhasználatú zöldfelületek fenntartásáról, az ott lévő növényzet és köztárgyak megóvásáról és felújításáról a költségvetésben e célra elkülönített keret terhére a Polgármesteri Hivatal gondoskodik.
/2/ A Polgármesteri Hivatal a zöldfelületek fenntartását éves ütemterv alapján végzi.
/3/ A zöldfelületek gondozását a Polgármesteri Hivatal megbízása alapján a Városgondnokság végzi.
/4/ A megbízott feladatait a kezelt zöldfelületek megjelölésével szerződésben kell rögzíteni és szabályozni.
Játszó- és játékterek, labdaterek használatára vonatkozó külön szabályok
26. § /1/ A játszóterek játszófelszereléseit csak 14 éven aluli gyermekek 07,00 – 21,00 óra között használhatják.
/2/ A 6 éven aluli gyermekek a játszótereken csak felnőtt személy felügyeletével tartózkodhatnak.
/3/ A játszószereket nyilvántartásba kell venni.
/4/ A játszószerek és játszófelszerelések csak rendeltetésszerűen a játszószer típusának és a korcsoportnak megfelelően vehetők igénybe. A korcsoportnak nem megfelelően használó engedély nélküli használónak minősül, ellene a vonatkozó jogkövetkezményeket kell érvényesíteni.
Erdőterület használatára vonatkozó külön szabályok
27. § /1/ Az erdőterületek a rendeltetésüknek megfelelően használhatók.
/2/ A rendeltetéstől eltérő használathoz, az erdőterület igénybevételéhez, rendeltetésének megváltoztatásához erdészeti hatóság előzetes engedélye szükséges.
/3/ Erdőterületek rendeltetésének megváltozása csak a MÉSZ vonatkozó előírása szerint engedélyezhető. Az engedély megadásához a területet a művelésből ki kell vonni és az engedély szerinti fapótlást a megadott határidőn belül el kell végezni.
V. Fejezet
VÉDETT KÖZTERÜLETRE VONATKOZÓ KÜLÖN ELŐÍRÁSOK
28. § /1/ Jelen rendelet 3. § /2/ bekezdés a) pontjában megjelölt védett területen belül kizárólag kulturális, sport, közösségi, jótékonysági célú és ünnepi rendezvények szervezhetők.
/2/ Az /1/ bekezdés szerinti programok és az azokhoz kapcsolódó létesítmények konkrét lebonyolításának és elhelyezésének szabályait a Településfejlesztési, Vagyongazdálkodási és Vállalkozási Bizottság véleményének figyelembevételével az ezen rendeletben foglaltakat alapul véve a polgármester állapítja meg.
/3/ Az /1/ bekezdésben meghatározott rendezvényeket úgy kell megszervezni, hogy az a gyalogos közlekedést ne akadályozza.
/4/ A központi tér területen vételezett villamos energia szolgáltatásért az önkormányzat a közterület-használati díjon felül 500 Ft/nap rendelkezésre állási díjat állapít meg, amit a közterület használati engedélyben meghatározott módon kell megfizetni.
/5/ Az /1/ bekezdés szerinti területen önálló hirdető berendezés elhelyezésére engedély nem adható. Ez a rendelkezés nem vonatkozik fenti területen üzemelő üzletekre, amennyiben hirdető berendezést az üzletük homlokzatán kívánnak elhelyezni.
/6/ Az /1/ bek. szerinti területen lévő közvilágítási lámpaoszlopokon reklámtábla létesítésére nem adható engedély.
/7/ A
3. § /2/ bekezdés a) pontja szerinti területen a felület nagyságától függetlenül reklám, fényreklám, cég- és címtábla csak építési engedély alapján helyezhető el. A területen 2 m
2-nél nagyobb felületű reklám nem helyezhető el.
/8/ Alkalmi, illetve idényjellegű árusítás céljára közvetlenül az üzlet előtti közterület igénybevételére – az engedélyezett városi rendezvények kivételével – csak az ott telephellyel rendelkező üzletek tulajdonosai, bérlői, illetve használói részére, az üzletben ténylegesen forgalmazott termékek árusítására közterület-használati engedély adható. A kitelepülés csak mobil, mozgatható árusítóhely üzemeltetésével engedélyezhető, ha az a közlekedést nem akadályozza és a városképi követelményeknek megfelel.
/9/ Vendéglátó egységek kerthelyiséggel történő kitelepülése a városképbe illő, esztétikus berendezéssel akkor engedélyezhető, ha az a gyalogos forgalmat nem akadályozza és a zöldterületet nem érinti és a városképi előírásoknak maradéktalanul megfelel.
/10/ Közterület-használati engedély adható a működési jogosultsággal rendelkező képző- és előadóművészeknek, zenekaroknak.
/11/ Idényjellegű árusításra közterület-használati engedély adható virágárusítás, továbbá nép- és iparművészeti alkotások árusítása céljára szolgáló mobil árusítóhelyekre.
/12/ Az /1/ bekezdésben megjelölt területen a parkosított és gondozott zöldterületek védelmét fokozottan biztosítani kell, így azt a rendezvény elhelyezése érdekében csak kivételes esetben lehet engedélyezni.
/13/ A városközponti park területe csak gyalogos forgalommal vehetők igénybe.
VI. Fejezet
KÖZTERÜLET BONTÁS UTÁNI HELYREÁLLÍTÁSÁRA VONATKOZÓ KÜLÖN SZABÁLYOK
A közterület-bontás feltételei
29. § /1/ Közterületet építési célra igénybe venni, így különösen felbontani a kezelő hozzájárulásának birtokában és az abban foglalt előírás szerint szabad.
/2/ Közterület-bontás iránti kérelmet a 7. § /3/, /4/ bekezdés előírásai szerint kell megkérni.
/3/ A közterület november 15. és február 28. közötti időszakban történő felbontása, valamint új burkolat elkészültétől számított 5 éven belüli ismételt felbontás csak a kezelő külön hozzájárulásával történhet.
/4/ A közterület bontással történő igénybevételéért a rendelet 2. sz. melléklete szerint megállapított díjat kell fizetni.
/5/ Amennyiben az igénybe vevő olyan mértékű közterület-bontáshoz kér hozzájárulást, amely munkát valamilyen okból szakaszolni kell, a hozzájárulást szakaszolva kell megadni. Ilyen esetben
a) az ideiglenes helyreállítás határidejét,
b) a végleges helyreállítás határidejét külön-külön kell megállapítani.
/6/ Amennyiben a hozzájárulásban foglalt határidő lejárt, a munkavégzés engedély nélkülinek minősül és arra az engedély nélküli használat előírásait kell alkalmazni.
/7/ A Rendelet
4. § (20.) pontjában meghatározott közútkezelő forgalombiztonsági okokból a közterület azonnali helyreállítását előírhatja.
/8/ A közútkezelő műszakilag indokolt esetben a közművezeték építését csak átfúrással (sajtolással) engedélyezheti.
A közterület helyreállítása
30. § /1/ A közterület helyreállítása csak a hozzájárulásban meghatározott és arra jogosultsággal rendelkező felelős műszaki vezető irányításával végezhető. A munkálatok végzésével kapcsolatosan a tulajdonos felelősséggel tartozik.
/2/ Munkaárokba szerves anyagot, építési törmeléket, szemetet visszatölteni tilos. A munkaárok csak földdel, vagy az előírt anyaggal tölthető fel. A visszatöltött anyagot a vonatkozó szabványok szerint tömöríteni kell, az ezt igazoló bizonylatokat az útkezelő részére be kell nyújtani.
/3/ A burkolat bontás utáni helyreállítását az alábbiak szerint kell végezni:
a) A helyreállítást a felbontottal azonos teherbírású és minőségű pályaszerkezet építésével kell végezni és a vonatkozó műszaki előírás alapján a forgalmi terhelésnek megfelelő pályaszerkezettel kell kiépíteni. A gyalogjárdák és kerékpárutak nyomvonalas helyreállítását rétegenként szélesedő átlapolással kell elvégezni.
b) Valamennyi út, járda, gyalogút és kerékpárút 5 éven belül, a közműszolgáltatók által végzett nyomvonalas közműépítés miatti felbontása esetén az érintett közterületet teljes szélességében és teljes pályaszerkezetében újra kell építeni.
c) 5 évnél régebbi burkolatú út, járda, gyalogút hosszirányú nyomvonalas felbontása esetén:
ca) gyalogjárda, gyalogút, kerékpárút esetén a kopóréteget teljes szélességben újra kell építeni,
cb) út esetén:
- nagyforgalmú aszfaltbeton burkolatnál nyomvonalas helyreállítást kell elvégeztetni rétegenként szélesedő átlapolással és teljes szélességben 4 cm vastag burkolaterősítést kell kiviteleztetni,
- kis- és közepes forgalmú aszfaltbeton burkolatnál nyomvonalas helyreállítást kell elvégeztetni rétegenként szélesedő átlapolással és teljes szélességben két rétegű kevert emulziós záró-réteget kell kialakítani,
- utántömörödő itatott makadám vagy portalanított makadám burkolatnál nyomvonalas helyreállítás után teljes szélességben két rétegű felületi bevonatot kell készíttetni.
Amennyiben 5 évnél régebbi burkolatú út, járda, vagy kerékpárút két vagy több keresztirányú nyomvonallal felbontásra kerül, akkor nyomvonalas helyreállítás után az út burkolatát telekhosszban vagy a két bontás között teljes szélességben kell helyreállítani, a járda és kerékpárutat pedig fel kell bontani vagy le kell marni és újra kell építeni.
d) A burkolatbontásokat úgy kell elvégeztetni, hogy a bontással a nem érintett részek károsodást ne szenvedjenek.
- A burkolat bontását hengerelt vagy öntött-aszfalt, továbbá beton burkolat esetén gyémánt vágókoronggal függőleges élekkel kell elvégezni.
- Makadám rendszerű burkolatoknál egyéb bontószerszám használata engedélyezett. A bontás során minden esetben törekedni kell az egyenes vonalakkal határolt szabályos idomok kijelölésére.
e) Foltos vagy nyomvonalas helyreállítás esetén a régi és az új aszfalt közti csatlakozási pontoknál a hézagkiöntését a hézag felbővítésével, tisztításával, a felületek felmelegítésével és modifikált bitumenes hézagkiöntéssel kell elvégezni.
f) Az újjáépítés esetén a teljes pályaszerkezetet minősíteni kell.
A minősítéshez szükséges méréseket 200 út-folyóméterenként kell elvégezni. A minősítés során a vonatkozó szabványelőírásokat kell alkalmazni.
g) Ideiglenes helyreállításra akkor kerülhet sor, ha az időjárási körülmények nem teszik lehetővé a technológiai előírásoknak megfelelő helyreállítást. Az ideiglenes helyreállítás folyamatos fenntartásáról az engedélyes köteles gondoskodni.
Az ideiglenes helyreállítás módja:
- a települési mellékutak (gyűjtőutak esetén a végleges helyreállításig szendvicsbeton
- települési kiszolgáló (belterületi) utak esetén felső rétegként a felépítmény helyett mészkőmurva alkalmazható.
h) A közút burkolatának megbontása csak a tervben megjelölt mértékben történhet, szükségtelen megbontással, illetve burkolatrongálással okozott kárét az engedélyes és a kivitelező egyetemleges felelősséggel tartozik, melyet az átadás időpontjáig ki kell javítani.
i) Amennyiben a kivitelező nem a szabványoknak megfelelően végzi az útbontást és helyreállítást, a közútkezelő a közút védelmében az építés alatt az engedélyest technológiai módosításokra kötelezheti, aminek költségeit az engedélyesnek viselnie kell.
/4/ Zöldterületen végzett bontások esetén a kivitelező köteles a visszatöltés során a felső 30 cm mélységig talajcserét végezni, majd a területet eredeti állapotnak megfelelően helyreállítani.
/5/ A helyreállított burkolatot, zöldterületet átadás-átvételi eljárás keretében kell átadni a tulajdonosnak, a zöldterület fenntartási munkáival megbízott vállalkozónak, illetve a közútkezelőnek.
31. § /1/ A közlekedési hatóság – a közútkezelő kérelme alapján – pótdíj megfizetésére kötelezetheti a hozzájárulás nélküli, vagy a hozzájárulásban foglaltaktól eltérő közterületet igénybevevőt.
/2/ Ha a közút ideiglenes, vagy végleges helyreállítása műszakilag nem megfelelő, továbbá, ha a meghatározott határidőre előírt munkákat a kivitelező nem fejezi be – az /1/ bekezdésben meghatározott pótdíj kiszabásán túlmenően a közlekedési hatóság – a közútkezelő kérelme alapján – az igénybevevőt az eredeti állapot helyreállítására, a hozzájárulásban előírt feltételek betartására, illetve a közút állapotának védelmi és a forgalom biztonsága érdekében szükséges intézkedések megtételére kötelezi.
/3/ Amennyiben a közút ideiglenes vagy végleges helyreállítása során balesetveszélyes helyzet alakul ki a közúton, a közútkezelő a balesetveszélyt köteles megszüntetni, az elvégzett munka költségét azonban a közlekedési hatóság – a közút kezelőjének kérelme alapján – az igénybevevőre ráterheli.
/4/ Az engedélyes a helyreállításért szavatossággal tartozik. A szavatosság időtartama 1 év, melyet az engedélyben ki kell kötni.
A beruházóra vonatkozó előírások
32. § /1/ A beruházó köteles:
a) A kivitelezés megkezdése előtt 3 nappal a közút kezelőjét értesíteni.
b) Új burkolat készítése előtt, valamint a közterület alatt húzódó vezetékrendszer építése esetén fel kell hívni az érintett ingatlan tulajdonosainak (kezelőinek, használóinak) figyelmét, hogy a megadott határidőn belül végeztessék el a közműbekötéseket és gondoskodjanak a szükséges védőcsövek elhelyezéséről, valamint megépítéséről.
c) A jelentősebb útépítési, korszerűsítési, magas- és mélyépítési, közműépítési, felújítási munkálatok megkezdése előtt az illetékes hatóságok, az érintett közművek kezelői és kivitelezők bevonásával egyeztető tárgyalást tartani az egyes részmunkák határidőre történő elvégzése és szakszerű végrehajtása érdekében.
d) A közterület-bontással kapcsolatos közútkezelői hozzájárulást megkérni.
e) A közterület (burkolt, zöld) végleges helyreállítását megrendelni.
f) Amennyiben az érintett területen forgalomkorlátozásra, útlezárásra kerül sor, vagy a munkák nagyobb területet érintenek, a lakókat a bontási munkák megkezdése előtt 8 nappal a sajtó útján értesíteni kell a bontás kezdésének és a helyreállítás befejezésének várható időpontjáról. Forgalomterelés, forgalomkorlátozás esetén a lakosságot sajtó útján vagy írásos értesítéssel kell tájékoztatni.
g) A munkaterület átadástól a műszaki átadás-átvételig a nem megfelelő munkavégzésből, táblázásból adódó károkért, balesetekért a felelősség a beruházót terheli.
h) A közműépítés során, ha a közút igénybevétele teljes útelzárással jár, terelő utat kell igénybe venni. Ha a forgalom megkívánja, a terelőút megerősítéséről gondoskodni kell. Az építés befejezése után a terelőút, illetve az építkezést kiszolgáló utak helyreállítását a 30. § /3/ bekezdésben meghatározottak szerint, a közútkezelő előírásai alapján kötelesek elvégezni.
i) A beruházó a vezetékek bemérésére vonatkozó helyszínrajzot – a közműtérképekre történő átvezetés érdekében – köteles az illetékes közműkezelő szervnek benyújtani. A bemérést csak arra jogosult személy végezheti.
/2/ Olyan munkáknál, amelyeken egyidejűleg több kivitelező dolgozik, a közút kezelője előírhatja a beruházónak tevékenységre vonatozó, összevont építési ütemterv készíttetését.
A kivitelezőre vonatkozó előírások
33. § /1/ A kivitelező a közterület bontását csak a közútkezelő hozzájárulása után kezdheti meg, és a munkákat az abban foglaltak szerint végezheti el.
/2/ A kivitelező köteles:
a) a közút és a járda bontása esetén a bontás és az ideiglenes helyreállítás teljes ideje alatt (a végleges helyreállításig) gondoskodni a forgalom szabályozásáról, a balesetveszély megelőzéséről és a folyamatos helyreállításról,
b) gondoskodni a folyamatos munkavégzésről,
c) a munkahelyet és a felvonulási területet tisztán tartani,
d) a munka során a növényzet, valamint a területen található geodéziai jelek védelméről gondoskodni,
e) a felesleges földet, törmeléket, hulladékot és szemetet folyamatosan elszállítani az engedélyezett hulladéklerakó telephelyre,
f) az érintett területen a lakók bejárását, illetve a szemétszállító jármű munkája zavartalanságát biztosítani, vagy a hulladékgyűjtés többletköltségét megtéríteni,
g) a munkálatok elvégzése után a végleges helyreállításig a nyomvonalat biztonságos közlekedésre alkalmas állapotban tartani, a keletkező süllyedéseket folyamatosan és azonnal szintbe feltölteni. A nem megfelelő helyreállításból adódó károkért, balesetekért a felelősség az engedélyest terheli,
h) a munka befejezése után gondoskodni az eredeti állapotnak megfelelő forgalmi rend visszaállításáról,
i) a műszaki átadás-átvételi eljárás során – melyre meg kell hívni a közútkezelőt, és a zöldterület helyreállításával megbízottat – a földmű és a pályaszerkezet minősítési vizsgálatáról szóló méréseket (jegyzőkönyvet) bemutatni.
/3/ A munka átadás-átvételét követő 3 éven belül bekövetkező károkért, balesetekért a kivitelező a felelős, kivéve, ha bizonyítható, hogy a balesetet kiváltó ok nincs a kivitelezéssel összefüggésben.
A közterület-bontás utáni helyreállítás ellenőrzése
34. § /1/ A közterület-bontási hozzájárulást a helyszínen kell tartani, az ellenőrzést végző szerv kérésére fel kell mutatni.
/2/ Ellenőrzésre jogosultak:
1. A Polgármesteri Hivatal kijelölt dolgozója,
2. Közútkezelő
VII. Fejezet
Vegyes és záró rendelkezések
Szabálysértési rendelkezések
35. § /1/ Aki ezen rendelet 5. § /1/, /2/ bekezdés a), b), c) pontjaiban, /5/ bekezdés b), c), d), e), f) pontjaiban, a 6. § /4/ bekezdés a), b), c), d), e), f), g) pontjaiban, a 6. § /6/ bekezdésében, a 9. § /5/ bekezdésében, a 10. § /1/, /2/, /3/, /4/, /5/, /6/, /7/ bekezdéseiben, a 13. § /5/ bekezdésében, a 17. § /1/, /4/ bekezdésében, a 18. § /1/, /4/ bekezdésében, a 22. § /6/ bekezdésében, a 23. § /1/ bekezdésében, a 25. § /2/ bekezdésében, a 26. § /1/ bekezdésében, a 28. § /7/, /12/, /13/ bekezdésében, a 28. § /14/ bekezdés a) pontjában, a 29. § /3/ bekezdésében, a 31. § /1/, /2/, /3/, /4/ bekezdéseiben, a 32. § /1/ bekezdés a), d), e), f), h), i) pontjaiban, a 33. § /1/ és /2/ bekezdés a), b), c), d), e), f), g), h), i) pontjaiban, valamint a 34. § /1/ bekezdésében foglalt kötelezettségeknek nem tesz eleget, illetve a tilalmakat megszegi – amennyiben a cselekmény nem minősül bűncselekménynek, illetve magasabb szintű jogszabály eltérően nem rendelkezik -, szabálysértést követ el és 30.000 Ft-ig terjedő pénzbírsággal sújtható.
/2/ Az /1/ bekezdésben meghatározott szabálysértés miatt az önkormányzat jegyzője vagy a rendőrség 10.000 Ft-ig terjedő helyszíni bírságot szabhat ki.
/3/ A
26. § /2/ bekezdés megszegése esetén, a 6 éven aluli gyermek törvényes képviselője tartozik felelősséggel.
/4/ A közterület-használat engedélyezésével kapcsolatos ügyekben a polgári jog által nem szabályozott kérdésekben e rendelet rendelkezéseit kell alkalmazni.
36. § /1/ E rendelet rendelkezései 2007. június 1. napján lépnek életbe.
A hatályba lépéskor folyamatban lévő ügyekben is e rendelet szerint kell eljárni.