ÚJFEHÉRTÓ VÁROS ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 7/2007 (I.26.) ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE
a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátásokról és azok igénybevételének rendjéről
Hatályos: 2008. 01. 29- 2021. 12. 20ÚJFEHÉRTÓ VÁROS ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 7/2007 (I.26.) ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE
a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátásokról és azok igénybevételének rendjéről1
Újfehértó Város Önkormányzat Képviselő-testülete a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény /továbbiakban Szt./ 58/B. §. (2) bekezdésében, 60. §. (4) bekezdésében, 62. §. (2) bekezdésében, a 92. §. (1)-(2) bekezdésében valamint a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 16. § (1) bekezdésben biztosított jogkörében eljárva a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátásokról és azok igénybevételének rendjéről az alábbi rendeletet alkotja:
A rendelet hatálya
1. § A rendelet hatálya kiterjed:
a) az önkormányzat területén bejelentett lakóhellyel rendelkező magyar állampolgárokra
b) bevándorlási engedéllyel rendelkező személyekre
c) a letelepedési engedéllyel rendelkező személyekre
d) a magyar hatóság által menekültként elismert személyekre
e) az Sztv. 7. §. (1) bekezdésében meghatározott ellátások tekintetében az Európai Szociális Kartát megerősítő országoknak a külföldiek beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2001. évi XXXIX. törvény rendelkezései szerint jogszerűen Magyarországon tartózkodó állampolgáraira,
f) a munkavállalók Közösségen belüli szabad mozgásáról szóló 1612/68/EGK tanácsi rendeletben meghatározott jogosulti körbe tartozó személyre, amennyiben az ellátás igénylésének időpontjában érvényes tartózkodási engedéllyel rendelkezik.
A személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások – e rendelet szerinti -rendszere
2. § (1) Újfehértó Város Önkormányzata az alábbi személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátási formákat biztosítja:
SZEMÉLYES GONDOSKODÁS KERETÉBE TARTOZÓ SZOCIÁLIS ALAPSZOLGÁLTATÁSOK, SZAKOSÍTOTT ELLÁTÁS
3. § .
(1) A tanyagondnoki szolgáltatás célja a külterületi vagy egyéb belterületi, valamint a tanyasi lakott helyek intézményhiányából eredő hátrányainak enyhítése, az alapvető szükségletek kielégítését segítő szolgáltatásokhoz, közszolgáltatáshoz, valamint egyes alapszolgáltatásokhoz való hozzájutás biztosítása, továbbá az egyéni, közösségi szintű szükségletek teljesítésének segítése.
(2) A szolgáltatás közvetlen, személyes szolgáltatások körébe tartozó alapfeladata:
a) a közreműködés
aa) az étkeztetésben,
ab) a házi segítségnyújtásban,
ac) a közösségi és szociális információk szolgáltatásában;
b) az egészségügyi ellátáshoz való hozzájutás biztosítása, így
ba) a háziorvosi rendelésre szállítás,
bb) az egyéb egészségügyi intézménybe szállítás,
bc) a gyógyszerkiváltás és a gyógyászati segédeszközökhöz való hozzájutás biztosítása;
c) az óvodáskorú, iskoláskorú gyermekek szállítása, így
ca) az óvodába, iskolába szállítás,
cb) az egyéb gyermekszállítás.
(3) A szolgáltatás közvetlen, személyes szolgáltatások körébe tartozó kiegészítő feladata: a lakossági szolgáltatások, így
a) a közösségi, művelődési, sport- és szabadidős tevékenységek szervezése, segítése,
b) az egyéni hivatalos ügyek intézésének segítése, lakossági igények továbbítása,
c) az egyéb lakossági szolgáltatások, illetve az (2) bekezdés a) pontjában meghatározottakon kívüli egyéb alapszolgáltatások biztosításában való közreműködés.
(4) A szolgáltatás, az önkormányzati feladatok megoldását segítő, közvetett szolgáltatása:
a) az ételszállítás önkormányzati intézménybe,
b) az önkormányzati információk közvetítése a lakosság részére.
Étkeztetés
4. § .
(1) Az étkeztetés keretében azoknak a szociálisan rászorultaknak a legalább napi egyszeri meleg étkezéséről kell gondoskodni, akik azt önmaguk, illetve eltartottjaik részére tartósan vagy átmeneti jelleggel nem képesek biztosítani, különösen
a) koruk,
b) egészségi állapotuk,
c) fogyatékosságuk, pszichiátriai betegségük,
d) szenvedélybetegségük, vagy
e) hajléktalanságuk
miatt.
(2) [2]Az (1) bekezdés alkalmazásában kora alapján jogosult az étkeztetésre az a személy, aki
5. § .
(1) A házi segítségnyújtás keretében biztosítani kell
a) az alapvető gondozási, ápolási feladatok elvégzését,
b) az önálló életvitel fenntartásában, az ellátott és lakókörnyezete higiéniás körülményeinek megtartásában való közreműködést,
c)a veszélyhelyzetek kialakulásának megelőzésében, illetve azok elhárításában való segítségnyújtást.
(2) A házi segítségnyújtás igénybevétele szempontjából szociálisan rászorult az, akinek egészségi állapota indokolja a szolgáltatás biztosítását.
(3) A (2) bekezdés szerinti feltétel fennállását külön jogszabály szerint kell igazolni.
6. § .
(1) A családsegítés a szociális vagy mentálhigiénés problémák, illetve egyéb krízishelyzet miatt segítségre szoruló személyek, családok számára az ilyen helyzethez vezető okok megelőzése, a krízishelyzet megszüntetése, valamint az életvezetési képesség megőrzése céljából nyújtott szolgáltatás.
(2) A családsegítés keretében biztosítani kell
a) a szociális, életvezetési és mentálhigiénés tanácsadást,
b) az anyagi nehézségekkel küzdők számára a pénzbeli, természetbeni ellátásokhoz, továbbá a szociális szolgáltatásokhoz való hozzájutás megszervezését,
c) a családgondozást, így a családban jelentkező működési zavarok, illetve konfliktusok megoldásának elősegítését,d) közösségfejlesztő, valamint egyéni és csoportos terápiás programok szervezését,
e) a tartós munkanélküliek, a fiatal munkanélküliek, az adósságterhekkel és lakhatási problémákkal küzdők, a fogyatékossággal élők, a krónikus betegek, a szenvedélybetegek, a pszichiátriai betegek, a kábítószer-problémával küzdők, illetve egyéb szociálisan rászorult személyek és családtagjaik részére tanácsadás nyújtását,
f) a családokon belüli kapcsolaterősítést szolgáló közösségépítő, családterápiás, konfliktuskezelő mediációs programokat és szolgáltatásokat, valamint a nehéz élethelyzetben élő családokat segítő szolgáltatásokat.
Jelzőrendszeres házi segítségnyújtás
7. § .
(1) A jelzőrendszeres házi segítségnyújtás a saját otthonukban élő, egészségi állapotuk és szociális helyzetük miatt rászoruló, a segélyhívó készülék megfelelő használatára képes időskorú vagy fogyatékos személyek, illetve pszichiátriai betegek részére az önálló életvitel fenntartása mellett felmerülő krízishelyzetek elhárítása céljából nyújtott ellátás.
(2) A jelzőrendszeres házi segítségnyújtás keretében biztosítani kell
a) az ellátott személy segélyhívása esetén az ügyeletes gondozónak a helyszínen történő haladéktalan megjelenését
b) a segélyhívás okául szolgáló probléma megoldása érdekében szükséges azonnali intézkedések megtételét,
c) szükség esetén további egészségügyi vagy szociális ellátás kezdeményezését.
(3) A jelzőrendszeres házi segítségnyújtás igénybevétele szempontjából szociálisan rászorult
a) az egyedül élő 65 év feletti személy,
b) az egyedül élő súlyosan fogyatékos vagy pszichiátriai beteg személy, vagy
c) a kétszemélyes háztartásban élő 65 év feletti, illetve súlyosan fogyatékos vagy pszichiátriai beteg személy, ha egészségi állapota indokolja a szolgáltatás folyamatos biztosítását.
(4) A (3) bekezdés c) pontja szerinti esetben a háztartásban élő kiskorú személyt nem kell figyelembe venni.
(5) A súlyos fogyatékosságot az Szt. 65/C. § (5)-(7) bekezdése szerint, a pszichiátriai betegséget és az egészségi állapot miatti indokoltságot külön jogszabály szerint kell igazolni.
Közösségi ellátások
8. § .
A pszichiátriai, illetve a szenvedélybetegek részére a közösségi alapellátás keretében biztosítani kell
a) a lakókörnyezetben történő segítségnyújtást az önálló életvitel fenntartásában,
b) a meglevő képességek megtartását, illetve fejlesztését,
c) a háziorvossal és a kezelőorvossal való kapcsolattartás révén a szolgáltatást igénybe vevő állapotának folyamatos figyelemmel kísérését,
d) a pszichoszociális rehabilitációt, a szociális és mentális gondozást,
e) az orvosi vagy egyéb terápiás kezelésen, szolgáltatásban, szűrővizsgálaton való részvétel ösztönzését és figyelemmel kísérését,
f) megkereső programok szervezését az ellátásra szoruló személyek elérése érdekében.
9. §.
(2) A támogató szolgáltatás feladata a fogyatékosság jellegének megfelelően különösen
a) az alapvető szükségletek kielégítését segítő szolgáltatásokhoz, közszolgáltatásokhoz való hozzájutás biztosítása (speciális személyi szállítás, szállító szolgálat működtetése),
b) az általános egészségi állapotnak és a fogyatékosság jellegének megfelelő egészségügyi-szociális ellátásokhoz, valamint a fejlesztő tevékenységhez való hozzájutás személyi és eszközfeltételeinek biztosítása,
c) információnyújtás, ügyintézés, tanácsadás, a tanácsadást követően a társadalmi beilleszkedést segítő szolgáltatásokhoz való hozzájutás biztosítása,
d) a jelnyelvi tolmácsszolgálat elérhetőségének biztosítása,
e) segítségnyújtás a fogyatékos személyek kapcsolatkészségének javításához, családi kapcsolatainak erősítéséhez speciális, önsegítő csoportokban való részvételükhöz,
f) egyes szociális alapszolgáltatási részfeladatok biztosítása a fogyatékos személyek speciális szükségleteihez igazodóan,
g) segítségnyújtás a fogyatékos emberek társadalmi integrációjának megvalósulásához, valamint a családi, a közösségi, a kulturális, a szabadidős kapcsolatokban való egyenrangú részvételhez szükséges feltételek biztosítása,
h) a fogyatékos személy munkavégzését, munkavállalását segítő szolgáltatások elérhetőségének, igénybevételének elősegítése.
(3) A támogató szolgáltatás igénybevétele során szociálisan rászorultnak minősül a súlyosan fogyatékos személy.
(4) A (3) bekezdés alkalmazásában súlyosan fogyatékos a külön jogszabály szerinti fogyatékossági támogatásban, vakok személyi járadékában, illetve magasabb összegű családi pótlékban részesülő személy.
(5) A súlyos fogyatékosságot igazolni lehet
a) az ellátás megállapítását, illetve folyósítását igazoló határozattal vagy más okirattal,
b) az ellátás megállapításának alapjául szolgáló, a fogyatékosság fennállását igazoló szakvéleménnyel.
Nappaliellátás
10. §.
a) tizennyolcadik életévüket betöltött, egészségi állapotuk vagy idős koruk miatt szociális és mentális támogatásra szoruló, önmaguk ellátására részben képes személyek,
b) tizennyolcadik életévüket betöltött, fekvőbeteg-gyógyintézeti kezelést nem igénylő pszichiátriai betegek, illetve szenvedélybetegek,
c) harmadik életévüket betöltött, önkiszolgálásra részben képes vagy önellátásra nem képes, de felügyeletre szoruló fogyatékos, illetve autista személyek
részére biztosít lehetőséget a napközbeni tartózkodásra, társas kapcsolatokra, valamint az alapvető higiéniai szükségleteik kielégítésére, továbbá igény szerint megszervezi az ellátottak napközbeni étkeztetését.
Időskorúak gondozóháza
11. § .
(1) Az idősek gondozóházába azok az időskorúak, valamint azok a 18. életévüket betöltött beteg személyek vehetők fel, akik önmagukról betegségük miatt vagy más okból otthonukban időlegesen nem képesek gondoskodni.
(2) Az időskorúak gondozóháza ideiglenes jelleggel legfeljebb egyévi időtartamra teljes körű ellátást biztosít.
(3) Az átmeneti elhelyezés különös méltánylást érdemlő esetben az intézmény orvosa szakvéleményének figyelembevételével egy alkalommal, egy évvel meghosszabbítható.
A SZEMÉLYES GONDOSKODÁS KERETÉBE TARTOZÓ SZOCIÁLIS ELLÁTÁSOK IGÉNYBEVÉTELÉNEK, MEGSZÜNÉSÉNEK/MEGSZŰNTETÉSÉNEK A RENDJE
12. §.
(2) Ha az ellátást igénylő személy cselekvőképtelen, a kérelmet, illetve indítványt - az érintett személy véleményét lehetőség szerint figyelembe véve - a törvényes képviselője terjeszti elő. A korlátozottan cselekvőképes személy a kérelmét, indítványát a törvényes képviselőjének beleegyezésével vagy - ha e tekintetben a bíróság a cselekvőképességét nem korlátozta - önállóan terjesztheti elő.
(3) Ha a törvényes képviselő ideiglenes gondnok, intézményi elhelyezésre vonatkozó kérelméhez, indítványához a gyámhivatal előzetes jóváhagyása szükséges.
13. § .
(1) A személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátás iránti kérelemről az intézményvezető dönt.
(2) Az intézményvezető az igények beérkezésének sorrendjében gondoskodik az ellátást igénylők elhelyezéséről.
(3) Az intézmény vezetője az ellátást igénylő azonnali elhelyezéséről gondoskodik, ha annak helyzete a soron kívüli elhelyezést indokolja.
(4) A jogosult soron kívüli elhelyezése különösen akkor indokolt,
a) ha egészségügyi intézmény a további gondozását nem biztosítja,
b) ha tartósan önmaga ellátására képtelen állapotban van, és nincs ápolását, gondozását vállaló hozzátartozó vagy más személy,
c) ha ellátásáról egyéb személyes gondoskodás keretébe tartozó szociális ellátás útján nem lehet gondoskodni.
(5) Több soron kívüli elhelyezésre vonatkozó kérelem, illetve beutaló határozat esetén az intézményvezető az igény kielégítésének sorrendjéről az intézmény orvosának és a Képviselő-testület Társadalmi Kapcsolatok Bizottsága Elnöke bevonásával dönt.
(6) Ha az intézmény vezetője kapacitás, illetve férőhely hiányában az ellátásra vonatkozó igényt nem teljesíti, úgy a kérelmet, - beutaló határozatot - a kézhezvétel napján nyilvántartásba veszi.
(7) Az intézményvezető írásban értesíti az (1) bekezdés szerinti döntéséről az ellátást igénylőt, illetve törvényes képviselőjét.
(8) Ha az ellátást igénylő, illetve törvényes képviselője az intézmény vezetőjének a (1) bekezdés szerinti döntését vitatja, az arról szóló értesítés kézhezvételétől számított nyolc napon belül a fenntartóhoz fordulhat.
14. § .
(1) Az ellátás igénybevételének megkezdésekor az intézményvezető az ellátást igénylővel, illetve törvényes képviselőjével megállapodást köt, kivéve, ha az ellátás biztosítása a bíróság kötelező intézeti elhelyezést kimondó döntésén alapul. Az intézményvezető a megállapodást tizenöt napon belül megküldi a fenntartónak.
(2) Az (1) bekezdés szerinti megállapodás tartalmazza
a) az intézményi ellátás időtartamát,
b) az intézmény által nyújtott szolgáltatások formáját, módját, körét,
c) a személyi térítési díj megállapítására, fizetésére vonatkozó szabályokat.
15. § .
a) az intézmény jogutód nélküli megszűnésével,
b) a jogosult halálával,
c) a határozott idejű intézeti elhelyezés esetén a megjelölt időtartam lejártával, kivéve, ha az Szt. valamint e rendelet rendelkezései alapján az elhelyezés időtartama meghosszabbítható.
16. §.
(2) Az intézményvezető az intézményi jogviszonyt megszünteti, ha a jogosult
a) másik intézménybe történő elhelyezése indokolt,
b) a házirendet súlyosan megsérti,
c) intézményi elhelyezése nem indokolt,
d.) az ellátásra való jogosultságának feltételei nem állnak fenn,
e) vagy a térítési díj fizetésére kötelezett személy a fizetési kötelezettségének legalább 3 hónapig nem tett eleget,
f.) elhelyezésére soron kívüli eljárásban került sor és a veszélyeztető körülmény elhárult.
(3) Az intézmény vezetője az ellátás megszüntetéséről, valamint a megszüntetés ellen tehető panaszról írásban értesíti a jogosultat, illetve törvényes képviselőjét. Ha a megszüntetéssel a jogosult, illetve törvényes képviselője nem ért egyet, az értesítés kézhezvételétől számított nyolc napon belül az intézmény fenntartójához fordulhat. Ilyen esetben az ellátást változatlan feltételek mellett mindaddig biztosítani kell, amíg a fenntartó, illetve a bíróság jogerős és végrehajtható határozatot nem hoz.
A helyi szociálpolitikai kerekasztal
18. § (1) Az Önkormányzat helyi szociálpolitikai kerekasztalt hoz létre különös tekintettel
a) a szolgáltatástervezési koncepcióban meghatározott feladatok megvalósulásának, végrehajtásának folyamatos figyelemmel kísérésére,
b) a szociálpolitika szereplői közötti együttműködés, párbeszéd koordinálására.
(2) A helyi szociálpolitikai kerekasztal tagjait e rendelet 1. számú függeléke tartalmazza.
(3) A helyi szociálpolitikai kerekasztal szükség szerint, de évente legalább egy ülést tart, ülései nyilvánosak.
(4) A szociálpolitikai kerekasztal alakuló ülésén tagjai sorából elnököt választ, és dönt az ügyrendjéről.
Záró rendelkezések
19. § .
(1) Ez a rendelet a 2. §. (2) bekezdés b.) pontja kivételével a kihirdetése napján lép hatályba és ezzel egyidejűleg a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátásokról és azok igénybevételének rendjéről szóló 17/2004. (X. 06.) VKT. számú rendelet valamint az azt módosító 6/2005. (III. 10.) VKT. rendelet 1. §.-a hatályát veszti.
(2) A családsegítés feladatait 2007. március 31.napjáig Újfehértó Város Képviselő-testületének Családsegítő Szolgálata látja el.
(3) A rendelet 2. §. (2) bekezdés b.) pontja 2007. április 01. napján lép hatályba.
(4) A 2. §. (2) bekezdés a.) pontjában szabályozott egyes szociális feladatok jogerős működési engedélyének kiadásáig a 2. §. (2) bekezdés a.) pontjában meghatározott intézmény - Újfehértó Város Önkormányzat Szociális szolgáltató Központ - elnevezése: Újfehértó Város Önkormányzat Szállást Biztosító Idősek Klubja.
(5) Az e rendeletben nem szabályozott kérdésekre a Sztv. s végrehajtási rendeleteit kell alkalmazni.
melléklet
a) Újfehértó Város Önkormányzat Polgármestere,
b) Újfehértó Város Képviselő-testülete Társadalmi Kapcsolatok Bizottságának Elnöke,
c) Újfehértó Város Önkormányzat Szállást Biztosító Idősek Klubja vezetője,
d) Újfehértó Város Képviselő-testülete Családsegítő Szolgálatának vezetője,
e) ÉFOÉSZ Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Egyesületének képviselője,
Az önkormányzati rendeletet az Újfehértó Város Önkormányzat Képviselő-testületének 24/2021. (XII. 16.) önkormányzati rendelete 1. §-a hatályon kívül helyezte 2021. december 21. napjával.