Jászkisér Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testülete

7/ 2007. ( II .19) rendelete

• az önkormányzati tulajdonú lakások és helyiségek bérletéről, valamint elidegenítéséről
  

Jászkisér Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 16. § (2) bekezdése, valamint a lakások és helyiségek bérletéről szóló 1993. évi LXXVIII. törvény 2. számú mellékletében kapott felhatalmazás alapján az önkormányzati tulajdonú lakások és helyiségek bérletéről, valamint elidegenítésének feltételeirőlaz alábbi rendeletet alkotja.

I. Fejezet

Általános rendelkezések

1. § (1) A rendelet hatálya az önkormányzat rész-, vagy teljes tulajdoni hányadában álló lakásokra és helyiségekre azok bérletére és elidegenítésére, tulajdonjogának megszerzésére terjed ki.

2. § (1) Az önkormányzati lakások és helyiségek elidegenítése, ingatlanok önkormányzat általi megszerzése, az e rendeletben meghatározott kivétellel, a képviselő-testület hatáskörébe tartozik.

• (2) Az önkormányzati lakások és helyiségek bérletével kapcsolatos jogok és kötelezettségek bérbeadói jogainak gyakorlása a (3) bekezdésben meghatározott kivétellel a polgármester hatásköre.

(3) A szociális bérlakások esetében a polgármester lakásigénylésről szóló döntés előtt kikéri a Szociális Bizottság (továbbiakban: szociális bizottság) véleményét.

(4) A lakásbérleti jog, önkormányzati helyiségbérleti jog megszerzésével, módosításával megszüntetésévelkapcsolatos kérelmeket a Polgármesteri Hivatalhoz kell benyújtani. A Polgármesteri Hivatal műszaki ügyintézője előkészíti az ügyet döntésre.

Indokolás a 2. §-hoz

A 2. § meghatározza az ingatlanokkal kapcsolatos hatásköröket. Ennek értelmében a tulajdonjoggal kapcsolatos hatáskörök a képviselő-testületet illetik meg, kivételt a rendelet az ingatlan-végrehajtási árverés útján történő ingatlanszerzés esetében tesz lehetővé (20.§). Az önkormányzati szolgálati lakások és költségelvű bérlakások esetén a bérlakásokkal kapcsolatos jogok a polgármestert illetik meg, míg az e rendeletben meghatározott jogokat célszerű biztosítani a szociális bérlakások esetén aSzociális Bizottság részére is. 

3. § (1) Önkormányzati lakások:

a) szolgálati jelleggel,

b) költségelvű bérlakásként,

c) szociális jelleggel adhatóak bérbe.

(2) Az önkormányzati lakások listáját, azok szolgálati jellegű, költségelvű, szociális jellegű besorolását a rendelet 1. számú melléklete tartalmazza.

(3) Az e rendelet hatálya alá tartozó lakásokat csak, rendeltetésének megfelelő célra lehet bérbe adni.

Indokolás a 3. §-hoz

A 3. § és a §-hoz kapcsolódó 1. sz. melléklet az önkormányzati tulajdonú lakások kategóriába sorolását tartalmazza.

4. § (1) Önkormányzati lakást és helyiséget a szerződésben meghatározott feltétel bekövetkeztéig, vagy határozott, legfeljebb 5 évi időtartamra lehet bérbe adni.

(2) Nem köthető lakásbérleti szerződés azzal a személlyel aki Jászkiséren lakóingatlanban legalább ½ tulajdoni hányad arányt meghaladó tulajdonjoggal rendelkezik.

(3) Nem köthető lakásbérleti szerződés azzal a személlyel sem, akivel az együtt költöző személy rendelkezik Jászkiséri ingatlan legalább ½ arányú tulajdonjogával.

(4) A képviselő-testület eseti jelleggel dönt arról, hogy lakás-, vagy helyiségbérleti szerződés köthető-e azzal a személlyel, aki az ingatlant jogcím nélkül használja.

Indokolás a 4. §-hoz

A 4.§ alapján önkormányzati lakást vagy meghatározott feltétel bekövetkeztéhez kötve, vagyhatározott időtartamra lehet bérbe adni. Egyik esetben sem lehet 5 évnél hosszabb a bérbeadás ideje.

II. Fejezet

A lakásbérlet

5. § (1) Lakásbérleti jogviszonyt (továbbiakban: lakásbérleti jog)  írásbeli szerződés alapján lehet létesíteni a bérbeadó és a bérlő között.  A bérleti szerződés mintáját a rendelet 2. számú melléklete tartalmazza.

(2) A lakásbérleti jog időtartamát, vagy a lakásbérleti jogot megszüntető feltételt a bérbeadó a bérleti szerződésben határozza meg.

(3) A bérleti szerződés szövegezésében meghatározott feltételektől a polgármester kivételes esetben a bérlő javára megengedő jelleggel eltérhet. Az eltérés nem érintheti a bérleti díj megfizetésével kapcsolatos rendelkezéseket, illetve a 4. § (1) bekezdésében szabályozott leghosszabb bérleti időtartamot.

Indokolás az 5. §-hoz  

Az 5. § és a 2. sz. melléklete tartalmazza a bérleti szerződés alapvető bérbeadói feltételeit.

6. § (1) Az önkormányzati lakás bérlője köteles a bérleti jogviszony fennállása alatt életvitelszerűen a lakásban lakni.

(2) A bérlő ez esetben két hónapot meghaladó távollétét és annak időtartamát köteles előzetesen írásban bejelenteni a bérbeadó részére.

(3) Amennyiben a bérlő a (2) bekezdésben meghatározott bejelentési kötelezettségének nem tesz eleget és a bérbeadó helyszíni szemle során megállapítja, hogy a bérlő a lakást nem használja, akkor legfeljebb 15 napos határidő tűzésével nyilatkoztatni kell a bérlőt a lakáshasználatról. Amennyiben a bérlő nyilatkozat tételi kötelezettségének, nem tesz eleget, vagy a felszólítást követő bérbeadói szemle során megállapítást nyer, hogy az ingatlant továbbra sem használja és lakbérfizetési kötelezettségének sem tesz eleget a lakásbérlet felmondható.

(4) A lakcím létesítésére alkalmazni kell a vonatkozó törvényi előírásokat. A lakcím létesítésének elmulasztása miatt indított szabálysértési eljárás a bérbeadó részéről rendkívüli felmondási oknak minősül.

Indokolás a 6. §-hoz

   A 6. § a törvény szabályai alapján előírja a bérlőnek a lakásban való tartózkodás kötelezettségét. A lakcímnyilvántartásról szóló törvény bejelentkezési kötelezettséget ró az állampolgárra, ennek elmulasztása szabálysértési eljárást vonhat maga után. Célszerű ez esetben a lakásbérleti jogviszonyt rendkívüli felmondással megszüntetni.

7. § (1) Önkormányzati lakásbérleti jogra bérlőtársi szerződést akkor lehet kötni, amennyiben a  bérlőtársi jogviszony létesítéséről szóló teljes bizonyító erejű magánokiratban, vagy közokiratba foglalt megállapodásban a bérlő, a leendő bérlőtársa és a bérbeadó erről előzetesen megállapodnak.

(2) Amennyiben a bérlő bérlőtársat az (1) bekezdésben meghatározott megállapodás nélkül fogad be lakásába az a lakásbérleti jog bérbeadó általi azonnali felmondásának indokát valósítja meg.

(3) Társbérleti jogviszony esetén a lakásban maradó bérlőtárs erre irányuló a megüresedéstől számított 15 napon belül tett írásbeli jognyilatkozatával lakásbérleti jogot létesíthet az ingatlanban található megüresedett lakásbérleti jogra.

(5) Lakásbérleti jog albérletbe nem adható. Lakásbérleti jog albérletbe adása rendkívüli felmondási oknak minősül.

Indokolás a 7. §-hoz

A 7. § szabályozza azokat a bérlőtársi viszonyt. A bérlőtársi viszony akkor létesíthető, ha erről a bérlőtársak és a polgármester előzetesen megállapodást kötnek. Társbérleti jogviszony esetén a megüresedett társbérlet a törvény szabályai szerint újra már ki nem adható, ezért a (3) bekezdés szabályozza a megüresedett társbérletre a bérleti jog bérlő általi kiterjesztését.A lakásba fogadás feltételeit is célszerű írásbeli szerződéshez kötni. Lakásbérleti jog albérletbe adását célszerű kizárni, mivel ennek hiányában a bérlők a relatív módon olcsó önkormányzati lakások bérleti díjával, haszonszerzés céljából visszaélhetnének. 

.

A bérbeadó jogai és kötelezettségei

8. § (1) A lakbér mértékét e rendelet 3. számú melléklete határozza meg.

Indokolás a 8. §-hoz

A lakbér mértékét külön rendelet határozza meg az önkormányzati lakások tekintetében. Elvként megfogalmazható, hogy a lakbért a lakások kategóriájától, komfortfokozatától, nagyságától célszerű függővé tenni. A lakbérre vonatkozó rendelkezések között célszerű szabályozni a lakbérkedvezményeket is amelyeket szociális alapon adhat az önkormányzat, illetve a szociális bérlakások lakbérét eleve alacsonyabb mértékben megállapítani, mint a költségelvű bérlakásokét.

9. § (1) Az olyan  ingatlan esetén, amelynek tulajdonjogát az önkormányzat ingatlan-végrehajtási elővásárlási jogánál fogva szerezte meg a volt tulajdonost elsőbbségi lakásbérleti jog illeti meg.

(2) A volt tulajdonos lakásbérleti jogra vonatkozó igényét az önkormányzati tulajdonszerzéstől számított 30 napon belül írásban fejezheti ki.

Indokolás a 9. §-hoz

Az ingatlan-végrehajtás során árveréssel megszerzett tulajdonjogra a volt tulajdonosnak célszerűbérleti jogot biztosítani. A törvényi szabályozás célja is az volt, hogy az ún. „lakásmaffia” áldozatai ne kerülhessenek utcára.

10. §  A bérbeadó jogosult ellenőrizni a Lakástv. 12. § (4) bekezdésében meghatározottakat. Az ellenőrzést az önkormányzat erre kijelölt dolgozóik végzi legfeljebb havonta egy alkalommal.

11. § (1) Jogcím nélküli lakáshasználó a lakbér mértéknék a jogcím nélkül használt lakás lakbérének  másfélszeresével megegyező mértékű használati díjat köteles fizetni két hónapon túli, de egy éven belüli jogcím nélküli lakáshasználat esetén (használati díj).

(2) Egy éven túli jogcím nélküli lakáshasználat esetén a jogcím nélkül használt lakás lakbérének háromszorosát köteles megfizetni a jogcím nélküli lakáshasználó használati díjként.

(3) A jogcím nélküli lakáshasználót a jogcím nélküli lakáshasználat tényére és a jogcím nélküli lakáshasználat megszüntetésre írásban fel kell szólítani. A felszólításban közölni kell vele fizetendő a használati díj mértékét is.

Indokolás a 10. §-hoz

A 10. § meghatározza a tulajdonosi ellenőrzés jogosultságát, az ellenőrzés gyakoriságát. A törvény szabályozni rendeli a jogcím nélküli lakáshasználat mértékét is. A jogcím nélküli lakáshasználó érvényes szerződéssel nem rendelkezik, ezért a többi bérlővel szemben igazságtalan lenne, ha ugyanazt a bérleti díjat fizetné, mintha a lakásbérleti joggalrendelkezne. A lakáshasználati jog mértéke 2 hónaptól egy évig terjedő használat esetén a lakbér150%-a, majd azt követően a lakbér háromszorosa.

12. § (1) Az önkormányzat és a bérlő a lakásbérleti jogviszonyt közös megegyezéssel is megszüntetheti, amennyiben az önkormányzat legalább ugyanolyan komfortfokozatú cserelakás lakásbérleti jogát biztosítja a bérlő részére.

(2) Amennyiben nem biztosítható cserelakás a bérlő részére, lakásbérleti jog megváltásaként, egy hónaptól hat hónapig terjedő pénzbeli térítést fizet az önkormányzat a bérlő részére.

(3) A lakásbérleti jogviszony közös megegyezéssel történő megszüntetéséről, a lakásbérleti jog esetleges megváltásáról írásbeli megállapodást köt a bérbeadó és a bérlő.

13. § (1) A határozatlan időre kötött bérleti szerződéseket – figyelemmel a Lakástv 26. § (7) bekezdésében foglaltakra- az önkormányzat cserelakás felajánlásával  és három hónapos felmondási idő kikötésével, írásban felmondhatja.

(2) Acserelakás bérlő általi elutasítása esetén az önkormányzat pénzbeli térítést fizet a bérlő részére. A pénzbeli térítés mértéke megegyezik az adott lakásegy hónaptól hat hónapig terjedő lakbérével.

(3) A pénzbeli térítés elfogadásáról a bérbeadó és a bérlő írásbeli megállapodást köt. A szerződésben meg kell határozni a pénzbeli térítés mértékét is.

14. § (1) A közös megegyezéssel megszüntetett és határozatlan időre kötött lakásbérleti szerződések önkormányzat általi egyoldalú felmondása esetén  lakásbéréleti jog pénzbeli térítésének mértékéről, annak módjáról az önkormányzat és a bérlő közötti megállapodásban rendelkezni kell.

(2) A Lakástv. 26. § (2) bekezdésében meghatározott cserelakással kapcsolatos rendelkezéseket kell alkalmazni e rendelet a cserelakásokkal kapcsolatos rendelkezéseire is.

Indokolás a 12-14. §-hoz  

A 12. §-14.§tartalmazza azt a törvényi kötelezettséget, amely alapján a lakásbérleti jog közös megegyezéssel történő megszüntetése esetén elsősorban cserelakást kell biztosítani a bérlő részére, illetve a határozatlan időre kötött lakásbérleti szerződések egyoldalú megszüntetésének szabályait. Amennyiben ez nem lehetséges úgy a lakásbérleti jogot meg kell váltani. A lakásbérleti jog megváltásának mértéke fontos, hogy igazodjon a gyakorlathoz. Amennyiben a volt bérlő néhány havi bérleti díjhoz jut egy összegben, rövid idő alatt találhat még helyben is másik lakásbérletet, albérletet. A lakásbérleti jog megváltásáról szóló megállapodást a polgármester köti meg a bérlővel.

15. §  (1) Szociális bérlakás igényléséhez évente lakásigénylési névjegyzék készíthető.

(2) A lakásigénylési névjegyzéket minden január 1. napján kell megnyitni és az adott év december 31 .napjával lezárni. Ezt követően a lakásigénylési névjegyzéket legkésőbb három munkanapon belül meg kell semmisíteni.

(3) A lakásigénylési névjegyzék tartalmazza a lakásigénylő nevét, lakcímét, születési helyét, idejét, a vele együtt költözni szándékozó személyek nevét, születési idejét, helyét.

(4) A lakásigénylési listán szereplő adatokba a képviselő-testület tagjai, a Szociális-, Egészégügyi- és Családvédelmi Bizottság tagjai, a jegyző, valamint a Polgármesteri Hivatal hatósági munkát végző köztisztviselői tekinthetnek bele. A listán szereplő adatokból adatszolgáltatás nem teljesíthető, kivéve a személyes adatok felhasználását nem érintő statisztikai adatszolgáltatást.

(5) A lakásigénylési névjegyzékkel kapcsolatos hatásköröket átruházott hatáskörben, aszociális bizottság gyakorolja.

Indokolás a 15. §-hoz

A 15. § a szociális bérlakások igénylésének szabályaira tartalmaz speciális előírásokat. A lakásigénylési névjegyzék csak meghatározott célra és ideig készíthető és felhasználható adatbázis.

16. § (1) Lakásbérleti jog megszűnése után a lakásban visszamaradó személyek másik önkormányzati lakásbérleti jogra nem tarthatnak igényt.

(2) Az önkormányzat az egyes lakások bérletéhez külön szolgáltatásokat nem teljesít.

Indokolás a 16. §-hoz

    A lakásbérleti jog megszűnése esetén akkor maradhatnak vissza a lakásban más személyek, amennyiben azok nem voltak társbérlők. Az önkormányzat külön szolgáltatásokat nem nyújt (pl. szemétszállítás, vízdíj)

III. Fejezet

A helyiségbérlet

17. § Az önkormányzati tulajdonú nem lakás céljára szolgáló helyiség (továbbiakban: önkormányzati helyiség) bérletének feltételeire az e fejezetben meghatározott eltérésekkel a lakásbérletre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

18. § (1) Önkormányzati helyiség bérleti joga a bérbeadó és a bérlő között kötött megállapodással jön létre.

(2) Az önkormányzati helyiségbérleti szerződésben rendelkezni kell helyiségbérleti díj mértékéről, megfizetésének módjáról,idejéről és a helyiségbérletet biztosító mellékkötelmekről.

Indokolás a 17-18. §-hoz

Helyiségbérleti szerződés szabályai eltérnek a lakásbérleti szerződés szabályaitól. A helyiségbérletet írásba kell foglalni, a bérleti szerződésben célszerű rendelkezni a bérleti díj mértékéről. A képviselő-testület általi rendeleti szabályozás törvényileg kizárt.

19. § (1) Önkormányzati helyiség bérleti jogának átruházása, elcserélése  a bérbeadó, a bérlő és a leendő bérlő között előzetesen megkötött teljes bizonyító erejű magánokiratba, vagy közokiratba foglalt megállapodás alapján lehetséges.

(2) Önkormányzati helyiség bérleti joga albérletbe nem adható.

(3) Önkormányzati helyiség bérleti jogában a jogutódlás azonos szerződési feltételek esetén új szerződés megkötésével lehetséges.

(4) A képviselő-testület helyiség bérletéről pályáztatás vagy árverés útján is dönthet.

(5) Az árverés, vagy pályáztatás feltételeit az erről szóló határozatban kell meghatározni.

Indokolás a 19. §-hoz

A helyiségbérletet bérleti joga átruházható, elcserélhető. Ehhez azonban a bérbeadó előzetes hozzájárulása szükséges. Az erről szóló szerződést a bérbeadó, a volt és leendő bérlő együtt, közösen köti meg. A szerződést teljes bizonyító erejű magánokiratba kell foglalni.

IV. Fejezet

Az önkormányzati ingatlanok tulajdonjoga

20. § (1) Önkormányzati ingatlan tulajdonjogáról, vagy ingatlan önkormányzat általi megvásárlásáról a képviselő-testület a 21. § -ban meghatározott kivétellel eseti jelleggel dönt.

(2) A képviselő-testület az ingatlan tulajdonjogának megszerzése, eladása előtt a Pénzügyi Bizottság véleményét kikérheti az adásvételről.

Indokolás a 20. §-hoz

Az önkormányzat vásárolhat, vagy eladhat ingatlant, erről a képviselő-testület eseti jelleggel dönt. Döntés formája határozat, azonban vásárlás esetén az ingatlant az e rendelet melléklete szerint be kell sorolni, ezt az adásvételről szóló döntéssel egy időben célszerű meghozni, természetesen a rendelet mellékletének módosításával egybekötve.A szabályozás igyekszik követni a jelenlegi gyakorlatot, amikor az ingatlan adásvételről, annak feltételeiről szóló döntést a pénzügyi bizottság véleményezése után a képviselő-testület hatáskörébe utalja

21. § (1) A polgármester átruházott hatáskörben elővásárlási jogot gyakorolhat az ingatlan-végrehajtás alá vont ingatlanok megvásárlása ügyében.

(2) A polgármester a (1) bekezdésben meghatározott jogkörében az önkormányzat éves költségvetésében a lakásgazdálkodás céljából elkülönített keret terhére dönthet.

(3) Az ingatlan-végrehajtási elővásárlási jog gyakorlásával megszerzett ingatlant a tulajdonjog megszerzését követő 30 napon belül a rendelet melléklete szerint be kell sorolni. A besorolást a Polgármesteri Hivatal Műszaki Csoportja készíti elő.

(4) Ingatlan adásvételéhez, az ingatlan állapotának, értékének meghatározásához, besorolásához szakértőként hivatalos ingatlanforgalmi értékbecslő vehető igénybe.

Indokolás a 21. §-hoz

A 21. §-ban meghatározott rendeletalkotási kötelezettsége a a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény 136/A.§-a alapján van az önkormányzatnak. A „lakásmaffia” tevékenysége ellen lehetősége van az önkormányzatnak elővásárlási jogot gyakorolni az ingatlan-végrehajtás keretében árverésre tűzött ingatlanok esetében az önkormányzatnak.A döntési jogot az árverés jellege és a gyors eljárás miatt az önkormányzat lakáscélra a költségvetésben elkülönített összegéig a polgármester hatáskörébe célszerű átruházni.

22. § (1) Ingatlan önkormányzat általi vásárlása esetén, az adásvétel tényéről, a vételárról a képviselő-testület határozattal dönt. A képviselő-testület dönthet más olyan körülményről, szerződési feltételről is, amely a szerződéskötést az önkormányzat oldaláról befolyásolhatja.

(2) A döntés előtt a pénzügyi bizottság tárgyalhatja az adásvétel tényét és feltételeit, majd azokra javaslatot tehet a képviselő-testület felé.

(3) Az adásvételi szerződést a polgármester köti meg.

Indokolás a 22. §-hoz

Az ingatlan vásárlás szabályait a jelenlegi gyakorlat szerint a 22. § tartalmazza.

23. § (1) A Lakástv. alapján elővásárlásra jogosultat 10 % kedvezmény illeti meg a vételárból, amennyiben a vételárat egy összegben fizeti meg.

(2) A vételárból a (1) bekezdésben foglaltakon kívül 10 % kedvezmény illeti meg az önkormányzat köztisztviselőjét, közalkalmazottját, a településen hivatásos szolgálatot teljesítő személyt, illetve 10% mértékű kedvezmény illetheti meg a kötelező önkormányzati feladatot más formában ellátó személyt is, amennyiben a település érdeke úgy kívánja.

(3) Az elővásárlási jog jogosultjával a vételi ajánlatot a Polgármesteri Hivatal közli, aki arra 30 napon belül írásban válaszolhat.

24. § A képviselő-testület az önkormányzati ingatlan vételárának részletekben történő megfizetését, az esetleges kedvezményeket eseti jelleggel határozza meg.

Indokolás a 23-24. §-hoz

Önkormányzati helyiség, lakás eladása esetén a különböző kedvezményeket rendeletben célszerű szabályozni. A lakástörvény alapján elővásárlási joggal rendelkező személy 10 % kedvezményre jogosult, a vételár egyösszegű megfizetése mellett. Az önkormányzat közszolgálati, közalkalmazotti jogviszonyban lévő dolgozóit 10% kedvezmény illeti meg, illetve ilyen mértékű a kedvezmény a kötelező önkormányzati feladatot ellátó személy (pl.: orvos), hivatásos szolgálati viszonyát a településen teljesítő személy esetében a képviselő-testület döntése települési érdekeket mérlegelő döntése alapján.

A részletfizetési lehetőséget,mértékét a képviselő-testület határozza meg.

25. § (1) Amennyiben a képviselő-testület pályázat útján kíván értékesíteni önkormányzati tulajdonú ingatlant, akkor a pályázati felhívást helyben szokásos módon közzé kell tenni. A pályázati kiírás területi, megyei, vagy országos sajtóban közzé tehető.

(2) A pályázati kiírásnak tartalmaznia kell az eladó adatain kívül az ingatlan fekvését, helyrajzi számát, területét, az ingatlanért fizethető legkisebb vételárat (kikiáltási ár), továbbá a pályázat beadásának határidejét. A pályázati kiírásban a képviselő-testület egyéb feltételeket is meghatározhat.

(3) A pályázatról a képviselő-testület következő ülésén dönt.

Indokolás a 25. §-hoz

A pályázati kiírás alapvető jogszabályi rendelkezéseit tartalmazza.

V. Fejezet

Záró rendelkezések

(1 ) A rendelet 2007. március 1. napján lép hatályba.

(2) A rendelet hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti Jászkisér Nagyközség Önkormányzata az önkormányzati lakások elidegenítéséről szóló 18/1999. (XI. 4.) és az önkormányzat tulajdonában levő lakás és nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérletéről szóló 5/2003. (I.30.), valamint a 12/2006. (VI. 30.) rendelet.

(3) Az e rendeletben nem szabályozott kérdésekre a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (továbbiakban: Ptk.), valamint a lakások és helyiségek bérletére, valamint elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény (továbbiakban: Lakástv.) hatályos rendelkezései az irányadóak.