Mároki Önkormányzat Képviselő-testületének 8/2007. (IX. 13.) önkormányzati rendelete
Márok Község Képviselőtestületének
Hatályos: 2007. 09. 14- 2023. 03. 27Mároki Önkormányzat Képviselő-testületének 8/2007. (IX. 13.) önkormányzati rendelete
Márok Község Képviselőtestületének1
2007.09.14.
8/2007. (IX. 13.) számú rendelete
a temetőkről és a temetkezési tevékenységről
Márok község önkormányzatának képviselőtestülete a temetőkről és a temetkezési tevékenységről szóló 1999 év XLIII. tv. (3) bekezdésében, valamint a 145/1999.(X.01.) Korm. rendelet (továbbiakban: Tv., illetve Korm. rendelet) 41. §. (3) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján az alábbi rendeletet alkotja a Mároki Római Katolikus temető fenntartásával és a temetkezési tevékenységgel kapcsolatosan, amelyben az önkormányzat a köztemető fenntartására és üzemeltetésére vonatkozó kötelezettségét teljesíti:
Általános rendelkezések
1. §
.
Ezen rendelet hatálya Márok község közigazgatási területén fekvő a Római Katolikus Egyházközség tulajdonát képező temetőre, az ott végzett temetkezési és temető fenntartási tevékenységre terjed ki. A temető pontos címe: Márok, 62 hrsz-ú 1 ha 4324 m2; Márok 223 hrsz 4862 m2.
2. § .
(1) Márok község Önkormányzata (továbbiakban: fenntartó, üzemeltető) gondoskodik az villányi Római Katolikus Egyházközséggel kötött megállapodás alapján a helyi viszonyoknak és előírásoknak megfelelő temető fenntartásáról és üzemeltetéséről.
(2) Az önkormányzat által fenntartott temető köztemetőként működik, abban az önkormányzat köteles az elhunyt személyére, vallási, illetőleg lelkiismereti meggyőződésére, valamely faji csoporthoz tartozására, nemzeti-etnikai hovatartozására, a halál okára vagy bármely más megkülönböztetésére tekintet nélkül lehetővé tenni a halottnak eltemetését.
(3) A temetés módja lehet egyházi és világi. A világi temetés szertartásrendjét az eltemettetők határozzák meg. Az egyházi temetés az egyházak hitéleti tevékenységének, vallási szokásainak tiszteletben tartásával történik.
(4) Köztemető létesítéséről, bővítéséről, lezárásáról és megszűnéséről az önkormányzat gondoskodik.
(5) Ha a temető, temetőrész, sírhelytábla, temetési hely betelt, azt a temető fenntartója jogosult lezárni, és ott a további temetkezést megtiltani.
(6) Lezárt temetési hely kiüríthető, ha a lezárástól, illetőleg az utolsó temetkezéstől számított használati ideje letelt. A temetési helyre rátemetett maradványok, valamint az elhelyezett urna az eredeti használati időt nem hosszabbítja meg.
3. §
.
(1) A temető fenntartásával és üzemeltetésével összefüggő feladatokat a jegyző ellenőrzi.
- 2 -
(2) A jegyző az (1) bekezdésben meghatározott jogkörében:
a.) felhív a jogszabályokban és a temető rendeletben foglalt rendelkezések betartására,
b.) szabálysértési eljárást folytat le.
4. §
.
Az önkormányzat a köztemető fenntartására vonatkozó kötelezettségéről temetőgondnok foglalkoztatásával gondoskodik.
A temető
5. §
.
(1) A temetőnek és létesítményeinek alkalmasnak kell lennie az elhunytak felravatalozására, gyászszertartásuk lebonyolítására és eltemetésükre, ugyanakkor meg kell felelnie az elhaltak iránti kegyelet igényeinek, és lehetővé kell tennie a temetkezési tevékenység, temetkezési szolgáltatás korszerű lebonyolítását.
(2) A temetőt az épített és a természeti környezet harmóniájára figyelemmel kell kialakítani és meg kell őrizni kert jellegét.
(3) A temetőbejáratot, a fogadóteret, a ravatalozóhoz vezető utat, a ravatalozó környezetét parkszerűen kell kialakítani és gondozni.
(4) A temető területének fásítását úgy kell megoldani, hogy az segítse a tájékozódást, és ne akadályozza a közlekedést.
(5) A temetőben keletkezett hulladék rendszeres gyűjtéséről, elhelyezéséről és kezeléséről a temetőgondnok gondoskodik.
(6) A vízvételt vízvezeték útján kell megoldani.
(7) A ravatalozónak alkalmasnak kell lennie az elhunyt ravatalozásra való előkészítésére, a kegyelet lerovására, az elhunyt elbúcsúztatására.
(8) A temetőbe, illetve a ravatalozóba kiszállított holttest hűtéséről halott-hűtő berendezésben a ravatalozásig folyamatosan gondoskodni kell.
A temető üzemeltetése
6. §
.
A temető üzemeltetését a Tv-be, illetve Korm. rendeletbe foglaltak szerint a mároki Önkormányzat látja el.
7. §
.
(1) A temető üzemeltetője:
a) biztosítja az eltemetés (urnaelhelyezés) feltételeit;
b) biztosítja a ravatalozó, a technikai berendezések, tárolók és hűtők, valamint a temető egyéb közcélú létesítményei karbantartását és működteti azokat;
c) gondoskodik a temetőbe kiszállított elhunytak átvételéről, és biztosítja a temető nyitását, zárását,
d) megőrzi a nyilvántartó könyveket;
e) tájékoztatja a temetőlátogatókat;
f) kijelöli a temetési helyeket;
g) elvégzi a temető és létesítményeinek tisztán tartását, az utak karbantartását, síkosság mentesítését és a hó eltakarítást;
h) összegyűjt és elszállítja a hulladékot;
i) gondoskodik a temető rendjének betartásáról és betartatásáról;
j) összehangolja a temetéseket;
k) gondoskodik az ügyfélfogadásról.
8. §
.
A temető üzemeltetője a temetkezési szolgáltatók között hátrányos megkülönböztetést nem alkalmazhat.
9. §
.
(1) A temetőben az üzemeltető:
a) nyilvántartó könyvet,
b) sírbolt könyvet vezet.
(2) A nyilvántartó könyvbe minden temetést (urnaelhelyezést, urnakiadást, urnakiemelést, hamuszórást) időrend szerint kell bejegyezni.
A sírbolt könyvbe be kell jegyezni a sírbolt felett rendelkezni jogosult személynek
a sírboltra vonatkozó rendelkezését.
(3) A holttestmaradványok közös sírba helyezése esetén a temetőben vezetett nyilvántartó könyv rovatába a közös sírba történő helyezést, időpontjának és a közös sírnak a megjelölésével be kell jegyezni.
(4) Az ismeretlen holttest esetében a nyilvántartó könyvbe be kell vezetni az eljáró hatóság nevét, az eljárás ügyszámát.
(5) A nyilvántartó könyvbe és a sírbolt könyvbe az eltemettető és a temetési hely felett rendelkezni jogosult személy tekinthet be.
(6) Az üzemeltető a nyilvántartó könyv, illetve a sírbolt könyv adatai alapján a temető nyitva tartási ideje alatt felvilágosítást köteles adni az elhunyt személy temetési helye iránt érdeklődőknek.
Temetési hely
10. §
.
(1) A temetőt sírhelytáblákra, a sírhelytáblákat pedig sorokra kell osztani. A sorokba a temetési helyeket a temető üzemeltetője jelöli ki.
(2) A sírhely-táblákat a sorokat és a temetési helyeket számozni kell. A temetési helyek nyilván tartással való azonosíthatóságát biztosítani kell. A sírhelytábla számozását a helyszínen is fel kell tüntetni.
(3) A sírhelytáblát a folyamatos temetésre elő kell készíteni.
(4) A temetőben alkalmazott temetési helyek szélességi - hosszúsági mérete és az egymástól való távolsága a következő:
a.) szélesség 100 cm
b.) hosszúság 220 cm
c.) egymástól való távolság 60 cm
11. §
.
(1) Koporsós temetés esetén a temetési hely lehet egyes sírhely, kettős sírhely és sírbolt. Az egyes sírhely alapmérete egy koporsó, a kettős sírhely alapmérete két egymás melletti koporsó befogadására alkalmas sírgödör.
(2) A koporsó egy holttest elhelyezését szolgálja.
(3) A sírgödör mélysége 250 cm mélységben, vagy annál mélyebben található talajvízszint esetén 200 cm. Koporsós rátemetés esetén úgy kell mélyíteni, hogy a felülre kerülő koporsó aljzata legalább 160 cm mélységbe kerüljön.
A sírgödröt az üzemeltető hozzájárulásával természetes - a talajban lebomló - anyaggal burkolni lehet. 1
(4) Azon a temetési helyen, ahol a talajvíz a talajszinttől számított legfeljebb 2 méterig emelkedik, a sírgödör mélysége a talajvízszint felett 0,4 méter, de legalább 1,6 méter.
Az ilyen sírhelyre rátemetés csak akkor végezhető, ha
a.) az első betemetés óta legalább tíz év eltelt,
b.) a talajvíz szintjét havi rendszerességgel mérik, és a mért adatok folyamatos nyilvántartásáról az üzemeltető gondoskodik, és
c.) a rátemetés előtt az első betemetéskor elhelyezett koporsót a talajvíz szintjének csökkenését követően legalább 2 méteres sírgödör mélységbe helyezik. 2
(5) Nem végezhető koporsós temetés azon a temetési helyen, ahol a talajvíz a talajszint alatti 2 métert eléri. A temetési tilalmat a nyilvántartó könyvbe be kell jegyezni. 3
(6) Oldalirányú üreggel ellátott egyes vagy kettős sírhelyet nem szabad létesíteni.
(7) A sírbolt (kripta) legalább kettő koporsó elhelyezését biztosító al- és felépítményből álló temetési hely. A sírbolt méretét a befogadó koporsók száma határozza meg. A sírbolt
1módosította a 8/2007. (IX. 13.) számú rendelet, hatályos 2007. szeptember 13-tól
2módosította a 8/2007. (IX. 13.) számú rendelet, hatályos 2007. szeptember 13-tól
3módosította a 8/2007. (IX. 13.) számú rendelet, hatályos 2007. szeptember 13-tól
temetőn belüli elhelyezését a temető üzemeltetője jelöli ki. Az üzemeltetőnek a hozzájárulást meg kell adnia, ha az építtető a sírbolt helyét megváltotta.
(8) A sírboltok, a gyermek, a kettős és az urnasírhelyek részére az egységes gondozás céljából külön táblát vagy sorokat kell kijelölni.
12. §
.
(1) Hamvasztásos temetés esetén az urnába helyezett hamvak temetési helye az urnasírhely. Az urna koporsós temetési helyre rátemethető.
(2) A hamvakat tartalmazó urna földbe temetésére urnasírhely alakítható ki.
(3) A temető üzemeltetője - az eltemettető igénye esetén - a hamvak szétszórásához és bemosásához külön temetőrészt jelöl ki, amelyet parkszerűen kell kialakítani.
13. §
.
(1) Temetési hely megjelölésére sírjel használható, illetőleg létesíthető.
(2) A sírjel nem foglalhat el e rendeletben meghatározott temetési helynél nagyobb területet, magasságát a helyi építési szabályzat, ennek hiányában az építésügyi hatóság korlátozhatja.
(3) A síremlék és tartozékai, valamint az emlékoszlop tervét (vázrajzát) a temető üzemeltetőjének az elhelyezés előtt be kell mutatni.
14. §
.
(1) A temetési helyen túlterjeszkedő, közízlést sértő, vagy oda nem illó felirattal ellátott sírjelet elhelyezni nem szabad. E szabályt a meglévő sírjelek felújításánál is alkalmazni kell.
(2) A halva született magzat sírhelyét jelzőfával kell megjelölni, amelyen a temetés napját és a temetés helyét sorszámát kell feltüntetni.
(3) Ha a halva született magzat eltemetéséről - kérésre - közeli hozzátartozója gondoskodott, a sírhelyen kereszt vagy fejfa is elhelyezhető és azon utónevet is fel lehet tüntetni.
15. §
.
(1) A sírjel vagy a sírbolt helyreállítására, felújítására a temető fenntartója a temetési hely felett rendelkezni jogosultat felhívhatja, illetőleg az állékonyságot, az életet és a biztonságos használatot veszélyeztető állapot ( a továbbiakban: közvetlen veszély) fennállása esetén köteles felhívni. A felhívást - a temetési hely megjelölésével - a temető kapuján (hirdetőtábláján) és a parcella sarkán 90 napra ki kell függeszteni.
(2) A közvetlen veszély fennállása esetén az építési engedély köteles sírjel helyreállítását a temető fenntartójának kérelmére az építésügyi hatóság elrendeli, illetve a kötelezés nem teljesítése esetén a veszélyhelyzetet hatósági úton - a temető fenntartójának közreműködésével - megszünteti.
(3) A sírjel vagy sírbolt helyreállításáig a temetési helyre további temetkezés nem történhet.
16. §
.
(1) A temető fenntartójának a temetőről térképet (vázrajzot) kell készíteni, amelyen fel kell tüntetni, hogy mely sírhelytáblák, sorok milyen temetési helyek céljára vannak fenntartva.
(2) A temető részletes térképét annak bejáratánál ki kell függeszteni és a változásokat legalább évenként ki kell egészíteni.
(3) A temető bejáratánál a közönség részére tájékoztatót kell ki függeszteni a nyitva tartás idejéről, a temető rendjéről.
A lezárás és a megszüntetés
17. §
.
(1) A temető, a temetőrész, sírhelytábla, temetési hely lezárását hirdetményben kell közölni. A hirdetményt a lezárás időtartamáról a tájékoztató táblán, szükség szerint a temetőkapun, ravatalozón és az érintett temetőrésznél is ki kell függeszteni.
(2) Lezárt sírhelytáblába koporsós temetés csak sírboltba vagy kettős sírhelybe engedélyezhető.
(3) Ha a lezárástól számított 25 éves sírhelyhasználati, illetőleg 10 éves urnasírhely ideje letelt, a temető üzemeltetője az újbóli temetések lehetővé tétele céljából a lezárt temetőt, temetőrészt, sírhelytáblát, temetési helyet megszüntetheti. A megszüntetést megelőzően hirdetményben, továbbá három alkalommal egy országos és egy területi napilapban - egyházi (felekezeti) temetőnél az egyház (felekezet) lapjában is - és a helyben szokásos módon közhírré kell tenni úgy, hogy a hirdetmény kifüggesztése és az első közzététel a megszüntetés előtt legalább hat hónappal, a továbbiak pedig kéthavonként történjenek.
(4) Ha a lezárt temetőt, temetőrészt, sírhelytáblát, temetési helyet újra betemetés vagy kegyeleti park céljára kívánják használatba venni, a használatbavétel előtt a területet legalább 30 cm vastag földréteggel kell feltölteni.
18. §
.
(1) Temetőt vagy temetőrészt a terület más célú felhasználása esetén a temetési helyek kiürítésével lehet megszüntetni.
(2) A lejárt használati idejű temetési helyek kiürítéséről a temető üzemeltetője gondoskodik.
(3) Azoknak a temetési helyeknek az áthelyezéséről, amelynek a használati ideje még nem járt le, a temetési hely felett rendelkezni jogosulttal kötött megállapodás alapján, a temető üzemeltetője gondoskodik. Az áthelyezett temetési hely használati ideje az eredetileg megváltott temetési hely használati idejéhez képest nem változik.
(4) Ha a lejárt használati idejű temetési helyen lévő holttestmaradványokat az elhunyt hozzátartozója máshol kívánja eltemetni, erről a kiürítésre megjelölt időpontig kell gondoskodnia. Ennek hiányában a holttestmaradványokat (az urnákat) a kiürítésre megjelölt időpontot követő 6 hónap elteltével - az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálatnak a temető fekvése szerint illetékes városi, fővárosi kerületi intézete (a továbbiakban: intézet) jelenlétében - közös sírhelyben kell elhelyezni, illetve a hamvak az arra kijelölt helyen szétszórhatóak.
19. §
.
(1) A sírjellel az rendelkezik, aki a temetési hellyel rendelkezik.
(2) Ha a rendelkezésre jogosult, illetőleg annak örököse a kiürítésre megjelölt időpontig a sírjel elszállításáról nem intézkedik, a megjelölt időpontot követő hat hónap elteltével a sírjelet a temető üzemeltetője értékesítheti.
(3) Sírbolt és át nem helyezhető síremlék esetében az üzemeltető a létesítőt köteles kártalanítani. A kártalanítás módjára és mértékére, valamint érvényesítésére a Polgári Törvénykönyvnek a kártérítésre vonatkozó szabályait kell értelemszerűen alkalmazni.
20. §
.
Az elhalttal eltemetett és a sír felnyitásakor előkerült - értékeket képező - dolgokra hagyatéki eljárás lefolytatás céljából a temető üzemeltetője értesíti a külön jogszabályban meghatározott hatóságot.
Temetői munkák
21. §
.
(1) A temetőben végzendő minden munkát - kivéve a hozzátartozók részéről történő sírgondozást, a temetési hely növénnyel való beültetését és díszítését - a temető üzemeltetőjének be kell jelenteni. Fák ültetésére a R. 5. §. (4) bekezdése az irányadó.
(2) Az üzletszerű tevékenység során a vállalkozó köteles betartani a R-ben meghatározott feltételeket.
(3) Munka úgy végezhető, hogy az ne sértse a hozzátartozók és a látogatók kegyeleti érzéseit, ne akadályozza az elhunyt elbúcsúztatását. A munkavégzés során a szomszédos temetési hely nem sérülhet, gondoskodni kell arról, hogy eredeti állapota ne változzon. A munka ideje alatt a temetési helyek látogatását nem lehet akadályozni.
(4) Búcsúztatás alatt a munkavégzéssel keletkezett hang vagy egyéb hatás nem zavarhatja a szertartást.
A temetés feltételei
22. §
.
(1) A halottat koporsós temetés esetén - ha jogszabály másként nem rendelkezik - a halott vizsgálati bizonyítvány kiállításától számított 72 órán túl, de 96 órán belül el kell temetni, kivéve ha
a) a halott vizsgálatot végző orvos a halott vizsgálatra vonatkozó rendelkezések alapján ettől eltérő engedélyt adott,
b) a holttestnek az eltemetésig történő hűtésre biztosított, ebben az esetben a temetést 8 napon belül kell elvégezni.
(2) A halottat - hamvasztásos temetés esetén - a halott vizsgálati bizonyítvány kiállításától számított 15 napon belül el kell hamvasztani. A holttestet a hamvasztásig hűteni kell.
23. §
.
(1) A temetőbe szállított halottat az azonosság megállapítása és az okmányoknak az üzemeltető részére történő átadása után - a szállításnál használt külső koporsóval együtt - azonnal el lehet temetni, vagy gondoskodni kell a hűtőben, ravatalozóban való elhelyezésről.
(2) Ha a temető üzemeltetője az azonosság vagy az okmányok tekintetében hiányosságot észlel, az átvételt felfüggeszti és a halott vizsgálati bizonyítványt kiállító orvost, valamint az illetékes intézetet értesíti.
24. §
.
(1) Temetni - ha törvényt vagy kormányrendelet másként nem rendelkezik - hagyományos módon koporsóban (koporsós temetés), hamvasztás esetén az urnába helyezett hamvak eltemetése, illetve elhelyezése, szétszórása útján kell.
(2) A koporsót temetés előtt véglegesen le kell zárni.
25. §
.
(1) Az elhalt földbe temetéséhez az eltemettetőnek jól zárható, környezetbarát anyagból készült, résmentes koporsóról kell gondoskodnia. Földbe temetéshez - a (3) bekezdésben meghatározott kivétellel - fémből, üvegből, műanyagból készült termék nem használható.
(2) Földbetemetéshez olyan koporsóanyag vagy kegyeleti termék nem használható, amely - alapanyagként vagy adalékanyagként külön jogszabályban szereplő összetevők bármelyikét tartalmazza - veszélyezteti a környezetet. Ha az elhunyt szállításához műanyag (pvc, polietilén fóliát) vagy más, földben le nem bomló anyagot használtak, azt az eltemetés során földbe helyezni nem szabad. A halottal érintkező, nem lebomló anyagokat egészségügyi veszélyes hulladékként kell kezelni.
(3) A (2) bekezdésben foglaltak nem alkalmazhatók a fertőző betegségben elhunytak, valamint a külföldről szállított holttestek szállításánál felhasznált anyagokra.
26. §
.
A kolerában, pestisben, leprában, sárgalázban, kiütéses tífuszban, takonykórban, AIDS-ben, vírusos hemorrhagiás lázban elhunytak holttestét kellő szilárdságú, hézagmentesített kettős koporsóban kell eltemetni.
27. §
.
(1) Azt aki törvény alapján a temetésre kötelezett és a kötelezettségét nem teljesíti, a jegyző felszólítja kötelezettsége 15 napon belüli teljesítésére. Ha a kötelezett a felszólításnak nem tesz eleget, az elhunytat közköltségen el kell temetni.
(2) A közköltségen történő temetés esetén a temetésre kötelezett személyt a temetés helyéről és idejéről értesíteni kell.
(3) Az elhunytat a kötelezett kérelmére az általa megjelölt temetési helyre kell temetni, ha az elhalálozási hely szerinti település köztemetőjében megjelölt temetési hely felett a kérelmezőnek rendelkezési joga van.
28. §
.
(1) Az elhunytat - ha az eltemettetőnek nincs a temetőben meglévő temetési hely feletti rendelkezési joga - az elhalálozás ideje szerint sorrendben következő temetési helyre kell temetni.
(2) Sírboltba történő temetés rendjét a sírboltkönyv határozza meg.
Urnaelhelyezés, - kiadás, hamvak szórása
29. § .
(1) A hamvakat tartalmazó urnát urnasírba temetni vagy sírhelybe, sírboltba rátemetni egyaránt szabad. Az urnát a talaj szintjétől legalább 0,5 méter mélységbe kell elhelyezni. Rátemetésnél az urna a koporsós temetési hely használati idejét nem hosszabbítja meg.
(2) Urnát urnatartóba a sír felületére is el lehet helyezni. Egy urnasírba, valamint a sírhelybe (sírboltba) 2 urna helyezhető el.
(3) Az eltemettető vagy egyetértésével más hozzátartozó kívánságára az urnát az átvétel igazolásával ki kell adni, és ennek megtörténtét a nyilvántartásba is fel kell jegyezni.
30. §
.
(1) A hamvak az eltemettető rendelkezése alapján a temető arra kijelölt helyén - a kegyeleti igények betartásával - szétszórhatók. A hamvak szétszórásakor gondoskodni kell arról, hogy azok a szétszóráskor a talajba bemosódjanak.
(2) Szétszórásos temetés esetén a hamvakat a szétszórás elvégzésére alkalmas urnába kell helyezni.
Sírnyitás
31. §
.
(1) A sír vagy sírbolt felnyitását ( a továbbiakban: sírnyitás) a temető fekvése szerint illetékes intézet engedélyezheti. Nem minősül sírnyitásnak a koporsós temetésre használt temetési helynek urna elhelyezése céljából történő megbontása.
(2) A sírnyitáshoz a temetési hely felett rendelkezni jogosult hozzájárulása szükséges. Nem kell hozzájárulás a nyomozó hatóság részéről kezdeményezett sírnyitáshoz, de az eljárásról a temetési hely felett rendelkezni jogosultat értesíteni kell.
32. §
.
(1) A koporsós temetésre szolgáló egyes sírhelyre sírnyitási engedéllyel - a sír megfelelő mélyítésével - további, legfeljebb kettő elhalt vagy 25 évnél régebben elhunyt holttestmaradvány rátemethető. Fertőző betegségben elhunyt sírhelyére csak az illetékes intézet előzetes engedélye alapján lehet rátemetni. Ez esetben a rátemethető elhaltak számát a temető fekvése szerint illetékes intézet korlátozhatja. Rátemetés esetén - az exhumált maradvány kivételével - biztosítani kell a temetési hely 25 éves használatát.
(2) Az elhalálozástól számított öt éven belül sír (sírbolt) felnyitására engedély hamvasztás, más temetőbe való áthelyezés és rátemetés céljából, illetve a nyomozó hatóság rendelkezésére adható.
Temetés
33. §
.
(1) Az eltemetés módja szerint a temetés hamvasztással vagy elhamvasztás nélkül történik, egyházi vagy világi szertartása mellett.
(2) Az eltemetés módjára és helyére nézve az elhunyt életében tett rendelkezése az irányadó, amennyiben ez nem ró az eltemettető személyére aránytalanul nagy terhet.
(3) Az elhunyt életében tett rendelkezése hiányában az eltemetés módját és helyét az határozza meg, aki a temetésről gondoskodik, vagy arra köteles lenne, de a temetésről más szerv vagy személy úgy gondoskodik, mintha az elhunyt a saját halottja volna.
34. §
.
Ha a temetésre kötelezett személy nincs, ismeretlen helyen tartózkodik, vagy a kötelezettségét nem teljesíti, a temetésről az elhalálozás helye szerinti illetékes önkormányzat gondoskodik.
35. §
.
(1) A temetési hely felett az rendelkezik, aki megváltotta.
(2) A rendelkezési jog gyakorlása a temetési helyre helyezhető személyek körének meghatározására, síremlék, sírjel állítására és mindezek gondozására terjed ki.
(3) A temetési hely újraváltásában elsőbbséget élvez az eltemettető, halála esetén pedig a törvényes öröklés rendje szerint soron következő közeli hozzátartozója.
36. §
.
(1) Halottat csak külön jogszabályban előírt orvosi vizsgálat és az erről szóló halott vizsgálati bizonyítvány alapján szabad eltemetni, vagy elhamvasztani. A halott vizsgálati bizonyítványt a temetés előtt kell az üzemeltető részére átadni. Az elhunyt elhamvasztásához a halott vizsgálati bizonyítványra minden esetben fel kell jegyezni az elhamvaszthatóságot. A halott vizsgálati bizonyítvány egy példányának megőrzéséről a temető üzemeltetője gondoskodik.
(2) Ha a halál körülményeinek vizsgálatára hatósági eljárás indult (rendkívüli halál), az elhunyt eltemetéséhez, illetve elhamvasztásához a halott vizsgálati bizonyítvány mellett az eljáró hatóság engedélye is szükséges.
(3) Az elhunyt eltemetésére, elhamvasztására, az urna földbe temetésére - a sírboltba temetés és az urna kivételével - olyan, a kegyeleti igényeknek megfelelő koporsó, illetőleg kellék használható, amely lebomlik, és nem veszélyezteti a környezetet.
Temetési hely feletti rendelkezési jog időtartama
37. §
.
(1) A temetési hely feletti rendelkezési jog időtartama (használati idő) :
a.) egyes sírhely esetén 25 év,
b.) kettős sírhely esetén az utolsó koporsós betemetés napjától számított 25 év,
c.) sírbolt esetén a temető üzemeltetőjével kötött megállapodás alapján 60 év,
d.) urnafülke 10 év
e.) urnasírbolt 20 év
(2) A temetési hely feletti rendelkezési jog a (3) bekezdésben foglalt kivétellel meghosszabbítható (újraváltható). A meghosszabbítás legrövidebb időtartamára az (1) bekezdésben foglaltak az irányadók.
(3) A meghosszabbítás nem tagadható meg, kivéve akkor, ha a temető üzemeltetője bizonyítja, hogy a terület átalakítja vagy más célra kívánja felhasználni. Erről a temetési hely felett rendelkezni jogosult nyilatkozatot kérhet.
(4) Megszűnik a rendelkezési jog gyakorlása, ha a használati idő meghosszabbítás hiányában lejár, illetve, ha a temetési hely megszűnik.
(5) A temetési helyre vonatkozó rendelkezési jog a temetési helyről kikerült holttest új temetési helyre történő áthelyezésével, illetve elhamvasztásával is megszűnik, kivéve, ha az urnát ugyanarra a temetési helyre rátemetéssel visszahelyezik.
(6) Ha a rendelkezési jog azért szűnik meg, mert a jogosult a holttestet más temetési helyre kívánja eltemetni, a jogosult részére a megváltási díj időarányos részét vissza kell téríteni.
Díjak
38. §
.
Az Önkormányzat a temetési helyeket és újraváltást térítésmentes biztosítja.
A szabálysértés
39. §
.
Aki az e rendeletben foglalt 13. §. (2), (3) bekezdésben, 14. §. (1) bekezdésben és 21. §. (3) bekezdésben foglalt szabályokat megsérti az 1999. évi LXIX. tv. 16. §. (2) bekezdése értelmében 30.000,-Ft-ig terjedő bírsággal sújtható.
Záró rendelkezések
40. §
.
(1) Ezen rendeletet alkalmazni kell a temető fenntartását, üzemeltetését, valamint temetkezési szolgáltatási tevékenységét végző természetes és jogi személyeknek, illetőleg azoknak, akikre nézve e tevékenységek során jogok keletkeznek, és kötelezettségek hárulnak.
(2) Ezen rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba, ezzel egyidejűleg hatályát veszti a 6/2002. (VI. 10.) számú rendelet. A rendelet kihirdetéséről a jegyző gondoskodik a helyben szokásos módon.
Márok, 2007. szeptember 13.
B u r a i Béla A l b e r t Károlyné dr.
polgármester címzetes főjegyző
A rendelet kihirdetve:
Villány, 2007. szeptember 14.
Albert Károlyné dr.
címzetes főjegyző
1
Az önkormányzati rendeletet a Mároki Önkormányzat Képviselő-testületének 2/2023. (III. 27.) önkormányzati rendelete 10. §-a hatályon kívül helyezte 2023. március 28. napjával.