A Képviselő-testület a hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény (Hgt.) 23. §-ában, a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995.évi LIII.tv. 46.§.(1) bek. c.) pontjában továbbá az egyes helyi közszolgáltatások kötelező igénybevételéről szóló 1995.évi XLII. törvény 2.§.-ban kapott felhatalmazás alapján Újfehértó város Hulladékgazdálkodásáról és köztisztaságáról az alábbi rendeletet alkotja:

I.FEJEZET

Általános rendelkezések

1.§.

(1) A rendelet célja, hogy Újfehértó város közigazgatási területén a terepülési szilárd és folyékony hulladék kezelésével kapcsolatos feladatokat ellássa és a településen a köztisztaságot fenntartsa, az ezekkel kapcsolatos önkormányzati, lakossági és szolgáltatói jogokat, kötelezettségeket és tilalmakat a helyi sajátosságnak megfelelően rendezze.

^[1](2)

2.§.

A rendelet hatálya

(1) A rendelet személyi hatálya: a város közigazgatási területén állandó vagy ideiglenes jelleggel tartózkodó, illetve tevékenységet folytató

a) magánszemélyekre, (ingatlan tulajdonosokra, birtokosokra, bérlőkre, használókra,)

b) jogi személyekre

c) valamint jogi személyiséggel nem rendelkező egyéb szervezetekre terjed ki, akiknek tevékenysége, életvitele során települési hulladék képződik illetve a hulladékkezelőkre

(továbbiakban: tulajdonos)

(2) A rendelet tárgyi hatálya:

a) kiterjed a települési szilárd és folyékony kommunális hulladékra,

b) a hulladékgazdálkodási tevékenységre és létesítményekre

c) a hulladékgazdálkodási törvény (2000.évi XLIII.) és a környezet védelmének általános szabályairól szóló törvény (1995.évi LIII.tv.) rendelkezéseinek megfelelően.

(3) Nem terjed ki a rendelet hatálya a veszélyes hulladékokra és a levegőbe kibocsátott, a légszennyezésről szóló jogszabályok hatálya alá tartozó szennyező anyagokra.

II.FEJEZET

Az önkormányzat közszolgáltatással kapcsolatos feladatai

3.§.

^[2](1)- (2)

(3) A települési folyékony hulladék szállítását és ártalommentes elhelyezését az Önkormányzat kötelező helyi közszolgáltatás útján látja el (továbbiakban: szolgáltatás).

(4) A kiépített szennyvízcsatorna hálózatra nem csatlakozott ingatlan tulajdonosa, használója az ingatlanán keletkező települési folyékony hulladék elhelyezéséről az e rendeletben meghatározott módon, a közszolgáltatás igénybevétele útján köteles gondoskodni.

(5) Azokon az ingatlanokon, ahol az ingatlanhoz közvetlenül kapcsolódó közterületen a szennyvízcsatorna hálózat kiépült, települési folyékony hulladékot elvezetni csak azon keresztül szabad.

^[3](6) A nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvízzel kapcsolatos kötelező helyi közszolgáltatás teljesítésére jogosult és kötelezett közszolgáltató, Újfehértó Város közigazgatási területén: Nevelős János egyéni vállalkozó. Székhelye: 4400 Nyíregyháza, Tulipán u. 5.  (továbbiakban: Szolgáltató).

^[4](7)

II. FEJEZET

^[5]4.§.-7.§.

IV. FEJEZET

Közszolgáltatások díja

A díjfizetés

8.§.

(1) A közszolgáltatás ellátására a szolgáltatót megillető legmagasabb díjat a Képviselőtestület rendelet mellékeltében állapítja meg, a szolgáltatást végző szervvel való egyeztetést követően.

^[6](2) A közszolgáltatási díj megállapítása a díjszámításra vonatkozó előírások alapján ÁFA nélkül számított egységnyi díjtételek meghatározásával történik. A nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvízzel kapcsolatos kötelező helyi közszolgáltatás díját az 1. melléklet tartalmazza.

 (3) A közszolgáltatás díját a közszolgáltató negyedévente, illetve folyékony hulladék esetén a felmerüléskor közvetlenül az ingatlan tulajdonos részére számlázza.

^[7] (4)

^[8](5)

Mentességek

9.§.

1. – (5) ^[9]

(6) A hulladékkezelési közszolgáltatásért az ingatlan tulajdonost terhelő díjhátralék adók módjára behajtható köztartozás.

10.§.^[10]

A Szolgáltató a közszolgáltatással összefüggő személyes adatok kezelésére a Hgt.23. § g) pontjában és e rendeletben foglalt mértékben, a  személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló törvény rendelkezéseinek betartásával jogosult.”

V.FEJEZET

Az ingatlanok és közterületek tisztántartása

11.§.

(1) A köztisztaság és a települési környezet fenntartása elsőrendű közegészségügyi érdek, ezért ennek előmozdításában mindenki köteles hathatósan közreműködni, a szennyeződést, fertőzést eredményező tevékenységektől, illetőleg magatartástól tartózkodni.

(2) Az egyes ingatlanok tisztántartásáról az ingatlan tulajdonosának, használójának (haszonélvezőjének, másnak a használatában lévő ingatlanok tisztántartásáról pedig, a használati joggal rendelkező bérlőnek) kell gondoskodni.

Többlakásos ingatlanok esetén:

a) a lakó és emberi tartózkodásra szolgáló más épületek közös használatú részének ( lépcsőház, folyosó, pince és padlásrész, közös illemhely, hulladékgyűjtő és az ehhez tartozó területnek, stb.) tisztaságáról, rendszeres takarításáról, rovar-és rágcsáló mentesítéséről az érintettek megállapodásában meghatározott személy (ek)-nek, annak hiányában a tulajdonos(ok)-nak,

b) a lakásnak és a lakás céljára használt más helyiségeknek a tisztántartásáról, rendszeres takarításáról, rovar-és rágcsáló mentesítéséről pedig a használó (k) köteles (ek) gondoskodni.

(3) A város területén lévő ingatlanok tényleges használói, tulajdonosai kötelesek

ingatlanukat megművelni, illetve rendben tartani, gyomtól, gaztól, hulladéktól, vadonélő bokortól megtisztítani.

(4) Az önkormányzati tulajdonú közterületek szervezett, rendszeres tisztántartásáról, portalanításáról, általános jellegű takarításáról, síkosság mentesítéséről, a szilárd burkolat utak tisztántartásáról, hulladéktárolók kihelyezéséről, ürítéséről az önkormányzat gondoskodik. A járdáról letakarított jeget, havat a közút és a járda között úgy kell elhelyezni, hogy se a gyalogos, se a gépjármű fogalmat ne akadályozza.

(5) Magánszemélyek, jogi személyek, jogi személyiséggel nem rendelkező egyéb szervezetek tevékenysége következtében közterületen keletkezett szennyeződés megszüntetése, a szennyeződést okozó szerv, illetve személy feladata.

(6) Köztisztasági szempontból járdának minősül az a gyalogos közlekedésre rendelt kiépített és kiépítetlen útterület, amely az ingatlan telekhatárától az úttest széléig (szegélyéig) terjed, ha a járda területén szilárd útburkolattal ellátott területrész mellett a járdaszegélyig még üres füves rész vagy virágos sáv, illetve fűbeton is van, az egész területet a járdáshoz tartózkodónak kell tekinteni (továbbiakban: járda).

(7) Az ingatlan előtti járda tisztántartása az ingatlan tényleges használójának, illetve tulajdonosának a kötelessége. Intézmények, kereskedelmi és vendéglátó-ipari egységek, üzemek, üzlethelyiségek és más elárusító helyek előtti járdaszakaszt a tényleges használónak kell tisztántartani függetlenül attól, hogy a hulladék üzleti (üzemi) tevékenységből származik-e. Ez a kötelezettség kiterjed a hóeltakarítással, a síkosság megszüntetésével  kapcsolatos feladatokra is.

(8) A tényleges használó, illetve a tulajdonos kötelessége a járda mellett növő gaz kiírtása (különösen a fű szükség szerinti nyírása, károsítók elleni növényvédelem), a járdára kinyúló ágak és bokrok megfelelő nyesése.

(9) Gondozatlan járda tisztántartását, hó és jég eltakarítását, síkosság mentesítés a jegyző a rendszeresen mulasztó tényleges használó, tulajdonos helyett szükség esetén (a tényleges használó, illetve tulajdonos költségére) elvégeztetheti.

(10) Ónos esőtől, jégtől hótól síkossá vált járdát (járdaszakaszt, lépcsőt, stb.) a szükséghez képest naponként többször is fel kell hinteni. A felhintésre bomló, szerves anyagot nem tartalmazó szóróanyagot (homok, hamu, fűrészpor, kőpor, kőporrészt) kell használni. E célra tüzelés után visszamaradt darabos anyagot használni nem szabad. A szóróanyag beszerzéséről a tisztántartásra kötelezettnek kell gondoskodni.

(11) A járda és a közút síkosság-mentesítését a tisztántartásra kötelezettnek úgy kell elvégezni, hogy abból ne származzon baleset.

(12) Beruházások esetén a birtokbavételtől a kivitelezés megkezdéséig a beruházónak (bonyolítónak), ezt követően a kivitelezés befejezéséig a kivitelezőnek kell gondoskodni az általa elfoglalt terület tisztántartásáról. A felvonulási és építési terület lekerítését szükség szerint a jegyző rendelheti el.

(13) Közterületen szennyező anyagot (szemetet, rongyot, csontot, egyéb hulladékot) csak olyan módon szabad szállítani, hogy a szállításból semmi ki ne hulljon, por és csepegés ne keletkezzen. Ha a szállítás közben a terület szennyeződnék, a szennyeződés előidézője köteles azt eltávolítani és további szennyeződés megakadályozásáról gondoskodni.

(14) Ha bármilyen szállítmány fel-vagy lerakásánál, a köz-vagy magánterület szennyeződik, a szennyeződés előidézőjének azt a fel-vagy lerakás elvégzése után nyomban meg kell tisztítani.

(15) A város közterületén tilos járművet mosni, olajcserét vagy más olyan tevékenységet végezni, amely szennyeződést okoz. Lakóházhoz tartozó udvarban ilyen munkákat úgy kell végezni, hogy a szennyeződés közterületre ne kerüljön.

(16) Gondozott zöldterületre járművel ráhajtani, azon parkolni tilos!

Csapadékvíz elvezetés biztosítása

12.§.

(1) A közterületen lévő árkok, nyitott csatornák, folyókák, átereszek tisztántartása, a csapadékvíz akadálytalan elfolyásának biztosítása- az ingatlan előtti szakaszra terjedően- az ingatlan tényleges használójának, illetve tulajdonosának kötelessége.

(2) Járműbehajtók átereszeinek építése, jó karban- és tisztántartása minden esetben az ingatlan használójának, illetve tulajdonosának kötelessége.

(3) Az ingatlanon keletkező csapadékvíz saját területén történő elhelyezéséről, illetőleg kiépített csapadékcsatorna esetén az abba történő bevezetéséről- előzetes bejelentés alapján- az ingatlan tulajdonosa gondoskodik.

(4) A csapadékelvezető árokba szennyezett (olajos, vegyszeres, stb.) vizet bevezetni tilos!

(5) A csapadékvíz akadálytalan levezetése útján meg kell gátolni a pangóvizek keletkezését és posványodását. E feladat ellátásáról a jegyző, a Polgármesteri Hivatal útján gondoskodik.

(6) A település területén lévő tavakba, holtágakba, élő vízfolyásokba, belvízelvezető árkokba tisztítatlan szennyvizet, trágyalevet levezetni, partjait hulladék vagy egyéb hulladék lerakásával beszennyezni tilos!

13.§.

(1) Az állattartással kapcsolatos, köztisztasági feladatokról külön rendelet rendelkezik.

(2) Közutakon történt állat elhullást, az azt észlelőnek a Polgármesteri Hivatalnak azonnal be kell jelenteni.

VI.FEJEZET

Az avar és kerti hulladékok nyílt-téri égetése

14.§.

(1) Avart és kerti hulladékot csak jól kialakított tűzrakó helyen és telken szabad égetni úgy, hogy az az emberi egészséget és a környezetet ne károsítsa, és az égetést hősugárzása kárt ne okozzon.

(2) A kerti hulladékok gyűjtése tároló edényben történik.

(3) A rendelet alkalmazása szempontjából:

1. avar és kerti hulladék: falomb, kaszálék, nyesedék, egyéb növényi maradványok (a továbbiakban: kerti hulladék).
2. Tárolóedény: kuka, tartály, konténer, egyéb tartály, papír vagy műanyag zsák.

(4) Az égetendő kerti hulladék nem tartalmazhat más kommunális illetve ipari eredetű hulladékot (PVC, veszélyes hulladék stb.)

(5) A szabadban tüzet gyújtani, tüzelőberendezést használni csak úgy lehet, hogy az a környezetére tűz-vagy robbanásveszélyt ne jelentsen.

(6) A szabadban a tüzet és üzemeltetett tüzelőberendezést őrizetlenül hagyni nem szabad, s veszély esetén vagy ha arra szükség nincs, a tüzet azonnal el kell oltani.

(7) A tüzelés, a tüzelőberendezés használatának színhelyén olyan eszközöket és felszereléseket kell készenlétbe helyezni, amelyekkel a tűz terjedése megakadályozható, illetőleg a tűz eloltható.

(8) A kerti hulladék elszállítására a szervezett és meghirdetésre kerülő lombtalanítási akció is igénybe vehető.

(9) A hatóságilag elrendelt általános tűzrakási tilalom alól a rendelet nem ad felmentést.

VII.FEJEZET

A köztisztasággal összefüggő egyéb rendelkezések

15.§.

(1) A város gazdálkodási körbe tartozó parkfenntartási feladat magában foglalja a város területén lévő parkok játszóterek, sorfák (továbbiakban: parkok) gondozását.

(2) Az önkormányzat jelöli ki azokat a parkokat, amelyek fenntartása szervezett módon történik.

A köztisztasági rendelkezések betartásának ellenőrzése

^[11]16.§.

Záró rendelkezések

17.§.

(1) Ez a rendelet 2007. július1-én lép hatályba, egyidejűleg hatályát veszti 1/2005. ( I. 27. ) VKT rendelete a települési szilárdhulladékokkal kapcsolatos köztisztasági közszolgáltatás igénybevételének rendjéről, valamint az azt módosító 25/2005.(XII.15.)VKT rendelet, a települési folyékony hulladékkal kapcsolatos kötelező helyi közszolgáltatásról szóló 6/2003. (II. 26.) VKT számú, valamint az azt módosító 16/2003.(VII.09.) VKT rendelet, továbbá a köztisztaságról, a települési környezet fenntartásáról  szóló 19/2000. (IV. 07.) VKT számú rendelet, valamint a települési szilárd és folyékony hulladék gyűjtése, szállítása és kijelölt ártalmatlanító helyen való lerakása díjának megállapításáról szóló 21/2006. (XI. 27) VKT rendelet és a 27/2006. (XII.15) VKT rendelet.

^[12](2) Ez a rendelet a belső piaci szolgáltatásokról szóló Európai Parlament és a Tanács 2006/123/EK irányelvnek való megfelelést szolgálja.

                                                                         Melléklet a 9/2007. ( II. 23) rendelethez

Fizetendő Közszolgálati díjak

(1) Újfehértó Város Képviselő-testülete a nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz gyűjtésének, szállításának és kijelölt ártalmatlanító helyen  való  lerakásának   és   ártalmatlanításának legmagasabb díját az alábbiak szerint állapítja meg:

^[13]a)  nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz szolgáltatási alapdíja és ürítési díja, azon településrészek esetén, ahol az ingatlanok előtt a vezetékes szennyvízhálózat nincs kiépítve:

szolgáltatási  alapdíj: 2750 Ft+ ÁFA/ kiszállás

ürítési díj: 400 Ft/m3+ÁFA”

^[14]b)   nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz szolgáltatási alapdíja és ürítési díja, azon településrészek esetén, ahol az ingatlanok előtt a vezetékes szennyvízhálózat kiépített:

szolgáltatási alapdíj: 5250 Ft+ÁFA/ kiszállás

ürítési díj:400 Ft/m3

3. Az a) és b) pontokban meghatározott szolgáltatási díjat 100,-Ft+ÁFA/m3 összeggel kell kiegészíteni, 20 métert elérő csőösszeszerelés esetén, és minden további 20 méterenként  + 100,-Ft/ÁFA/m3 összeget kell fizetni.

d) Amennyiben az a) és b) pontokban meghatározott településrészeken a kiszállított szennyvíz mennyisége nem éri el a 3 m³-t a + kiszállási díj mértéke 5 m3-es jármű esetén 1000,-Ft+ÁFA, 8 m3-es jármű esetében 1.500,-Ft+ÁFA.

(2)^[15]