Szentkirályszabadja Önkormányzatának Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 16. §-ában, valamint az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 6. § (3) bekezdés a) pontjában, illetőleg a 7. § (3) bekezdés c) pontjában kapott felhatalmazás, valamint a jóváhagyott Településszerkezeti Terv alapján az építés helyi rendjének biztosítása érdekében az alábbi önkormányzati rendeletet alkotja meg.

I. FEJEZET ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

A szabályzat hatálya és alkalmazása

1. § (1) E  rendelet  -  a  Helyi  Építési  Szabályzatról  (továbbiakban:  HÉSZ)  -  hatálya Szentkirályszabadja közigazgatási területére terjed ki.

(2) Az (1) bekezdésben lehatárolt területen területet felhasználni, továbbá telket alakítani, azon építési, bontási munkát végezni, rendeltetést megváltoztatni -- az országos érvényű rendelkezések megtartása mellett - csak az 1-5 melléklet szerinti tervekben és a jelen HÉSZ rendelkezéseiben foglaltaknak megfelelően szabad.

(3) A Szabályozási  és  Övezeti  terveken  jelölt  új  beépítésre  szánt  területek  övezetei  csak akkor alakíthatók ki, ha a település területén a 2000. évi CXII. Törvény 17.§ (1) bekezdése szerinti közművesítettségi feltétel teljesül.

Szentkirályszabadja Önkormányzatának Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 16. §-ában, valamint az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 6. § (3) bekezdés a) pontjában, illetőleg a 7. § (3) bekezdés c) pontjában kapott felhatalmazás, valamint a jóváhagyott Településszerkezeti Terv alapján az építés helyi rendjének biztosítása érdekében az alábbi önkormányzati rendeletet alkotja meg.

Szabályozási elemek

2.§ (1) A Szerkezeti terv módosításával is járó szabályozási elemek:

-övezethatár, ha különböző területfelhasználási egységeket választ el

-területfelhasználási egység besorolása

-tervezett belterület határa

(2)         A  Szabályozási  és  Övezeti  Terv  módosításával  járó  szabályozási elemek:

• szabályozási vonal,
• övezeti/ építési övezeti besorolás és annak paraméterei,
• védőtávolság,
• helyi értékvédelmi terület határa,
• beültetési kötelezettség határa,

(3) Azoknak a szabályozási elemeknek a módosítása,  melyek  nem  az  Önkormányzat hatáskörébe tartoznak csak a magasabb szintű jogszabályok megváltozása esetén vagy az illetékes hatóságok egyetértésével lehetséges.

Telekalakítás és építés engedélyezése

3. .§ (1)  Az 1.§. (1) bekezdésben meghatározott területen telekalakítás és építés csak a Szabályozási  és Övezeti Tervekben jelölteknek megfelelően, az Étv. és a végrehajtására alkotott  jogszabályok  valamint a 2000. évi CXII. Tv. (BTSZ) alapján történhet. Általános előírás a település teljes területére vonatkozóan:
   1. A település beépítésre nem szánt területén 3000 m2-nél kisebb telek nem alakítható ki.

A BTSZ 8. § (1) bekezdés alapján.

2. A település közigazgatási területén 2500 m2-nél nagyobb összes szintterületű, csarnok jellegű épület nem létesíthető.

A BTSZ 12 § alapján.

(2)         Telekalakításra engedély csak abban az esetben adható ki, ha az eljárás eredményeként mégátmenetileg sem jön létre olyan telek, amely nem rendelkezik közterületi vagy magánúti kapcsolattal. Nyeles telek a rendelet hatályba lépését  követően kialakított beépítésre szánt  terület  építési  övezeteiben, valamint közterületi kapcsolattal rendelkező telkek megosztása során  nem alakítható ki, kivéve ha a Szabályozási terv úgy jelöli. Új építési telkek minimális telekszélessége:

• oldalhatáron álló beépítés esetén:14 m
• szabadon álló beépítés esetén:   18 m
• közterületi csatlakozás min.         3,0 m (nyeles telek)

A minimális telekszélességnek a telek teljes hosszában átlagban kell teljesülnie.

(3) A helyi értékvédelmi területen telekhatár korrekció csak ott engedélyezhető, ahol az a tömb kialakult telekszerkezetét jelentősen nem befolyásolja, a telek és a szomszédos telkek kontúrját  javítja  és legfeljebb a telek területének 15 %-át érinti.

(4) Az építési övezetekben telekosztás (vagy közterületszabályozás) esetén a telekméretek a már kialakult telekosztású tömbökben eltérhetnek az építési övezetek előírt legkisebb telekméreteitől, de új telket kialakítani, telket megosztani csak az előírt telekméreteknek megfelelően lehet. Az eltérő méretű telkek az övezeti paraméterek betartásával építhetők be.

(5)          Telekalakításnál  figyelembe  kell  venni,  hogy  az  új  telkek  beépítése  illeszkedhessen  a meglévő  és tervezett beépítés által kialakuló településképbe, ily módon is figyelembe véve a rendezett, esztétikus településkép kialakítását.

(6) A közterületszabályozásokkal érintett ingatlanokra építésügyi hatósági engedély - a meglévő épületek alapterületbővítés nélküli felújítását engedélyező kivételével - mindaddig nem adható ki, míg az egyes kötelező érvényű telekalakításokat az érdekeltek végre nem hajtják.

(7) Az építési övezeteknél meghatározott legkisebb telekméretnél a “K” (kialakult) jelölés esetén a kialakult méretű telkek tovább nem oszthatók, de összevonhatók akkor is, ha az így létrejövő telek mérete nem éri el az övezetben előírt min. telekméretet.

(8)        Az     építési     övezetekben     ill.     övezetekben     telek    közműterület     céljára     az     övezet előírásaitól  eltérő nagyságban is kialakítható.

(9) A belterületbe vonás valamint a belterületbe vont területen telekalakítás és építés tömbönként ill. övezetenként lehetséges. E tekintetben tömbnek tekintendő az utakkal és/vagy más övezettel határolt terület.

(10)        A rendelet hatályba lépését követően kialakított építési övezetekben a telekkialakítás és építés feltétele a Szabályozási terven jelölt utak és zöldterületek kialakítása.

(11)  Építési engedély csak rendezett telekre adható ki.

(12)  Belterületen és beépítésre szánt területeken (a mezőgazdasági üzemi gazdasági területet és azon telkeket kivéve, ahol csak raktározási funkció létesül) a közművesítettség vonatkozásában épület kialakítása a következők biztosítása esetén lehetséges:

−  villamosenergia-szolgáltatás

−  vízellátás

−  közműves szennyvízelvezetés, illetve annak kiépítéséig az illetékes hatóságok által elfogadott korszerű, zárt szennyvízelhelyezés illetve egyedi szennyvíztisztítás

−  a keletkező csapadékvíz-elvezetése, elhelyezése, kiépített hálózat megléte esetén azon való elvezetése

(13)     Külterületi  beépítésre  nem   szánt  területen  és   a   mezőgazdasági  üzemi  gazdasági területen  a közművesítettség vonatkozásában – a mezőgazdasági terménytárolók és présházak kivételével – az építési engedély és a rendeltetés módosításának feltételei:

• villamosenergia-szolgáltatás
• vízellátás
• közműves  szennyvízelvezetés vagy  az  illetékes  hatóságok  által  elfogadott  korszerű,  zárt szennyvízelhelyezés illetve egyedi szennyvíztisztítás
• a telek csapadékvíz elvezetésének és elhelyezésének megoldása; a csapadékvíz nem vezethető kárt okozóan a szomszédos telekre, és a csapadékvíz elvezetés nem veszélyeztetheti  a   talaj állékonyságát.

Kiépített csatornahálózat esetén a szennyvizek kötelezően rákötendők a csatornára.

(14)        Meglévő épület - ahol a HÉSZ új épület elhelyezését nem engedi – felújítható, korszerűsíthető.

(15)      Az  Lke4*  építési  övezetben  telekalakítás  és  építés  csak  a  min,  10  %-ot  zöldterületet biztosító telekalakítási terv alapján lehetséges.

II.FEJEZET TERÜLETFELHASZNÁLÁS

BEÉPÍTÉSRE SZÁNT TERÜLETE

4.§. (1) Szentkirályszabadja területén a beépítésre szánt területek az építési használatuk  általános jellege valamint sajátos építési használatuk szerint a következő területfelhasználási egységekbe sorolandók:

Kertvárosias lakóterület (Lke)

5. § (1) Kertvárosias lakóterület a Szabályozási Terveken Lke jellel szabályozott  területfelhasználási egység,  mely  laza  beépítésű,  összefüggő  nagy  kertes,  több  önálló  rendeltetési  egységet magába foglaló lakóépületek elhelyezésére szolgál.

(2)         A kertvárosias lakóterületen elhelyezhető, fő rendeltetésű épületek:

• legfeljebb kétlakásos lakóépület,
• a helyi lakosság ellátását szolgáló kereskedelmi, szolgáltató épület, max. 100 m2 szintterülettel
• egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület,
• a terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró hatású kézműipari épület,
• legfeljebb 2 db. vendégszoba számú egyéb kereskedelmi szálláshely épület.
• helyi lakosság közbiztonságát szolgáló építmény
• sportépítmény,
• a terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró egyéb gazdasági építmény.

(3)         A Kertvárosias lakóterületen üzemanyagtöltő nem helyezhetők el.

(4)         A kertvárosias lakóterületen telkenként legfeljebb 2 főrendeltetésű épület létesíthető. Telkenként legfeljebb 2 lakás helyezhető el, de csak lakóépület megléte esetén alakítható ki egyéb funkció.

(5)         Az építési övezetek telkeinek kialakítása során alkalmazandó legkisebb telekméret, a telkek legnagyobb beépítettsége, továbbá az építhető építménymagasság mértéke a következő:

O           - oldalhatáron álló beépítés ,  SZ - szabadonálló beépítés

(6) A Kertvárosias lakóterület építési övezeteiben önálló terepszint alatti építmény  a telekterület max. 10 %- ban helyezhető el. Pinceszint a fő rendeltetés szerinti épülettel összeépítve, maximum  a  földszinti beépítés mértékéig építhető.

(7)  A  kialakult beépítésű építési övezetekben új  épület építése a  kialakult állapothoz igazodva (az eredeti főépület helyén) ill. a tömbben kialakult előkerttel, a kialakult utcakép jellegének megfelelő oldalhatárra engedélyezhető. Az újonnan beépülő lakóterületek előkert méretét, ha a Szabályozási terv nem jelöli 5 m- ben kell megállapítani. A meggyespusztai út melletti  új telkeknél min. 10 m az előkert.

(8)         A kertvárosias lakóterület valamennyi építési övezetében az épületkialakítás feltételei a

következők:

1. Az  épületek  jellemzően  magastetővel  létesíthetők  30-45  fok  közötti  dőlésszöggel,  ettől kisebb hajlásszög az épület tömegének megjelenésében nem dominálhat.
2. Az épületek jellege, kialakítása, anyaghasználata a település építési hagyományaihoz illeszkedő legyen:
   • A homlokzati felületek anyagai lehetnek tégla, fa, kő, vakolat pasztell színekben, harsány színek nem alkalmazhatók.
   • Az áttört kerítés lábazata max. 60 cm lehet. A kerítés magassága utca felől max. 1,80 m, oldalkertnél max. 2,0 m lehet. A kerítés anyaga természetes anyag (pl. fa, terméskő, homlokzati tégla, kovácsolt vas stb.) lehet
   • Tömör kerítés legfeljebb a kialakult állapothoz igazodóan, településképi szempontból indokolt esetben létesíthető. Újonnan beépülő lakóterületen tömör kerítés nem építhető.

(9)         Az    építési     övezetekben  elhelyezhető  épületen     kívül,    azt    kiszolgáló    vagy    kiegészítő funkciójú  önálló épületként az alábbiak helyezhetők el:

• háztartással kapcsolatos tárolóépület
• barkácsműhely
• műterem
• a környezetet nem zavaró kézműipari tevékenység műhelye
• a háztáji mezőgazdasági tevékenység gazdasági épületei
• továbbá az Lke2 és Lke3 építési övezetben állattartást szolgáló és azt kiegészítő épületek.

(10) A fő rendeltetést kiegészítő vagy kiszolgáló épületek használatbavétele önmagában nem engedélyezhető a fő rendeltetésű épület használatbavételéig.

(11)   Új épület elhelyezése esetén gépkocsitároló csak a fő rendeltetésű épülettel egy tömegben ill. ahhoz telepítve alakítható ki.

(12) Az állattartó épületek összes alapterülete legfeljebb a beépíthetőség mértékének 5 %-a lehet. Állattartó épület  oldalhatáron álló beépítésnél a fő rendeltetésű épület szerinti oldalhatáron; szabadonálló beépítésnél a fő rendeltetésű épület takarásában helyezhetők el.

Falusias lakóterület (Lf)

6.§. (1) Falusias   lakóterület   a   Szabályozási   Terven   Lf   jellel   szabályozott területfelhasználási egység, mely jellemzően lakóépületek elhelyezésére szolgál, de mezőgazdasági építmények is elhelyezhetők.

(2)       A falusias lakóterületen elhelyezhető fő rendeltetésű épületek:

• legfeljebb kétlakásos lakóépület,
• mező- és erdőgazdasági építmény,
• nem zavaró hatású kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület, max. 100 m2 szintterülettel
• szálláshely szolgáltató épület,
• kézműipari építmény,
• helyi igazgatási, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület,
• sportépítmény

(3)         A Falusias lakóterületen üzemanyagtöltő nem helyezhetők el.

(4)         A falusias lakóterületen telkenként legfeljebb 2 főrendeltetésű épület létesíthető, csak lakófunkció mellett alakítható ki egyéb funkció.

(5)         Az építési övezet telkeinek kialakítása során alkalmazandó legkisebb telekméret, a telkek legnagyobb beépítettsége, továbbá az építhető építménymagasság mértéke a következő:

O           - oldalhatáron álló beépítés SZ - szabadonálló beépítés

(6) Falusias lakóterületeken önálló terepszint alatti építményként csak pince, illetve közműpótló berendezés helyezhető el. Pinceszint a fő rendeltetés szerinti épülettel összeépítve, maximum a földszinti beépítés mértékéig építhető.

(7) Az építési övezetben új épület építése a  tömbben  kialakult  előkerttel  (az  eredeti  főépület helyén), oldalhatáron  álló  beépítésnél  a   kialakult   utcakép   jellegének   megfelelő oldalhatárra   telepítve

engedélyezhető.

(8)         A falusias lakóterület építési övezeteiben az épületkialakítás feltételei a következők:

1. Az épületek csak magastetővel létesíthetők 37-45 fok közötti dőlésszöggel.
2. Az épületek jellege, kialakítása, anyaghasználata a település építési hagyományaihoz illeszkedő

legyen:

• A homlokzati felületek anyagai lehetnek tégla, fa, kő, vakolat pasztell színekben, harsány színek nem alkalmazhatók.
• Az áttört kerítés lábazata max. 60 cm lehet. A kerítés magassága utca felől max. 1,80 m, oldalkertnél max. 2,0 m lehet. A kerítés anyaga természetes anyag lehet (pl. fa, terméskő,

homlokzati tégla, kovácsolt vas stb.)

• Tömör  kerítés  csak  a  kialakult  állapothoz  igazodó  magassággal és anyaghasználattal és kialakítással létesíthető.

(9)         Az építési övezetben elhelyezhető épületen kívül, azt kiszolgáló vagy kiegészítő funkciójú épületként:

• háztartással kapcsolatos tárolóépület
• a környezetet nem zavaró kézműipari tevékenység műhelye
• állattartást szolgáló és azt kiegészítő épületek
• a háztáji mezőgazdasági tevékenység gazdasági épületei

helyezhetők el, melyek a kialakult jellegnek megfelelően oldalhatárra telepítve, a fő rendeltetésű épülettel egybeépítve helyezhető el.

(10)   A fő rendeltetést kiegészítő vagy kiszolgáló épületek használatbavétele önmagában nem engedélyezhető

a fő rendeltetésű épület használatba vételéig.

(11)   Utcai kerítés csak áttört formában létesíthető. A lábazat legfeljebb 60 cm lehet.

(12) Állattartó épület az építési övezetben az építési telek területének legfeljebb 5 %-a lehet a beépíthetőség mértékén belül.

O- oldalhatáron álló beépítés SZ - szabadonálló beépítés

(6) A Vt1, Vt2 jelű építési övezetben elhelyezhető épületen kívül, azt kiszolgáló vagy kiegészítő funkciójú önálló épületként:

• háztartással kapcsolatos tárolóépület
• műterem, a környezetet nem zavaró kézműipari tevékenység műhelye helyezhetők el, melyek a kialakult jellegnek megfelelően telepítve helyezhetők el.

(7) A  Vt3 jelű építési övezetben csak kereskedelmi, vendéglátó ill. szolgáltató funkciójú épület helyezhető el, elvi engedély és látványtervet is tartalmazó beépítési javaslat  alapján.  Ez utóbbit az Önkormányzat illetékes Bizottságai előzetesen véleményezik. Épületelhelyezés csak az illetékes Közlekedési hatóságok

hozzájárulása esetén lehetséges.

(8)          Az építési övezetekben állattartó épület nem létesíthető.

(9) Az építési övezetekben használatba vételi engedély akkor adható ki, ha az építési övezetre kötelezően előírt zöldfelületi aránynak megfelelő többszintű növényzet telepítése megtörtént.

Kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület (Gksz)

8 §. (1) Kereskedelmi,   szolgáltató   gazdasági   terület   a   Szabályozási   Terveken   Gksz   jellel   szabályozott területfelhasználási egység, mely elsősorban nem jelentős zavaró hatású gazdasági tevékenységi célú épületek elhelyezésére szolgál és amelyen elhelyezhető:

1. mindenfajta, nem jelentős zavaró hatású gazdasági tevékenységi célú épület,
2. a gazdasági tevékenységi célú épületen belül a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakások,
3. igazgatási, egyéb irodaépület,
4. parkolóház, üzemanyagtöltő,
5. sportépítmény.
6. a 31. § (2) bekezdésében előírtak figyelembevételével kivételesen elhelyezhető: egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület, egyéb közösségi szórakoztató épület.

(3)          Az épületnek nem minősülő technológiai építmények magassága a megadott értékeknél csak akkor lehet magasabb, ha azt az alkalmazott üzemi technológia feltétlenül szükségessé teszi.

(4)          Az építési övezetben önálló terepszint alatti építmény/építmények elhelyezhetők, de ezek által elfoglalt terület

nem lehet több a telek max. 5 % -ánál. Pinceszint legfeljebb a földszinti alapterülettel megegyező lehet.

(5)          A minimális zöldfelületi mértéken belül a telekhatárok mentén fa- és cserjesor telepítése kötelező.

(6) Az építési övezetben az elő és oldalkert mélysége min 5,0 m lehet, kivéve ahol a Szabályozási terv beültetési kötelezettséget jelöl, itt az előkert min. 10 m.

(7)           Kerítés max. 2 m magassággal építhető, áttört kivitelben.

(8) A Gksz2 jelű építési övezetben  a  42/13  hrsz-ú  telken  jelölt  zöldfelület  kötelezően megtartandó.  A zöldfelületen lévő védendő fenyők (9 db) nem vághatók ki, azok fenntartásáról a tulajdonos köteles gondoskodni.

(9) A Gksz5 és Gksz6 jelű építési övezeten építési engedély csak a 24. § (6) bekezdés figyelembevételével adható ki.

(10) Az építési övezetekben használatba vételi engedély akkor adható ki, ha az építési övezetre kötelezően előírt zöldfelületi aránynak ill. a beültetési kötelezettségnek megfelelő többszintű növényzet telepítése megtörtént (ajánlott fa- és cserjefajok a 2. számú függelék szerint).

(11) A Gksz5 és Gksz6 jelű építési övezeten építési engedély csak a 24. § (6) bekezdés figyelembevételével és a beépítés feltételeit tisztázó elvi engedélyezési eljárás lefolytatása után adható ki. Az elvi építési engedélyezési eljárásba szakhatóságként az illetékes környezetvédelmi és természetvédelmi hatóságot be kell vonni.

(12) A Gksz8 jelű építési övezetben az (1) bekezdés szerinti építményei továbbá  napelemparkhoz szükséges építmények, egy max. 9 m magas szélkerék valamint üvegház is elhelyezhető. Az építési övezet telkein a minimális zöldfelületet háromszintű növényzettel kell  eltelepíteni, melyen belül az északkeleti és délkeleti telekhatár mentén fasor és cserjesor telepítendő.

Mezőgazdasági üzemi gazdasági terület (Gm)

9.§ (1) Mezőgazdasági üzemi gazdasági terület (egyéb ipari terület)

1. Gm-1  övezetében  környezetkímélő  mezőgazdasági  üzemi  építmények,  továbbá mezőgazdasági termeléssel összeegyeztethető lovasturisztikai célú építmények;
2. Gm-2 övezetében környezetkímélő mezőgazdasági üzemi építmények, továbbá mezőgazdasági termeléssel

összefüggő és összeegyeztethető egyéb gazdasági (kereskedelmi, szolgáltató, ipari) építmények létesíthetők.

(2) Mezőgazdasági üzemi gazdasági terület építési övezeteiben kialakítható a tulajdonos,  a használó és a személyzet számára szolgáló lakás is.

(3)           A területen épület csak akkor létesíthető, ha a keletkező szennyvizet:

a)  az illetékes hatóságok által elfogadott szivárgásmentesen zárt szennyvíztárolóban helyezik el, b) egyedi szennyvíztisztítóban megtisztítják, vagy

c)  közcsatornába vezetik.

(4)           PB gáztartály csak föld alatt vagy épületben helyezhető el.

(5)           Mezőgazdasági üzemi gazdasági terület övezeteiben az építményelhelyezés feltételei a következők:

SZ - szabadonálló beépítés

(6)    Az építési övezetek területén a már kialakult telkek beépíthetők, de a telekosztással kialakítandó új telkek területe 5000 m2-nél kisebb nem lehet.

(7)           Új épület a telekhatártól legalább 10 m távolságban létesíthető.

(8) A területen belül csak olyan kereskedelmi, szolgáltatási és ipari gazdasági tevékenységi célú épületek létesíthetők, amelyek közegészségügyi és környezetvédelmi szempontból az állattartással összeegyeztethetők.

(9)           A minimális zöldfelületi értéken belül a telekhatárok mentén fa- és cserjesor ültetendő.

(10)   Épületek létesítésére építési engedély a  környezetvédelmi,közegészségügyi, tájképvédelmi követelményeket tisztázó elvi építési engedély alapján adható ki.

(11) Az építési övezetekben használatba vételi engedély akkor adható ki, ha az építési övezetre kötelezően előírt zöldfelületi aránynak ill. a beültetési kötelezettségnek megfelelő többszintű növényzet telepítése megtörtént (ajánlott fa- és cserjefajok a 2. számú függelék szerint).

(12) A lakóterülettel határos Gm-1 építési övezetben a kertvárosias lakóterületre vonatkozó környezetvédelmi határértékek tartandók be.

Különleges terület- Temető (Kt)

10.§. (1) A  terület  a  Szabályozási  terven  Kt  jellel  szabályozott  területfelhasználási                  egység, ahol  a  temetőfunkciójának megfelelő építmények helyezhetők el.

(2)         Az épületek elhelyezésének övezeti előírásai a következők:

SZ – szabadonálló beépítés

(3)         A síremlékek és kripták építménymagassága legfeljebb 3,0 m lehet.

(4)         Az  előírt  zöldfelületi arányon belül  legalább 20  %-nak kell  lennie  a  nem temetkezési célú biológiailag aktív, parkosított felületnek vagy a temető határán kialakított védőfásításnak.

Különleges terület – Repülőtér (Kr)

11.§. (1) A Kr 1 Különleges terület-repülőtér területén a repülőtér működésével és kiszolgálásával összefüggő építmények, továbbá az ahhoz kapcsolódó logisztikai, kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület, szálláshely szolgáltató épület, irodaház, parkolóház, üzemanyagtöltő helyezhetők el.

(2) A Kr 2 építési övezet területén repülőtérhez tartozóan a sportolási célú repüléshez kapcsolódó üzemi építmények, továbbá a repülőtéri gyepterületek fenntartását szolgáló legeltetéses állattartás építményei helyezhetők el.

(3) Az épületek létesítésének övezeti előírásai a következők:

(4)A Kr 1 és Kr 2 jelű építési övezetekben építési övezetekben a Légiközlekedésről szóló 1995. évi XCVII. Törvény 37. § (1) bek. a) és aa) pontjában szabályozott polgári-, nyilvános-, kereskedelmi repülőtér, legalább ICAO I. besorolású precíziós műszeres pályával együtt történő üzembehelyezését megelőzően kizárólag a meglévő épületek felújítására, átalakítására és bővítésére, valamint a repülőtér üzembehelyezéséhez szorosan kapcsolódó új épületre, építményre adható ki építési engedély.

(5) A repülések biztonságos lebonyolítása érdekében a szabályozási terven az akadálysíkokkal érintett területeken – a repülőtér közvetlen környezetében - az OTÉK szerinti szabályozási paramétereken kívül a legnagyobb megengedett építménymagasság balti feletti értékben is korlátozott, ezért itt az akadálykorlátozási felületek feletti légtér akadálymentességét biztosítani kell. A meghatározott balti magasság feletti értéket meghaladó magasságú bármely építmény – épület, épületrész, torony, oszlop, kémény, híradástechnikai építmény, gépészeti vagy villamossági berendezés, stb. - nem létesíthető, ezt kifejlett állapotában meghaladó magasságú növényzet nem ültethető, nem tartható fenn.

(6) Kr 1 és Kr 2 jelű építési övezetben építési engedély csak a 24. § (6) bekezdés figyelembevételével és a beépítés feltételeit tisztázó elvi engedélyezési eljárás lefolytatása után adható ki. Az elvi építési engedélyezési eljárásba szakhatóságként az illetékes környezetvédelmi és természetvédelmi hatóságot, valamint az illetékes közútkezelőt be kell vonni.

(7)Különleges     terület-repülőtérépítési      övezetben     épületek,     építmények     helyének     kijelölése geotechnikai vizsgálat alapján történhet.

Különleges terület – Honvédségi terület (Kh)

12.§. A területen  a funkciónak megfelelő honvédelmi és katonai célú építmények helyezhetők el, a vonatkozó külön jogszabályok szerint.

Különleges terület – Erdei iskola (Kei)

13.§ (1)               A  Különleges  terület  –  Erdei  iskola  (Kei)  területén         az   erdőhöz  kötődő   oktatás, ismeretterjesztés építményei és az oktatást szolgáló szállásépület létesíthető.

(2)           Az épületek elhelyezésének övezeti előírásai a következők:

SZ - szabadonálló beépítés , K – kialakult állapot, nem megosztható

(3)           A területen épületek csak elvi engedély alapján, a meglévő faállomány megtartásával és az erdészeti hatóság hozzájárulásával létesíthetők.

Különleges terület – Településgazdálkodás (Ktg)

14.§. (1) A  Különleges  terület  –  Településgazdálkodási  célú  területen  (Ktg)  a településüzemeltetést, településgazdálkodást, a közterületek és önkormányzati létesítmények fenntartását és üzemeltetését szolgáló építmények továbbá hulladékudvar létesíthetők.

(2)           Az épületek elhelyezésének övezeti előírásai a következők:

SZ - szabadonálló beépítés

BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLETEK

15.§. Szentkirályszabadja területén a beépítésre nem szánt területek az építési használatuk általános jellege valamint sajátos építési használatuk szerint a következő területfelhasználási egységek közé sorolandók:

Zöldterület (Z)

16. §. (1) Zöldterület a Szabályozási Terveken Z jellel szabályozott közhasználatú, meghatározóan növényzettel fedett közparkok területe.

(2) A Z-0 jellel szabályozott zöldterületeken épület nem létesíthető. Elhelyezhetők a szabadidő eltöltését – a pihenést, játékot, sportolást – szolgáló, épületnek nem minősülő építmények, továbbá köztárgyak.

(3) A Z-1, Z-2 jellel szabályozott zöldterületeken a  (2)  bekezdés  szerinti  építmények továbbá a zöldterület

funkciójához illeszkedő vendéglátó,  sport-,  szabadidős  létesítmények  épületei, hírlap és virágárusító pavilon, továbbá a terület  fenntartásához  szükséges építmények is kialakíthatóak. Az épületek szabadonállóan, legfeljebb 3,5 m építménymagassággal alakíthatók ki. A Z-1 jelű övezet beépíthetősége legfeljebb 2 %, a Z-2 jelű övezet beépíthetősége legfeljebb 4 % lehet.

Ez utóbbi a 2000. évi CXII. törvény 18. § (2) bekezdése alapján a tervezett közparkokra vonatkozó előírás.

(4)  Zöldterület  legalább  60%-át  növényzettel  fedetten  kell   kialakítani,   vagy fenntartani  (ajánlott  fa-  és cserjefajok a 2. számú függelék szerint)

(5)         Zöldterület létesítése, rekonstrukciója kertépítészeti terv alapján történhet.

(6)         Zöldterületen épület csak teljes közművesítéssel létesíthető.

Erdőterület

17.§ (1) Az erdőterület az építmények elhelyezése szempontjából:

1. védelmi (Ev),
2. gazdasági (Eg), övezetekre tagolódik.

(2) Az Ev jelű övezet területén kialakíthatók az erdei turizmust, a szabadidő eltöltését szolgáló, épületnek nem minősülő építmények (pihenőhely, erdei tornapálya, turistaút, kerékpárút, esőbeálló stb.), ha az erdőt védelmi rendeltetésének betöltésében nem zavarják.

(3)        Az  Eg   jelű   övezet  területén  a   (2)   bekezdés  szerinti  építmények  továbbá  az erdőgazdálkodás,vadgazdálkodás épületnek nem minősülő építményei helyezhetők el.

(4) A gazdasági  rendeltetésű  erdőterületként  szabályozott  volt  zártkerti  területen  a 2004. 12. 01. előtt jogszerűen épített gazdasági épületek felújíthatók és egyszeri alkalommal legfeljebb 25 m2-el bővíthetők. A bővített épület alapterülete azonban nem lehet több 60 m2- nél.

(5) Védett természeti területen levő erdőben a /2/ és /3/ bekezdés szerinti építmények az illetékes nemzeti park igazgatósággal egyeztetve létesíthetők.

Mezőgazdasági terület

18.§. (1) A mezőgazdasági  terület  az  azonos  tájkarakter,  mezőgazdasági  és  sajátos építési használat alapján:

1. általános mezőgazdasági terület
2. kertes mezőgazdasági terület
3. korlátozott használatú mezőgazdasági terület területfelhasználási egységekre tagolódik.

(2) Mezőgazdasági területen épület  akkor  létesíthető,  ha  a  szennyvíz  a csatornahálózatra ráköthető, vagy helyben a vonatkozó jogszabályoknak megfelelően tisztításra kerül, vagy szivárgásmentes, zárt szennyvíztárolóban tárolható.

(3) Mezőgazdasági területen a telek művelési ága a beépíthetőség feltételeként akkor fogadható el, ha a telek területének legalább 80 %-án meghatározó.

(4)         Mezőgazdasági területen PB gáztartály csak föld alatt vagy épületben helyezhető el.

Általános mezőgazdasági terület (Má)

19. .§. (1)          Általános mezőgazdasági terület (Má) övezeteiben

1. szántó  művelési  ág  esetén,  20  ha-nál  nagyobb  telken,  a  terület  rendeltetésszerű használatát szolgáló  gazdasági                  épületek                      (a         növénytermesztés, állattenyésztés,termék          tárolás, termékfeldolgozás                               építményei)                        továbbá                        lakóépület létesíthető  a  telek  legfeljebb  0,1  %-ának mértékéig, de a beépített összes alapterület nem haladhatja meg az 500 m2-t;
2. gyep   művelési   ágú   telek   esetén   a   20   ha-nál   nagyobb   telken   a   hagyományos, környezetkímélő, természetközeli,  extenzív  gyepgazdálkodáshoz  szükséges                                    almos állattartó    épületek        továbbá lakóépület létesíthető a telek legfeljebb 0,1 % mértékéig, de a beépített összes alapterület nem haladhatja meg a 400 m2-t;
3. a   szőlő   vagy   gyümölcsös   művelési   ág   esetén,   3,0   ha-nál   nagyobb   telken a szőlő ill. gyümölcstermesztés, tárolás, feldolgozás építményei továbbá lakóépület helyezhetők el a telek legfeljebb 0,5 %-os beépítettségével, de a beépített összes alapterület nem lehet több 500 m2-nél.

(2) Általános mezőgazdasági területen építési engedély csak a környezetvédelmi, tájvédelmi, természetvédelmi követelményeket tisztázó elvi építési engedély alapján adható ki.

(3) Általános mezőgazdasági terület övezeteiben az épületek építménymagassága nem lehet több 6,0 m-nél. Az épületek a telek határától legalább 10 m-re létesíthetők.

(4) Az épületek szabadonállóan, 35-45 fok hajlásszögű nyeregtetővel létesíthetők. A tető héjazata nád vagy természetes anyagú és természetes színű cserép lehet.

(5) Általános mezőgazdasági területen lakóépület csak akkor létesíthető, ha a mezőgazdasági üzemi tevékenység, a már meglevő gazdasági épületek az ottlakást indokolják. A lakóépület alapterülete nem haladhatja meg a beépíthetőség mértékének a felét.

(6) Terepszint alatti építmények alapterülete együttesen sem haladhatja meg a telek területének 5 %-át

(7) Általános mezőgazdasági  területen  kerítés  a  gazdasági  épületek  céljára  kialakított udvar körül legfeljebb 2,0 m magassággal, 80 %-ban áttörten létesíthető. A gazdasági udvaron kívül kerítés legfeljebb 1,6 m magas vadvédelmi drótháló vagy drótfonat lehet.

(8)   Az   állattenyésztés   során   keletkező   almos   trágya    csak    szivárgásmentes vízzáró   szigetelésű trágyatárolóban helyezhető el.

(9)       Az övezetben telekosztással 10000 m2-nél kisebb új telek nem alakítható ki.

(10) A rendelet hatályba lépése előtt  már  meglévő, az  (1)  bekezdés szerint  előírtaknál kisebb telken lévő lakóépület felújítható és egyszeri alkalommal 25 m2-el bővíthető.

(11)  A  telek  beépített  területébe  be  nem   számítóan   csak   a   mezőgazdasági termeléssel összefüggő melléképítmények létesíthetők. Nem alakítható ki víz- és fürdőmedence, mesterséges tó.

(Melléképítmények OTÉK 1. számú melléklete 54. pont)

Kertes mezőgazdasági terület (Mk)

20.§ (1) Kertes mezőgazdasági terület (Mk) övezeteiben kizárólag a szőlőművelést, szőlőfeldolgozást, bortárolást, és borturizmust valamint a gyümölcstermesztést szolgáló épületek létesíthetők, ha a földrészlet (telek) területe legalább 80 %-a szőlő vagy gyümölcsös művelési ágban van.

(2) Kertes mezőgazdasági terület övezeteiben lakóépület nem létesíthető, de a rendelet hatályba lépése előtt meglévő lakóépületek felújíthatók és egyszeri alkalommal 25 m2- el bővíthetők.

(3) A kertes mezőgazdasági terület övezeteiben telkenként egy  - a helyi építési hagyományoknak megfelelő és tájbaillő – présház és földdel borított boltpince létesíthető, ha a telek területe legalább 1500 m2.

A 2000. évi CXII. Törvény 46.§ b. pontja felhatalmazása alapján Szentkirályszabadja Község Tanácsának a komplex zártkertrendezési terv szabályozási előírásairól szóló 2/1990. (III.29.) sz. rendelete alapján.

(4) A telek beépítettsége 3 %, de legfeljebb 60 m2 lehet.  Az  épület  csak  arányos téglalap alaprajzú,építménymagassága az épülethez csatlakozó terepszint legalacsonyabb pontjához képest legfeljebb 4 m lehet.

(5) A tájkarakter, tájkép védelme érdekében csak a helyi építési hagyományoknak megfelelő tájbaillő 40-45°- os  hajlásszögű nyeregtetős épületek építhetők, amelyek

tetőhéjazata nád vagy természetes anyagú és természetes színű égetett cserép lehet.

(6) Présház  szabadonállóan  létesíthető  legalább  8  m  de  legfeljebb  15  m  előkert biztosításával.  Az oldalkertnek legalább 3 m-nek kell lennie.

(7) Az     épületen  erkély,  loggia,  tetőterasz  nem     létesíthető.  A     szőlőhegyi  építési hagyományoktól idegen ablakok, ajtók, nagy üvegfelületek, üvegfal alkalmazása tilos.

(8)  A pince alapterülete nem haladhatja meg a telek területének 10 %-át, az oromfal 2 m- nél magasabb nem lehet.

(9)  A  pince  a  présházzal  egybeépítve  vagy  attól  különállóan  is  létesíthető,  de  nem alakítható ki a présház alatt.

(10)  A szőlőfeldolgozáshoz,  bortároláshoz  szükséges  technológiai  építmények csak épületen  belül létesíthetők.

(11)  Az épület    feltöltésen    nem    helyezhető    el    és    környezetében    a    természetes terepszinttől  0,5  m-nél magasabban kiemelkedő terasz nem létesíthető.

(12)  A telek beépített területébe be nem számítóan csak a következő melléképítmények helyezhetők el:

a) közműbecsatlakozási műtárgy

b) közműpótló műtárgy

c) hulladéktartály- tároló (legfeljebb 2,0 m-es belmagassággal)

d) lefedés nélküli terasz

e) kerti épített tűzrakóhely

f) kerti lugas

g) háztartási célú kemence (kerti sütő)

h) kerti szabadlépcső (tereplépcső) és lejtő

(13) Az övezetben 3000 m2-nél kisebb új telek nem alakítható ki.

(14) Kerti támfalak csak terméskőből létesíthetőek. A támfal magassága legfeljebb 1,5 m lehet. A támfalak merev vonalát növénytelepítéssel kell megbontani.

(15) Kerítés  faoszlopokra    kifeszített,    legfeljebb    1,6    m   magas    vadvédelmi   hálóból, élősövényből  vagy élősövénnyel átszőtt dróthálóval létesíthető.

(16) A  telkekre  vízvezeték  csak  akkor  vezethető,  ha  a  szennyvíz  a  csatornahálózatra ráköthető  vagy szivárgásmentes zárt tárolóban tárolható.

(17) Új  villamosenergia-ellátási, a  táv-  hírközlési  vezetékek  létesítése  csak  terepszint alatti elhelyezéssel engedélyezhetők. A 2000. évi CXII. Törvény 26.§ (1) bekezdés e. pontja alapján.

(18)  Az övezet területén önálló reklámépítmény, reklámtábla nem helyezhető el.

Korlátozott használatú mezőgazdasági terület (Mko)

21.§ (1)   Korlátozott    használatú    mezőgazdasági    terület     a    táj-    és természetvédelmi, vízminőségvédelmi szempontból érzékeny Mko jelű területfelhasználási egység.

(2)         Korlátozott    használatú    mezőgazdasági    terület    Mko-0   jelű    övezeteiben    épület, terepszint alatti építmény nem létesíthető.

(3)     Az  Mko-1  jelű  övezetben  a  legalább  20  ha  területű  gyep  művelési  ágú  telken a                    hagyományos, környezetkímélő, természetközeli, extenzív gyepgazdálkodáshoz szükséges almos állattartás helyi építési hagyományoknak megfelelő, tájba illő épületei alakíthatók ki a következő feltételekkel:

1. a telek beépítettsége nem lehet több 400 m2-nél;
2. az épületek szabadonállóan, 40-45 fok hajlásszögű nyeregtetővel létesíthetők;
3. a tető héjazata nád, vagy természetes anyagú és természetes színű égetett cserép lehet;
4. az előkert, oldalkert legalább 10 m.

(4)         Épületek  létesítésére  építési  engedély  csak  a  környezetvédelmi,  tájvédelmi  és természetvédelmi követelményeket tisztázó elvi építési engedély alapján adható ki.

(5)         Terepszint alatti építmények alapterülete együttesen sem haladhatja meg a beépíthető telek területének

0,5 %-át.

(6)         A    korlátozott    használatú    mezőgazdasági    terület    övezeteiben    a    telekosztással kialakítható telek területe 10 ha-nál kisebb nem lehet.

(7)         Kerítés létesítésére vonatkozó szabályok:

1. az Mko-0 jelű övezetben nem létesíthető;
2. az Mko-1 jelű övezetben csak az állattartást szolgáló udvarok körül létesíthető, legfeljebb 2 m magas karám;
3. a legelők körülkerítése villanypásztorral történhet.

(8)         Az övezet területén önálló reklámépítmény, reklámtábla nem helyezhető el.

(9)         A telek beépített területébe be nem számítóan csak a mezőgazdasággal összefüggő melléképítmények létesíthetők:

a)                 közműbecsatlakozási műtárgy b)közműpótló műtárgy

3. hulladéktartály- tároló (legfeljebb 2,0 m-es belmagassággal)
4. állatkifutó
5. trágyatároló, komposztáló
6. siló, ömlesztett anyag-, folyadék- és gáztároló
   

Vízgazdálkodási terület (V)

22.§ (1)  Vízgazdálkodási terület a vízfolyások medre.

(2) Vízfolyások területén a vízgazdálkodás, vízkárelhárítás létesítményei helyezhetők el.

Közlekedési és közműterületek

23.§. (1) Közlekedési terület a Szabályozási terveken KÖu jellel szabályozott közúti közlekedési terület. Közúti közlekedési terület  továbbá a tervlapokon jelzéssel meg nem különböztetett bármely kiszolgáló út is.

(2) A közlekedési területeken a közlekedési és  közmű  műszaki  létesítmények elhelyezésén túl csak a tömegközlekedést kiszolgáló létesítmények, köztárgyak és reklámépítmények helyezhetők el.

(3)         A település közúti közlekedési célú közterületei:

• Gyorsforgalmi út: Tervezett M8 autóút
• Országos  mellékutak:  7217  j.  összekötő  út  és  a  tervezett  meggyespusztai összekötő út
• Belterületi gyűjtőutak: Petőfi Sándor utca, Kossuth Lajos utca, Rákóczi Ferenc utca.
• Külterületi  gyűjtő  szerepkörű  mezőgazdasági  feltáró  utak:  szabályozási  terven kiemelve
• A többi közúti közlekedési terület: kiszolgáló és lakóutca.
• Kerékpárutak: Külterületen: 7217 j. út mentén kerékpárút és Balatonalmádi felé.

Belterületen: a gyűjtőutak keresztmetszetében

(4) A közlekedési területek szabályozási szélességét a szabályozási tervek határozzák meg.

(5)        Az  M8  autóút  folyópályája  a  litéri  közigazgatási  határ  és  a  7217  j.  út  között mélyvezetésben alakítandó ki.

(6) Az M8 autóút 500 m-es  közlekedési  folyosójába  eső  vagy  azt  érintő  Gksz5  és Gksz6 jelű gazdasági területen építési engedély csak az illetékes közlekedési hatósággal egyeztetve adható ki. Az autóút közlekedési folyosójába eső övezet területén az út megépítéséig épületek nem létesíthetők.

(7) Azon szabályozási vonalak, melyek útszélesítést, útvonal korrekciót jelölnek, nem azonnali bontást, kisajátítást és telekalakítást jelölnek. Az érintett építési telek tulajdonosa és az út tulajdonosának megegyezésétől függően a végrehajtás folyamatos. Azonban a szabályozással érintett építési telkeken új épületre vagy meglévő épület alapterületbővítésével járó építési engedély nem adható ki, csak a tervezett szabályozás figyelembevételével.

(8) Az országos közutak beépítésre nem szánt területen lévő szakaszai mentén az alábbi védőtávolságokat kell biztosítani az út tengelyétől számítva:

gyorsforgalmi- és főutaknál 100 – 100 m, országos mellékutaknál 50 – 50 m. Védőtávolságon belül    építmény                                             csak      az                 út          kezelőjének hozzájárulásával helyezhető el.

(9) Az országos közutak, és gyűjtő utak belterületi szakaszán mindkét oldalon, a lakóutak esetében egyoldali gyalogjárda kerülhet kialakításra. A gyalogjárda minimális szélessége 1,20 m.

(10) Intézmények és temetők esetében  a  parkolót  telken  belül,  vagy  az  önkormányzat által meghatározott közterületen kell az önkormányzat parkolási rendelete szerint.

(11)   A parkolóhelyeket 5 parkolóhely fölött fásítani kell: 4 parkolóhelyenként 1db legalább háromszor iskolázott nagylombos fa ültetendő.

(12) A település területén magánút bárhol kialakítható, azonban közforgalom elől el nem zárt magánutak a  közterülettől maximum 30 m hosszúságban minimum 8 m telekszélességben alakítható ki.

(13) A szabályozási terven jelölt „közlekedzési területen belüli zöldfelület”-en csak játszótéri, pihenési célú létesítmények alakíthatók ki, a zöldfelület csak játszótér, pihenőhely, gyalogjárda, kerékpárút, köztárgyak kialakítása céljából burkolható le.

(14) Az útcsatlakozásoknál a láthatóságot növényzet és tömör kerítés nem akadályozhatja.

Közlekedési terület-légi közlekedés (Köl)

23/A.§ (1) A Köl közlekedési terület- repülőtér (légi közlekedés) területeinek a repülőtér működésével összefüggő és azt kiszolgáló építményekkel történő beépíthetősége legfeljebb 5 %, kialakítható telek minimális mérete 200.000 m2, előírt zöldfelületi arány legalább 70 %.

(2) A Köl jelű övezet területe európai jelentőségű élőhely, különleges természetmegőrzési – NATURA 2000 – terület. Az élőhelyek védelmének biztosítása érdekében épületek, építmények kialakítása, építési tevékenységek a 32.§. (14)-(15) bekezdés előírásai szerint történhet.

(3) A repülőtér szabályozási terven jelölt fénytechnikai sávján belül csak olyan építmények létesíthetők, olyan növények telepíthetők és tarthatók fenn, amelyek a  repülőtér biztonságos üzemeltetését nem akadályozzák.

(4) A repülőtéri üzem megindulása időpontjára a 7217. j. Veszprém – Balatonalmádi összekötőút felé vezető szerkezeti terven jelölt 2. és 3. jelű út kiépítését, üzembehelyezését a jelzőlámpás csomópontig (Szentkirályszabadja, Balatoni út) el kell végezni.

(5) Amennyiben repülőtér melletti fejlesztési területek beépítése során a 7217. sz. főút felé vezető szerkezeti terven jelölt 3. jelű úton mért forgalom meghaladja az Fmax: 8500 Ej/nap értéket, a 7217. j. összekötő út felé vezető (később az M8 gyorsforgalmi út közvetlen kapcsolataként) működő bekötőút továbbépítését, a 7217. j. összekötő úttal alkotott körforgalmi csomópontjának kiépítését meg kell valósítani. Ezen útfejlesztés alternatívájaként a 7217. j. út felé, a repülőtértől nyugatra elhelyezkedő területekről induló bekötőút kiépítése lehetséges.

(6) Az utak építésének ütemezésére, forgalmi alátámasztására külön közlekedési vizsgálatokat kell készíteni!

EGYÉB ELŐÍRÁSOK

Közművekre vonatkozó általános előírások

24.§ (1) A közműlétesítmények és hálózatok, hírközlési létesítmények és hálózatok elhelyezésére vonatkozóan az  OTÉK előírásait, valamint a megfelelő  ágazati előírásokat, szabványokat be kell tartani. Az előírások szerinti védőtávolságokat biztosítani kell.  A védőtávolságon belül mindennemű tevékenység csak az illetékes üzemeltető, illetve az érintett szakhatóság hozzájárulásával engedélyezhető.

(2) A meglévő közműhálózat védelmét biztosítani kell, szükség esetén szakfelügyelet igénylésével, az építtető által. A meglévő közművek  egyéb  építési  tevékenység miatt  szükségessé váló  kiváltásakor, szabványos   keresztezés   kiépítésekor   annak

–  szükség  esetén  –  egyidejű  rekonstrukciójáról  is  gondoskodni  kell.  A kiváltandó feleslegessé vált közművet fel kell bontani, felhagyott vezeték nem maradhat a földben.

(3)     A  közcsatornával  ellátatlan  területen  a  térség  közcsatorna  hálózatának  kiépítéséig a szennyvizeket szigorúan – ellenőrzötten – zárt szennyvízgyűjtő medencébe kell összegyűjteni és szippantó kocsival a kijelölt leürítőhelyre szállítani. A közcsatornahálózat kiépítését követően az érintett valamennyi ingatlant kötelezni kell a közcsatornára való rákötésre.

(4) Az egyes telkek  gázellátása  középnyomású  hálózatról  létesült  bekötéssel  történik, ezért  helyi  egyedi nyomáscsökkentő  elhelyezése  szükséges,  amelyet  telkeken belül, a zöldsávba, az előkertben növényzettel takartan kell elhelyezni. (Ha továbbtervezés során a nyomáscsökkentőt az épület falára szeretnék elhelyezni, akkor csak alárendeltebb homlokfalra történő elhelyezés engedélyezhető.)

(5)         A vízhálózaton föld feletti tűzcsapokat kell telepíteni.

(6)  Az  elválasztott  rendszerű  csapadékvíz-elvezető   hálózatot   a   településrészen kialakult állapotnak megfelelően nyílt vagy fedett árok, illetve zárt csatornaként kell kialakítani.

(7) Vízgazdálkodási  célú lejegyzett területet  (árok,  vízfolyás,  vízmosás,  víztároló, vízállásos terület, vízelöntéses terület stb.) egyéb célra hasznosítani csak vízjogi engedély alapján szabad.

(8) 20, illetve annál több gépkocsit befogadó parkolókat kiemelt szegéllyel kell kivitelezni, hogy a felületen a csapadékvíz összegyűjthető  legyen,   melyet   hordalék  és olajfogó   műtárgyon   keresztül   lehet   a csatornahálózatba vezetni.

(9) Közműlétesítményeket (vezeték, gázfogadó, nyomásszabályozó stb.) helyét és az ágazati előírások szerinti biztonsági övezetét érintő tevékenység csak a szolgáltató hozzájárulásával engedélyezhető.

(10)   A   meglévő  szennyvízelvezető  hálózat  mentén  fekvő  ingatlanoknál  a   rákötést követően  a  meglévő közműpótló berendezéseket, ún. szikkasztókat, tározókat el kell bontani.

(11)   Közmű műtárgyakat (trafó, szennyvíz átemelő stb.) növényzettel takartan kell kialakítani.

III.FEJEZET ÉPÍTMÉNYEK  ELHELYEZÉSE

Általános előírások

25. § (1) Építmények  elhelyezése,  ha   a   HÉSZ   előírásai  szigorúbb  szabályokat  nem állapít  meg,  az  OTÉK vonatkozó előírásai szerint történhet.

(2) Az OTÉK 32.§ szerinti építmények, ha a beépítésre szánt és beépítésre nem szánt területekre vonatkozó előírások másként nem rendelkeznek, valamennyi építési övezetben, övezetben elhelyezhetők.

(3)         A  község  területén  az  építési  telkeknél  alkalmazandó  legkisebb  elő-,  oldal-  és hátsókertek méreteit:

• a legkisebb előkert: 5,0 m, vagy a kialakult állapotnak megfelelő,
• a legkisebb oldalkert: 3,0 m
• a legkisebb hátsó kert: 6,0 m., vagy a kialakult állapotnak megfelelő.

(4) Az előkert méretének meghatározásánál  kialakult  beépítés  esetén  –  ha  a  SZT külön nem jelöli - a területen jellemző méreteket kell alkalmazni. Az építési hely előkerti vonala a gazdasági területek és a mezőgazdasági üzemi gazdasági terület kivételével, egyben építési vonal is. Új beépítésre szánt lakóterületeken az előkert mérete 5,0 m.

(5)         Az előkertben

• kerti építmény (hinta, csúszda, szökőkút, a terepszintnél 0,5 m-nél magasabbra nem kiemelkedő lefedés nélküli terasz)
• közműbecsatlakozás építménye
• kerítéssel egybeépített, vagy azzal összekapcsolt hulladéktartály, tároló helyezhető el.

(6) Az elő- és oldalkertben árusító pavilon, konténer, lakókocsi és árusításra alkalmas sátor kivételesen sem helyezhető el.

(7)        Az oldalhatáron álló beépítés esetén az épületeket a telekhatártól min. 1,0 m-re kell elhelyezni. Kivétel az alól a műemléki környezet ill. a helyi értékvédelmi terület.

(8) A meglévő, oldalhatáron álló beépítésű építési övezetekben, ha a kialakult telek – a szomszédos telkeken álló vagy  elhelyezhető  épületek  miatt  –  az  előírt építmények  közötti  legkisebb  távolság  hiánya

következtében nem volna beépíthető, a D-E tűzveszélyességi osztályába tartozó I-III. tűzállóságú fokozatú épületek közötti távolság 4 m-ig csökkenthető. A távolság csökkentésének feltétele továbbá, hogy az épületek oldalkert felé eső homlokzatainak magassága 6,0 m-nél nem magasabb és a szomszédos telken

álló épület ezen oldalkert felé néző  homlokzatán  legfeljebb  az  OTÉK  37.  §  (4) bek. szerinti szellőzőnyílások vannak. Tűzfalas kialakítás esetén a távolság korlátlanul csökkenthető. Ez esetben elvi építési engedélyezési eljárás során kell a távolságot meghatározni az illetékes önkormányzati tűzoltóság szakhatósági állásfoglalása szerint.

(9) A meglévő épület használati módját csak úgy lehet megváltoztatni, ha a használati mód megváltozásával nem jön létre olyan állapot, amely az OTÉK és a HÉSZ előírásaival ellentétes.

(10)  Új épületek építése, a meglévő épületek bővítése, felújítása, helyreállítása, átalakítása és korszerűsítése csak a település építési hagyományainak megfelelő megjelenéssel és a környezetükkel összhangban történhet, a szabályozási terv szerint kialakított telken.

KÜLÖNLEGES RENDELKEZÉSEK A TELEPÜLÉSKÉP ALAKÍTÁSÁRA, AZ ÉPÍTETT ÉS A TERMÉSZETI KÖRNYEZET VÉDELMÉRE

Általános építészeti előírások

26. .§ (1)    A    település     belterületén     elhelyezhető     és     felújításra     kerülő építményeket a település építési hagyományainak megfelelő megjelenéssel és a környezetükkel összhangban kell kialakítani.

(2) Szentkirályszabadja közigazgatási területén belül az elhelyezendő, átépítésre kerülő épületek homlokzati felületeinek anyagai a különleges területek (Kr1, Kr2) kivételével: tégla, kő, fa, üveg, vakolat lehet. Ez utóbbinál lehetőleg pasztell színeket kell alkalmazni, nagy felületen kerülendők a rikító, a településképet zavaró színek használata.

(3) Faburkolatú felület, látszó faszerkezet az  épületen  csak  másodlagos  szerkezetként jelenhet meg.

(4)  A  beépítésre  szánt   területen   fő   rendeltetésű  épület   esetében  tetőfedésként  az alábbi építőanyagok alkalmazhatók: hagyományos cserép, betoncserép (kizárólag a hagyományokhoz illeszkedően a vörös és a  vörösesbarna  árnyalataiban),  korcolt lemezfedés (vörös, vörösbarna színben), bitumenes zsindely (vörös, vörösbarna, barna és sötétzöld színben), nád.

(5) A település közigazgatási területén belül a gazdasági területek kivételével nem alkalmazható tetőhéjazatként: hullámpala, szürke tónusú pala, műanyag hullámlemez, ipari fémlemezfedés. A különleges területeken (Kr 1, Kr 2) ipari fémlemezfedés alkalmazható.

(6)     A település területén többszintes tetőterű épület nem alakítható ki.

(7)     Belterületen  a  melléképítmények  közül  húsfüstölő,  trágyatároló,  komposztáló  csak a  Falusi  lakó  és Gazdasági övezetekben és csak építési engedély alapján helyezhető el.

(8) Szerelt fém kémény a gazdasági és különleges területeket (Kr 1, Kr 2) kivéve nem építhető. Az esetlegesen megépülő szerelt fém kémény matt felületű, színben az épület színével harmonizáló legyen. Meglévő épületeknél a korábban engedélyezett szerelt fém kémény csak addig tartható meg, amíg az épületen új, a tetőt is érintő építési, felújítási igény nem jelentkezik. Gázvezeték, gázóra utca felöli homlokzati falra nem telepíthető.

(9) Beépítésre  szánt  és  beépítésre  nem  szánt  területen  10  m-nél  magasabb építmény vagy műtárgy elhelyezése csak tájesztétikai  vizsgálattal  alátámasztott módon lehetséges.

(10) Terepszint alatti építmények — nyomvonal jellegű  építmények  és  műtárgyaik kivételével — csak abban az építési övezetben, övezetekben létesíthetők, ahol erre az övezeti előírások külön lehetőséget adnak. A meglévők bővítés nélkül felújíthatók.

A Repülőtér területére (Kr 1, Kr 2 és Köl övezetek) vonatkozó részletes építészeti előírások

26./A § (1) A Kr 1, Kr 2 és Köl jelű övezetek területe európai jelentőségű élőhely, különleges természetmegőrzési – NATURA 2000 – terület. Az élőhelyek védelmének biztosítása érdekében épületek, építmények kialakítása, építési tevékenységek a 32.§. (14)-(15) bekezdés előírásai szerint történhet.

(2) A  Kr  1,  Kr  2  és  Köl  jelű  övezetekben  10  m-nél  magasabb  építmény  vagy  műtárgy elhelyezése csak tájesztétikai vizsgálattal alátámasztott módon lehetséges.A Kr 1, Kr 2 és Köl jelű övezetekben csak olyan – elsősorban egyedi tervezésű – építmények építhetők, illetőleg engedélyezhetők, amelyeket a környezetük jellegének, a telek adottságainak, a rendeltetésük követelményeinek, az építőanyagok sajátosságainak megfelelően, a táj- és a településképbe illeszkedő módon, esztétikusan formáltak meg. Az építmények tömegformájának, homlokzatképzésének, részletmegoldásainak illeszkedniük kell az építési övezetben, illetőleg övezetben, tömbben, utcában, szűkebb környezetben, illetőleg tájban kialakult építészeti formai megoldásokhoz.

(3) A Kr 1, Kr 2 és Köl jelű övezetekben a 200 m-nél szélesebb homlokzatokat építészeti elemekkel tagolni kell.

(4) A Kr 1, Kr 2 és Köl jelű övezetekben az üzletportálokat, cégtáblákat, feliratokat, előtetőket, nyílászáró-rácsokat és az egyéb díszítéseket, berendezéseket az egész épület tömegformájához, homlokzati jellegéhez és részletmegoldásaihoz illeszkedő anyagokból, formai megoldásokkal és színezéssel kell kialakítani.

(5) A Kr 1, Kr 2 és Köl jelű övezetekben az épületek homlokzatain csak úgy szabad műszaki berendezéseket (pl. parabolaantennákat, hírközlési eszközöket, légkondicionáló egységeket, napelemeket) elhelyezni, hogy azok illeszkedjenek a homlokzat képébe, továbbá a legalább öt önálló rendeltetési egységet magába foglaló többszintes épületek esetében azonos  rend szerint legyenek  elhelyezve az épület minden részén. A homlokzatok építészeti egységét részleges átalakítással vagy átfestéssel megbontani nem szabad.

(6) A Kr 1, Kr 2 és Köl jelű övezetekben a tornyok és toronyjellegű építmények építménymagassága kivételesen meghaladhatja az övezetben egyébként megengedhető építménymagasságot a repülőtér magassági akadálysíkjait figyelembe véve, de a helyüket, a méreteiket és a formájukat úgy kell meghatározni, hogy azok jól illeszkedjenek a környezet (a környező épületek, a település-sziluett, a növényzet, a domborzat, a táj) adottságaihoz.

(7) A Kr 1, Kr 2 és Köl jelű övezetekben az egy telken lévő építmények tömegeit és homlokzatait úgy kell kialakítani, hogy azok egymáshoz illeszkedjenek és formai szempontból egységes építmény-együttes hatását keltsék. Háromnál több épület egy telken való elhelyezése esetén az egész telekre kiterjedő beépítési javaslatot és látványtervet is mellékelni kell az építési engedély iránti kérelemhez. E tervnek be kell mutatnia az épületek összképét és funkcionális kapcsolatait, valamint tartalmaznia kell a később tervezendő  és építendő épületek telken való elhelyezésének és összehangolt kialakításának elveit is.

(8) A Kr 1,  Kr 2 és Köl jelű övezetekben az /7/-/8 / bekezdések rendelkezéseit alkalmazni kell a közműépítmények építése, valamint minden meglévő építmény átalakítása, bővítése esetében is, amennyire a meglévő építmény műszaki, formai adottságai lehetővé teszik.

(9) A Kr 1, Kr 2 és Köl jelű övezetekben a különálló közműépítményeket a település-, illetve tájképbe illeszkedően kell megépíteni, és tájhonos növényzettel kell takarni.

Reklám, hirdetőtábla

27.§. (1)  Az  1m²   méretet   meghaladó   cégér(ek),   reklám-   és   hirdetőtábla(k) kihelyezése csak építési engedély alapján lehetséges. Kivételt képeznek ez alól a kulturális rendezvényt, műsort hirdető plakátok, az arra állandósított és  engedélyezett hirdetőberendezésen a választási kampánnyal kapcsolatos hirdetmények, az arra vonatkozó külön rendelkezés szerint.

(2)     Az építési engedély iránti kérelemhez csatolni kell:

• a környezetet is bemutató helyszíni fotót
• a tervezett reklám illetve hirdetőtábla, cégér elhelyezését bemutató látványtervet
• a hirdetőtábla, cégér vagy reklám műszaki paramétereit tartalmazó leírást
• hivatalos térképmásolatot
• a tulajdonos hozzájárulását.

(3)  Új  épület  elhelyezésénél,   meglévő   épület   átalakításánál,   funkcióváltásánál, homlokzati felújításánál az intézmények cégéreinek, hirdetőtábláinak méretét és elhelyezését a homlokzattal együtt kell kialakítani és

engedélyeztetni.  Utólagosan  cégér  vagy  hirdetőtábla  a   már  kialakított  homlokzat architektúráját figyelembe véve, engedély alapján helyezhető csak el.

Közterületek, közterek kialakítása

28. §. (1) Közterületen, illetve  közhasználat  céljára  átadott  területen,  köztéren (továbbiakban: közterület) elhelyezett építmények és köztárgyak nem akadályozhatják a jármû és gyalogos közlekedést.

(2) Közterületen építmény, berendezés, köztárgy csak abban az esetben helyezhető el, ha közlekedésre és a közterületre vonatkozó más jogszabályok teljesülnek.

(3)  Közterületen  pavilon,  árusító  fülke  Z  jelű   zöldterületeken   és   a   Szabályozási terven jelölt helyeken

helyezhető el.

(4) Önálló építmények, köztárgyak (óra, zászlórúd, szobor stb.) csak építési engedély alapján helyezhetők el.

(5)         A hatósági engedély iránti kérelemhez csatolni kell:

• környezetet is bemutató helyszíni fotót
• hivatalos térképmásolatot
• a tulajdonos hozzájárulását
• a tervezett építmény, köztárgy műszaki terveit
  • látványtervet
    

Művi  értékvédelem

29.§. (1) Az országos védelem alatt álló épületek felsorolását, 1. sz. függelék a) pontja tartalmazza.

(2) Az országos védelem alatt álló művi értékek kezelésére, megőrzésére vonatkozóan a hatályos országos rendelkezések irányadók.

(3) A műemléki környezetet a Szabályozási terv ábrázolja, a telkek hrsz-os listáját az 1. sz. függelék a) pontja sorolja fel.

(4) A helyi  művi,  táji  és  természetvédelmi értékek  védelmét az  Önkormányzat külön helyi értékvédelmi rendelet keretében szabályozza. A helyi védett és a helyi védelemre javasolt épületeket az 1. sz. függelék b) és c) pontja tartalmazza.

(5)         A  helyi  védett  épületeken,  pincéken  bármilyen  külső  változtatást  érintő  építési tevékenység  bővítés, átépítés  (homlokzatvakolás,  színezés,  nyílászáró-csere,  tető felújítás, tetőtér beépítés.) csak részletes értékvizsgálatokon  alapuló  engedélyezési terv             alapján                       lehetséges.    .Az             épületek           átalakítása     során gondoskodni                 kell                             az építészeti,  településképi  értékek  megőrzéséről  úgy,  hogy  a  beavatkozás  ne változtassa meg az utcaképet ill. az utcai homlokzatot, továbbá biztosítani kell az új építményeknek  a  jellegzetes  településképben,  valamint  az  épített  és  természetes környezet egységében való megjelenését.

(6) A helyi értékvédelem alatt álló vagy e rendelettel helyi védelemre javasolt építészeti értékek megőrzése érdekében törekedni kell a védelem alatt álló épületek eredeti vagy az ahhoz közelálló rendeltetésének megtartására.

(7) A régészeti örökség  védelméről  a  kulturális  örökség  védelméről  szóló  2001.  évi LXIV. tv. szerint kell gondoskodni.

(8)   Ha a földmunkák során váratlan régészeti emlék, lelet kerül elő, a 2001. évi LXIV. tv.

24. §-a alapján kell eljárni.

anyagokhoz. Az áttört kerítés lábazata hasonló kivitelű legyen mint az épület (vakolt tégla, kő) míg a felső rész és kapuzat készülhet fa, kovácsoltvas szakaszokkal illetve táblás drótfonatokkal.

(4) A területen a fő rendeltetést kiszolgáló épületek,  építmények  esetében  sem alkalmazható tetőhéjazatként: hullámpala, műanyag hullámlemez, bitumenes zsindelyfedés, ipari fémlemezfedés.

(5)     A területen utcai homlokzaton megjelenő garázs nem létesíthető.

Zöldfelületek kialakítása*

31. .§ (1)   Azon területfelhasználási egységek építési övezeteiben, ahol a szabályzat a telken belüli kötelezően kialakítandó zöldfelület arányát előírja a használatbavételi engedély megadásáig a zöldfelületet ki kell alakítani.

(2) A telekre előírt zöldfelületnek három szintűnek kell  lennie.  Három  szintűnek  akkor minősül a zöldfelület, ha a beültetési kötelezettségű, illetve a fásításra kijelölt telekrészen kívüli zöldfelület minden 150 m2-ére

1. legalább  1  db  nagy  vagy  közepes  lombtömeget  növesztő lombosfa továbbá b)   legalább 20 db cserje, és

c)                 a  nem  burkolt  teljes  telek  területen  gyep  vagy  bármilyen talajtakaró növényzet telepítése megtörtént.

Lakóterületen  a  gyep  vagy  talajtakaró  növényzetet  konyhakerti  haszon-növények termesztése  is pótolhatja.

(3)         A    zöldfelület    kialakítása    kereskedelmi    szolgáltató     és    mezőgazdasági    üzemi gazdasági  területen, különleges területen csak tájhonos fafajokkal történhet.

(4)         A beültetési kötelezettségű telkeken új épületekre használatbavételi engedély akkor adható ki, ha a beültetési kötelezettség szerinti zöldfelület kialakítása megtörtént.

(5) A beültetési kötelezettség 10 m szélességig két sor 6×6 m-es  kötésben  telepített előnevelt fákból álló fasort és egy cserjesort jelent, minden további 10 m szélesség esetén további egy fasort és cserjesort kell ültetni.

(6)     A beültetési kötelezettségű területet a kötelező zöldfelületi arányba be lehet számítani.

(7)         Közlekedési  célú  közterületen  levő  zöldfelületen  a  biológiailag  aktív  felület  csak gyalogjárda, kerékpárút és köztárgyak kialakítása céljából burkolható le.

(8)     Meglevő fasorok hiányainak pótlása

1. ha   településesztétikai  okok,   a   balesetelhárítás,  a   fák   egészségi  állapota  a fasor  teljes cseréjét szükségessé teszik, akkor a tervezett fasor szerinti fafajokkal;
2. egyéb esetben a fasort meghatározó fafajokkal történhet.

(9)     Új közutak, utcák kialakításánál

1. 16 m közterület szélességig legalább egyoldali fasort,
2. 16 m közterület szélességtől kétoldali fasort, kell telepíteni.

(10)   Fasorok telepítése utcánként azonos fafajokkal egységesen történhet.

(11) Fasor telepítésénél nem engedélyezhető a gyorsan öregedő, törékeny, allergiakeltő pollenű vagy termésű fák telepítése.

(12)   Nagy forgalmú utcákban csak a levegőszennyezést tűrő fafajok ültethetők.

(13) Gyümölcsfák utcai fasorként csak a kis forgalmú lakóutcákban ültethetők. Nem alkalmazhatók azonban a tűzelhalás fertőzésére fogékony gyümölcsfa fajok, fajták.

(14) Légvezeték alatt csak olyan kisnövésű fák ültethetők, amelyek rendszeres csonkolása nem szükséges.

(15) Telken belül fák és cserjék a szomszédos telek határától legalább a következő távolságok betartásával ültethetők:

1. 3,0 m-nél magasabbra nem növő cserjék legalább 1,0 m-re;
2. 10,0 m-nél magasabbra nem növő cserjék és fák legalább 3,0 m-re;
3. 10,0 m-nél magasabbra növő fák legalább 6,0 m-re;

(16)  Ha  fák  kivágása  nem  a  fák  elhalása  vagy   egészségi   állapota,   a balesetveszély elhárítása, a közegészségügyi szempontok figyelembe vételével történik, akkor a kivágott fák pótlásáról gondoskodni kell.

(17) A (16) bekezdés szerint kivágott fák pótlására a kivágott fák 1 m magasságban mért törzskerülete 1,5 szeresének megfelelő összes törzskerületű előnevelt fákat kell telepíteni. A telepítendő fák mennyiségét, a telepítendő fák megnevezését, helyét és határidejét a jegyző határozza meg. A telepítést annak kell elvégeznie, akinek az érdekében a fák kivágása megtörtént, vagy a polgármesteri hivatal telepítteti az érdekelt költségére.

* ajánlott fa- és cserjefajok a 2. számú függelék szerint.

Táji és természeti értékek védelme

32.§ (1)  Védett természeti területen építmények elhelyezése jelen rendelet alapján

a) helyi      jelentőségű      természetvédelmi     terület      esetén      az      önkormányzat természetvédelmi rendeletével összhangban;

b) országos  jelentőségű  védett  terület  estén  a  védettséget  kimondó  miniszteri rendelettel összhangban történhet.

(2)  A  Balatoni  Nemzeti  Park  területén,  továbbá   különleges   természetmegőrzési (Natura 2000) területen építmények kialakítása az illetékes természetvédelmi hatóság és nemzeti park igazgatóság hozzájárulásával történhet.

(3) Közterületen fák kivágása, csonkolása akkor engedélyezhető, ha

a) a fa egészségi állapota

b) baleset - elhárítás vagy

c) közegészségügyi szempontok feltétlenül szükségessé teszik.

(4) Adótorony, távközlési magasépítmény csak általános mezőgazdasági területen tájesztétikai vizsgálattal megalapozott látványterv alapján létesíthető a belterülettől, meglévő és tervezett beépítésre szánt területektől legalább 200 m védőtávolság biztosításával.

(5) Új  közutak, utcák kialakításánál  legalább egyoldali fasor  telepítéséhez területet kell biztosítani.

(6)  Mezőgazdasági  területen   a   hagyományos   történelmi   tájkarakter   védelmében csak  a  helyi  építési hagyományoknak megfelelő, tájbaillő épületek építhetők.

(7) A tájkarakter védelme érdekében a történelmi  szőlőhegy  (volt  zártkert) hagyományosan kialakult telekszerkezetét meg kell őrizni, a szőlőhegy korlátlan mértékű felaprózódását meg kell akadályozni.

(8) Korlátozott használatú és kertes mezőgazdasági területen valamint erdőterületen 1 m2-nél nagyobb felületű önálló reklámtábla, reklámépítmény nem helyezhető el.

(9) Az általános tájvédelem érdekében a külterületi utak menti fasorok, mezsgyék, vízfolyások, csatornák menti galérianövényzet védelméről gondoskodni kell.

(10)  Külterületi   közutak   mentén   fasorok   telepítése,   általános   és   korlátozott használatú mezőgazdasági területen fásítás csak tájhonos fafajokkal történhet (ajánlott fafajok a 2. számú függelék szerint)

(11) Az erdőtelepítések során csak a termőhelyi adottságoknak megfelelő honos fafajok alkalmazhatóak. Törekedni kell a természetközeli elegyes erdőállományok kialakítására (ajánlott  fafajok  a  2.  számú függelék szerint).

(12) Vízfolyások külterületi szakaszának rendezése csak természetszerűen történhet a környezetükben lévő természeti területek sérelme nélkül.

(13)   A  település  igazgatási  területén  új  bányatelek  nem  alakítható  ki.  A  külterületi

övezeti terven jelölt bányászattal érintett terület bővítése csak az illetékes környezetvédelmi szakhatóság és nemzeti park igazgatóság egyetértésével történhet. (2003. évi XXVI. törvény 11. § felhatalmazása alapján.)

(14) A  Natura  2000  különleges  természetmegőrzési  területen  —„Szabadja  (HUBF20031)” hrsz.: 023/1, 023/5 - és a 023/3, 023/4, 023/6, 023/7, 023/9, 023/10, 023/11, 023/12, 028,

029/6 hrsz.-ú területekről - az élőhely védelme érdekében a Köl és Kr 2 övezetben és építési övezetben az alábbi előírások tartandók be:

a) Gyepek kezelésekor:

aa) A természetes és természetszerű élőhelyeket, társulásokat, különös tekintettel a területen található száraz gyeptípusokra meg kell őrizni, ezek egyéb mesterségesen létrehozott zöldfelületekké nem alakíthatók át.

ab) Az élőhely és a területen előforduló védett, ill. Natura 2000 jelölő faj, az ürge (Spermophilus citellus) állományának megtartása szempontjából a legeltetés a legoptimálisabb kezelési mód. A birkával történő legeltetés a gyepeknél csak mint hajtásos legeltetés kívánatos. A terület túllegeltetése és a tartós egy területen éjszakáztatás tilos. Az optimális állatlétszám 0,5 számosállat/ha.

ac) Megfelelő legeltetés hiányában május hónapban a gyepek felét sávokban kaszálással vagy szárhúzással, július-augusztusban hónapban a gyepek egészét szárhúzással vagy kaszálással kell kezelni. A kaszálékot le lehet hordani a területről.

ad) A cserjésedő gyepekről a cserjéket kézi erővel el kell távolítani, de ez nem érintheti az itt található teljes cserjeállományt (cserjesávok meghagyása) és az őshonos hagyásfákat. A cserjétől mentesített területeket szárzúzással és legeltetéssel kell kezelni, és így potenciális ürge élőhellyé alakítani.

ae) A gyepek trágyázása, szintetikus szerekkel való gyomirtózása, felülvetése és öntözése tilos. Tilos a területen a rágcsálóirtás.

af) A területen nem gyepgazdálkodásból származó anyagot tárolni tilos.

ag) A potenciális ürgés gyepek területe nem csökkenhet. A potenciális ürgés gyepek igénybevétele esetén azonos területnagyságban kell ürge élőhelyet kialakítani a meglévő ürge által kolonizált területek közvetlen bővítése által.

ah) A potenciálisan ürgés gyepek művelésétől eltérő tartós igénybevétel esetén, a repülőtér létesítményeinek elhelyezésekor a gyepek és az ürgés élőhelyek fragmentálódását el kell kerülni.

ai) Az ürgék által kolonizált területeken a gyepműveléstől eltérő igénybevétel esetén, a területről az ürgéket szakemberek segítségével maradéktalanul ki kell fogni és az ab)-ag) pontokban meghatározottak szerint kialakított új, ürgék megtelepedése számára alkalmas vagy alkalmassá tett, de ürge által eddig nem foglalt területre kell helyezni. A befogásokat érvényes engedély birtokában csak július harmadik hete és augusztus első két hete közötti időszakban lehet végrehajtani. Engedély nélküli befogások esetén haladéktalanul értesíteni kell az érintett hatóságot, ill. a Balaton-felvidéki Nemzeti park Igazgatóság őrszolgálatát.

b) Egyéb terület- és földhasználat esetén:

ba) Minden építési tevékenységet csak az ürgék éves ciklusához igazodva szabad folytatni. Az ürgék szaporodási időszakában (április első két hete) kizárólag az élőhely fenntartásához kapcsolódó tevékenységek folytathatók.

bb) Nem folytatható olyan tevékenység, ill. nem helyezhető  el  olyan  létesítmény, amely a terület természeti értékeit veszélyezteti.

bc) A földutakon és a gyepeken földfelszíni technikai sporttevékenység a sportolási célú repülés kivételével nem folytatható.

bd) Közlekedni csak a szabályozott utakon lehet, kivétel a terület kezelésével, a repülőtér üzemeltetésével és haváriák  megszüntetésével  kapcsolatos közlekedést.

be)   A földmunkákat megelőzően a deponálási területek, az azokhoz vezető útvonalak a kizárólag természetvédelmi szakhatósággal egyeztetetten jelölendők ki és vehetők igénybe.

(15)   A 023/1, 023/3, 023/4, 023/5, 023/6, 023/7, 023/9, 023/10, 023/11, 023/12, 028, 029/6 hrsz-ú területekről ürgeállomány kizárólag az illetékes természetvédelmi szakhatóság által meghatározott módon és helyre telepíthető át.

(16) A védett botanikai érték (Stipa borysthenica - árvalányhaj) élőhelye megtartandó. A védett botanikai érték jellel határolt területen belül építmény a botanikai értékek védelmével, azok ténylegesen felmért helyének csökkentése nélkül létesíthető.

Környezetvédelem

31. .§. (1) A  település  közigazgatási  területén  kizárólag  olyan  létesítmények üzemeltethetők, ill. építhetők, továbbá olyan tevékenységek folytathatók,  amelyek légszennyező anyag kibocsátása a légszennyezettségi határértékek tekintetében az ökológiai kibocsátási határértékeket nem haladja meg.

(2) A település igazgatási területén csak olyan gazdasági tevékenységi célú épületek létesíthetők, amelyek a szomszédos telkek, területek területfelhasználását nem korlátozzák, védőövezet igényük nincs.

(3) A zaj és rezgés elleni védelem érdekében bármely zajt kibocsátó, vagy rezgést okozó létesítmény csak akkor üzemeltethető, vagy építhető, illetve bármely tevékenység csak akkor folytatható, ha az általa okozott zaj vagy rezgés mértéke a környezetében  a vonatkozó jogszabály szerint az üdülőterületekre meghatározott zajterhelési határértékeket nem haladja meg. Vonatkozó jogszabály 2000. évi CXII. tv. 15.§.

  (4) A Veszprém-Szentkirályszabadjai repülőtér Szabályozási terven feltüntetett 60dB-es izophon görbén belül eső területen új lakó- és üdülőterület nem jelölhető ki, lakó- és üdülőépület nem helyezhető el.

(5) A település területén az üzemi telephelytől, berendezéstől, technológiától valamint kulturális, szórakoztató, sport-, reklámcélú, közösségi, továbbá minden hangosítást igénylő rendezvénytől és egyéb helyhez kötött külső zajforrástól származó zaj terhelési határértéke nappal 45 dB, éjszaka 35 dB.

Vonatkozó jogszabály  2000. évi CXII. tv. 15.§,  a  8/2002. (III. 22.)  KöM-EüM együttes rendelet 1. számú melléklet első sora

(6) A település teljes területén állattartás az Önkormányzat állattartási rendelete és jelen előírások együttes betartásával lehetséges. Az állattartás során keletkező trágya a telek, telephely területén csak átmeneti jelleggel tárolható, úgy hogy környezetében bűzhatást nem okozhat. A tárolás csak szivárgásmentesen kialakított trágyatárolóban történhet.

(7) A kádártai vízbázis Szabályozási terven  feltüntetett  hidrogeológiai  „B”  jelű védőövezetén belül a vonatkozó jogszabályokban előírt területhasznosítási és egyes létesítmények elhelyezésére vonatkozó korlátozásokat kell figyelembe venni.

(A hidrogeológiai B jelű védőidomok övezetére vonatkozó korlátozások:

A Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Tervének elfogadásáról és a Balatoni Területrendezési Szabályzat megállapításáról 2000. évi CXII. Törvény és a 123/1997. (VII.18.) Korm. rendelet előírásai együtt alkalmazandók. Minden esetben a szigorúbb előírás alkalmazandó.)

(8) Technológiai  eredetű  szennyvíz,  illetve  az  üzemek  területén  összegyűjtött csapadékvíz közcsatornába csak akkor vezethető, ha előtisztítása a vonatkozó jogszabályokban és hatósági előírásokban meghatározott mértékben  az  üzem területén megtörtént.

(9) Vízfolyások, csatornák, vízelvezető árkok rendszeres karbantartásáról, tisztításáról az üzemeltető köteles gondoskodni.

(10) A vízfolyások medrétől 50-50 m védőtávolságon belül mezőgazdasági területen épületet kialakítani nem lehet.

(11) Vízfolyás külterületi szakaszán a felső rézsűéltől számított 6-6  m  széles  parti sávban csak olyan építmények helyezhetők el, amelyek  a vízgazdálkodási szakfeladatok ellátását, a meder megközelítését nem akadályozzák.

(12) Vízfolyás belterületi szakaszán (261 hrsz) a  szabályozási  terv  szerinti védőtávolságon belül - a meder megközelítése, a vízgazdálkodási feladatok ellátása és   a   szennyvízcsatorna   karbantartása   érdekében   -építményeket   (pl.   kerítést)

elhelyezni nem lehet.

(13) Belterületen  épület  csak  a  közcsatornára  való  rákötéssel  létesíthető,  külterületen ha a keletkező szennyvizek csatornahálózatba nem köthetők, zárt, szivárgásmentes gyűjtőben helyezhetők el vagy egyedi szennyvíztisztítással tisztítandók. A zárt gyűjtőt a csatornahálózat kiépítésével a rákötések után fel kell számolni.

(14) Talajmozgatással járó tevékenység során, továbbá a beépítendő területeken a termőréteg védelmét, elkülönített tárolását és újrahasznosítását biztosítani  kell. Feltöltés csak szennyeződésmentes talajjal történhet.

(15)   A nem veszélyes ipari hulladék elhelyezéséről vagy feldolgozásáról az üzemeltetőnek kell gondoskodnia.

(16) Veszélyes hulladék átmeneti tárolása a vonatkozó jogszabályok szerint  a  talaj, talajvíz szennyezése nélkül, zárt térben történhet.

(17) A keletkező kommunális szilárd hulladék szervezett,  intézményes  elszállítását biztosítani kell. Kommunális szilárd hulladék csak zárt térben, vagy zárt gyűjtőedényben tárolható.

(18) Veszélyes hulladékok ártalmatlanítását végző telephely, kommunális hulladéklerakó telep, hígtrágyás technológiájú állattartótelep nem létesíthető.

(19)   A  közlekedési  területek  szabályozási  terven  jelölt  védőtávolságán  belül  gazdasági épület nem létesíthető.

(20) Állattartó épület, élelmiszertároló, feldolgozó és forgalmazó létesítményektől, továbbá bölcsőde, óvoda, iskola, egészségügyi intézmény és gyógyszertár telekhatárától 50 méter  védőtávolságon belül  nem építhető.

(21) Temető 50 m védőtávolságán belül, lakóépület, állattartó építmény nem építhető, továbbá kegyeletsértő tevékenység, bűzös tevékenység nem folytatható, vendéglátó, sportolási, szórakoztató célú létesítmény nem alakítható ki.

(22) Mezőgazdasági területen a vizek nitrát-szennyezésének megelőzése, csökkentése érdekében  a  jó mezőgazdasági gyakorlat szabályait kell érvényesíteni.

(A 49/2001. IV.3.) Kormányrendelet alapján)

SAJÁTOS  JOGINTÉZMÉNYEK

34. § (1) A település területének rendezése során a következő sajátos jogintézmények alkalmazandók:
    1. elővásárlási jog
    2. helyi közút céljára történő lejegyzés c.     beültetési kötelezettség

d.                 változtatási tilalom

(2) Elővásárlási jog illeti  Szentkirályszabadja Önkormányzatát az  SZT-1  jelű  tervlapon jelölt, alább felsorolt telkek esetében:

-                   02/9 hrsz (temető bővítés)

(3)     Beültetési kötelezettség terheli a Szabályozási Terven jelölt területeket.

(4) Változtatási tilalom terheli az Ö-3 jelű terven jelölt repülőtér (023/1, 023/5, 030 hrsz) területét. A változtatási tilalom a Szabályozási terv elkészültéig illetve az Étv. vonatkozó előírásai szerint tartható fenn.

34./A§  Mellékletek:

1. melléklet: SZT-1 Szabályozási terv címlap-jelmagyarázat
   1. 1 melléklet: SZT-1 Szabályozási terv (M= 1:2000) (belterület), 1-es szelvény
      
   2. 2 melléklet: SZT-1 Szabályozási terv (M= 1:2000) (belterület), 2-es szelvény
      
   3. 3 melléklet: SZT-1 Szabályozási terv (M= 1:2000) (belterület), 3-as szelvény
   4. 4 melléklet: SZT-1 Szabályozási terv (M= 1:2000) (belterület), 4-es szelvény
      
   5. 5 melléklet: SZT-1 Szabályozási terv (M= 1:2000) (belterület), 5-ös szelvény
   6. 6 melléklet: SZT-1 Szabályozási terv (M= 1:2000) (belterület), 6-os szelvény
   7. 7 melléklet: SZT-1 Szabályozási terv (M= 1:2000) (belterület), 7-es szelvény
   8. 8 melléklet: SZT-1 Szabályozási terv (M= 1:2000) (belterület), 8-as szelvény
   9. 9 melléklet: SZT-1 Szabályozási terv (M= 1:2000) (belterület), 9-es szelvény   

1.10 melléklet: SZT-1 Szabályozási terv (M= 1:2000) (belterület), 10-es szelvény

1.11 melléklet: SZT-1 Szabályozási terv (M= 1:2000) (belterület), 11-es szelvény

2. melléklet: SZT-2 Szabályozási terv (M= 1:2000) (Északi gazdasági terület)
   
3. melléklet: SZT-3 Szabályozási terv (M= 1:4000) (Repülőtér és környezete)
4. melléklet: ÖT-3 Övezeti terv (M= 1:10000) (külterület)
5. melléklet: ÖT-4 Övezeti terv (M= 1:4000) (kertgazdasági terület)

6. melléklet: BTSZ alövezet pontosítás (2007)

34./B§ Függelékek:

1. Függelék:

a) Országos védelem alatt álló épületek b.) Helyi védett épületek:

c.) Helyi védelemre javasolt épületek: d.) Régészeti területtel érintett telkek:

2. Függelék: Telepítésre ajánlott honos fa- és cserjefajok
   

Záró rendelkezések

35.§ (1)   E    rendelet    2007    szeptember    01-én    lép    hatályba    és    ezzel egyidejűleg Szentkirályszabadja Önkormányzatának. 11./2004./12.01./ sz. rendelete hatályát veszti.

(2)         Jelen  rendelet  rendelkezéseit  a  hatályba  lépést  követően  indított  ügyekben  kell alkalmazni.

Iványi András                                                                                    Szántód László

Polgármester                                                                                      jegyző