Dunaújváros Megyei Jogú Város Közgyűlése „az államháztartásról” szóló 1992. évi XXXVIII. tv. 15/A.§ (2) bekezdésében, a 108. § (1), (2) bekezdésében, továbbá „a helyi önkormányzatokról„ szóló 1990. évi LXV. tv. 79. § (2) bekezdésében, 80A §-ban valamint 80/B §-ban foglalt felhatalmazás alapján az önkormányzat gazdálkodásának rendjéről az alábbi rendeletet (a továbbiakban: GKR) alkotja:

I. FEJEZET

A  RENDELET  HATÁLYA

1.§

(1) E rendelet tárgyi hatálya – a (2) bekezdésben foglaltak kivételével – kiterjed Dunaújváros Megyei Jogú Város Önkormányzata (továbbiakban: önkormányzat) tulajdonában lévő, illetve tulajdonába kerülő:

a) ingatlan és ingó vagyonra, valamint vagyoni értékű jogokra, követelésekre, immateriális javakra (továbbiakban: ingatlan és ingó vagyon),

b) pénz- és értékpapír vagyonra, illetve közhasznú társaságokban és gazdasági társaságokban az önkormányzatot megillető társasági részesedésekre (továbbiakban: portfolió vagyon).
        
(2) Nem terjed ki a rendelet hatálya a települési kisebbségi önkormányzatok vagyon-juttatására és vagyongazdálkodására.

(3) E rendelet szabályait alkalmazni kell minden olyan esetben, amennyiben az önkormányzat egyéb rendelete speciális szabályai eltérően nem rendelkeznek.

II. FEJEZET
AZ ÖNKORMÁNYZAT VAGYONA
2.§1/a

1. A törzsvagyon

3.§

(1) Dunaújváros Megyei Jogú Város Önkormányzata (a továbbiakban: önkormányzat) nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyona körébe tartoznak:
a) törvényben ekként meghatározott az önkormányzat tulajdonában álló vagyonelemek,
b) a nemzeti vagyonról szóló törvény szerint az önkormányzat kizárólagos tulajdonát képező nemzeti vagyonba tartozó ingatlanokon, valamint a közterület megnevezésű önkormányzati tulajdonú ingatlanokon található műalkotások. 1/a/1

(2)    A törzsvagyon forgalomképtelen és korlátozottan forgalomképes meghatározás szerinti, továbbá az üzleti vagyon forgalomképes meghatározás szerinti elemeit képező ingatlanok felsorolása jelen rendelet 6. mellékletét képezi.1/a/2

(3)1/a/3

(4)1/a-1

(5) Az önkormányzat korlátozottan forgalomképes törzsvagyona körébe tartoznak a nemzeti vagyonról szóló törvényben meghatározottakon túl: 1/a-2
a)    műemlék épület,
b)    műemlékileg védett, műemlék jellegű és városképi jelentőségű ingatlanok,
c)    kulturális javak és muzeális gyűjtemények,
d)    védett természeti terület,
e)    immateriális javak,
f)    köztemető és
g)    azon vagyontárgyak, melyeket egyéb jogszabály korlátozottan forgalomképesnek nyilvánít.

(6)1/a-3

(7) A törzsvagyon keretébe tartozó vagyontárgyak (így különösen terek, parkok, közterületi műalkotások, műemlék jellegű épületek, sportpályák) fenntartására, gondozására magánszemélyek, lakóközösségek, gazdálkodó szervezetek vagy költségvetési szervek határozott időre kötelezettséget vállalhatnak.

2. A forgalomképes vagyon

4.§

(1)    A forgalomképes vagyon mindaz a vagyon, amely nem tartozik a 3.§-ban meghatározott törzsvagyon körébe. Így a forgalomképes vagyon - forgalomképes ingatlanokból, forgalomképes egyéb vagyonból, forgalomképes vagyoni jogokból és ingó vagyonból áll.

(2) 1/b
    
(3) Forgalomképes egyéb vagyon:
a) pénzeszközök, követelések,
b) értékpapírok, részvények, kötvények, váltók,
c) 1/b-1
d) tárgyi eszközök.

(4) 1/b-2

III. FEJEZET

A VAGYONGAZDÁLKODÁS ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI
1.  A vagyontárgyak minősítése
5.§

(1)    Egyes vagyontárgyak üzleti vagyon elemmé, nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű forgalomképtelen vagyonelemmé, korlátozottan forgalomképes  vagyon elemmé minősítéséről, - amennyiben jogszabály másként nem rendelkezik, - a Közgyűlés dönt az e rendeletben foglaltak figyelembevételével.1/b-3

(2)     Ha a vagyonelem elsődleges rendeltetése szerinti közfeladata megváltozik és a  tulajdonosi jogok korlátozásának fenntartása a továbbiakban nem indokolt, avagy a korlátozás elrendelése szükségessé válik, a Közgyűlés a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű forgalomképtelen vagyonelem, vagy a  korlátozottan forgalomképes vagyonelem minősítését rendeletének módosításával megváltoztathatja (átminősítés).1/b-4

2. Az önkormányzati vagyon nyilvántartása

6.§

Az önkormányzat tulajdonában lévő ingatlan vagyon és annak változásai a 147/1992. (XI.6.) Korm. rendelet szerinti ingatlan vagyonkataszterben kerül nyilvántartásra.

3. Vagyonkimutatás
7. §

(1)    Az önkormányzat vagyonát jogszabályban meghatározott módon köteles nyilvántartani, értékelni és teljesíteni az előírt adatszolgáltatást.

(2) A vagyontárgyakról vagyonkimutatást kell készíteni. A vagyonkimutatás az önkormányzat és intézményei saját vagyonának adatait (eszközeit és kötelezettségeit) mutatja be.

(3)    A vagyonkimutatás a költségvetési év zárónapján az önkormányzat tulajdonában  meglévő vagyon állapot szerinti kimutatása, amelynek célja az önkormányzati vagyontárgyak számbavétele.

(4)    A vagyonkimutatásban szerepeltetni kell az önkormányzati vagyont terhelő kötelezettségeket is, és összhangban kell állnia az önkormányzati ingatlankataszterben és az éves költségvetési beszámoló könyvviteli mérlegében kimutatott, megfeleltethető adatokkal.
            
(5)    A vagyonkimutatás az önkormányzati vagyont törzsvagyon, ezen belül forgalomképtelen és korlátozottan forgalomképes vagyon bontásban – a 249/2000. (XII.24.) Korm. rendelet  44/A.§-ban szabályozottaknak megfelelően –, mérleg szerinti értékben tartalmazza, önálló költségvetési szervenkénti bontásban. A vagyonkimutatást a zárszámadáshoz csatolni kell.

(6)    Az önkormányzati vagyonkezelő szervek vezetői a vagyonkimutatás összeállításához kötelesek adatot szolgáltatni az éves költségvetési beszámoló számszaki adatainak leadására megadott határidőig.

(7)1/c

4.  A vagyongazdálkodás elvei
8. §

(1)    1/d

(2)     Az önkormányzati vagyonnal gazdálkodó szervezetek minden alkalmazottja, tagja és megbízottja köteles az eljárása során tudomására jutott üzleti titkot megőrizni, az üzleti titok megsértéséért munkajogi és anyagi felelősséggel tartozik.

(3)     Az önkormányzati tulajdonú vagyon értékesítését megelőzően célszerűségi és pénzügyi-gazdaságossági vizsgálatot kell tartani.
                    
(4) A vagyonnal felelősen, rendeltetésszerűen, a kitűzött célt leginkább biztosító módon kell gazdálkodni. A Közgyűlés a működéshez szükséges vagyont az alapításkor biztosítja a tulajdonában lévő gazdasági társaságok és általa alapított intézmények részére.  

5.  A vagyonnal való rendelkezés

9. §

(1)     A rendelet alkalmazásában a vagyonnal való rendelkezésnek minősül, hogy az önkormányzatot – mint tulajdonost – megilleti az a jog, hogy a dolog birtokát, használatát vagy hasznai szedésének jogát másnak átengedje, a dolgot biztosítékul adja vagy más módon megterhelje, továbbá, hogy tulajdonjogát másra átruházza vagy azzal felhagyjon, így különösen:

a)    tulajdonjog átruházása,
b)    a vagyon gazdasági és közhasznú társaságokba, alapítványokba, közalapítványokba történő bevitele,
c)     a vagyonhasznosítás, ideértve a vagyon használatba, kezelésbe, üzemeltetésbe, bérbe, haszonbérbe, haszonkölcsönbe adását, lízingszerződéssel való hasznosítását, koncesszióba adását, illetve onnan való kivonását, támogatásra történő felajánlását,
d)    a vagyon megterhelése, ideértve a vagyon biztosítékul adását, zálog- és jelzálogjog, illetve szolgalmi és egyéb használati jog alapítását, használat jogának biztosítását, elidegenítési és terhelési tilalom, valamint kezesség vállalását, az önkormányzat tulajdonán fennálló vagyonértékű jog rendelkezésre bocsátásához való hozzájárulást,
e)    gazdasági és közhasznú társaságokban  üzletrész, részvény alapján az önkormányzatot megillető jog gyakorlása abban az esetben, ha ez a vagyonelem jogi  helyzetén nem változtat,
f)    az önkormányzat javára más személy vagy szervezet tulajdonában lévő vagyonon fennálló jogokkal való rendelkezés, különösen az önkormányzatot megillető elővásárlási-, vételi- és visszavásárlási jog gyakorlása.
g) vagyonszerzés,
h)    értékpapírral, pénzeszközökkel a költségvetési, államháztartási törvény és önkormányzati rendelet alapján való gazdálkodás,
i)  önkormányzati vagyont érintő hatósági, polgári jogi eljárásban az önkormányzatot megillető jog gyakorlása,
j)    vagyon kezelésből történő kivonása,
k)  hitelfelvétel,
l)     közérdekű célra kötelezettség vállalásként felajánlott, illetve öröklés, lemondás esetén   vagyon elfogadása, közérdekű célra kötelezettség vállalás szerzése, illetve annak megtétele,
m)    ingatlan tulajdonjogának jogszabályon alapuló térítés nélküli átadása, átvétele,
n)    selejtezés,
o)     követelés elengedése, bevételről való lemondás.

(2) A vagyonnal való rendelkezésre vonatkozó szabályokat a vagyont érintő megállapodások módosítása, kiegészítése és megszüntetése esetén is alkalmazni kell.

6.  A tulajdonost megillető  jogok és kötelezettségek
 10. §

(1) Az önkormányzatot megilletik mindazok a jogok és terhelik mindazok a kötelezettségek, amelyek a tulajdonost megilletik, illetve terhelik.

(2) A tulajdonosi jogokat e rendeletben foglaltak szerint:

a)    a közgyűlés,
b)    átruházott hatáskörben a polgármester önállóan, illetve
c)    a polgármester a gazdasági és területfejlesztési bizottság véleményének kikérése
d)    a polgármester a pénzügyi valamint gazdasági és területfejlesztési bizottság  véleményének kikérése
e)    a polgármester a városüzemeltetési, környezetvédelmi és turisztikai bizottság véleményének kikérése mellett gyakorolja.
    
(3)    Az átruházott hatásköröket a címzettek nem ruházhatják tovább, azok gyakorlásáról kötelesek a Közgyűlésnek évente legalább egyszer beszámolni.

7. Az önkormányzati vagyon értékének meghatározása

11. §

(1)    Az önkormányzati vagyon körébe tartozó vagyontárgy értékesítésére illetve egyéb módon történő hasznosítására (kivéve a bérbe vagy használatba adást) és megterhelésére irányuló döntést megelőzően az adott vagyontárgy forgalmi (piaci) értékét az alábbiak szerint kell meghatározni:

a)    ingatlan vagyon esetén 3 hónapnál nem régebbi ingatlanforgalmi értékbecslés alapján,
b)    tőzsdei forgalomban szereplő értékpapírok esetében az aktuális tőzsdei ár, a tőzsdei forgalomban nem szereplő, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok esetében a befektetési szolgáltatók által közzétett, a másodlagos piaci forgalomban kialakult ár, ha nincs forgalomban, akkor üzleti értékelés alapján,
c)    vagyonértékű jog esetén 6 hónapnál nem régebbi egyedi szakértői értékelés alapján kell meghatározni, amennyiben vonatkozó jogszabály vagy már fennálló szerződés azt nem határozza meg,
d)    új ingóság esetén a vagyontárggyal azonos, vagy paramétereiben a hozzá legközelebb álló, kereskedelemben kapható dolog ára, használt ingóság esetén a könyv szerinti érték alapján,
e)    ingyenes ügylet esetén a vagyon piaci vagy könyv szerinti értéke közül a magasabb összeget kell figyelembe venni,
f)    az időszakonként visszatérő – egy évnél hosszabb időtartamra kötött –  szerződéseknél az érték kiszámításakor az ellenszolgáltatás egy évre számított összegét kell alapul venni.

(2)    A vagyontárgy feletti tulajdonosi jog gyakorlóját az adott vagyontárgy értékétől függően,  illetve ha a hasznosítás  csak  a  vagyontárgy egy részére vonatkozik  – a vagyonrész értéke alapján kell megállapítani.

(3) Ha a szerződés tárgya több vagyontárgy (vagyontömeg, vagy egy birtoktestet alkotó több önálló helyrajzi számú ingatlan), együttes elidegenítése, megterhelése, illetve hasznosítása a rendeletnek az értékhatárra – és ez alapján a tulajdonosi jog gyakorlójának meghatározására – irányuló szabályai alkalmazásakor a vagyontárgyak együttes értéke az irányadó.

(4) A portfolió vagyon körében egyedi értékesítésnek kell tekinteni egy adott gazdasági társaságban meglévő önkormányzati részesedések értékesítését. Együttes értékesítésnek kell tekinteni a több gazdasági társaságban meglévő önkormányzati részesedések egy szerződés keretében történő értékesítését, vagy egy pályázat keretén belüli értékesítésre történő felajánlását.

(5)    A vagyontárgyak együttes értékesítésének, illetve  hasznosításának az tekintendő,  ha  a vagyon elidegenítése, illetve hasznosítása csak egyetlen természetes, illetve jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező egyéb szervezet, vagy ezek konzorciuma részére történik.

(6)    Az önkormányzat tulajdonában lévő köz és egyéb területeken található közművek, nyomvonal és pont jellegű építmények, valamint az ezekkel összefüggő egyéb  al- és felépítmények alatti földterület értékét besorolás alapján évente március 31-ig – e határidőt követően az önkormányzat tulajdonába került építmények értékét a tulajdonszerzést követő 30 napon belül – a közgyűlés állapítja meg.

(7)    A közérdekű használati vagy szolgalmi jog alapításáért járó kártalanítás mértékét az értékcsökkenés figyelembevételével a tulajdonosi jogkör gyakorlója határozza meg. A közérdekű használati vagy szolgalmi jog alapításáért járó kártalanítás mértékét az értékcsökkenés figyelembevételével a tulajdonosi jogkör gyakorlója határozza meg a rendelet 7. számú melléklete alapján.2

8.  A vagyon leltározására vonatkozó szabályok
12. §

(1)    Amennyiben az önkormányzati költségvetési szerv kezelésében levő önkormányzati tulajdonú vagyon védelme megfelelően biztosított és ellenőrzött, valamint az önkormányzati költségvetési szerv az eszközökről és az azok állományában bekövetkezett változásokról folyamatosan részletező nyilvántartást vezet mennyiségben és értékben, akkor a 249/2000. (XII.24.) Korm. rendelet 37. §-a szerint a leltározást elegendő kétévenként végrehajtani.

(2)    Az (1) bekezdésben meghatározott feltételek fennállása esetén mennyiségi felvétellel 2 évenként kell leltározni - amennyiben ezeknek a 2007-es évben mennyiségi felvétellel való leltározása megtörtént - :

a)    az ingatlanokat, úgy hogy a leltározás során gondoskodni kell a könyvviteli nyilvántartások adatainak a földhivatali, valamint a kataszteri nyilvántartásokkal való egyeztetéséről,
b)    gépeket, berendezéseket, felszereléseket úgy, hogy a gépeknél gondoskodni kell a tartozékok leltározásáról is,
c)    a járműveket azzal, hogy leltározás során egyeztetni kell a motor- és alvázszámokat,
d)    a raktári készleteket (anyagok, áruk, termények, fűtőanyagok, tartalék alkatrészek, hulladékok, göngyölegek, félkész- és késztermékek stb.),
e)    a  munkahelyre személyi használatra kiadott eszközöket.

(3)2/a    

(4) A vagyonkezelésbe adott vagyontárgyak leltározását a vagyonkezelő köteles elvégezni. A vagyonkezelő évente egyszer, a tárgyévet követő év február 15-éig köteles az általa kezelt vagyon leltári dokumentumát az önkormányzat részére másolatban benyújtani.2/b

IV. FEJEZET
A VAGYON HASZNÁLATA, HASZNOSÍTÁSA,
TULAJDONOSI JOGOK GYAKORLÁSA

1. A törzsvagyon használata, hasznosítása

13. §

(1)  A helyi önkormányzat a kizárólagos tulajdonában álló nemzeti vagyonnal, a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyonként meghatározott önkormányzati tulajdonban álló vagyonnal és a nemzeti vagyonról szóló törvény alapján az önkormányzat korlátozottan forgalomképes vagyonát képező vagyonelemekkel csak a nemzeti vagyonról szóló törvényben meghatározott korlátozásokkal rendelkezhet.2/b-1

(2)  A nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű forgalomképtelen vagyonelem korlátozottan forgalomképessé, vagy üzleti vagyonelemmé, a korlátozottan forgalomképes vagyonelem üzleti vagyonelemmé minősítését követő hasznosításáról  –  a (3) és (4) bekezdésben foglaltak kivételével – értékhatártól függetlenül  a Közgyűlés határoz.2/b-2

(3)  A nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű forgalomképtelen és, korlátozottan forgalomképes vagyonelemre vezetékjog, földhasználat jog, szolgalmi jog engedélyezéséről a Polgármester a gazdasági és területfejlesztési bizottság véleményének  kikérése mellett dönt.2/b-3
 (4)  A törzsvagyon  üzemeltetésbe, bérbe valamint használatba és haszonbérbeadásáról,  (beleértve a polgármesteri hivatal helyiségeit is) – a 15. § (8) bekezdésében foglalt kivétellel –:

a)   amennyiben a vagyontárgy bérbeadására irányuló szerződés időtartama a három évet nem haladja meg, a Polgármester a gazdasági és területfejlesztési bizottság véleményének  kikérése mellett,
b)    három évet meghaladó időtartamra történő szerződés megkötéséről a Közgyűlés dönt.

(5)  Várhatóan törzsvagyonnak minősülő vagyon megszerzése kizárólag a Közgyűlés hatáskörébe tartozik.

(6) A hasznosítási, valamint a vagyonszerzési szerződések egy példányát – a szerződés aláírását követő 3  napon belül – a vagyonnyilvántartónak meg kell küldeni.

(7) 2/b-4    

(8)  Azokban az esetekben, ahol más jogszabályok értelmében az illetékes miniszter hozzájárulása vagy hatósági hozzájárulás szükséges, azt a jogszerű használó köteles beszerezni.

(9)  A törzsvagyon bérbeadásáról szóló (4) bekezdés rendelkezései a vagyonkezelői jogot gyakorló vagyonkezelőket nem érinti. Rájuk a 23.§ rendelkezéseit kell alkalmazni.

2.  A forgalomképes vagyon használata, hasznosítása
14. §2/c

(1)    A közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik a forgalomképes vagyon hasznosítása az alábbi esetekben:

a)    a 4. § (1) bekezdésében meghatározott forgalomképes vagyonból ingatlanok tulajdonjogának átruházása és  hasznosítása  8 millió Ft értékhatár, vagy Ft/év bérleti díj felett,
 
b)    a 4. § (3) bekezdésében meghatározott forgalomképes egyéb vagyon, valamint a 4. § (4) bekezdésében meghatározott, ingatlanokhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogok feletti rendelkezés 8 millió Ft értékhatár fölött, vagy

c)     a 2 millió forint, vagy afeletti egyedi értékű ingó vagyon értékesítése.

.

(2) A polgármester hatáskörébe tartozik - a (3) bekezdésben foglalt kivétellel- a gazdasági és területfejlesztési bizottság véleményének kikérése mellett :

a)    a 4. § (1) bekezdésében meghatározott forgalomképes vagyonból  ingatlanok tulajdonjogának átruházása és hasznosítása  8 millió Ft értékhatár, vagy Ft/év bérleti díj alatt,
 
b) a 4. § (3) bekezdésében meghatározott forgalomképes egyéb vagyon, valamint a 4. § (4) bekezdésében meghatározott, ingatlanokhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogok feletti rendelkezés 8 millió Ft értékhatár alatt,

c) 2 millió forint értékhatár alatti egyedi értékű ingó vagyon értékesítése, vagy
    
d)     amennyiben a b)-c) pontban foglalt átruházott hatáskörök gyakorlásához a költségvetési rendeletben az előirányzat nem biztosított, az elutasításról szóló döntés értékhatárra tekintet nélkül.         

(3)    A polgármester hatáskörébe tartozik az oktatási, kulturális, ifjúsági és sportbizottság véleményének kikérése mellett az oktatási, kulturális, ifjúsági és sport szervezetek, vagy egyéb szervezetek részére ilyen jogcímen nyújtott támogatás 8 millió Ft értékhatárig.
(4) A (2) és (3) bekezdésben meghatározott átruházott hatáskör alapján csak abban az esetben nyújtható támogatás, ha arra a költségvetési rendeletben az előirányzat biztosított.

(5) A polgármester hatáskörébe tartozik a gazdasági és területfejlesztési bizottság véleményének kikérése mellett - a szakbizottság javaslatát is figyelembe véve - a támogatások felhasználásáról szóló beszámoló elfogadása.

(6) Forgalomképesnek minősülő vagyon megszerzése az alábbiak szerint történik:
a)    8 millió Ft egyedi értékhatárig, amennyiben a vagyonszerzéshez a költségvetési rendeletben az előirányzat biztosított, a döntés a polgármester hatáskörébe tartozik a gazdasági és területfejlesztési bizottság véleményének kikérése mellett,
b) 8 millió Ft egyedi értékhatár felett, amennyiben a vagyonszerzéshez szükséges pénzügyi fedezet a költségvetésben rendelkezésre áll, a döntés a közgyűlés hatáskörébe tartozik,
c)    amennyiben a vagyonszerzéshez a költségvetési rendeletben az előirányzat nem biztosított, a vagyonszerzés elutasításáról szóló döntés értékhatárra tekintet nélkül a polgármester hatáskörébe tartozik a gazdasági és területfejlesztési bizottság véleményének kikérése mellett.

(7) A helyi önkormányzat a tulajdonában álló forgalomképes üzleti vagyonnal csak a nemzeti vagyonról szóló törvényben meghatározott korlátozásokkal rendelkezhet.2/c-1

3. Az önkormányzat költségvetési szervei kezelésében lévő vagyon
használata, hasznosítása

15. §

(1) Az Önkormányzat költségvetési szervei részére a Közgyűlés a működéshez szükséges vagyon használati jogát a feladat ellátásához szükséges és elégséges mértékben biztosítja.

(2)     Az Önkormányzat költségvetési szervei a használat jogánál fogva a jó gazda gondosságával jogosultak és kötelesek a vagyon rendeltetésszerű használatára működtetésére fenntartására, hasznosítására, a vagyonhoz fűződő közterhek viselésére és a használatukban lévő vagyon számviteli előírások szerinti nyilvántartására és adatszolgáltatásra.

(3)     Az Önkormányzat költségvetési szerveitől a vagyoni eszközök hasznosításának jogát a Közgyűlés megvonhatja, ha az a feladat ellátásának veszélyeztetése nélkül az önkormányzati célok megvalósítását hatékonyabban szolgálja.

(4)     A költségvetési szerv vezetője felelős a vagyon rendeltetésszerű használatáért és a gazdaságos működtetésért.

(5)    Az önkormányzat költségvetési szerve a használatában lévő, átmenetileg feleslegessé vált vagy kihasználatlan ingó vagyontárgyait az alapfeladat ellátásának sérelme nélkül egy év alatt saját hatáskörben, ezen időtartamot meghaladóan az alábbi módon hasznosíthatja:
     
a)    a legfeljebb öt évig terjedő határozott időre történő bérbeadás útján a Polgármester előzetes hozzájárulásával – a gazdasági és területfejlesztési bizottság véleményének kikérése mellett,
b)    öt év feletti időre történő bérbeadás útján a Közgyűlés előzetes hozzájárulásával.

(6)    Önkormányzati költségvetési szerv használatában lévő ingó vagyoni eszközök  értékesítésére, selejtezésére a 200.000,- Ft  könyv szerinti egyedi értékhatárig  saját hatáskörben, ezt meghaladóan:

a)    2 millió forint értékhatár alatti könyv szerinti egyedi értékben  a Polgármester – a gazdasági és területfejlesztési bizottság véleményének kikérése mellett,
b)    2 millió forint feletti könyv szerinti egyedi értékben a Közgyűlés jogosult.

(7) A feleslegessé vált eszközöket sorrendben először más önkormányzati költségvetési szervnek kell felajánlani vételre vagy hasznosításra.

(8)     Az Önkormányzati költségvetési szerv az eszközértékesítésből származó bevételt köteles eszközpótlásra felhasználni, és a vásárolt eszközök listáját az önkormányzat vagyonnyilvántartójának megküldeni.

(9)    Az önkormányzat költségvetési szerve az Alapító Okiratban meghatározott alaptevékenysége sérelme nélkül az átmenetileg kihasználatlan ingatlant, ingatlan részt ellenérték fejében egy év alatt saját hatáskörben, ezen időtartamot meghaladóan az alábbi módon adhatja bérbe:
    
a)    a legfeljebb három évig terjedő határozott idejű bérbeadás esetén a Polgármester előzetes hozzájárulása szükséges – a gazdasági és területfejlesztési bizottság véleményének kikérése mellett,
b) három év feletti bérbeadás joga a Közgyűlés hatáskörébe tartozik.2/d

(10)     A Polgármester a gazdasági és területfejlesztési bizottság, valamint az ágazat szerint illetékes szakbizottság előzetes hozzájárulásával dönt az önkormányzati költségvetési szerv és használó szervezet között kötendő önkormányzati vagyont érintő olyan megállapodás jóváhagyásáról, mely egyidejűleg tartalmazza a használó szervezetnek az önkormányzati költségvetési szerv  címére történő székhely, valamint telephely bejegyzéséhez szükséges tulajdonosi hozzájárulását is.

4. Önkormányzati vagyon ingyenes és kedvezményes átengedése,
a felajánlott vagyon elfogadása

16. §

(1) Az önkormányzati vagyon ingyenes vagy kedvezményes használatba-, bérbe (haszonkölcsönbe), illetve tulajdonba adása (ajándékozása), a Közgyűlés hatáskörébe tartozik a nemzeti vagyonról szóló törvényben meghatározottak szerint.2/d-1

(2) 2/d-2

(3) Az önkormányzati vagyon ingyenes vagy kedvezményes használatba-, bérbe (haszonkölcsönbe), illetve tulajdonba adására (ajándékozás), csak abban az esetben kerülhet sor, ha az új tulajdonos használó a támogatásból adódó, az önkormányzatot terhelő  ÁFA összegét tartozás átvállalás jogcímén megfizeti.

(4) Ha bármely vagyontárgy tulajdon- vagy használati jogáról az önkormányzat vagy intézménye javára ingyenesen vagy kedvezményesen lemondtak, a vagyon vagy használati jog csak abban az esetben fogadható el, ha a kedvezményezett a vagyon elfogadásával vagy használatával együtt járó kötelezettségek teljesítésére képes.  A vagyon elfogadása vagy használatba vétele előtt a tulajdonosi vagy használói kötelezettségek éves várható becsült összegét a döntést hozó tudomására kell hozni.

(5)    Bármely vagyontárgy tulajdon- vagy használati jogának ingyenes vagy kedvezményes megszerzéséről:

a)     8 millió forint alatti értékű vagyontárgy esetén – amennyiben a megszerzéshez és a fenntartáshoz szükséges pénzügyi fedezet a költségvetésben rendelkezésre áll - a Polgármester – a gazdasági és területfejlesztési bizottság véleményének kikérése mellett,

b) 8 millió forint feletti értékű vagyontárgy esetén, valamint, ha a megszerzéshez és a fenntartáshoz szükséges pénzügyi fedezet a költségvetésben nem áll rendelkezésre, a Közgyűlés dönt.

(6) E paragrafus rendelkezései nem vonatkoznak a vagyonkezelői jog ingyenes megszerzésére.

.

5. Behajthatatlan követelésekkel kapcsolatos fogalmi meghatározások és eljárási szabályok valamint lemondás az önkormányzat követeléseiről

17. §

(1) Követelések azok a különféle szállítási, vállalkozási, szolgáltatási és egyéb szerződésekből eredő, pénz formában (forintban) kifejezett fizetési igények, amelyek az önkormányzat által már teljesített, a szerződő fél által elfogadott, elismert termékértékesítéshez, szolgáltatás teljesítéséhez, visszatérítendő támogatás nyújtásához vagy előleg fizetéséhez kapcsolódnak.

(2) Az (1) bekezdésben foglalt követelésekről lemondani a (3) és (4) bekezdésben foglaltak szerint behajthatatlannak minősülő követelés esetén, valamint az (5) bekezdés szerint méltányosságból lehet a (6) és (7) bekezdés szerinti eljárási szabályok valamint a (8)-(13) bekezdésben foglalt szabályok betartásával.

(3) Behajthatatlan követelésnek minősül:

a.)    amelyről a csődeljárás, felszámolási eljárás során kiderül, hogy megtérülésére nincs esély, mert a felszámoló a követelést egyáltalán nem tudja kielégíteni;

b.)    melyre a felszámolás befejezésekor az átvett eszköz értéke nem nyújt fedezetet;

c.)    amelyet eredményesen nem lehet érvényesíteni, mert a megtérülésével kapcsolatban felmerülő költségek nagyságrendje nincs arányban a követelés várhatóan behajtható összegével, vagy csak többletköltség felmerülését eredményezi;

d.) amely elévül;

e.) a kötelezett halála esetén a követelés érvényesíthetőségének hiányában.

(4) Behajthatatlan követelésekkel kapcsolatos eljárás:

a.)     a behajthatatlan követelések felülvizsgálatát évente egyszer a zárszámadást megelőzően kell elvégezni,

b.)     az a.) pontban írt felülvizsgálat során a tárgy évi költségvetési törvényben kötelezettenként megállapított értékhatárt el nem érő, kis összegű, be nem hajtható követelések törléséről a közgyűlés által átruházott hatáskörben eljárva - a pénzügyi és a gazdasági és területfejlesztési bizottság véleményének kikérése mellett - a polgármester határozattal dönt;

c.)     a b.) pontban jelzett értékhatár felett a behajthatatlan követelések törléséről  a közgyűlés dönt.

(5) Az önkormányzat a (3) bekezdés hatálya alá nem tartozó követeléseiről lemondani méltányosságból, a költségvetési törvényben megállapított kis összegű követelés értékének figyelembe vételével lehet.

(6) Az önkormányzat követeléseiről való lemondásról a Polgármester határoz – a gazdasági és területfejlesztési bizottság véleményének kikérése mellett:
        
a)     méltányosságból, ha a követelés  egyedi értéke a költségvetési törvényben megállapított kis összegű követelés értékének ötszörösét  nem haladja meg,
b) közterületek megterhelésével, valamint nyomvonal jellegű létesítmények elhelyezésével összefüggésben egyszeri korlátozás kártalanítás elengedéséről, ha az munkahelyteremtő beruházáshoz, Önkormányzat megrendelése alapján végzett munkához, Önkormányzat tulajdonában lévő  ingatlanok térítésmentes felújításához, közművesítéséhez, térítésmentes út- és parkoló kialakításához  kapcsolódik.

(7) Az önkormányzat követeléseiről való lemondásról a Közgyűlés határoz:
     
 -    méltányosságból, ha a követelés egyedi értéke a költségvetési törvényben megállapított kis összegű követelés értékének ötszörösét meghaladja.

(8) A  méltányosság alkalmazásának feltételei természetes személy esetében:

a) ha az ügyfél és a vele közös háztartásban élő közeli hozzátartozók egy főre jutó havi nettó jövedelme (nyugdíja) nem éri el az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét, és
b) ingatlantulajdonnal nem rendelkezik.

(9)     Az ügyfélnek a méltányosság engedélyezésére irányuló kérelméhez csatolnia kell a saját és a vele közös háztartásban élő közeli hozzátartozónak a 30 napnál nem régebbi munkáltatói jövedelemigazolását, illetve nyugdíjas esetén a munkáltatói jövedelemigazolás helyett vagy mellett az utolsó havi nyugdíjszelvényt (postai szelvényt) vagy a nyugdíj folyószámlára történő utalása esetén az utolsó havi bankszámlakivonatot.

(10)Ha az ügyfélnek, valamint a vele közös háztartásban élő közeli hozzátartozónak munkajövedelemnek (nyugdíjjövedelemnek) nem minősülő jövedelme van (pl. ösztöndíj, szakképzéssel összefüggő juttatás, társadalombiztosítás alapján járó ellátás, munkanélküli járadék, egyéb rendszeres pénzbeli juttatás, vállalkozói kivét, ingatlan bérbeadás, kamatjövedelem, árfolyamnyereség, osztalékjövedelem), akkor köteles ezen jövedelmekről szóló postai szelvényt, bankszámlakivonatot, kiadási pénztárbizonylatot, vagy egyéb, a jövedelem igazolására alkalmas dokumentumot csatolni.
     
(11)Ha az ügyfélnek, valamint a vele közös háztartásban élő közeli hozzátartozónak nincs munkáltatója, és nem nyugdíjas, valamint egyéb jövedelme sincs, akkor az ügyfél a kérelmében nyilatkozik e tényről.

(12)Nem lehet az önkormányzat követeléseiről méltányosságból lemondani, ha az ügyfél bármely magyar hatóság eljárása során – a kérelem benyújtását megelőző 30 napon belül – igazolta, hogy magyarországi megélhetése biztosított.

(13)Az (1)-(12) bekezdésekben rögzítettek nem terjednek ki az adók módjára behajtandó követelésekre. A behajthatatlan követelésnek minősülő adótartozásokat az adóhatóság "az adózás rendjéről" szóló 2003. évi XCII. törvényben meghatározottak szerint törli.

(14) Az önkormányzatot megillető követelés megfizetésére részletfizetés az alábbiak szerint engedélyezhető:
a) egymillió forintig a részletfizetés ideje legfeljebb 36 hónap,
b) kettőmillió forintig a részletfizetés ideje legfeljebb 60 hónap,
c)    kettőmillió forint felett a részletfizetés idejét úgy kell meghatározni, hogy annak havi törlesztő részlete a 35.000 Ft-ot meghaladja.2/d-2

6.  A közvetett támogatás

18. §

(1) Közvetett támogatásnak minősülhet, ha az önkormányzat a 16. § és a 17. § (5) – (12) bekezdéseiben foglaltak alapján önkormányzati vagyont ingyenesen vagy kedvezményesen átenged, illetve az őt megillető bevételről teljesen vagy részlegesen lemond.2/e

(2)     Az egyes ágazatoknak nyújtott közvetett támogatásokról a kötelezettségvállalók ( a kötelezettségvállalást előkészítők) naprakész nyilvántartást kötelesek vezetni. A közvetett támogatás tényét, összegszerűségét, a támogatás alapjául szolgáló szerződéssel együtt a közgyűlési döntést előkészítő iroda vezetője a döntést követően legkésőbb 20 napon belül a szakirodák részére köteles eljuttatni.

(3) A közvetett támogatások összegét, kedvezményezettjét, a támogatás jellégét (pld. bérleti díj, vételárcsökkentés, adó elengedés, kedvezmény stb.) a szakirodák kötelesek a zárszámadás elkészítéséhez valamint a költségvetés előkészítéséhez pénzügyi – és vagyonkezelési iroda részére írásban eljuttatni, tárgyévet  követő január 20-áig. Az 5. számú melléklet szerint a közvetett támogatások kimutatását a zárszámadáshoz csatolni kell.

(4)     E rendelet 16-17. §-a alapján vállalkozások részére csekély összegű támogatás nyújtható, amelyre vonatkozó rendelkezéseket az EK Szerződés 87. és 88. cikkének a csekély összegű (ún. de minimis) támogatásokra való alkalmazásáról szóló 69/2001/EK bizottsági rendelet tartalmazza. Ezen a jogcímen nem részesülhetnek támogatásban a szállítási ágazatban tevékenykedő vállalkozások,  továbbá a támogatás nem vehető igénybe mezőgazdasági illetve halászati termékek előállításához, feldolgozásához vagy azok értékesítéséhez, az exporthoz közvetlenül kapcsolódó tevékenységekhez, valamint az import áruk helyett hazai áru használatától függő támogatások esetében.

(5)     E rendelet hatálya alá tartozó, állami támogatásnak minősülő közvetett támogatás nyújtásának feltétele, hogy a támogatott a támogatás nyújtásának időpontját megelőző 3 évben csekély összegű támogatási jogcímen elnyert támogatásainak támogatástartalma nem haladja meg a 100.000 eurónak megfelelő forintösszeget. A kedvezményezettnek nyilatkoznia kell arról, hogy a támogatás odaítélését megelőző három évben mekkora összegű csekély összegű támogatásban részesült.

(6)     Csekély összegű támogatási jogcímen nyújtott támogatáshoz kapcsolódó minden iratot az odaítélést követő 10 évig a támogatást elnyerőnek meg kell őriznie, erről a támogatást nyújtó szerződésben rendelkezni kell.

7. Idegen tulajdonon az önkormányzatot megillető
jogok gyakorlása

19. §

(1)     Más személy, vagy szervezet tulajdonát képező vagyonon fennálló elővásárlási, vételi, visszavásárlási jogról történő lemondásról, vagy ezen jogok gyakorlásáról valamint más személy vagy szervezet tulajdonában lévő vagyonon fennálló jogokkal kapcsolatos tulajdonosi jognyilatkozatok megtételéről:

a)     amennyiben az érintett ingatlan vagy ingatlanrész értéke az 8 millió Ft-ot   
    nem haladja meg az önkormányzat nevében a Polgármester – a gazdasági és területfejlesztési bizottság véleményének kikérése mellett,

b) amennyiben az érintett vagyon értéke 8 millió Ft felett van, a Közgyűlés     dönt.

8. Tulajdonosi hozzájárulás építési tevékenységhez

20. §

(1)     Amennyiben magasabb szintű jogszabály az építési tevékenységhez tulajdonosi hozzájárulást ír elő az Önkormányzat tulajdonában álló ingatlanok tekintetében, illetőleg építményeken, az építési és fennmaradási engedélyekhez, továbbá egyéb munkálatokhoz előírt építési jogosultság igazolásához, a tulajdonosi hozzájárulás kiadására - ha vagyon hasznosításáról a hatáskör gyakorlója a döntést meghozta  - a döntés értelmében a Polgármester jogosult.

(2) A tulajdonosi jogkörben hozott döntések a szükséges hatósági engedélyeket  nem pótolják.

(3)    Önkormányzati tulajdonban álló ingatlanon építési tevékenységhez, telekmegosztáshoz, telekösszevonáshoz, telekhatár-rendezéshez, egyéb építési ügyekben tulajdonosi hozzájárulás megadása, az elidegenítési és terhelési tilalmak törléséhez, valamint a további megterheléshez való hozzájárulás megadása minden esetben, ha arról önkormányzati rendelet másként nem rendelkezik, illetve kötelezettségvállalással nem jár, a Gazdasági és területfejlesztési bizottság véleményének kikérésével a Polgármester adja meg a tulajdonosi hozzájárulást.

(4) Más személy vagy szervezet tulajdonában álló ingatlanon építési (bontási) engedélyhez szomszédként, illetve ügyfélként tulajdonosi hozzájárulás megadása, fellebbezési jogról való lemondás, a tulajdonost megillető birtokvédelem igénybevétele, kártérítési igény érvényesítése, használóval (bérlővel) szembeni követelés érvényesítése, a vagyont érintő szerződés (megállapodás) megszegésével összefüggő igény érvényesítése értékhatártól függetlenül a Polgármester hatáskörébe tartozik.

(5) Az önkormányzat tulajdonában lévő köz- és egyéb területeken közművek, nyomvonal jellegű építmények, valamint ezekkel összefüggő egyéb al- és felépítmény létesítéséhez, bővítéséhez vagy áthelyezéséhez szükséges tulajdonosi hozzájárulás megadása a Gazdasági és területfejlesztési bizottság véleményének kikérése mellett a Polgármester hatáskörébe tartozik.

(6)    Az (5) bekezdésben meghatározott tulajdonosi hozzájárulás csak egyszeri kártalanítás megfizetése mellett, kártalanítási megállapodás keretében adható. A kártalanítás mértéke az ingatlan -  11. § (7) bekezdése szerint megállapított -  forgalmi értékének a korlátozás mértékének megfelelő %-a.

(7) A köz- és egyéb területek térítésmentes megterhelése, nyomvonal jellegű létesítmények elhelyezésével kapcsolatos egyszeri korlátozási kártalanítás nélküli igénybevétele csak az alábbi esetekben engedélyezhető:

a) az önkormányzat megrendelése alapján végzett munka,
b)    az önkormányzat tulajdonában álló ingatlanok térítésmentes felújítása, közművesítése,
c) térítésmentes út és parkoló kialakítása.

9. Közös tulajdon megszüntetése

21. §

Az osztatlan közös tulajdon megszüntetésével kapcsolatos megállapodás megkötéséről:

a) a Közgyűlés dönt:
a.a)  ha az önkormányzat közös tulajdonon fennálló tulajdoni hányadának forgalmi értéke a 20 millió Ft-ot eléri vagy meghaladja,
a.b)    ha a közös tulajdon megszüntetése alapján  az általa megszerzett új tulajdoni hányad forgalmi értéke a 20 millió Ft-ot eléri vagy   
         meghaladja.

b) az a) pontban foglaltakon kívül a döntés a Polgármester hatáskörébe tartozik – a Gazdasági és területfejlesztési bizottság véleményének kikérése mellett.

10. Tulajdonosi jogok gyakorlása a társaságokban

22. §

(1)    Jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet létrehozására, létesítő okiratának módosítására – az önkormányzati tulajdonrész mértékétől függetlenül – kizárólagosan a Közgyűlés jogosult.

(2)    Az önkormányzat egyszemélyes, illetőleg 50%-ot meghaladó tulajdoni részesedéssel rendelkező gazdasági társasága legfőbb szervének hatáskörébe tartozó alábbi jogait a Közgyűlés gyakorolja:

a)    az alapító okirat (társasági szerződés, alapszabály) megállapítása (jóváhagyása) és módosítása,
b)    az alaptőke (törzstőke) felemelése és leszállítása,
c)  az egyes részvényfajtákhoz, üzletrészekhez fűződő jogok megváltoztatása,
d)    a társaság jogutód nélküli megszűnésének, valamint átalakulásának elhatározása,
e)    a társaság igazgatójának, ügyvezető igazgatójának, vezérigazgatójának, igazgatóság, felügyelő bizottság tagjainak és a könyvvizsgálójának – a jelölésre vonatkozó törvényi előírások figyelembe  vételével  történő – kinevezése  (megválasztása), felmentése, visszahívása, kivéve, ha a gazdasági társaság vagy közhasznú társaság alapító okirata (társasági szerződése, alapszabálya) ettől eltérő rendelkezést tartalmaz,
f)    dönt adott cég  cégalapítása vagy már működő társaságba történő belépése esetén,  
g) döntés a részvények típusának átalakításáról,
h)    döntés az átváltoztatható vagy jegyzési jogot biztosító kötvények kibocsátásáról,
i)    döntés a jegyzési elsőbbségi jog gyakorlásának kizárásáról,
j)    a tag kizárásának kezdeményezéséről való határozat,
k) az alapításért felelős tagok, az ügyvezetők és a felügyelő bizottsági tagok ellen kártérítési igény érvényesítése.
l)3    gyakorolja a társasággal a Ptk. megbízásra vonatkozó szabályai szerint, illetve munkaviszonyban álló vezető tisztségviselők felett a törvény által kizárólagos alapítói hatáskörbe tartozó foglalkoztatásra vonatkozó jogokat,
ly)    jóváhagyja az olyan szerződéseket, amelyeket a társaság saját tagjával, ügyvezetőjével, vagy azok közeli hozzátartozójával köt.

(3) A társaság legfőbb szervének a (2) bekezdésben fel nem sorolt egyéb, törvény által hatáskörébe tartozó jogait a Polgármester gyakorolja a Gazdasági és területfejlesztési bizottság véleményének kikérése mellett.

(4)    Ha többszemélyes gazdasági társaságban, közhasznú társaságban az önkormányzati tulajdonrész, vagy szavazati jog 10% vagy a feletti, úgy a társaság legfőbb szervének (taggyűlés, közgyűlés) ülésén a tagsági (részvényesi) jogokat a Polgármester gyakorolja a Gazdasági és területfejlesztési bizottság véleményének kikérése mellett. Ha a társaság legfőbb szerve a tagsági jogokat gyakorló által előzetesen nem tárgyalt kérdésekben kíván dönteni, úgy az Önkormányzat képviselőjének az érintett napirend elhalasztását kell kérni, kivéve, ha a társaság legfőbb szerve az utólagos önkormányzati bizottsági jóváhagyást a társasági döntés érvényességi feltételeként elfogadja.

(5)    Ha többszemélyes gazdasági társaságban, közhasznú társaságban lévő önkormányzati tulajdonrész, vagy szavazati jog 10% alatti, a társaság legfőbb szervének ülésén a tagsági (részvényesi) jogokat a Polgármester gyakorolja.

(6) Az önkormányzati érdekeltségű gazdasági társaságokban az önkormányzatot képviselő igazgatósági, felügyelő bizottsági tagok kötelesek:

- a döntések meghozatalánál a tulajdonos érdekeit képviselni és közvetíteni,   
  illetve a társaság hatékony működését elősegíteni,3/a

(7) A tulajdonosi képviseletet ellátó személy kötelezettségei:

a)    egyszemélyes önkormányzati tulajdonú gazdasági társaság esetében a tár-
  saságot érintő közgyűlési határozatot írásban haladéktalanul, de legkésőbb   
  5 napon belül a társaság ügyvezetésének tudomására hozni. Más gazdasá-  
  gi társaságok esetében köteles a tulajdonos álláspontját a gazdasági társa-
  ság köz-, illetve taggyűlésén képviselni a kapott felhatalmazással ellentétben
  nem járhat el, illetve a felhatalmazáson túl kötelezettséget és jogokat nem
  vállalhat.
            
b) köteles a tulajdonos állásfoglalását kikérni az alábbi kérdésekben:

- a társaság éves beszámolójának elfogadásában,
- a társaság éves üzleti tervének elfogadásában,
- mindazokban a kérdésekben, amelyeknél jogszabály, társasági  
  szerződés, alapszabály nem egyszerű szavazat többséghez köti a
  döntés meghozatalát,
- a lejárt határidejű közgyűlési határozatok végrehajtásáról szóló közgyűlési  napirenden belül a közgyűlés által határozattal hozott döntésről jelentést  tesz.

c) a tulajdonosi képviseletet ellátó személy beszámolási kötelezettségét  a
    gazdasági társaság köz-, illetve taggyűlését követő legközelebbi közgyűlésen köteles teljesíteni.

A vagyonkezelői jog
23. §3/b

(1)    Az önkormányzati közfeladatok hatékonyabb ellátása érdekében az Önkormányzat a tulajdonában levő nemzeti vagyonra a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) 109. §-ában és az Nvtv. 11. § (1)–(9) bekezdésében meghatározott szabályok szerint, az Nvtv. 3. § 19. pont b) alpontjában meghatározott szervezetek (vagyonkezelők) részére – a közfeladat egyidejű átadása mellett – vagyonkezelői jogot létesíthet.
(2) A vagyonkezelésbe átadott vagyon a közfeladat ellátását biztosítja, ezért a vagyonkezelésbe adható vagyoni kör az átadni kívánt önkormányzati közfeladatokhoz igazodik.

(3) Az (1) bekezdésben foglaltak szerinti vagyonkezelői jog jogosultját, a részére átadott közfeladat megnevezését, a közfeladat ellátásához szükséges vagyontárgyakat, a vagyonkezelői jog ellenértékét, vagy az ingyenes átengedés tényét és a vagyonkezelői jog időtartamát a 3. melléklet tartalmazza.

(4) Vagyonkezelő az (1) bekezdés szerinti jogkörén túlmenően különösen
1. köteles teljesíteni az önkormányzati vagyonnal kapcsolatos nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettséget,
2. viseli a vagyonhoz kapcsolódó terheket,
3. évente elszámol a vagyonkezelésében lévő vagyon után elszámolt és a bevételeiben megtérülő értékcsökkenés összegének felhasználásáról,
4. teljesíti a vagyonkezelési szerződésben vállalt, és a jogszabályokban előírt egyéb kötelezettségeket.

(5) Vagyonkezelő a kezelésében lévő vagyonnal történő gazdálkodás keretében köteles gondoskodni az önkormányzati vagyon értékének megőrzéséről, állagának megóvásáról, üzemképes állapotának fenntartásáról. Köteles továbbá a vagyonkezelésében lévő önkormányzati vagyonnal rendeltetésszerűen, az adott ágazati szabályok szerint, az általában elvárható gondossággal gazdálkodni. Ezen tevékenységéért a polgári jog általános szabályai szerint felelősséggel tartozik.

23/A. §3/c

(1)    Az önkormányzati tulajdonú nemzeti vagyonon a vagyonkezelői jog vagyonkezelési szerződéssel – kivételesen törvényben történő kijelöléssel – ellenérték fejében, vagy ingyenesen, határozott, vagy határozatlan időre jön létre.

(2) Amennyiben a vagyonkezelői jog vagyonkezelési szerződéssel jön létre, az ingatlan vagyontárgyakra létesített vagyonkezelői jogot – az ingatlan-nyilvántartásról szóló CXLI. törvény 16. § a) pontja alapján – az ingatlan-nyilvántartásba is be kell jegyeztetni.

(3) Szerződéssel létesített vagyonkezelői jog versenyeztetés nélkül létesíthető.

(4) Az önkormányzati tulajdonban lévő nemzeti vagyonra szerződéssel létesített vagyonkezelői jogot – a 15. § (5) bekezdésében foglalt kivétellel – ingyenesen szerezhetik meg az Nvtv. 3. § (1) bekezdés 1. pontjában, továbbá a 19. pont b)– c) alpontjában meghatározott körbe tartozó szervezetek közül az önkormányzati közfeladatot átvállaló
a) más helyi önkormányzat, helyi önkormányzati társulás,
b) az Önkormányzat vagy több önkormányzat, valamint nemzetiségi önkormányzat többségi tulajdonában lévő gazdasági társaság,
c) állam és az Önkormányzat közös alapításában működő gazdasági társaság,
d) állam, vagy az állam többségi részesedésével létrehozott gazdasági társaság,
e) az (5) bekezdésben meghatározott szervezetek.

(5) Az Nvtv. 12. § (2) bekezdés szerinti kizárólagos önkormányzati gazdasági tevékenységhez kapcsolódó önkormányzati vagyonra vagyonkezelői jog az Nvtv. 12. § (7) – (11) bekezdésben meghatározott szabályok szerint, és az Nvtv. 12. § (12) bekezdésében felsorolt szervezetek részére létesíthető.

(6) A vagyonkezelői jog megszűnik
a) a vagyonkezelési szerződésben meghatározott időtartam elteltével,
b) határozatlan idejű vagyonkezelés esetében a szerződés rendes felmondásával,
c) a szerződésnek a Mötv.109. § (10) bekezdésében, egyéb jogszabályokban és szerződésben meghatározott okok miatt történő rendkívüli felmondásával,
d) a vagyontárgy megsemmisülésével,
e) a Vagyonkezelő jogutód nélküli megszűnésével,
f) feleknek közös megegyezésen alapuló, erre irányuló írásbeli megállapodásával,
g) az Nvtv. 11. § (4) bekezdésében meghatározott körülmények bekövetkezése esetén, a törvény erejénél fogva,
h) a szerződésben meghatározott egyéb ok, vagy feltétel bekövetkezése esetén.

(7) A szerződés azonnali felmondása esetén a Vagyonkezelő köteles a kezelt vagyont az Önkormányzat birtokába adni oly módon, hogy az szükség esetén változatlan színvonalon biztosítsa az adott közfeladat folyamatos ellátásához a személyi és tárgyi infrastruktúrát.

23/B. §3/d

(1)  A vagyonkezelési szerződést írásba kell foglalni.

(2) A vagyonkezelési szerződésnek az önkormányzati közfeladatra vonatkozó ágazati jogszabályokban meghatározottakon, valamint a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény szerződésekre vonatkozó általános tartalmi kellékein kívül tartalmaznia kell különösen az alábbiakat:
1. a Vagyonkezelő által kötelezően ellátandó önkormányzati közfeladatot és hozzá kapcsolódóan a Vagyonkezelő által ellátható egyéb tevékenységek pontos megjelölését,
2. a vagyonkezeléssel érintett vagyontárgyaknak az Önkormányzat számviteli nyilvántartásával megegyező tételes jegyzékét, azon belül a kötelező önkormányzati feladathoz kapcsolódó vagyon érték szerinti megjelölését,
3. a vagyonkezelőnek a feladatai ellátásához és a kezelésbe átadott vagyon működtetéséhez alvállalkozók és közreműködők igénybevételével kapcsolatos jogait és kötelezettségeit, a közreműködők és alvállalkozók igénybevételéhez az előzetes közgyűlési hozzájárulás szükségességét,
4. a vagyonkezelésbe adott vagyonnal való gazdálkodásra vonatkozó rendelkezéseket és a vagyonnal való vállalkozás feltételeit,
5. a vagyonkezelői jog megszerzésének ellenértékét, kijelölés esetén az ingyenesség tényét,
6. a Vagyonkezelőnek, mint az önkormányzati vagyonnyilvántartáshoz szükséges adatszolgáltatási kötelezettnek a vagyonkezelésbe vett vagyontárgyakkal kapcsolatos kötelezettsége teljesítésének módját és formáját,
7. az önkormányzati vagyon kezeléséből az Önkormányzatot megillető befizetések teljesítésére és a vagyonkezelésbe adott vagyonnal történő elszámolásra vonatkozó rendelkezéseket,
8. a szerződés teljesítésére vonatkozó biztosítékokat, esetlegesen egyéb mellékkötelezettségeket, a vagyontárgyakra vonatkozó biztosítás megkötésének kötelezettségét,
9. a vagyonkezelésbe adott vagyonnal való mérhető eredményes gazdálkodásra vonatkozó előírásokat,
10. az elszámolási kötelezettség tartalmát, ideértve a vagyonnal való folyamatos, valamint a vagyonkezelés megszűnésével keletkező elszámolást, továbbá az önkormányzati költségvetést megillető bevételek és a költségeknek az egyéb bevételektől történő elhatárolásának módját,
11. a vagyonkezelési szerződés időtartamát,
12. a vagyonkezelési szerződés megszűnésének e rendelet 15. § (6) bekezdésében foglaltakon kívüli eseteit, valamint a szerződés felmondásának egyéb okait,
13. a vagyonkezelési szerződés megszűnése esetére a közfeladat folyamatosságának biztosítása érdekében a felek által teljesítendő szolgáltatásokat és elszámolást,
14. a vagyonkezelői jog gyakorlásának az ellenőrzését,
15. amennyiben a vagyonkezelői jog alapítását, továbbá a vagyonkezelési szerződés hatályba lépését egyéb jogszabályok kötik más szerv hozzájárulásához, a hozzájáruló nyilatkozatok a szerződés mellékletét képezik,
16. a vagyonkezeléssel kapcsolatos számviteli és adatszolgáltatás tartalmát, formáját és határidejét.

(3) A felek a vagyonkezelői jog ellenértékét nem csak pénzösszegben, vagy bizonyos részben nem pénzösszegben, hanem a vagyonkezelésbe vett vagyontárgyakon az értékcsökkenést meghaladóan végzett csak értéket növelő, a szakma szabályai szerinti szokásos üzemeltetési költségek keretébe nem tartozó, állagvédelemre irányuló és a vagyonkezelési szerződésben meghatározott tevékenységben is megállapíthatják.

(4) A (3) bekezdésben meghatározott tevékenység értékét a Vagyonkezelő előzetes tételes költségvetéssel és számlákkal köteles igazolni, és arról köteles a vagyonkezelési szerződésben meghatározott módon legalább évente egyszer beszámolni az Önkormányzat Közgyűlésének.

(5) A vagyonkezelési szerződésben rögzíteni kell, hogy az Önkormányzat a vagyonkezelői jog ellenértékeként a Vagyonkezelő által végzett tevékenység következtében felmerülő általános forgalmi adó kötelezettségét áthárítja a Vagyonkezelőre.

(6) A Vagyonkezelő köteles évente egyszer a tárgyévet követő február 15-éig a vagyonkezelésbe adott ingatlanvagyon változásairól az Önkormányzat Vagyonnyilvántartásával és ingatlanvagyon-kataszter vezetésével megbízott szervezeti egységének a megfelelő bizonylatokat és dokumentumokat átadni.

(7) Amennyiben a vagyonkezelésbe átadott vagyon, vagy annak meghatározott eleme bármely okból alkalmatlanná válik a Vagyonkezelő által vállalt feladat ellátására, vagy a feladat ellátására való szükségessége megszűnik, a Vagyonkezelő köteles erről a Polgármestert 8 napon belül értesíteni. A vagyonkezelésből történő kivonásról, a szerződés módosításáról, megszüntetéséről a Közgyűlés dönt.

23/C. §3/e

(1) A vagyonkezelésbe adandó vagyon birtokba adása előtt az Önkormányzatnak rendeznie kell az ingatlanra fennálló közterheket és az általa létesített jogviszonyból származó esedékes kifizetéseket, teljesítéseket – a folyamatban lévő befejezetlen beruházások kivételével – el kell végeznie a megkezdett, de még be nem fejezett, őt terhelő feladatokat.

(2)    A birtokba adási eljárás során jegyzőkönyvet kell felvenni, melyet az Önkormányzat vagyonnyilvántartásába és ingatlanvagyon kataszter vezetésével megbízott szervezeti egysége részére kell 15 napon belül eljuttatni.

(3) A Vagyonkezelőnek tulajdonosi hozzájárulást kell beszereznie a vagyonkezelési tevékenység körében felmerülő bármely hatósági engedélyhez kötött tevékenységhez. A tulajdonosi hozzájárulást a Polgármester jogosult megadni.

(4) A tulajdonosi hozzájárulás beszerzésének kötelezettsége nem terjed ki az azonnali veszélyelhárítást szolgáló, de egyébként hozzájáruláshoz kötött tevékenységre. Az így elvégzett tevékenységet és annak indokolását a tulajdonosnak 15 napon belül jelenteni kell.

(5) A Vagyonkezelő tulajdonosi hozzájárulás nélkül adhat be kérelmet elvi hatósági engedély, szakhatósági hozzájárulás, állásfoglalás iránt.

23/D.§3/f

(1) A Vagyonkezelő a vagyonkezelésbe vett vagyontárgyakról olyan elkülönített nyilvántartást köteles vezetni, mely tételesen tartalmazza azok könyv szerinti nettó és bruttó értékét, az elszámolt értékcsökkenés összegét és az azokban bekövetkezett változásokat.

(2) A Vagyonkezelő a vagyonkezelésbe vett vagyon használatából, működtetéséből származó bevételeit, a közvetlen költségeit és ráfordításait elkülönítetten köteles nyilvántartani oly módon, hogy az a saját vagyonnal folytatott vállalkozási tevékenységéből származó bevételeitől, költségeitől és ráfordításaitól egyértelműen elhatárolható legyen.

(3) Abban az esetben, ha a Vagyonkezelő a tevékenységét a vagyonkezelésbe vett és a saját eszközökkel együttesen végzi, a használatból, a működtetésből származó bevételeit, valamint a közvetlen költségeit és ráfordításait köteles elkülöníteni.

(4) A vagyonkezelésbe adott vagyontárgyak leltározását a vagyonkezelő köteles elvégezni. A vagyonkezelő évente egyszer, a tárgyévet követő év február 15-éig köteles az általa kezelt vagyon leltári dokumentumát az önkormányzat részére másolatban benyújtani.

(5) A Vagyonkezelő köteles tűrni, hogy az Önkormányzat a vagyonkezelésébe adott önkormányzati vagyonnal kapcsolatos tevékenységére, annak célszerűségére, törvényességére vonatkozó ellenőrzési jogait (tulajdonosi ellenőrzés) zavartalanul gyakorolhassa.

(6)    Az Önkormányzat (5) bekezdésben meghatározott ellenőrzési jogainak gyakorlása érdekében a Vagyonkezelő köteles az információs önrendelkezési jogról és az információ szabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény (továbbiakban: Adatvédelmi törvény) rendelkezéseit nem sértő adat kiszolgáltatására, okirat bemutatására.

(7)    Az Önkormányzatnak az (5) bekezdésben biztosított ellenőrzési jogát a Polgármester a Polgármesteri Hivatal közreműködésével gyakorolja.

(8) A Polgármester a tulajdonosi ellenőrzés keretében jogosult:
a) az ellenőrzött szerv önkormányzati tulajdonba tartozó, vagyonkezelésében álló ingatlanának területére belépni,
b) az ellenőrzés tárgyához kapcsolódó iratokba és más dokumentumokba, elektronikus adathordozón tárolt adatokba – a külön jogszabályokban meghatározott adat – és titokvédelmi előírások betartásával – betekinteni, azokról másolatot, kivonatot, tanúsítványt készíttetni,
c) az ellenőrzött Vagyonkezelő vezetőjétől és bármely alkalmazottjától írásban vagy szóban felvilágosítást, információt kérni.

(9) A Polgármester a tulajdonosi ellenőrzés során köteles:
a) jogait úgy gyakorolni, hogy az ellenőrzött Vagyonkezelő tevékenységét és rendeltetésszerű működését a lehető legkisebb mértékben zavarja,
b) tevékenységének megkezdéséről az ellenőrzött Vagyonkezelő vezetőjét az ellenőrzés megkezdése előtt legalább 15 nappal tájékoztatni,
c) megállapításait tárgyszerűen, a valóságnak megfelelően ellenőrzési jelentésbe foglalni és a jelentéstervezetet, valamint a végleges jelentést az ellenőrzött Vagyonkezelő vezetőjének megküldeni.

(10) Az ellenőrzött Vagyonkezelő, vagy képviselője jogosult:
a) az ellenőrzési cselekményeknél jelen lenni,
b) az ellenőrzés megállapításait megismerni, a jelentéstervezetre észrevételt tenni.

(11) Az ellenőrzött Vagyonkezelő, vagy képviselője köteles:
a)    az ellenőrzés végrehajtását elősegíteni, abban együttműködni,
b)     az ellenőrzést végző részére szóban vagy írásban a kért tájékoztatást, felvilágosítást, nyilatkozatot megadni, a dokumentációkba való betekintést biztosítani,
c)     az ellenőrzést végző kérésére a rendelkezésre bocsátott dokumentáció (iratok, okmányok, adatok) teljességéről nyilatkozni,
d) az ellenőrzés zavartalan elvégzéséhez szükséges egyéb feltételeket megteremteni,
e) az ellenőrzés megállapításai, javaslatai alapján tett intézkedéseiről az Önkormányzatot tájékoztatni.

(12)    A Felek az ellenőrzéssel kapcsolatos jogaikat és kötelezettségeiket a vagyonkezelési szerződésben szabályozzák.

12.  A versenytárgyalás és a pályázat általános szabályai
24.§

(1) Az önkormányzati vagyon elidegenítése, használatba vagy bérbeadása, illetve más módon történő hasznosítása – a (3) bekezdésben foglalt kivételekkel – csak nyilvános (indokolt esetben zárt) pályázati eljárás (versenytárgyalás) útján, a legjobb ajánlatot tevő részére történhet.
Az önkormányzati vagyon elidegenítése, használatba vagy bérbeadása, illetve más módon történő hasznosítása – a (3) bekezdésben foglalt kivételekkel – csak nyilvános (indokolt esetben zárt) pályázati eljárás (versenytárgyalás) útján, a legjobb ajánlatot tevő részére történhet a 26. §-ban foglaltak szerint.4

(2)  A vagyonhasznosítás valamennyi területén, amennyiben az érintett vagyontárgy forgalmi értéke a 25 millió forintot meghaladja, vagyont értékesíteni, a vagyon feletti vagyonkezelés jogát, a vagyon használatát, illetve a hasznosítás jogát átengedni - ha törvény vagy állami vagyon esetében törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabály kivételt nem tesz - csak nyilvános (indokolt esetben zártkörű) versenyeztetés útján, a legjobb ajánlatot tevő részére lehet. Nem vonatkozik ez a rendelkezés:
a)    a bérbeadásra, használatba adásra, vagyonkezelésbe adásra, amennyiben az államháztartási körbe tartozó szervezet, illetve jogszabályban előírt állami, önkormányzati feladatot ellátó gazdálkodó szervezet javára történik,
b) ingatlancserére, amennyiben külön jogszabály - ide nem értve az önkormányzati rendeletet - a szolgáltatott ingatlan feletti rendelkezési jogot védetté nyilvánítással vagy más módon korlátozza, és az ellenszolgáltatás is ingatlan,
c.) a helyi önkormányzat korlátozottan forgalomképes és forgalomképes vagyonának az Ötv. 80/A. § (5) bekezdése, és jelen rendelet 23.§ (6) bekezdése szerinti vagyonkezelésbe adására. A versenytárgyalásra a 25. § rendelkezéseit kell alkalmazni.4/a

(3)    Az e rendeletben foglaltakat az alábbiakban felsorolt esetekre vonatkozó rendeletekkel együtt kell alkalmazni:

a)    az önkormányzati tulajdonú lakóépületek és nem lakás céljára szolgáló helyiségek elidegenítését szabályozó külön közgyűlési rendelet hatálya alá tartozó ingatlanok esetében,
b)    a mezőgazdasági művelésre alkalmas ingatlanok haszonbérbe adásánál,
c)    a közterületek használatának szabályozásáról és rendjéről szóló közgyűlési rendelet hatálya alá tartozó közterületeknél,
d)    a piacokról és vásárokról szóló közgyűlési rendelet hatálya alá tartozó árusítóhelyek esetében,
e)    a felépítmény tulajdonosának földvásárlási vagy használati jog biztosítására irányuló kérelme esetén,
f)    az ingatlanok vállalkozásba való bevitelénél vagy saját vállalkozás részére történő értékesítésénél,
g)     jogszabály vagy szerződés által biztosított elővásárlási jog gyakorlásánál,
h)4/b a 25. § (2) bekezdés f.) pontjában meghatározott esetben,
i)    azokban a fent fel nem sorolt esetekben, amelyekben a vagyon hasznosítását, illetve kezelését – erre irányuló szerződés keretében – az önkormányzat százszázalékos tulajdonában álló gazdasági társaság végzi az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény, és a közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvény vonatkozó rendelkezései alapján.4/b-1

13.  A versenytárgyalásra vonatkozó szabályok
25.§

(1)     E rendeletben, vagy az önkormányzat egyéb rendeletében, illetve magasabb szintű jogszabályokban meghatározott esetekben versenytárgyalás lebonyolítására kerül sor az alábbiak szerint:

A versenytárgyalás előkészítése:

a)    A versenytárgyalási  felhívást a helyben szokásos módon legalább15 napra - kell közzé tenni.

b)    A versenytárgyalás lebonyolításának rendjét, a részvétel feltételeit és az ott alkalmazott ügymenetet pályázati kiírásban kell rögzíteni.

c)    A versenytárgyalási  kiírásnak a vagyonhasznosítás módjától függően tartalmaznia kell:

-     a hasznosítás idejét,
-       a versenytárgyalás helyét, idejét,
-      a kikiáltási árat, induló bérleti díjat vagy használati jog átadásának induló ellenértékét,
-       a versenytárgyaláson alkalmazott licitösszeg emelésének mértékét,
-       a vagyonhasznosításra meghirdetett ingatlan adatait,
-    óvadék kikötése esetén annak összegét, valamint az óvadék be- és visszafizetésének, illetve beszámításának rendjét,
-       a szerződéskötéssel kapcsolatos határidőt,
-       a pénzügyi teljesítés feltételeit, garanciáit.

d)     A versenytárgyalás kiírója esetenként dönt a  kiírás elkészítéséért felelősről és a kiírás pályázók részére történő rendelkezésre bocsátásának módjáról.

e)    A versenytárgyalást a Gazdasági és területfejlesztési bizottság (továbbiakban: bizottság) bonyolítja le és tesz javaslatot a tulajdonosi jogkör gyakorlójának az eredmény megállapítására.
        
  (2) A versenytárgyalás  szabályai és az óvadék:

a)     A versenytárgyalást a bizottság elnöke – akadályoztatása esetén a bizottság elnökhelyettese –  (továbbiakban mindkettő: levezető elnök) vezeti, aki felelős a tárgyalási szabályok megtartásáért.

b)     A levezető elnök a tárgyalás megkezdésekor megismétli a megbízás tartalmát, az induló licitet, ellenőrzi, hogy a tárgyaláson az ajánlattevők vagy meghatalmazottaik vannak e jelen, továbbá azt is, hogy a kikötött óvadék befizetése megtörtént-e. A meghatalmazás tényét közokirattal vagy teljes bizonyító erejű magánokirattal kell igazolni.

c) A b) pontban foglaltak elvégzése után a levezető elnök az ajánlatokat közli.
     A  licitálást addig kell folytatni, amíg az ajánlattevők  ajánlatot tesznek. Ha további ajánlat nincs, a levezető elnök a megajánlott legmagasabb vételárat (bérleti díjat, használati díjat stb.) háromszor bejelenti és közli, hogy a licitet a legmagasabb ajánlattevő nyerte el.

 d) Ha az induló licitre nem érkezik ajánlat, a levezető elnök a versenytárgyalást érvénytelennek nyilvánítja.

e)4/c Érvénytelen versenytárgyalás után 5 napon belül a versenytárgyalási   felhívást újból közzé kell tenni, s az eljárást egy alkalommal meg kell ismételni az (1) bekezdés a.) – e.) pontjaiban meghatározottak szerint.
    
f)     Ismételten eredménytelen versenytárgyalás esetén – a jogszabály által kötelezően előírt versenytárgyalás esetének kivételével – az azt követő 60 napon belül – külső indítványra – a versenytárgyalás kiírója a vagyont hasznosíthatja versenytárgyalás tartása nélkül, de az ellenérték nem lehet kevesebb a kikiáltási árnál, az induló bérleti díjnál vagy a használati jog átadásának induló díjánál. 60 napon túl a megállapított ellenérték felülvizsgálatát a versenytárgyalást kiírónak kell elvégeznie és az eljárást – ha szándékát továbbra is fenntartja – elölről megindítania. Amennyiben jogszabály versenytárgyalás tartását teszi kötelezővé, úgy a versenytárgyalást ismételten ki kell írni.

g) A versenytárgyalásról folyamatos jegyzőkönyvet kell készíteni, amelynek tartalmaznia kell:

- a versenytárgyalás helyét, idejét,
- a bizottság tagjainak nevét és tagságának jogcímét,
- a versenytárgyalásra bocsátott vagyontárgy helyét (ingatlan esetén helyrajzi számát),
- az induló licit mértékét,
- a megtett ajánlatokat név és összeg megjelölésével,
- a legmagasabb ajánlatot tevő nevét és a végleges pénzösszeget,
- a bizottság tagjainak aláírását.

A jegyzőkönyvhöz mellékelni kell a valamennyi jelenlévő által aláírt jelenléti ívet.

h) Ha a nyertes ajánlattevő  a szerződést saját hibájából az eredményhirdetést követő 15. napig nem köti meg, a kiírás eredménytelenné válik, s ebben az esetben a bekezdés e) és f) pontjai szerint kell eljárni. A nyertes ajánlattevő  által befizetett óvadék összege az önkormányzatot illeti.

i) Óvadékként csak készpénz, illetve államilag garantált, bemutatóra szóló értékpapír fogadható el.
Az óvadék mértéke:
- elidegenítés, használati jog átadása esetén a kikiáltási ár 10%-a,
- bérlet esetén az induló bérleti díj 3 havi összege.

j) Sikeres ajánlat esetén az óvadék elidegenítésnél a vételár részeként kezelendő, míg használati, bérleti díjnál az önkormányzat letétként kezeli. Sikertelen, illetve érvénytelen pályázat miatt az óvadékot 15 napon belül vissza kell téríteni.

(3) Zártkörű versenytárgyalás esetén az érdekelt ajánlattevőket azonos módon, írásban, egyidejűleg kell tájékoztatni.

14.  Pályázatra vonatkozó szabályok
26. §

(1) E rendeletben vagy az önkormányzat egyéb rendeletében, illetve magasabb szintű jogszabályban meghatározott esetekben zárt vagy nyílt pályázat lebonyolítására kerül sor.
Ez esetben a pályázati kiírást a helyben szokásos módon legalább 15 napra, közzé kell tenni.

(2) A pályázati kiírásra a 25. § (1) bekezdés a), c) és d), valamint a (2) bekezdés i) és j) pontjainak rendelkezéseit kell értelemszerűen alkalmazni az alábbi eltérésekkel:

a) A pályázati kiírásnak, a vagyonhasznosítás módjától függően tartalmaznia kell:
-     a borítékbontás helyét, idejét,
-     a kikiáltási árat, induló bérleti díjat vagy használati jog átadásának induló ellenértékét jelezve, hogy ez alatti ajánlatok a pályázatok bírálata során figyelmen kívül maradnak,
- a vagyonhasznosításra meghirdetett ingatlan adatait, műszaki állapotát, beépíthetőség esetén a beépítés feltételeit,
- óvadék kikötése esetén annak összegét, valamint az óvadék be- és visszafizetésének, illetve beszámításának rendjét,
-     a szerződéskötéssel kapcsolatos határidőt,
-     a pénzügyi teljesítés feltételeit, garanciáit.

b) A borítékok bontását a Gazdasági és területfejlesztési bizottság (továbbiakban: bizottság) végzi.

c) A borítékbontást a bizottság elnöke (akadályoztatása esetén a bizottság által kijelölt bizottsági tag) vezeti, aki felelős a pályázati szabályok megtartásáért. A borítékbontáson a pályázók vagy meghatalmazottjuk jelen lehetnek. A meghatalmazás tényét közokirattal vagy teljes bizonyító erejű magánokirattal kell igazolni.

d) A bizottság a pályázatok elbírálása során ellenőrzi, hogy

    - a pályázatok beérkezése határidőben, postai úton történt-e,
    - a beérkezett pályázatok a kiírásnak megfelelnek-e,
    - a kikötött óvadék befizetése határidőre megtörtént-e.

e)     A d)  pontban jelzett eljárás befejezése után a pályázat kiírója megállapítja, hogy melyik ajánlatot fogadja el. Az a pályázó jogosult a pályázat elnyerésére, aki a pályázati kiírásnak megfelelt és a kikötött induló árhoz, bérleti díjhoz stb. képest a legmagasabb ajánlatot tette. Amennyiben több azonos legmagasabb ajánlat érkezett, akkor az azonos legmagasabb ajánlatot tevő érintetteket 10 napon belüli időpontra személyesen meg kell hívni és a 25. § (2) bekezdésében meghatározott versenytárgyalás szabályait kell alkalmazni.

f)     Ha a pályázat érvénytelen, a hasznosítás módjáról a kiíró dönt.

(3) Zártkörű pályáztatás esetén az érdekelt ajánlattevőket azonos módon, írásban, egyidejűleg kell tájékoztatni.

V. FEJEZET
AZ ÖNKORMÁNYZAT KÖLTSÉGVETÉSÉVEL
ÖSSZEFÜGGŐ SZABÁLYOK
1. A költségvetés előkészítése
27. §

(1)     A Közgyűlés az önkormányzat éves költségvetését az államháztartási, valamint a költségvetési törvény és a vonatkozó jogszabályok keretei között külön rendeletben állapítja meg.

(2)    A költségvetési év megegyezik a naptári évvel. Az átmeneti időszak gazdálkodásáról e rendelet 29. §-a rendelkezik.

28. §

(1)    A Polgármester minden év október 15-éig tájékoztatja a Közgyűlést a Pénzügyminisztérium által kibocsátott költségvetési irányelvekről.

(2)     A költségvetési koncepciót – a Kormány tájékoztatójában foglaltakhoz igazodva – a helyben képződő bevételeket, valamint az ismert kötelezettségeket figyelembe véve kell összeállítani.

(3) A koncepció végleges összeállítása előtt a Közgyűlés – figyelembe véve az SZMSZ vonatkozó rendelkezéseit – közmeghallgatást tart.

(4) A Polgármester kikéri az ágazati bizottságok véleményét és azt a koncepcióhoz csatolja. A Gazdasági- és vagyongazdálkodási bizottság valamint a Pénzügyi bizottság az egész koncepcióról véleményt alkot.

(5) A költségvetési koncepciót a Polgármester a bizottságok, a könyvvizsgáló, az illetékes kamarák, valamint a Költségvetési Intézmények  Érdekegyeztető Tanácsának véleményével minden év november 30-áig – általános választások évében december 15-éig – a Közgyűlés elé terjeszti.

(6) A Közgyűlés megtárgyalja a koncepciót és határozatot hoz a költségvetés készítés további munkálatairól.

(7) A Polgármester a Közgyűlés elé terjeszti a bizottságok által megtárgyalt és véleményezett  – a könyvvizsgáló írásos jelentését, valamint elkülönítetten a települési kisebbségi önkormányzatok határozatát is csatoltan tartalmazó – rendelet-tervezetet tárgyév február 15-éig.
Amennyiben a költségvetési törvény kihirdetésére a költségvetés tárgyévében kerül sor, a benyújtási határidő a kihirdetést követő 45. nap.

(8) A költségvetés készítése folyamán a települési kisebbségi önkormányzatokkal a Közgyűlés vonatkozó határozataival elfogadott megállapodás szerint kell eljárni.

2. Az átmeneti gazdálkodás szabályai
29. §

(1)     Ha a költségvetési rendeletet azon év január 1-jéig, amelyre szól, a Közgyűlés nem alkotta meg, akkor a Polgármester jogosult az önkormányzatot megillető bevételek beszedésére és az előző évi kiadási előirányzatokon belül a kiadások arányos teljesítésére.

(2) Az (1) bekezdés alapján folytatott gazdálkodásról a Közgyűlés előtt be kell számolni, a beszedett bevételeket és a teljesített kiadásokat az új költségvetési rendeletbe kell illeszteni.

3. Az elfogadott éves költségvetéssel  és zárszámadással kapcsolatos szabályok
30. §

(1) A tartalékkal való rendelkezés, valamint a jóváhagyott előirányzatok közötti átcsoportosítás joga a (2)-(3) bekezdésekben szabályozott eseteket kivéve a Közgyűlést illeti meg.

(2) A Polgármester "az államháztartásról" szóló 1992. évi XXXVIII. tv. 78. §-ában szabályozott esetekben előirányzat átcsoportosítást hajthat végre.

(3) A költségvetési rendeletben megállapított fejlesztési, felújítási, városüzemeltetési és városrendezési előirányzatok – a jóváhagyott feladatok végrehajtásának sérelme nélkül a főösszegen belül – 20%-os mértékben az illetékes bizottság egyetértésével módosíthatók.

(4)     A (3) bekezdés szerinti előirányzat átcsoportosításra a Gazdasági és területfejlesztési, valamint a Pénzügyi bizottság előzetes véleményezése mellett a Polgármester jogosult.

(5)     A (2)-(3) bekezdés szerinti átcsoportosításról a Polgármesternek a Közgyűlés legközelebbi ülésén be kell számolnia.

31. §

(1) A Polgármester az önkormányzat likviditási helyzetéről az I-III. hónapról összevontan, utána havi rendszerességgel tájékoztatást ad a Közgyűlésnek.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott tájékoztatási kötelezettség nem terheli a Polgármestert, ha a Közgyűlés a költségvetés végrehajtásának  félévi, háromnegyed évi teljesítéséről szóló tájékoztatókat valamint az éves zárszámadási rendelettervezetet tárgyalja.

(3) A költségvetés bevételi és kiadási oldalának I-V. havi teljesítéséről a Polgármester a Közgyűlésnek  a nyári közgyűlési szünet megkezdése előtt ad tájékoztatást.

(4)     A Polgármester az önkormányzat gazdálkodásának helyzetéről szóló I. félévi tájékoztatót szeptember 15-éig, a III. negyedévi tájékoztatót a következő év költségvetési koncepciójának benyújtásával egyidejűleg a Gazdasági és területfejlesztési, valamint a Pénzügyi bizottság, illetve a zárszámadási rendelet-tervezet vonatkozásában az Ügyrendi-, igazgatási- és jogi bizottság véleményével is terjeszti a közgyűlés elé. A jegyző által elkészített zárszámadási rendelettervezetet, valamint a külön törvény szerinti könyvvizsgálói záradékkal ellátott egyszerűsített tartalmú – a helyi önkormányzat és intézményei adatait összevontan tartalmazó – éves pénzforgalmi jelentést, könyvviteli mérleget, pénzmaradvány-kimutatást, és eredmény-kimutatást a polgármester a költségvetési évet követően 4 hónapon belül terjeszti a közgyűlés elé. A közgyűlés a zárszámadásról rendeletet alkot. A polgármester a könyvvizsgálatról készített jelentést minden év június 30-áig megküldik az Állami Számvevőszéknek, illetve gondoskodik az egyszerűsített beszámoló könyvvizsgálói záradékkal történő közzétételéről.

(5)     Az önkormányzat költségvetésének előterjesztésekor, illetőleg zárszámadáskor a képviselőtestület részére tájékoztatással bemutatandó, az Áht. 116.§ 4) 6) 9) és10) pontja szerinti mérlegeket e rendelet 1-5.számú mellékletei szerinti tartalommal kell elkészíteni, és az előterjesztésekhez csatolni. Az Áht. 116.§. 8) pontja szerinti vagyonkimutatást e rendelet 7. §-ában szabályozottak szerint, a könyvviteli mérleget a Pénzügyminisztérium által központilag előírt nyomtatvány szerinti formában és tartalommal kell elkészíteni, és a zárszámadáshoz csatolni.

(6) A Polgármester hatáskörébe az alábbi, pénzpiacokkal kapcsolatos döntések tartoznak:
a) a devizanem és a kamatozás megváltoztatása a már meglévő pozíciók esetében eredmény realizálása vagy veszteségek elkerülése céljából,
b) a költségvetési felhasználáshoz közvetlenül nem kötött, szabad pénzeszközök befektetése során az önkormányzati céloknak, különösen, mint a hozamelvárás, kockázatkerülés, befektetési időhorizont, likviditási igény, megfelelő eszközportfolió kialakítása és
c)az a)-b) pontokban nevesített műveletek lebonyolításához kapcsolódó operatív feladatok.4/c-1

4. Az önkormányzati költségvetési szervek gazdálkodása
32.§

(1) Az önkormányzati költségvetési szerveket gazdálkodásuk során megilletik azon jogok és kötelezettségek, melyeket részükre jogszabály biztosít.

33.§

(1) Önkormányzati költségvetési szerv – a polgármesteri hivatal kivételével –:

  a) pénzkölcsönt, hitelt nem vehet fel, kivéve az ÁHT. 18/B. § (1) bekezdés d), zs) és x) pontja szerinti megelőlegezési, likviditási hitelt,
  b) kezességet nem vállalhat,
  c) értékpapírt nem vásárolhat,
  d) váltót nem bocsáthat ki és nem fogadhat el,
  e) kötvényt nem bocsáthat ki,
  f)  pénzügyi lízing és faktoring szerződéseket nem köthet.

(2) Kezességvállalásra a polgármesteri hivatal a közgyűlés előzetes hozzájárulásával jogosult.

5. A pénzellátás szabályai
34.§

(1) Az önálló önkormányzati költségvetési szervek pénzellátásáról a polgármesteri hivatal gondoskodik.

(2)    Az önkormányzati költségvetési szervek működési kiadásai teljesítéséhez jóváhagyott támogatást időarányosan, havi bontásban, az önkormányzati kis kincstári rendszer feltételei szerint kell folyósítani.

(3)     Az önkormányzati költségvetési szerv részére jóváhagyott beruházási-felújítási és célfeladat előirányzatot teljesítményarányosan kell folyósítani.

(4)    A nem önkormányzati költségvetési szervek részére ideiglenesen vagy véglegesen juttatott pénzeszközök átadásának időpontjáról a támogatási szerződésben kell rendelkezni, melyet a költségvetés mellékleteként szereplő előirányzat-felhasználási ütemterv készítésekor figyelembe kell venni.

6. Számvitel és információs rendszer
35. §

(1) Az önkormányzat költségvetési szervei vonatkozásában a számviteli politika főbb irányainak meghatározásáért, elkészítéséért, valamint a számviteli politika szövegének jóváhagyásáért, annak végrehajtásáért a költségvetési szerv vezetője a felelős.

(2) Az önkormányzat költségvetési szervei pénzügyi és számviteli rendszerét államháztartási mérlegrendszerre és a költségvetési szervek számvitelére vonatkozó jogszabályok figyelembevételével a költségvetési szerv vezetője dolgozza ki.

(3) Az önkormányzat költségvetési szervei pénzügyi információs rendszerét az (1) bekezdésben foglaltakra figyelemmel a költségvetési szerv vezetője dolgozza ki.

VI. FEJEZET
AZ ÖNKORMÁNYZAT BIZONYOS ADATAINAK KÖTELEZŐ
KÖZZÉTÉTELÉRE VONATKOZÓ SZABÁLYOK
36. §

(1)     Az önkormányzat által, nem önkormányzati szervnek nyújtott nem normatív céljellegű, fejlesztési támogatások esetében a kedvezményezettek nevét, a támogatás célját, összegét, továbbá a támogatási program megvalósítási helyére vonatkozó adatokat az önkormányzat hivatalos honlapjában közzé kell tenni, legkésőbb a döntés meghozatalát követő hatvanadik napig. A honlapon legalább öt évig biztosítani kell az adatok hozzáférhetőségét.  

(2)      A közzététel mellőzhető, ha a támogatás összege az adott költségvetési évben az adott kedvezményezett vonatkozásában egybe számítva nem haladja meg a  kettőszáz-ezer forintot.        

(3)      A közzétételre nem kerül sor, ha – az (1) bekezdésben meghatározott határidő előtt – a támogatást visszavonják vagy arról a kedvezményezett lemond.

(4)     Az önkormányzat pénzeszközei felhasználásával, az önkormányzathoz tartozó vagyonnal történő gazdálkodással összefüggő – a nettó ötmillió forintot elérő  vagy azt meghaladó értékű – árubeszerzésre, építési beruházásra, szolgáltatás megrendelésére, vagyonértékesítésre, vagyonhasznosításra, vagyon, vagy vagyoni értékű jog átadására, valamint koncesszióba adásra vonatkozó szerződések megnevezését (típusát), tárgyát a szerződést kötő felek nevét, a szerződés értékét, határozott időre kötött szerződés esetében annak időtartamát, valamint az említett adatok változásait közzé kell tenni az önkormányzat hivatalos honlapjában a szerződés létrejöttét követő hatvan napon belül.

(5)     A szerződés értéke alatt a szerződés tárgyáért kikötött – általános forgalmi adó nélkül számított – ellenszolgáltatást kell érteni, ingyenes ügylet esetén pedig a vagyon piaci  vagy könyv szerinti értéke közül a magasabb összeget kell figyelembe venni. Az időszakonként visszatérő – egy évnél hosszabb időtartamra kötött – szerződéseknél az érték kiszámításakor az ellenszolgáltatás egy évre számított összegét kell alapul venni. Az egy költségvetési évben ugyanazon szerződő féllel kötött azonos tárgyú szerződések értékét a (4) bekezdés szerinti közzétételi kötelezettség szempontjából egybe kell számítani.

(6) Az (1) és (4) bekezdésben meghatározott közzétételi kötelezettség az önkormányzat nevében szerződő felet terheli, melynek végrehajtásáról a szerződést előkészítő iroda vezetője gondoskodik.
A (4) bekezdésben meghatározott nyilvánosságra hozatali kötelezettség nem vonatkozik a nemzetbiztonsági, illetve honvédelmi érdekkel közvetlenül összefüggő beszerzésekre, valamint a nemzetközi jogi kötelezettség alapján, illetve – külön jogszabályban meghatározott egyéb okból – államtitokká, illetve szolgálati titokká minősített adatokra.

VII. FEJEZET
          ÁRUBESZERZÉS,  ÉPÍTÉSI BERUHÁZÁS,
SZOLGÁLTATÁS MEGRENDELÉS
37. §

(1) Ha az önkormányzat árubeszerzése, építési beruházása, valamint szolgáltatás megrendelése (a továbbiakban együtt: beszerzés) a nettó 500.000 Ft összeget nem éri el, úgy a döntés meghozatala a polgármester hatáskörébe tartozik.

(2) Ha az önkormányzat beszerzése a nettó 500.000 Ft összeget meghaladja, de nem esik a közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvény hatálya alá, úgy a döntés:

a)     az önkormányzat közbeszerzési eljárásaihoz kapcsolódó ügyekben a Közbeszerzési Tanácsadó Testület,
b)     városüzemeltetési, -fejlesztési és környezetvédelmi feladatok esetén a városüzemeltetési, turisztikai és környezetvédelmi bizottság,
c)     oktatási, kulturális, ifjúsági és sport feladatok esetén az oktatási, kulturális, ifjúsági és     sport bizottság,
d)     az a)-c) pontban meghatározottakon kívüli  feladatok esetén a gazdasági és területfejlesztési bizottság véleményének kikérése mellett a polgármester hatáskörébe tartozik.

(3) A (2) bekezdés b)-d) pontjában meghatározott beszerzések esetén  - a (4) bekezdésben foglalt kivétellel - a döntés meghozatalához legalább három árajánlat együttes beszerzése szükséges.

(4) Nem kell az önkormányzatnak három árajánlatot bekérnie, ha az önkormányzat a beszerzését 100 %-os gazdasági társasága útján látja el.5/a

VIII. FEJEZET
VEGYES ÉS ZÁRÓRENDELKEZÉSEK
38. §

(1)     Ezen rendelet hatálybalépését megelőzően kötött határozott idejű szerződések esetében csak meghosszabbításukkor, illetve megújításukkor kell e rendelet szabályait alkalmazni.

(2)     E rendeletben a Polgármester hatáskörébe utalt és bizottsági véleményezéshez kötött döntések esetén, ha a jogosítottak között nincs egyetértés, akkor az adott ügyben a döntésre a Közgyűlés illetékes.

(3)     E rendelet és mellékletei 2008. március 1-én  lépnek hatályba.

(4) E rendelet hatálybalépésekor a nem költségvetési szerv használók részére önkormányzati feladatellátáshoz átadott önkormányzati tulajdonban álló ingó és ingatlanvagyon használatára vonatkozóan e rendelet kihirdetését követő 30 napon belül polgári jogi szerződést kell kötni.  

(4)     A rendeletben meghatározott értékhatárok  bruttó módon, azaz általános forgalmi adóval növelt értékként értendőek.

(5) E rendelet hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti „az önkormányzat gazdálkodásának rendjéről” szóló 1/1993. (I.27.) KR számú rendelet, valamint az azt módosító 12/1993. (III.24.) KR számú, 8/1995. (III.22.) KR számú 23/1995. (IX.6.) KR számú, 12/1996. (V.15.) KR számú, 20/1996. (VII.10.) KR számú, 26/1996. (X.16.) KR számú, 6/1997. (II.12.) KR számú, 21/1997. (III.26.) KR számú, 32/1997. (VI.18.) KR számú, 42/1997. (IX.24.) KR számú, 4/1998. (I.28.) KR számú, 24/1998. (VI.22.) KR számú, 35/1998. (IX.23.) KR számú, 34/1999. (X.6.) KR számú, 14/2000. (IV.7.) KR számú, 20/2000. (VI.16.) KR számú, 29/2001. (V.4.) KR számú, 53/2001. (XI.9.) KR számú, 4/2003. (I.31.) KR számú, 18/2003. (V.9.) KR számú, 27/2003. (VII.4.) KR számú, 33/2004. (V.7.) KR számú, 37/2004. (V.28.) KR számú, 67/2004. (XII.17.) KR számú, 30/2005. (VI.3.) KR számú, 53/2005. (XII.16.) KR számú, 10/2006. (III. 24.) KR számú valamint a 18/2007. (IIII. 23.) KR számú rendeletek.