Tarjánpuszta község Önkormányzatának képviselőtestülete az épített környezet alakításáról és védelméről szóló, a 2006. évi L. tv-nyel módosított 1997. évi LXXVIII. Törvény (a továbbiakban építési törvény) 6. § (3) (4) továbbá a 13. § (4) bekezdésében, és a 253/1997. (XII.20.) Korm. rendelettel közzétett Országos Településrendezési és Építési Követelményekben (a továbbiakban OTÉK) és a módosításáról szóló 36/2002. (III. 7.) Korm. rendeletben kapott felhatalmazás alapján, valamint a helyi önkormányzatokról szóló többször módosított 1990. évi LXV tv. 8. § (1) és a 16. § (1) bekezdésében biztosított feladat- és jogkörében eljárva megalkotja Tarjánpuszta helyi építési szabályzatáról (továbbiakban HÉSZ) szóló rendeletét, a TH-05-02-12 munkaszámú tervdokumentáció SZ-1, SZ-2 jelű szabályozási terveit jóváhagyja, és ezek együttes alkalmazását elrendeli.

1. Fejezet

Általános előírások

Az előírások hatálya és alkalmazása

1. §

1. Jelen rendelet hatálya Tarjánpuszta község teljes közigazgatási területére kiterjed.
2. A rendelet hatálya alá tartozó területen területet felhasználni, építési telket és területet alakítani, továbbá – a bányaműveléshez szükséges földalatti építmények kivételével – műtárgyat és más építményt tervezni, építeni, felújítani, helyreállítani, átalakítani, korszerűsíteni, bővíteni és lebontani, valamint mindezekre hatósági engedélyt adni az általános érvényű hatósági előírásoknak (OTÉK, ágazati szabványok stb.) és e rendeletben előírtaknak szabad.
3. Jelen rendelet csak TH-05-02-12 munkaszámú tervdokumentáció SZ-1 és SZ-2 számú szabályozási tervlapjaival együtt érvényes, csak ezekkel együtt módosítható.

Szabályozási elemek

2. §

1. A szabályozási terv, valamint jelen rendelet előírásai kötelező és irányadó szabályozási elemeket tartalmaznak.
2. I. rendű kötelező szabályozási elemek

1. az építési előírások a beépítésre szánt és beépítésre nem szánt területekre
2. a szabályozási vonal ( közterületet a nem közterülettől elválasztó vonal )
3. a közúti szabályozási elemek (szabályozási szélességek)
4. területfelhasználási módok határa
5. építési övezet határa
6. beépített és beépítésre szánt illetve beépítésre nem szánt területek határa
7. telek beépíthető és nem beépíthető területének határa
8. készítendő részletes szabályozási terv határa
9. építési hely határa
10. építési vonal

3. II. rendű szabályozási elemek a (2) bekezdésben nem említett szabályozási elemek.

1. irányadó szabályozási vonal
2. irányadó telekhatár
   4. Az irányadó szabályozási elemek betartása a megengedett eltérésekkel[1] történhet.

Az állattartásra vonatkozó előírások

3. §

Az állattartás céljára szolgáló épületek, helyiségek és melléképítmények építési telken történő elhelyezésénél az irányadó védőtávolságokat és más építési feltételeket a községi állattartásról szóló helyi rendeletnek kell tartalmaznia.

A növénytelepítésre vonatkozó előírások

4. §

A telken belül elhelyezhető fák, növények telepítése esetén az irányadó védőtávolságokat és más feltételeket a községi növénytelepítésről szóló helyi rendeletnek kell tartalmaznia.

Építési engedélyhez kötött tevékenységek

5. §

A vonatkozó jogszabályban[1] felsoroltakon túl a tervezési területen belül a következő építési munkák is csak építési engedély alapján végezhetők:

1. épülethez, építményhez, vagy az azt körülvevő állványzathoz rögzített védőfelületen, ponyván történő bármiféle ábrázolás
2. a közterületről látható épülethomlokzaton, illetve tetőfelületen parabola antenna, klímaberendezés kültéri egységének elhelyezése
3. építmény, építményrész közterületről látható díszkivilágítása

1. Fejezet

A településrendezés sajátos helyi eszközei

Közterület alakítási terv

6. §

(1)     A közterület-alakítási terv célja a HÉSZ keretein belül egy kijelölt területegységre vonatkozóan meghatározni a közterület

1. helyszínrajzi kialakítását, elrendezését
2. magassági és keresztmetszeti méreteit
3. a közműhálózat kialakítását
4. a műtárgynak nem minősülő építményekkel kapcsolatos követelményeket
5. a berendezéseket, utcabútort
6. a burkolatokat
7. a köz- és díszkivilágítást
8. a terület kertépítészeti kialakítását
9. a közlekedést és parkolást
10. az egyéb településképi követelményeket

(2)     Közterület-alakítási tervet lehet készíteni a településszerkezetileg, vagy településképi szempontból együtt kezelendő közterületek kialakítása, felújítása vagy átalakítása esetén. A közterület-alakítási tervet az adott terület fejlesztőjének kell elkészíttetnie.

(3)     A közterület-alakítási tervet a képviselő-testület határozattal hagyja jóvá a jegyző előterjesztésének figyelembe vételével.

(4)     A közterület-alakítási terv általános méretaránya M=1:500. Egyes részletek kidolgozása szükséges esetben ettől eltérő léptékben történhet.

1. Fejezet

A területfelhasználás rendszere

Övezeti besorolások

7. §

A szabályozási és övezeti terv Tarjánpuszta közigazgatási területét az alábbi övezetekre bontja:

1. Táblázat

1. Fejezet

A területfelhasználás általános szabályai

A telekalakítás szabályai

8. §

1. A területen telekalakítás csak az építési törvényben és a vonatkozó telekalakításról szóló egyéb jogszabálynak[1] megfelelően végezhető.
2. A TH-05-02-12 munkaszámú tervdokumentáció SZ-1, SZ-2  jelű szabályozási tervén irányadó telekhatárral, megszüntető jellel, vagy a kettő együttes alkalmazásával jelölt telekalakítás ajánlás. Azok a telkek, amelyek megfelelnek az övezeti előírásoknak, telekalakítás végrehajtása nélkül is beépíthetőek. Azok a telkek, amelyeknek valamely mérete nem felel meg az övezeti előírásoknak, csak a jelölt telekalakítások végrehajtása után építhetők be. Meglévő állapot esetén, ha az előírt telekméret a tulajdonviszonyok miatt nem valósítható meg, a telek a tömb övezeti előírásainak megfelelően beépíthető az illeszkedés szabályainak figyelembe vételével.

A létesítmények elhelyezésének szabályai

9. §

1. Épület, építmény belterületen belül csak építési telken vagy közterületen helyezhető el.
2. Azokon a területeken, ahol a TH-05-02-12 munkaszámú tervdokumentáció SZ-1, SZ-2 jelű terve építési hely határát jelöl meg épületet elhelyezni csak az építési hely határa jellel körülhatárolt területen belül lehet az övezeten belüli beépítési módnak megfelelően.
3. Ahol a TH-05-02-12 munkaszámú tervdokumentáció SZ-1, SZ-2 szabályozási terve nem tartalmaz építési hely határa vonalat, ott az épületek elhelyezésére szolgáló területet az övezetre vonatkozó elő-, oldal-, és hátsókerti méretek betartásával kell meghatározni.
4. Az építmények közötti legkisebb távolságok esetében az OTÉK 36 §-ban foglaltak kötelezően betartandóak.
5. Oldalhatáron álló beépítés esetén a szabályozási terven jelölt helyen, ahol a szabályozási terv nem jelöli,
   1. kelet-nyugati fekvésű teleknél az északi oldalhatáron
   2. dél-kelet – észak-nyugati fekvésű teleknél az észak-keleti oldalhatáron
   3. észak-kelet – dél-nyugati fekvésű teleknél az észak-nyugati oldalhatáron
   4. észak-déli fekvésű teleknél a keleti oldalhatáron kell az épületeket elhelyezni.
6. Oldalhatáron álló beépítés esetén melléképületet (pl. garázst) a fő funkciót hordozó épülettel egybeépítve vagy a fő funkciót hordozó épülettel megegyező oldalhatáron lehet elhelyezni.
7. A vonatkozó jogszabályban[1] meghatározott létesítményeket akadálymentesen kell kialakítani, vagy átalakítani.

A kialakult esetekre vonatkozó rendelkezések

10. §

1. Az építési övezeti előírásoktól eltérően kialakult telekméreteket, telekhasználatot, vagy megvalósult épületet és bármely más, a követelményeknek meg nem felelő övezeti tényezőt, ha az jogszerűen vagy jóhiszeműen valósult meg a HÉSZ közreadása előtt; továbbá, ha annak megvalósulása érvényes építési engedély alapján folyamatban van, kialakultnak kell tekinteni.
2. Ha a beépítettség mértéke magasabb vagy a telek területe kisebb a megengedettnél, akkor a telken meglévő épület felújítható, átalakítható, de sem a beépítettség, sem az épületek építménymagassága nem növelhető. A szintterület növelése a tetőtér beépítésével lehetséges.
3. Amennyiben a telek területe kisebb a megengedettnél és a telekhatár módosítása semmilyen módon nem lehetséges, valamint a rajta lévő épület elbontásra kerül, a telek az övezeti előírásoknak megfelelően építhető be az illeszkedés szabályainak figyelembe vételével.
4. Az övezeti előírásoknak nem megfelelő, kialakult építménymagasságok esetén az épület felújítható, átalakítható, új épület építésekor azonban az övezeti előírásoknak megfelelő építménymagasságot kell az építési telken alkalmazni.
5. Azokon a területeken, ahol a telekméretekre vonatkozó előírás „K” kialakult, építési telek alakítása a tömbben jellemzően kialakult telekméreteknek megfelelően – az építési telek beépítési módjára beépítettségére és az építmények között megengedett legkisebb távolságokra vonatkozó előírások figyelembe vételével – történhet. A kialakított telek területe a tömbben illetve a tömbön belüli övezetben kialakult és beépített telkek területének átlagától maximum 10 %-kal térhet el.
6. Háromnál több telket tartalmazó tömb esetén az átlagos telekterület számítása során a legkisebb és legnagyobb telek területét figyelmen kívül kell hagyni.
7. Az építési telekre már korábban túlnyomórészt felosztott telektömb területén, amennyiben a már kialakult telek valamely mérete nem felel meg az övezeti előírásoknak a telek a beépítési mód, az építési hely, a beépítettség és az építmények között megengedett legkisebb távolság figyelembevételével beépíthető.
8. Már kialakult tömbbelső esetén a telekhatárok módosítása esetén, az övezeti határvonaltól, eltérő területfelhasználás határától max. 20 méter eltérés engedélyezett.
9. Kialakult telektömbben az építési vonal a szomszédos telkeken lévő épületek utcai építési vonalához igazodjon, kivéve ha egyéb előírás ettől eltérő beépítést határoz meg. Amennyiben a szomszédos telkek közül egyik vagy mindkettő beépítetlen, az utcában vagy utcaszakaszon kialakult építési vonalhoz kell a beépítésnek igazodnia, kivéve ha egyéb előírás ettől eltérő beépítést határoz meg.

A közművekre vonatkozó rendelkezések

11. §

1. A közüzemi közmű-, távközlési és adatátviteli hálózatokat (továbbiakban közművek) és azok létesítményeit, valamint ezek vonatkozó jogszabályok, szabványok szerinti védőtávolságait közterületen, vagy a közmű-üzemeltető telkén belül kell elhelyezni. Ettől eltérő esetben szolgalmi jogi bejegyzéssel kell a helyet biztosítani.
2. A közművekkel kapcsolatos mindennemű építési tevékenység során az OTÉK, valamint a vonatkozó ágazati előírások, szabványok előírásait be kell tartani.
3. Közút területén közművek elhelyezéséhez az út kezelőjének hozzájárulása szükséges.
4. Közművek számára szolgalmi jogot új beépítésű területen csak olyan telekrészre szabad bejegyezni, ahol az építési korlátozást nem okoz.
5. Közművek védőtávolságán belül mindennemű építési munka csak az illetékes közmű-üzemeltető hozzájárulásával engedélyezhető.
6. Új út építésénél, útrekonstrukciónál a tervezett közművek kiépítéséről, illetve szükséges rekonstrukciójáról gondoskodni kell.
7. A meglévő közművek szükségessé váló kiváltásakor a feleslegessé váló közművet el kell bontani, felhagyott közmű nem hagyható a helyén.
8. Mindennemű építési tevékenységnél a meglévő és megmaradó közművezetékek vagy közműlétesítmények védelméről gondoskodni kell.
9. A település központjában a közműveket és egyéb vezetékeket átépítéskor a terepszint alatt, földkábelben vagy alépítményben vezetve kell elhelyezni. Légvezeték csak ideiglenes jelleggel, meghatározott időre és céllal létesíthető.
10. A település központjában zárt rendszerű csapadékvíz-elvezetési rendszer építendő ki az új utak mentén illetve a meglévő utak rekonstrukciójával párhuzamosan a közhasználatú területek részeként.
11. Új beépítés esetén az építési telekhez önálló közműbekötések létesítendők.
12. Az ivóvízhálózaton minimum 200 méterenként tűzcsapot kell elhelyezni.
13. Új közvilágítási hálózat létesítésekor, meglévő közvilágítási hálózat rekonstrukciója esetén csak energiatakarékos lámpatestek elhelyezése engedélyezhető.
14. Középnyomású földgázellátás esetén építési telkenként egyedi nyomásszabályozót kell elhelyezni. A tervezett gáznyomás-szabályozó az épület utcai homlokzatán nem helyezhető el.
15. A középnyomású gázvezeték 4,0-4,0 méteres védőtávolságon belül építmény nem helyezhető el.
16.  A 20 kV-os nagyfeszültségű vezetéknél külterületen a tengelytől mért 6 méteres védőtávolságon belül, belterületen a tengelytől mért 2,5 méteres védőtávolságon belül építmény nem helyezhető el.
17. Táv és hírközlési antenna csak építési engedéllyel, huzamos emberi tartózkodásra szolgáló épülettől minimum 200 m távolságra létesíthető.
18. A teljes közművel nem rendelkező területeken a közművek kiépítéséig a szennyvíztárolást zárt szennyvíztározóban kell megoldani.
19. Új területek beépítésénél, új utcák kialakításánál az utca és a közművek elhelyezésénél a mintakeresztszelvényekben meghatározottak szerint kell eljárni.

1. Fejezet

Az épített környezet védelmére vonatkozó követelmények

Művi értékvédelem

12. §

1. Helyi védelem alatt állnak a következő objektumok:

• Kápolna                               1862, 1863.                hrsz.
• Polgármesteri Hivatal          Baross tér 1854/31     hrsz.
• Fakereszt                             Baross tér 1854/26.    hrsz.

2. A helyi építészeti örökség védelmének egyéb szabályairól a településnek a helyi építészeti örökség védelméről szóló rendeletet kell alkotni.
3. A helyi védelemben részesített épületeket a védelem alapját jelentő tömeg, tetőforma, nyílásrendszer, homlokzati tagolások, részletképzés, anyag és színhasználat megtartásának figyelembevételével kell ki- vagy átalakítani:

• nyílásosztás: az eredetivel megegyező nagyságú és osztású, vagy arányú nyílászárók legyenek amelyek az eredeti tengelytávolságra vannak egymástól
• díszek: az eredeti homlokzati struktúrának megfelelő legyen
• törekedni kell a tetőhajlásszögek idomulására, és az eredeti tetőfedőanyag használatára
• a tető hajlásszöge az eredetinek megfelelő illetve 38° és 45° között legyen
• az utca felőli épületrész tetőgerincét a korábbi védendő épület tető geometriájának megfelelően kell kialakítani
• az utca felőli homlokzaton nem helyezhető el erkély, vagy tetőtéri beépítés esetén tetőablak
• az épületeken a kialakult homlokzati textúrát kell kialakítani
• fa szerkezetű vagy fa hatású illetve színezetű nyílászárók alkalmazandóak

4. Amennyiben a helyi védelem alatt álló létesítmény valamely okból életveszélyessé válik és bontása elkerülhetetlen, vagy akár részleges felújítása esetén részletes felmérési tervdokumentáció készítendő, amely tartalmazza a részletes homlokzatfelmérést, a tetőszerkezet, a nyílászárók, a tagozatok részletterveit is. Az eredeti állapotot a felmérés mellett fotókon is dokumentálni kell.
5. Védett területeken az épületek utcafronti homlokzatán klímaberendezés kültéri egysége és parabola antenna nem helyezhető el.
6. A tervezési területen a TH-05-02-12 munkaszámú tervdokumentáció SZ-1 és SZ-2 tervlapjain ábrázolt következő régészeti lelőhelyek találhatók:

1. lelőhely. Vasasföld I..

Régészeti jelenségek: Telep, település. Őskor, népvándorláskor, középkor. Vaskohók, salakhalmok. Népvándorláskor, középkor.

Helyrajzi számok: 08/7, 06/1, 07.

2. lelőhely. Vasasföld II..

Régészeti jelenségek: Telep, település. Őskor, népvándorláskor. Vaskohók, salakhalmok. Népvándorláskor. Felszíni telepnyom. Népvándorláskor, középkor. Csontvázas temető, ismeretlen kor.

Helyrajzi számok: 08/1-7.

3. lelőhely. Vasasföld III.

Régészeti jelenségek: Felszíni vassalak, ismeretlen kor (népvándorláskor?).

Helyrajzi számok: 015/1-4.

4. lelőhely. Vasasföld IV.

Régészeti jelenségek: Felszíni vassalak, ismeretlen kor (népvándorláskor?).

Helyrajzi számok: 012.

5. lelőhely. Vasasföld V. (Csúcsosdomb).

Régészeti jelenségek: Felszíni telepnyom, középkor. Bizonytalan jellegű lelet, népvándorláskor. Bizonytalan jellegű lelet, őskor. Felszíni vassalak, ismeretlen kor.

Helyrajzi számok: 023/1-2.

6. lelőhely. Madách Imre utca 20.

Régészeti jelenségek: Bizonytalan jellegű lelet, őskor

Helyrajzi számok: 1646.

7. lelőhely. Vasútállomás.

Régészeti jelenségek: Csontvázas temető, ismeretlen kor (népvándorláskor?).

Helyrajzi számok: 050, 055/7.

8 lelőhely. Kossuth Lajos utca 44. (Fő utca 44.)

Régészeti jelenségek: Bizonytalan jellegű leletek, középkor.

Helyrajzi számok: 1624-1625.

9. lelőhely. Látványtó I.

Régészeti jelenségek: Felszíni telepnyom. Őskor, középkor. Vaskohó és vassalak, ismeretlen kor (népvándorláskor v. középkor?).

Helyrajzi számok: 1603-1616, 06/5.

10. lelőhely. Látványtó II.

Régészeti jelenségek: Felszíni telepnyom. Őskor. Felszíni vassalak, ismeretlen kor (népvándorláskor v. középkor?).

Helyrajzi számok: 03/1-6.

11. lelőhely. Kiskúti-rét I. (Lakatos-rét).

Régészeti jelenségek: Épület (villa), római kor.

Helyrajzi számok: 027/1, 028/2.

12. lelőhely. Kiskúti-rét II. (Málnás).

Régészeti jelenségek: Felszíni telepnyom (épület?), római kor. Felszíni telepnyom, középkor. Templom, középkor. Felszíni vassalak, ismeretlen kor.

Helyrajzi számok: 025/2-5.

13. lelőhely.Szilas.

Régészeti jelenségek: Felszíni telepnyom, középkor.

Helyrajzi számok: 034.

7. Az ismert (azonosított) és feltételezett régészeti lelőhelyeken és a régészettel érintett területeken a 30 cm-t meghaladó talajbolygatással járó tevékenységet csak a szakhatóság hozzájárulásával lehet végezni. Ismert és feltételezett régészeti lelőhelyek a településen a TH-05-02-12 munkaszámú tervdokumentáció szabályozási tervlapjain régészeti lelőhely határa jellel határolt területek.
8. A kulturális örökség védelméről szóló jogszabály[1] értelmében a teljes tervezési területen lelet bejelentési és lelet beszolgáltatási kötelezettség érvényes.
9. Amennyiben a területen régészeti emlék illetve lelet kerül elő a felfedező köteles a régészeti emléket veszélyeztető tevékenységet felfüggeszteni és a területileg illetékes múzeumhoz bejelenteni.

Táj-és településkép védelem

13. §

1. Az új beépítésű részeken az épületek földszinti padlóvonal magassága a járdatőszinttől  mért 0,02-0, 60 között legyen, a már túlnyomórészt kialakult beépítésű területeken a csatlakozó szomszédos épületek földszinti padlóvonalának szintjéhez igazodjon.
2. A településkép védelme érdekében a már túlnyomórészt meglévő, kialakult beépítésű lakóterületeken az épületek utcai homlokzatmagasságára külön is teljesülnie kell a 4,5 méteres építménymagassági korlátozásnak az építménymagasság számítási szabályai szerint számolva.
3. Az előkertek mélysége az adott utcaszakaszon meglévő épületek többségéhez igazodjon. Utcaszakaszként minimum a szomszédos 5-5 ingatlant kell figyelembe venni. Új beépítés esetén az előkert mélysége minimum 5 méter legyen, ha a szabályozási terv másképp nem rendelkezik.
4. A TH-05-02-12 munkaszámú tervdokumentáció SZ-1, SZ-2 jelű tervlapján meghatározott helyeken az épületeket kötelezően az SZ-1, SZ-2 jelű tervlapon jelölt építési vonalra kell elhelyezni.
5. Lakóterületeken belül a már nagyrészt beépített tömbökben a tető hajlásszöge és a gerinc iránya igazodjon a környezetében kialakulthoz.
6. A lakóterületen belül magas tetőkön csak égetett agyagcserép vagy hasonló esztétikai értékkel bíró más korszerű fedőanyagból készült pikkelyes fedés alkalmazható. A fedés színeként a piros és barna szín árnyalatai alkalmazhatók. Más fedőanyag magas tetőkön csak közterületről nem látható módon, melléképítményeken alkalmazható. Egyéb tetőkön természetes színű fémlemez fedés alkalmazható. Lapostető elvi építési engedély alapján létesíthető.
7. Meglévő épület külső megjelenését érintő beavatkozás során az engedély megadását az elsőfokú építési hatóság településképbe vagy környezetbe nem illő épületrészek, berendezések, vezetékek eltávolításához kötheti.
8. A településkép védelme érdekében az épületeket a lehető legjobban terepre kell illeszteni. Plató és bevágás csak úgy alakítható ki, hogy az eredeti terepszinthez képest 1 méternél nagyobb szintkülönbség ne alakuljon ki. Támfalgarázs létesíthető azokon az ingatlanokon, ahol az építési hely magasságkülönbsége az útcsatlakozástól számítva meghaladja a 2 m-t.
9. Utólagosan épített (szerelt) kémény csak közterületről nem látható módon helyezhető el.
10. A tervezési területén meglévő növényzetet kivágni (tervszerű ritkítás és csere kivételével) csak indokolt esetben és a vonatkozó jogszabályoknak megfelelően lehet.
11. Az építési munkák során a meglévő növényzet megóvását biztosítani kell.
12. A területen megsemmisített vagy elpusztult fa visszapótlásáról az ingatlan tulajdonosának vagy a növényzet megsemmisítőjének kell gondoskodnia.
13. A növényzet visszapótlását annak eredeti helyén vagy annak közvetlen közelében kell biztosítani. A visszapótlás helyét és az arra szánt növények fajtáját az építési hatóság előírhatja.
14. A növényzet visszapótlásának mértéke engedély alapján kivágott illetve természetes módon elpusztult fa esetén annak törzsátmérőjének egyenértéke, engedély nélkül kivágott vagy elpusztított növényzet esetén annak törzsátmérő egyenértékének kétszerese.
15. A meglévő növényzet védelme érdekében az építési hatóság az elvi építési és építési engedélyben az építmény helyét a telken belül meghatározhatja.
16. A településen lévő közterületi zöldfelületeket arra jogosultsággal rendelkező zöldfelülettervező által készített építési engedélyezési tervek alapján kell kialakítani.

Természetvédelem

14. §

Helyi jelentőségű természetvédelmi terület a Pándzsa patak forrása körüli terület, a 034 hrsz.-ú terület gyep művelési ágú része.

VI. Fejezet

Környezet- és természetvédelmi követelmények

Levegőtisztaság védelem

15. §

1. A levegő védelmével kapcsolatos egyes szabályokról szóló jogszabály[1] előírásait be kell tartani.
2. A légszennyezettségi határértékekről, a helyhez kötött légszennyező pontforrások kibocsátási határértékeiről szóló jogszabály[2] előírásait be kell tartani.
3. A településen zavaró környezeti hatású bűzzel járó területhasználat csak az ilyen célra kijelölt övezetekben folytatható.
4. A területen diffúz légszennyezést okozó tevékenység csak zárt térben, takartan, illetve a kiporzás megakadályozása esetén, megfelelő felületkezelés mellett folytatható.

Zaj- és rezgésvédelem

16. §

1. A tervezési területek az üzemi tevékenységből származó zaj szempontjából a vonatkozó jogszabály[1] alapján a következő terület-felhasználási kategóriába tartoznak:
   • Falusias és kertvárosias lakóterület              2. terület-felhasználási kategória
   • Településközpont vegyes területek               3. terület-felhasználási kategória
   • Gazdasági és különleges terület                   4. terület-felhasználási kategória

A üzemi tevékenység csak a fenti kategóriákra megállapított zaj terhelési határértékek betartásával folytatható.

2. A tervezési területek az építőipari kivitelezési tevékenységből származó zaj szempontjából a vonatkozó jogszabály[2] alapján a következő terület-felhasználási kategóriába tartoznak:

• Falusias és kertvárosias lakóterület              2. terület-felhasználási kategória
• Településközpont vegyes területek               3. terület-felhasználási kategória
• Gazdasági és különleges terület                   4. terület-felhasználási kategória

A területen építőipari kivitelezési tevékenység csak a fenti kategóriákra megállapított zaj terhelési határértékek betartásával folytatható.

3. A tervezési területek a közlekedésből származó zaj szempontjából a vonatkozó jogszabály[3] alapján a következő terület-felhasználási kategóriába tartoznak:

• Falusias és kertvárosias lakóterület              2. terület-felhasználási kategória
• Településközpont vegyes területek               3. terület-felhasználási kategória
• Gazdasági és különleges terület                   4. terület-felhasználási kategória

A területen építmények elhelyezése és építészeti kialakítása ennek figyelembe vételével történhet.

4. A területen az egyes épületek zajtól védendő helyiségeiben a vonatkozó jogszabályban[4] megállapított zaj terhelési határértékeknek teljesülniük kell.
5. A területen az egyes épületekben a vonatkozó jogszabályban[5] megállapított emberre ható rezgés terhelési határértékeknek teljesülniük kell.
6. A területen a vonatkozó jogszabályban[6] meghatározott határértékeknek az új tervezésű vagy megváltozott terület felhasználású területeken a meglévő közlekedési zajforrástól  származó zajterhelésre is, új közlekedési zajforrás létesítése esetén pedig a meglévő védendő területen is teljesülniük kell.
7. A tervezési területen az egyéb funkciójú területekkel határos zajkibocsátónak kell gondoskodnia a zajvédelemről. A zajt kibocsátó saját telkén köteles gondoskodni a zajvédelemről, és a zajt csökkentő berendezés elhelyezéséről.
8. A zaj kibocsátója és a levegő szennyezője indokolt esetben mérésre kötelezhető.

A föld védelme

17. §

1. A területen feltöltések kialakítására a környezetet károsító anyag ill. veszélyes hulladék nem használható fel. A területen található környezetet károsító anyagokat a tereprendezés során el kell távolítani. Fertőzött, szennyezett talajú területet felhasználni csak a jogszabályban előírt mentesítést követően szabad.
2. Építési munkáknál a terület előkészítése során a termőföld védelméről, a talaj felső humuszos termőrétegének összegyűjtéséről, kezeléséről, és a jogszabályban előírt újrahasznosításáról az építtető köteles gondoskodni. Az építési munkák során biztosítani kell, hogy a környezeti hatások a termőföld minőségében kárt ne okozzanak, szennyező anyag a talajba ne kerülhessen.
3. A területen talajszennyezést okozó tevékenység nem folytatható.
4. A telkek terepfelszíne csak úgy alakítható, hogy a területen lévő talaj erózióvédelme, a rézsűk állékonysága és a felszíni vizek elvezethetősége a telek területén belül rendezetten biztosított legyen.
5. A vízmedrek feliszapolódását, kedvezőtlen változását okozó, természetes állapotát vagy funkcionális működését befolyásoló területhasználat, tevékenység nem folytatható.
6. A területen fokozott figyelmet kell fordítani a növényvédelemről szóló jogszabály[1] előírásainak megfelelő folyamatos gyom-mentesítésre.
7. Teljes közművel el nem látott területeken a terület tulajdonosa köteles gondoskodni a keletkező szennyvíz, kommunális és egyéb hulladék ártalommentes átmeneti tárolásáról és a hulladéktelepekre való szállításáról.

A felszíni és a felszín alatti vizek védelme

18. §

1. A felszíni vizekbe csak a vonatkozó jogszabály[1] szerinti 4. általánosan védett vízminőség-védelmi területi kategóriának megfelelő minőségű csapadékvíz és szennyvíz vezethető, amennyiben a befogadó időszakos vízfolyás, úgy a 3. kategóriára vonatkozó határértéket kell betartani.
2. A felszín alatti vizek védelméről szóló jogszabály[2] előírásait be kell tartani.
3. A tervezési terület a vonatkozó jogszabály[3] alapján a felszín alatti víz állapota szempontjából érzékeny területeken levő települések besorolása szerint a fokozottan érzékeny kategóriába tartozik.
4. A használt és szennyvizek kibocsátási határértékeiről és alkalmazásuk szabályairól szóló jogszabály[4] rendelkezéseit be kell tartani. A felszíni vizekbe csak a fent említett rendelet 3. Általános vízminőség-védelmi kategóriájának megfelelő minőségű szennyvíz és csapadékvíz vezethető.
5. Nem burkolt felületen hulladék, illetve a talajra, a felszín alatti vizekre potenciálisan veszélyes anyag ideiglenesen sem helyezhető el.
6. 20 illetve annál több gépkocsit befogadó parkoló csak olyan módon alakítható ki, hogy a felületén összegyűjthető legyen a csapadékvíz. A fenti esetben, valamint gazdasági területeken belül kialakított útburkolatoknál a csapadékvíz csak hordalék- és olajfogó műtárgyon keresztül vezethető a csapadékvíz-elvezető hálózatba.
7. A lakóterületek és egyéb beépített területek szennyvizeit közcsatornába kell vezetni a mindenkori hatályos előírások határértékeinek betartásával, melyek jelenleg a vonatkozó jogszabály[5] által előírt küszöbértékek. Azokon a területeken, melyek még nincsenek bekötve a szennyvízhálózatba, a közcsatorna kiépítéséig a szennyvizet csak zárt rendszerű szennyvíztározóban lehet tárolni, szikkasztás a település teljes területén tilos.
8. Külterületen és belterületen az eddig a lakosság által illegális szemétlerakónak használt területeken a hulladék elhelyezését meg kell szüntetni. Az eddig felhalmozott hulladékot el kell szállítani, majd a területet rekultiválni kell.
9. Beépítésre szánt területen az építési tevékenység csak közművesített telek vagy zárt szennyvíztároló berendezés megléte esetén kezdhető meg.
10. Az állattartó telepeknek meg kell felelni a „vizek mezőgazdasági eredetű nitrát terheléssel szemben védelméről” szóló jogszabály[6] előírásainak.

Egyéb környezetvédelmi követelmények

19. §

1. A településen a nitrátszennyezéssel szembeni védekezésről a vonatkozó jogszabályoknak[1] megfelelően gondoskodni kell, azaz a zöldfelületek tápanyagellátása során kijuttatott nitrogén mennyisége nem haladhatja meg az évenkénti 170 kg/ha értéket.
2. A település területén a növényvédelemről szóló jogszabály[2] előírásainak megfelelő folyamatos gyommentesítést el kell végezni.
3. A területen a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló hatályos jogszabály[3] előírásait be kell tartani.
4. A mezőgazdasági művelés alatt álló területek fejlesztésénél és új iparág telepítésénél a vonatkozó jogszabály[4] előírásait be kell tartani.
5. A területen keletkező hulladékokkal kapcsolatban a települési szilárd és folyékony hulladékkal kapcsolatos közegészségügyi követelményekről szóló és a köztisztaságról szóló jogszabályokban[5] foglaltakat be kell tartani.
6. A területen az illegális hulladék- és törmelék-elhelyezést meg kell akadályozni. Hulladék csak zárt térben illetve gyűjtő edényben tárolható.
7. A település 1000 méteres védőtávolságán belül dögkút, hulladéklerakó (törmeléklerakó kivételével) illetve más egyéb bűzös, fertőzésveszélyes tevékenységet folytató telephely nem létesíthető.
8. Szélerőmű elhelyezésére kijelölt terület a település területén belül csak a huzamos emberi tartózkodásra szolgáló területektől legalább 5k távolságra jelölhető ki, ahol a k a tervezett szélerőmű magassága

Természetvédelem

20. §

1. Országos védelemben részesített természeti érték a településen a Pannonhalmi Tájvédelmi körzet elemei a vonatkozó jogszabály szerint[1] az alábbiak:

074/3

2. NATURA 2000 élőhely-védelmi irányelv alapján a településen védelemre tervezett területek az alábbiak:

028/1, 028/2, 071, 074/2, 074/3, 074/4

3. Helyi jelentőségű védett természeti érték:

Gesztenyefa sor                                              1853.   hrsz.

A Pándzsa forrásához tartozó területek          034.     hrsz.

VII. Fejezet

egyes építményfajtákra vonatkozó sajátos követelmények

Pavilon jellegű építmények

21. §

1. Közterületen pavilon jellegű építmény csak közterület-alakítási terv alapján építhető.
2. Pavilon jellegű építmény csak külső árusítással létesíthető illetve üzemeltethető, határozott időtartamra.
3. Pavilon jellegű építmény funkciója virág, hírlap fagylalt, népi iparművészeti, képző- és fotóművészeti termékek árusítása illetve turisztikai információ-szolgáltatás lehet.
4. Pavilon jellegű építmény időszakos eseményekhez kapcsolódóan maximum 30 napra vendéglátó egység céljára is elhelyezhető. Ebben az esetben közterület-alakítási terv készítése nem szükséges.

Reklámberendezések, hirdetések, cégérek, díszkivilágítás

22. §

1. Óriásplakát csak ideiglenesen, építési terület lehatárolására, meghatározott időre helyezhető el.
2. Közterület felett kifeszített, illetve épületre kihelyezett transzparens csak idegenforgalmi, tudományos, vallási, kulturális, illetve nemzeti regionális és községi események alkalmából, ideiglenesen és meghatározott időre helyezhető el.
3. Épületen maximum 2 m2 felületű reklám helyezhető el.
4. Közparkban önálló reklámberendezés nem helyezhető el.
5. Az építési engedély alapján létesíthető ponyva és egyéb védőfelületek csak oly módon alakíthatók ki, hogy azok településképi megjelenése, színvilága a környezetet ne zavarja.
6. Cégér, cégfelirat, cégtábla épületen, épületrészen, építményen csak annak homlokzatához (stílusához, anyaghasználatához) illeszkedően helyezhető el.
7. Az építési engedély alapján létesíthető díszvilágítást, fényreklámot és egyéb fénylő hirdető berendezést az egyéb előírások betartása mellett csak úgy lehet kialakítani, hogy a fényhatás az adott és a környező épületek és közterületek rendeltetésszerű használatát ne zavarja, a közlekedés biztonságát, a természetes élőhelyek életfolyamatait ne veszélyeztesse, és a terület látványát kedvezőtlenül ne befolyásolja.
8. A létesítendő díszvilágításnak mindenkor illeszkednie kell a meglévő köz- illetve díszvilágításhoz.

Kerítések

23. §

1. A tervezési területen kerítés az OTÉK 44.§ alapján létesíthető.
2. A település területén kerítés csak telekhatáron létesíthető. A kerítés felületének minimum 50%-a áttörtnek kell lennie. A kerítés magassága nem haladhatja meg a 2,0 métert.
3. A telek oldalsó és hátsó határán tömör, vagy áttört kerítés létesíthető maximum 2,00 m magassággal.
4. Külterületen a kerítés anyaga fa, élősövény ill. drótháló lehet, fa oszlopokkal. Betonoszlopok és beton lábazatok illetve tömör kerítés nem helyezhetőek el.

Egyéb épületek, építmények

24. §

1. Az épületek használatát kiegészítő funkciójú épületek (járműtároló, egyéb tároló építmények, kisipari vagy barkács műhely, műterem, kiskereskedelmi üzlet, kazánház) oldalhatáron álló beépítés esetén a fő funkciót hordozó épülettel azonos telekhatárra csatlakozó építési helyen belül építhetők.
2. Felvonulási épület csak ideiglenesen, az építési munka bejelentett időtartamára létesíthető.
3. Sátor, lakókocsi, mobil árusítóhely és más hasonló ideiglenes jellegű építmény közterületen csak közterületi rendezvényekhez, nem közterületen eseti, alkalomhoz kötött és határozott időre szóló engedély alapján helyezhető el.  A mobil árusítóhelyet üzemen kívüli időben a területről el kell távolítani.

8. Fejezet

Övezeti előírások

Beépítésre szánt területek

25. §

1. A beépítésre szánt terület a beépítés jellemzői alapján helyi építési övezetekre tagolódik.
2. Az övezeti előírásokat az általános előírásokkal együttesen kell alkalmazni.
3. A tervezési területen belül a beépítés jellemző módja

• SZ:      szabadon álló
• O:        oldalhatáron álló
• Z:         zártsorú

4. Épületek elhelyezése:

• Már beépült utcák foghíjbeépítései esetén az elő- és oldalkert méreteknek egységesen az utcában, vagy az övezet területén már jellemzően kialakult méretekhez kell igazodni.
• Új beépítésű területeken ahol a szabályozási terv nem jelöl építési helyet vagy építési vonalat, az elő-, oldal- és hátsókert méretek meghatározása az OTÉK 35., 36 §-ban foglaltak figyelembe vételével történhet.

5. Az oldalhatáron álló beépítés esetén az előkerti, oldalkerti, hátsókerti méretek betartásával meghatározott építési helyen, a 18 méternél nagyobb szélességű építési telken az épület szabadon állóként is elhelyezhető. A 18 méternél keskenyebb telkek esetében az épületet az oldalhatárra kell helyezni.
6. Az építési övezetek paramétereit területfelhasználási egységenként táblázatok összesítik.

Lakóterületek

26. §

1. A tervezési területen belül a szabályozási terv építési sajátosságainak megfelelően a lakóterületeket

• Falusias lakóterületekre,
• Kertvárosias lakóterületekre bontja

2. A lakóterületek övezeti tagolását a TH-05-02-12 munkaszámú tervdokumentáció SZ-1 jelű szabályozási tervlapja tartalmazza.
3. A falusias lakóterület legfeljebb 4,5 m-es épületmagasságú lakóépületek, a mező- és az erdőgazdasági építmények, továbbá a helyi lakosságot szolgáló, nem zavaró hatású kereskedelmi, szolgáltató és kézműipari építmények elhelyezésére szolgál
4. A falusias lakóterületen az OTÉK 14. § (2) bekezdés szerinti funkciójú épületek helyezhetők el.
5. A kertvárosias lakóterületen az OTÉK 13. § (2) bekezdés szerinti funkciójú épületek helyezhetők el.
6. A kertvárosias lakóterületen az építési engedélyezési eljárás előtt, az egységes építészeti megjelenés elősegítése érdekében beépítési terv készítendő. A beépítési tervvel és az épületek terveivel kapcsolatban az illetékes tervtanács szakvéleményét be kell szerezni.
7. Az OTÉK 42. §-ban felsorolt jármű-elhelyezési igény 100 %-át telken belül kell kielégíteni.
8. Lakóterületen nem helyezhető el 3,5 tonna önsúlynál nehezebb vagy az ilyet szállító jármű számára önálló parkolóhely vagy garázs illetve önálló garázs két jármű feletti célra.
9. A lakóterületen építési munka az OTÉK 8.§ szerinti teljes közművesítettség megléte esetén végezhető –kivéve a 2. táblázat megjegyzés rovatában feltüntetett övezeteknél, ahol elegendő a részleges közművesítettség.
10. A lakóterületen a környezetvédelmi előírásokat, a megengedett terhelési határértékeket a HÉSZ 14-18.§ szerint kell alkalmazni.
11. Az új lakóterületen belül melléképület csak a fő funkciót hordozó épülettel megegyező oldalhatáron helyezhető el. A melléképület építménymagassága nem haladhatja meg a fő funkciót hordozó épület építménymagasságát, minimális magassági korlát melléképület esetében nincs.
12. A falusias lakóterületen telkenként maximum két önálló rendeltetési egységgel rendelkező épület helyezhető el.
13. A TH-05-02-12 munkaszámú tervdokumentáció SZ-1 számú tervlapján „telek be nem építhető területe” jellel jelölt helyeken épületet, építményt elhelyezni nem lehet. Ezeken a területeken a beépítési százalék a telek beépíthető részére vonatkozik.
14. A falusias lakóterületen belüli részletes övezeti előírásokat az alábbi táblázat tartalmazza:

15. A kertvárosias lakóterületen belüli részletes övezeti előírásokat az alábbi táblázat tartalmazza:

Vegyes területek

Településközpont vegyes területek

27. §

(1)     A településközpont vegyes terület több önálló rendeltetési egységet magába foglaló lakó- és olyan helyi települési szintű igazgatási, kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épületek, valamint sportépítmények elhelyezésére szolgál, amelyek alapvetően nincsenek zavaró hatással a lakófunkcióra.

(2)     A településközpont vegyes területen az OTÉK 16. § (2) és (3) bekezdés szerinti funkciójú épületek helyezhetők el, a jelen § (3) bekezdés figyelembe vételével.

(3)     A településközpont vegyes területen nem helyezhető el önálló parkolóterület vagy garázs a 3,5 tonna önsúlynál nehezebb gépjárművek és az ilyeneket szállító járművek számára, valamint termelő kertészeti építmény.

(4)     Az OTÉK 4. sz. mellékletében felsorolt jármű-elhelyezési igény 100 %-át telken belül kell kielégíteni.

(5)     A településközpont vegyes területen építési munka az OTÉK 8. § szerinti teljes közművesítettség megléte esetén végezhető.

(6)     A településközpont vegyes területen a környezetvédelmi előírásokat, a megengedett terhelési határértékeket a HÉSZ 14-18 § szerint kell alkalmazni.

(7)     A településközpont vegyes területen a részletes övezeti előírásokat a következő táblázat tartalmazza:

Gazdasági területek

28. §

(1)     A tervezési területen belül a szabályozási terv építési sajátosságaiknak megfelelően a gazdasági területeket

• kereskedelmi szolgáltató gazdasági
• ipari egyéb gazdasági

területekre bontja.

(2)     A G ksz jelű övezetekben az előírt maximális átlagos építménymagasság értékét meghaladó magasságú, technológiai célú építményrész (kémény vagy kürtő) alaprajzi kiterjedése nem haladhatja meg a teljes létesítmény bruttó alapterületének 2 %-át.

(3)     A gazdasági területek övezeti tagolását a TH-05-02-12 munkaszámú tervdokumentáció SZ-1, SZ-2 jelű szabályozási tervlapjai tartalmazzák.

Kereskedelmi szolgáltató gazdasági területek

29. §

1. A kereskedelmi szolgáltató gazdasági terület elsősorban nem jelentős zavaró hatású gazdasági tevékenységi célú épületek elhelyezésére szolgál.
2. A kereskedelmi szolgáltató gazdasági területen az OTÉK 19. § (2), (3) bekezdései szerinti épületek helyezhetők el, az alábbi táblázat előírásainak figyelembe vételével.
3. A kereskedelmi szolgáltató gazdasági területen az OTÉK 4. számú melléklete szerinti gépjármű elhelyezési igényt az OTÉK 42 § alapján kell teljesíteni.
4. A kereskedelmi szolgáltató gazdasági területen építési munka az OTÉK 8. § szerinti teljes közművesítettség megléte esetén végezhető.
5. A kereskedelmi szolgáltató gazdasági területen a környezetvédelmi előírásokat, a megengedett terhelési határértékeket a HÉSZ 14-18 § szerint kell alkalmazni.
6. A G ksz jelű övezetekben a telkek korlátlanul összevonhatóak.
7. A kereskedelmi szolgáltató gazdasági területen a TH-05-02-12 munkaszámú tervdokumentáció SZ-1 jelű szabályozási tervén jelölt helyeken és méretben telken belüli kötelező védőfásítást kell telepíteni.
8. A kereskedelmi szolgáltató gazdasági területen belül a részletes övezeti előírásokat a következő táblázat tartalmazza:

Ipari egyéb gazdasági területek

30. §

1. Az ipari gazdasági terület elsősorban a nem jelentős zavaró hatású egyéb gazdasági tevékenységi célú épületek elhelyezésére szolgál.
2. Az ipari gazdasági területen az OTÉK 20. § (3), (4), (5) bekezdései szerinti épületek helyezhetők el, a 6. számú táblázat előírásainak figyelembe vételével.
3. Az ipari gazdasági területen az OTÉK 4. számú melléklete szerinti gépjármű elhelyezési igényt az OTÉK 42 §. alapján kell teljesíteni.
4. Az ipari gazdasági területen építési munka az OTÉK 8. § szerinti részleges közművesítettség megléte esetén végezhető.
5. Az ipari gazdasági területen a környezetvédelmi előírásokat, a megengedett terhelési határértékeket a HÉSZ 14-18 § szerint kell alkalmazni.
6. A G ipe jelű övezetekben a telkek korlátlanul összevonhatóak.
7. Az ipari gazdasági területen belül a részletes övezeti előírásokat a következő táblázat tartalmazza:

Különleges területek

31. §

1. A különleges területbe azok a területek tartoznak, amelyek a rajtuk elhelyezhető építmények különlegessége miatt (helyhez kötöttek, jelentős hatást gyakorolnak a környezetükre vagy a környezetük megengedett külső hatásaitól is védelmet igényelnek) az OTÉK  10-23 §-ok szerinti területektől eltérő területek.
2. A tervezési területen belül a szabályozási terv építési sajátosságainak megfelelően a különleges területeket

• Sport és szabadidős területek (K sp)
• Temető (K t)
• Idegenforgalmi (K if)
• Bányaterület (Kb)
• Egyházi terület (Kegy)

3. A különleges területek övezeti tagolását a TH-05-02-12 munkaszámú tervdokumentáció SZ-1 és SZ-2 jelű szabályozási tervlapjai tartalmazzák.

Sport- és szabadidős területek

32. §

1. A sport- és szabadidős terület elsősorban a pihenés és sportolás, testedzés, szabadidős tevékenységet szolgáló épületek, építmények elhelyezésére szolgál.
2. A sport- és szabadidős területen a TH-05-02-12 munkaszámú tervdokumentáció SZ-1 jelű szabályozási tervlapja szerinti épületek helyezhetők el, az alábbi táblázat előírásainak figyelembe vételével.
3. A sport- és szabadidős területen az OTÉK 4. számú melléklete szerinti gépjármű elhelyezési igényt az OTÉK 42 § alapján kell teljesíteni.
4. A sport- és szabadidős területen építési munka az OTÉK 8. § szerinti részleges közművesítettség megléte esetén végezhető.
5. A sport- és szabadidős területen a környezetvédelmi előírásokat, a megengedett terhelési határértékeket a HÉSZ 14-18 § szerint kell alkalmazni.
6. A sport- és szabadidős területen a TH-05-02-12 munkaszámú tervdokumentáció SZ-1 jelű szabályozási tervén jelölt helyeken és méretben telken belüli kötelező védőfásítást kell telepíteni.
7. A szabályozási terven jelölt helyeken a konkrét terület-felhasználás előtt készítendő el a szabályozási terv.
8. A sport- és szabadidős területen belül a részletes övezeti előírásokat a következő táblázat tartalmazza:

Temető területek

33. §

1. A temető területén maximum 2%-os beépítettség mellett a terület funkcióját szolgáló épület, építmény helyezhető el. A fő funkciót hordozó épület megengedett építménymagassága 6,0 méter. Az övezetben szabadon álló és oldalhatáron álló, magastetős épület helyezhető el.
2. A temető kerítése csak természetes anyagból (kő, tégla, fa) készíthető. A kerítés kegyeleti szempontból minimum 50 %-ban tömör építésű és 1,80-2,50 m közötti magasságú kell legyen. A kerítés belső oldalán a TH-05-02-12 munkaszámú tervdokumentáció SZ-1 jelű tervén jelölt helyeken és szélességekben telken belüli védőfásítást (cserjét ill. fát) kell telepíteni.
3. A temetőben lévő sírjelek magassága nem haladhatja meg kő esetén az 1,5 métert, kopjafa esetében a 3,0 métert.
4. A temetési helyek a temető területének max. 65 %-át foglalhatják el. Egyéb kérdésekben a vonatkozó jogszabály[1] betartása kötelező.

Idegenforgalmi terület

34. §

A Kif jelű övezetre új épület vagy építmény elhelyezési igény felmerülése esetén szabályozási tervet kell készíteni. A Kif jelű területen elhelyezhetőek: a turista- és idegenforgalom, szálláshely szolgáltatás és kapcsolódó létesítményei, vendéglátó létesítmények, a pihenést és sportolást, testedzést, szabadidős tevékenységet szolgáló épületek ,építmények, vadaspark, a terület fenntartásához szükséges épületek, nem jelentős zavaró hatású gazdasági tevékenységi célú épület, építmény (melyeknek a szennyezési kibocsátási paraméterei nem haladják meg a lakóterületre előírt maximum értékeket), a tulajdonos és a személyzet számára  szolgálati lakás, parkoló, igazgatási és irodaépületek.

Bányaterület

35. §

1. A bányászati terület a TH-05-02-12 munkaszámú tervdokumentáció SZ-2 jelű tervlapján K b jellel ellátott nyersanyag lelőhelyek és bányászati telephelyek, illetve bányászathoz kapcsolódó létesítmények területe.
2. A bányatelek területén a bányatelek élettartamán belül az illetékes Bányakapitányság, a bányatelek megszűnte után a Magyar Geológiai Szolgálat telekosztási és építési engedélyezési eljárásokban szakhatóságként vesz részt.
3. A bányatelekkel nem fedett, megkutatott nyersanyaglelőhely esetén a Magyar Geológiai Szolgálat a 3/1998. (II.11.) KTM rendelet 2. § (3) c. alapján építési tilalmat rendelhet el.
4. A bányatelkek határai közt fekvő ingatlant telekalakítás céljára megosztani, vagy azon épületet elhelyezni az illetékes építési hatóság és a bányavállalkozó hozzájárulásával lehet.
5. A bányatelek területén a bányászati tevékenységhez kapcsolódó létesítmények, üzemi épületek valamint a terület fenntartásához szükséges létesítmények helyezhetőek el.
6. (6)   A bányászati területen történő gazdasági tevékenység csak úgy folytatható, ha a bánya üzemeltetője igazolja, hogy a lakóterületeket érintő, a tevékenységből és a forgalomnövekedésből eredő zaj- és rezgésterhelés a vonatkozó jogszabály[1] által előírt határon belül marad. Ellenkező esetben a tevékenység csak a 14 § (8) előírt zajárnyékoló létesítmény megvalósítása, illetve alternatív, a lakóterületeket nem terhelő szállítási útvonal kijelölése esetén folytatható.

Egyházi terület

36. §

1. Különleges egyházi területbe tartozik a kápolna és a hozzá tartozó ingatlanok.
2. A területen csak a terület funkcióját szolgáló épület, építmény helyezhető el. A fő funkciót hordozó épület megengedett építménymagassága kialakult. Az övezetben szabadon álló és oldalhatáron álló épület helyezhető el.
3. A különleges egyházi területen belül a részletes övezeti előírásokat a következő táblázat tartalmazza:

Beépítésre nem szánt területek

Közlekedési- és közműterületek

37. §

1. A közlekedési és közmű elhelyezési területbe a községen áthaladó országos közutak, az önkormányzati fő- és gyűjtő utak, egyéb utak, kerékpárutak, gyalogutak, járdák valamint ezek csomópontjai tartoznak.
2. A tervezési területen az utak szabályozási szélességét a TH-05-02-12 munkaszámú tervdokumentáció SZ-1, SZ-2 jelű szabályozási tervlapjai, valamint az út mintakeresztszelvények tartalmazzák. A külterületi utak szabályozási szélessége csak irányadó jellegű, a konkrét szabályozási szélességek csak engedélyezési szintű úttervek alapján határozhatók majd meg.
3. Az utak szabályozási szélességén belül csak a közút létesítményei, berendezései, térszín alatti parkoló és közművek létesíthetők, illetve növényzet telepíthető.
4. Új kialakítású utcák esetén az út területén belül kialakítandó zöldfelület aránya minimum 10%. 16 m alatti szabályozási szélesség esetén minimum egyoldali fasor, 16 m, vagy annál nagyobb szabályozási szélesség esetén minimum kétoldali fasor telepítendő az út kialakításával egyidejűleg.
5. Meglévő utcák rekonstrukciója esetén a tervezett útkeresztmetszetek szerinti zöldfelületek kötelezően kialakítandóak.
6. A közutakra rácsatlakozást kialakítani csak az út kezelőjének hozzájárulásával lehet.
7. Az útkereszteződésekben a rálátási háromszöget a biztonságos közlekedés érdekében szabadon kell hagyni, ezen belül semmiféle létesítmény, és a kilátást akadályozó növényzet nem helyezhető el.
8. A gyalogos közlekedés feltételeit az útkeresztmetszetekben a közúti ágazati előírásoknak megfelelően biztosítani kell.
9. A területen belül a gyalogos közlekedési terület a közterületi gyalogos zónák, és gyalogutak területe. A gyalogos közlekedési terület útkeresztmetszete, burkolatai és az ott elhelyezésre kerülő építmények a gyalogos közlekedés elsőbbségének figyelembe vételével alakítandók ki. A gyalogos közlekedési területre gépjárművel csak célforgalmi jelleggel lehet behajtani.
10. A közlekedési területek és közlekedési zöldterületek térbútorainak megválasztásakor ügyelni kell azok összhangjára, egységes megjelenésére. Az anyaghasználat során csak természetes anyagokat lehet alkalmazni (kő, tégla, fa), beton, vasbeton elemek nem helyezhetőek el. Az itt elhelyezendő építmények fedésére hullámpala, hullámlemez nem alkalmazható.
11. A szerkezeti terven jelölt kerékpárút nyomvonalakon a kerékpáros közlekedés feltételeit a vonatkozó közúti ágazati előírásoknak megfelelően kell biztosítani.
12. Külterületen a közutak tengelyétől számított 50 m-en belül épületet, építményt elhelyezni, ásványvagyont kitermelni csak a kezelő engedélyével lehetséges.
13. A külterületi utak tengelyétől mért 6-6 méteres távolságon belül építmény nem helyezhető el.
14. A tervezési területen az útkategóriák alábbiak:
    1. Országos főút                                                           Köf
    2. Országos mellékút                                        KÖ m
    3. Településközi utak                                         Kö t
    4. Kiszolgáló utak                                              KÖ

e)  Gyalogos közlekedési terület                        KÖ gya

f)   Kötöttpályás közlekedési terület - vasút        KÖ v

g)  Közlekedési kiszolgáló terület                       Kök

A tervezési területen lévő utak tervezési osztályba sorolása és szabályozási szélessége a következő:

Zöldterületek

38. §

1. Zöldterület az állandóan növényzettel fedett közterület (közpark, közkert  területe.
2. A közpark területén elhelyezhetőek a pihenést, testedzést, gyermekek szórakoztatását, ismeretterjesztést, idegenforgalmi tájékoztatást, vendéglátást, játék célját, illetve a fenntartást szolgáló létesítmények.
3. A közpark területen terepszint alatti parkoló nem létesíthető.
4. A közpark területen az OTÉK 27 § (2)-(3) bekezdés előírásait alkalmazni kell.
5. A zöldterületek térbútorait egységes koncepció alapján kell megvalósítani. Az anyaghasználat során csak természetes anyagokat lehet alkalmazni (kő, tégla, fa), beton, vasbeton elemek nem helyezhetőek el.
6. A közpark területen a részletes övezeti előírásokat a következő táblázat tartalmazza:

Erdőterületek

39. §

1. A tervezési területen belül a szabályozási terv települési sajátosságainak megfelelően az erdőterületeket

• Gazdasági (E g) területre
• Turisztikai, egészségügyi-szociális (Et) területre bontja.

2. Az erdőterületek övezeti tagolását a TH-05-02-12 munkaszámú tervdokumentáció SZ-2 jelű szabályozási tervlapja tartalmazza.
3. A gazdasági célú erdő területén a 100.000m2-t (10 ha) meghaladó telken az erdő rendeltetésének megfelelő építmény helyezhető el maximum 0,5 %-os beépítés mellett. Az építmények magassága a 3,5 métert nem haladhatja meg.
4. A védőerdő területe elsődlegesen környezetvédelmi, tájvédelmi célokat szolgál. A védőerdő területén építmény nem helyezhető el.
5.  A turisztikai, egészségügyi-szociális erdőterületen 5 %-os beépítettséggel, erdei oktatást, testedzést, pihenést biztosító építmények és ezek kiszolgálására fenntartására szolgáló gazdasági épületek helyezhetőek el. A területen elhelyezhető szolgálati lakás.

Mezőgazdasági területek

40. §

1. A tervezési területen belül a szabályozási terv települési sajátosságainak megfelelően a mezőgazdasági területeket

• M sz         Szántóterület
• M r                       Rét és legelő területe

2. A mezőgazdasági területek övezeti tagolását a TH-05-02-12 munkaszámú tervdokumentáció SZ-2 jelű szabályozási tervlapja tartalmazza.
3. Az általános mezőgazdasági területeken 10 000 m2-t el nem érő telken illetve több önálló telekből álló birtoktesten építményt elhelyezni nem szabad. Az 10 000 m2 feletti telkeken ill. birtoktesten a beépítettség nem haladhatja meg a 3%-ot. A 10 000 m2 feletti telkeken lakóépület és gazdasági épület egyaránt elhelyezhető.  A területen egyéb kérdésekben az OTÉK 29. § (5)-(8) bekezdései az irányadóak.
4. A mezőgazdasági területeken meglévő a deflációs hatást csökkentő fasorokat, erdősávokat fenn kell tartani, és a fák szakszerű pótlását el kell végezni. A mezőgazdasági táblák szegélyei mentén a TH-05-02-12 munkaszámú tervdokumentáció szabályozási tervlapjain jelölt helyeken a terület tulajdonosainak új fasorokat, védőerdősávokat kell ültetniük.
5. Mezőgazdasági területen kerítést csak ott lehet létesíteni, ahol lakóépület vagy mezőgazdasági épület került elhelyezésre.
6. A mezőgazdasági kert területek elsősorban a gyümölcs- és zöldségtermesztés területei. A területen állattartó épületek, komposztáló, siló, trágyatároló és provizórikus jellegű épület nem helyezhető el.  A területen gazdasági jellegű épület 5000 m2 telekterület, lakóépület pedig 8000 m2 telekterület felett helyezhető el 3%-os beépítettséggel.
7. A szántó és kert területeken épületek hiányos közművesítettség mellett is elhelyezhetők, mely a vízellátást (fúrt ill. ásott kút vagy vezetékes víz), elektromos energia ellátást és a zárt szennyvíztárolást foglalja magában.
8. A rét művelési ágú területeket évente kétszer kaszálni kell.

Vízgazdálkodási területek

41. §

1. A vízgazdálkodási területekbe a folyóvizek medre és partja, nyílt csatornák, vízelvezető árkok medre és partja illetve a tavak területei tartoznak.
2. A vízgazdálkodási területen belül bármilyen építési munka csak a hullámterek használatáról és hasznosításáról szóló jogszabály[1] előírásainak megfelelően lehet.
3. A vízgazdálkodási területen belül illetve azok mentén, a medrek partja mentén a karbantartási munkálatok elvégezhetősége érdekében a fenti jogszabályban előírt mértékű parti sávot szabadon kell hagyni, ott épület, építmény csak kivételes esetben, a jogszabály 3. § (3) megfelelően lehet.
4. A vízgazdálkodási területeket a TH-05-02-12 munkaszámú tervdokumentáció SZ-1 és SZ-2  jelű szabályozási tervlapjai tartalmazzák.
5. A vízgazdálkodási területen az OTÉK 30. § (2) bekezdésben foglalt építmények helyezhetőek el. A vízgazdálkodási területen belül bármilyen építési munka csak elvi építési engedély alapján végezhető.

IX. FEJEZET

alkalmazási és záró rendelkezések

A településrendezés sajátos jogintézményeivel érintett területek

42. §

A településrendezés sajátos jogintézményeivel érintett ingatlanokra a tervezett jogintézményt a földhivatali ingatlan-nyilvántartásba be kell jegyeztetni.

Alkalmazási rendelkezések

43. §

1. Az épület homlokzatától mért 3 méter széles teleksávon belül legfeljebb 3 m mély terepszint süllyesztéssel kialakított bevágás, angolakna, az építménymagasság számításánál figyelmen kívül hagyható.
2. A kötelező zöldfelület számításánál a zöldfelületek a termőréteg vastagságának függvényében az alábbi arányokkal vehetők figyelembe:

3. A zöldfelület kötelezően előírt mértékébe nem számíthatók bele a csapadékvíz áteresztő burkolatok (kavics, kőzúzalék, gyephézagos burkolat, gyeprács), vízfelületek, falra futtatott zöldfelületek.

Hatálybalépés

44. §

1. Jelen a rendelet a kihirdetés napján lép hatályba.
2. Jelen rendelet előírásait a hatályba lépést követően indult eljárásokban kell alkalmazni. A rendelet csak a TH-05-02-12 munkaszámú tervdokumentáció SZ-1 és SZ-2 jelű szabályozási tervlapjaival együtt érvényes.