1. § E rendelet hatálya kiterjed:

2. § (1) Az önkormányzat 1. § b.) pontjában meghatározott vagyona törzsvagyonból és a törzsvagyon körébe nem tartozó egyéb vagyonból áll.

(2) A törzsvagyon körébe tartozó vagyon vagy forgalomképtelen, vagy korlátozottan forgalomképes.

(3) A törzsvagyon körébe tartozó forgalomképtelen és korlátozottan forgalomképes vagyontárgyak körét illetve a kezelésre átadott eszközöket a törvény rendelkezéseinek figyelembevételével e rendelet állapítja meg. A vagyontárgyak felsorolását a rendelet melléklete tartalmazza.

(4) Forgalomképtelen törzsvagyon az Ötv. 79. § (2) bekezdésének a.) pontjában meghatározott vagyontárgyakon kívül az irattári és levéltári anyagok.

(5) Az Ötv. 79. § (2) bekezdésének b.) pontjában foglaltakon túlmenően korlátozottan forgalomképes törzsvagyon a köztemető, valamint a sportpálya és az ahhoz tartozó létesítmények.

(6) Forgalomképes vagyon az önkormányzat vállalkozási tevékenységéhez kapcsolódó vagyon, valamint a (4) - (5) bekezdésben fel nem sorolt ingatlan és ingó vagyon.

(7) Az (5) bekezdésben meghatározott vagyon működtetésére a képviselő-testület:

3. § (1) Az önkormányzat az 1. § b.) pontjában meghatározott vagyonáról nyilvántartást vezet.

(2) A vagyonleltár a költségvetési év zárónapján az önkormányzat tulajdonában lévő vagyonállapot szerinti kimutatás, amelynek célja az önkormányzati vagyontárgyak meghatározott értékben és mennyiségben történő számbavétele.

(3) A vagyonleltár az önkormányzati vagyont törzsvagyon, ezen belül forgalomképtelen és korlátozottan forgalomképes vagyon, valamint forgalomképes vagyon (nem törzsvagyon) bontásban, az egyes vagyoncsoportokon belül

4. § (1) A képviselő-testület – az Ötv-ben meghatározott eltérésekkel – megilletik mindazok a jogok és terhelik mindazok a kötelezettségek, amelyek a tulajdonost megilletik, illetve terhelik.

(2) A képviselő-testület vállalkozási tevékenységet folytathat, amely azonban a kötelező feladatok ellátását nem veszélyeztetheti.

(3) A képviselő-testület kizárólag olyan vállalkozásban vehet részt, amelyben felelőssége nem haladja meg vagyoni hozzájárulásának mértékét.

(4) A vállalkozásokba fektetett vagyonnal a kitűzött célt leginkább biztosító módon kell gazdálkodni, melyért a tulajdonos megbízásából eljáró képviselő felel.

5. § (1) Az önkormányzat ingatlan vagyonát a számviteli nyilvántartás szerinti bruttó értéken vagy értékbecslés esetén a becsült értéken, az ingó vagyonát nyilvántartási értéken kell nyilvántartani.

(2) Az önkormányzati vagyon körébe tartozó vagyontárgy értékesítésére, illetve egyéb módon történő hasznosítására és megterhelésére irányuló döntést megelőzően az adott vagyontárgy forgalmi (piaci) értékét

6. § A képviselő-testület az egyes állami tulajdonban lévő vagyontárgyak önkormányzatok tulajdonába adásáról szóló 1991. évi XXXIII. törvény 39. § (1) bekezdése alapján megillető elővásárlási jog gyakorlása a költségvetésben e célra biztosított előirányzat terhére történhet.

7. § (1) A tulajdonosi jogokat gyakorló, illetve törvény rendelkezései alapján az önkormányzati vagyont kezelő szerv vagy személy, továbbá a képviseleti jogát szerződéssel (a képviseleti jogra vonatkozó meghatalmazás kivételével) meghatalmazás alapján ellátó személy a vonatkozó törvényi rendelkezésekkel összhangban, illetve a szerződés keretén belül meghatalmazás alapján gyakorolhatja jogait, ideértve a vagyontárgyat érintő hatósági eljárásban a tulajdonost illető nyilatkozattételi jogot, a telekrendezési eljárások végrehajtására vonatkozó megállapodások megkötését, további a közigazgatási és bírósági eljárásban az ügyfél (peres fél) jogát is.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott szerv vagy személy az ingatlan és ingó vagyon használatával (bérletével) összefüggésben gyakorolja a használatba dó vagy a használatba vevő jogait és kötelezettségeit.

(3) Az (1) – (2) bekezdésben meghatározott esetben önkormányzat képviseletében a polgármester jár el, aki e jogát csak a vonatkozó egyéb jogszabályokban foglaltaknak megfelelően ruházhatja át. Települési képviselő csak a képviselő-testület eseti megbízása alapján járhat el.

(4) Az önkormányzat jogi képviseletének biztosításáról a polgármester gondoskodik.

8. § (1) Önkormányzati vagyon kezelői: a képviselő-testület és annak szervei, valamint az önkormányzat és jogelődje által alapított és az önkormányzat tulajdonosi irányítása alatt működő intézmények, illetve az önkormányzati vagyont eseti megbízás alapján üzemeltető más jogi és természetes személyek.

(2) Az önkormányzati vagyon kezelői a kezelésükben, használatukban lévő önkormányzati vagyonnal – az önkormányzat kötelező feladatainak sérelme nélkül – a törvények és e rendelet keretei között gazdálkodnak.

(3) Az önkormányzat vagyonkezelői közül az intézményeket (körjegyzőséget) jogszabályi rendelkezés alapján megillető használat joga ingyenes.

(4) Ha az önkormányzati vagyont kezelő alapító okirata vagy jogszabály másként nem rendelkezik, az önkormányzati vagyon kezelője gazdálkodási körében a képviselő-testület engedélyével alapíthat gazdasági és közhasznú társaságot, alapítványt, szerezhet gazdasági és közhasznú társaságban érdekeltséget.

9. § (1) Az önkormányzati vagyon tulajdonjogát, illetve használatát – törvényben meghatározott eseteken kívül – ingyenesen vagy kedvezményesen átruházni a következő módon és célra lehet:

10. § (1) Az önkormányzat és szerve csak az alábbi esetekben mondhat le részben vagy egészben követeléséről:

11. § (1) Ha a vagyonról az önkormányzat javára lemondtak, ezt a lemondásban megnevezett vagyonkezelő elfogadhatja, feltéve, hogy képes az azzal járó kötelezettségek teljesítésére.

(2) Az önkormányzat részére egymillió forint értékhatár felett ellenérték nélkül felajánlott vagyon elfogadásához szükség van a képviselő-testület jóváhagyására.

12. § (1) Az önkormányzati vagyon 1.000.000 Ft értékhatár feletti elidegenítése, használati, hasznosítási jogának átengedése – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – csak nyilvános versenytárgyalás útján a legjobb ajánlatot tevő részére lehetséges.

(2) Nem kötelező nyilvános versenytárgyalást tartani:

13. § (1) Az önkormányzat törzsvagyonába tartozó forgalomképtelen és korlátozottan forgalomképes vagyont az önkormányzat – szervei útján – rendeltetésének megfelelő használatra alkalmas állapotba köteles megőrizni, fenntartásáról, pótlásáról, működtetéséről gondoskodni mindaddig, amíg a vagyonnal a közszolgáltatás biztosítását saját feladatkörében látja el.

(2) Az önkormányzat törzsvagyona hitel felvételéhez fedezetül nem használható fel és semmilyen más módon nem terhelhető meg.

(3) A korlátozottan forgalomképes vagyontárgyat elidegeníteni, használati jogát átengedni, gazdasági társaságba vinni csak a képviselő-testület által meghatározott funkció biztosítása mellett és kizárólag a képviselő-testület döntésével lehet mindazon esetben, melyeket e rendelet nem szabályoz.

(4) A kötelező önkormányzati feladatot ellátó intézmények működését szolgáló vagyon forgalomképessége az alapfeladat ellátásához szükséges és elégséges mértékig korlátozott.

14. § (1) Az önkormányzat intézményei a használatukban lévő forgalomképes és korlátozottan forgalomképes ingatlanokat, ingókat és egyéb javakat bevételeik növelése érdekében – az alapfeladat sérelme nélkül, és ha az alaptevékenység jellege lehetővé teszi – e rendelet keretein belül hasznosíthatják, azokkal vállalkozói tevékenységet folytathatnak.

(2) Az ingatlan és ingó vagyon bérbeadás útján történő hasznosításának feltétele, hogy a bérlet tárgyával összefüggésben a bérbeadót terhelő karbantartási, fenntartási, üzembentartási és egyéb költségek a bérlet idejével arányosan a bérleti díjban megtérüljenek.

15. § (1) Az alapító okiratban nem szabályozott vállalkozási tevékenység csak a képviselő-testület előzetes jóváhagyásával folytatható.

(2) Az intézménynek a vállalkozásból származó eredménye felhasználásáról a képviselő-testület a (2) bekezdésben meghatározott jóváhagyáskor dönt.

(3) A vállalkozás eredményességéért és jogszerűségéért az önkormányzat intézmények vezetője felel.

(4) A vállalkozási tevékenység folytatásának feltétele, hogy a vállalkozót terhelő tárgyévi költségek az adott évben legalább megtérüljenek, amelyet a vállalkozó köteles a mindenkori számviteli előírásoknak megfelelően dokumentálni.

16. § (1) Az önkormányzat intézményei a használatukban lévő ingó dolgokat a rendes gazdálkodás által indokolt mértékben és pótlási kötelezettséggel – vagyonértékelés alapján – értékesíthetik. Az ebből származó bevétel az önkormányzat intézményeinek költségvetését illeti meg.

(2) Amennyiben az ingó vagyontárgy átszervezés, vagy feladatváltozás miatt feleslegessé válik, annak hasznosításáról ezzel egyidejűleg kell gondoskodni.

(3) Az önkormányzat intézménye hitelt nem vehet fel, az éves költségvetését meghaladó kötelezettséget csak a képviselő-testület előzetes hozzájárulásával vállalhat.

17. § (1) A forgalomképtelen vagyonnak tulajdonjogot nem érintő hasznosítása során a polgármester gondoskodik a 3 hónap időtartamot meg nem haladó, a vagyontárgyak hasznosítására irányuló megállapodások, szerződések megkötéséről, valamint a tulajdonosi pozícióból eredő jognyilatkozatok kiadásáról.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott hatáskör gyakorlása bérleti szerződések, használatra, illetve használati jogra vonatkozó megállapodások és reklám biztosítására irányuló megállapodások megkötését foglalja magában.

(3) Az (1) és (2) bekezdésben meghatározottaktól eltérő megállapodás megkötéséhez a képviselő-testület előzetes egyetértése szükséges, ideértve a telekrendezési eljárás végrehajtását szolgáló megállapodásokat is.

(4) Az önkormányzat tulajdonában lévő közterületeken közművek, valamint nyomvonal jellegű távközlési építmények és ezekkel összefüggő egyéb építmények létesítéséhez, bővítéséhez és áthelyezéséhez – amennyiben ahhoz elvi építési engedély, illetve építési engedély szükséges – a tulajdonosi hozzájárulás megadása kérdésében a polgármester dönt.

(5) Koncessziós pályázat kiírásáról és elbírálásáról a képviselő-testület dönt. A koncessziós szerződés aláírására a polgármester jogosult.

(6) A forgalomképtelen vagyon elidegenítésére és megterhelésére kötött szerződés semmis.

18. § (1) A 2. § (59 bekezdésében meghatározott korlátozottan forgalomképes vagyontárgyak szerzéséről, elidegenítéséről, megterheléséről, bérleti vagy a használat jogának átengedéséről, vagy gazdasági társaságba való beviteléről a képviselő-testület – figyelemmel a 8. § (4) bekezdésében foglaltakra is – dönt.

(2) A helyi közművek és tartozékaik hasznosítására vonatkozó pályázat kiírásáról és elbírálásáról a képviselő-testület dönt. A szerződés aláírására a polgármester jogosult.

19. § (1) A vállalkozói vagyon körébe tartozó tulajdon megszerzéséről, értékesítéséről és hasznosításáról a képviselő-testület dönt.

(2) A vállalkozói vagyon hasznosítása során az önkormányzat:

20. § A képviselő-testület – értékhatártól függetlenül – kizárólagos hatáskörében dönt:

21. § (1) A polgármester kizárólagos hatáskörében dönt:

22. § A vállalkozói vagyon körébe tartozó vagyontárgyak jogi és természetes személyek részére egyaránt elidegeníthetők, használatba adhatók, vagy egyéb módon hasznosíthatók.

23. § (1) A mezőgazdasági rendeltetésű földterületeket az önkormányzat haszonbérletként hasznosíthatja.

(2) A fizetendő haszonbér mértékét a föld fekvésének, művelési ágának és kataszteri tiszta jövedelmének, valamint termőképességének (AK) figyelembe vételével kell megállapítani.

(3) A haszonbérleti díj mértéke a föld minden AK-ja után évenként

24. § Az önkormányzat tulajdonában lévő mezőgazdasági rendeltetésszerű ingatlanok elidegenítéséről a képviselő-testület dönt.

25. § E rendelet a belső piaci szolgáltatásokról szóló, az Európai Parlament és a Tanács 2006/123/EK irányelvnek megfelel.

26. § (1) Ez a rendelet 2009. január 1. napján lép hatályba, rendelkezéseit a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.

(2) E rendelet hatálybalépésével Kaposújlak Önkormányzat Képviselő-testületének az önkormányzati tulajdon és vagyongazdálkodás szabályairól szóló 6/1997.(VIII.8.) rendelete hatályát veszti.

(3) E rendeletben foglalt szabályokat kell alkalmazni az ingó dolgok selejtezése tekintetében a tulajdonosi jogok gyakorlójának meghatározásakor.

(4) E rendelet hatálybalépését követő 90 napon belül

(5) E rendelet alkalmazásában: