Kétegyháza Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének 12/2008. (IV. 30.) önkormányzati rendelete
Kétegyháza Nagyközség Képviselő-testülete és szerveinek Szervezeti és Működési Szabályzatáról
Hatályos: 2008. 05. 01- 2010. 10. 31Kétegyháza Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének 12/2008. (IV. 30.) önkormányzati rendelete
Kétegyháza Nagyközség Képviselő-testülete és szerveinek Szervezeti és Működési Szabályzatáról
Kétegyháza Nagyközség Képviselő-testülete (továbbiakban: képviselő-testület) a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény (a továbbiakban: Ötv.) 18. § (1) bekezdésének felhatalmazása alapján az alábbi rendeletet (a továbbiakban: Szmsz.) alkotja:
B E V E Z E T Ő
Az első írásos emlék 1412-ben szól először Kétegyházáról. Valamikor két temploma lehetett a falunak, a török hódítás előtt a település mai területén két jól elkülöníthető helyen éltek az emberek.
A török megszállást követően1702-ben majd 1720-ban a Bánátból nagyszámú román lakosságot telepített le Löwenburg János Jakab az első tulajdonos, ami máig döntő módon meghatározza a település etnikai arculatát. A birtok később az Andrássyak tulajdona lett, akik 1742-ben barokk kastélyt, 1749-ben római katolikus templomot építettek a faluban amely ekkortól a Kétegyházi-Gyulavári uradalom központja.
1800. és 1812. között mértani pontosságú rendezést hajtottak végre a faluban, a tizedekre osztott, egymással párhuzamos és egymást merőlegesen keresztező utcarendszer máig meghatározója a község arculatának. Ekkortájt már az Almássyak tulajdonolják a falut. 1804 után magyar lakosságot telepítenek a kastély környékére.
Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc idején az átvonuló orosz csapatok kisebb károkat okoztak. Nem tudván megegyezni a tulajdonos Almássyakkal, a birtokrendezési viták során egy ismeretlen falubeli 1858-ban felgyújtja a kastélyt amely porig ég. 1859-ben Ybl Miklós tervei alapján épül ujjá.
A huszadik század első évtizedeiben agrárvillongások színhelye a település. (un. Kétegyházi zendülés 1903-ban)
Az első világháború után, 1919. április 25-én a Budapest felé vonuló román királyi csapatok szállták meg a községet. A visszavonulásukkal mintegy 40 család kivándorolt Romániába.
A román általános iskola, amelyben jelenleg 122-en tanulnak, 1993-ban ünnepelte a román nyelvű (egyházi) iskolai oktatás települési fennállásának kétszázadik évfordulóját. Hozzá tartozik a két épületben működő óvoda, amelybe mintegy 130 gyermek jár.
A magyar általános iskola 1997. szeptemberében vette fel Márki Sándor történész nevét, aki 1852-ben, községünkben látta meg a napvilágot. Jelenleg a tanulólétszám az iskolában 147 fő.
Külön említést érdemel Kétegyháza középiskolája, amely 1952. óta működik az Almássy kastélyban. 1968-tól szakmunkásokat (gépüzemeltetőket, gépjavítókat, gazdaasszonyokat és falusi vendéglátókat képez az intézmény, amelyben jelenleg mintegy 198 fő végzi tanulmányait. Itt található a valóban Európa-hírű gépfejlődés-történeti gyűjtemény, amely állandó kiállítással mindennap várja a kedves látogatókat.
Az egykori Almássy kastélyban szállodai körülmények fogadják a messziről érkezőt. Az iskolához 600 fő befogadására alkalmas, minden igényt kielégítő étkező tartozik, a középfokú tanintézmény épületegyüttese kiválóan alkalmas konferenciák megrendezésére is..
A másik nagy jelentőségű művelődéstörténeti érték a kétegyházi Román Tájház, amit hosszú restauráló munka után 1997. nyarán adtak át, eredeti állapotának megfelelően. Immár több éve nagy sikerrel rendezik meg nyaranta a Kétegyházi Gasztronómiai Fesztivál rendezvénysorozatot.
A helybeli látnivalók sorában feltétlen említést érdemel még a nagyközség központjában található ortodox templom, amelyet 1779-ben emeltek egy mesterséges magaslatra, és amelyet 2001-ben - romániai művészek segítségét is igénybe véve - az ortodox előírásoknak megfelelően újítottak fel.
A legutóbbi idők fejlesztései - gázbevezetés, telefonhálózat bővítés – a jövő kisvárosának alapjait szeretnék megteremteni. Ennek szellemében kezdtünk bele 1997. év végén a szennyvíz- és csatornahálózat kiépítéséhez, miután Kétegyháza a megye ivóvízbázisát adó Maros-hordalékkúp felett terül el, és ennek védelme elsőrendű környezetvédelmi érdek. Ezen fejlesztésből forráshiány következtében csak a gerincvezeték és a tisztítótelep valósult meg, de a későbbiekben szándékunkban áll folytatni a beruházást, amelyek megléte megyénk lakosának is érdeke.
Településünk külterületének jelentős része szikes ősgyep, amely a Körös-Maros Nemzeti parkhoz tartózó Szabadkígyósi természetvédelmi terület részeként védettséget élvez.
az önkormányzat és jelképei
1. § Kétegyháza Nagyközség Önkormányzata önállóan, demokratikus módon, széles nyilvánosságot teremtve, és más önkormányzatokkal szükség szerint együttműködve, a település sajátosságai - mezőgazdasági, a határmentiségen is alapuló közlekedési, kereskedelmi jelleg, a német és román nemzetiségiek jelentős száma - figyelembevételével intézi a település közügyeit, gondoskodik a helyi közszolgáltatásokról és a helyi közhatalom önkormányzati tipusú gyakorlásáról.
2. § (1) Az önkormányzat hivatalos elnevezése:
Kétegyháza Nagyközség Önkormányzata
Székhelye: 5741 Kétegyháza, Fő tér 9.
Telefon: 250-222
internet: www.ketegyhaza.hu, e-mail: ketegyhaza@ketegyhaza.hu
(2) Az önkormányzat hivatalának elnevezése:
Kétegyháza Nagyközség Polgármesteri Hivatala
Székhelye: 5741 Kétegyháza, Fő tér 9.
Telefon: 250-222
3. § (1) Az önkormányzat hivatalos jelképei: a település címere és zászlója.
(2) Kétegyháza Nagyközség címere összetett pajzs alakú. Az öregpajzs vörös alapon arany szalagokkal haránt négyelt. A pajzsfő mezejében egy hétágú bárói arany korona, melynek abroncsa bíbor kövekkel, gyöngyei pedig kékek. A jobb oldali mezőben egy arany latin kereszt, a baloldali mezőben egy arany, három ívben végződő díszes körmeneti kereszt, amely a románság körében használatos. A csücskös talpú öregpajzs pajzstalpán egy arany pogácsa lebeg. A csücskös talpú reneszánsz pajzs kék mezejének zöld udvarán egy fegyverezett vörös nyelvű és karmú arany oroszlán lép, fordul és néz jobbra. A jobb mancsában egy arany markolatú ezüst pengéjű szablyát tart. Az oroszlán farka egy bojtban végződik. Az öregpajzson arany falkorona helyezkedik el, amely két végénél éri a pajzsot, hét bástyáján lőréssel van ellátva, ezek a korona ágait helyettesítik. A címer alatt egy kétszer hajtott arany szalag, a heraldikai jobboldali felirata „Kétegyháza”, baloldalon „Chitichaz” felirat.
(3) Kétegyháza Nagyközség zászlaja: a zászló (labarum függöny) kék színű (mérete 90 x 180 cm ) a felső harmadán a rúdra merőleges tengelyű címerrel, alsó harmadon Kétegyháza, alatta Chitchaz felirat arany színnel ívelten, alsó élén arany színű rojtozattal.
(4) Kétegyháza Nagyközség pecsétje kör alakú, körben “Kétegyháza Nagyközség Önkormányzata” felirattal.
(5) Kétegyháza Nagyközség címerének, zászlójának valamint pecsétjének használatát külön önkormányzati rendelet szabályozza.
4. § (1) Kétegyháza Nagyközség testvértelepülési kapcsolatot tart fenn a romániai Kisjenő településsel.
(2) A testvérvárosi kapcsolatot külön szerződés szabályozza.
az önkormányzat feladata, hatásköre
5. § (1) Az önkormányzat feladatai a közszolgáltatások körében:
1. a településrendezés és településfejlesztés,
2. az épített és természeti környezet védelme,
3. a lakásgazdálkodás,
4. a vízrendezés, csapadékvíz-elvezetés és csatornázás,
5. a köztemető fenntartása,
6. a helyi közutak és közterületek fenntartása,
7. a köztisztaság és településtisztaság biztosítása,
8. a helyi tűzvédelemről és a közbiztonság helyi feladatairól való gondoskodás,
9. közreműködés a helyi energiaszolgáltatásában,
10. közreműködés a foglalkoztatás megoldásában,
11. az óvodai nevelésről, az általános iskolai oktatásról és nevelésről, az egészségügyi és szociális ellátásról, valamint a gyermek- és ifjúsági feladatokról való gondoskodás,
12. közösségi tér biztosítása,
13. a közművelődési, a tudományos, a művészeti tevékenység és a sport támogatása,
14. a nemzetiségi és etnikai kisebbségek jogai érvényesítésének biztosítása,
15. az egészséges életmód közösségi feltételeinek elősegítése.
(2) Az önkormányzat önként vállalt feladatai
Az önként vállalt önkormányzati ügyet a képviselő-testület határozatában, rendeletében határozza meg. Ilyen feladata különösen:
1. a testvér települési és egyéb nemzetközi kapcsolatok fenntartása, fejlesztése,
2. idősek klubjának működtetése,
3. azon nem kötelező pénzbeli és természetbeli szociális és gyermekjóléti ellátások biztosítása, melyeket a képviselő-testület vonatkozó rendeletei megállapítanak,
6. § (1) Az önkormányzati feladatokat és hatásköröket a képviselő-testület és szervei, a polgármester, a képviselő-testület bizottságai és a polgármesteri hivatal látják el.
(2) A képviselõ-testület át nem ruházható hatáskörei:
a) rendeletalkotás,
b) szervezetének kialakítása és működésének meghatározása,
c) törvény által hatáskörébe utalt választás, kinevezés, megbízás, és ezek vonatkozásában a személyi alapbér meghatározása,
d) helyi népszavazás kiírása,
e) önkormányzati jelképek, kitüntetések és elismerő címek meghatározása, használatuk szabályozása, díszpolgári cím adományozása, valamint egyéb önkormányzati kitüntetések és díjak adományozása;
f) a gazdasági program, a költségvetés megállapítása, döntés a végrehajtásukról szóló beszámoló elfogadásáról,
g) a helyi adók megállapítása,
h) a településrendezési terv jóváhagyása,
i) hitelfelvétel,
j) kötvénykibocsátás,
k) közösségi célú alapítvány és alapítványi forrás átvétele és átadása,
l) önkormányzati társulás létrehozása, társuláshoz, érdekképviseleti szervezethez való csatlakozás,
m) megállapodás külföldi önkormányzattal való együttműködésről, nemzetközi önkormányzati szervezethez való csatlakozás,
n) intézmény alapítása, átszervezése, megszüntetése,
o) közterület elnevezése, emlékmű állítása,
p) eljárás kezdeményezése az Alkotmánybíróságnál,
q) állásfoglalás megyei önkormányzati intézmény átszervezéséről, megszüntetéséről, ellátási, szolgáltatási körzeteiről, ha a szolgáltatás a települést is érinti,
r) véleménynyilvánítás olyan ügyben, amelyben törvény az érdekelt önkormányzat álláspontjának a kikérését írja elő,
s) a települési képviselő, a polgármester összeférhetetlenségi ügyében való döntés; az Ötv. 33/A § (2) bekezdésének b) pontjában meghatározott hozzájárulással kapcsolatos döntés;
t) a vagyonnyilatkozati eljárással kapcsolatos döntés,
u) amit törvény a képviselő-testület át nem ruházható hatáskörébe utal,
Az átruházott hatáskör tovább nem ruházható.
(3) Az átruházott hatáskör jogosultja az átruházott hatáskör gyakorlásáról folyamatosan beszámolni köteles. A képviselő-testület az átruházott hatáskör gyakorlásához utasítást adhat, az átruházott hatáskörben hozott döntés végrehajtását felfüggesztheti, a döntést megsemmisítheti, ill. az átruházott hatáskört visszavonhatja.
A képviselő-testület működése
7. § (1) A képviselő-testület tagjainak száma 12 fő. A képviselő-testület tagjainak névsorát az Szmsz. 1. sz. melléklete tartalmazza.
(2) A képviselő-testület a munkaterv alapján, ill. szükség szerint, de évente legalább 6 ülést tart.
A munkaterv
8. § (1) A képviselő-testület éves munkaterv alapján működik, melyet maga hagy jóvá és szükség szerint módosít. A munkaterv-tervezetet a polgármester terjeszti a képviselő-testület elé.
(2) A polgármester a tervezet elkészítése során kikéri:
a) a helyi önkormányzat képviselőinek,
b) a bizottságok,
c) a nemzeti és etnikai kisebbségi önkormányzatok,
d) a pártok, az egyesületek, az érdekvédelmi- és képviseleti szervek helyi szervezeteinek,
e) az önkormányzat intézményeinek véleményét és javaslatát.
(3) A munkatervnek tartalmaznia kell:
a) a képviselő-testületi, továbbá a bizottsági ülések tervezett időpontját,
b) a napirendi pont megnevezését és annak előadóit,
c) az írásos előterjesztés leadásának határidejét,
d) a napirendi ponthoz meghívandók nevét.
(4) A munkatervben meg kell jelölni azokat a napirendi pontokat, amelyek előkészítésekor közmeghallgatást vagy egyéb fórumot kell tartani.
(5) A munkatervben meg kell határozni, hogy
a) mely napirendeket kell bizottságnak,
b) mely napirendet kell a polgármesternek, illetőleg a jegyzőnek előterjeszteni bizottsági állásfoglalásokkal együtt.
A képviselő-testület összehívása
9. § (1) A képviselő-testület ülését a polgármester, vagy az alpolgármester hívja össze.
(2) Rendkívüli ülést kell összehívni a települési képviselők legalább egynegyedének vagy a képviselő-testület bizottságának a napirendet, és az okot is tartalmazó írásbeli indítványára.
(3) A képviselő-testület ülését általában a községháza dísztermében, keddi napon 15 órai kezdettel tartja. Indokolt esetben az ülés kivételesen máshol is megtartható, illetőleg más időpontra is összehívható.
(4) A képviselő-testület a nyári szabadságolások miatt július 1. és augusztus 30. között ülésszünetet tart. Az ülésszünet alatt halaszthatatlan ügyekben – az át nem ruházható döntések kivételével – a polgármester jár el utólagos beszámolási kötelezettség mellett.
A meghívó
10. § (1) A meghívót és az előterjesztéseket írásos és elektronikus formában úgy kell kiküldeni, hogy azokat a képviselők, meghívottak és az érintettek az első bizottsági ülés előtt legalább 5 nappal kézhez kapják. Rendkívüli képviselő-testületi ülés összehívása esetén e szabályoktól el lehet térni.
(2) A meghívót a polgármester írja alá.
(3) A meghívónak tartalmaznia kell:
a) az ülés helyét, időpontját,
b) a javasolt napirendet,
c) a napirendi pontok előadóit.
(4) Az ülésre tanácskozási joggal meg kell hívni:
a) a jegyzőt,
b) az országgyűlési képviselőt,
c) a kisebbségi önkormányzatok elnökeit,
d) a bizottságok nem képviselő tagjait,
e) a polgármesteri hivatal érintett szakembereit, továbbá az önkormányzat intézményeinek vezetőit
f) az önkormányzat könyvvizsgálóját,
(5) A képviselő-testületi ülés időpontjáról a település lakosságát a meghívónak a Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján történő kifüggesztésével, valamint a honlapon és a televíziós képújságban való megjelentetésével kell értesíteni.
(6) A képviselő-testületi ülésekről jelenléti ívet kell vezetni.
Az előterjesztés
11. § (1) Elnevezésére tekintet nélkül előterjesztésnek minősül a képviselő-testület elé terjesztett minden olyan írásbeli dokumentum, amely határozati javaslatot tartalmaz vagy döntést igényel.
(2) Az előterjesztést írásban kell benyújtani, kivéve egyszerűbb megítélésű ügyekben a bizottsági véleményezést nem igénylő elterjesztéseket, amelyeket írásban vagy szóban lehet előterjeszteni.
(3) Az előterjesztések előkészítőit, és az előterjesztéseket megtárgyaló szakbizottságokat a polgármester, illetőleg a jegyző jelöli ki. A bizottság a javasoltakon túl bármelyik előterjesztést felveheti napirendjére.
(4) A képviselő-testület ülése elé kerülő előterjesztések elkészítésének részletes eljárási rendjét, az ahhoz kapcsolódó határidőket a Polgármesteri Hivatal Szervezeti és Működési Szabályzata tartalmazza.
(5) A képviselő-testületnek előterjesztést nyújthat be:
a) a polgármester,
b) a jegyző (a Polgármesteri Hivatal és a rendeletek tekintetében, illetve a polgármester vagy a testület megbízása alapján);
c) a bizottság (az általa felügyelt ágazat vonatkozásában);
d) a polgármesterrel és a jegyzővel történt előzetes egyeztetés után az önkormányzati, ill. nem önkormányzati szerv (intézmény, társadalmi szervezet) vezetője.
A költségvetési rendeletet a polgármester és a jegyző együttesen terjesztik a képviselő-testület elé.
(6) Az előterjesztés két részből áll.
a) Az első rész tartalmazza:
- a témával kapcsolatos korábbi testületi döntést és annak végrehajtását,
- a döntéshez szükséges információkat, a javasolt döntés indokait, annak várható hatását,
- az esetleges szakértői véleményeket,
- az előterjesztés fejrészén fel kell tüntetni a napirend sorszámát, valamint a döntéshez szükséges szavazati arányt.
b) A második rész tartalmazza a határozati javaslatot, a végrehajtásért felelős személy vagy személyek megnevezését, a határidők, részhatáridők megjelölését.
12. § (1) Jelentősebb gazdasági döntések előtt a vonatkozó jogszabályok értelmében ki kell kérni a gazdasági kamarák és az érdekképviseleti szervek véleményét. E szervek eltérő véleményéről az előterjesztésben vagy a vita megkezdése előtt tájékoztatni kell a képviselő-testületet.
(2) A fő napirend szerinti előterjesztést a tárgya szerint illetékes bizottság megtárgyalja.
A képviselő-testület ülése, az ülésvezetés szabályai
13. § (1) A képviselő-testület ülése nyilvános, azon bármely állampolgár részt vehet, kérdést tehet fel és hozzászólhat.
(2) A képviselő-testület zárt ülést tart:
a) választás, kinevezés, felmentés, vezetői megbízatás adása, illetőleg visszavonása, fegyelmi eljárás megindítása, fegyelmi büntetés kiszabása és állásfoglalást igénylő személyi ügy tárgyalásakor, ha az érintett a nyilvános tárgyalásba nem egyezik bele;
b) önkormányzati, hatósági, összeférhetetlenségi és kitüntetési ügy, valamint vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás tárgyalásakor.
(3) Zárt ülést rendelhet el a vagyonával való rendelkezés és az általa kiírt pályázat tárgyalásakor, ha a nyilvános tárgyalás üzleti érdeket sértene.
Ebben az esetben a zárt ülés elrendeléséhez minősített többségű szavazat szükséges.
14. § (1) A képviselő-testület ülését a polgármester, akadályoztatása esetén az alpolgármester, együttes akadályoztatásuk esetén az Ügyrendi Bizottság elnöke vezeti.
(2) A polgármester a testületi ülés vezetése során:
a) megállapítja, hogy képviselő-testület ülését az Szmsz. szerint hívták-e össze,
b) megállapítja az ülés határozatképességét, felkéri a jegyzőkönyv hitelesítőket,
c) előterjeszti, szavazásra bocsátja az ülés napirendi javaslatát,
d) tájékoztatást ad az előző testületi ülés óta történt fontosabb eseményekről,
e) ismerteti az átruházott hatáskörben hozott döntéseket,
f) napirendi pontonként vezeti a vitát, szavazásra bocsátja a döntési javaslatokat,
g) biztosítja a tanácskozás zavartalan rendjét.
(3) A képviselő-testület a napirendről külön - számozás és formaszerű határozat nélkül - dönt.
(4) Az ülés során bármely képviselő javaslatot tehet valamely következő képviselő-testületi ülésen tárgyalandó napirendre, annak előterjesztőjére.
A vita
15. § (1) A polgármester a vita megkezdése előtt biztosítja, hogy:
a) az előterjesztő szóbeli kiegészítést tehessen,
b) a képviselők és a tanácskozási joggal meghívottak, valamint a nyilvános ülésen résztvevő állampolgárok az előterjesztőhöz kérdést intézhessenek.
A képviselő-testület hatáskörébe tartozó választás, kinevezés esetén a jelölést a javaslattevő írásban nyújtja be, csatolva a javasolt személy elfogadó nyilatkozatát. Ez utóbbi a vita megkezdése előtt szóban is pótolható.
(2) A vita az illetékes bizottság véleményének ismertetésével kezdődik, majd az előterjesztéssel kapcsolatos álláspontját hozzászólásában bármelyik képviselő részletesen kifejtheti, illetve távolléte esetén írásban is benyújthatja, melynek tartalmát a polgármestert ismerteti.
(3) A felszólalásokra a jelentkezés sorrendjében kerülhet sor.
(4) A képviselők módosító javaslataikat a vita lezárásáig megváltoztathatják, azt a szavazás megkezdéséig bármikor visszavonhatják.
(5) A vita lezárása után a napirendi pont előadója válaszolhat a hozzászólásokra.
(6) A vita során, illetve a döntéshozatal előtt a jegyzőnek szót kell adni, ha a javaslat törvényességét illetően észrevételt kíván tenni.
(7) A szavazást követően a napirendi ponthoz újabb hozzászólásnak helye nincs.
A szavazás
19. § (1) A képviselő-testület döntéseit rendszerint nyílt szavazással hozza.
(2) Titkos szavazást tarthat mindazokban az ügyekben, amelyekben zárt ülést köteles tartani, ill. zárt ülést tarthat. A titkos szavazás szavazólapon bonyolítható le az Ügyrendi Bizottság közreműködésével. A titkos szavazásról külön jegyzőkönyv készül.
20. § (1) Név szerinti szavazást kell tartani, ha arról a képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel határoz. A név szerinti szavazást bármelyik képviselő-testületi tag kezdeményezheti.
(2) Név szerinti szavazást tartani ügyrendi kérdésben nem lehet.
(3) Névszerinti szavazás esetén a jegyző egyenként olvassa a képviselők nevét, akik a nevük felsorolásakor hangosan szavaznak (igen, nem, tartózkodás).
21. § (1) A képviselő-testület döntéshozatalából kizárható az a képviselő (polgármester), akit, vagy akinek a hozzátartozóját az ügy személyesen érinti.
(2) A képviselő (polgármester) köteles bejelenteni a személyes érintettséget. A kizárásról az érintett képviselő kezdeményezésére, vagy bármely képviselő javaslatára a képviselő-testület dönt. A kizárt képviselőt a határozatképesség szempontjából jelenlévőnek kell tekintetni.
22. § (1) A határozati javaslatokat a polgármester - eltérő indítvány hiányában - egyenként, az előterjesztés szerinti sorrendben bocsátja szavazásra úgy, hogy először a módosító indítványokat kell megszavaztatni, azok elhangzásának sorrendjében. Amennyiben a határozati javaslat több pontból áll, illetve egy-egy pont több választási lehetőséget tartalmaz, e bekezdés rendelkezéseit pontonként, illetve változatonként kell alkalmazni.
(2) A polgármester a módosító indítványokat a végszavazás megkezdése előtt szó szerint ismerteti.
(3) A több változatot tartalmazó javaslatokra történő szavazásra az eredeti előterjesztés szerinti szavazati arány vonatkozik.
(4) A szavazás kézfelemeléssel történik.
23. § (1) Szavazategyenlőség vagy eredménytelen szavazás esetén ugyanazon képviselő-testületi ülésen, ugyanazon napirendi pont kapcsán előterjesztett határozati javaslatot még egy alkalommal szavazásra lehet bocsátani, amennyiben ezt a képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel megszavazza.
Eredménytelen a szavazás, amennyiben sem az „igen”, sem a „nem” szavazatok száma nem éri el a döntéshez szükséges többséget.
(2) A szavazás során született eredményes döntést ugyanazon képviselő-testületi ülésen csak egy esetben, és csak akkor lehet megváltoztatni, ha a képviselő-testület a tárgyat minősített többséggel újra napirendre tűzi, és a korábbi döntést hatályon kívül helyezi.
(3) Amennyiben több indítvány (határozati javaslat) is megkapja a határozat meghozatalához szükséges szavazatot, közülük a több igen szavazatot kapott indítványt kell érvényes döntésnek tekinteni.
24. § (1) A képviselő-testület a döntéseit általában egyszerű szótöbbséggel hozza, melyhez a jelen lévő képviselők több mint felének a szavazata szükséges.
(2) Minősített többség - a megválasztott képviselő-testületi tagok több mint felének a szavazata - szükséges:
a) a 6. § (2) bekezdés a-l. pontjaiban foglalt ügyekben,
b) a képviselő döntéshozatalból való kizárásához,
c) a zárt ülés elrendeléséhez,
d) olyan határozathozatalhoz, amely önkormányzati rendelet módosítását vonja maga után, vagy következő évi (évekbeli) pénzügyi elkötelezettséget tartalmaz,
e) a képviselő-testület hatáskörének átruházásához,
f) eredményes döntéssel záruló napirendi pont ugyanazon ülésen történő ismételt napirendre tűzéséhez
g) a képviselő-testület megbízatásának lejárta előtti feloszlatás kimondásához,
h) az Ötv. szerint a polgármester tisztségének megszüntetése érdekében a polgármester elleni kereset benyújtásához,
j) jogszabályokban előírt egyéb esetekben.
A képviselő-testület döntései
25. § A képviselő-testület határozatot hoz és rendeletet alkot.
A határozat
26. § (1) A képviselő-testület jegyzőkönyvi rögzítéssel, számozás és formaszerű határozat nélkül dönt:
a) a napirend meghatározásáról, sürgősségi indítvány felvételéről,
b) ügyrendi kérdésekről.
27. § (1) A képviselő-testület számozott, formaszerű határozata tartalmazza a testület döntését szószerinti megfogalmazásban, valamint a végrehajtás határidejét és a végrehajtásért felelős személy megnevezését.
(2) A határozat megjelölése:
“(a határozat sorszáma évenként újra kezdve (zárt ülés esetén “-z” jelzéssel)/az évszám arab számmal, zárójelben: a hónap római számmal, a nap arab számmal) számú határozat” – alatta a tárgy megnevezésével.
(3) A képviselő-testület hatósági határozatára a Közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. tv. rendelkezéseit kell alkalmazni.
(4) A képviselő-testület nyílt ülésén elfogadott határozatok megtekinthetők a Polgármesteri Hivatal titkárságán, a Könyvtárban és az önkormányzat www.ketegyhaza.hu című internetes honlapján.
A határozatok végrehajtása
28. § (1) A lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról havonta írásos beszámolót kell a képviselő-testület elé terjeszteni, melynek elkészíttetéséről a jegyző gondoskodik.
(2) A határozat végrehajtásáról a határidő lejártát követő képviselő-testületi ülésen kell beszámolni. Ha a határozatot azonnal végre kell hajtani, a végrehajtásról vagy annak helyzetéről a következő testületi ülésen kell számot adni.
(3) A beszámolónak tartalmaznia kell:
a) a lejárt határidejű határozat szövegét,
b) a határozat végrehajtásáért felelős személy nevét, beosztását,
c) a határozat végrehajtása során tett intézkedések lényegét, azok eredményét,
d) a végrehajtás akadályait, annak okait.
A rendelet
29. § (1) A képviselő-testület rendeletet alkot:
a) a szervezeti és működési szabályzatról,
b) a települési képviselőnek, a bizottság elnökének és tagjának, a tanácsnoknak a törvény keretei között történő tiszteletdíj és természetbeni juttatás megállapításáról,
c) a helyi népszavazás és népi kezdeményezés feltételeinek és eljárási rendjének megállapításáról,
d) az önkormányzat vagyonáról, a vagyonnal való gazdálkodás szabályairól és annak eljárási rendjéről, az éves költségvetési tervről és a költségvetés végrehajtásáról szóló beszámolóról,
e) a helyi adókról,
f) a helyi kitüntetésekről, címekről és azok odaítélésének rendjéről,
g) az önkormányzat jelképeiről és azok használatáról,
h) törvényi előírás alapján, illetve, ha azt a helyi társadalmi viszonyok megkívánják.
(2) Rendelet alkotását kezdeményezheti:
a) a polgármester, alpolgármester, a települési képviselő,
b) a jegyző,
c) a képviselő-testület bizottsága,
d) a kisebbségi önkormányzat.
(3) A rendelet-tervezetet a jegyző készíti elő. A tervezetet (indokolásával együtt) a tárgya szerint illetékes bizottság megtárgyalja, az Ügyrendi Bizottság jogi szempontból megvizsgálja. Az előkészítés során ki kell kérni az érintett szakemberek véleményét.
(4) A rendelet hiteles, végleges szövegét a jegyző szerkeszti meg. A rendeletet a polgármester és a jegyző írja alá.
(5) A rendeletek megtekinthetők a Polgármesteri Hivatal titkárságán, a Könyvtárban és az önkormányzat www.ketegyhaza.hu című internetes honlapján.
30. § (1) A rendelet megjelölése:
“Kétegyháza Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének (a rendelet sorszáma évenként újra kezdve/az évszám arab számmal, zárójelben a kihirdetés napja: hónap római számmal, nap arab számmal) sz. RENDELETE” - alatta a tárgy megjelölésével.
(2) A rendelet kihirdetése a polgármesteri hivatalban erre a célra rendszeresített hirdetőtáblán kifüggesztéssel történik. A rendelet hivatalos szövegét legalább 15 napig kifüggesztve kell tartani. A kifüggesztés tényéről nyilvántartást kell vezeti.
(3) A hatályba lépett rendeletről a helyi kábeltelevízió útján a lakosságot tájékoztatni kell.
(4) A rendeletet megalkotó képviselő-testületi ülés időpontját a rendeleten fel kell tüntetni.
31. § (1) A rendelet egy példányát a jegyző megküldi a képviselő-testület tagjainak, a rendelet alkalmazása szempontjából érintett szerveknek, és önkormányzati intézmények vezetőinek, valamint a rendeletalkotás kezdeményezőjének.
(2) A hatályos rendeletek jegyzékének naprakészségéről a jegyző gondoskodik. A jegyzék a Polgármesteri Hivatal titkárságán megtekinthető.
(3) Az önkormányzati rendeletek hatályos gyűjteményét minden választási ciklus első évében el kell készíteni. A rendeletek hatályosulását választási ciklusonként egyszer felül kell vizsgálni.
A jegyzőkönyv
32. § (1) A képviselő-testület üléséről jegyzőkönyvet kell készíteni. A jegyzőkönyv elkészítéséről a jegyző gondoskodik.
(2) A jegyzőkönyv tartalmazza:
a) az ülés helyét, időpontját,
b) a megjelent képviselők nevét,
c) az ülésen tanácskozási joggal résztvevők nevét,
d) az ülés megnyitásának időpontját,
e) az elfogadott napirendet,
f) napirendi pontonként az előadó és a felszólalók nevét, a kérdések, válaszadások, hozzászólások lényegét,
g) a szavazás számszerű eredményét és a határozat szószerinti szövegét,
h) külön indítványra a kisebbségi véleményt.
(3) A jegyzőkönyv archiválandó példányához a jelenléti ívet, az írásbeli előterjesztéseket, az elfogadott határozatok mellékleteit és a megalkotott rendeleteket kell csatolni.
33. § (1) A jegyzőkönyv három példányban készül. A jegyzőkönyv egy-egy példányát meg kell küldeni a Könyvtárnak és a Közigazgatási Hivatal Békés Megyei Kirendeltsége vezetőjének a képviselő-testületi ülést követő 15 napon belül.
(2) A zárt ülésről külön jegyzőkönyv készül. E jegyzőkönyvbe a képviselő-testület tagjain, a jegyzőn, a közigazgatási hivatal illetékes ügyintézőjén kívül csak az tekinthet be, akit a napirend, illetőleg a tárgyalt ügy személyesen érint. A zárt ülés jegyzőkönyvébe való betekintést a jegyző engedélyezi.
(3) A képviselő-testület ülésének jegyzőkönyvei és az azokhoz tartozó mellékletek – a zárt ülésre vonatkozó jegyzőkönyvek és mellékletek kivételével – megtekinthetők a Polgármesteri Hivatal titkárságán, a Könyvtárban, valamint az önkormányzat www.ketegyhaza.hu című internetes honlapján.
34. § (1) A képviselő-testület üléséről hangfelvétel készül. A hangfelvétel készítésének, kezelésének, tárolásának, megőrzésének, valamint az arról való másolat készítésének szabályait külön jogszabály állapítja meg.
(2) A zárt ülésről készült hangfelvételre nézve a 33. § (2) bekezdésében foglaltak értelemszerűen irányadók.
A TELEPÜLÉSI KÉPVISELŐ
35. § A települési képviselők a képviselő-testület alakuló ülésén a következő szövegű esküt teszik:
"Én ... (név) ... esküszöm, hogy hazámhoz, a Magyar Köztársasághoz, annak népéhez hű leszek. Az alkotmányt és az alkotmányos jogszabályokat megtartom, az állami és a szolgálati titkot megőrzöm, megbizatásomhoz híven, pártatlanul, lelkiismereten járok el, és a legjobb tudásom szerint, minden igyekezetemmel Kétegyháza javát szolgálom. (Az esküt tevő meggyőződése szerint:) Isten engem úgy segéljen.”
36. § (1) A települési képviselők jogai és kötelességei azonosak.
(2) A képviselő főbb jogai:
a) részt vehet a képviselő-testület döntéseinek előkészítésében, végrehajtásuk szervezésében és ellenőrzésében;
b) a képviselő-testület ülésén önkormányzati ügyekben felvilágosítást kérhet, amelyre az ülésen – vagy legkésőbb 15 napon belül írásban – érdemi választ kell adni;
c) kérésére az írásban is benyújtott hozzászólását a jegyzőkönyvhöz kell mellékelni, illetőleg a véleményét szó szerint rögzíteni kell a jegyzőkönyvben;
d) tanácskozási joggal részt vehet bármely bizottság ülésén, javasolhatja a bizottság elnökének a bizottság feladatkörébe tartozó ügy megtárgyalását, amelyet a bizottság legközelebbi ülése elé kell terjeszteni és tárgyalására a települési képviselőt meg kell hívni;
e) kezdeményezheti, hogy a képviselő-testület vizsgálja felül bizottságának, a polgármesternek, – a képviselő-testület által átruházott – önkormányzati ügyben hozott döntését;
f) megbízás alapján képviselheti a képviselő-testületet;
g) a képviselő-testület hivatalától igényelheti a képviselői munkájához szükséges tájékoztatást, ügyviteli közreműködést. Közérdekű ügyben kezdeményezheti a hivatal intézkedését. Az írásos kezdeményezésre a hivatal 15 napon belül érdemi választ köteles adni;
h) a jegyzőn keresztül betekintési joga van a hivatal munkájába;
i) a képviselő a köz érdekében végzett munkájáért megbízatása idejére a képviselő-testület által megállapított tiszteletdíjra jogosult, melyet külön önkormányzati rendelet állapít meg meg.
(3) A képviselő főbb kötelességei:
a) a település egészéért vállalt felelősséggel képviseli választóinak érdekeit;
b) olyan magatartást tanúsítani, amely méltóvá teszi a közéleti tevékenységre, a választók bizalmára;
c) kapcsolatot tartani körzetének választópolgáraival, a különböző önszerveződő lakossági közösségekkel;
d) tevékenyen részt venni a képviselő-testület munkájában;
e) felkérés alapján részt venni a testületi ülések előkészítésében, a különböző vizsgálatokban;
f) személyes érintettségét bejelenteni;
g) a képviselő-testületi ülésről való távolmaradását és annak indokát a polgármesternek, a bizottsági ülésről való távolmaradását és annak indokát a bizottság elnökének előzetesen bejelenteni (igazolt távollét);
h) a tudomására jutott állami, szolgálati, üzleti- és magántitkot megőrizni (képviselői mandátumának lejártát követően is).
A tanácsnok
37. § (1) A képviselő-testület munkáját tanácsnok segíti.
(2) A tanácsnok a felügyelete alatt álló ügyekben véleményezi a képviselő-testület, illetőleg a bizottság elé kerülő előterjesztéseket.
(3) A tanácsnok köteles az általa felügyelt területen végzett tevékenységéről a polgármestert szóban tájékoztatni, a képviselő-testületnek választási ciklusonként legalább egy alkalommal írásban beszámolni.
(4) A tanácsnok külön önkormányzati rendeletben megállapított tiszteletdíjra jogosult.
A KÉPVISELŐ-TESTÜLET BIZOTTSÁGAI
38. § (1) A képviselő-testület választja meg a bizottságait, és határozza meg azok szervezetét, működési rendjét.
(2) A bizottság elnökét és tagjainak több mint a felét a települési képviselők közül kell választani.
(3) A képviselő-testület az alábbi állandó bizottságokat alakítja meg:
1. Ügyrendi Bizottság:
tagjainak száma: 5 fő, melyből 3 fő képviselő,
2. Pénzügyi Bizottság:
tagjainak száma: 5 fő, melyből 3 fő képviselő,
3. Egészségügyi és Szociális Bizottság:
tagjainak száma: 7 fő, melyből 4 fő képviselő,
4. Oktatási és Közművelődési Bizottság:
tagjainak száma: 7 fő, melyből 4 fő képviselő,
5. Településfejlesztési, Környezetvédelmi és Mezőgazdasági Bizottság:
tagjainak száma: 7 fő, melyből 4 fő képviselő,
6. Lakossági Kapcsolatok, Kisebbségi és Sport Bizottság:
tagjainak száma: 5 fő, melyből 3 fő képviselő,
(4) A bizottság képviselő és nem képviselő tagjainak jogai és kötelezettségei a bizottsági működéssel összefüggésben azonosak.
(5) A bizottság nem képviselő tagjai megválasztásukat követően a képviselő-testület előtt esküt tesznek. Az eskü szövege megegyezik a képviselői eskü szövegével. Amennyiben a tag az eskütételen nem jelenik meg, későbbi időpontban, a polgármester előtt teszi le az esküt.
(6) A bizottság tagjai bizottsági munkájukkal kapcsolatban megbízatásuk idejére tiszteletdíjban részesülnek, melyet külön önkormányzati rendelet állapít meg.
39. § (1) A bizottság - feladatkörében eljárva - előkészíti a képviselő-testület döntéseit, szervezi és ellenőrzi a döntések végrehajtását.
(2) A képviselő-testület határozza meg azokat az előterjesztéseket, amelyeket bizottság nyújt be, továbbá, amely előterjesztések bizottsági állásfoglalással együtt nyújthatók be a képviselő-testületnek.
(3) A képviselő-testület döntési jogot adhat és önkormányzati rendeletben hatósági hatáskört állapíthat meg bizottságának, a bizottság döntéseit felülvizsgálhatja, megsemmisítheti, végrehajtásukat felfüggesztheti.
(4) A bizottságok tagjainak névsorát az Szmsz. 2. sz. melléklete tartalmazza.
(5) A bizottságok feladat- és hatáskörét - beleértve az átruházott feladatokat és hatásköröket is - az Szmsz. 3. sz. melléklete tartalmazza.
(6) Az átruházott hatáskör címzettje jogosult az ügyet a képviselő-testület elé terjeszteni.
40. § (1) A bizottságok ügyviteli feladatait a polgármesteri hivatal látja el. Az ügyviteli feladatok részletes leírását a Polgármesteri Hivatal Szervezeti és Működési Szabályzata tartalmazza.
(2) A bizottság ülését az elnök, akadályoztatása esetén a képviselő bizottsági tagok közül általa felkért személy hívja össze és vezeti. A bizottság ülését össze kell hívni:
a) képviselő-testület döntése alapján,
b) a polgármester, az alpolgármester, a jegyző indítványára,
c) a tanácsnok indítványára,
d) továbbá ha a képviselő-testületi tagok legalább ¼-e, vagy legalább két bizottsági tag írásban indítványozza.
(3) A bizottságok belső működésük részletes szabályait az Szmsz. és az Ötv. keretei között maguk állapítják meg. A bizottság működésével kapcsolatos szervezési és adminisztratív feladatokat a jegyző által kinevezett bizottsági titkár látja el.
(4) A bizottságok munkaterv alapján, ill. szükség szerint üléseznek. A munkaterv összeállításánál figyelembe kell venni a képviselő-testület munkatervét.
A bizottságok munkatervüket maguk állapítják meg.
(5) A bizottság együttes ülést kezdeményezhet más bizottsággal. Az együttes ülés tartásáról és vezetéséről az érdekelt bizottságok elnökei döntenek.
A bizottságok határozatképességét és a döntéshez szükséges szavazati arányt külön bizottságonként kell vizsgálni. A bizottság ülését az ügy(ek) tárgya szerint leginkább illetékes bizottság elnöke vezeti.
(6) A bizottság határozatképességére és határozathozatalára a képviselő-testületre vonatkozó szabályokat kell értelemszerűen alkalmazni.
(7) A bizottság zárt ülést tart ill. tarthat azokban az ügyekben, amelyeket a képviselő-testület is zárt ülésen tárgyal ill. tárgyalhat.
(8) A bizottsági tag személyes érintettségére és kizárására a 21. §-ban foglaltak az irányadók azzal az eltéréssel, hogy a tag kizárásáról a bizottság, a bizottság elnöke esetén a polgármester dönt.
(9) A bizottságok választási ciklusonként egy alkalommal beszámolnak a képviselő-testületnek a végzett tevékenységükről.
41. § A képviselő-testület meghatározott feladat ellátására ideiglenes bizottságot alakíthat. Az ideiglenes bizottságra az állandó bizottságok működésére vonatkozó szabályokat kell értelemszerűen alkalmazni.
42. § (1) A bizottság üléséről jegyzőkönyv készül. A jegyzőkönyv egy példányát a bizottság titkára a bizottsági ülést követő 15 napon belül a bizottság elnökének megküldi.
(2) A bizottság üléséről készült – a bizottsági határozatokat tartalmazó – jegyzőkönyi kivonatot a jegyző megküldi:
a) a képviselő-testület tagjainak;
b) az adott bizottság külsős tagjainak;
c) a végrehajtásért felelős személynek.
(3) A bizottság üléseiről készült jegyzőkönyvre nézve a képviselő-testületi ülés jegyzőkönyvére vonatkozó szabályokat értelemszerűen alkalmazni kell azzal az eltéréssel, hogy – a bizottság üléséről digitálisan rögzített és archiválásra kerülő hangfelvétel alapján – rövidített jegyzőkönyv készül. A papír alapú jegyzőkönyv a költségvetési rendelet és az átruházott hatáskörbe tartozó előterjesztések tárgyalásának tömör leírásán felül elsősorban a módosító javaslatokat, a meghozott határozatokat és az azokra vonatkozó szavazási eredményeket tartalmazza. A bizottság elnökének kérésére ettől el lehet térni.
A polgármester, az alpolgármester, a jegyző
A polgármester
43. § (1) A polgármester megbízatását főállásban látja el. Feladatait a képviselő-testület, hatósági hatáskörét törvény, vagy annak felhatalmazása esetén kormányrendelet állapítja meg.
(2) A polgármesternek a képviselő-testület működésével összefüggő feladatai különösen:
a) segíti a képviselők munkáját,
b) összehívja és vezeti a képviselő-testület üléseit,
c) képviseli az önkormányzatot,
d) szervezi a településfejlesztést és a közszolgáltatásokat,
e) biztosítja a helyi hatalom demokratikus gyakorlását, a közakarat érvényesülését, melynek keretében:
- gondoskodik a testület működésének nyilvánosságáról, helyi fórumok szervezéséről,
- támogatja a lakosság önszerveződő közösségeit,
- kapcsolatot tart a helyi pártok és társadalmi szervezetek, egyesületek, civil szerveződések vezetőjével, kisebbségi önkormányzatok testületeivel.
f) ha a képviselő-testület döntését az önkormányzat érdekeit sértőnek tartja, ugyanazon ügyben egy alkalommal kezdeményezheti a döntés ismételt megtárgyalását. A kezdeményezést az ülést követő három napon belül nyújthatja be, a testület a benyújtás napjától számított 15 napon belül dönt.
g) a közoktatási törvény 102. § (12) bekezdésében foglalt kilenctagú bizottság fenntartót érintő három tagja tekintetében, az önkormányzatot a tanácsnokkal, valamint az Oktatási és Közművelődési Bizottság elnökével együtt képviseli.
(3) A polgármesternek a bizottságok működésével összefüggő főbb feladatai:
a) indítványozza a bizottságok összehívását,
b) részt vesz az előterjesztések bizottsági megtárgyalásának kijelölésében,
c) felfüggesztheti a bizottság határozatának végrehajtását, ha az ellentétes a képviselő-testület döntésével, vagy sérti az önkormányzat érdekeit.
A felfüggesztett határozatról a képviselő-testület a következő ülésén dönt.
(4) A polgármesternek a polgármesteri hivatal működésével összefüggő főbb jogosítványai:
a) a képviselő-testület döntései szerint és saját önkormányzati jogkörében irányítja a polgármesteri hivatalt,
b) a jegyző javaslatainak figyelembevételével meghatározza a hivatal feladatait az önkormányzati munka szervezésében, a döntések előkészítésében és végrehajtásában,
c) dönt a jogszabályok által hatáskörébe utalt államigazgatási ügyekben, hatósági jogkörökben és átruházott hatáskörökben,
d) a jegyző javaslatára figyelemmel előterjesztést nyújt be a képviselő-testületnek a polgármesteri hivatal belső szervezeti tagozódásának, munkarendjének, valamint ügyfélfogadási rendjének meghatározására,
e) gyakorolja az egyéb munkáltatói jogokat a jegyző és az önkormányzati intézmények vezetőinek tekintetében.
(5) A polgármesterre átruházott hatáskörök jegyzékét az Szmsz. 4. sz. melléklete tartalmazza.
(6) A polgármester illetményére, jutalmazására - a jogszabályi keretek között - az Ügyrendi Bizottság tesz javaslatot.
Az alpolgármester
44. § A képviselő-testület a polgármester munkájának segítésére egy társadalmi megbízatású alpolgármestert választ.
A jegyző
45. § (1) A polgármesteri hivatalt a jegyző vezeti.
(2) A jegyző gondoskodik az önkormányzat működésével kapcsolatos feladatok ellátásáról:
a) előkészíti a képviselő-testület ülését, a bizottságok elé kerülő előterjesztéseket,
b) ellátja a képviselő-testület, a bizottságok szervezési, ügyviteli tevékenységével kapcsolatos feladatokat,
c) tanácskozási joggal részt vesz a képviselő-testület, a bizottságok ülésein,
d) az előterjesztés vitájában törvényességi észrevételt tehet mind a tanácskozás alatt, mind a szavazás előtt,
e) gondoskodik a testületi ülés jegyzőkönyvének elkészítéséről, melyet a polgármesterrel együtt aláír,
f) rendszeresen tájékoztatja a polgármestert, a képviselőket az önkormányzatokat érintő jogszabályokról, a polgármesteri hivatal munkájáról és az ügyintézésről,
g) köteles jelezni a képviselő-testületnek, a bizottságnak, ha döntésüknél jogszabálysértést észlel.
(3) A jegyző egyéb főbb feladatai:
a) döntésre előkészíti a polgármester hatáskörébe tartozó államigazgatási ügyeket,
b) ellátja a hatáskörébe utalt államigazgatási feladatokat és hatásköröket, hatósági jogköröket,
c) dönt a hatáskörébe tartozó ügyekben,
d) feladat- és hatáskörében eljárva szabályozza a kiadmányozás rendjét,
e) gyakorolja a munkáltatói jogokat a hivatal köztisztviselői tekintetében.
f) ellátja a közigazgatási tevékenység egyszerűsítésével, korszerűsítésével összefüggő feladatokat.
A POLGÁRMESTERI HIVATAL
46. § (1) A képviselő-testület Polgármesteri Hivatal elnevezéssel egységes hivatalt hoz létre.
(2) A polgármesteri hivatal jogi személy, költségvetési szerv. A hivatal működéséhez szükséges pénzügyi előirányzatokat az önkormányzat költségvetése határozza meg és biztosítja.
(3) A polgármesteri hivatal munkaideje:
- hétfőtől csütörtökig: 7.30-tól - 16.00 óráig,
- pénteken: 7.30-tól – 13.00 óráig.
47. § A polgármesteri hivatal a jogszabályok, továbbá a kiadmányozás rendjéről szóló és egyéb belső szabályzatok alapján látja el feladatait.
Ennek keretében:
a) előkészíti a feladatkörébe tartozó ügyekben a képviselő-testület döntéseit,
b) végrehajtja, illetve szervezi a képviselő-testület és a bizottságok döntéseit,
c) megvizsgálja és intézi a képviselők interpellációit,
d) ellátja a bizottságok tevékenységével összefüggő ügyviteli feladatokat,
e) szakemberei tanácskozási joggal részt vesznek a képviselő-testület és a bizottságok ülésein.
48. § (1) A Polgármesteri Hivatal Szervezeti és Működési Szabályzata tartalmazza a hivatal feladatait, a jegyző részletes feladat- és hatásköreit, a hivatal belső szervezeti tagozódását, a hivatal munkarendjét, az ügyfélfogadást, valamint a működéssel, költségvetéssel kapcsolatos egyéb feladatokat, szabályokat.
(2) Az ügyfélfogadás rendjét a Polgármesteri Hivatal bejáratánál fel kell tüntetni.
(3) A polgármesteri hivatal dolgozói az ügyintézés során a törvény keretei között kötelesek eljárni. Az ügyeket gyorsan, szakszerűen, bürokráciától mentesen kell elintézni, az ügyfelekkel való foglalkozás során be kell tartani az állampolgári jogokra és kötelezettségekre vonatkozó szabályokat.
A HELYI NÉPSZAVAZÁS, NÉPI KEZDEMÉNYEZÉS, KÖZMEGHALLGATÁS, LAKOSSÁGI FÓRUMOK
Helyi népszavazás
49. § (1) A helyi népszavazáson Kétegyháza Nagyközség közigazgatási területén állandó lakóhellyel rendelkező választópolgár vehet részt.
(2) A helyi népszavazást a polgármesternél az Ötv. 47. § (1) bekezdésének a-c.) pontjában meghatározottakon felül a választópolgárok több mint 10 %-a is kezdeményezheti. A képviselő-testület a helyi népszavazást köteles kiírni, ha azt a választópolgárok több mint 25 %-a kezdeményezi.
(3) A választópolgárok számát a népszavazás kezdeményezésének időpontjakor aktuális népesség-nyilvántartási adatok alapján kell megállapítani.
(4) Nem lehet kitűzni helyi népszavazást a helyi önkormányzati választások időpontját megelőző, és az azt követő 6 hónapon belül.
(5) A helyi népszavazás elrendeléséről, annak feladatairól és eredményéről a lakosságot a helyi kábeltelevízió, sajtó, illetőleg a polgármesteri hivatal hirdető-tábláján elhelyezett hirdetmény útján kell tájékoztatni.
Népi kezdeményezés
50. § (1) Minden választópolgárnak joga van, hogy egyedül vagy másokkal együtt kezdeményezze képviselő-testületi hatáskörbe tartozó ügy testületi ülésen történő megtárgyalását.
(2) A népi kezdeményezést a választópolgárok több mint 5 %-a nyújthatja be a polgármesternél. A népi kezdeményezést a képviselő-testület tárgyalni köteles, ha azt a választópolgárok több mint 10 %-a nyújtja be.
Közmeghallgatás
51. § (1) A képviselő-testület szükség szerint, de évente legalább egy esetben előre meghirdetett közmeghallgatást tart.
(2) A közmeghallgatáson az állampolgárok, a településen működő társadalmi szervezetek, egyesületek, civil szervezetek képviselői közérdekű ügyben a képviselő-testülethez, az egyes települési képviselőkhöz, a polgármesterhez, az alpolgármesterhez, illetőleg a jegyzőhöz kérdést intézhetnek, közérdekű javaslatot tehetnek.
(3) A közmeghallgatás helyét és időponját a képviselő-testület határozza meg a munkatervében, az azon felüli közmeghallgatásról a polgármester dönt, aki egyben gondoskodik annak nyilvánosságra hozataláról. A közmeghallgatásra nézve a képviselő-testületi ülésre vonatkozó szabályok az irányadók.
(4) A közmeghallgatásról jegyzőkönyv készül, melyre nézve az Szmsz-ben foglalt rendelkezések értelemszerűen irányadók.
52. § (1) A képviselő-testület működése során messzemenően figyelembe veszi a helyben működő kisebbségek érdekeit, javaslatait. A hozott döntésekről folyamatos tájékoztatást nyújt, üléseiken képviselteti magát.
(2) A kisebbségeket érintő döntések meghozatala során megfontolja a kisebbségek véleményét.
(3) A települési önkormányzat és a kisebbségi önkormányzat együttműködésük tartalmát külön megállapodásban rögzítik.
AZ ÖNKORMÁNYZATOK GAZDASÁGI ALAPJAI
AZ ÖNKORMÁNYZAT GAZDÁLKODÁSA, VAGYONA
53. § Az önkormányzat gazdálkodásának biztonságáért a képviselő-testület, a gazdálkodás szabályszerűségéért a polgármester felel.
Az önkormányzat költségvetése
54. § (1) A képviselő-testület az éves költségvetését és zárszámadását rendeletben állapítja meg.
(2) A képviselő-testület a költségvetés tárgyalásának kétfordulós rendjét alakítja ki:
a) az első tárgyaláson a rendelkezésre bocsátott központi költségvetési irányelvek alapján a költségvetési koncepciót állapítja meg,
b) a második fordulóban a vonatkozó törvények által előírt részletezésben a költségvetési rendeletet alkotja meg.
(3) A költségvetési rendelet-tervezet elkészítéséről a jegyző gondoskodik, és a polgármester terjeszti a képviselő-testület elé. A előterjesztést a képviselő-testület bizottságai kötelezően megtárgyalják és javaslataikat határozati formában a testület elé terjesztik.
Az önkormányzat vagyona
55. § (1) Az önkormányzat vagyonára és az azzal való gazdálkodására vonatkozó legfontosabb rendelkezéseket külön helyi rendelet állapítja meg. E rendelet tartalmazza:
a) a forgalomképtelen vagyontárgyak körét,
b) a törzsvagyon korlátozottan forgalomképes tárgyait, e vagyontárgyakkal való rendelkezés feltételeit.
(2) Az önkormányzat - vagyonának növelése érdekében – az Ötv. rendelkezései szerint részt vehet különböző gazdasági vállalkozásokban.
Az önkormányzati gazdálkodás
56. § (1) Az önkormányzat gazdálkodási feladatait a polgámesteri hivatal látja el. E körben különösen:
a) elkészíti a költségvetési tájékoztatót, a költségvetési beszámolót, a havi pénzforgalmi információt, és erről a Pénzügyminisztérium által előírt módon tájékoztatást ad az illetékes szervek részére,
b) beszedi az önkormányzat saját bevételeit,
c) lehívja a címzett- és céltámogatásokat,
d) gondoskodik az önkormányzat által létrehozott és működtetett intézmények pénzellátásáról,
e) biztosítja a pénzforgalmi szemléletű kettős könyvvitel szabályszerű vezetését, kialakítja saját könyvvitelének számlarendjét,
f) elkészíti az önkormányzat éves vagyonleltárát, melynek értékelését csatolja az évvégi költségvetési beszámolóhoz.
57. § (1) Az önkormányzat intézményei működésükről választási ciklusonként legalább egy alkalommal beszámolnak a képviselő-testület előtt.
(2) Az önkormányzati intézmények felsorolását az Szmsz. 5. sz. melléklete tartalmazza.
58. § (1) A képviselő-testület által létrehozott és működtetett intézmények részben önállóan gazdálkodnak.
(2) Az önkormányzati intézmény részére biztosított éves költségvetési keretet csak a képviselő-testület csökkentheti, illetve vonhatja el.
(3) Az önkormányzati intézmény a térítési díjon és a képviselő-testület által kötelezően előírt bevételein felül képződött egyéb bevételeivel szabadon rendelkezik.
(4) Az intézmények gazdálkodásának ellenőrzését – a belső ellenőr útján – a jegyző látja el.
Ellenőrzés
59. § (1) Az önkormányzat által alapított és fenntartott költségvetési szervek pénzügyi ellenőrzését ill. gazdálkodásának belső ellenőrzését – megállapodás alapján - a Gyula és Környéke Többcélú Kistérségi Társulás munkatársai látják el.
(2) Az ellenőrzési munka megtervezéséhez a belső ellenőrzési vezető stratégiai tervet, valamint középtávú és éves ellenőrzési tervet készít, melyet a képviselő-testület hagy jóvá.
(3) Az éves ellenőrzési terv végrehajtásáról szóló beszámolót - melyről a Pénzügyi Bizottságot tájékoztatni kell - a képviselő-testület fogadja el.
Záró rendelkezések
60. § (1) Ez a rendelet 2008. május 1. napján lép hatályba, egyidejűleg a 6/2005. (IV.18.) számú Kétegyháza Nagyközség Önkormányzatának Szervezeti és Működési Szabályzata hatályát veszi.
(2) Amennyiben a szervezeti és működési szabályzat eltérően nem rendelkezik, intézmény alatt a polgármesteri hivatalt is érteni kell.
(3) Az Szmsz. mellékletei:
1. melléklet: a képviselő-testület tagjainak névsora,
2. melléklet: névsor a képviselő-testület bizottságainak tagjairól,
3. melléklet: a képviselő-testület bizottságainak feladat- és hatásköre,
4. melléklet: a képviselő-testület által a polgármesterre átruházott hatáskörök jegyzéke,
5. melléklet: az önkormányzat intézményeinek felsorolása.