Villány Város Önkormányzata Képvisel-testülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdése szerinti felhatalmazás alapján, a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény 1.§ (1) bekezdésében meghatározottak szerint az alábbi rendeletet alkotja^[1]:

I. FEJEZET

Általános rendelkezések

A helyi adók típusai

1. § Villány Város Önkormányzat Képviselő-testülete az önkormányzat illetékességi területén az alábbi helyi adókat vezeti be:

1. építményadó
2. magánszemélyek kommunális adója
3. idegenforgalmi adó
4. helyi iparűzési adó.

A rendelet személyi hatálya – az adó alanya

2. §  A rendelet alkalmazásában adóalany:

1. magánszemély,
2. jogi személy, a jogi személyiség nélküli gazdasági társaság,
3. a magánszemélyek jogi személyiséggel nem rendelkező személyi egyesülése,

3. § (1) Adómentes a  2.§ b) és c) pontjában felsorolt adóalanyok közül a társadalmi szervezet, az egyház, az alapítvány, a közszolgáltató szervezet, a köztestület, a közhasznú társaság, az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár, a magánnyugdíjpénztár, a költségvetési szerv, a költségvetési szervnek nem minősülő nevelési-oktatási intézmény és – kizárólag a helyi iparűzési adó vonatkozásában – a közhasznú, kiemelkedően közhasznú szervezetnek minősülő nonprofit gazdasági társaság abban az adóévben, amelyet megelőző adóévben folytatott vállalkozási tevékenységéből származó jövedelme (nyeresége) után sem bel-, sem külföldön adófizetési kötelezettsége, illetve – költségvetési szerv esetében – eredménye után a központi költségvetésbe befizetési kötelezettsége nem keletkezett. A feltételek meglétéről az adóalany írásban köteles nyilatkozni az adóhatóságnak.

(2) A 2. § és a 3.§ (1) bekezdésben meghatározottak szerint adóalany a külföldi magánszemély és szervezet is feltéve, hogy adómentességét nemzetközi szerződés vagy viszonosság nem biztosítja. A viszonosság kérdésében az adópolitikáért felelős miniszter állásfoglalása az irányadó.

(3) A rendelet hatálya - a Tv 34. §-ban foglaltak kivételével - nem terjed ki a Magyar Nemzeti Bankra, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.-re, az Államadósság Kezelő Központ Részvénytársaságra, a büntetés-végrehajtásért felelős miniszter felügyelete alá tartozó büntetés-végrehajtási vállalatra és annak a fogvatartottak foglalkoztatását végző jogutódjára.

(4) Ha aTv. az adóalanyiságot az év első napján fennálló állapothoz köti és az önkormányzat az adót év közben vezeti be, akkor a bevezetés évében az adó alanyának azt kell tekinteni, aki/amely az adót bevezető rendelet hatálybalépésének napján megfelel az adóalanyiság követelményeinek.

4. § Valamennyi helyi adó alól mentes az Észak-atlanti Szerződés Szervezete. Az Észak-atlanti Szerződés tagállamainak és az 1995. évi LXVII. törvényben kihirdetett Békepartnerség más részt vevő államainak, Magyarországon kizárólag szolgálati kötelezettség céljából tartózkodó fegyveres erői - ideértve a fegyveres erők alkalmazásában álló nem magyar állampolgárságú, hivatásos szolgálatban lévő és polgári állományú személyeket is - mentesek a lakásbérleti jog után megállapítható magánszemélyek kommunális adója és a tartózkodás alapján megállapítható idegenforgalmi adó alól.

A rendelet tárgyi hatálya – az adó tárgya

5. § A rendelet alkalmazásában adótárgynak minősül, így adófizetési kötelezettség alá esik:

a) az ingatlantulajdon, az ingatlanhoz kapcsolódó vagyoni értékű jog,

b) a nem állandó lakosként való tartózkodás,

c) az e rendeletben meghatározott gazdasági tevékenység gyakorlása.

II. fejezet

Az egyes adókra vonatkozó különös rendelkezések

1. Építményadó

Az adó tárgya

6. § (1) Adóköteles az önkormányzat illetékességi területén lévő lakás és nem lakás céljára szolgáló épület, épületrész (továbbiakban együtt: építmény).

(2) Az adókötelezettség kiterjed az építmény valamennyi helyiségére, annak rendeltetésétől, illetve hasznosításától függetlenül.

(3) Az építményadó vonatkozásában az építményhez tartozik az építmény rendeltetésszerű használatához szükséges – épületnek minősülő építmény esetén annak hasznos alapterületével, épületnek nem minősülő építmény esetén az általa fedett földrészlettel egyező nagyságú – földrészlet.

Az adó alanya

7. § (1) Az adó alanya az, aki a naptári év (a továbbiakban: év) első napján az építmény tulajdonosa. Több tulajdonos esetén a tulajdonosok tulajdoni hányadaik arányában adóalanyok. Amennyiben az építményt az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett vagyoni értékű jog terheli, az annak gyakorlására jogosult az adó alanya (a tulajdonos, a vagyoni értékű jog jogosítottja a továbbiakban együtt: tulajdonos)

(2) Valamennyi tulajdonos által írásban megkötött és az adóhatósághoz benyújtott megállapodásában a tulajdonosok az adóalanyisággal kapcsolatos jogok és kötelezettségek gyakorlásával egy tulajdonost is felruházhatnak.

(3)^[2] Társasház, - garázs és –üdülő esetén a tulajdonosok önálló adóalanyok, a közös használatú helyiségek után az adó alanya az említett közösség.

Adómentesség

8. § (1) A Tv. erejénél fogva mentes az építményadó alól:

1. a szükséglakás,
2. a gyógy- vagy üdülőhelynek nem minősülő kistelepülésen fekvő komfort nélküli lakásból 100 m2,
3. a szociális, egészségügyi és gyermekvédelmi, illetőleg a nevelési-oktatási intézmények céljára szolgáló helyiség,
4. a költségvetési szerv, az egyház tulajdonában álló építmény,
5. az ingatlan-nyilvántartási állapot szerint állattartásra vagy növénytermesztésre szolgáló épület vagy az állattartáshoz, növénytermesztéshez kapcsolódó tároló épület (pl. istálló, üvegház, terménytároló, magtár, műtrágyatároló), feltéve, hogy az épületet az adóalany rendeltetésszerűen állattartási, növénytermesztési tevékenységhez kapcsolódóan használja.

9. § (1) Ha a műemléki értékként külön jogszabályban védetté nyilvánított vagy önkormányzati rendelet alapján helyi egyedi védelem alatt álló épületet (a továbbiakban: műemléképületet) felújítják, akkor az épület, illetve az épületben lévő önálló adótárgy (lakás, nem lakás céljára szolgáló épületrész) a (2)-(7) bekezdésekben meghatározottak szerint a felújításra 2008. január 1-jétkövetően kiadott építési engedély jogerőre emelkedését követő három egymást követő adóévben mentes az adó alól.

(2)^[3] E § alkalmazásában felújítás alatt a műemléképület egészén, illetve homlokzatán és több főszerkezetén végzett olyan általános javítást kell érteni, amely teljesen visszaállítja az épület esztétikai állapotát, valamint legalább eredeti műszaki állapotát. Az adó alanya az (1) bekezdés szerinti mentességet az adóhatóságnál kérelmezheti.

(3) Az adóhatóság az adómentességre jogosult kérelmét nyilvántartásba veszi és az adót évente megállapítja. A megállapított, de meg nem fizetett adót és az eredeti esedékességtől számított – a Tv. 14/A. § (1) bekezdése szerinti - kamatot az adóhatóság az ingatlanra bejegyzett jelzáloggal biztosítja.

(4)^[4] Az adóhatóság az adómentesség időtartamának lejártát követő év január 30-ig megkeresi a műemlékvédelmi hatóságot, hogy igazolja az épület (2) bekezdés szerinti felújításának tényét és a felújítás befejezésének időpontját. A megkeresett hatóság 10 munkanapon belül válaszol a megkeresésre.

(5) Amennyiben a megkeresés alapján az adóhatóság megállapítja, hogy a (2) bekezdés szerinti felújítás az adómentesség harmadik évének utolsó napjáig megtörtént, akkor a (3) bekezdés szerint nyilvántartott adót és kamatokat törli, valamint haladéktalanul intézkedik az ingatlanügyi hatóságnál a jelzálogjog törlése iránt.

(6) Amennyiben a megkeresés alapján az adóhatóság azt állapítja meg, hogy a (2) bekezdés szerinti felújítás az adómentesség harmadik évének utolsó napjáig nem történt meg, úgy a (3) bekezdésben nyilvántartott adót s annak a Tv. 14/A. § (1) bekezdése szerint számított kamatait az adózónak - az adóhatóság határozata alapján, a határozat jogerőre emelkedését követő 15 napon belül - meg kell fizetnie.

(7) Ha a mentességi időszak alatt az adóalany személye változik, akkor az új adóalany az adóbevallásának benyújtásával egyidejűleg nyilatkozhat arról, hogy a mentességet a mentességi időszak hátralévő részére is igénybe kívánja venni, azzal, hogy a korábbi adóalany terhére előírt adót és annak Tv 14/A. § (1) bekezdése szerint számított kamatait – a mentességi feltétel teljesülésének elmaradása esetén – a (6) bekezdésben meghatározottak szerint megfizeti. Ilyen nyilatkozat hiányában az adóhatóság a korábbi adóalanyt terhelő adót és annak 14/A. § (1) bekezdése szerint számított kamatait a korábbi adóalany terhére az adóalanyiság megszűnését követő február 15-ig határozatban – a határozat jogerőre emelkedését követő 15 napon belül való megfizetési határidővel – írja elő. Ha a korábbi adóalany megszűnt vagy elhalálozott, akkor az adóhatóság a korábbi adóalanyt terhelő adót és annak Tv. 14/A. § (1) bekezdése szerint számított kamatait a korábbi adóalany azon jogutódja számára írja elő, aki/amely az adómentes adótárgyat megszerezte, több ilyen jogutód esetén az adót és annak Tv. 14/A. § (1) bekezdése szerint számított kamatait az adóhatóság a jogutódok által az adómentes adótárgyon megszerzett tulajdoni hányadok arányában írja elő határozatban.

10. § Az önkormányzat döntése alapján mentes az építményadó alól:

a) magánszemély tulajdonában álló lakás céljára szolgáló építmény,

b)^[5] magánszemély tulajdonában álló, üzleti célt (ideértve az őstermelői tevékenységet is, függetlenül az őstermelői tevékenységből származó bevétel összegétől) nem szolgáló pince, pince-szakasz

Adókedvezmények

11. § A megállapított helyi adó 50 %-át kell megfizetni annak a magánszemély adóalanynak, akinek családjában és az ingatlanba bejelentett lakóhellyel rendelkező más ott lakók egy főre jutó jövedelme nem haladja meg a mindenkor öregségi nyugdíjminimumot.

12. § A megállapított adó 80 %-át kell megfizetni annak a magánszemély adóalanynak, akinek családjában és az ingatlanba bejelentett lakóhellyel rendelkező más ott lakók egy főre jutó jövedelme nem haladja meg a mindenkori öregségi nyugdíjminimum 150 %-át.

13. § Nem jár a 11., 12. § szerinti kedvezmény az adózónak, ha építményét vállalkozói tevékenységhez hasznosítja, vagy hasznosítják.

Adókötelezettség keletkezése, változása és megszűnése

14. § (1) Az adókötelezettség a használatbavételi, illetőleg a fennmaradási engedély jogerőre emelkedését követő év első napján keletkezik. Az engedély nélkül épült vagy anélkül használatba vett építmény esetén az adókötelezettség a tényleges használatbavételt követő év első napján keletkezik.

(2) Az adókötelezettség megszűnik az építmény megszűnése évének utolsó napján. Az építménynek az év első felében történő megszűnése esetén második félévre vonatkozó adókötelezettség megszűnik.

(3) Az építmény használatának szünetelése az adókötelezettséget nem érinti.

(4) Az adókötelezettséget érintő változást (így különösen a hasznos alapterület módosulását, az építmény átminősítését) a következő év első napjától kell figyelembe venni.

Az adó alapja és mértéke

15. § ^[6] (1) Az építményadó alapja az építmény m²-ben számított hasznos alapterülete.

      (2) Az adó évi mértéke:

a) A b) pontban meghatározottak kivételével a vállalkozási tevékenységet szolgáló építmény: 200,- Ft/m²

b) Kereskedelmi egység: 250,- Ft/m²

c) Az a) és b) pont alá nem tartozó, egyéb építmény: 200,- Ft/m²

2. Magánszemélyek kommunális adója

Az adókötelezettség, az adó alanya, az adókötelezettség keletkezése és megszűnése

16. §^[7]  (1) Kommunális adókötelezettség terheli azt a magánszemélyt, aki a naptári év (a továbbiakban: év) első napján a lakás, telek tulajdonosa. Amennyiben a lakást, telket az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett vagyoni értékű jog terheli, az annak gyakorlására jogosult az adó alanya.

 (2) Kommunális adókötelezettség terheli azt a magánszemélyt is, aki az önkormányzat illetékességi területén nem magánszemély tulajdonában álló lakás bérleti jogával rendelkezik. Ebben az esetben az adókötelezettség a lakásbérleti jogviszony létrejöttét követő év első napján keletkezik és a jogviszony megszűnése évének utolsó napján szűnik meg.

 (3) A lakásbérleti jogviszonynak az év első felében történő megszűnése esetén a második félévre vonatkozó adókötelezettség megszűnik.

17. §  Az adókötelezettség keletkezésére és megszűnésére a 14. §.-ban foglaltak az irányadók.

Az adó mértéke

18. §^[8]  Az adó mértéke adótárgyanként, illetve lakásbérleti jogonként:                  19.000,- Ft.

Adókedvezmények

19. §^[9] A kommunális adó 50 %-át kell megfizetni:

a)  annak a magánszemély adóalanynak, akinek családjában és az ingatlanba bejelentett lakóhellyel  rendelkező más ott lakók egy főre jutó jövedelme nem haladja meg a mindenkor öregségi nyugdíjminimumot.

b)^[10] az egyedül élő, 70 év feletti magánszemélynek, akinek jövedelme nem haladja meg a mindenkori öregségi nyugdíjminimum 250%-át.

c) annak a magánszemélynek, akinek családjában legalább három kiskorú gyermeket –ideértve az örökbefogadott és nevelt gyermeket is- nevelnek.

d) annak a magánszemélynek, aki a kommunális adót telek után fizeti.

20. § A megállapított kommunális adó 80 %-át kell megfizetni, annak a magánszemély adóalanynak, akinek családjában és az ingatlanba bejelentett lakóhellyel rendelkező más ott lakók egy főre jutó jövedelme nem haladja meg a mindenkori öregségi nyugdíjminimum 150 %-át.

21. §^[11] Nem jár a 19-20.§-ok szerinti kedvezmény az adózónak, ha a lakást, telket vállalkozási, üzleti tevékenységhez hasznosítja.

3. Idegenforgalmi adó

Adókötelezettség, az adó alanya

22. § Adókötelezettség terheli azt a magánszemélyt, aki nem állandó lakosként tartózkodik az önkormányzat illetékességi területén és legalább egy vendégéjszakát eltölt.

Adómentesség

23. §. Mentes az idegenforgalmi adó alól:

a)^[12] a 18. életévét be nem töltött magánszemély

b) a gyógyintézetben fekvőbeteg szakellátásban részesülő vagy szociális intézményben ellátott magánszemély;

c) a közép- és felsőfokú oktatási intézménynél tanulói vagy hallgatói jogviszony alapján, hatóság vagy bíróság intézkedése folytán, a szakképzés keretében, a szolgálati kötelezettség

teljesítése, vagy a településen székhellyel, vagy telephellyel rendelkező vagy a Tv. 37. §-ának (2) bekezdése szerinti tevékenységet végző vállalkozó esetén vállalkozási tevékenység vagy ezen vállalkozó munkavállalója által folytatott munkavégzés céljából az önkormányzat illetékességi területén tartózkodó magánszemély, továbbá

d) aki az önkormányzat illetékességi területén lévő üdülő tulajdonosa vagy bérlője, továbbá a használati jogosultság időtartamára a lakásszövetkezet tulajdonában álló üdülő használati jogával rendelkező lakásszövetkezeti tag, illetőleg a tulajdonos, a bérlő hozzátartozója, valamint a lakásszövetkezet tulajdonában álló üdülő használati jogával rendelkező lakásszövetkezeti tag használati jogosultságának időtartamára annak hozzátartozója [Ptk. 685. § b) pontja].

Az adó alapja

24. § A megkezdett vendégéjszakák száma.

Az adó mértéke

25. §^[13]Az adó mértéke személyenként és vendégéjszakánként:                              450,-Ft.

Az adó beszedésére kötelezett

26. §^[14] (1) A 24. § alapján fizetendő adót:

a) a szálláshely ellenérték fejében történő átengedése esetén a szállásdíjjal együtt a szállásadó,

b) a szálláshely, vagy bármely más ingatlan ingyenesen történő átengedése esetén a szálláshellyel, ingatlannal rendelkezni jogosult az ott-tartózkodás utolsó napján

(a továbbiakban együtt: adóbeszedésre kötelezett) szedi be.

(2) Az (1) bekezdés szerint fizetendő idegenforgalmi adót az adó beszedésére kötelezett akkor is tartozik befizetni, ha annak beszedését elmulasztotta.

Az adó bevallása, nyilvántartása és megfizetése^[15]

26(a)§ (1) Az adóbeszedésre kötelezettnek az általa beszedett adóról a tárgyhónapot követő hó 15-éig kell bevallást benyújtani az önkormányzat adóhatósághoz.

(2)A szállóvendégről vezetett nyilvántartást úgy kell összeállítani, illetve vezetni, hogy

a)az adó alapjának, az adó összegének, a mentességek, a kedvezmények igénybevételének ellenőrzésére alkalmas legyen,

b)folyamatosan, kihagyás nélkül tartalmazza az adó, valamint a mentességek, kedvezmények megállapítását megalapozó dokumentumok, bizonylatok hivatkozásait:

ba)az életkor igazolására a személyi igazolvány, útlevél, tartózkodási engedély számát,

bb)tanulói, hallgatói jogviszony igazolására a diákigazolvány számát,

bc)munkavégzési célú tartózkodás esetén a munkáltató megnevezését, pontos székhelyének, telephelyének címét.

(3)A nyilvántartást az egyes bevallási időszakok végén le kell zárni, és bevallani a fizetendő adót.

(4)A nyilvántartást úgy kell vezetni és tárolni, hogy az adó megfizetésének, valamint az adó alapjául szolgáló bizonylatoknak az ellenőrzését lehetővé tegye.

1. Az adóbeszedésre kötelezett a beszedett adót a beszedést követő hónap 15. napjáig köteles befizetni az önkormányzat idegenforgalmi adó számlájára. A befizetésről szóló bizonylatot a vendégkönyvhöz kell csatolni.

26(c)§^[16] (1) Az adóbeszedésre kötelezett nyilatkozatával az éves befizetett idegenforgalmi adója 20%-ának felhasználási céljáról rendelkezhet.

2. A nyilatkozatot az arra rendszeresített formanyomtatványon minden év április 30-ig lehet megtenni. A nyomtatványt e rendelet 1. sz. függeléke tartalmazza.
3. A felhasználási célok meghatározásáról Villány Város Önkormányzata Képviselő-testülete legkésőbb március 31-ig dönt.
4. A felhasználási célok meghatározását e rendelet 1.sz. melléklete tartalmazza.
5. A felhasználásra vonatkozó szabályokat e rendelet 2. sz. melléklete tartalmazza.

4. Helyi iparűzési adó

Adókötelezettség, az adó alanya

27. § (1) Adóköteles az önkormányzat illetékességi területén állandóan vagy ideiglenes jelleggel végzett vállalkozási tevékenység (továbbiakban: iparűzési tevékenység).

(2) Az adó alanya a vállalkozó.

(3) Adóköteles iparűzési tevékenység: a vállalkozó e minőségben végzett nyereség-, illetőleg jövedelemszerzésre irányuló tevékenysége.

Az állandó és ideiglenes jelleggel végzett iparűzési tevékenység

28. § (1) A vállalkozó állandó jellegű iparűzési tevékenységet végez az önkormányzat illetékességi területén, ha ott székhellyel, telephellyel rendelkezik, függetlenül attól, hogy tevékenységét részben vagy egészben székhelyén (telephelyén) kívül folytatja.

(2)^[17] Ideiglenes jellegű az iparűzési tevékenység, ha az önkormányzat illetékességi területén az ott székhellyel, telephellyel nem rendelkező vállalkozó:

a) építőipari tevékenységet folytat, illetőleg természeti erőforrást tár fel vagy kutat, feltéve, hogy a folyamatosan vagy megszakításokkal végzett tevékenység időtartama adóéven belül a 30 napot meghaladja, de nem éri el a 181 napot,

b) bármely - az pontba nem sorolható - tevékenységet végez, ha annak folytatásából közvetlenül bevételre tesz szert, feltéve, hogy egyetlen önkormányzat illetékességi területén sem rendelkezik székhellyel, telephellyel.

c) bármely – az a) és b) pontba nem sorolható tevékenysége, ha annak folytatásából közvetlenül bevételre tesz szert feltéve, ha egyetlen önkormányzat illetékességi területén sem rendelkezik székhellyel, telephellyel.

Az adó alapja

29. §^[18] Az iparűzési adó alapjának meghatározására a Tv. 39.§-39/B §-aiban foglalt rendelkezések az irányadók.

30. § ^[19]

31. § ^[20]

Adómentesség

32. § ^[21]

Az adó mértéke

29(a). §^[22] (1) Állandó jelleggel végzett iparűzési tevékenység esetén az adó évi mértéke: 2 %.

(2) Ideiglenes jelleggel végzett iparűzési tevékenység esetén az adó mértéke a 28. § (2) bekezdésének b) és c) pontja szerinti tevékenység-végzés után naptári naponként:5.000,- Ft.

(3) A székhely, illetőleg a telephely szerinti önkormányzat az adóévre fizetendő adóból, legfeljebb azonban annak összegéig terjedően – a (4) bekezdésben meghatározott módon – levonható az ideiglenes jellegű tevékenység után az adóévben megfizetett adó.

(4) Az ideiglenes tevékenység után megfizetett adó a székhely illetve telephely(ek) szerinti önkormányzatokhoz fizetendő adóból a vállalkozás szintjén képződő teljes törvényi adóalap és az egyes (székhely illetve telephely(ek) szerinti) önkormányzatokhoz kimutatott törvényi adóalapok arányában vonható le.

III. FEJEZET

Az adóelőleg megállapítása és az adó megfizetése

Az adóelőleg megállapítása

30. §^[23] (1) A vállalkozó – a (4) bekezdésben foglaltak kivételével – a helyi iparűzési adóra adóelőleget köteles fizetni.

(2) Az adóelőleg összege:

a) ha az adóévet megelőző adóév időtartama 12 hónapnál nem rövidebb az adóévet megelőző adóév adójának megfelelő összeg,

b) ha az adóévet megelőző adóév 12 hónapnál rövidebb, akkor a megelőző adóév adójának az adóévet megelőző adóév naptári napjai alapján adóévre számított összege,

c) az adóköteles tevékenységét az önkormányzat illetékességi területén az adóév közben kezdő vállalkozóknál, vagy ha az önkormányzat az adót első alkalommal vagy év közben vezeti be, az adóévre bejelentett várható adó összege.

(3) Ha a jogszabályi változás miatt az adó alapja vagy mértéke az adóévre módosul, az előleg összegét ennek figyelembevételével kell megállapítani.

(4) Nem köteles adóelőleget fizetni az előtársaság, továbbá az adóköteles tevékenységet jogelőd nélkül kezdő vállalkozó, az adókötelezettség keletkezésének adóévében. Nem alkalmazható ez a rendelkezés a már működő, de az önkormányzat illetékességi területén első ízben adóköteles tevékenységet kezdő vállalkozó esetében.

Az adó megfizetésének határideje

31. §^[24] Építményadó, kommunálisadó esetében az adóalanynak félévenként két egyenlő részletben adóév március 15.-ig, illetve szeptember 15.-ig kell adóját megfizetnie.

32. §^[25] (1) Iparűzési adó esetében a tv eltérő rendelkezése hiányában az adóelőleget félévenként két egyenlő részletben adóév március 15.-ig, illetve szeptember 15.-ig kell megfizetni.

(2) Az ideiglenes jelleggel iparűzést folytató vállalkozó, tevékenysége megkezdésekor köteles azt a helyi adóhatóságnak bejelenteni és a napi adóátalányt a tevékenység befejezésekor megfizetni.

33. §^[26] Az idegenforgalmi adót a beszedésre kötelezett a tárgyhót követő hónap 15. napjáig köteles megfizetni.

34. §^[27] (1) Az e rendelet szerint megállapított adóelőleget és az éves adókötelezettség különbözetét a tárgyévet követő minden év május 31.-ig az önkormányzati adóhatósághoz benyújtott bevallásban kell elszámolni, megfizetni, illetve visszaigényelni.

(2) Az adókötelezettség év közben történő megszűnése esetén a megszűnést követően benyújtandó bevallásban kell az adóelszámolást a (1) bekezdés szerint elvégezni.

39.§^[28]

35.§^{[29] [30]}(1) A magánszemélyeket terhelő e rendeletben meghatározott helyi adót a helyi adóhatóság (önkormányzat) kivetés útján határozattal állapítja meg.

(2) A magánszemély a bevallás benyújtásával köteles adókötelezettségét bejelenteni. Ennek során az adófizetési kötelezettség keletkezéséről az adóalap, adómentesség, adókedvezmény, az adó megállapításához szükséges adatokról bevallási kötelezettség terheli. Ezeket az adatokat a bevallási nyomtatvány megfelelő pontos kitöltésével teljesítik az állampolgárok.

(3) Magánszemély az adó bevallását változás esetén minden év január 15.-ig köteles a helyi adóhatóságnál benyújtani.

36.§^{[31] [32]}A helyi adó vonatkozásában fizetési könnyítésre, méltányosságra vonatkozó kérelmek minden év április 15. és szeptember 15. napjáig nyújtható be a Polgármesteri Hivatal által az adózó rendelkezésére bocsátott formanyomtatványon. A nyomtatványt a rendelet 1. sz. függeléke tartalmazza.

IV. FEJEZET

AZ ADÓ ELLENŐRZÉSE^[33]

Építményadó

37. §^[34] (1) Az építményadóval kapcsolatos ellenőrzési eljárás helyszíni szemle lefolytatásával történik.

(2)A helyszíni szemle az alábbiak szerint végezhető:

a) A szemlét naponta 8.00-20.00 óra között lehet lefolytatni, kivéve azokat az eseteket, amikor az adóellenőr az ingatlanba nem lép be.

b) A (2) bekezdés a) pontjának első fordulata szerinti helyszíni ellenőrzést az adóellenőr csak akkor kezdheti meg, ha az adózó vagy annak képviselője, meghatalmazottja, ezek hiányában két hatósági tanú jelen van. Az adatgyűjtésre irányuló ellenőrzés akkor is megkezdhető, ha az adózó alkalmazottja van jelen.

c)Az adóellenőr az ellenőrzés során:

ca) az adóköteles tevékenység ellenőrzéséhez szükséges helyiségekbe beléphet,

cb) az adózási tevékenységgel összefüggően helyiségeket, helyszínt átvizsgálhat,

cc) iratokat, tárgyakat, vizsgálhat meg,

cd) az adó befizetésére kötelezettől, képviselőjétől, alkalmazottjától felvilágosítást, más személyektől nyilatkozatot kérhet,

ce) más, a tényállás tisztázásához szükséges bizonyítást folytathat le.

Idegenforgalmi adó

38. §^[35] (1) Az idegenforgalmi adóval kapcsolatos ellenőrzési eljárás helyszíni szemle lefolytatásával történik.

(2)A helyszíni szemle az alábbiak szerint végezhető:

a) A szemlét naponta 8.00-20.00 óra között lehet lefolytatni, kivéve azokat az eseteket, amikor az adóellenőr az ingatlanba nem lép be.

b) A (2) bekezdés a) pontjának első fordulata szerinti helyszíni ellenőrzést az adóellenőr csak akkor kezdheti meg, ha az adózó vagy annak képviselője, meghatalmazottja, ezek hiányában két hatósági tanú jelen van. Az adatgyűjtésre irányuló ellenőrzés akkor is megkezdhető, ha az adózó alkalmazottja van jelen.

c)Az adóellenőr az ellenőrzés során:

ca) az adóköteles tevékenység ellenőrzéséhez szükséges helyiségekbe beléphet,

cb) az adózási tevékenységgel összefüggően járműveket, helyiségeket, helyszínt átvizsgálhat,

cc) iratokat, tárgyakat, vizsgálhat meg,

cd) az adó befizetésére kötelezettől, képviselőjétől, alkalmazottjától felvilágosítást, más személyektől nyilatkozatot kérhet,

ce) tisztázhatja az adóköteles tevékenységben résztvevők személyazonosságát, részvételük jogcímét,

cf) az adó befizetésére kötelezettel szerződéses kapcsolatban álló más szervnél, személynél (pl: utazási iroda) kapcsolódó vizsgálatot végezhet,

cg) más, a tényállás tisztázásához szükséges bizonyítást folytathat le.

39.§^[36]Az adóellenőrzés során vizsgálni kell, hogy:

1. a szállásadó az érkezés napján nyilvántartásba vette-e az adóalanyt,
2. a szállásadó a vendégkönyv adatait pontosan töltötte-e ki,
3. korábbi bevallási - és befizetési kötelezettségét határidőben teljesítette-e,
4. a vendégkönyv év végi lezárása megtörtént-e.

Helyi iparűzési adó

40. §^[37] (1) Az ellenőrzést a helyszínen vagy az adóhatóság hivatali helyiségében kell lefolytatni.

(2) A helyszíni ellenőrzést önálló tevékenységet folytató adózónál a tevékenysége idején (munkaidőben), más személynél napközben 8-20 óra között lehet lefolytatni. Ettől az adózó kérelmére lehet eltérni. A helyszíni ellenőrzés része az adózó székhelyén, telephelyén kívül tárolt, illetve őrzött eszközök, iratok vizsgálata is.

(3) A hatóság hivatali helyiségében az ellenőrzést a hivatali időben kell megtartani. A hivatali időt úgy kell megállapítani, hogy az az adózó meghallgatására annak munkaidején kívül is alkalmat adjon.

(4) Az adóellenőr az ellenőrzés során:

a) iratokat, tárgyakat, munkafolyamatokat vizsgálhat meg,

b) az adózótól, képviselőjétől, alkalmazottjától felvilágosítást, más személyektől nyilatkozatot kérhet,

c) az adózóval szerződéses kapcsolatban álló más adózónál kapcsolódó vizsgálatot végezhet,

d) más, a tényállás tisztázásához szükséges bizonyítást folytathat le.

41. §^[38] (1) Az ellenőrzést az adóhatóság az adó összegének megállapításához szükséges iratok, bizonylatok, könyvek, nyilvántartások - ideértve az elektronikus úton tárolt adatokat is -, számítások és egyéb tények, adatok, körülmények megvizsgálásával folytatja le.

(2) Az adózó az iratokat és az adózással összefüggő, elektronikus adathordozón tárolt adatokat felhívásra az adóhatóság által közzétett formátumban rendelkezésre bocsátja, illetve az ellenőrzéshez szükséges tények, körülmények, egyéb feltételek megismerését biztosítja. Az ellenőrzés során az adózó és alkalmazottja az adóhatóság részére az ellenőrzéshez szükséges felvilágosítást megadja. Nem kötelezhető az adózó olyan nyilvántartás, összesítés (számítás) elkészítésére, amelyet jogszabály nem ír elő.

(3) Az adóhatóság az ellenőrzés során szakértőt vehet igénybe. Az adóhatóság, ha a kettős könyvvezetésre kötelezett adózó ellenőrzéséhez szükséges szakértelemmel rendelkező adóellenőre nincs, az adókötelezettségek teljesítésének ellenőrzéséhez megbízás alapján bejegyzett könyvvizsgáló, adótanácsadó, adószakértő, vagy okleveles adószakértő (a továbbiakban: megbízott) közreműködését veheti igénybe. A megbízott az adózó ellenőrzéséhez szükséges iratokba betekinthet.

V. FEJEZET

EGYÉB RENDELKEZÉSEK ^[39]

42.§^[40] A jogszabályban előírt bizonylatok, nyilvántartások hiánya, vagy nem a jogszabályban meghatározott módon való kezelése, valamint az adóbevallás elmulasztása vagy késedelmes teljesítése, adóköteles jövedelem eltitkolása, a beszedett adó esedékesség utáni késedelmes befizetése az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvényben meghatározott hátrányos jogkövetkezményeknek - mulasztási bírság, adóbírság, késedelmi pótlék- az adóalannyal szembeni érvényesítését vonja maga után.

VI. fejezet^[41]

ÉRTELMEZŐ RENDELKEZÉSEK

43. §^{[42] [43] [44]}E rendelet vonatkozásában:

Pince: olyan helyiség, amelynek padlószintje több mint 0,70 m-rel kerül a terepcsatlakozás alá.

Présház: szőlő feldolgozással, borkészítéssel kapcsolatos alapfunkciót ellátó építmény.

Borászat üzem: borászati termékek előállítására, kiszerelésére és tárolására vonatkozó működési engedéllyel rendelkező üzem.

Vállalkozó: a gazdasági tevékenységet saját nevében és kockázatára haszonszerzés céljából, üzletszerűen végző

a) a személyi jövedelemadóról szóló törvényben meghatározott egyéni vállalkozó,

b) a személyi jövedelemadóról szóló törvényben meghatározott mezőgazdasági őstermelő, feltéve, hogy őstermelői tevékenységéből származó bevétele az adóévben a 600 000 forintot meghaladja,

c) a jogi személy, ideértve azt is, ha az felszámolás vagy végelszámolás alatt áll,

d) egyéni cég, egyéb szervezet, ideértve azt is, ha azok felszámolás vagy végelszámolás alatt állnak.

Üzleti cél: Időszakos vagy állandó jövedelemszerzés.

Hasznos alapterület: a teljes alapterületnek olyan része, ahol a belmagasság legalább 1,90 m. A teljes alapterületbe a lakáshoz, üdülőhöz tartozó kiegészítő helyiségek, melléképületek, melléképületrészek kivételével valamennyi helyiség összegzett alapterülete, valamint a többszintes lakrészek belső lépcsőjének egy szinten számított vízszintes vetülete is beletartozik. Az épülethez tartozó fedett és három oldalról zárt külső tartózkodók (lodzsa, fedett és oldalt zárt erkélyek), és a fedett terasz, tornác alapterületének 50%-a tartozik a teljes alapterületbe. A lakások esetében a pinceszinten (a csatlakozó terepszint alatt) kialakított helyiségek alapterületének 70%-át kell a teljes alapterületbe számítani.

Vállalkozási tevékenység: az a rendszeres gazdasági tevékenység, amelyet a magánszemély, illetve a jogi személy vagy egyéb szervezet saját nevében és kockázatára üzletszerűen végez.

Kereskedelmi egység: az ingatlan-nyilvántartási bejegyzés alapján kereskedelmi üzletnek, boltnak, abc-nek, üzletháznak, játékteremnek, csárdának, bisztrónak, borozónak, sörözőnek, büfének, cukrászdának, kávézónak, kávéháznak, teaháznak, fagylaltozónak, étteremnek, vendéglőnek, presszónak, irodának, műteremnek, szállodának, hotelnek, panziónak, fogadónak, motelnek, szállónak, vendégháznak, vadászháznak, rendelőnek, kórháznak, szanatóriumnak, gyógyszertárnak minősülő vagy ilyenként feltüntetésre váró épület, épületrész;

Építmény: a rendeltetésére, szerkezeti megoldására, anyagára és kiterjedésére tekintet nélkül minden olyan helyhez kötött műszaki alkotás, amely a talaj, a víz vagy azok feletti légtér megváltoztatásával, beépítésével jött létre.

Épület: az olyan építmény, vagy az építmény azon része, amely a környező külső tértől szerkezeti elemekkel részben vagy egészben mesterségesen kialakított, elválasztott teret alkot és ezzel az állandó vagy időszakos tartózkodás, illetőleg használat feltételeit biztosítja, ideértve az olyan önálló létesítményt is, amely részben vagy teljes belmagasságával a környező csatlakozó terepszint alatt van.

Épületrész: az épület önálló rendeltetésű, a Szabadból vagy az épület közös közlekedőjéből nyíló önálló bejárattal ellátott helyisége vagy helyiség-csoportja, amely a 8., a 20., a 45. és 47. pontokban foglaltak szerint azzal felel meg lakásnak, üdülőnek, kereskedelmi egységnek, egyéb nem lakás céljára szolgáló épületnek, hogy az ingatlan-nyilvántartásban önálló ingatlanként nem szerepel.

Telek: az épülettel be nem épített földterület, ide nem értve az ingatlan-nyilvántartásban művelési ág szerint aranykorona-értékkel nyilvántartott és ténylegesen mezőgazdasági művelés alatt álló belterületi telket, a külterületi termőföldet, valamint az ingatlan-nyilvántartás szerint tanyaként nyilvántartott ingatlanhoz tartozó földterületet, feltéve, ha az ténylegesen mezőgazdasági művelés alatt áll, továbbá a közút területét, a vasúti pályát, a vasúti pálya tartozékai által lefedett földterületet, a temetőkről és a temetkezésről szóló törvény temető fogalma alá tartozó földterületet.

Lakás: a lakások és helyiségek bérletére, valamint elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény 91/A. §-a 1-6. pontjában foglaltak alapján (lakás az olyan összefüggő helyiségcsoport, amely a helyiségei, közművesítettsége,  melegvíz-ellátása és fűtési módja alapján valamelyik komfortfokozatba sorolható.) ilyennek minősülő és az ingatlan-nyilvántartásban lakóház, lakóépület, lakás, kastély, villa, udvarház megnevezéssel nyilvántartott, vagy ilyenként feltüntetésre váró ingatlan.

44. §^[45] (1) A Rendelet Tv. rövidítése alatt a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvényt kell érteni.

(2) A Rendelet 43.§-ában nem szereplő fogalmak értelmezése megegyezik a Tv. 52.§-ában meghatározottakkal.

VII. fejezet^[46]

VEGYES ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

45. §^[47] A beszedett helyi adók összegéről az önkormányzat az önkormányzati rendelet közzétételére vonatkozó szabályok szerint, a költségvetési beszámoló elfogadását követően, évente tájékoztatja a település lakosságát.

46. §^[48] Az e rendeletben nem szabályozott, adózási és adóeljárási kérdésekben a helyi adókról szóló többször módosított 1990. évi C. törvény, valamint az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.

51. §^[49]

47.§ E rendelet 2014. január 1.-jén léphatályba.