Tóalmás Község Önkormányzata Képviselő-testületének 18/2008. (IX. 29.) önkormányzati rendelete
a helyi adókról
Hatályos: 2008. 09. 29- 2009. 09. 27
Tóalmás Község Önkormányzata Képviselő-testületének 18/2008. (IX. 29.) önkormányzati rendelete
a helyi adókról
2008.09.29.
I. Fejezet
1. § A rendelt célja az Önkormányzat saját bevételeinek növelése az infrastruktúra fejlesztésére, környezetvédelmi feladatok megoldására, valamint a fejlesztési elképzeléseinek megvalósításához szükséges anyagi fedezet részbeni biztosítására.
2. § A rendelet az Önkormányzat illetékességi területére terjed ki.
Az adómegállapítás joga és az adókötelezettség
3. § (1) Az Önkormányzat Képviselő-testülete
a.) kommunális jellegű adóként magánszemélyek kommunális adóját,
(2) A rendelet alkalmazásában adóalany:
b.) jogi személy, jog személyiség nélküli gazdasági társaság
c.) magánszemélyek jogi személyiséggel nem rendelkező személyi egyesülése
(3) Adómentes a (2) bek. b.) és c.) pontjában felsorolt adóalanyok közül a társadalmi szervezet, az egyház, az alapítvány, a közszolgáltató szervezet, a köztestület, a közhasznú társaság, az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár, a magánnyugdíjpénztár, a költségvetési szerv és a költségvetési szervnek nem minősülő nevelési-oktatási intézmény abban az adóévben, amelyet megelőző adóévben folytatott vállalkozási tevékenységéből származó jövedelme (nyeresége) után társasági adófizetési kötelezettsége, illetve – költségvetési szerv esetében – eredménye után a központi költségvetésbe befizetési kötelezettsége nem keletkezett. A feltételek meglétéről az adóalany írásban köteles nyilatkozni az adóhatóságnak.
(4) A
(2) és
(3) bekezdésben meghatározottak szerint adóalany a külföldi magánszemély és szervezet is feltéve, hogy adómentességét nemzetközi szerződés vagy viszonosság nem biztosítja. A viszonosság kérdésében az adópolitikáért felelős miniszter állásfoglalása az irányadó.
(5) Az adókötelezettség az önkormányzat illetékességi területén belül kiterjed:
a.) lakás és nem lakás céljára szolgáló épületre (együtt építmény),
b.) beépítetlen belterületi földrészletre (telek),
c.) a.)-b.) pontokban felsorolt ingatlanok, ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett vagyoni értékű jogra
d.) gazdasági tevékenység gyakorlására.
(6) Az Önkormányzat a beszedett adó összegéről évenként köteles a költségvetési beszámoló részeként a település lakosságát tájékoztatni.
II. Fejezet
Magánszemélyek kommunális adója
Az adókötelezettség, az adó alanya, az adókötelezettség keletkezése és megszűnése
(1) Az adó alanya [3. § (2)] az, aki a naptári év (a továbbiakban: év) első napján az építmény, telek tulajdonosa, továbbá az a magánszemély is, aki az önkormányzat illetékességi területén nem magánszemély tulajdonában álló lakás bérleti jogával rendelkezik. Több tulajdonos esetén a tulajdonosok tulajdoni hányadaik arányában adóalanyok. Amennyiben az építményt, a telket az ingatlan nyilvántartásba bejegyzett vagyoni értékű jog terheli, az annak gyakorlására jogosult az adó alanya. (A tulajdonos, a vagyoni értékű jog jogosítottja a továbbiakban együtt: tulajdonos.)
(2) Valamennyi tulajdonos által írásban megkötött és az adóhatósághoz benyújtott megállapodásban a tulajdonosok az adóalanyisággal kapcsolatos jogokkal és kötelezettségekkel egy tulajdonost is felruházhatnak. Amennyiben a lakásbérleti jogviszony alanyai bérlőtársak, akkor valamennyi bérlőtárs által írásban megkötött és az adóhatósághoz benyújtott megállapodásban megjelölt magánszemély tekintendő az adó alanyának. Ilyen megállapodás hiányában a bérlőtársak egyenlő arányban adóalanyok.
(3) Társasház esetén a tulajdonosok önálló adóalanyok, a közös használatú helyiségek után az adó alanya az említett közösség.
5. § (1) Az adókötelezettség
a.) építmény esetében a használatbavételi, illetőleg a fennmaradási engedély kiadását követő év első napján keletkezik. Az engedély nélkül épült, vagy anélkül használatba vett építmény esetében az adókötelezettség a tényleges használatbavételt követő év első napján keletkezik. Vállalkozói tevékenység végzésére létrejött építmény adókötelezettség keletkezésének kezdő napja a tevékenység megkezdését követő év elsp napján keletkezik.
b.) telek esetében a földrészlet belterületté minősítését, illetve a beépítési tilalom feloldását követő év első napja.
(2) Az adókötelezettség megszűnik:
a.) építmény esetén az építmény megszűnése évének utolsó napján. Amennyiben az építmény az év első felében szűnik meg, úgy a második félévre vonatkozó adókötelezettség megszűnik.
b.) gazdasági tevékenységet szolgáló építmény esetében a tevékenység megszüntetése évének utolsó napján. A tevékenység szüneteltetése nem érinti az adókötelezettséget.
6. § (1) belterületi, lakás céljára szolgáló építmény, kül-, és belterületen vállalkozói tevékenységet szolgáló építmény:: 5.500.-Ft/év
(2) belterületi üdülés, hétvégi tartózkodás, pihenés célját szolgáló építmény,
telek: 11.000.-Ft/év
(3) külterületi (zártkerti) építmény: 5.000.-Ft/év
7. § (1) Mentes az adó megfizetése alól külön kérelem benyújtását mellőzve, az aki
a.) rendszeres szociális segélyben részesül;
b.) 70. életévét betöltötte,
(2) Mentes az adó megfizetése alól az a kérelmező, aki
a.) rendszeres szociális járadékban részesül;
b.) háztartásában 3 vagy ennél több gyereket nevel;
(3) Az
(1) bekezdés a.) pontjában jelölt adóalany a rendszeres szociális segély megállapítását követő félév első napjától mentesül az adó megfizetése alól.
(4) Az
(1) bekezdés b.) pontjában megjelölt adóalany a 70. életévének betöltését követő január 1. napjától mentes az adó megfizetése alól.
(5) A
(2) bekezdés a.)-b.) pontjában megjelölt adóalany a kérelem benyújtását követő félév első napjától mentestül az adó megfizetése alól.
(6) A jegyző kérelemre, méltányossági alapon részben, vagy egészben mentesíti az adófizetésre kötelezettet az adó megfizetése alól, ha a családban az egy főre számított havi jövedelem nem éri el a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló többször módosított
1993. évi III. törvény 4. § (1) bekezdés a.) pontjában meghatározott jövedelem mértékét.
(7) Mentességet kaphat a számlával igazolt összeg erejéig, de legfeljebb egy évi adójának összegéig az az adófizető, aki közterületen a vízlefolyás biztosítása érdekében az önkormányzat előzetes hozzájárulása, ellenőrzése mellett átereszt helyez el vagy egyéb út-és közműfejlesztést valósít meg.
III. Fejezet
Adókötelezettség, az adó alanya
(1) Adóköteles az Önkormányzat illetékességi területén állandó vagy ideiglenes jelleggel végzett vállalkozási tevékenység (a továbbiakban: iparűzési tevékenység)
(2) Az adó alanya a vállalkozó.
9. § Adóköteles iparűzési tevékenység: a vállalkozó e minőségben végzett nyereség-, illetőleg jövedelemszerzésre irányuló tevékenysége.
Az állandó és ideiglenes jelleggel végzett iparűzési tevékenység
10. § (1) A vállalkozó állandó jellegű iparűzési tevékenységeket végez az Önkormányzat illetékességi területén, ha székhellyel, telephellyel rendelkezik, függetlenül attól, hogy tevékenységét részben vagy egészben székhelyén (telephelyén) kívül folytatja.
(2) Ideiglenes jellegű az iparűzési tevékenység, ha az Önkormányzat illetékességi területén székhellyel, telephellyel nem rendelkező vállalkozó
a.) piaci és vásározó kiskereskedelmet folytat,
b.) építőipari tevékenységet folytat, természeti erőforrást tár fel, vagy kutat, feltéve, hogy a folyamatosan vagy megszakításokkal végzett tevékenység időtartama adóéven belül legalább 1 hónap, de 30 napot meghaladja, de nem éri el a 181 napot. Ha a tevékenység folytatásának időtartama a 180 napot meghaladja, akkor a tevékenység végzésének helye telephelynek minősül.
c.) bármely – az a.) és b.) pontba nem sorolható – tevékenysége, ha annak folytatásából közvetlenül bevételre tesz szert feltéve, ha egyetlen önkormányzat illetékességi területén sem rendelkezik székhellyel, telephellyel.
Az adókötelezettség keletkezése és megszűntetése
11. § (1) Az adókötelezettség az iparűzési tevékenység megkezdésének napjával keletkezik és a tevékenység megszüntetésének napjával szűnik meg.
(2) Ideiglenes (alkalmi) jelleggel végzett iparűzési tevékenység esetén a tevékenység végzésének időtartama az irányadó az adókötelezettség időbeni terjedelmére.
12. § (1) Állandó jelleggel végzett iparűzési tevékenység esetén az adó alapja a nettó árbevétel, csökkentve az eladott áruk beszerzési értékével, a közvetített szolgáltatások értékével, az anyagköltséggel. Mentes az adóalapnak az a rész – legfeljebb azonban az adóalap 90 %-a -, amely a külföldön létesített telephelyen végzett tevékenységből származik, feltéve ha azt a telephely szerinti állam önkormányzatának fizetendő, a vállalkozási tevékenységet terhelő adó terheli.
(2) Ha a vállalkozó több önkormányzati illetékességi területén végez állandó jellegű iparűzési tevékenységet, akkor az adó alapját – a tevékenység sajátosságaira leginkább jellemzően – a vállalkozónak kell a helyi adókról szóló módosított 1990. évi C. törvény mellékletében meghatározottak szerint megosztania.
(3) Ideiglenes jelleggel végzett iparűzési tevékenység esetében az adót a tevékenység végzésének naptári napjai alapján kell megállapítani. Minden megkezdett nap egy napnak számít.
13. § (1) Állandó jelleggel végzett iparűzési tevékenység esetén az adó évi mértéke az adóalap 1,4%- a.
(2) Ideiglenes jelleggel végzett iparűzési tevékenység esetén az adóátalány naptári naponként
a.) a
10. § (2) bek. a.) tevékenység esetén: 1.000.-Ft/nap
b.) a
10. § (2) bek. b.) tevékenység esetén: 5.000.-Ft/nap
(3) A
(2) bekezdés tekintetében a vállalkozási tevékenység megkezdése előtt a vállalkozó az Önkormányzat illetékességi területén töltendő munkanapok számáról köteles nyilatkozni.
Az adóelőleg megállapítása és az adó megfizetése
14. § (1) A vállalkozó az iparűzési adó fizetési kötelezettségének teljesítése érdekében – napi átalányt fizetők kivételével - adóelőleget köteles fizetni.
a./ az adóévet megelőző teljes évben változatlan szervezeti formában működő vállalkozónál ideértve az idényjellegű tevékenységet is a megelőző és adójának megfelelő összeg.
b./ az adóévet megelőző év egy részében működő vállalkozónál a megelőző év adójának a működés naptári napjai alapján egész évre számított összege,
c./ a tevékenységét az adóév közben kezdő vállalkozónál az adóévre bejelentett várható adó összege.
(3) Ha a jogszabályi változás miatt az adó alapja, vagy mértéke az adóévre módosul, továbbá, ha a vállalkozó az adóévet megelőző évben az önkormányzat rendelete alapján adómentességet vagy adókedvezményt vett igénybe, de az adóévben az adómentesség vagy az adókedvezmény nem vagy nem teljes mértékben illeti meg, akkor az előleg összegét az adóalap, az adómérték, illetőleg a mentesség, kedvezmény megszűnése, a kedvezmény mértékének változása figyelembevételével kell megállapítani.
(4) Az adóhatóság a fizetendő adóelőleg mértékét az éves adóbevallás, illetve a várható adó bejelentése alapján fizetési meghagyásban közli.
IV. Fejezet
15. § (1) Ez a rendelet kihirdetése napján lép hatályba, rendelkezéseit a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.
(2) E rendelet hatályba lépésével egyidőben az Önkormányzat helyi adókról szóló 12/1991.(XI.13.) rendelet és a módosító 8/2000.(IV.28.), 15/2002.(XI.27.), 11/2003.(XI.21.), 4/2004.(III.29.), 13/2004.(XI.13.), 11/2005.XI.28.) rendeletek, valamint a helyi iparűzési adóról szóló 14/2002.(XI.27.) rendelet és a módosító 12/2003.(XI.27.), és 11/2006.(XI.20.) rendeletek hatályukat vesztik.
V. Fejezet
16. § E rendelet alkalmazásában:
1. önkormányzat illetékességi területe: az Önkormányzat illetékességi területe az Önkormányzat közigazgatási határa által behatárolt bel- és külterületet magában foglaló térség, amelyre az önkormányzati hatáskör kiterjed;
2. építmény: olyan ingatlan jellegű, végleges vagy ideiglenes műszaki alkotás (épület, műtárgy), amely általában a talajjal való egybeépítés vagy a talaj természetes állapotának megváltoztatása révén jött létre. Nem minősül építménynek a három évnél rövidebb időtartamra létesített építmény;
3. épület: az olyan építmény, amely a környező külső tértől épületszerkezetekkel részben vagy egészben elválasztott teret alkot és ezzel az állandó vagy időszakos tartózkodás, illetőleg használat feltételeit biztosítja, ideértve az olyan önálló létesítményt is, amely részben vagy teljes belmagasságával a környező csatlakozó terepszint alatt van. Épületrész az épület műszakilag elkülönített, külön bejárattal ellátott része;
4. belterületi földrészlet: épülettel be nem épített minden olyan földterület, amelyet az ingatlan-nyilvántartás belterületként tart nyilván, ide nem értve az ingatlan-nyilvántartásban művelési ág szerint aranykorona értékkel nyilvántartott és ténylegesen mezőgazdasági művelés alatt álló telket;
5. vagyon értékű jog: a kezelői jog, a vagyonkezelői jog, a tartós földhasználat, a haszonélvezet, a használat joga – ideértve a külföldiek ingatlanhasználati jogát is -, a földhasználat és a lakásbérlet;
6. jövedelem: az elismert költségekkel és a befizetési kötelezettséggel csökkentett
a) a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerint meghatározott, belföldről vagy külföldről származó - megszerzett - vagyoni érték (bevétel), ideértve a jövedelemként figyelembe nem vett bevételt és az adómentes jövedelmet is,
b) az a bevétel, amely után az egyszerűsített vállalkozói adóról, illetve az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról szóló törvény szerint adót, illetve hozzájárulást kell fizetni.
Elismert költségnek minősül a személyi jövedelemadóról szóló törvényben elismert költség, valamint a fizetett tartásdíj. Ha a magánszemély az egyszerűsített vállalkozói adó vagy egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás alapjául szolgáló bevételt szerez, a bevétel csökkenthető a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerint elismert költségnek minősülő igazolt kiadásokkal, ennek hiányában a bevétel 40%-ával. Ha a mezőgazdasági őstermelő adóévi őstermelésből származó bevétele nem több a kistermelés értékhatáránál (illetve ha részére támogatást folyósítottak, annak a folyósított támogatással növelt összegénél), akkor a bevétel csökkenthető az igazolt költségekkel, továbbá a bevétel 40%-ának megfelelő összeggel, vagy a bevétel 85%-ának, illetőleg állattenyésztés esetén 94%-ának megfelelő összeggel.
Befizetési kötelezettségnek minősül a személyi jövedelemadó, az egyszerűsített vállalkozási adó, a magánszemélyt terhelő egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás, egészségbiztosítási hozzájárulás és járulék, egészségügyi szolgáltatási járulék, nyugdíjjárulék, nyugdíjbiztosítási járulék, magán-nyugdíjpénztári tagdíj és munkavállalói járulék.
Nem minősül jövedelemnek
1. a temetési segély, az alkalmanként adott átmeneti segély, a lakásfenntartási támogatás, az adósságcsökkentési támogatás,
2. a rendkívüli gyermekvédelmi támogatás, a Gyvt. 20/A. §-a szerinti pénzbeli támogatás, a Gyvt. 20/B. §-ának (4)-(5) bekezdése szerinti pótlék, a nevelőszülők számára fizetett nevelési díj és külön ellátmány,
3. az anyasági támogatás,
4. a tizenharmadik havi nyugdíj,
5. a személyes gondoskodásért fizetendő személyi térítési díj megállapítása kivételével a súlyos mozgáskorlátozott személyek pénzbeli közlekedési kedvezményei, a vakok személyi járadéka és a fogyatékossági támogatás,
6. a fogadó szervezet által az önkéntesnek külön törvény alapján biztosított juttatás,
7. annak az alkalmi munkavállalói könyvvel történő foglalkoztatásnak a havi ellenértéke, 50%-át nem haladja meg,
8. a házi segítségnyújtás keretében társadalmi gondozásért kapott tiszteletdíj,
9. az energiafelhasználáshoz nyújtott támogatás;
7. vállalkozó: a gazdasági tevékenységet saját nevében és kockázatára haszonszerzés céljából üzletszerűen végző
a.) a személyi jövedelemadóról szóló törvényben meghatározott egyéni vállalkozó,
b.) a személyi jövedelemadóról szóló törvényben meghatározott mezőgazdasági őstermelő, feltéve, hogy őstermelői tevékenységéből származó bevétele az adóévben a 600.000.-forintot meghaladja,
c.) a jogi személy, ideértve azt is, ha az felszámolás vagy végelszámolás alatt áll,
d.) egyéb szervezet, ideértve azt is, ha az felszámolás vagy végelszámolás alatt áll.