Felsőlajos Község Önkormányzata Képviselő-testületének 19/2008. (XI. 27.) önkormányzati rendelete

Lajosmizse és Felsőlajos települések Helyi Hulladékgazdálkodási Tervéről

Hatályos: 2008. 12. 12- 2023. 09. 30

Felsőlajos Község Önkormányzata Képviselő-testületének 19/2008. (XI. 27.) önkormányzati rendelete

Lajosmizse és Felsőlajos települések Helyi Hulladékgazdálkodási Tervéről¹

2008.12.12.

Felsőlajos Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény 35. § (3) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján az alábbi rendeletet alkotja:

1. § Felsőlajos Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a jelen rendelet mellékletét képező felülvizsgált Lajosmizse és Felsőlajos Települések Helyi Hulladékgazdálkodási Tervének Felsőlajos községre vonatkozó részét kihirdeti.

2. § (1) E rendelet a kihirdetését követő 15. napon lép hatályba.

(2) E rendelet hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti Felsőlajos Község Önkormányzata Képviselő-testületének Lajosmizse és Felsőlajos települések Helyi Hulladékgazdálkodási Tervéről szóló 13/2004. (VIII. 27.) rendelete.

Melléklet a 19/2008. (XI. 27.) önkormányzati rendelethez

DÉL-ALFÖLDI RÉGIÓ - BÁCS-KISKUN MEGYE

LAJOSMIZSE

ÉS

FELSŐLAJOS

TELEPÜLÉSEK

HELYI

HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI TERVE

2004 - 2008.

INTÉZMÉNYIRÁNYÍTÓ ÉS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI IRODA- LAJOSMIZSE

TARTALOMJEGYZÉK

I. fejezet – A TELEPÜLÉSEK BEMUTATÁSA 6.o

II. fejezet - A TERVEZÉSI TERÜLETEN KELETKEZŐ, HASZNOSÍTANDÓ VAGY

ÁRTALMATLANÍTANDÓ HULLADÉKOK MENNYISÉGE ÉS EREDETE 24.o

III. fejezet – A HULLADÉKKEZELÉSSEL KAPCSOLATOS ALAPVETŐ MŰSZAKI

KÖVETELMÉNYEK 40.o

IV. fejezet – EGYES HULLADÉKTÍPUSOKRA VONATKOZÓ SPECIÁLIS

INTÉZKEDÉSEK 42.o

V. fejezet - A HULLADÉKOK KEZELÉSE, A KEZELŐTELEPEK ÉS

LÉTESÍTMÉNYEK, A KEZELÉSRE FELHATALMAZOTT

VÁLLALKOZÁSOK 45.o

VI. fejezet - AZ ELÉRENDŐ HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI CÉLOK

MEGHATÁROZÁSA 63.o

VII. fejezet – KIJELÖLT CÉLOK ELÉRÉSÉT, ILLETVE MEGVALÓSÍTÁSÁT

SZOLGÁLÓ PROGRAMOK 72.o

MELLÉKLETEK, TÉRKÉPEK

I. fejezet

A tervkészítés általános adatai

A települések bemutatása

Tervezési szint:

- Helyi Hulladékgazdálkodási Terv

- Dél-Alföldi Régió

- Bács-Kiskun Megye

- Lajosmizse Város

- Felsőlajos Község

A helyi hulladékgazdálkodási tervet készítette:

Darányi András környezetvédelmi és hulladékgazdálkodási referens

Rádi Éva Ella környezetvédelmi és településfejlesztési referens

A terv felülvizsgálatát és módosítását Földházi Tünde környezetvédelmi és hulladékgazdálkodási referens/tanácsos készítette el.

Tervezésért felelős személy: Kutasiné Nagy Katalin jegyző

Tervezés báziséve:

A hulladékáramok bemutatása tekintetében: 2002. év; a hulladék ártalmatlanító és hasznosító helyek tekintetében: a legfrissebb adatok

Tervezési időszak:

2002.-2008.

Felülvizsgálat:

2006., 2008.

I.1. A települések bemutatása:

Lajosmizse fejlődő kisváros a Duna-Tisza közén.

Környezete sajátos. A település a Duna-Tisza közén, a kiskunsági tájegységen a Dél-alföldi régióhoz tartozó Bács-Kiskun megyében, a kecskeméti kistérségben helyezkedik el, Kecskeméttől É-Ny-ra 15 km-re. A Kistérség települései egymáshoz közel, - Lajosmizse pedig az országos főközlekedési úthálózat mellett fekszik. Lajosmizse a térség 11,1 %-át foglalja el, melyen a térség lakosságának 6,6 %-a él. A népsűrűség alacsony az országos adatokhoz képest. 70 fő/km². (országos átlag 108 fő/km²)

A városközpontban és közvetlen környezetében az idők folyamán – sajátos zártsorú és félzártsorú épületekből álló – kisvárosi karakterű beépítés alakult ki.

Város területe: 164,66 km²

Lakónépessége: 11.650 fő

belterület: 486 ha

külterület: 15.895 ha

volt zártkert: 85 ha

Lakosság alakulása

	belterületen élők (fő)	külterületen élők (fő)
Lajosmizse lakói területi elosztás szerint	7.650	4.000 a lakónépesség 30%-a

	nő (fő)	férfi (fő)
Lakosság megoszlása nemek szerint	6.028	5.622

(Forrás: Lajosmizse Város Hosszútávú Fejlesztési Koncepciója 2003.)

Legfrissebb adatok (2007. december) szerint Lajosmizse Lakossága az alábbi táblázatban kerül bemutatásra:

	*Lajosmizse*	*lakossága*	*Összesen (fő)*
*(év)*
	*férfi*	nő
*0-2*	200	176	376
*3-5*	198	173	371
*6-13*	561	492	1053
14	64	70	134
*15-18*	315	272	587
*19-54*	3096	2928	6024
*55-59*	359	365	724
*60-69*	498	628	1126
*70-79*	282	531	813
*80-110*	126	300	426
*Összesen*			*11634*

Lakosság megoszlása gazdasági aktivitása szerint

(Forrás: Lajosmizse Város Hosszútávú Fejlesztési Koncepciója 2003.)

A város gazdasága élénk. A mezőgazdaság és a jó forgalmi helyzetéből adódóan a szolgáltatások az idegenforgalom és a könnyűipar a fő „mozgatója” a város gazdasági életének.

A város vonzáskörzetében nincs jelentős természeti kincs. A mezőgazdaság az idegenforgalom és az ipari, szolgáltatási tevékenység fejlesztésének elősegítése lehet a fejlődés motorja, ezért Lajosmizse gazdasági életében a termelés, termékfeldolgozás és piacra juttatás alapvető jelentőségű ma és a jövőben is.

Vállalkozók száma: 817

Társas vállalkozók : 277

Korlátolt Felelősségű Társaság 145

Szövetkezet 6

Betétei Társaság 115

Egyéni vállalkozók: 537 (Forrás:KSH. 2002-es adatok)

Fő tevékenységek:

1. nehézipar -fémfeldolgozás

2. könnyűipar - cipőgyártás, fafeldolgozás, festéküzem, kézműipar

3. élelmiszeripar- tejtermelés, feldolgozás: állat, gyümölcs, sütőipar, édesség gyártás

4. építőipar - magas- és mélyépítőipar, szakipari tevékenységek

5. kereskedelem, szolgáltatás - élelmiszer ruházat, vegyi áru, építőanyag, vendéglátóhelyek, szálláshelyek

A vállalkozások alakulása 2006-os évben:

Vállalkozók száma: 535

Magán (egyéni) vállalkozók: 244

Társas vállalkozók: 291

- Korlátolt Felelősségű Társaság 161

- Szövetkezet 7

- Betéti Társaság 102

- Részvénytársaság 14

- Közhasznú Társaság 1

- Közkereseti Társaság 3

- Egyéb Társas vállalkozók 3

Forrás: Polgármesteri Hivatal Pénzügyi és Adóügyi Iroda

Megjegyzés: Iparűzési adót fizető vállalkozások

A vállalkozások alakulása 2008-as évben:

Vállalkozók száma: 630

Magán (egyéni) vállalkozók: 301

Társas vállalkozók: 329

- Korlátolt Felelősségű Társaság 102

- Szövetkezet 10

- Betéti Társaság 171

- Részvénytársaság 34

- Közkereseti Társaság 4

- Egyéb Társas vállalkozók 8

Forrás: Polgármesteri Hivatal Pénzügyi és Adóügyi Iroda

Megjegyzés: Iparűzési adót fizető vállalkozások

Mezőgazdaságban dolgozók száma:

őstermelő: 2600 fő

családi gazdaságok: 40

új társas gazdálkodási formák: BT, KFT

Fő termelési ágak: szántóföldi növénytermesztés, kertészet, szőlő-, gyümölcstermesztés, baromfitenyésztés, szarvasmarha-, sertés-, nyúl-, juhtenyésztés

A város általános infrastuktúrális fejlettsége kiegyensúlyozott.

Lajosmizse az országos főközlekedési úthálózat mellett fekszik, az 50. sz. elsőrendű útvonal és az M5 autópálya köti össze Budapesttel és Kecskeméttel. A városközpont zavartalan működésének fontos feltétele a meglévő út, utca és térrendszer.

- Az ivóvízhálózat kiépítése 94%-os

- földgázhálózat belterületen néhány éve teljesen elkészült, számos helyen a külterületi részekre is kiterjed

- elektromos energiaellátás belterületen megoldott, befejeződött a tanyai villamos energia átviteli hálózat rekonstrukciója

- a település úthálózatának 84 %-a kiépített

- a vasúthálózat egy nyomvonalú Budapest –Lajosmizse és Kecskemét-Lajosmizse között

- távközlés – megtalálható a vezetékes és a mobil hálózat is

- a város csatornázottsága az EU előírásokhoz képest gyenge, 2002-ben 25%-os – 450 szennyvízbekötéssel

2002. évhez képest 2006. évben csekély mértékben, de nőtt a város általános infrastuktúrális fejlettsége. Az ivóvízhálózat 95%-os, a település úthálózatának 85%-a kiépített és a város csatornázottsága 28%-os – 530 szennyvízbekötéssel. Lajosmizse Város Önkormányzata pályázatot nyújtott be 2008. március 3-án a Környezet és Energia Operatív Program keretében a „Szennyvízelvezetés és tisztítás kétfordulós pályázati konstrukcióban megvalósítandó projektek támogatására”. A Lajosmizse Város csatornahálózatának kiépítése és szennyvíztisztító telepének bővítése című pályázatot – mely a belterületen beépített utcák szennyvízelvezetésére szolgál - formai szempontból az első fordulóban 2008. április 08-án befogadták, és értékelésre bocsátották. A pályázat elnyerése után Víziközmű Építő Társulást kell szervezni azon lakosokból, akiket a csatornahálózat építés érint.

A város lakossága ragaszkodik a településhez, aktív résztvevője a helyi közéletnek. A közelmúltban átadott új Városháza és az 1999-ben átadott Művelődési Ház és Könyvtár a rendezett városközpont kialakításának egy fontos része. A központban elhelyezkedő Iskola-tó a hozzá csatlakozó úttal, valamint az itt elhelyezkedő utak, utcás térrészletek egységes rendbetétele, rehabilitációja általános városi igény.

A várospolitika célja a városlakók életminőségének állandó javítása.

- Mezőgazdaság főbb jellemzői

Aranykorona értékek: 7- 12 AK/ha 2008-ban 10,6 AK/ha

Jellemző mezőgazdasági növények.

A jobb minőségű földeken szántóföldi növénytermesztés jellemző növényei a szárazságtűrő gabonafélék termesztése, míg a gyengébb talajadottságokkal rendelkező területeken a kertgazdálkodás, szőlő- és gyümölcstermesztés a meghatározó. A zöldségtermesztésben jelen van az üvegházi és a fóliasátras termelés.

Nő az olajos növény (repce, napraforgó) termesztés.

Művelési ágankénti megoszlás

(2000. júliusi adatok) ha:

Lajosmizse	szántó	kert	gyümölcsös	szőlő	rét	legelő	erdő	nádas	halas-tó	kivet	össz.
belterület	6	-	-	-	-	10	-	-	-	468	484
külterület	8322	2	507	359	271	2229	2562	154	8	1483	15879
volt zártkert	1	46	7	4	-	4	1	-	-	13	85

Forrás: Bács-Kiskun Megyei Földhivatal

Frissebb adatok alapján:

*Művelési ágak külterületre vonatkozóan*	*2006. október* *(ha)*	*2007. december* *(ha)*
*szántó*	*8208*	*8200*
*rét+legelő*	*1573*	*2364*
*erdő*	*2700*	*3377*
*nádas*	40	*127*
*halastó*	55	45
*kivett*	*1500*	*1988*

Forrás: lajosmizsei falugazdász

Új ültetvény adatai:

(2000. júliusi adatok) ha:

Év	meggy	kajszi	őszibarack	szilva	alma	körte	cseresznye	festő bodza	összesen
1998	70,2	3,4	-	1,9	5,0	-	-	-	80,5
1999	52,9	5,6	2,8	-	-	-	-	3,3	64,6
2000	37,5	-	-	-	-	-	-	-	37,5
2001	108,9			16,2		1,8	3,0		129,9
összesen	269,5	9,0	2,8	18,1	5,0	1,8	3,0	3,3	312,5

Forrás: Lm. Polgármesteri Hivatal

Frissebb adatok alapján:

*Megnevezés*	*2005*. (ha)	*2007. (ha)*
*alma*	53	58
*szilva*	*14,5*	*16,6*
*kajszi*	*210*	*196*
*őszibarack*	71	*71,5*
*dió*	*0,5*	*0,5*
*bodza*	*3,5*	*3,5*
*körte*	*1,5*	*1,5*
*cseresznye*	*6,3*	*6,8*
*meggy*	*286*	*291*
*birs*	13	13
*szamóca*	32	32
*szőlő*	*108*	88

A település gyenge minőségű talajadottságai következtében a földtulajdonosok szívesen vállalkoznak erdőtelepítésre. Erdőültetési arány: 15,5% (ebből 87% magán, 13% állami tulajdon)

Az erdőtelepítésekkel kapcsolatban megjegyzendő, hogy évente átlagosan 100 ha-ral nő a mértéke, és 100%-hoz közelít a magánerdő telepítés.

Állattenyésztés:

Az állattenyésztés szerepe az utóbbi években ugyan csökkent, de a családok és a vállalkozások jövedelemtermelésében nem elhanyagolható a sertés-, szarvasmarha-, a baromfitenyésztés és az erre épülő élelmiszeripari feldolgozás. Sajnálatos módon a jövedelemtermelő képesség folyamatosan csökken.

Birtokstruktúra

A tulajdoni szerkezet és ezzel együtt a gazdálkodási formák súlya és szerepe a rendszerváltást követően átalakult. A volt Béke Tsz., Kossuth Tsz. és Népfront Tsz. területét felosztották a korábbi tagok, a kárpótlással és vagyonnevesítéssel földhöz jutók között.

Családi gazdaság

Az őstermelők száma 2002-ben 2600 fő volt.

A TSz-ek megszűnésével mintegy 1200, 3 ha alatti családi gazdaság jött létre. A tulajdonviszonyok rendezése a külterületi ingatlanokra vonatkozóan megtörtént. A földhasználati bejelentések megtörténtek, annak ingatlannyílvántartási feldolgozása folyamatban van. A gazdaságok felszereltsége és versenyképessége sok esetben alacsony színvonalú.

2008. októberi állapot értelmében 903-ra csökkent a regisztrált őstermelők száma.

- IDEGENFORGALOM

Említésre méltó Lajosmizse lovas és tanyasi turizmusa. Az idegenforgalom működésnek egy meglehetősen egyoldalú sajátos megnyilvánulása a „vállalkozói” és az „igazi” tanyák között található. A vállalkozások léte ugyanis szorosan kapcsolódik ahhoz a táji, tájképi környezethez, ami valójában ide vonzza a vendégeket. E táji értékek pedig egyik legfontosabb elemét jelentik azok a tanyák, amelyek ezeken területen elszórtan elhelyezkedve biztosítják egyik látványosságát a „vállalkozói” tanyáknak.

Lajosmizsén és Felsőlajoson működő Tanyacsárda a lovasprogramjainak köszönhetően ma már szinte Európa szerte ismert Évente 80 ezer ember fordul meg itt. A vendégek különféle lovasprogramokban, tanyalátogatásokban vehetnek részt.

Idegenforgalmi célú szállásadói tevékenységhez kapcsolódó adatok:

Kapacitásadatok 2007. december 31-én

*Megnevezés (száma)*	*Fizetővendéglátás*	*Falusi szállásadás*
*Vendéglátók*	1	3
*Szobák*	3	13
*Ágyak*	9	29
*Férőhelyek*	9	29

Forrás: Lm. Polgármesteri Hivatal Hatósági Iroda

Éves Vendégforgalmi adatok 2007. évben

	*Vendégek*	*száma*	*Vendégéjszakák*	*száma*
*Megnevezés*	*fizetővendéglátás*	*falusi szállásadás*	*fizetővendéglátás*	*falusi szállásadás*
*külföldi*	1	-	16	-
*belföldi*	16	-	45	-
*összesen*	17	-	61	-

Forrás: Lm. Polgármesteri Hivatal Hatósági Iroda

- KÖRNYEZETI JELLEMZŐK

- DOMBORZAT

A település a Duna-Tisza közén, a homokhátság északi részén, a Kiskunság tájegységen helyezkedik el. Területe a Duna és a Tisza felé is lejt. A rendkívül tagolt felszínű táj alapvetően síkvidéki. Az Alföldre jellemző egysíkúságot ma is észlelhető, a tájra a szabályosan ÉNY-DK-i irányban hosszanti, enyhe mélyedések- szélbarázdák- törik meg, amelyekhez gyakran a kifújt homokból képződött homokdűnék is kapcsolódnak. A megnyúlt, ovális alaprajzú buckák a szélbarázdáktól függetlenül is előfordulnak. Eredeti magasságuk 15-20 cm, hosszúságuk 100-200 m között változik. A mélyesdésekben párhuzamos csatornák futnak: a Nyikos, a Kígyós, a Kürti-Lapos, a Talfái, az Alpár-Nyárlőrinci csatornák, illetve a később megépített belvízelvezető XX/e, XX/d, XX/d-1 mesterséges csatornák.

A Magyar Tudományos Akadémia Földrajztudományi Kutatóintézetének besorolása alapján a város területe a Kiskunsági-löszöshát és Kiskunsági homokhát kistáj nevű területen helyezkedik el. A kistáj szélhordta homokkal fedett hordalékkúp-síkság. Horizontálisan a felszín igen gyengén szabdalt. A kistáj tengerszint feletti magassága 82 és 140 m között mozog. Legjellemzőbb formák a majdnem párhuzamos elhelyezkedésű buckacsoportok. A buckafelszínek közé alacsony fekvésű, tágas, szikes laposok ékelődnek. A homokbuckákat 1,5 m vastag löszös lepel fedi.

- FÖLDTANI ADOTTSÁGOK

A felszín közeli képződmények döntő többsége futóhomok. Vastagsága körülbelül 6-8 m-re tehető, de ez helyenként több is lehet. A mélyebb rétegekben az ős-dunai hordalékkúp átmozgatott agyaga található. 900 m-től a márga, andezittufa és riolittufa a jellemző.

A korábban kialakult dunai kavics-, homok- és iszaprétegekre a szél által mozgatott homok és lösz települt. A nedvesebb időszakokban ezeken a felszíneken megindult a talajképződés, réti és mezőségi talajok keletkeztek. Ezeket a talajszinteket később futóhomok temette be. A dunai lehordási területről származó futóhomok agyag-és nehézásvány tartalma kicsi, karbonátokban viszont gazdag. A homokos üledék a szélszállítás miatt jól osztályozott, ami lassítja a talajosodás folyamatát. A homok sérülékenysége miatt többszintű talajszelvény itt nem alakulhatott ki. A genetikus talajtípusok közül általában a lösz a talajképző kőzet. Összefüggő futóhomok-takaró nem alakult ki, a futóhomok mellett a humuszos homok, a rétiesedő homok és a szikes terméketlen homok is gyakori. A buckák között rossz lefolyású hosszanti elgátolt mélyedések találhatók, ezekben számos helyen mésziszapos kiválás képződött. A szél által létrehozott homokdombsorok között húzódó völgyekben szikes tavak, apró erek helyezkednek el, a néhány „patakvölgy” mellett. A vízzáró meszes üledék a helyi mélyedésekben időszakos tavak képződését eredményezi. Az éghajlati vízhiány miatt a tavakból a víz a nyár közepére elpárolog. A löszös területeken a mezőségi – csernozjom- talajok típusai és változatai, a mélyben sós réti csernozjom és a réti csernozjom alkotnak nagyobb foltokat. A nedves területeken a lápos réti talajok jellemzők. A homoktalajok váztalajok, talajképző folyamataik mérsékeltek, humusztartalmuk csekély, mésztartalmuk magas, fizikai minőség szerint finom homokok. E talaj szántóterületként és erdősítésre is használható.

Összességében a lajosmizsei talajok - vízjárta és szikes laposokat kivéve - mezőgazdasági hasznosításra alkalmasak. A nagyüzemi mezőgazdasági művelés mellett az intenzív művelést igénylő kultúrák- zöldségfélék, szőlő megtalálható. Azokon a kisebb foltokon, ahol nem gazdaságos a szántóföldi művelés gyümölcstermesztés folyik.

- ÉGHAJLAT

Mérsékelten meleg-száraz éghajlattal jellemezhető. Az ország egyik legnapfényesebb területe ez, mivel az évi napsütéses órák száma eléri a 2100 órát. A nyári évnegyedben 840 óra napsütés, a téli évnegyedben 200-210 óra körüli várható. Az évi középhőmérséklet 10,2-10,4 °C. A csapadék évi átlaga 540-560 mm között van. A hótakarós napok száma 30-32 nap, az átlagos maximális hóvastagság 19 cm. A terület ariditási indexe, 1,26-1,30 között változik. A szélirány leggyakrabban ÉNY-i, de jelentős a D-i irány is. Az átlagos szélsebesség 2,5-3,0 m/s közötti.

A település éghajlati viszonyaiban az Alföldre jellemző sajátosságok nyilvánulnak meg. Mérsékelten meleg-száraz éghajlattal jellemezhető. A viszonylag alacsony légnyomás miatt gyakoriak a viharos erejű szelek, amelyek a kitett homoktalajban jelentős deflációs kárt okoznak.

- VÍZRAJZ

A területet több, a Tisza felé tartó vízfolyás keresztezi. A legészakibb közülük az Alpár-Nyárlőrinci-csatorna (41 km, 271m²). A mélyedésekben számos állóvíz keletkezett. A természetes tavak száma 38 darab, 245 ha felszínnel. A hét mesterséges tározó 440 ha területű. A talajvíz mélysége 2-4 m között ingadozik. Mennyisége nem jelentős. Kémiai jellege nagyrészt kalcium-magnézium-hidrogénkarbonátos. Keménysége 15-25 nk° közötti, de helyenként még a 45 nk°-t is meghaladhatja. A szulfáttartalom 60-300 mg/l között ingadozik.

A kistáj tengerszint feletti átlagmagasság 135,9 m, magassága az 139,5 és 132,3 m tszf. között változik. Egy km²-en belül az átlagos szintkülönbség nem haladja meg a 4m-t. Mezőgazdasági területeken gyakran okoz problémát a Duna-Tisza közti hátság területén tapasztalható talajvízszint süllyedés. Az 1972-1992 közötti összefüggő aszályos periódus következményeként keletkezett felszín alatti vízháztartási problémák a térséget is jellemzi.

▪ TÁJ

A lakóterületet erdők, szántó-és más növénykultúrával megkötött mezőgazdasági területek, gyepek és ültetvények veszik körül.

A táj arculatát három tájtípus határozza meg:

- Félig kötött buckás homokvidék, nagyrészt telepített erdőkkel és homokpuszta-rét maradványokkal.

- Mészlepedékes csernozjomos homoksíkság, kertészeti és szántóföldi hasznosítással.

- Buckaközi medencék és csatornák közötti mélyterületek, lápos rétekkel, szikes legelőkkel, a lefolyástalan területeken megjelenő állóvizekkel.

A száraz homoki területek jelentős részét mesterséges erdősítések, vagy gyümölcstelepítések borítják. Flórájuk természetes elemekben nagyon szegény, sok esetben teljesen hiányzik, csak ruderális, gyom jellegű fajok fordulnak elő.

A legerősebben tagolt felszínű homokbuckás területek kimaradtak az erdősítési programból, így itt találhatóak a botanikai szempontból legértékesebb természeti területek. E területekre a nyílt homokpusztai gyep, a zárt szárazgyep és a mozaikos megjelenésű galagonyás nyárasok, borókás nyárasok jellemzik. E növénytársulássor egyben a homokbuckák benövényesedési folyamata is, amelynek minden fázisa tanulmányozható a területen.

A térség homoki területein kívül másik jellegzetes adottságú felületét az időszakos, vagy állandó vízállásos mélyfekvésű területek alkotják. Ezek általában a belvízelvezető csatornákat kísérik, és nagyrészt rét-, legelő-, kaszálóterületek. Az előforduló nyílt vízfelületek a hínárasok, a nádasok és zsombékosok, a kiszáradó láprétek, a kisebb felületű szikes rétek. A növénytársulásoknak ez a sorrendje – csakúgy mint a homokbuckák esetén - egy növényesedési, vagy inkább a talajvízszint csökkenésével együttjáró „szárazodási” folyamat állomásai is.

Gazdasági, társadalmi változások eredményeként a nagytáblás gazdálkodás mellett egy igen tagolt tulajdoni rendszerű, mégis lényegében monokultúrás (zöldség-gyümölcs) műveléssel jellemezhető mezőgazdasági-erdőgazdálkodási tájhasználat jött létre, amelyben a táj eredeti karaktere eltűnőfélben van.

- NÖVÉNYZET

Jellemző flóra:

FÁK: tatárjuharos lösztölgy, pusztai tölgy, sziki tölgy

LÁGYSZÁRÚAK: tartós szegfű, homoki kikerics, árvalányhaj, ternyefajok, sziki káka

Jellemző flóra:

FÁK: kocsányos tölgy, fehér nyár, mezei szil, közönséges boróka.

LÁGYSZÁRÚAK: magyar csenkesz, rákosi csenkesz, fehér tippan, közönséges mézpázsit, báránypirosító, naprózsa.

(Lajosmizse város helyi jelentőségű természetvédelmi területeinek és védett természeti értékeinek természetvédelmi kezelési terve alapján)

- TALAJTAN

A térség talajának többsége lösz alapkőzetű, de a homokon kialakult talajok kiterjedése is számottevő (29%), a humuszos homoké 11%, a csernozjom jellegű homoktalajoké 10%, a futóhomoké 8%.

- KÖRNYEZET ÉS TERMÉSZETVÉDELEM

A mezőgazdasági földterületek jelentős részben hasznosítottak, igen alacsony a természetes állapotban megmaradt élőhelyek aránya. Ezen kevesek egyike az Iskola-tó és környéke, amely helyi védelem alatt áll. A városfejlesztési, értékmentési törekvések központi témaköre az élőhely rehabilitációja, természetvédelmi és rekreációs funkciójának kialakítása. Védettség alá helyezett természeti területek és értékek még a Horgász-tó és környéke, a 70-200 év közötti becsült korra tehető 6 db kocsányos tölgy, és 1 db vadkörtefa valamint a 141 db platánfa és vadgesztenyefa, a Templomkert kertépítészete, a központi park és növényzete.

Lajosmizse Város helyi jelentőségű természetvédelmi területei:

- Iskola-tó és környéke 708/5 hrsz.

- Füzes-tó (Horgász-tó) és környéke 0269/30 hrsz.

- Központi park és növényzete 22/2 hrsz.

Lajosmizse Város helyi jelentőségű természetvédelmi értékei:

- Köztemető vadgesztenyefa sorai 1686/2 hrsz.

- 4 darab kocsányos tölgy Mizsei Sáfrányföld 0470/9 hrsz.

- 1 darab kocsányos tölgy Benei Szabó tanya 0711/4 hrsz.

- 1 darab vadkörtefa Mizsei Vidra tanya mellett 0331/11 hrsz.

- 5-ös főút mentén lévő platánfák és vadgesztenyefák 141 darab 2505 hrsz.

- 1 darab vadkörtefa Tóth dűlő Tóth Károly tanyájával szemben 0736/20 hrsz.

- 1 darab vadkörtefa Terenyi dűlő Rubos János földje mellett

0426/5 hrsz.

A védetté nyilvánítás célja volt, hogy megőrzésre kerüljenek a település területén található, egyedi értéket képviselő idős, illetve jelentős esztétikai értéket képviselő fák, valamint az Iskola-tó és környéke, Füzes-tó (Horgász-tó) és környéke, Központi park és növényzete természetes élővilága.

A területek helyi jelentőségű természetvédelmi oltalom alá helyezését Lajosmizse Város Önkormányzatának Képviselő-testülete kezdeményezte, és elfogadta a védett természeti területe kezelési tervét.

Felsőlajos

Lajosmizsétől 6 km-re, a Dél-Alföldi Régió kapujában Budapest és Kecskemét között, az 50-es számú főút 63. km szelvényénél helyezkedik el.

Területe: 11,41 km²

Lakónépessége: 981 fő (2008. októberben 1016 fő)

Szerkezeti kialakítását döntően befolyásolja, hogy egykori tanya-, majd TSZ központ volt. A falu szerkezetét egy rendkívül egyszerű racionálisan megszerkesztett úthálózat alkotja. 1986. január 1.-én vált önálló településé. Az óvodai nevelés és az alsó tagozatos oktatás a 2007/2008. tanévtől intézményfenntartó társulás keretében valósul meg. Az óvodai nevelés a Lajosmizsei Napközi Otthonos Óvoda Felsőlajosi Tagintézményeként 50 óvodás neveléséről gondoskodik.

Az alsó tagozatos oktatás a Fekete István Általános Iskola Felsőlajosi Tagintézményében történik, amelyben 74 gyermek tanul.

Szociális létesítmények: Lajosmizse Város Önkormányzatával együttműködési megállapodás keretében kerül megvalósításra a védőnői és gyermekjóléti szolgálat. A településen van orvosi rendelő, fogorvosi rendelő, gyógyszertár, posta, és az Örkényi Takarékszövetkezet kirendeltsége is megtalálható. A község csaknem valamennyi utcája szilárd burkolatú. A házak nagy része földgázfűtésű, telefonnal felszerelt.

0-5 év	6-13 év	15-59 év	60- év
86	102	615	179

2002.

0-5 év	*6-13 év*	*14-59 év*	*60- év*
54	98	*680*	*184*

2008. október

- GAZDASÁG

a homokos talaj, az Alföldre jellemző időjárási és csapadékviszonyok végig a történelem során a mezőgazdaságot kínálták fő megélhetési forrásként az itt élőknek.

A vállalkozások száma meghaladja a hetvenet. Ez a szám fokozatosan növekszik, ami a település jövőjére nézve biztató jelenség. A tevékenységi körök meglehetősen széles skálán mozognak. Található itt fóliaüzemtől kezdve a baromfifeldolgozóig sok minden. A vállalkozások sokfélesége segítséget nyújt azoknak az itt élő embereknek, akik a mezőgazdaságon túl keresik a megélhetőségüket.

A községi gazdasági szervezeteknél az országos helyzetnek megfelelő folyamatok játszódtak le. Az önkormányzat csak közvetett módon tud reagálni a helyi gazdasági szereplők működésére. A községben a munkahelyet biztosító vállalkozások folyamatosan telepednek le. A településen jelen levő vállalkozások száma mára meghaladja a százat.

- MEZŐGAZDASÁG FŐBB JELLEMZŐI

A településre és környezetére jellemző a homokos talajra épült mezőgazdaság: gabona, szőlő, gyümölcs, valamint a szántóföldi zöldségtermesztés.

Az állattartásban a sertés, szarvasmarha, nyúl, baromfi a jellemző.

A településen élők elsősorban mezőgazdasági tevékenységgel foglalkoznak, vállalkozóként, őstermelőként, illetve kiegészítő tevékenységként.

A község fekvése és hagyományai a mezőgazdasági termelésbeli elsődlegességre mutatnak. A mezőgazdaságon belül kiugró eredményt azonban csak intenzív ill. speciális tevékenységgel lehetett a múltban és a jövőben is elérni.

1. Település területe: 1141 ha 1374m²

a. belterület: 82 ha

b. külterület: 1059 ha

2. Aranykorona értékek: 8 AK/ha 2008-ban 9 AK/ha

3. Jellemző mezőgazdasági növények.

A jobb minőségű földeken szántóföldi növénytermesztés jellemző növénye a rozs, míg a gyengébb talajadottságokkal rendelkező területeken a kertgazdálkodás, és gyümölcstermesztés (alma, őszibarack, meggy) a meghatározó. A zöldségtermesztésben a szabadföldi és a fóliasátras (paprika, paradicsom, uborka) termelés a jellemző.

4. Művelési ágankénti terület-kimutatás:

művelési ágak	fekvések területe / ha.m²
	belterület	külterület
szántó	0,9716	594,0914
gyümölcsös		47,2562
szőlő	0,0584	11,7180
gyep		129,7687
erdő		140,9806
nádas		22,0168
kivett	81,1630	113,1127
összesen	82,1930	1058,9444

*Művelési* *ágak külterületre vonatkozóan*	*2006. október* *(ha)*	*2007. december* *(ha)*
*szántó*	*595*	*520*
*rét+legelő*	77	*141*
*erdő*	*160*	*208*
*nádas*	2	9
*halastó*	-	-
*kivett*	-	*199*
*alma*	6	6
*szilva*	*1,5*	2
*kajszi*	8	8
*őszibarack*	*0,5*	*0,5*
*meggy*	3	4

Frissebb adatok alapján:

Forrás: lajosmizsei falugazdász

5. Állattenyésztés:

A vállalkozások jellemzően a sertés-, szarvasmarha-, a baromfi-, tenyésztéssel foglalkoznak és már a baromfi-és nyúl feldolgozás is megtalálható a településen.

6. Birtokstruktúra

A tulajdoni szerkezetre jellemző a 3 ha körüli átlag területtel rendelkező családi gazdaság.

Az őstermelők száma 2002-ben 20 fő volt.

2005-évben a családi gazdaságok átlagosan 5,1 ha területtel rendelkeznek. Az őstermelők száma 152 főre nőtt, 2008. októberi állapot szerint a regisztrált őstermelők száma 137 fő.

- IDEGENFORGALOM

Európában már sok helyen ismert Tanyacsárda szolgáltatásai mellett a tanyasi turizmus fejlesztése jelentheti a jövőt, mivel a tanyavilágban a csend, a nyugalom, a megélhetések „mássága” egyfajta kikapcsolódás, látványosság az ide érkező vendégek számára.

A termelés mellett a községfejlődés húzóágazatává tehető a jelenleg is meghatározó jelentőségű idegenforgalom. A turizmus elemei a tanyai vendégfogadás és a lovasturizmus. A falu központjában 2002-ben kialakított közpark és tájház a turizmus célját is szolgálja.

►KÖRNYEZETI JELLEMZŐK

A település domborzata, földtani adottságai, éghajlata, vízrajza, növényzete, talajtani adottsága a kis távolság miatt szinte teljesen megegyező Lajosmizse adottságaival.

Összegzés:

A helyi környezetvédelem kétségkívül legfontosabb általános célja a kedvező környezeti állapotok (erőforrások) megőrzése, a károsodott, sérült környezeti területek, elemek/tényezők romlásának megállítása, javítása. Ennek egyik módja, hogy a tájrendezés során a tájhasznosítási lehetőségeket úgy és oly mértékig szabad kiaknázni, hogy az a táji-természeti értékek megőrzését, erősítését, ökológiai szerepének fenntartását szolgálja. Törekedni kell a környezetállapot javítására, tájrehabilitációra, a funkciójukat vesztett területek restaurálására. A helyi környezetvédelem szempontjából a tájrendezés mellett kiemelkedő jelentőségű

a helyi hulladékgazdálkodási terv.

A helyi környezetügy kétségkívül legfontosabb szereplője az Önkormányzat. Az önkormányzati környezetvédelem eredményességét - a külső körülmények által szabott kereteken belül- a helyi környezetügy politikai képviselete, a hivatali szakmai munka személyi és tárgyi feltételeinek megléte együttesen biztosíthatja.

A hivatali környezetvédelmi munka túlnyomó része a Polgármesteri Hivatal szervezeti és működési szabályzatában megjelölt szervezeti egységnél jelentkezik. Feladatok: hatósági ügyek, szakhatósági hozzájárulások, pályázatok, beruházások, stb. Az önkormányzati környezetvédelem külső nyilvánossága - és ezzel összefüggésben tudatformáló ereje - lényeges eleme a lakosság a „környezetvédelmi öntudat” formálásának.

A városi környezetvédelem kiadásai számos területen jelentkeznek és sokszor más feladatokhoz kapcsolódva jelennek meg. Az egészséges ivóvízellátás biztosítása, a szennyvízelvezetés, a köztisztaság fenntartása, a települési hulladékgazdálkodás üzemeltetése, a zöldterületek, a csapadékvíz-elvezető csatornák, az önkormányzati utak állapotának fenntartása, stb. mind-mind a környezet védelmét is szolgáló kiadások, amelyek évről-évre komoly üzemeltetési költséget jelentenek az önkormányzat számára is. Az üzemeltetésen túl, a különböző - környezetvédelmi célokat is szolgáló- beruházások, fejlesztések további jelentős költségekkel terhelik az önkormányzati költségvetést.

Megállapítható, hogy a jelenlegi önkormányzati környezeti aktivitás növelésével a városi környezetügy lehetséges szereplőit megnyerve lehet olyan változtatásokat elérni, amivel a meglévő környezeti károsodások (kedvezőtlen folyamatok) utólagosan kezelhetők és a jövőben megelőzhetők lesznek.

A lakosság jelzései alapján megállapítható, hogy a mindennapi közérzetet befolyásoló tényezők közül zavaró vagy nagyon zavaró:

1. A város utcáinak, közterületeinek nem megfelelő tisztasága, zöldfelületek minősége.

2. Csatornahálózat kiépítettségnek alacsony százaléka.

3. Közúthálózat sok helyen nem megfelelő minősége.

4. Nem megfelelő szintű települési környezetvédelem.

5. Szelektív hulladékgyűjtő szigetek rendezetlensége.

6. Külterületi hulladékszállítás szervezetlensége.

A város környezeti szempontból is kívánatos jövőképét megvalósítani, vagy legalábbis következetesen abba az irányba haladni, egyúttal sokféle érdek, cél, törekvés összhangjának a megteremtését is jelenti. A környezetvédelem a jövőkép megvalósítását csak az általa értelmezhető szakterületekre (interdiszciplinákra) történő lebontások után tudja kezelni.

Meg kell fogalmazni azt, hogy a környezeti jövőkép milyen részcélok, majd azokat megvalósító beavatkozások, programok összességén keresztül valósulhat meg.

A helyi környezetvédelem kétségkívül legfontosabb általános célja a jó, a kedvező környezeti állapotok (erőforrások) megőrzése, a károsodott, sérült környezeti területek, elemek / tényezők romlásának megállítása, javítása.

Ezek elérése - a város hatókörén kívüli meghatározottságokat figyelembe véve- feltételezi a megelőző szemléletű, környezettudatos városüzemeltetést és városfejlesztést. A környezettudatosság javítása, érvényesítése az önkormányzati döntésekben, a Hivatali munka minden területén (belső kapcsolatok, ügyintézés, külső kapcsolatok a lakossággal, a vállalkozásokkal) eredményezheti a helyi környezetügyben az érdemi előrelépést.

Összefoglalva kijelenthetjük, hogy a helyi környezetvédelem általános célja, egyúttal működésének alapelve a környezettudatos közgondolkodás, döntéshozatal és végrehajtás a városi élet minden területén, amiben az Önkormányzat egyértelműen kezdeményező.

/Lajosmizse Város Környezetvédelmi Programja 2007./

I.2. A helyi tervezés szükségességének bemutatása:

A hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény (a továbbiakban: Hgt.) 33-37. §-ai rendelkeznek a hulladékgazdálkodási tervekkel szemben támasztott általános követelményekről. A Hgt. 33. §-ában foglaltaknak megfelelően az Országgyűlés a Nemzeti Környezetvédelmi Program végrehajtásaként az Országos Hulladékgazdálkodási Tervet határozatban hirdette ki (110/2002. (XII. 12.) OGy. határozat) mely az ország hulladékgazdálkodási stratégiai célkitűzéseinek, továbbá az alapvető hulladékgazdálkodási elvek érvényesítésének végrehajtását szolgálja.

A Hgt. 59. §. (1) f.) pontjában kapott felhatalmazás alapján a kormány elfogadta a hulladékgazdálkodási tervek részletes tartalmi követelményeiről szóló 126/2003. (VIII. 15.) Korm. rendeletet, amely tartalmazza a területi, a helyi és az egyedi hulladékgazdálkodási tervek tartalmi követelményeit. A Hgt. értelmében az Országos Hulladékgazdálkodási Terv elfogadását követő 270 napon belül a környezetvédelmi felügyelőségeknek el kellett készíteni a területi hulladékgazdálkodási terveket. A hét nagy régió Területi Hulladékgazdálkodási Tervét a 15/2003. (XI. 7.) KvVM rendeletben hirdette ki a Környezetvédelmi és Vízügyi Miniszter.

A helyi hulladékgazdálkodási terveket a területi hulladékgazdálkodási terv kihirdetésétől számított 270 napon belül 2004. VIII. 3. határidőre az önkormányzatoknak kell elkészíteni.

A hiányzó adatok kapcsán megkeresésre kerültek: a településen működő közszolgáltatók, egyéb hulladékgazdálkodásban illetékes szolgáltatók.

Felhasználva a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium által kiadott „Segédlet a helyi hulladékgazdálkodási tervek készítéséhez” elnevezésű dokumentumot, adatkérő lapok készültek. Az adatlapokkal a településen telephellyel rendelkező vállalkozásoknál keletkező hulladékok mennyisége került felmérésre. Az említett adatlapok, valamint a települési hulladékgazdálkodással kapcsolatban rendelkezésre álló egyéb adatok összegyűjtése után kezdődött meg a meglévő adatok kiértékelése, a célok, prioritások meghatározása, illetve a célok elérését szolgáló cselekvési programok ütemtervének kialakítása. Az így elkészült helyi hulladékgazdálkodási terv véleményezés céljából megküldésre kerül a területileg illetékes környezetvédelmi felügyelőségnek (ADUKÖFE).

A hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. tv. (Hgt.) értelmében az országos és a területi hulladékgazdálkodási tervben foglalt célokkal, feladatokkal és a település rendezési tervével összhangban a települési önkormányzat illetékességi területére helyi hulladékgazdálkodási tervet dolgozott ki 2004-2008 időszakra. Az elkészült Lajosmizse és Felsőlajos települések Helyi Hulladékgazdálkodási Tervét Lajosmizse Város Önkormányzatának Képviselő-testülete 21/2004. (VIII. 26.) rendeletében, Felsőlajos Község Önkormányzatának Képviselő-testülete 13/2004. (VIII. 27.) rendeletében hirdette ki. A Hgt. 37. § (1) bekezdés alapján a hulladékgazdálkodási tervben foglaltak végrehajtásáról 2 évente beszámolót kell készíteni. A 37. § (3) bekezdés értelmében a beszámoló összeállításával egyidejűleg felül kell vizsgálni a tervet és a végrehajtás tapasztalatai alapján szükség szerint módosítani.

I.3. A tervezésbe bevont hatóságok, és egyéb szervezetek

Lajosmizse Város Önkormányzatának Képviselő testülete határozatban döntött (63/2004. (V.19.) sz. ÖH.) Lajosmizse Város Helyi Hulladékgazdálkodási Tervének elkészítéséről.

Egyeztetések:

A helyi hulladékgazdálkodási terv kapcsán folyamatos egyeztetések történtek a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium illetékes szakmai főosztályaival, valamint a területileg illetékes környezetvédelmi felügyelőséggel (ADUKÖFE).

Egyéb szervezetek:

- Zöld Vonal 2000. Bt.

- RexTerra Építőipari Fővállalkozó és Környezetvédelmi Szolgáltató Kft.

- Kecskeméti Regionális Hulladéklerakó Kft.

- Észak-Bács-Kiskun Megyei Vízművek Rt.

- Kovács Nagy Zsigmond szilárd hulladékkezelési közszolgáltató

- Holi János folyékony hulladékkezelési közszolgáltató

- Szabó János folyékony hulladékkezelési közszolgáltató

- Zellei Tibor folyékony hulladékkezelési közszolgáltat

A Helyi Hulladékgazdálkodási Terv felülvizsgálata során megkeresett szervezetek:

● Kovács Nagy Zsigmond Hulladékkezelő és Szolgáltató Kft.

● Észak-Bács-Kiskun Megyei Vízművek Zrt.

● Lajosmizse Város Önkormányzata Egészségügyi, Gyermekjóléti és Szociális Intézménye

A Hulladékgazdálkodási Tervben szükséges módosítások beépítése érdekében a további szervezetek lettek megkeresve:

● Saubermacher Magyarország Kft.

Faragó és Fia Környezetvédelmi és Szolgáltató Kft.

●Alsó-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség

●Kecskemét Megyei Jogú Város Önkormányzata

II. fejezet

A tervezési területen keletkező, hasznosítandó vagy ártalmatlanítandó hulladékok mennyisége és eredete

ii.1. a keletkező hulladékok típusa és éves mennyisége

II.1.1. Nem veszélyes hulladékok

Lajosmizsén 2002. évben 3220 t/év települési szilárd hulladék keletkezett, Felsőlajos településről pedig 520 t/év mennyiség került beszállításra. A keletkezett hulladék a Lajosmizsei Szilárd Hulladéklerakó Helyen (Lajosmizse külterület hrsz. 0241/12, 0241/3) került elhelyezésre. A keletkezett folyékony hulladék mennyisége a bázisévben 24.960 m3/év.

II./1. táblázat A keletkező nem veszélyes hulladékok és éves mennyiségük (tonna/év)

Hulladék	Mennyiség (t/év) Lajosmizse	Mennyiség (t/év) Felsőlajos
Települési szilárd hulladék	3.220	520
Települési folyékony hulladék	24.960 m3/év= 27.456 t/év	2000 m3/év= 2.200 t/év
Kommunális szennyvíziszap	280	nem keletkezik
Építési-bontási hulladékok és egyéb inert hulladékok*	50	15
Mezőgazdasági és élelmiszeripari nem veszélyes hulladékok	----	----
Ipari és egyéb gazdálkodói nem veszélyes hulladékok	----	----
*Összesen*	31.006	2.735

* A „Segédlet a helyi hulladékgazdálkodási tervek készítéséhez” c. dokumentum iránymutatásai szerint

A fenti táblázat tartalmazza a vegyesen gyűjtött hulladékok összes mennyiségét a bázisévre vonatkoztatva, valamint a településen működő gazdálkodó szervezeteknél keletkezett hulladékok mennyiségét, amelyek kezelésére az önkormányzati létesítményekben került sor. 2004. január 1. napjától a lerakás és ártalmatlanítás a Kecskeméti Regionális Hulladéklerakóban történik.

A települések közigazgatási területén telephellyel rendelkező vállalkozásoknál keletkező hulladékok mennyisége, minősége, összetétele felmérésre került adatlapok kiküldése útján. A szolgáltatott adatok feldolgozásra kerültek. A feldolgozás a terv mellékletében található.

Változások a nem veszélyes hulladékok területén 2006-ban

Lajosmizse Város Önkormányzatának Képviselő-testülete 206/2002. sz. határozatában 2004. január 1. napjával a 0241/3 és 0241/12 hrsz-ú hulladéklerakó hely lezárásáról döntött, miután az Alsó-Duna völgyi Környezetvédelmi Felügyelőség K4K4333/04 határozatában kötelezte a polgármesteri hivatalt a telep lezárására. 2004. január 1-től a települési szilárd hulladék a Kecskeméti Regionális Hulladéklerakóba kerül ártalmatlanításra. Lajosmizséről 2005. évben 2347 tonna, Felsőlajosról 188,06 tonna települési szilárd hulladék került beszállításra a Kecskeméti Regionális hulladéklerakóba. A folyékony hulladék elhelyezése is megoldódott. 2005. májusában elkészült a Lajosmizsei Települési Folyékony Hulladék fogadó állomás, melynek kapacitása 50 m³/d. A beruházás pályázati segítséggel készült el. A meglévő szennyvíztisztító telep kapacitás növelését végezték el az 50 m³/d települési folyékony hulladékkezelő rendszer kiépítésével. A telep üzemeltetését a BÁCSVÍZ Zrt. látja el, aki egyben 2006. március 1. napjával a folyékony hulladékkezelési közszolgáltató.

Az elszállított kevert települési hulladékok (EWC 20 03 01) mennyisége

*Település*	*Elszállított*	*mennyiség*	*(kg)*
	*2004.*	*2005.*	*2006. októberig*
*Lajosmizse*	*1 113 420*	*2 347 195*	*1 856 893*
*Felsőlajos*	*124 040*	*188 060*	*175 217*
*Összesen*	*1 237 460*	*2 535 255*	*2 032 110*

Forrás: Kovács Nagy Zsigmond Kft.

További változások a nem veszélyes hulladékok területén 2007-2008-as időszakban:

A települési szilárd hulladékkezelési közszolgáltatást végző Kovács Nagy Zsigmond Hulladékkezelő és Szolgáltató Kft-t jogutódlással megvásárolta a Saubermacher Magyarország Kft, és új céget hozott létre, Lajosmizsei Hulladékszállító Kft. néven. A Lajosmizsei Hulladékszállító Kft. és a Saubermacher Magyarország Kft. 2007. szeptember 30-ai dátummal egyesült, így a Saubermacher Magyarország Kft. a Lajosmizsei Hulladékszállító Kft. jogutódja, és ő végzi Lajosmizse és Felsőlajos településeken a települési szilárd hulladékkezelési közszolgáltatást 2011. december 31. határozott ideig.

A települési folyékony hulladékkezelési közszolgáltatás területén is történtek változások. Lajosmizse Város Önkormányzata 2007. augusztus 17-én a maga és Felsőlajos Község Önkormányzata nevében „Települési folyékony hulladék (TFH) gyűjtése, és ártalmatlanítóhelyre szállítása Lajosmizse és Felsőlajos szennyvízcsatorna-csatlakozással nem rendelkező magán- és középületeiből” tárgyban nemzeti nyílt közbeszerzési eljárást indított. A közbeszerzési eljárás eredményeként 2008. január 1-től 10 éves határozott ideig a Faragó és Fia Környezetvédelmi és Szolgáltató Kft. végzi a települési folyékony hulladékkezelési közszolgáltatást.

Adatok az elszállított kevert települési hulladékokról 2007-2008.

*Település*	*Kommunális*	*hulladék*	*Lomtalanítás*	*(kg)*	*Elektronikai*	*hulladék*
	*2007.*	*2008.* *szeptember*ig	*2007.*	*2008.*	*2007.*	*2008.*
*Lajosmizse*	*2 755 000*	*1 661 820*	*47 980*	*43190*	*9 530*	*7060*
*Felsőlajos*	*51 000*	*30 000*	*3 320*	5 *000*	-	*Lajosmizsével együtt*
*Összesen*	*2 806 000*	*1 691 820*	*51 300*	*48190*	*9 530*	*7 060*

Forrás: Saubermacher Kft.

II.1.2. Szelektíven gyűjtött, kiemelten kezelendő hulladékáramok

A település területén a szervezett közszolgáltatás keretében begyűjtött kommunális hulladék nem tartalmaz szelektíven gyűjtendő veszélyes hulladékokat (a közszolgáltató ezt ellenőrzi). A lakossági felhasználásból származó akkumulátorok gyűjtésére 2003. december 31-ig a települési hulladéklerakó helyen zárt konténer állt rendelkezésre. 2004. január 1-től a lakosságnál keletkező veszélyes hulladékok elhelyezésére a kecskeméti veszélyes hulladéklerakó ad lehetőséget. Az olyan tevékenységet végző vállalkozások, egyéb gazdasági társaságok, ahol tevékenységük során veszélyes hulladék keletkezik, szerződésben állnak az adott veszélyes hulladék elszállítására feljogosító engedéllyel rendelkező szakvállalkozóval.

2005. áprilisától bevezetésre került Lajosmizsén és Felsőlajoson a szelektív hulladékgyűjtés.

Pályázati lehetőség útján a két település 11 db, Lajosmizsén 10 és Felsőlajoson 1 db gyűjtőszigetet helyezett el a lakosság részére. A szigeteken 1,2 m³ –es harang alakú gyűjtőedények lettek kihelyezve az üveg- papír- és műanyag palack részére.

Lajosmizse Város Önkormányzatának Képviselő-testülete 32/2008. (III. 19.) sz. határozatával hozzájárult, hogy a költségvetési rendelet általános tartaléka terhére + 2 darab 2 m³-es PET palackos szelektív hulladékgyűjtő edényzet kerüljön beszerzésre, miután tapasztalat szerint függetlenül attól, hogy a szigetek környezete rendezetlen, sok esetben a konténerek kapacitása is kicsi.

Lajosmizse alábbi helyszínein kerültek elhelyezésre:

Kálvin utca eleje (PLUS Áruház bejáratával szemben)

Ybl M. u. –Radnóti M. u. kereszteződése (ABC-vel szemben a játszótér sarka)

Móra F. u. eleje (szennyvízátemelő mögött)

Városház tér- Attila u. (Óvoda gazdasági bejárata mellett)

Mizsei u.- Rudas L. u. kereszteződése (Műút és a belvízcsatorna mögött)

Alkotmány u. – Illyés Gy. u. kereszteződése (Játszótér sarka)

Bajcsy-Zs. u. – Bajza u. kereszteződése (Cédulaház)

Szent I. tér piactéri illemhely mellett

Dózsa Gy. u. – Tarnai u. kereszteződése (belvízátemelő mellett)

Baross tér állomáspark szélén

Felsőlajoson Pesti út közterületén

A szelektív hulladékgyűjtő sziget konténereit a mindenkor hatályos közszolgáltatási szerződés értelmében a települési szilárd hulladékkezelési közszolgáltatást végző közszolgáltató üríti. A közszolgáltató feladata a gyűjtőszigetek konténereinek rendszeres ellenőrzése, telített állapotban a begyűjtés és szállítás. A gyakorlatban ez általában heti-kétheti rendszerességgel történik. A közszolgáltató feladatát képezi a szigetek környezetének tisztántartása és az edények karbantartása.

A közszolgáltató által megadott adatok alapján a következőképpen alakultak az elkülönülten gyűjtött hulladékok mennyiségei:

*Hulladékfajta*	*alkalmanként*	*(kg)*
	*2005.*	*2006.*	*2007.*
*műanyag (PET palack)*	*250-350*	*200*	*200*
*papír*	*600*	*1000*	*500*
*üveg*	*2000*	*3000*	*2500*

Forrás: Saubermacher Kft.

A közszolgáltató tapasztalatai alapján: az egyidejűleg két frakció (PET és papír) gyűjtése esetén 6 óra alatt lehet a szigeteket leüríteni. Ürítési idő 20 perc/konténer. A begyűjtött másodnyersanyag szinte értékesíthetetlen, mert a konténerek tartalma egyéb, oda nem illő anyaggal szennyezett. A szelektíven begyűjtött hulladék kis százaléka újrahasznosításra, a többi válogatás nélkül a Kecskeméti Regionális Hulladéklerakóban kerültek ártalmatlanításra.

2007. decemberben Lajosmizse Város és Felsőlajos Község Önkormányzata csatlakozott az ÖKO Pannon Kht. koordináló rendszerhez, aki támogatja a tiszta, átvehető hulladékok értékesítését, de ez a támogatás a jelenlegi lakossági szemlélet miatt nem, vagy csak csekély mértékben vehető igénybe.

2006. június 1-től határozatlan időre megállapodást kötött Lajosmizse Város Önkormányzata és Felsőlajos Község Önkormányzata a DESIGN Termelő, Szolgáltató és Kereskedelmi Kft-vel térítésmentes szárazelem begyűjtésre és ártalmatlanításra.

Lajosmizsén az alábbi helyeken kerültek szárazelem gyűjtő edények kihelyezésre:

● Lajosmizse Város Művelődési Háza és Könyvtár

1 darab

● Lajosmizse Város Önkormányzata Egészségügyi, Gyermekjóléti és

Szociális Intézménye

2 db ( 1db Dózsa Gy. 104-106 székhely, 1 db

Dózsa Gy. u. 123. telephely)

● Általános Iskola

5 db ( 1 db Szabadság tér 13. központi épület,

1 db Szent Lajos utcai általános iskola , 1 db Sury iskola Dózsa Gy

u., 1 db Gépállomási iskola Mizsei u. , 1 db Speciális iskola)

● Lajosmizse Város Önkormányzatának Napközi Otthonos Óvodája

2 db (1 db Központi óvoda Szabadság tér 3., 1

db Rákóczi utcai óvoda)

● Általános Iskolai Kollégium

1 db

● Lajosmizse Város Önkormányzat Polgármesteri Hivatal

1 db

Felsőlajoson kihelyezett edények:

● Felsőlajos Község Polgármesteri Hivatala

4 db ( 1 db Faluház Iskola u. 12., 1 db

Általános iskola Iskola u. 16., 1 db Óvoda Óvoda u. 4., 1 db

MIZSE-COOP Kereskedelmi Rt. 3. sz. vegyesbolt Iskola u. 1.)

Mindösszesen 16 darab elemgyűjtő edényzet került kihelyezésre.

Az elemgyűjtő edények ürítése alkalomszerű.

2007. évben a Saubermacher Kft. kezdeményezésére elektronikai hulladékok szelektív begyűjtésére is lehetőség nyílt, melynek keretében Lajosmizsén 2940 kg hűtőszekrény és 6590 kg egyéb elektronikai hulladék került begyűjtésre. 2008-ban megismétlődött a sikeres akció: 1520 kg hűtőszekrény és 5540 kg egyéb elektronikai hulladék gyűlt össze a két településről a Tűzoltóság udvarán, melyet a szolgáltató ártalmatlanított.

II./2. táblázat: Az önkormányzat felelősségi körébe tartozó, a települési szilárd hulladéktól elkülönítetten gyűjtött, kiemelten kezelendő hulladékáramok és éves mennyiségük (tonna/év)

Hulladék		Mennyiség (t/év) Lajosmizse	Mennyiség (t/év) Felsőlajos
Veszélyes hulladékok	Hulladékolajok	n.a.	n.a.
	Akkumulátorok és szárazelemek	n.a	n.a
	Elektromos és elektronikai hulladékok	n.a.	n.a.
	Kiselejtezett gépjárművek	n.a.	n.a.
	Egészségügyi hulladékok	0,8-1	10-20 kg
	Állati eredetű hulladékok	35-45	3-5
	Növényvédő-szerek és csomagoló eszközeik	n.a.	n.a.
	Azbeszt	n.a.	n.a.
	Egyéb hulladék
Nem veszélyes hulladékok	Csomagolási hulladékok összesen	nincs külön	nincs külön
	Gumi	n.a.	n.a.
	Egyéb hulladék: közterületeken keletkező zöldhulladék	25	n.a.

Egészségügyi hulladékok

Lajosmizse Város Önkormányzatának Egészségügyi, Gyermekjóléti és Szociális Intézménye szerződésben áll a PARI-SZOLG Kft.-vel, valamint a STERCOR Kft.-vel a keletkező egészségügyi hulladékok elszállítása és ártalmatlanítása tekintetében. A keletkező éves mennyiség: 0,8-1 t/év. Az önkormányzati fenntartású intézmények közül az egészségügyi intézménynél valósult meg a szelektív hulladékgyűjtés. Az egészségügyi veszélyes hulladékot három frakcióra bontva gyűjtik és szállítják el. A frakciók a következők: tű, fecskendő; egyszer használatos (véres) frakciók; labor melléktermékek- folyékony detergensek, használt vegyszerek. A kommunális hulladék tekintetében is megvalósul a szelektív hulladékgyűjtés, (papír, üveg, biológiailag lebomló szerves anyagok, ételmaradék) ugyanakkor a szelektíven gyűjtött frakciók éves mennyisége nagyon csekély, így a jelenlegi tervezésnél nem vettük figyelembe. A terv kétévenkénti felülvizsgálata során ez a mennyiség számításba fog kerülni.

A terv felülvizsgálata során a Lajosmizse Város Önkormányzata Egészségügyi, Gyermekjóléti és Szociális Intézménye az alábbi adatokat bocsátotta rendelkezésre:

Lajosmizse Város Önkormányzata Egészségügyi, Gyermekjóléti és Szociális Intézményében keletkező veszélyes hulladékok gyűjtése két frakcióban történik (1. tű, fecskendő, 2. vérrel és egyéb váladékkal szennyezett kötszerek). Éves mennyiségük 208 kg. Elszállításukat a Stercor Kft. végzi. 2006. év februárjától a laboratórium J0-s vérvételi helyként funkcionál, melynél nem keletkezik reagensekből származó folyékony veszélyes hulladék, így a korábbiakban alkalmazott harmadik gyűjtési frakció megszűnt.

A települési szilárd hulladék mennyisége 50 m³ /év, elszállítását Kovács Nagy Zsigmond Kft. végzi. A kommunális hulladékok esetében is megvalósul az intézményi szelektív hulladék gyűjtés.

Jelenleg is hasonlóképpen történik a veszélyes hulladékok kezelése.

Állati eredetű hulladékok

A településen működik állati hulladékgyűjtő telep, melyre a lakosság az esetenként elhullott állatokat beszállíthatja ingyenesen. Az állati hulladék, telepről történő elszállítására az Önkormányzat szerződésben áll az ATEV Fehérjefeldolgozó Rt.-vel (szerződés szám: 160017). Évente elszállított mennyiség: 40-50 t/év. Az állati hulladékgyűjtő telepre kizárólag a lakosság szállíthat be állati hulladékot. A nagyüzemi állattartó telepeken keletkező hulladék kezelésére külön szerződést kell kötni az illetékes szakvállalkozóval.

2005. évben 39, 278 t állati hulladék került elszállításra. Az ATEV Fehérjefeldolgozó Zrt. végzi továbbra is a szolgáltatást a településen. Évente történik szerződéskötés, bár 2006. január 1-től határozatlan időre kötöttek szerződést a felek, azzal, hogy az ellenszolgáltatás díjai, továbbá az átadásra kerülő hulladékok fajtája, mennyisége minden év december 15. napjáig felülvizsgálat alá kerülnek.

2006-os évben 68, 198 t állati hulladékot helyeztek el az állati hulladék fogadó telepen és szállított el az ATEV a Solti gyárába. Szembetűnő a mennyiségnövekedés, mely jelentős többletköltségeket is eredményezett. 2007. január-április időszakban 9, 440 t került ártalmatlanításra.

Lajosmizse Város Önkormányzatának Képviselő-testülete az állati hulladék Lajosmizsei fogadó telepre történő elhelyezéséért 2007. április 1-jétől térítési díjat állapított meg 133.-Ft/kg összegben. A díj beszedésével az állati hulladékfogadó telep üzemeltetésért felelős közszolgáltató van megbízva.

A térítési díj bevezetése óta eltelt időszakban láthatóan lecsökkent a telepre beszállított elhullott állati eredetű melléktermék mennyisége (2007. április-december 5, 323 t, 2008. január-augusztus 1, 060 t)

A mennyiségcsökkenés valószínűsíthető oka, hogy a nagy állattartó telepek külön szerződést kötöttek a telepükön keletkezett állati hulladékok kezelésére és nem hordják ki a telepre. Előfordulhat azonban, hogy csak máshol kerül – vélhetően- illegálisan elhelyezésre.

II.1.3. Csomagolási hulladékok

II./3. táblázat A csomagolási hulladékok és éves mennyiségük (tonna/év)

Hulladék	Szelektíven gyűjtött mennyiség (t/év) Lajosmizse	Szelektíven gyűjtött mennyiség (t/év) Felsőlajos
Papír és karton csomagolási hulladék	nincs külön	nincs külön
Műanyag csomagolási hulladék	nincs külön	nincs külön
Fa csomagolási hulladék	nincs külön	nincs külön
Fém csomagolási hulladék	nincs külön	nincs külön
Vegyes összetételű kompozit csomagolási hulladék	nincs külön	nincs külön
Egyéb, kevert csomagolási hulladék	nincs külön	nincs külön
Üveg csomagolási hulladék	nincs külön	nincs külön
Textil csomagolási hulladék	nincs külön	nincs külön
Összesen	a II./1. táblázatban szereplő összes hulladékmennyiség tartalmazza a csomagolási hulladékokat is.	a II./1. táblázatban szereplő összes hulladékmennyiség tartalmazza a csomagolási hulladékokat is.

A településen a csomagolási hulladékok állandó szelektív gyűjtése még nem valósult meg. A szervezett közszolgáltatás keretében begyűjtött kommunális hulladék mennyisége tartalmazza a csomagolási hulladékokat.

A csomagolási hulladékok közül a papír és karton, műanyag, valamint az üveg csomagolási hulladékok szelektív gyűjtése valósult meg 2006-ra.

*Hulladékfajta*	*alkalmanként*	*(kg)*
	*2005.*	*2006.*	*2007.*
*műanyag (PET palack*	*250-350*	*200*	*200*
*papír*	*600*	*1000*	*500*
*üveg*	*2000*	*3000*	*2500*

Forrás: Saubermacher Kft.

II.2. A felhalmozott hulladékok típusa és mennyisége

A bázisévet megelőzően (2002 január 1. előtt) a települési szilárd és folyékony hulladék a Lajosmizsei Szilárd és Folyékony Hulladéklerakó Helyen (Lajosmizse külterület hrsz. 0241/12, 0241/3) került elhelyezésre. A telep környezetvédelmi szempontból nem megfelelő. A Hgt. előírásainak megfelelően a telep teljeskörű környezetvédelmi felülvizsgálatára 2003. évben került sor. A felülvizsgálati dokumentáció alapján a területileg illetékes környezetvédelmi felügyelőség (ADUKÖFE) határozatban írta elő a rekultiváció során végrehajtandó feladatokat (határozatszám: K4K4333/04). A lerakóval kapcsolatos intézkedések az V./20. táblázatban kerülnek ismertetésre.

II.2.1. Nem veszélyes hulladékok

A település területén nem veszélyes hulladék a már említett lerakó helyen került elhelyezésre. Az illegális hulladéklerakók, valamint az elhagyott hulladék feltérképezése folyamatos, ám sajnálatos módon az illegális hulladék mennyisége különösen 2003-2004. években számottevő növekedést mutat, állandóan változik, így a mennyiségre vonatkozóan nem áll rendelkezésre pontos adat. Az elhagyott hulladék típusát tekintve sem áll rendelkezésre pontos adat.

Az illegális hulladéklerakókkal, a közterületen elhagyott szeméttel kapcsolatban mindkét önkormányzat erőfeszítéseket tesz azért, hogy megszűnjenek. Hulladékgyűjtési akciókat szerveznek, figyelemfelkeltő hirdetményeket készítenek. Lajosmizse Város Önkormányzata a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium által illegális hulladéklerakók felszámolására kiírt felhívására pályázatot nyújtott be 2008-ban, melyen a „Tisztább, hulladékmentes Lajosmizséért” program 2,5 millió forint támogatásban részesül.

II.2.2. A területen felhalmozott, kiemelten kezelendő hulladékáramok

A II.2.1. pontban említettekhez hasonlóan nem áll rendelkezésre pontos adat. A települési hulladéklerakó helyen nem történt veszélyes hulladék elhelyezés a bázisévet megelőzően. Az illegálisan lerakott hulladékok tekintetében nem áll rendelkezésre pontos adat.

II.2.3. Csomagolási hulladékok

A csomagolási hulladékok szelektív gyűjtése még nem megoldott, így a településen külön felhalmozott csomagolási hulladékokról nincs adat.

A csomagolási hulladékok közül a papír és karton, műanyag, valamint az üveg csomagolási hulladékok szelektív gyűjtése valósult meg 2006-ra.

II.3. A településre beszállított és onnan kiszállított hulladékok típusa és éves mennyisége

II.3.1. Nem veszélyes hulladékok

Szilárd hulladék

A bázisévben keletkezett 3.220 t/év települési szilárd hulladék, a lajosmizsei Szilárd és Folyékony Hulladéklerakó Helyen került elhelyezésre, így 2002-ben nem volt a településről hulladékkiszállítás. 2004. január 1.-től a szilárd hulladék a Kecskeméti Regionális Hulladéklerakóba kerül, ahol Eu-s előírásoknak megfelelően kezelik, ártalmatlanítják.

A bázisévben a településre beszállított hulladék mennyisége: 520t/év, amely Felsőlajos településről került beszállításra. Más településről nem szállítottak a telepre hulladékot.

Az építési-bontási hulladék helyben marad.

Folyékony hulladék

A település csatornázottsága mintegy 25%. Azon ingatlanokról, ahol nem áll rendelkezésre közcsatorna hálózat, a települési folyékony hulladék túlnyomó többségében tengelyen kerül elszállításra. Az így elszállított mennyiség: 4900-5000 t/év. A tengelyen szállított települési folyékony hulladék a bázisévben a települési Szilárd és Folyékony Hulladéklerakó Helyen került elhelyezésre, így nem történt a településről kiszállítás. 2004. év IV. negyedév – 2005. I. negyedév között tervezi az Önkormányzat a Városi Szennyvíztisztító Telepen, Települési Folyékonyhulladék Fogadó Állomás létesítését, mely a tervek szerint lehetővé teszi a TFH, uniós előírásoknak megfelelő fogadását, kezelését.

A bázisévben a településre beszállított TFH mennyisége: kb. 400 t/év. Ez a mennyiség Felsőlajos településről került beszállításra. Más településről nem szállítottak be TFH-t.

2006. március 1-óta a BÁCSVÍZ Zrt. végzi a folyékony hulladékkezelési közszolgáltatást a két településen és üzemelteti a Lajosmizsei Szennyvíztiszító Telepet. A települési folyékony hulladékot fenti telepen, illetve a Táborfalvi Szennyvíztisztító Telepen lehet elhelyezni. A közszolgáltató adatai alapján 2006. március 1. és 2006. szeptember 30. között Lajosmizséről 4814 m³ (napi átlag 26 m³ ), Felsőlajosról 420 m³ (napi átlag 2,3 m³ ) települési folyékony hulladék (TFH) került beszállításra a telepre. A két településről átlagosan napi 28, 3 m³ szennyvíz érkezik tengelyen. A TFH fogadó állomás kapacitása 50 m³ /nap. Az időszakban az összes kapacitás 9300 m³ /nap. A TFH fogadó állomás kihasználtsága 56 %.

Lajosmizse város csatornázottsága lakosságra vetítve 20 %, területre vetítve 30 %.

A II.1.2. pontban kifejtettek alapján 2008. január 1-től a települési folyékony hulladékkezelési közszolgáltatást a Faragó és Fia Kft. végzi.

A BÁCSVÍZ Zrt., mint a Lajosmizsei Folyékony Hulladékleürítő telep üzemeltetőjének adatai értelmében 2007. évben 7218 m³ , a Táborfalvi Szennyvíztisztító Telepre 4383 m³ összesen 11 601 m³ szennyvíz került leürítésre.

II./4. táblázat A településre beszállított és onnan kiszállított nem veszélyes hulladékok és éves mennyiségük

Hulladék	Településre beszállított (t/év) Lajosmizse	Településre beszállított (t/év) Felsőlajos	Településről kiszállított (t/év) Lajosmizse	Településről kiszállított (t/év) Felsőlajos
Települési szilárd hulladék	520	0	0	520
Települési folyékony hulladék	2.200	0	0	2.200
Kommunális szennyvíziszap	0	0	280	Nem keletkezik
Építési-bontási hulladékok és egyéb inert hulladékok	0	0	0	0
Mezőgazdasági és élelmiszeripari nem veszélyes hulladékok	Nem keletkezik	Nem keletkezik	Nem keletkezik	Nem keletkezik
Ipari és egyéb gazdálkodói nem veszélyes hulladékok	Nem keletkezik	Nem keletkezik	Nem keletkezik	Nem keletkezik
*Összesen*	2.720	0	280	2.720

A fenti adatok a bázisévre vonatkoznak.

II.3.2. A településre beszállított és onnan kiszállított, kiemelten kezelendő hulladékáramok

Állati eredetű hulladékok

Az állati hulladék a 2.1.2. pontban említett telepen kerül elhelyezésre ideiglenesen, melyet a már említett szakvállalkozó gyűjtőjárat keretében hetente elszállít. Az évente a településről kiszállított mennyiség: 40-50 t/év. A településre Felsőlajosról történik állati hulladék beszállítás, éves mennyiség: kb. 3-5 t/év.

Egészségügyi hulladékok

Lajosmizse Város és Felsőlajos Község Önkormányzatai között az egészségügyi alapellátások tekintetében feladatellátási szerződés van érvényben. Így a Felsőlajoson keletkező egészségügyi hulladék Lajosmizsére kerül és innen szállítják el az említett szolgáltatók, ennek következtében Lajosmizsére éves szinten mintegy 10-15kg egészségügyi hulladék kerül beszállításra.

A Lajosmizse Város Önkormányzatának Egészségügyi, Gyermekjóléti és Szociális Intézményében keletkező egészségügyi hulladékok a 2.1.2. pontban említett szolgáltatókon keresztül kerülnek elszállításra és ártalmatlanításra.

Gumi hulladékok

A gumiabroncs hulladék külön gyűjtése és elhelyezése, hasznosítása, ártalmatlanítása nem megoldott.

Egyéb, kiemelten kezelendő hulladékot a településen nem gyűjtenek.

II./5. táblázat: Az önkormányzat felelősségi körébe tartozó, a településre beszállított és onnan kiszállított, kiemelten kezelendő hulladékáramok és éves mennyiségük

Hulladék		Településre beszállított (t/év) Lajosmizse	Településre beszállított (t/év) Felsőlajos	Településről kiszállított (t/év) Lajosmizse	Településről kiszállított (t/év) Felsőlajos
Veszélyes hulladékok	Egészségügyi hulladékok	10-15 kg	0	0,8-1	10-15 kg
Veszélyes hulladékok	Állati eredetű hulladékok	3-5	0	40-50	3-5
Nem veszélyes hulladékok	Csomagolási hulladékok összesen	n.a.	n.a.	n.a.	n.a.
Nem veszélyes hulladékok	Gumi	n.a.	n.a.	n.a.	n.a.

II.3.3. Csomagolási hulladékok

Mivel a csomagolási hulladékok szelektív gyűjtése sem megoldott, így a településre beszállított 520 t/év hulladékmennyiség sem szelektíven került gyűjtésre, így a be- és kiszállított csomagolási hulladékok mennyiségére vonatkozóan nincs külön adat.

Felsőlajos településre is kiterjedő hulladékkezelési közszolgáltatás működik. Felsőlajoson begyűjtött kommunális hulladék a Kecskeméti Regionális Hulladéklerakóba kerül. 1 db szelektív hulladékgyűjtő szigeten a lakosok papír-műanyag-üveg hulladékaikat térítésmentesen elhelyezhetik.

Feltételezhetően a csomagolási hulladékok a háztartási hulladékok 2/3-át teszik ki. Jelenleg ez az érték a kommunális hulladék begyűjtés alkalmával nem érzékelhető, mert a lakosság nagy része a csomagolási hulladékát a háztartási hulladékkal keveri és a heti hulladékszállítási közszolgáltatás során elszállítatja. Sokan nem veszik, vagy nem megfelelően veszik igénybe a szelektív hulladékgyűjtő konténereket. Pedig ezek nagy előrelépést jelentenek a környezetvédelem fejlődésében. A szelektív hulladékgyűjtési program szükségessége és előnyei:

- csökken a lakosságtól begyűjtendő kommunális hulladék mennyisége

- térítésmentesen elhelyezheti a lakos az újrahasznosítható hulladékot a gyűjtőkonténerekben

- nagy mennyiségben elkülönítetten begyűjtött újrahasznosítható papír, üveg, műanyag piaci értéke egyre nő, hiszen folyamatosan növekszik az újrahasznosítható anyagok feldolgozó ipara

- környezeti kockázat csökkentése, kíméljük az alapanyagkészletet és az energiahordozókat

- környezetorientált, természetvédő életvitel alakul ki, mely előnyösen hat a település környezettudatos fejlődésére

II. 4. A tervezési terület éves hulladékmérlegének bemutatása

II.4.1. Nem veszélyes hulladékok

LAJOSMIZSE

II./6. táblázat A nem veszélyes hulladékok kezelési arányainak bemutatása
(hulladékmérleg)

Hulladék	Hasznosítás		Égetés		Lerakás		Egyéb kezelt
Hulladék	t/év	%	t/év	%	t/év	%	t/év	%
Települési szilárd hulladék	-	-	-	-	3220	100	-	-
Települési folyékony hulladék	-	-	-	-	-	-	27.456	100
Kommunális szennyvíziszap	-	-	-	-	-	-	280	100
Építési-bontási hulladékok és egyéb inert hulladékok	-	-	-	-	50	100	-	-
Mezőgazdasági és élelmiszeripari nem veszélyes hulladékok	-	-	-	-	-	-	-	-
Ipari és egyéb gazdálkodói nem veszélyes hulladékok	-	-	-	-	-	-	-	-
Összesen	-	-	-	-	3270	100	27.736	100

FELSŐLAJOS

II./7. táblázat A nem veszélyes hulladékok kezelési arányainak bemutatása
(hulladékmérleg)

Hulladék	Hasznosítás		Égetés		Lerakás		Egyéb kezelt
Hulladék	t/év	%	t/év	%	t/év	%	t/év	%
Települési szilárd hulladék	-	-	-	-	520	100	-	-
Települési folyékony hulladék	-	-	-	-	-	-	2.200	100
Kommunális szennyvíziszap	-	-	-	-	-	-	-	-
Építési-bontási hulladékok és egyéb inert hulladékok	-	-	-	-	-	-	15	100
Mezőgazdasági és élelmiszeripari nem veszélyes hulladékok	-	-	-	-	-	-	-	-
Ipari és egyéb gazdálkodói nem veszélyes hulladékok	-	-	-	-	-	-	-	-
Összesen	-	-	-	-	520	100	2.215	100

Szilárd hulladék

A bázisévben a települési szilárd hulladék nem került hasznosításra.

Kommunális Szennyvíziszap

Kommunális szennyvíziszap a lajosmizsei szennyvíztisztító telepen, a közcsatornán beérkezett kommunális szennyvíz tisztítása során keletkezik.

A kommunális szennyvíziszapot iszapprés segítségével víztelenítik, majd átmeneti tárolás után a kecskeméti szennyvíztisztító telepre kerül beszállításra, ahol az ott keletkező iszappal együtt engedéllyel rendelkező mezőgazdasági területekre helyezik ki.

II.4.2. Kiemelten kezelendő hulladékáramok

LAJOSMIZSE

II./8 táblázat Az önkormányzat felelősségi körébe tartozó kiemelt hulladékáramok kezelési arányainak bemutatása (hulladékmérleg)

Hulladék	Hasznosítás		Égetés		Lerakás		Egyéb kezelt
Hulladék	t/év	%	t/év	%	t/év	%	t/év	%
*Veszélyes hulladékok*
Egészségügyi hulladékok	0,8-1	100	-	-	-	-	-	-
Állati eredetű hulladékok	35-45	100	-	-	-	-	-	-
Egyéb hulladék	-	-	-	-	-	-	-	-
*Nem veszélyes hulladékok*
Csomagolási hulladékok összesen	-	-	-	-	-	-	-	-
Gumi	-	-	-	-	-	-	-	-
Egyéb hulladék : közterületeken keletkező zöldhulladék	-	-	-	-	25	100	-	-

FELSŐLAJOS

II./9 táblázat Az önkormányzat felelősségi körébe tartozó kiemelt hulladékáramok kezelési arányainak bemutatása (hulladékmérleg)

Hulladék	Hasznosítás		Égetés		Lerakás		Egyéb kezelt
Hulladék	t/év	%	t/év	%	t/év	%	t/év	%
*Veszélyes hulladékok*
Egészségügyi hulladékok	10-15 kg	100	-	-	-	-	-	-
Állati eredetű hulladékok	3-5	100	-	-	-	-	-	-
Egyéb hulladék	-	-	-	-	-	-	-	-
*Nem veszélyes hulladékok*
Csomagolási hulladékok összesen	-	-	-	-	-	-	-	-
Gumi	-	-	-	-	-	-	-	-
Egyéb hulladék : közterületeken keletkező zöldhulladék	-	-	-	-	-	-	-	-

Közterületen keletkező zöldhulladék

Lajosmizsén az önkormányzati fenntartású parkokban, tereken, más közterületeken az önkormányzat parkfenntartó brigádja végzi a közterületek karbantartását. A karbantartás során keletkező nyesedék, fűhulladék, gallyak stb. bázisévben lerakásra kerültek a hulladéklerakó helyen.

Az önkormányzat tulajdonát képező területek, valamint a közterületek gyommentesítését a hivatalnál közmunkát végzők és egy helyi vállalkozó végezte vállalkozási szerződésben rögzített feltételek szerint. 2005. évben 144 180 m², 2006. évben 401 472 m², 2007. évben 206 561 m² és 2008-ban 342 687 m² területet gyommentesítettek. A munkát motoros fűkaszával és zúzógéppel végezték, a gyomokat teljesen felaprítva, így a zöldhulladék helyben maradt.

A településen keletkező zöldhulladékot (falevél, avar, nyesedék) a hatályos helyi rendelet értelmében elsősorban komposztálni kell, az égetés szabálysértésnek minősül. Ahol nincs lehetőség komposztálni, a lakosok a közszolgáltatótól megvásárolható cégemblémás zsákban vitethetik el a zöldhulladékot. A Dózsa Gy. főúton és a Bajcsy-Zs. utcában élők részére a helyi jelentőségű védett platánfák leveleinek összegyűjtéséhez az önkormányzat biztosít zsákokat, melyeket el is szállít. 2008. évben lehetőség nyílt arra, hogy a volt Városháza mögötti bekerített udvarban térítésmentesen lehet beszállítani zöldhulladékot, melyet további feldolgozás céljából egy vállalkozó elszállít.

II.4.3. Csomagolási hulladékok

A csomagolási hulladékok szelektív gyűjtése még nem megoldott, így a településeken külön felhalmozott csomagolási hulladékokról nincs adat.

A csomagolási hulladékok közül a papír és karton, műanyag, valamint az üveg csomagolási hulladékok szelektív gyűjtése valósult meg 2006-ra.

A család életéhez szükséges termékek legtöbbjét csomagolt állapotban visszük haza. Ezek a csomagolások azt célozzák, hogy az áru, amit megvettünk, sértetlenül, tisztán érkezzen meg a háztartásba. Amint használni kezdjük a friss szerzeményeket, a csomagolástól –mint felesleges holmitól – szeretnénk azonnal megszabadulni, ezért az a szemétben köt ki. A háztartásban keletkező hulladék mintegy 30-40%-a csomagolásból származik. A csomagolások mind funkciójuk (céljuk) szerint, mind anyagukat tekintve, különböznek egymástól. A funkció szerinti megkülönböztetés a vásárlókat kevéssé érintő kérdés, leginkább kereskedelmi célból van jelentősége, mint például az úgynevezett gyűjtőcsomagolásnak, amely több termék összefogását valósítja meg, és az üzlet polcaira rakása előtt már ki is bontják belőle a termékeket. Ilyen csomagolással esetenként a vásárló is találkozik, például, ha diszkont áruházban akciós terméket árulnak. Anyaguk alapján a leggyakrabban papír, műanyag, fém, üveg csomagolóeszközökkel találkozunk. Ezek között lehet egyszer használatos és több-utas, vagyis betétdíjas csomagolóeszköz Az egyszer használatos csomagolást a termékkel együtt megvásároljuk, és a szemétbe kerülése pillanatában értékét veszti, sőt, a hulladék elszállításáért fizetnünk kell. Pénztárcánk szempontjából tehát nem túl előnyös (viszont kényelmes) megoldás. Általában lehetőségünk van arra, hogy a vásárláskor olyan terméket válasszunk, amely kevesebb hulladékot jelent kicsomagolása vagy elhasználódása után (nagy tételű vásárlás), illetőleg a csomagolási hulladék térfogata jelentősen csökkenthető akkor, ha kis fáradsággal összehajtogatjuk, laposra tapossuk stb. A piacon vásárolt termékekhez vihetünk kosarat, így kevesebb csomagolási hulladék keletkezik, és a termékek is frissebbek. A kicsomagolást követően vagy a termék elhasználása után néhány csomagolóeszköz más célra tovább használható a háztartásban. Néhány példa: bébiételes üvegek fűszertartóként, nagyobb konzerves üvegek saját befőzés esetén lekvár vagy befőtt, esetleg az alapvető élelmiszerek (liszt, cukor, só) tárolására, a joghurtos, tejfölös műanyag dobozok, poharak palántanevelésre, nagyobb kartondobozok a ritkábban (szezonálisan) használt ruhanemű tárolására. A több-utas, vagyis betétdíjas csomagolóeszközben forgalmazott termékek vásárlása számunkra anyagilag mindenképpen előnyös, hiszen csak az első termék vásárlásakor kell kifizetnünk a csomagolóeszközt, betét-díj formájában. Amikor a kiürült palackot visszavisszük, a betétdíjat visszakapjuk vagy új termék vásárlásánál beszámítják az árba.

A gyártók-forgalmazók szívesen reklámozzák az egyszer használatos (eldobható) csomagolású terméket, hiszen így számukra nem jelentkeznek a töltőüzembe szállítás és mosás költségei, de természetesen nem hangsúlyozzák azt, hogy mennyit fizetünk a csomagolásért, pedig ez sokszor jelentős mértékű a termék árához viszonyítva. Több forgalmazónál előfordul, hogy üzletpolitikáját úgy alakítja, hogy az egyszer használatos csomagolású termékét nyomott áron kínálja a betétdíjas termékek rovására annak érdekében, hogy a vásárlói szokásokat így befolyásolja. Sok vásárló nem gondolja végig, hogy az üzleten megtakarított összeget a hulladék elszállításáért kifizeti. A költségeinket csökkenthetjük azáltal, ha a feleslegessé vált csomagolási hulladékot otthoni, anyagonkénti elkülönített gyűjtés után szelektív gyűjtőhelyen leadjuk. A gyűjtőhelyen a hulladék átadás számunkra ingyenes, így a kukába kerülő hulladékért miután mennyisége kisebb kevesebbet kell fizetni.

A szelektív gyűjtőhelynek többféle kialakítása létezik, és a települési önkormányzat dönt abban, hogy ezek közül melyiket vezeti be a településen. A hulladékgyűjtő udvarban amely körülkerített, speciális gyűjtőedényzettel ellátott telephely, ahol a szelektálást képzett személyzet segíti leadhatjuk a csomagolási hulladékok legtöbbjét, papírt, műanyagot, üveget és fémdobozt mindenképpen. Előfordulhat, hogy a kombinált csomagolóanyagokból álló ún. tetra-pak csomagolások átvételére nincs lehetôség (mert egyenlőre nehézkes a hasznosításuk). Lehetséges a szelektív gyűjtésre gyűjtőszigetek kialakítása, amikor a speciális gyűjtőedényeket közterületen, nagyobb forgalmú csomópontokon, bevásárlóközpontban, parkolóban, intézmények szomszédságában helyezik el, hogy könnyen megközelíthetők legyenek. Ezek a gyűjtőpontok már némi gyakorlatot feltételeznek a lakosság részéről, vagyis, hogy képesek egyedül osztályozni a hulladékokat. Ebben a szelektálásban segítenek az edények oldalán elhelyezett feliratok, amelyek a hulladékok anyagára vonatkoznak és gyakran segítenek piktogramok, illetve magyarázó információk, hogy mit lehet az edénybe tenni és mit nem célszerű.

Fontos, hogy a csomagolási hulladékokat ne keverjük össze, lehetőleg kimosott, kiöblített tiszta hulladékot dobjunk a szelektív hulladékgyűjtésre szolgáló edényekbe. A betétdíjas palackokat váltsuk vissza, vásárlásnál legyünk megfontoltak: ne vegyünk hármas csomagolásban néhány szem bonbont, műanyag reklámszatyrot stb.

III. fejezet

A hulladékkezeléssel kapcsolatos alapvető műszaki követelmények

III.1. A jogszabályokban meghatározott műszaki követelmények és a területen folyó hulladékkezelésre előírt követelmények ismertetése

III/1. táblázat: A területen folyó, hulladékkezelésre kiadott környezetvédelmi hatósági engedélyesek megnevezése, címe, az engedély tárgya, száma

Engedélyes neve	Cím	Telephely	*Tárgy*	Engedély száma	Engedély érvényességi ideje
Kovács Nagy Zsigmond	6050 Lajosmizse, közös 66/a.	AUTO UNIVERZÁL Kft. Kecskemét Csáktornyai u. 4-6.	egyéb települési hulladék, építési és bontási hulladékok	K4K2982/04	2007. május 15.
Kecskeméti Regionális Hulladéklerakó*	6000 Kecskemét Strázsa u. 9.	6000 Kecskemét-Kisfái, hrsz. 0737/12	hulladékkezelési engedély	73.725-20/2002	2006. július 31.

* 2004 január 1.-től kerül a települési szilárd hulladék a Kecskeméti Regionális Hulladéklerakóba

A Lajosmizse Városi Szilárd és Folyékony hulladéklerakó hely nem rendelkezik engedéllyel. A területileg illetékes környezetvédelmi felügyelőség (ADUKÖFE) határozatban kötelezte Lajosmizse Város Önkormányzatát a telepek lezárására (határozatszám: K4K4333/04).

A szilárd hulladékkezelési közszolgáltató a bázisévben a települési szilárd hulladék begyűjtését, szállítását, elhelyezését, ártalmatlanítását végezte. 2004. január 1.-től a szilárd hulladék befogadását, kezelését, ártalmatlanítását a Kecskeméti Regionális Hulladéklerakó végzi.

A folyékony hulladékkezelési közszolgáltatók jelenleg nem rendelkeznek a tevékenységre feljogosító szakhatósági engedéllyel. A területileg illetékes környezetvédelmi felügyelőséghez már adtak be engedély iránti kérelmet, de az elutasításra került. A Lajosmizse Városi Szennyvíztisztító Telepen létesítendő TFH fogadóállomás megépülésekor a folyékony hulladék elhelyezése, ártalmatlanítása már az Uniós előírásoknak megfelelő lesz, így a közszolgáltatok valószínűsíthetően megkapják a tevékenység végzéséhez szükséges szakhatósági engedélyt.

Felülvizsgálat időszakában:

2006. évben a folyékony hulladékkezelés területén lényeges változások következtek be a településen. A közszolgáltatást végző vállalkozók környezetvédelmi engedély hiányában végezték a tevékenységet, melyet az előírt időpontra nem tudták megszerezni. Lajosmizse Város Önkormányzatának Képviselő-testülete kezdeményezte a folyékony hulladék elszállítására létrejött közszolgáltatási szerződés közös megegyezéssel történő felbontását 2006. március 1. napjával és a települési folyékony hulladékkezelési közszolgáltatás ellátására új közszolgáltatási szerződést kötött a BÁCSVÍZ Zrt-vel. Az új közszolgáltató valamennyi engedéllyel rendelkezik.

A szilárd hulladékkezelési közszolgáltató 2006. július 28-ával egyéni cége jogutódjaként Kovács Nagy Zsigmond Hulladékkezelő és Szolgáltató Kft. került bejegyzésre.

Jelenleg:

A II. 1. 1. pontban kifejtettek értelmében a települési szilárd hulladékkezelési közszolgáltatást a Saubermacher Magyarország Kft, a települési folyékony hulladékkezelési közszolgáltatást a Faragó és Fia Környezetvédelmi és Szolgáltató Kft. végzi Lajosmizse és Felsőlajos településeken.

Fentiekben foglaltaknak megfelelően a Hulladékgazdálkodási Terv „A területen folyó, hulladékkezelésre kiadott környezetvédelmi hatósági engedélyesek megnevezése, címe, az engedély tárgya, száma” című III/1. táblázatát módosítani kell, a változásokat át kell vezetni.

Módosított III/1 táblázat: A területen folyó hulladékkezelésre kiadott környezetvédelmi hatósági engedélyesek megnevezése, címe, az engedély tárgya, száma

Engedélyes neve	Cím	Telephely	*Tárgy*	Engedély száma	Engedély érvényességi ideje
Saubermacher Magyarország Kft.	1021 Budapest, Ötvös J. u. 1/b	6070 Izsák, Vadas dűlő 396/6 hrsz.	hulladékok begyűjtése	14/442-11/2006. (OKTVF)	2009. 06. 08.
Kecskeméti Regionális Hulladéklerakó Közszolgáltató Kft.	6000 Kecskemét Strázsa u. 9.	6000 Kecskemét-Kisfái, hrsz. 0737/12	egységes környezethasználati engedély	10.862-1-20/2005.	15 év
Faragó és Fia Környezetvédelmi és Szolgáltató Kft.	1094 Budapest, Viola u. 16-18. 1. em. 108.	2366 Kakucs, Rónay Gy. u. 2. 0132/89/A hrsz.	hulladékok begyűjtése	14/3179-9/2008. (OKTVF)	2011. augusztus 22.
DESIGN Termelő, Szolgáltató és Kereskedelmi Kft.	6000 Kecskemét Ipar u. 6.	6000 Kecskemét Ipar u. 6.	veszélyes hulladékok begyűjtése, szállítása	14/3221-8/2008. (OKTVF)	2011. augusztus 04.

IV. fejezet

Az egyes hulladéktípusokra vonatkozó speciális intézkedések

LAJOSMIZSE

Szilárd Hulladék

- Lajosmizse Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény (a továbbiakban: Hgt.) 56. §.-ában foglaltaknak megfelelően 2002. január 1. napjától megszervezte a települési szilárd hulladék-, és a szennyvízelvezető hálózatra nem kötött ingatlanokra vonatkozóan a települési folyékony hulladékkezelési közszolgáltatást.

- A hulladékkezelési közszolgáltató kiválasztásáról és a közszolgáltatási szerződésről szóló 241/2000. (XII.23.) Korm. rendelet alapján megtörtént a szilárd és folyékony hulladékkezelési közszolgáltatók kiválasztása.

- A települési szilárd és folyékony hulladékkal kapcsolatos tevékenységekről, a szervezett hulladékkezelési kötelező közszolgáltatás igénybevételéről szóló 27/2001 (XII. 20.) ÖR.

- A települési szilárd és folyékony hulladékkal kapcsolatos tevékenységekről, a szervezett hulladékkezelési kötelező közszolgáltatás igénybevételéről szóló 17/2002 (IX. 4.) ÖR.

- A Hgt. valamint a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Kt.) vonatkozó rendelkezéseinek megfelelően teljes körű környezetvédelmi felülvizsgálat elvégeztetése a Zöld Vonal 2000. Környezetvédelmi Tanácsadó Bt.-vel (207/2002. sz. ÖH.). A felülvizsgálati dokumentáció elkészült, az ADUKÖFÉ-nek megküldésre került jóváhagyásra a jogszabályokban foglaltaknak megfelelően.

- A jogszabályi rendelkezések figyelembevételével döntés a 0241/3 és 0241/12 hrsz-ú hulladéklerakó hely lezárásáról 2004. január 1. napjával.

- Szándéknyilatkozat megtétele a Kecskeméti Regionális Hulladéklerakó igénybevételéről (63/1999. sz. ÖH.)

- Egyeztető tárgyalások a Kecskeméti Regionális Hulladéklerakó Kht.-vel a települési szilárd hulladék 2004. január 1. napjával történő elhelyezéséről, árajánlat bekérése.

- Egyeztető tárgyalások az A.S.A. Környezetvédelem és Hulladékgazdálkodás Magyarország Kft.-vel a települési szilárd hulladék 2004. január 1. napjával történő elhelyezéséről, árajánlat bekérése.

- 2004. január 1.-től a települési szilárd hulladék a Kecskeméti Regionális Hulladéklerakóba kerül.

- A Lajosmizse Város Szilárd és Folyékony Hulladéklerakó telepek rekultivációs és pénzügyi tervének elkészíttetésére megbízás adása. (Rex Terra Kft 2004. július 16.)

További intézkedések:

♦ Rekultivációs terv elfogadása K4K5784/04 határozattal (ADUKÖFE 2004. augusztus 30.)

♦ 2005. március monitoring kutak kiépítése a lezárt hulladéklerakó telepen

♦ 2005. április papír-műanyag-üveg hulladékok szelektív gyűjtésének bevezetése

♦ 2006. január Vízjogi üzemeltetési engedély megadása a monitoring kutakra K6K615/06 (ADU-KTVF)

♦ 2006. április Térségi Hulladékgazdálkodási Rendszerben való részvétel szándéka 38/2006. (IV. 19.) ÖH.

♦ 2006. június térítésmentes elemgyűjtés bevezetése

♦ hulladékgyűjtési akciók

♦ Lajosmizsei Hulladéklerakó rekultivációs tervének felülvizsgálata, melyet a Dél-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség 6145-1/2008. határozattal jóváhagyott.

♦ Saubermacher Magyarország Kft. végzi a közszolgáltatást a közszolgáltatási szerződésben foglalt feltételek alapján.

♦Illegális hulladéklerakók felszámolása pályázati lehetőséggel.

Folyékony hulladék

- Döntés Lajosmizse, Ladánybene, Felsőlajos, települések szennyvízkezelésének és csatornázásának társulás formájában történő megvalósításáról (7/1999.sz.ÖH.).

- Döntés 2003. évben Lajosmizse, Felsőlajos, települések szennyvízkezelésének és csatornázásának tervezési, engedélyezési dokumentációjának elkészíttetéséről (Ladánybene időközben kivált)

- A szennyvízberuházás megvalósíthatósági tanulmányának elkészíttetése és a vízjogi létesítési engedélyeztetési eljárás lebonyolíttatása a BENKÓ Mérnöki Szolgáltató Bt.-vel. (65/2003. sz. ÖH.)

- Elvi vízjogi engedély megszerzése: 2004. június 9.

További intézkedések:

♦ 2005. április Városi Szennyvíztisztító Telep bővítése, Települési Folyékony Hulladék fogadó telep kialakítása

♦ 2005. december 15. Az ADUTVT Szakmai Bizottsága jóváhagyta hiánypótlással Lajosmizse és Felsőlajos szennyvízcsatornázásának és szennyvíztisztításának megvalósíthatósági tanulmányát.

♦ 2006. március közszolgáltatási szerződés bontás, új közszolgáltatási szerződés kötése, ártalmatlanító helyek kijelölése.

♦2007. augusztusban nemzeti nyílt közbeszerzési eljárás lefolytatása Lajosmizse és Felsőlajos településekről származó TFH begyűjtése és szállítására közszolgáltató kiválasztása.

♦KEOP-1.2.0./1F szennyvízelvezetés és tisztítás két fordulós pályázat benyújtása – Lajosmizse Város csatornahálózatának kiépítése és szennyvíztisztító telepének bővítése, mely első körben 72 204 950 forintot nyert. Folynak az előkészületi munkák.

FELSŐLAJOS

Szilárd Hulladék

- Felsőlajos Község Önkormányzatának Képviselő-testülete 2003. január 1. napjától csatlakozott a Lajosmizse Város Önkormányzata által megszervezett szilárd és folyékony hulladékkezelési közszolgáltatáshoz, ezáltal eleget tett közszolgáltatás-megszervezési kötelezettségének a Hgt.-ben foglaltaknak megfelelően.

További intézkedések:

♦ 2005. április papír-műanyag-üveg hulladékok szelektív gyűjtésének bevezetése

♦ 2006. június térítésmentes elemgyűjtés bevezetése

♦ hulladékgyűjtési akciók

Folyékony hulladék

- Döntés Lajosmizse, Ladánybene, Felsőlajos, települések szennyvízkezelésének és csatornázásának társulás formájában történő megvalósításáról (7/1999.sz.ÖH.).

- A további intézkedések tekintetében a lajosmizsénél leírtak az irányadók

További intézkedések:

♦ 2005. április Városi Szennyvíztisztító Telep bővítése, Települési Folyékony Hulladék fogadó telep kialakítása

♦2005. december 15. Az ADUTVT Szakmai Bizottsága jóváhagyta hiánypótlással Lajosmizse és Felsőlajos szennyvízcsatornázásának és szennyvíztisztításának megvalósíthatósági tanulmányát

♦ 2006. március közszolgáltatási szerződés bontás, új közszolgáltatási szerződés kötése, ártalmatlanító helyek kijelölése

♦Lajosmizse Várossal együtt nemzeti nyílt közbeszerzési eljárás lefolytatása a TFH begyűjtésére és szállítására, közszolgáltató kiválasztása.

V. fejezet

A hulladékok kezelése, a kezelőtelepek és létesítmények, a kezelésre felhatalmazott vállalkozások

V.1. Hulladékok gyűjtése és szállítása

Szilárd hulladék

A bázisévben került megszervezésre lajosmizsén a szilárd hulladékkezelési közszolgáltatás. Felsőlajos tekintetében ez 2003. január 1. napjával történt meg. A közszolgáltatás jelenleg a települések belterületére terjed ki, Lajosmizsén mintegy 2400, Felsőlajoson mintegy 250 ingatlant érint. A hulladék elszállítása heti egy alkalommal történik, körzetek szerinti bontásban. A lajosmizsei belterület négy körzetre van felosztva, Felsőlajos egy körzet. A közszolgáltatói feladatokat jelenleg Kovács Nagy Zsigmond szilárd hulladékkezelési közszolgáltató látja el. Az építési törmelék (Lajosmizse:50 t/év, Felsőlajos: 15 t/év) – amely helyben marad - szállítását is a közszolgáltató végzi.

Jelenleg nem működik a településeken szelektív hulladékgyűjtés, így gyűjtőszigetek sem kerültek kialakításra ezidáig.

A tervek között szerepel hulladékgyűjtő szigetek kialakítása pályázati források igénybevételével, valamint 2004. évben egyedi akciók kerülnek lebonyolításra bevezető jelleggel, az egyes hulladékfrakciókra vonatkozóan.

Változások 2006-ban:

A szilárd hulladékkezelési közszolgáltató továbbra is Kovács Nagy Zsigmond, aki 2006. júliusától társas vállalkozás formájában végzi a tevékenységet. 2005. áprilistól a szelektív hulladékgyűjtésre kijelölt hulladékgyűjtő szigetek konténereit is a közszolgáltató üríti. Ezen kívül évente egy alkalommal a közszolgáltató kap megbízást a lomtalanítás és zöldhulladék gyűjtés lebonyolítására.

További változások 2008-ba:

Saubermacher Magyarország Kft. végzi a közszolgáltatást, aki a közszolgáltatási szerződés értelmében végzi a települési szilárd hulladék heti rendszerességgel történő begyűjtését, elszállítását, a Kecskeméti Regionális Hulladéklerakó ártalmatlanító helyen való elhelyezését, a hatóságilag bezárt Lajosmizse 0241/3 és 0241/12 hrsz-ú folyékony-és szilárd hulladéklerakó telep felügyeletét, az állati hulladékgyűjtő üzemeltetését. A közszolgáltató feladatát képezi a Lajosmizsén és Felsőlajoson kihelyezett szelektív hulladékgyűjtő szigetek konténereinek állandó ellenőrzése, a megtelt konténerek ürítése és a hulladékgyűjtő szigetek környezetének tisztántartása. Évente elvégzi a lomtalanítást és saját kezdeményezésre elektronikai hulladékgyűjtést szervez.

Folyékony hulladék

Lajosmizsén a csatornázottság mintegy 25%. A fennmaradó ingatlanokról a folyékony hulladék tengelyen kerül elszállításra. A bázisévben került megszervezésre a folyékony hulladékkezelési közszolgáltatás a szennyvízelvezető hálózatra nem kötött ingatlanokra vonatkozóan. A közszolgáltatás igénybevétele egyedi megrendelés alapján történik. Felsőlajoson a csatornahálózat még nem került kiépítésre.

Az alábbi táblázatban a begyűjtött hulladékmennyiség oszlopban Lajosmizse és Felsőlajos hulladékmennyisége együtt került feltüntetésre.

V./1. táblázat: A nem veszélyes hulladékokat begyűjtő szervezetek

Hulladék	Begyűjtő, szállító neve	Székhely (település)	Begyűjtött hulladék-mennyiség (t/év)	Begyűjtő kapacitása (t/év)	Begyűjtésre használt szállítóeszköz	Kezelő megnevezése
szilárd hulladék	Kovács Nagy Zsigmond	Lajosmizse	3.740	n.a.	ÖAF 22-242	Kecskeméti Regionális Hulladéklerakó Kft.*
folyékony hulladék	Holi János, Zellei Tibor, Szabó János	Lajosmizse	29.656	n.a.	IFA szippantó jármű 3 db.	Városi Szennyvíztisztító Telep**

* 2004. január 1.-től ** 2004. IV. negyedévtől

Begyűjtő személyében történt változások (2006-2008)

Módosított V./1. táblázat: A nem veszélyes hulladékokat begyűjtő szervezetek

Hulladék	Begyűjtő, szállító neve	Székhely (település)	Begyűjtött hulladék-mennyiség	Begyűjtő kapacitása (t/év)	Begyűjtésre használt szállítóeszköz	Kezelő megnevezése
szilárd hulladék	Lajosmizsei Hulladékszállító Kft. (2007. szeptember 30-ig) Saubermacher Magyarország Kft. (2007. november 30-2011. december 31.)	6000 Kecskemét Strázsa u. 9. 1021 Budapest, Ötvös J. u. 1/b	2550 t/2007. év	n.a.	ÖAF 22-242	Kecskeméti Regionális Hulladéklerakó Kft. Kecskeméti Regionális Hulladéklerakó Kft.
folyékony hulladék	Észak-Bács-Kiskun Megyei Vízművek Zrt. (2006. február 23. -2007. december 31.) Faragó és Fia Környezetvédelmi és Szolgáltató Kft. (2008. január 1- 2017. december 31.)	6000 Kecskemét Izsáki út 13. 1094 Budapest Viola u. 16-18. 1. em. 108.	11 601 m3/ 2007. év	16 800 m3/év	IFA szippantó jármű 3 db. MAN Önfelszívó MUT IFA Önfelszívó tartályautó	LajosmizseVárosi Szennyvíztisztító telep, Táborfalvi Szennyvíztisztító telep LajosmizseVárosi Szennyvíztisztító telep, Táborfalvi Szennyvíztisztító telep

V.1.2. A területen folytatott hulladékkezelési (hasznosítási, ártalmatlanítási) tevékenység általános ismertetése, értékelése

LAJOSMIZSE VÁROSI SZILÁRD ÉS FOLYÉKONY HULLADÉKLERAKÓ HELY

A bázisévben a szilárd és folyékony hulladék elhelyezése a Lajosmizse Városi Szilárd és Folyékony Hulladéklerakó Helyen történt.

Műszaki paraméterek, kapacitás

A lerakó hely lajosmizse külterületén található (hrsz.: 0241/12, 0241/3). 1982 óta üzemel. Lezárása 2004. január 1. napján megtörtént.

Igénybe vett terület: szilárd hulladék lerakásához: 7,8 ha, folyékony hulladék lerakásához: 0,5 ha. Összterület: 8,3 ha.

A lerakó lajosmizsétől É-K irányban 2,5km-re helyezkedik el D-DK irányban erdőtől részben védett területen. A lerakó körbekerítettsége hiányos.

A lerakó kapacitása: 210.000 m³, már tárolt mennyiség: 144.000 m³ feltöltöttsége: 68,5%

Technológia

Szilárd hulladéklerakás: a kiszállított szemét deponálása síkról épített dombépítéssel törtét, majd 1,5 m hulladékvastagság elérése után 40 cm-es földdel takarták. Tömörítés nem történt. A telepre kiszállított hulladék összetétele nagy mennyiségben papír, műanyag és építési hulladék.

Folyékony hulladék lerakása: kér medencébe történt, melyek egymástól földgáttal vannak elválasztva. Első medence, ülepítőként működött. A másodikban a szikkasztás történt.

Beszállított folyékony hulladék mennyisége: 96m³/nap 24,960 m³/év

A felülvizsgálati dokumentáció benyújtása előtt a Hulladékgazdálkodásban tervezett változtatások:

- Sürgős teendők:

Kerítésen kívüli szemét összegyűjtése

Kerítés hiányos részeinek helyreállítása

Veszélyes hulladék lerakását tiltó tábla kirakása

Hulladék rendszeres takarása

Guberálás megtiltása

Folyékony hulladéklerakó gátjainak megerősítése

- Középtávú teendők

Monitoring rendszer kialakítása

Hulladéklerakó bezárása

Folyékony hulladéklerakó felszámolása

Szilárd hulladék kisebb területen való deponálása tömörítéssel

Szilárd hulladék lefedése

- Hosszútávú teendők

Felszabaduló terület rekultiválása

Hulladéklerakó utógondozása

A gazdasági realitásokat figyelembe véve a lerakó bezárása és rekultivációja csak a szennyezésnek az élő szervezetbe jutását gátolja meg. A bezárás utáni rekultivációval a további szennyezést meg lehet akadályozni.

E fejezetben megjelölt sürgős-, középtávú- és hosszútávú teendők az előírt határidőre többnyire nem készültek el, melynek oka elsősorban az anyagi fedezet hiánya volt.

A Hulladékgazdálkodási Tervben vállalt lezárt hulladéklerakóra vonatkozó munkák elvégzéséről a kimutatást „Az illegális és környezetvédelmileg nem megfelelő tároló, kezelő és lerakótelepek rekultiválási, felszámolási feladatai”-ról szóló VII./7. táblázat tartalmazza.

KECSKEMÉTI REGIONÁLIS HULLADÉKLERAKÓ

2004. január 1.-től a szilárd hulladék lerakása a Kecskeméti Regionális Hulladéklerakóban történik.

A telephelyen folytatott tevékenység

TEÁOR

90.02 Hulladékgyűjtés –kezelés

Technológia

A létesítményben települési szilárdhulladék előkezelése és lerakással történő ártalmatlanítása folyik. A lerakásra szolgáló terület mesterséges műszaki védelemmel ellátott hulladéklerakó.

A létesítmény földrajzi elhelyezkedése

A Kecskeméti Regionális Hulladéklerakó Bács-Kiskun megyében, Kecskemét (Kecskemét-Kisfái) külterületén található, a várostól KDK-i irányban, a lakó-iparterület szélétől ~ 2. 100 m-re.

Meglevő, üzemelő létesítmények

- szigetelt lerakóterület II/A ütem 1db tárolókazetta

A további ütemek (II/B-D) a betelés függvényében kerülnek megépítésre.

- Biogáz kivezető kutak

- Csurgalékvíz tároló medence

- Csapadékvíz elvezetés

- Monitoring rendszer

- Iroda és szociális épület,

- Hídmérleg

- Kerékmosó

- Bejárati kapu, kerítés

- Védőfásítás

A hulladéklerakó műszaki kialakítása

A hulladéklerakó terület II/A-D ütemeivel elfoglalt terület 11,5 ha lesz.

- Szigetelési rendszer

A II/A ütem szigetelési rétegrendje a következő

- Aljzatszigetelés

- 1 réteg geotextília

- 30 cm szivárgó-védő kavicspaplan

- 1 réteg geotextília védőréteg

- 2,5 mm HDPE fóliaszigetelés

- Geofizikai szenzorhálózat

- 3x 20 cm agyagréteg

- Tömörített földmű

- Rézsűszigetelés

- Mint az aljzatszigetelés, azzal a különbséggel, hogy a kavicsréteg alatt gumiabroncsok találhatók a kavicsréteg megcsúszásának megakadályozása érdekében

- Biogáz kezelés

A II/A. ütem biogáz gyűjtő és kivezető létesítményei megépültek, a biogáz kinyerése, hasznosítása a megfelelő mennyiségű hulladék hiányában még nem kezdődött meg.

Alsó-Tisza vidéki Környezetvédelmi Felügyelőség előírása értelmében 2004. március 31.-ig beüzemelték a kazetták alsóvezetéses, depóniagáz elvezető, kondenzvíz – leválasztó rendszerét.

- Csurgalékvíz kezelés

A hulladék és az első szigetelőréteg közé kerülő szivárgórendszer két rétegből épül fel. A felső, mesterséges geotextilia alapanyagú szűrőréteg feladata a hulladékból kimosódó finom szemcsék dréncsövekbe való bejutásának megakadályozása, ezzel az eltömődés veszélyének csökkentése.

Az apró kavicsból kialakított alsó réteg lehetővé teszi a csurgalékvíz bejutását a gyűjtő és elvezető rendszerbe, illetve bizonyos mechanikai védelmet nyújt a dréncsöveknek.

A szigetelt aljzatú depónián összegyűjtött csurgalékvizet a szintén HDPE-vel szigetelt 3. 000 m³-es csurgalékvízgyűjtő medencébe vezetik.

A csurgalékvíz szivattyú segítségével kerül a tárolómedencébe. A tárolómedencéből, az összegyűlt csurgalékvíz egy része elpárolog (főként a nyári időszakban), a többi részét visszalocsolják a hulladékra, mely a biológiai lebomlás szempontjából előnyös.

- Csapadékvíz elvezetés

Annak megakadályozása érdekében, hogy a külső területekről csapadékvizek ne kerüljenek a lerakó területére, illetve a lerakóról a külső területekre a vizek ne folyhassanak ki, burkolt övárok került kialakításra.

A hulladékkal még fel nem töltött medencékből a csapadékvizet csapadékgyűjtő aknába vezetik. Az aknában a víz szintjét az automatikusan működő szivattyúk szabályozzák.

- A talajvíz összegyűjtése és kezelése

A hulladéklerakó területéről a talajvíz összegyűjtése gravitációs módon történik. Az összegyűjtött talajvíz a talajvízgyűjtő aknába kerül. Az aknában a víz szintjét az automatikusan működő szivattyúk szabályozzák

A hulladéklerakó kapacitása

A teljes depónia (II/A-D ütem) hasznos térfogata kb. 1.500.000 m³

A hulladéklerakási technológia bemutatása

A depónia felszínére leürített szilárd hulladékot 40-60 cm vastagságú rétegben elterítik.

Az egyengetést követően a hulladékot kompaktorral tömörítik, az egyes hulladék rétegeket pedig napi gyakorisággal takarják. A takaróföld biztosítása céljából az építési szakaszban homokos talaj került deponálásra közvetlenül a hulladéklerakó mellett, illetve azt – amennyiben megfelelő minőségű takaróanyag áll rendelkezésre – folyamatosan pótolják.

A depónia kb. 1,0 m magas lépcsőkben kerül feltöltésre. A depónia peremén – építési törmelékből és a takaróanyagként is szolgáló föld felhasználásával – tömörített álcázó töltés épül, melynek védelmében kezdhető meg az adott szintre való hulladékbetöltés.

V.1.3. A felhalmozott hulladékok tárolásának, helyzetének (problémakörének) ismertetése

Lajosmizse Város Szilárd és Folyékony Hulladéklerakó Hely Műszaki leírása és kapacitása, valamint főbb adatai az V.1.2. pontban ismertetésre kerültek.

A létesítmény tulajdonosa: Lajosmizse Város Önkormányzata

A létesítmény üzemeltetője a bázisévben illetve azt megelőzően: Kovács Nagy Zsigmond szilárd hulladékkezelési közszolgáltató

V./2. tálázat: A telepen felhalmozott hulladék komponensenkénti összetétele

Lerakott hulladék megnevezése	mm%	Lerakott hulladék mennyiség (t)
Papír	20	5.760
Műanyag	10	2.880
Textil	4	1.152
Üveg	3	864
Fém	3	864
Bomló szerves a.	39	11.232
Szervetlen a.	21	6.048
Összesen		28.800

A lerakó kapacitása: 210.000 m³, már tárolt mennyiség: 144.000 m³ feltöltöttsége: 68,5%

A telep 2004. január 1. napján lezárásra került, rekultivációja a területileg illetékes Környezetvédelmi Felügyelőség (ADUKÖFE) által jóváhagyott, és engedélyezett rekultivációs és pénzügyi terv alapján 2004. évben megkezdődik.

A települések közigazgatási területén – sajnos az országos tendenciával megegyezően – jelentős számú illegális „lerakó” található. Ezek mérete és a lerakott hulladék mennyisége és összetétele nagy változatosságot mutat. Az egy-két zsák szeméttől kezdve egészen a több száz négyzetméteres kiterjedésű gócpontokig. Az említett gócpontok feltérképezése és felszámolása folyamatban van.

A lajosmizsei lerakó jelen állapotának átfogó ismertetése:

Hulladék-összetétel szempontjából a lajosmizsei lerakó „nem veszélyes hulladéklerakó”kategóriába sorolandó, mely azt jelenti, hogy a hulladékok jegyzékéről szóló 16/2001. (VII. 18.) KöM rendelet szerinti hulladéklista 20 főcsoportjába besorolt települési hulladékok és a háztartási hulladékhoz hasonló jellegűés összetételű hulladékok, gazdasági vállalkozásoknál keletkező veszélyesnek nem minősülő szilárd hulladékok, illetve inert hulladékok voltak elhelyezhetőek a területen. A szilárd, főleg kommunális összetételű hulladék mennyisége ~160 000 m³., a komposztálódott szennyvíziszap mennyisége ~2 500 m³. A lerakón tömörítés nem történt, csak az egyengetést végző gép súlyának tömörítő hatása érvényesült. Alsó szigeteléssel nem rendelkezik, kerítéssel, zárható kapuval és védőtöltéssel ellátott. A lerakóra hulladékot beszállítani nem lehet, a lerakó rekultivációjához szüksége anyagot (kiegyenlítő réteg) fúrási iszapot szállítanak, illetve deponálnak a területen.

V.2. A települési szilárd hulladékgazdálkodás helyzetelemzésénél előírtakon túl ismertetendő tényezők

V.2.1. A másodnyersanyag visszanyerés és a hasznosítás aránya a tervezési területen

A településeken a csomagolási hulladékok szelektív gyűjtése jelenleg nem megoldott. Az Országos, illetve a Területi Hulladékgazdálkodási Tervekben megfogalmazott csökkentési és hasznosítási célokkal összhangban a szelektív gyűjtés a településeken bevezetésre kerül. E téma a VI. és VII. fejezetekben kerül bővebben kifejtésre.

V.2.2. A területen a települési hulladék részeként keletkező biológiailag lebomló szerves hulladék mennyisége, és ebből a lerakásra kerülő mennyiség, a jelenlegi komposztáló- és egyéb kezelőkapacitás és a későbbiekben le nem rakható mennyiség összevetése.

Bio-és zöldhulladék

A települések területén a zöldhulladék és a biohulladék szelektív gyűjtése és hasznosítása nem megoldott. A házi komposztálás a bio-és zöldhulladék mennyiségét tekintve mintegy 10%-os (becsült adat).

2005. évben 144 180 m², 2006. évben összesen 401 472 m² , 2007. évben 206 561 m² és 2008-ban 342 687 m² közterületen történt gyommentesítés, melynek során a munkát motoros fűkaszával és zúzógéppel végezték, a gyomokat teljesen felaprítva, így a zöldhulladék helyben maradt.

2005. évben 32,33 tonna zöldhulladék került begyűjtésre és a Kecskeméti Regionális Hulladéklerakóban ártalmatlanításra.

Állati hulladék

A II. fejezetben említettek az irányadóak az állati hulladék tekintetében. Ezek figyelembevételével elmondható, hogy állati hulladék a településeken nem halmozódik fel. A telepre kerül beszállításra Felsőlajos településről, az ott keletkező állati hulladék.

Az Állati Hulladékgyűjtő Telepről az ATEV Rt. szállítja el a hulladékot heti gyakorisággal.

V.3. A települési folyékony hulladékkal való gazdálkodás helyzetelemzése

A településeken az ingatlanokból elszállított folyékony hulladék elhelyezése a bázisévben a Lajosmizse Városi Szilárd és Folyékony Hulladéklerakó Helyen történt. 2004. év IV. negyedévétől a tervek szerint a folyékony hulladék kezelése és ártalmatlanítása a Lajosmizse Városi Szennyvíztisztító Telepen történik a létesítendő TFH-fogadóállomáson keresztül. A TFH-t a településeken három közszolgáltató szállítja: Holi János, Zellei Tibor, Szabó János folyékony hulladékkezelési közszolgáltatók. Lajosmizsén összesen évente 24. 960 m³, Felsőlajoson mintegy 2000 m³ TFH keletkezik, amely tengelyen kerül elszállításra, ami egy főre vonatkoztatva Lajosmizse esetén 8,3 m³/év, Felsőlajos esetében pedig 8,1 m³/év mennyiséget jelent.

Változások 2006-ban:

2006. március 1-óta a BÁCSVÍZ Zrt. végzi a folyékony hulladékkezelési közszolgáltatást a két településen és üzemelteti a Lajosmizsei Szennyvíztiszító Telepet. A települési folyékony hulladékot fenti telepen, illetve a Táborfalvi Szennyvíztisztító Telepen lehet elhelyezni. A közszolgáltató adatai alapján 2006. március 1. és 2006. szeptember 30. között Lajosmizséről 4814 m³ (napi átlag 26 m³ ), Felsőlajosról 420 m³ (napi átlag 2,3 m³ ) települési folyékony hulladék (TFH) került beszállításra a telepre. A két településről átlagosan napi 28, 3 m³ szennyvíz érkezik tengelyen. A TFH fogadó állomás kapacitása 50 m³ /nap. Az időszakban az összes kapacitás 9300 m³ /nap. A TFH fogadó állomás kihasználtsága 56 %.

További változások 2006-2008.

A közszolgáltatást a Faragó és Fia Kft. végzi. A közműcsatorna hálózatba be nem kötött, valamennyi beépített lakossági és intézményi használatban lévő, valamint a gazdasági társaságok használatában lévő ingatlanon keletkező települési folyékony hulladékot (továbbiakban TFH) az ingatlantulajdonos, kezelő, bérlő, használó eseti megrendelése alapján a közszolgáltató begyűjti, majd a Lajosmizse, hrsz: 401/5. alatti szennyvíztisztító telep TFH fogadó állomására – mint kijelölt folyékonyhulladék ártalmatlanítási helyre – szállítja. Amennyiben a Lajosmizsei TFH fogadó állomás 50 m³/nap kapacitása nem elegendő, úgy a Táborfalva Településfejlesztő és Üzemeltető Kht. Lajosmizse és Felsőlajos települések lakossági szennyvizének fogadására adott befogadó nyilatkozata alapján ürítő helyként igénybe vehető a Táborfalvi ürítő hely.

V.3.1. A településen keletkező települési folyékony hulladék mennyisége, lerakóhelyi gyűjtés -körzetenként

LAJOSMIZSE

A bázisévben 24.960 m³ TFH került begyűjtésre az ingatlanoktól, e mennyiségnek mintegy 70%-a zárt tároló berendezésekből, míg 30%-a nem zárt tárolókból került elszállításra. Fentiek figyelembevételével, a „Segédlet a helyi hulladékgazdálkodási tervek készítéséhez” c. dokumentum iránymutatásai szerint a településen keletkező TFH mennyisége: 96.720 m³/év.

FELSŐLAJOS

A bázisévben 2000 m³ TFH került begyűjtésre az ingatlanoktól. A zárt és nem zárt tárolók aránya a lajosmizsénél leírtakkal azonos. Ennek megfelelően a „Segédlet a helyi hulladékgazdálkodási tervek készítéséhez” c. dokumentum iránymutatásai szerint a településen keletkező TFH mennyisége: 7.750 m³/év.

V./3. táblázat A településeken keletkező települési folyékony hulladék mennyisége

	Lajosmizse		Felsőlajos
	Leé (m³/év/fő)	Mennyiség t/év	Leé (m³/év/fő)	Mennyiség t/év
Települési folyékony hulladék	8,3	96.720 m³/év = 106.392 t/év	8,1	7.750 m³/év = 8.525 t/év

V./4. táblázat A begyűjtött települési folyékony hulladék mennyisége

Lajosmizse
Begyűjtők, szállítók
Begyűjtő neve	Székhelye	Begyűjtött mennyiség t/év	Kapacitás, engedélyezett mennyiség t/év	Kezelési mód
Holi János, Zellei Tibor, Szabó János	Lajosmizse	27.456 t/év = 24.960 m³/év	n.a.	lerakás Lajosmizse Városi Szilárd és Folyékony Hulladéklerakó Hely*

- 2004. IV. negyedévtől Lajosmizse Városi Szennyvíztisztító Telep

Változások 2006.

V./4. táblázat A begyűjtött települési folyékony hulladék mennyisége

Lajosmizse
Begyűjtők, szállítók
Begyűjtő neve	Székhelye	Begyűjtött mennyiség	Kapacitás, engedélyezett mennyiség m³/év	Kezelési mód
Észak-Bács-Kiskun Megyei Vízművek Zrt.	Kecskemét, Izsáki út 13.	11 601 m³/év	16 800	lerakás Lajosmizse Városi Szennyvíztisztító Telep, Táborfalvi Szennyvíztisztító Telep

Változások 2008.

Módosított V./4. táblázat A begyűjtött települési folyékony hulladék mennyisége

Lajosmizse
Begyűjtők, szállítók
Begyűjtő neve	Székhelye	Begyűjtött mennyiség	Kapacitás, engedélyezett mennyiség m³/év	Kezelési mód
Faragó és Fia Környezetvédelmi és Szolgáltató Kft.	Budapest, Viola u. 16-18. 1. em. 108.	4700 m³/félév	16 800	lerakás Lajosmizse Városi Szennyvíztisztító Telep, Táborfalvi Szennyvíztisztító Telep

Változások 2006.

V./5. táblázat A begyűjtött települési folyékony hulladék mennyisége

Felsőlajos
Begyűjtők, szállítók
Begyűjtő neve	Székhelye	Begyűjtött mennyiség	Kapacitás, engedélyezett mennyiség t/év	Kezelési mód
Észak-Bács-Kiskun Megyei Vízművek Zrt.	Kecskemét, Izsáki út 13.	1890 m³/év	16 800	lerakás Lajosmizse Városi Szennyvíztisztító Telep, Táborfalvi Szennyvíztisztító Telep

Változások 2008.

Módosított V./5. táblázat A begyűjtött települési folyékony hulladék mennyisége

Felsőlajos
Begyűjtők, szállítók
Begyűjtő neve	Székhelye	Begyűjtött mennyiség	Kapacitás, engedélyezett mennyiség t/év	Kezelési mód
Faragó és Fia Környezetvédelmi és Szolgáltató Kft.	Budapest, Viola u. 16-18. 1. em. 108.	615 m³/félév	16 800	lerakás Lajosmizse Városi Szennyvíztisztító Telep, Táborfalvi Szennyvíztisztító Telep

V. 3.2. A települési folyékony hulladék kezelése

LAJOSMIZSE VÁROSI SZILÁRD ÉS FOLYÉKONY HULLADÉKLERAKÓ HELY

A települési folyékony hulladék elszállítása tengelyen történik. A bázisévben a szállítás a Lajosmizse Városi Szilárd és Folyékony Hulladéklerakó Helyre történt, a szennyvizes medencébe történő leürítéssel. 2004. IV. negyedévétől várhatóan a városi szennyvíztisztító telepen kerül leürítésre a megépülő TFH-fogadóállomáson keresztül.

LAJOSMIZSE VÁROSI SZENNYVÍZTISZTÍTÓ TELEP

Technológia, kapacitás

Lajosmizse településen 500 m³/d csatornán érkező szennyvíz kezelésére alkalmas szennyvíztisztító telep üzemel. A meglévő kapacitás 2004-2005 évben bővítésre kerül 50 m³ települési folyékony hulladék fogadására alkalmas hulladékkezelő rendszerrel. A meglévő technológia kapacitása így 550 m³/d értékre növekedik.

- rácsszemét elhelyezése

klórmentes kezelés mellett fedeles kuka tartályokba gyűjtés – elhelyezés ahogy a jelenleg is üzemelő szennyvíztisztító telepnél – Kecskemét város engedéllyel működő szeméttelepén történik.

- iszap elhelyezése

A szennyvíztisztító telep üzemeltetése során napi 2,4 m³ iszap keletkezik. Az iszapot zárt gépházban víztelenítik, zárt konténerben szállítják el további feldolgozásra. Feldolgozása a BÁCSVÍZ RT. üzemeltetésében működő Kiskunfélegyháza Város Szennyvíztisztító telepének zárt rendszerű komposztálójában történik meg.

- A bővített (1000 m³/d) kapacitású telepről napi 2-2,4 m3 cca. 24% sz.a. tartalmú stabilizált, víztelenített iszap származik. (EWC 19 08 05).

- levegő tisztaság védelem

Bűzhatást kelthető létesítmények:

- szippantott szennyvíz fogadás, előkezelés – lefejtés teljesen zárt légtérben ahol a légcserét ventilátor biztosítja

- rácsműtárgy, iszapvíztelenítő gépház – zárt légtérben, ahol a légcserét ventilátor biztosítja

- iszapsűrítő műtárgy – lefedett zárt műtárgy

- zaj- és rezgésvédelem

A szennyvíztisztító telep Lajosmizse határában, ipari övezetben fekszik, a telep kerítésénél megengedett zajszint: 70dB.

2005. áprilisában a Lajosmizsei Szennyvíztisztító Telepen a Dél-Alföldi Regionális Fejlesztési Tanács által kiírt és elnyert pályázatnak köszönhetően 50 m³/nap kapacitású települési folyékony hulladék fogadó állomás került kialakításra. A telepen alkalmazott technológia jogszabályokban előírtak alapján történik.

LAJOSMIZSEI SZENNVÍZTISZTÍTÓ TELEP

Az 1980–as évek elején épült – az akkor még – nagyközségben keletkező és elválasztott csatornahálózattal összegyűjtött kommunális szennyvizek fogadására és előírt mértékű tisztítására, majd befogadóba vezetésére.

Rács- homokfogó- bécsi (levegőztető) medence- utóülepítő- befogadó. Az iszap sűrítésére a kombinált műtárgy szolgál.

Rács

Az átemelőről a szennyvíz a mérőaknán áthaladva a GIR 05-20 típusú 40 mm pálcaközű, gépi tisztítású íves rácsra kerül, ahol a durva szennyeződések eltávolítása történik. A hetente átlagosan keletkező 80-100 kg rácsszemetet egy 110 literes műanyag zsákkal bélelt műanyag kukába gyűjtik a műtárgy alatti fedett részen.

Homokfogó

A rács után a szennyvíz a 0,5x0,5 méteres ikermedencés homokfogóra kerül, ahol kb.0,3m/s áramlási sebesség mellett kiülepedik a homok a szennyvízből. A műtárgy 3 napi homokmennyiséget tud tárolni.

Az áramlási sebesség szabályozás NÁ 300-s zsiliptolózárral történik. A kiülepedett homok a műtárgy 7,0x10,50 méteres homokszikkasztó ágyra kerül, ahol megszabadul víztartalmának jelentős részétől.

Osztóakna

A homokfogó utáni vb. műtárgy 3 irányú „szennyvíz-osztás” lehetőségével épült, melyből csak az egyik üzemel.

-2 db. NÁ 300 a. becsatlakozó vezeték épült a homokfogóból,

-1 db. NÁ 150 a. recirkulációs vezeték, és

-1 db. 200 a. megkerülő vezeték.

A rács, a homokfogó és osztóakna összevont műtárgyként épült a 2500 m³/d tervezett végkiépítési kapacitásra.

Levegőztető medence

Az aerob eleveniszapos biológiai tisztítási folyamat a technológiában az 500 m³ térfogatú (monolit vb.) bécsi medencében megy végbe.

A szükséges levegőbevitel 2 db. VR- 3,2/08 típusú VÍZGÉP gyártmányú rotor biztosítja kb. 8-10 cm-es bemerülési szintnél. A medencében a tartózkodási idő mintegy 1 nap.

A tisztító telepen totáloxidációs tisztítási technológia valósult meg.

A levegőztetés mechanikus rendszerű, rotorok segítségével történik. A rendszer beüzemelésénél az eleveniszapot helyben tenyésztjük ki.

Ehhez a következők biztosítandók:

-150-300 m³/d szennyvíz

-100%-os recirkuláció,

-intenzív levegőztetés,

-ülepítő üzemeltetése.

Kombinált (egyesített) műtárgy

A kör keresztmetszetű műtárgy kétszintes.

Az alsó részén helyezkedik el az iszapsűrítő szívó és szivattyútér, valamint a fertőtlenítő medence. Az utóűlepítőből távozó tisztított szennyvíz a befogadóba jut, vagy szükség esetén, zsiliptolózáras aknákon keresztül a fertőtlenítő medencébe vezethető. A fertőtlenítő medence a telep végkiépítésére lett méretezve.

Az utóülepítőből az eleveniszap a szivattyúház szívóterébe folyik, ahonnan az iszapszivattyúk a recirkulációs iszapot az osztóaknába, míg a fölös iszap az utóülepítőben 24 órás gravitációs sűrítésre kerül.

Gépi víztelenítés

A sűrítőből az iszap vegyszeres előkezelés után LIMUS 1.5 típusú szalagprésre kerül, míg a csurgalékvíz a szívóaknába, a szívóaknából pedig a szennyvíztisztítási technológia elejére kerül visszavezetésre.

A víztelenítő gép kapacitása: 3 m³/h.

Teljesítő képessége:1,5-2% szárazanyag-tartalmú sűrített iszapot 18% szárzanyag-tartalomra víztelenít.

Felhasznált vegyszer mennyiség: 0,2 m³ (folyékony állapotú polielektrolit kerül felhasználásra).

Iszapszikkasztó ágyak

Az iszapszikkasztó ágyak jelenleg tartalék-tárolóként kerülnek kihasználásra, elsősorban a téli fagyos időszakban. Ebben az esetben az iszapsűrítőből kiengedett fölös iszap az osztóvályún keresztül, annak oldalfalában tiltóval ellátott nyíláson jut a szikkasztó ágyakra. A 3 db 6,0x 25,0 méter alapterületű, 150 m³ hasznos térfogatú iszapszikkasztó ágy aljzatra helyezett szűrőréteggel és dréncsővel ellátott. A szikkasztó ágyakról a csurgalékvíz a technológia elejére kerül visszavezetésre.

A szikkasztott iszap a Kecskeméti szennyvíztisztító telepre kerül, ahol stabilizálják és az érvényben lévő üzemeltetési engedélynek megfelelően mezőgazdasági területeken helyezik el.

A szippantott szennyvíz (Települési Folyékony Hulladék ) kezelési technológiája:

A települési folyékony hulladék 5 mm prészónás rácson történt szűrés után mésztejes előkezelést kap. Lefejtéskor pH és vezetőképesség ellenőrzést tartanak. Az előkezelt települési folyékony hulladék a telepi átemelőbe, a mésziszap a homogenizálóba kerül. A rendszer zárt épületben működik.

A rácsszemetet klórmeszes kezelés mellett fedeles, műanyag kuka tartályban gyűjtik. Elhelyezése a jelenlegi üzemvitelnek megfelelően, Kecskemét város engedéllyel üzemelő szeméttelepén történik.

Az üzemeltetés során a gyors ülepítő műtárgyban 1,7 m³ folyékony mésziszap keletkezik. Az iszapot a szennyvíztisztító fölös iszapjával együtt iszapágyon víztelenítik. Víztelenített iszapban a napi mésziszap 0,18 m³/d mennyiséget jelent. Elhelyezése, további feldolgozása az érvényben lévő üzemeltetési engedély tartalmával összhangban a BÁCSVÍZ Rt. Kecskeméti szennyvíztisztító telepén történik.

BŐVÍTÉS ALAPADATAI:

- Lakossági létszám 2003. év novemberében:

Település	Belterület	Külterület	Összesen
Lajosmizse	7650	4000	11650
Felsőlajos	624	357	981
Összesen:	8274	4357	12631

- Távlati belterületi lakosszám növekedés, elsősorban külterületi beköltözések figyelembe vételével 30-40 %.

35%-kal számolva:

Jelenlegi lakosságszám: 8274 fő

Távlatban beköltözők. 2896 fö

Távlati belterületi lakosságszám: 11170 fő

- Szennyvíz mennyiségek:

Összes figyelembe vett belterületi lakos 11170 fő

Csatornázottság: 100 %

Szennyvíz kibocsátás a 26/2002/II.27/sz. Korm. rendelet 4.6 pontja szerint, jellemzően családi házas település szerkezetnél: 90l/fő/nap

Csatornán érkező szennyvíz mennyisége:

11170 fő x 90l/fő/d = 1005300 l/d ~1005 m³/d.

Telep tervezett kapacitása: 100m³/d.

Települési folyékony hulladék (szippantott szennyvíz)

A szipp.sz.v. 5 mm átmérőjű prészónás rácson történt szűrés után mésztejes előkezelést kap. Lefejtéskor pH és Si ellenőrzés történik. Az előkezelt szipp.sz.v. az anaerob-tározó műtárgyba, a mésziszap homogenizálóba kerül. A rendszer zárt épületben működik.

A tisztítástechnológia eredménye

A szennyvíztisztító telep a meglévő 500m³/d kapacitású telep bővítésével 1000 m3/d csatornán érkező valamint 20 m³/d szipp. szennyvíz kezelését eredményezi majd.

Szennyvízcsatornázás

Mindkét település esetén ipari- mezőgazdasági jellegű szennyvízzel nem számolhatunk. Keletkezett szennyvízmennyiségek magukban foglalják az átlagosnak minősülő munkahelyek és közintézmények szennyvízmennyiségét.

LAJOSMIZSE:

A belterület csatornázottságát 100 %-ra prognosztizálva

a közcsatornán elvezetendő összes napi szennyvízmennyiség:

Q_szd = N_bt x q_sz = 10.327 fő *90 l/fö/d = 929,43 m³/d ~930m³/d

ÓRAI CSÚCS SZENNYVÍZMENNYISÉG

Q_szh = Q_szd * z = 930 * 1/10 = 93m³/h = 25,83 l/sec

FELSŐLAJOS:

A belterület csatornázottságát 100 %-ra prognosztizálva

a közcsatornán elvezetendő összes napi szennyvízmennyiség:

Q_szd = Nbt x qsz = 842 fő *90 l/fö/d = 75,78 m³/d ~76m³/d

ÓRAI CSÚCS SZENNYVÍZMENNYISÉG

Q_szh = Q_szd * z = 76 * 1/8 = 9,5m³/h = 2,7 l/sec

V./6. táblázat A települési folyékony hulladék jelenlegi kezelési módja, kezelt mennyisége

Kezelés módja	Kezelt mennyiség (t/év)	Kezelőtelep üzemeltetője
Lerakás	27.456	Kovács Nagy Zsigmond közszolgáltató

* 2004. IV. negyedévtől Lajosmizse Városi Szennyvíztisztító Telepen az Észak-Bács-Kiskun Megyei Vízművek Rt.

A településeken a jövőbeni csatornázás csakis pályázati segítséggel történhet. Az Önkormányzat költségvetése nem fedezi a megvalósítást.

Változás az V./6. táblázatban:

V./6. táblázat A települési folyékony hulladék jelenlegi kezelési módja, kezelt mennyisége

Kezelés módja	Kezelt mennyiség	Kezelőtelep üzemeltetője
Lerakás	5434 m³/félév	Észak-Bács-Kiskun Megyei Vízművek Zrt.

V.4. A települési szennyvíziszappal való gazdálkodás helyzetelemzése

V.4.1. A településen keletkező települési szennyvíziszap mennyisége

A szennyvíz iszapot iszapprés segítségével víztelenítik, majd átmeneti tárolás után a kecskeméti szennyvíztisztító telepre szállítják, ahol az ott keletkező iszappal együtt engedéllyel rendelkező mezőgazdasági területekre helyezik ki

V./6. táblázat A szennyvíztisztítók közműveiben keletkezett iszap mennyisége

Szennyvíztisztító mű telephelye	Összes mennyiség (t/év)	Összes mennyiség Szárazanyag (t/év)
Lajosmizse külterület Hrsz.: 0401/5	280	53,2

V.4.2.A tervezési terület szennyvíziszap-kezelési jellemzői, hasznosítási módjai, hasznosított mennyiség és aránya, további hasznosítási lehetőségek, ártalmatlanított mennyiség (lerakás) és aránya

A lajosmizsei szennyvíztisztító telepen keletkező szennyvíziszap mennyiség Kecskemétre kerül beszállításra, és ott engedéllyel rendelkező mezőgazdasági területekre helyezik ki, így a hasznosítás, ártalmatlanítás pontos helyéről nincsenek pontos adatok.

VI. fejezet

Az elérendő hulladékgazdálkodási célok meghatározása

VI.1. A hulladékkeletkezés csökkentési célkitűzései a tervezési területen, a tervidőszak végére várhatóan keletkező hulladékok mennyisége és összetétele

VI.1.1. A képződő hulladék mennyiségének várható alakulása

LAJOSMIZSE

VI./1. táblázat A nem veszélyes hulladékok keletkezésének tervezett mennyisége (t/év)

Hulladék	2002 (t/év)	2005 (t/év)	2008 (t/év)
Települési szilárd hulladék	3.220	3.542	3.896
Települési folyékony hulladék	27.456	24.710	21.000
Kommunális szennyvíziszap	280	308	360
Építési-bontási hulladékok és egyéb inert hulladékok	50	50	50
*Összesen*	31.006	28.520	25.306

FELSŐLAJOS

VI./2. táblázat A nem veszélyes hulladékok keletkezésének tervezett mennyisége (t/év)

Hulladék	2002 (t/év)	2005 (t/év)	2008 (t/év)
Települési szilárd hulladék	520	572	598
Települési folyékony hulladék	2.200	1.980	1.750
Kommunális szennyvíziszap	nem keletkezik
Építési-bontási hulladékok és egyéb inert hulladékok	15	15	15
*Összesen*	2.735	2.567	2.363

VI.1.2. Csökkentési célok

- Az elérendő hulladékgazdálkodási célok meghatározásánál alapul vettük a hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvényt, a 110/2002. (XII. 12.) OGY határozatban kihirdetett, 2002. november 26-án elfogadott Országos Hulladékgazdálkodási tervet (OHT) és a 15/2003. KvVM rendeletében kihirdetett Dél Alföldi Statisztikai Régió Hulladékgazdálkodási Tervét.

- A helyi hulladékgazdálkodási terv elfogadása után – ami a 2004-2008-as időszakra vonatkozik - a tervről kétévente beszámolót kell készíteni és hatévente meg kell újítani. A helyi hulladékgazdálkodási terv céljait figyelembe kell venni, és be kell építeni az önkormányzat más ágazati intézkedéseibe is.

- Biztosítani, és folyamatosan fejleszteni (képzés) kell a végrehajtáshoz az önkormányzatnak a megfelelő szakértői apparátust. Együtt kell működni a térségben kialakításra kerülő Regionális Hulladékgazdálkodási Rendszerek koordináló szervezeteivel.

A 2000. évi XLIII. hulladékgazdálkodási törvény 56. §-a alapján a hulladéklerakóban ártalmatlanításra kerülő hulladék biológiailag lebomló szervesanyag tartalmát a bázis évhez viszonyítva 2004. július 1-ig 75%-a, 2007. július 1-ig 50%-ra (2014. július 1-ig pedig 35%-ra)kell csökkenteni.

Ugyancsak a fent említett jogszabály szerint 2005. július 1-ig a hulladékká vált csomagolóanyag legalább 50%-át hasznosítani kell és ezen belül legalább 25% anyagában kell, hogy hasznosításra kerüljön, úgy, hogy ez az arány minden anyagtípusnál legalább 15% legyen.

Lajosmizse Város a 25/2002.(II. 27.) kormányrendeletben (a továbbiakban: rendelet) meghatározott Nemzeti Települési Szennyvízelvezetési és –tisztítási Megvalósítási Program C. mellékletében szerepel, mint 10. 000 és 15. 000 lakosegyenérték közötti agglomeráció, és mint ilyen, a rendelet 2. § c.) pontja értelmében 2015. december 31. napjáig meg kell valósítani a település belterületén a teljes csatornázást.

Felsőlajos Község nem szerepel a rendelet szerinti Nemzeti Települési Szennyvízelvezetési és –tisztítási Megvalósítási Program agglomerációs lehatárolásaiban, mivel a lakosegyenérték 2000 alatti.

Ugyanakkor Felsőlajos Község Önkormányzata határozatban döntött arról, hogy a település csatornázását Lajosmizsével társulva kívánja megvalósítani. Mindezeknek megfelelően a „Lajosmizse és Felsőlajos szennyvízcsatornázása és szennyvíztisztítása” tárgyú tervdokumentáció elkészült, és elvi engedélyeztetés céljából benyújtásra került az illetékes szakhatósághoz (ADUVIZIG). Az elvi vízjogi engedély kelte: 2004. június 9. Ezek után kerül benyújtásra a fent említett rendelet előírásait figyelembe véve a beruházásra vonatkozó megvalósíthatósági tanulmány. A megvalósíthatósági tanulmány jóváhagyását követően kerül benyújtásra a területileg illetékes környezetvédelmi és vízügyi igazgatósághoz a Nemzeti Megvalósítási Program szerinti szennyvíz-elvezetési agglomeráció kijelölésének felülvizsgálatára vonatkozó kérelem, mely tartalmazza Felsőlajos Község felvételét a lajosmizsei agglomerációba, Lajosmizsét agglomerációs központként megjelölve. A Nemzeti Megvalósítási Program felülvizsgálatát követően kerülhet kiadásra, a szennyvízberuházásra vonatkozó, jogerős vízjogi engedély. Az engedély kiadását követően kerülhet sor a beruházás megvalósítására a tervek szerint pályázati források igénybevételével.

Az ezzel kapcsolatos intézkedések tervezésére a jelen helyi hulladékgazdálkodási terv felülvizsgálata során kell sort keríteni, mivel az intézkedések megvalósításának jogszabályban meghatározott határideje a tervezési időszakot meghaladja és jelenleg a települések számára sem áll rendelkezésre olyan forrás, amelyből a szükséges intézkedéseket határidő előtt megvalósíthatnák.

Lajosmizse Város Önkormányzata a KEOP-1.2.0./1F szennyvízelvezetés és tisztítás két fordulós pályázati felhívására – Lajosmizse Város csatornahálózatának kiépítése és szennyvíztisztító telepének bővítése – tárgyban pályázatot nyújtott be, mely első körben 72 204 950 forintot nyert. Folynak az előkészületi munkák a tervezésben. A kiviteli munkák előreláthatóan 2012-ben indulnak.

VI./3. táblázat A nem veszélyes hulladékokra vonatkozó csökkentési célok

Hulladék	Csökkentési cél
települési szilárd hulladék	A lerakott hulladék szervesanyag tartalmának csökkentése 2004-re 75 %-ra, 2007-re 50%-ra, a hulladékgazdálkodási törvényben foglaltaknak megfelelően. 2008-ra el kell érni, hogy a lerakásra kerülő hulladékmennyiség a jelenleginek legfeljebb 75%-a legyen és így a mostani 83%-os arány 60% alá csökkenjen.
települési folyékony hulladék	* A Nemzeti Települési Szennyvízelvezetési és – tisztítási Megvalósítási Program (NTSZMP) C mellékletében szerepel, ennek megfelelően 2015. december 31.-ig meg kell valósítani a csatornázást, el kell érni, hogy minél nagyobb arányban kössenek rá az ingatlantulajdonosok a hálózatra. ** A 6.1.2. fejezetben leírtaknak az irányadóak
kommunális szennyvíziszap	* a további vízelvonással, préseléssel térfogat csökkentése, majd elszállítás továbbhasznosításra * * a településen nem keletkezik kommunális szennyvíziszap
építési-bontási hulladékok és egyéb inert hulladékok	Csak a nem hasznosítandó inert hulladék kerüljön lerakóban ártalmatlanításra. Az illegális hulladéklerakás visszaszorítása, és a legális ártalmatlanítás lehetőségének megteremtése.

* Lajosmizse

** Felsőlajos

A Hulladékgazdálkodási Terv VI./3. táblázata a települési szilárd és folyékony hulladék, a kommunális szennyvíziszap, valamint az építési-bontási hulladékok és egyéb inert hulladékokra vonatkozó csökkentési célokat jelöli meg. A települési szilárd hulladékok esetében a lerakott hulladék szervesanyag-tartalmának csökkentését irányozta elő. Megjegyezni kívánom, hogy a szervesanyag-tartalomra vonatkozólag nem állnak rendelkezésre adatok, a hulladékártalmatlanító hely nem méri azt. Ennek akadálya, hogy ömlesztve kerül beszállításra a hulladék, válogatása nem megoldott, így ez a csökkentési cél nem vezet kimutatható eredményre. A települési folyékony hulladék mennyiségének csökkentésére meghatározott cél továbbra is a csatornahálózat kiépítése 2015. december 31-ig. A megvalósításhoz elengedhetetlenek a pályázati lehetőségek, a beruházás magas összege miatt. Kommunális szennyvíziszapok csökkentési célja a vízelvonással, préseléssel történő térfogatcsökkentés és további hasznosítás. Az építési-bontási hulladékok és egyéb inert hulladékok csökkentésére előirányzott cél, hogy csak a nem hasznosítandó inert hulladék kerüljön lerakóban ártalmatlanításra. Fontos kérdés elsősorban az, hogy egyáltalán hol lehet elhelyezni a településen inert hulladékot. A hulladékkezelési közszolgáltatásról szóló helyi rendelet tárgyi hatálya nem terjed ki ezen hulladékfajtára, elhelyezése nem megoldott. Először az elhelyezésről és annak feltételeiről kellene gondoskodni, mert igény biztosan lenne rá, és talán az illegális építési-törmelék elhelyezések száma is csökkenne. Biztosítani kellene a településen keletkező építési-bontási és egyéb inert hulladék külön gyűjtését, elszállítását és szakszerű újrahasznosítását, esetleg ártalmatlanítását.

VI./4. táblázat A kiemelten kezelendő hulladékáramokra vonatkozó csökkentési célok

Hulladék	Csökkentési cél
Hulladékolajok	Lehetőség biztosítása az elkülönített hulladékok gyűjtésére, majd a szakszerű hasznosítására és ártalmatlanítására
Akkumulátorok és szárazelemek	Lehetőség biztosítása az elkülönített hulladékok gyűjtésére, majd a szakszerű hasznosítására és ártalmatlanítására
Elektromos és elektronikai hulladékok	Lehetőség biztosítása az elkülönített hulladékok gyűjtésére, majd a szakszerű hasznosítására és ártalmatlanítására
Kiselejtezett gépjárművek	Lehetőség biztosítása a kiselejtezett gépjárművek országos gyűjtőrendszeréhez való csatlakozáshoz
Egészségügyi hulladékok	Lehetőség biztosítása az egészségügyi hulladékok országos gyűjtőrendszeréhez való csatlakozáshoz
Állati eredetű hulladékok	Lehetőség biztosítása az állati hulladékok országos gyűjtőrendszeréhez való csatlakozáshoz
Növényvédőszerek és csomagoló eszközeik	Lehetőség biztosítása az elkülönített hulladékok gyűjtésére, majd a szakszerű hasznosítására és ártalmatlanítására
Azbeszt	Lehetőség biztosítása az azbeszt hulladékok országos gyűjtőrendszeréhez való csatlakozáshoz
Egyéb hulladék	Lehetőség biztosítása az elkülönített hulladékok gyűjtésére, majd a szakszerű hasznosítására és ártalmatlanítására

A Hulladékgazdálkodási Terv VI./4. táblázata a kiemelten kezelendő, úgymint hulladékolajok, akkumulátorok és szárazelemek, elektromos és elektronikai hulladékok, kiselejtezett gépjárművek, egészségügyi hulladékok, állati eredetű hulladékok, növényvédőszerek és csomagolási eszközeik, azbeszt és egyéb hulladékáramokra vonatkozó csökkentési célokat mutatja be. Lajosmizsén a hulladékolajok és az azbeszt begyűjtésére nincs példa. Az akkumulátorokat a MÉH telepen átveszik az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség 14/0437/8/2006. engedélye alapján. Az elektromos és elektronikai berendezések hulladékainak visszavételéről szóló 264/2004. (IX. 23.) Korm. rendelet 14. § (1) bekezdése kimondja, hogy „Új háztartási berendezés értékesítésekor a kereskedő köteles a fogyasztó által felajánlott, az értékesített berendezéssel azonos elsődleges használati célú és mennyiségű használt berendezést a birtokba adás helyén átvenni.” 2006. június 1-től a szárazelemek szelektív gyűjtése is megoldódott, engedélyekkel rendelkező begyűjtő térítésmentesen végzi a szállítást és ártalmatlanítást. Az egészségügyi hulladékokat az egészségügyi intézményben elkülönítetten gyűjtik, és gondoskodnak annak elszállíttatásáról, arra engedéllyel rendelkező vállalkozó útján. Az állati eredetű hulladékot a lajosmizsei állati hulladékfogadó telepen lehet elhelyezni, ahonnan az ATEV Fehérjefeldolgozó Zrt. szállítja el solti gyárába, további feldolgozás céljából. A növényvédő szerek és csomagoló eszközeikre vonatkozó előírásokat a növényvédő szerrel szennyezett csomagolóeszköz-hulladékok kezeléséről szóló 103/2003. (IX. 11.) FVM rendelet szabályozza.

VI./5. táblázat A csomagolási hulladékokra vonatkozó csökkentési célok

Hulladék	Csökkentési cél
Papír és karton csomagolási hulladék	Szelektív gyűjtés biztosítása, és a külön gyűjtött hulladék hasznosító szervezeteknek történő átadása.
Műanyag csomagolási hulladék	Szelektív gyűjtés biztosítása, és a külön gyűjtött hulladék hasznosító szervezeteknek történő átadása.
Fa csomagolási hulladék	Anyagában történő hasznosítás biztosítása
Fém csomagolási hulladék	Szelektív gyűjtés biztosítása, hulladékudvaron keresztül és a külön gyűjtött hulladék hasznosító szervezeteknek történő átadása. A hulladékkezelési eljárások során mágneses szeparáció alkalmazása.
Vegyes összetételű kompozit csomagolási hulladék	Anyagában történő hasznosítás biztosítása
Egyéb, kevert csomagolási hulladék	Anyagában történő hasznosítás biztosítása
Üveg csomagolási hulladék	Szelektív gyűjtés biztosítása, és a külön gyűjtött hulladék hasznosító szervezeteknek történő átadása
Textil csomagolási hulladék	Anyagában történő hasznosítás biztosítása

A Hulladékgazdálkodási Terv VI./5. táblázatában a csomagolási hulladékokra vonatkozó csökkentési célok szerepelnek. Megjegyzendő, hogy a felsorolt hulladékfajták közül a papír és karton csomagolási hulladékok, műanyag csomagolási hulladék és üveg csomagolási hulladék szelektív gyűjtése megvalósult. Lajosmizsén 10 db, Felsőlajoson 1 db szelektív gyűjtősziget került kialakításra, a fent megnevezett hulladékfrakciók begyűjtésére. A fém csomagolási hulladékot a lakosok a MÉH telepen elhelyezhetik. A fa-és textil csomagolási hulladékok anyagában történő hasznosítására nincs lehetőség.

VI. 2. Hulladékhasznosítási, ártalmatlanítási célkitűzések tervezése

VI./6. táblázat A nem veszélyes hulladékokra vonatkozó hasznosítási, ártalmatlanítási célok

Hulladék	Hasznosítási, ártalmatlanítási cél
települési szilárd hulladék	Megteremteni a lehetőségét annak, hogy a hulladék minél nagyobb hányada kerüljön hasznosításra. A lerakást a lehető legnagyobb mértékben minimalizálni kell. Csak a további hasznosításra alkalmatlan hulladékok kerüljenek lerakásra.
települési folyékony hulladék	A jelenleg 500m³/d kapacitású szennyvíztelep bővítésre kerül 50 m³ települési folyékony hulladék fogadására alkalmas hulladékkezelő rendszerrel a megfelelő ártalmatlanítás biztosítása érdekében
kommunális szennyvíziszap	* a további vízelvonással, préseléssel térfogat csökkentése, majd elszállítás továbbhasznosításra * * a településen nem keletkezik kommunális szennyvíziszap
építési-bontási hulladékok és egyéb inert hulladékok	Biztosítani kell a településen keletkező építési-bontási és egyéb inert hulladék külön gyűjtését, elszállítását és szakszerű újrahasznosítását, esetleg ártalmatlanítását.

* Lajosmizse

** Felsőlajos

A Hulladékgazdálkodási Terv VI./6. táblázata hasznosítási, ártalmatlanítási célokat jelöl meg. A települési folyékony hulladék esetében elmondható, hogy a Hulladékgazdálkodási Tervben vállalt feladatnak az önkormányzat eleget tett, megvalósult a szennyvíztisztító telep bővítése, és elkészült az 50 m³/d kapacitású folyékony hulladék fogadó állomás. A kommunális szennyvíziszapot a BÁCSVÍZ Zrt. kezeli. Az építési-bontási hulladékok ártalmatlanítására alternatívákat kellene felvázolni.

VI./7. táblázat A nem veszélyes hulladékokra vonatkozó helyi és regionális hasznosítási , ártalmatlanítási célok összehasonlítása

Hulladék	Hasznosítási, ártalmatlanítási cél
Hulladék	Helyi	Területi
települési szilárd hulladék	Megteremteni a lehetősségét annak, hogy a keletkező hulladékok minél nagyobb hányada anyagában vagy energetikailag hasznosuljon, és a lerakóba csak a más módszerrel nem ártalmatlanítható hulladék kerüljön.	Ezen hulladékok tekintetében begyűjtő hálózat kiépítése. Komplex térségi feladatokat ellátó települési szilárd hulladék kezelő rendszerek kiépítése a tervidőszak végéig. A régióban a szelektív hulladékgyűjtés teljessé tétele a tervidőszak végére.
települési folyékony hulladék	A folyékony hulladék további ártalmatlanításának megszervezése, TFH-fogadóállomás létrehozása	Az Országos Hulladékgazdálkodási Tervvel összhangban célul kitűzhető a mennyiség 15%-os csökkentése a csatornázás fejlesztésének köszönhetően, valamint a környezetkímélő módon történő gyűjtés. A képződő mennyiség teljes mértékű felszámolása a tanyás településszerkezet miatt nem megoldható.
kommunális szennyvíziszap	* a további vízelvonással, préseléssel térfogat csökkentése, majd elszállítás továbbhasznosításra * * a településen nem keletkezik kommunális szennyvíziszap	Az Országos Hulladékgazdálkodási Tervvel összhangban el kell érni a szennyvíziszap minőségi paramétereire vonatkozóan, hogy a mezőgazdasági hasznosítás minél nagyobb arányban biztosítható legyen.
építési-bontási hulladékok és egyéb inert hulladékok	Biztosítani kell a településen keletkező építési-bontási és egyéb inert hulladék külön gyűjtését, elszállítását és szakszerű újrahasznosítását, esetleg ártalmatlanítását.	Az építési és bontási hulladékok kezelésénél meg kell oldani a minél nagyobb arányú hasznosítást valamint a bontás során keletkező veszélyes és szerves hulladékok szétválogatását, elkülönített gyűjtését.

* Lajosmizse

** Felsőlajos

VI./8. táblázat A kiemelten kezelendő hulladékáramokra vonatkozó hasznosítási , ártalmatlanítási célok

Hulladék	Hasznosítási, ártalmatlanítási cél
Hulladékolajok	A lakosság részére lehetőség biztosítása a szelektíven gyűjtött hulladék elhelyezésére. Ideiglenes tárolás szakszerű megoldása. A hulladék ártalmatlanításának megszervezése. Kapcsolódás az országos gyűjtő-hasznosító hálózathoz
Akkumulátorok és szárazelemek	Szelektív gyűjtés biztosítása körzeti hulladékudvarok kialakításának segítségével Kapcsolódás az országos gyűjtő-hasznosító hálózathoz.
Elektromos és elektronikai hulladékok	Szelektív gyűjtés biztosítása körzeti hulladékudvarok kialakításának segítségével Kapcsolódás az országos gyűjtő-hasznosító hálózathoz.
Kiselejtezett gépjárművek	Kapcsolódás az országos gyűjtő-hasznosító hálózathoz.
Egészségügyi hulladékok	Nem önkormányzati tulajdonú egészségügyi intézménynél információ szolgáltatása az ártalmatlanítás lehetőségéről.
Állati eredetű hulladékok	Szelektív gyűjtés biztosítása. Kapcsolódás a regionális ártalmatlanító műhöz, amennyiben a tervezési időszakban megvalósul
Növényvédőszerek és csomagoló eszközeik	Szelektív gyűjtés biztosítása körzeti hulladékudvarok kialakításának segítségével
Azbeszt	Információ szolgáltatása a lakosságnak a lehetséges ártalmatlanítás módjáról. Kapcsolódás az országos azbesztmentesítési programhoz.
Egyéb hulladék	-

VI./9. táblázat A kiemelten kezelendő hulladékáramokra vonatkozó helyi és regionális hasznosítási, ártalmatlanítási célok összehasonlítása

Hulladék	Hasznosítási, ártalmatlanítási cél
Hulladék	Helyi	Területi
Hulladékolajok	A lakosság részére lehetőség biztosítása a szelektíven gyűjtött hulladék elhelyezésére. Ideiglenes tárolás szakszerű megoldása. A hulladék ártalmatlanításának megszervezése. Kapcsolódás az országos gyűjtő-hasznosító hálózathoz	A képződő mennyiség csökkentése közvetlen befolyásolási lehetőség nincs, mert a hulladék mennyisége a felhasznált kenőolaj mennyiségétől, a gépjármű műszaki állapotától és az üzemben lévő gépjárművek számától függ. Ezekre a tényezőkre hatni környezetvédelmi eszközökkel egy regionális terv keretében nagyon nehéz. Lakossági begyűjtő rendszer kiépítése és teljessé tétele.
Akkumulátorok és szárazelemek	Szelektív gyűjtés biztosítása körzeti hulladékudvarok kialakításának segítségével Kapcsolódás az országos gyűjtő-hasznosító hálózathoz.	Hasonlóan az előző pontban leírtakhoz, a képződő hulladék mennyiség befolyásolása környezetvédelmi eszközökkel egy regionális terv keretében nagyon nehéz. A már jól működő begyűjtő rendszer teljessé tétele.
Elektromos és elektronikai hulladékok	Szelektív gyűjtés biztosítása körzeti hulladékudvarok kialakításának segítségével Kapcsolódás az országos gyűjtő-hasznosító hálózathoz.	Az életszínvonal emelésével és az eddig elhasználódott berendezések várható tömeges lecserélésével a hulladék mennyisége növekedni fog. Csökkenés nem valószínű. Az elektronikai és elektromos berendezések hulladékának begyűjtési és visszavételi rendszerének kialakítása, az anyagában történő hasznosítás létesítményeinek kialakítása, a szakmai szervezetekkel történő egyeztetés a régióban elvégzendő feladatokról.
Kiselejtezett gépjárművek	Kapcsolódás az országos gyűjtő-hasznosító hálózathoz.	A hulladék olajok esetében leírt indokok ebben az esetben is érvényesek. A képződő hulladék mennyiség befolyásolás környezetvédelmi eszközökkel egy regionális terv keretében nagyon nehéz. Az EU előírásainak megfelelő, a régió igényeit kielégítő bontótelep kialakítása.
Egészségügyi hulladékok	Az önkormányzat tulajdonában lévő egészségügyi intézményeknél az egészségügyi hulladék szelektív gyűjtésének és szakszerű ártalmatlanításának biztosítása, A vállalkozásokban működő háziorvosok részére információ szolgáltatása az ártalmatlanítás lehetőségéről.	Az ellátási színvonal emelkedésével a hulladék mennyiségének a növekedése, nem pedig a csökkenése várható
Állati eredetű hulladékok	Szelektív gyűjtés biztosítása. Kapcsolódás a regionális ártalmatlanító műhöz, amennyiben a tervezési időszakban megvalósul	Az álltatenyésztés a régióban domináns ágazatot jelent, a hulladék mennyiségében stagnálás várható. Törekedni kell a nagy kockázatú (SMR) anyagok vágóhídon belüli elkülönített gyűjtésére. A tervidőszak végére meg kell vizsgálni az égetőkapacitás szükségességét, illetve a rentábilis működés feltételeit a nagy kockázatú (SMR) agyagokra vonatkozóan.
Növényvédőszerek és csomagoló eszközeik	Szelektív gyűjtés biztosítása körzeti hulladékudvarok kialakításának segítségével	A technológia váltás már megtörtént a csomagolóeszközök területén, ezért a mennyiségi csökkenés nem várható.
Azbeszt	Információ szolgáltatása a lakosságnak a lehetséges ártalmatlanítás módjáról. Kapcsolódás az országos azbesztmentesítési programhoz.
Egyéb hulladék	-

VI./10. táblázat A csomagolási hulladékokra vonatkozó hasznosítási, ártalmatlanítási célok

Hulladék	Hasznosítási, ártalmatlanítási cél
Papír és karton csomagolási hulladék	Szelektív hulladékgyűjtési rendszer biztosítása a hulladékok különgyűjtésének kialakításához A nem szelektíven gyűjtött csomagolási hulladékok utóválogatási lehetőségének megteremtése
Műanyag csomagolási hulladék	Szelektív hulladékgyűjtési rendszer biztosítása a hulladékok különgyűjtésének kialakításához A nem szelektíven gyűjtött csomagolási hulladékok utóválogatási lehetőségének megteremtése
Fa csomagolási hulladék	Lerakott mennyiség csökkentése a vegyesen gyűjtött hulladék utóválogatásának biztosításával

VI./11 táblázat A csomagolási hulladékokra vonatkozó helyi és regionális hasznosítási, ártalmatlanítási célok összehasonlítása

Hulladék	Hasznosítási, ártalmatlanítási cél
Hulladék	Helyi	Területi
Papír és karton csomagolási hulladék	Szelektív hulladékgyűjtési rendszer biztosítása a hulladékok különgyűjtésének kialakításához A nem szelektíven gyűjtött csomagolási hulladékok utóválogatási lehetőségének megteremtése	Adathiány miatt az elmozdulás iránya nem adható meg
Műanyag csomagolási hulladék	Szelektív hulladékgyűjtési rendszer biztosítása a hulladékok különgyűjtésének kialakításához A nem szelektíven gyűjtött csomagolási hulladékok utóválogatási lehetőségének megteremtése
Fa csomagolási hulladék	Lerakott mennyiség csökkentése a vegyesen gyűjtött hulladék utóválogatásának biztosításával
Fém csomagolási hulladék	Anyagában történő hasznosítás, mágneses szeparációs eljárás segítségével
Vegyes összetételű kompozit csomagolási hulladék	Lerakott mennyiség csökkentése a vegyesen gyűjtött hulladék utóválogatásának biztosításával
Egyéb, kevert csomagolási hulladék	Lerakott mennyiség csökkentése a vegyesen gyűjtött hulladék utóválogatásának biztosításával
Üveg csomagolási hulladék	Szelektív hulladékgyűjtési rendszer biztosítása a hulladékok különgyűjtésének kialakításához
Textil csomagolási hulladék	Lerakott mennyiség csökkentése a vegyesen gyűjtött hulladék utóválogatásának biztosításával Karitatív gyűjtések támogatása

VII. fejezet

A kijelölt célok elérését, illetve megvalósítását szolgáló cselekvési program

A települési szilárd és folyékony hulladékgazdálkodással kapcsolatos kötelezettségeinek megoldására Lajosmizse Város és Felsőlajos Község együttműködik.

A települési hulladékgazdálkodási program célja általánosságban a hulladékgyűjtés és kezelés jelenlegi módjának olyan formában történő megreformálása, átalakítása, ami egyaránt megfelel az új magyar, valamint az EU szabályzatoknak, jogszabályi előírásoknak.

Települési szilárd hulladék

A program három fő részre osztható:

a. A települési szilárd hulladék Regionális depóniára szállítása

A Kecskeméti Regionális Hulladéklerakón történő elhelyezés

b. A szelektív hulladékgyűjtő rendszer kialakítása

A szelektív hulladékgyűjtés és kezelés integrált gazdálkodási rendszerének bevezetése a lerakásra kerülő hulladék mennyiségének csökkentésére; hulladékgyűjtő szigetek kialakítása, az újrahasznosítható anyagok kinyerésének és újbóli felhasználásának elősegítése, valamint a lakosság körében a megfelelő hulladéklerakás fontosságának fokozott megismertetése.

c. Helyi lerakók lezárása, rekultivációja

Az engedéllyel nem rendelkező 2004. január 1.-től lezárt Lajosmizse Városi Települési Szilárd és Folyékony Hulladéklerakó Hely rekultivációs terv alapján történő rekultiválása, utógondozása, a terület rehabilitációja. (részletezve a VII.2.2. fejezetben)

A műszaki védelemmel nem rendelkező hulladéklerakók rekultiválásával és a korszerűtlen gyűjtőjárművek lecserélésével csökkenthető a talaj, víz és a levegő szennyezése; a lerakásra kerülő hulladékban az újrahasznosítható anyagok (csomagolási hulladékok, szervesanyag) mennyisége az EU követelményeknek megfelelően lecsökkenthető; valamint az egységes beruházások és az egységes üzemeltetés egységes díjrendszer bevezetését teszi lehetővé.

Települési Folyékony hulladék

A tervidőszakban a TFH Uniós előírásoknak megfelelő elhelyezésére A Lajosmizse Városi Szennyvíztisztító Telepen TFH fogadóállomás valósulna meg, mely egyben a telep kapacitásának bővítését is eredményezi. A tervezett beruházás részletezése az V.3.2. fejezetben leírásra került.

Szennyvízelvezetés, csatornázás

A tervidőszakban, az előző fejezetekben már említett települési együttműködés (Lajosmizse, Felsőlajos) keretében megkezdődne a településeken a gerincvezeték hálózat kiépítése, párhuzamosan a szennyvíztisztító telep további kapacitás bővítésével. E beruházás ismertetése is az V.3.2. fejezetben található.

Lajosmizse Város és Felsőlajos Község Önkormányzata továbbra is együttműködik a települési szilárd és folyékony hulladékgazdálkodással kapcsolatos kötelezettségeinek megoldására. A települési hulladékgazdálkodási program célja általánosságban a hulladékgyűjtés és kezelés jelenlegi módjának olyan formában történő megreformálása, ami megfelel a magyar és az Európai Uniós jogszabályi előírásoknak.

Lajosmizse és Felsőlajos települések Helyi Hulladékgazdálkodási Tervének „ A kijelölt célok elérését, illetve megvalósítását szolgáló cselekvési program” fejezetében megjelölte az adott területen szükséges intézkedéseket. Összességében elmondható, hogy a cselekvési program keretében megvalósult, hogy a települési szilárd hulladék regionális depóniára kerül, a Kecskeméti Regionális Hulladéklerakón történik az elhelyezés. A szelektív hulladékgyűjtő rendszer kiépítésének első fázisaként Lajosmizsén 10 db, Felsőlajoson 1 db hulladékgyűjtő sziget került kiépítésre. 2005-től papír-karton, műanyag és üveg csomagolási hulladékok, 2006-tól szárazelemek szelektív gyűjtése valósult meg a két településen. Megfelelő módon és nagy igénybevétellel történik évente egy-egy alkalommal a lomtalanítási-és elektronikai hulladékgyűjtő akció. Továbbra is elsődleges cél a lakosság tudatformálása és az utóválogatás lehetőségeinek megteremtése.

A bezárt helyi hulladéklerakó rekultivációjával kapcsolatos intézkedések részben valósultak meg. Az önkormányzat részére nem állt rendelkezésre olyan forrás, melyből a rekultiváció egyes munkafolyamatait határidőre elvégezte. A kijelölt feladatok és elvégzésük határidejét, illetve a megvalósult feladatok táblázata az V.1.2. fejezet folytatásaként kerül megtárgyalásra.

A települési folyékony hulladék elhelyezése megoldódott. 2005-ben elkészült a Települési Folyékony Hulladék fogadó állomás, a Városi Szennyvíztisztító telep kapacitásának bővítésével. A Lajosmizsei Szennyvíztisztító Telepen a Dél-Alföldi Regionális Fejlesztési Tanács által kiírt és elnyert pályázatnak köszönhetően 50 m³/nap kapacitású települési folyékony hulladék fogadó állomás került kialakításra. A telepen alkalmazott technológia jogszabályokban előírtak alapján történik.

A szennyvízelvezetés és csatornázás területén is előrelépések történtek, pályázati forrásnak köszönhetően elkezdődik a kivitelezés megtervezése.

VII. 1. Módszerfejlesztési, intézményfejlesztési, ismeretterjesztő szemléletformáló, tájékoztatási, oktatási és kutatásfejlesztési programok

VII./1. táblázat Módszerfejlesztéssel, intézményfejlesztéssel, ismeretterjesztéssel, szemlélet-formálással, tájékoztatással, oktatással, képzéssel és kutatás-fejlesztéssel foglakozó programok

Program célja	Határidő	Felelős	Költség (eFt)	Forrás
Lajosmizse és Felsőlajos területén élő lakosság körében a korszerű hulladékgyűjtés ismertetése és népszerűsítése	2005	Lajosmizse Város és Felsőlajos Község Önkormányzatai	200-300	Önkormányzati önerő
A települések oktatási intézményeiben a környezeti nevelés, a környezettudatos szemlélet kialakítása	folyamatos	Lajosmizse Város és Felsőlajos Község Önkormányzatai	Intézményi költségvetés	Intézményi költségvetés, Pedagógiai programokban és tantervekben betervezve

A Hulladékgazdálkodási Terv VII./1. táblázatában a módszerfejlesztéssel, intézményfejlesztéssel, ismeretterjesztéssel, szemlélet-formálással, tájékoztatással, oktatással, képzéssel és kutatás-fejlesztéssel foglalkozó programok kerültek leírásra. A program egyik célja Lajosmizse és Felsőlajos területén élő lakosság körében a korszerű hulladékgyűjtés ismertetése és népszerűsítése. Erre határidő is meg volt jelölve, 2005. Felelős a két település önkormányzata által. Költség 200-300 eFt, önkormányzati önerőből. A szelektív hulladékgyűjtés bevezetése előtt a lakosság tájékoztatva lett a szelektív hulladékgyűjtés fontosságáról, annak kivitelezhetőségéről. Ismertetésre került, mit lehet és hogyan elhelyezni a konténerekben. Több alkalommal került meghirdetésre a polgármesteri hivatal lapjában, a Kisvárosi Hírmondóban, illetőleg a jelenlegi HÍRLAP újságban folyamatosan készülnek cikkek a szelektív hulladékgyűjtésről. Pályázati forrásból a szelektív hulladékgyűjtő szigetekhez tájékoztató táblák kerülnek kihelyezésre még a 2008-as évben, mely táblák a legális hulladék-elhelyezés szabályairól informálnak. Ezeken kívül a közszolgáltató is segített a tudatformálásban, szórólapokat juttatott el a lakossághoz. Hulladékgazdálkodással, környezetvédelemmel kapcsolatos tájékoztatók plakátokon, újságban, faliújságon, piactéri bemondóban kihirdetésre kerülnek.

A program másik célja a települések oktatási intézményeiben a környezeti nevelés, a környezettudatos szemlélet kialakítása, mely a pedagógusoknak köszönhetően tapasztaltan sikeres. A környezettudatos életre való nevelés az óvodák Nevelési Programjának, valamint az iskolák Pedagógiai Programjának szerves részét képezi. E feladat továbbra is folyamatos tevékenységet igényel.

VII.2. Hulladékgazdálkodási cselekvési program

VII.2.1. A hulladékhasznosítási, ártalmatlanítási célkitűzések elérését szolgáló intézkedések meghatározása

VII.2.1.1. Intézkedések a szilárd hulladékok tekintetében

Szelektív hulladékgyűjtés

A tervezési területen a települések önkormányzatai a tervidőszakban fokozatosan kívánják bevezetni a települési szilárd hulladékok szelektíven történő gyűjtését.

Tájékoztatás, felvilágosítás

Elsődleges feladat a települések lakosságának informálása, felvilágosítása a korszerű, uniós előírások szerinti hulladékgazdálkodási rendszer kialakításáról. A tájékoztatás szórólapokkal, információs kiadványokkal, a helyi médiákban való megjelentetéssel történik.

Alkalmi begyűjtőjáratok

A fokozatos bevezetés első lépése a szervezett közszolgáltatás keretében alkalmi begyűjtő járatok szervezése az egyes hulladékfrakciókra vonatkozóan (pl.: egy adott időpontban csak műanyag hulladékot, vagy üveget gyűjt be a közszolgáltató) a lakosság teljeskörű tájékoztatása mellet.

Gyűjtőszigetes szelektív gyűjtés

Ezer lakosra számolva egy gyűjtőszigetet (három frakciós) a tervezési területen mintegy 11-12 sziget kialakítására van szükség (Lajosmizse: 11 db, Felsőlajos: 1 db).

A konténereket a lakosság használja például az üveg, papír, és műanyag hulladék szelektív kihelyezésére. A konténerek eltérő színei és jelölései elősegítik a behelyezhető hulladék azonosítását. Célszerű a gyűjtőszigeteket a nagyobb forgalmú, a lakosság által gyakran látogatott üzletek és közintézmények valamint a nagyobb lakósűrűségű településrészek (társasházak) közelében kialakítani.

Feldolgozás, újrahasznosítás

A tervek szerint 2005. szeptemberétől fog üzemelni a Kecskeméti Regionális Hulladéklerakó területén egy, az uniós előírásoknak megfelelő válogatómű 35.000 t/év kapacitással. A válogatóműben műanyag csomagolási hulladék, papír, fémhulladék és csomagolási hulladék, valamint üveg kerül külön válogatásra. A szelektíven gyűjtött hulladék feldolgozása, újrahasznosítása jelen tervben nem tervezhető, mivel a szelektíven gyűjtött hulladék feldolgozó háttérbázisa országos szinten csak most van kialakulóban, így a feldolgozás tervezése csak a jelen terv felülvizsgálatai során várható.

A célkitűzések továbbra is

VII./2. táblázat A nem veszélyes hulladékáramok hasznosításához, ártalmatlanításához szükséges kapacitásigények bemutatása

Hulladék	Hasznosítás/ Ártalmatlanítás	Kapacitásigény	Hasznosítás/ ártalmatlanítás helye
Települési szilárd hulladék	Hasznosítás/ Ártalmatlanítás	Kecskeméti Regionális Hulladéklerakó: Válogatómű: 35.000 t/év	Régión belül megoldható
Települési folyékony hulladék	Hasznosítás	24.900-25.000 t/év	Régión belül megoldható
Kommunális szennyvíziszap	Hasznosítás, kiszállítás a telepről	* Teljes csatornázottság esetén: 200-220 t/év ** n.a.	Régión belül megoldható
Építési-bontási hulladék és egyéb inert hulladék	Hasznosítás/ Ártalmatlanítás	n.a.	Régión belül megoldható

* Lajosmizse

** Felsőlajos

VII./3. táblázat A nem veszélyes hulladékok hasznosításával, ártalmatlanításával kapcsolatos cselekvési program

Cselekvési program	Felelős	Érintettek köre	Határidő	Költség (eFt)
Hagyományos hulladékgyűjtés fejlesztése	Települési szilárd és folyékony hulladékkezelési közszolgáltatók	Lajosmizse és Felsőlajos települések	2005-2007.	n.a.
építési törmelék elhelyezésére lehetőség biztosítása	Lajosmizse Város és Felsőlajos Község Önkormányzatai	Lajosmizse és Felsőlajos települések	2005.	n.a.
meglévő hulladéklerakó rekultivációja (részletezve a VII.2.2. fejezetben)	Lajosmizse Város Önkormányzata, Szilárd hulladékkezelési közszolgáltató	Lajosmizse és Felsőlajos települések	2004-2006	160.340
Szelektív hulladékgyűjtés bevezetése megszervezése,	Lajosmizse Város és Felsőlajos Község Önkormányzatai, közszilgáltatók	Lajosmizse és Felsőlajos települések	2005-2006.	*gyűjtősziget kialakítás: 10 db 1 db 3630 fenntartási költségek: n.a.

* Lajosmizse

** Felsőlajos

A Hulladékgazdálkodási Terv VII./3. táblázat a nem veszélyes hulladékok hasznosításával, ártalmatlanításával kapcsolatos cselekvési programokat tartalmazza.

A hagyományos hulladékgyűjtés fejlesztése folyamatos tevékenység, határideje 2007. éven is túlnyúl. Az építési törmelék elhelyezésére lehetőség biztosítása nem valósult meg 2005. évre, erre új időpontokat kell meghatározni. A hulladéklerakó rekultivációja az előírt 2004-2006. évi határidőre nem valósult meg, a betervezett 160. 340 eFt hiánya miatt. Egyes feladatok azonban elkészültek, részletezve a VII./7. táblázatban. A szelektív hulladékgyűjtés bevezetésre került 2005. áprilisában, így a tervezett határidőnek eleget tett az önkormányzat. A tervezett költséghez tartotta magát.

VII./4. táblázat A kiemelten kezelendő hulladékáramok hasznosításához, ártalmatlanításához szükséges kapacitásigények bemutatása

Hulladék	Hasznosítás/ Ártalmatlanítás	Kapacitásigény	Hasznosítás/ ártalmatlanítás helye
*Veszélyes hulladékok*
Hulladékolajok	Hasznosítás	n.a.	országos szinten megoldható
Akkumulátorok és szárazelemek	Hasznosítás	Termékdíjas/Országos kapacitás	országos szinten megoldható
Elektromos és elektronikai hulladékok	Hasznosítás	Termékdíjas/Országos kapacitás	regionális/ országos szinten megoldható
Kiselejtezett gépjárművek	Hasznosítás	Termékdíjas/Országos kapacitás	regionális/ országos szinten megoldható
Egészségügyi hulladékok		n.a.	regionális/ országos szinten megoldható
Állati eredetű hulladékok	Hasznosítás	n.a.	regionális/ országos szinten megoldható
Növényvédőszerek és csomagoló eszközeik	Hasznosítás/ Ártalmatlanítás	n.a.	országos szinten megoldható
Azbeszt		Országos azbesztmentesítési program	országos szinten megoldható
*Nem veszélyes hulladékok*
Csomagolási hulladékok összesen	Hasznosítás	Kecskeméti Regionális Hulladéklerakó: Válogatómű: 35.000 t/év	régiós szinten megoldható
Gumi	Hasznosítás	Termékdíjas/Országos kapacitás	régiós szinten megoldható
Egyéb hulladék: *közterületeken keletkező zöldhulladék*	Hasznosítás	n.a.	régiós szinten megoldható

VII./5. táblázat A kiemelten kezelendő hulladékáramok hasznosításával, ártalmatlanításával kapcsolatos cselekvési program

Cselekvési program	Felelős	Érintettek köre	Határidő	Költség (eFt)
Szelektív hulladékgyűjtés megszervezése	Lajosmizse Város és Felsőlajos Község Önkormányzatai	Lajosmizse és Felsőlajos települések	2006	n.a.
Válogatómű	Lajosmizse Város és Felsőlajos Község Önkormányzatai	Lajosmizse és Felsőlajos települések	2006	n.a.

A Hulladékgazdálkodási Terv VII./5. táblázata a kiemelten kezelendő hulladékáramok hasznosításával, ártalmatlanításával kapcsolatos cselekvési programot mutatja be. A szelektív hulladékgyűjtés, és hozzá szervesen kapcsolódó válogatómű programja részben valósult meg a tervezett határidőre. A szelektív hulladékgyűjtést megszervezték a települések, a gyűjtőszigetek kialakításra kerültek, a lakosok szép számmal igénybe is veszik, de a program fejlesztést igényel. És ennek egyik kiemelkedő pontja a válogatómű kiépítése, vagy legalábbis létesült válogatóműhöz való csatlakozás, mert amíg a szelektíven gyűjtött hulladékhoz egyéb kommunális hulladék is keveredik, addig a programnak nem sok értelme van.

Kiemelten kezelendő hulladékáramok szelektív hulladékgyűjtése:

A tervezési területen a tervidőszak alatt a veszélyes hulladékok szelektív gyűjtése, hasznosítása és ártalmatlanítása csak Regionális gyűjtőrendszerhez való csatlakozással valósítható meg. A tervezési terület vonzáskörzetében a Duna-Tisza-közi Nagytérség Regionális Települési Szilárdhulladék Gazdálkodási Rendszer megvalósulásakor nyílik lehetőség az említett hulladékok szelektív gyűjtésére a Cegléden létesülő válogatóműben.

A veszélyes hulladékok szelektív válogatására alkalmas válogatómű Cegléden várhatóan 2005-ben készül el, kapacitása: 35.000 t/év

A szelektív hulladékgyűjtés a már említett hulladékfajták esetében bevezetésre került, de számos problémákkal küszködik. A közszolgáltató tájékoztatása alapján a szelektív hulladékgyűjtő szigetek környéke tele van hordva háztartási zsákos szeméttel, illetve futós ömlesztett háztartási hulladékot is oda borítanak. Az esetek nagy részében a hulladékokat zsákokban teszik ki. A sziget egyes edényeibe nem az oda megfelelő hulladékot dobják, keverik a hulladékokat, sőt az is előfordult, hogy állati tetem került valamelyik konténerbe.

A vendéglátó helységek közelében fekvő szigetek a többihez viszonyítva nagyobb mennyiségű műanyag palackkal és kartonpapírral vannak megtömve.

Fentiekben leírt problémák miatt a begyűjtött hulladékot nem veszik át, illetve nem fizetnek érte sehol, mert kevert hulladéknak számít.

A közszolgáltató abban látna megoldást, ha a lakosság érdekeltté válna a szelektív hulladék gyűjtében, illetőleg nagyobb hangsúlyt kellene a tudatformálásnak kapnia.

VII./6. táblázat A csomagolási hulladékok hasznosításához, ártalmatlanításához szükséges kapacitásigények bemutatása

Hulladék	Hasznosítás/ Ártalmatlanítás	Kapacitásigény	Hasznosítás, ártalmatlanítás helye
Papír és karton csomagolási hulladék	Hasznosítás	Kecskeméti Regionális Hulladéklerakó: Válogatómű: 35.000 t/év	régiós szinten megoldható
Műanyag csomagolási hulladék	Hasznosítás	Kecskeméti Regionális Hulladéklerakó: Válogatómű: 35.000 t/év	régiós szinten megoldható
Fa csomagolási hulladék	Hasznosítás	n.a.	régiós szinten megoldható
Fém csomagolási hulladék	Hasznosítás	Kecskeméti Regionális Hulladéklerakó: Válogatómű: 35.000 t/év	régiós szinten megoldható
Vegyes összetételű kompozit csomagolási hulladék	Hasznosítás	n.a.	régiós szinten megoldható
Egyéb, kevert csomagolási hulladék	Hasznosítás	Kecskeméti Regionális Hulladéklerakó: Válogatómű: 35.000 t/év	régiós szinten megoldható
Üveg csomagolási hulladék	Hasznosítás	Kecskeméti Regionális Hulladéklerakó: Válogatómű: 35.000 t/év	régiós szinten megoldható
Textil csomagolási hulladék	Hasznosítás	n.a.	régiós szinten megoldható

VII.2.1.2. Intézkedések a folyékony hulladékok tekintetében

A településeken, a TFH-val, valamint a szennyvízcsatornázással kapcsolatosan tervezett fejlesztések, beruházások az előző fejezetekben ismertetésre kerültek.

VII.2.1.3. Intézkedések az egyéb hulladékok tekintetében

A településeken az egyéb hulladékokkal kapcsolatos fejlesztéseket, intézkedéseket jelenleg nem terveznek.

VII.2.2. A környezetvédelmileg nem megfelelő és illegális kezelő, lerakó telepek rekultiválásának, felszámolásának feladatai

A Lajosmizse Városi Szilárd és Folyékony hulladéklerakó hely rekultiválási, felszámolási feladatait a területileg illetékes környezetvédelmi felügyelőség (ADUKÖFE) – a teljeskörű környezetvédelmi felülvizsgálat alapján - határozatban írta elő. A VII/7. táblázat a határozatban foglalt feladatokat rögzíti a megvalósításhoz szükséges költségek, a felelősök, valamint a határidők feltüntetésével. A becsült költségek Lajosmizse Városi Települési Szilárd és Folyékony Hulladéklerakó Hely Rekultivációs és Pénzügyi Tervében –mely jelen terv készítésével egyidőben került benyújtásra az ADUKÖFE-hez - foglalt adatok alapján kerültek feltüntetésre. Az említett rekultivációs és pénzügyi terv, elfogadását követően jelen terv mellékletét képezi.

VII./7. táblázat Az illegális és környezetvédelmileg nem megfelelő tároló, kezelő és lerakótelepek rekultiválási, felszámolási feladatai

Telep megnevezése	A telepre vonatkozó intézkedés megnevezése	Intézkedés határideje	Intézkedés felelőse	Intézkedés költsége (eFt)
Lajosmizse Városi Szilárd és Folyékony Hulladéklerakó Hely	Települési folyékony hulladék csak szennyvíztisztító telepen történő elhelyezése	2004.	Lajosmizse Város Önkormányzata	----------
u.a.	Települési folyékony hulladék leürítőből a folyékony hulladék kifolyásának, elfolyásának megakadályozása	2004.	Lajosmizse Város Önkormányzata	9. 187, 5
u.a.	Települési szilárd és folyékony hulladék lerakásának, leürítésének megakadályozása a telepen árok létesítéssel, útlezárással	2004.	Lajosmizse Város Önkormányzata, szilárd	4.490
u.a.	Hulladék elhelyezést tiltó táblák kihelyezése, karbantartása a telep körül	2004.	Lajosmizse Város Önkormányzata
u.a.	A hulladéklerakás tilalmának rendszeres ellenőrzése, intézkedések a szabálysértőkkel szemben	folyamatos	Lajosmizse Város Önkormányzata	50-100
u.a.	2 db megfigyelő kút engedélyeztetése, létesítése	2004. október 31	Lajosmizse Város Önkormányzata	1. 750
u.a.	A lerakók területén feltárt talajvíz és talajszennyezés folyamatos figyelése figyelő kutakkal	2004. október 31	Lajosmizse Város Önkormányzata	évente 350-400
u.a.	A szilárd hulladék felső rétegének tömörítése, elegyengetése	2004. december31.	Lajosmizse Város Önkormányzata, szilárd hulladékkezelési közszolgáltató	68.400
u.a.	A hulladéklerakó telepek takarása a bűzkibocsátás, és a szél általi elhordás megakadályozására	2005.június 30.	Lajosmizse Város Önkormányzata szilárd hulladékkezelési közszolgáltató	85. 700
u.a.	A lerakók lezárására és a rekultivációra vonatkozó tervek elkészíttetése, benyújtása az ADUKÖFE-hez	2005.június 30.	Lajosmizse Város Önkormányzata	2. 950
u.a.	A rekultivációs tervvel egyidejűleg pénzügyi terv készítése	2005.június 30.	Lajosmizse Város Önkormányzata	előző költségben
u.a.	A hulladéklerakó bezárásakor a szükséges költségek fedezetét biztosítani kell a település éves költségvetésében a KÖFE által elfogadott pü.-i tervvel összhangban	folyamatos	Lajosmizse Város Önkormányzata	éves költségvetésben a tervnek megfelelően

Módosított VII/7. táblázat Az illegális és környezetvédelmileg nem megfelelő tároló, kezelő és lerakótelepek rekultiválási, felszámolási feladatai

*Telep megnevezése*	*A telepre vonatkozó intézkedés megnevezése*	*Intézkedés határideje*	*Intézkedés felelőse*	*Intézkedés költsége* *(eFt)*	*jelenlegi állapot* *2006. április*
*Lajosmizse Városi Szilárd és Folyékony Hulladéklerakó Hely*	*Települési folyékony hulladék csak szennyvíztisztító telepen történő elhelyezése*	*2004.*	*Lajosmizse Város Önkormányzata*	*----------*	*megvalósult Lm. Városi TFH állomás és Táborfalva ürítőhellyel*
*u.a.*	*Települési folyékony hulladék leürítőből a folyékony hulladék kifolyásának, elfolyásának megakadályozása*	*2004.*	*Lajosmizse Város Önkormányzata*	*9. 187, 5*	*nem indokolt ktg, a telepen nincs elfolyás, miután nincs ürítés*
*u.a.*	*Települési szilárd és folyékony hulladék lerakásának, leürítésének megakadályozása a telepen árok létesítéssel, útlezárással*	*2004.*	*Lajosmizse Város Önkormányzata,*	*4. 490*	*ároklétesítés megtörtént*
*u.a.*	*Hulladék elhelyezést tiltó táblák kihelyezése, karbantartása a telep körül*	*2004.*	*Lajosmizse Város Önkormányzata*	*50-100*	*tiltó tábla kihelyezésre került*
*u.a.*	*A hulladéklerakás tilalmának rendszeres ellenőrzése, intézkedések a szabálysértőkkel szemben*	*folyamatos*	*Lajosmizse Város Önkormányzata*		*a telep ellenőrzése folyamatos*
*u.a.*	*2 db megfigyelő kút engedélyeztetése, létesítése*	*2004. október 31*	*Lajosmizse Város Önkormányzata*	*1. 750*	*megvalósult*
*u.a.*	*A lerakók területén feltárt talajvíz és talajszennyezés folyamatos figyelése figyelő kutakkal*	*2004. október 31*	*Lajosmizse Város Önkormányzata*	*évente 350-400*	*Gáz-víz viszony vizsgálat jelentési kötelezettség az ADU-KTVF felé* *határidőben megküldve*
*u.a.*	*A szilárd hulladék felső rétegének tömörítése, elegyengetése*	*2004. december31.*	*Lajosmizse Város Önkormányzata, szilárd hulladékkezelési közszolgáltató*	*68. 400*	*nem végezték el*
*u.a.*	*A hulladéklerakó telepek takarása a bűzkibocsátás, és a szél általi elhordás megakadályozására*	*2005.június 30.*	*Lajosmizse Város Önkormányzata szilárd hulladékkezelési közszolgáltató*	*85. 700*	*nem végezték el*
*u.a.*	*A lerakók lezárására és a rekultivációra vonatkozó tervek elkészíttetése, benyújtása az ADUKÖFE-hez*	*2005.június 30.*	*Lajosmizse Város Önkormányzata*	*2. 950*	*K4K5784/04 határozattal elfogadva*
*u.a.*	*A rekultivációs tervvel egyidejűleg pénzügyi terv készítése*	*2005.június 30.*	*Lajosmizse Város Önkormányzata*	*előző költségben*	*K4K5784/04 határozattal elfogadva*
*u.a.*	*A hulladéklerakó bezárásakor a szükséges költségek fedezetét biztosítani kell a település éves költségvetésében a KÖFE által elfogadott pü.-i tervvel összhangban*	*folyamatos*	*Lajosmizse Város Önkormányzata*	*éves költségvetésben a tervnek megfelelően*	*az eddig megvalósult feladatok kifizetésre kerültek*

*Intézkedés*	*határidő*	*2006-2008-as felülvizsgálati időszak*
*Ideiglenes útépítés a fúrási iszap átvételéhez*	*2004. július 30.*	*A fúrási iszap fogadása és elhelyezése megoldott, folyamatos* *(2008-as évben nem történt beszállítás)*
*Monitoring kutak tervezése*	*2004. október 31.*	Közbeszerzési eljárás lefolytatását követően a kivitelező Rexterra céggel 2004. november 10-én vállalkozási szerződést kötött az önkormányzat, aki a feladatok elvégzéséért 1.120.000.-Ft + Áfa összeget kapott (2005. májusban átutalásra került az összeg).
*Dombépítés, kiegyenlítő réteg és* *40 cm* *homok terítés*	*2004. december 31.*	*Nem valósult meg*
*Monitoring kutak létesítése*	*2005. április 30.*	*2005. március 25-én megtörtént a monitoring kutak műszaki átadás-átvétele, az ADU-KTVF K6K615/06 határozatával vízjogi üzemeltetési engedélyét megadta*. A monitoring kutakból vett talajvíz bevizsgálása évente tavasszal és ősszel megtörténik. Legközelebbi vízvizsgálati dokumentáció 2008. decemberében kerül megküldésre a Felügyelőséghez.
*Gázelvezető rendszer kiépítése,* *10 cm* *homok+záró fólia+1 m* homok terítése, csapadékvíz gyűjtő árok készítése**	*2005. december 31.*	*Nem valósult meg*
*Szennyvíziszap komposztálása*	*2006. augusztus 31.*	*A komposztálás a jelenlegi* *magas vízállás miatt nem megoldható*
*Felszabaduló terület egyengetése, komposzt terítés, növényzet telepítése*	*2006. november 31.*	*Az elmaradt munkák elvégzése előtt nem indokolt az előkészítése*
*Rekultiváció eredményének első felülvizsgálata 2011-ben, majd 5 évente*		*Még nem időszerű*

Rekultivációval kapcsolatos tudnivalók összegzése

Az Alsó-Duna-völgyi Környezetvédelmi Felügyelőség (továbbiakban ADU-KÖFE) K4K4333/04 határozatával kötelezte Lajosmizse Város Önkormányzatát a települési szilárd hulladéklerakó telep és a folyékonyhulladék leürítő hely lezárására környezetvédelmi előírások meghatározásával és teljesítési határidők kitűzésével. Az ADU-KÖFE K4K5784/04 sz. határozatával elfogadta Lajosmizse Város Önkormányzatának megbízásából a RexTerra Kft. által elkészített települési szilárd és folyékony hulladéklerakó telepek rekultivációs tervét és egyben kötelezte Lajosmizse Város Önkormányzatát a tervben foglalt rekultivációs és utógondozási feladatok elvégzésére. A K4K4333/04 sz. határozat 3. 6. és 7. pontjában foglalt környezetvédelmi előírásoknak a meghatározott teljesítési határidőre nem tett eleget Lajosmizse Város Önkormányzata, melynek oka a pénzügyi fedezet hiánya volt. Egyebekben az önkormányzat eleget tett a határozatban foglaltaknak.

Lajosmizse Város Önkormányzata a K4K4333/04 határozat 6. és 7. pontjának tekintetében levélben kérte a Felügyelőséget, hogy módosítsa a teljesítési határidőket, melyek a szilárd hulladéklerakó takarását és a hulladék felső rétegének tömörítésére illetve elegyengetésére vonatkozik. A Felügyelőség 2033-4/2007. iktatószámú levelében tájékoztatatást adott arra vonatkozóan, hogy a Lajosmizsei települési szilárd és folyékony hulladéklerakó telep lezárásáról döntő ADU-KÖFE K4K4333/04 sz. határozat 6. és 7. pontjában tett – az önkormányzat által anyagi forrás hiánya miatt határidőben el nem végzett - előírások teljesítési határidejének módosítása már nem időszerű, tekintettel arra, hogy az ADU-KÖFE K4K5784/04 sz. határozatával elfogadta a lerakó rekultivációs tervét és egyúttal kötelezte az abban foglaltak végrehajtására.

Ebben a tervben a munkavégzés üteme is meghatározásra került, így nem csak a rekultiváció módjára és kötelezettségére, hanem annak ütemezésére is vonatkozik a kötelező határozat. E szerint 2005-2006.-ban a teljes rekultivációt el kellett volna végezni. Ennél fogva nem a K4K4333/04, hanem a K4K5784/04 sz. határozat, illetőleg a határozattal elfogadott rekultivációs terv módosítása szükséges.

Lajosmizse Város Önkormányzatának Képviselő-testülete megbízta a RexTerra Kft-t a rekultivációs terv felülvizsgálatával, a terv ütemezésre vonatkozó módosításával és a jelenlegi műszaki körülményekhez történő hozzáigazításával. Az elkészült anyag 2007. decemberben megküldésre került a Felügyelőséghez.

A Dél-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség 6145-1/2008. sz. határozatával elfogadta a felülvizsgált rekultivációs tervet és előírta, hogy a hulladéklerakónak a benyújtott terv szerinti rekultivációját 2010. december 31-ig el kell végezni.

VII.3. A tervezett intézkedések végrehajtásának sorrendje és határideje

Szilárd hulladék

1. Települési szilárd hulladék regionális hulladéklerakón való

elhelyezése

2. Lezárt települési hulladéklerakó rekultivációja

3. Szelektív hulladékgyűjtési rendszer kialakítása

4. Illegális hulladéklerakók feltérképezése, felszámolása

5. Lakosság teljeskörű tájékoztatása a korszerű

hulladékgazdálkodási rendszerről

Folyékony hulladék

1. TFH-fogadóállomás létesítése

2. A szennyvízberuházás megvalósíthatósági tanulmányának

elkészíttetése és a vízjogi létesítési engedélyeztetési eljárás

lebonyolíttatása

3. a Nemzeti Megvalósítási Program szerinti szennyvíz-elvezetési agglomeráció kijelölésének felülvizsgálatára vonatkozó kérelem, mely tartalmazza Felsőlajos Község felvételét a lajosmizsei agglomerációba, Lajosmizsét agglomerációs központként megjelölve.

4. Jogerős vízjogi engedély megszerzése.

5. Szennyvíz csatornázási beruházás megkezdése.

A települések közigazazási területén keletkező hulladékok mennyisége és összetétele a mellékelt adatgyűjtő kérdőív feldolgozása alapján

1. sz. táblázat

*ÖSSZESÍTETT ADATOK*
		2002év/t	2003év/t	2004év/t (terv)
Veszélyes hulladékok	Hulladékok
	Hulladékolajok	5,243	6	6,306
	Akkumulátorok és szárazelemek	1,43	1,94	1,55
	Elektromos és elektronikai hulladékok	0,075	0,075	0,065
	Kiselejtezett gépjárművek	0,1	0,1	1,1
	Egészségügyi hulladékok	0,085	0,111	0,111
	Állati eredetű hulladékok	7,12	5,76	7,4
	Növényvédő-szerek és csomagoló eszközeik	0,06	0,455	0,06
	Azbeszt	0	0	0
	Egyéb hulladék	311,26	312,235	312,524
Nem veszélyes hulladékok	Csomagolási hulladékok összesen	35,921	36,459	48,73
	Gumi	0,8	0,73	0,98
	Egyéb hulladék	2894,966	3002,476	3221,746
	Közszolgáltatás keretében elszállított	81,455	82,255	87,71
	Kommunális hulladék	3220	3542	3896
	Csatornázott szennyvíz vagy települési
	Folyékony hulladék (szippantott szennyvíz)m³	24965	21521	17905
	Zöldhulladék	20,9225	26,6	33,95

2. számú táblázat

ÖSSZESÍTETT ADATOK 0,001-1,00 t/év között
	2002év/t	2003év/t	2004év/t (terv)
Elektromos és elektronikai hulladékok	0,075	0,075	0,065
Kiselejtezett gépjárművek	0,1	0,1	1,1
Egészségügyi hulladékok	0,085	0,111	0,111
Növényvédő-szerek és csomagoló eszközeik	0,06	0,455	0,06
Azbeszt	0	0	0
Gumi	0,8	0,73	0,98

3. számú táblázat

ÖSSZESÍTETT ADATOK 1,000- t/év között
	2002év/t	2003év/t	2004év/t (terv)
Hulladékolajok	5,243	6	6,306
Akkumulátorok és szárazelmek	1,43	1,94	1,55
Állati eredetű hulladékok	7,12	5,76	7,4
Egyéb hulladék	311,26	312,235	312,524
Csomagolási hulladékok összesen	35,921	36,459	48,73
Közszolgáltatás keretében elszállított	81,455	82,255	87,71
Zöldhulladék	20,9225	26,6	33,95

ADATLAP

- Cég neve, címe

- Működési területe (TEÁOR szám)

- Foglalkoztatottak száma

- Tevékenysége során előállított termények, termékek

- A telephelyen keletkezett hulladék fajtája, mennyisége

Hulladék		Mennyiség (t/év)
Hulladék		2002	2003	2004 /terv/
Veszélyes hulladékok	Hulladékolajok
	Akkumulátorok és szárazelemek
	Elektromos és elektronikai hulladékok
	Kiselejtezett gépjárművek
	Egészségügyi hulladékok
	Állati eredetű hulladékok
	Növényvédő-szerek és csomagoló eszközeik
	Azbeszt
	Egyéb hulladék
Nem veszélyes hulladékok	Csomagolási hulladékok összesen
	Gumi
	Egyéb hulladék
	Közszolgáltatás keretében elszállított kommunális hulladék
	Csatornázott szennyvíz vagy települési folyékony hulladék (szippantott szennyvíz)*
	Zöldhulladék**

* jelölje meg az Önökre vonatokozót. Szippantott szennyvíz esetén kérjük megadni az éves mennyiséget

** Keletkezik-e a telephelyen zöldhulladék /gallyak, fűkaszálék, falevelek, stb../

Hasznosításának módja /pl .komposzt, elszállítás további hasznosításra /

…………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………

Az önkormányzati rendeletet a Felsőlajos Község Önkormányzata Képviselő-testületének 13/2023. (IX. 27.) önkormányzati rendelete 4. §-a hatályon kívül helyezte 2023. október 1. napjával.

Felsőlajos Község Önkormányzata Képviselő-testületének 19/2008. (XI. 27.) önkormányzati rendelete

Lajosmizse és Felsőlajos települések Helyi Hulladékgazdálkodási Tervéről

Felsőlajos Község Önkormányzata Képviselő-testületének 19/2008. (XI. 27.) önkormányzati rendelete

Lajosmizse és Felsőlajos települések Helyi Hulladékgazdálkodási Tervéről1

Lajosmizse és Felsőlajos települések Helyi Hulladékgazdálkodási Tervéről¹