Molvány Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2/2008. (II. 15.) önkormányzati rendelete
Molvány Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2/2008. (II.15.) rendelete A HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATRÓL
Hatályos: 2008. 02. 15
Molvány Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2/2008. (II. 15.) önkormányzati rendelete
Molvány Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2/2008. (II.15.) rendelete A HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATRÓL
2008.02.15.
Molvány Község Önkormányzata Képviselő-testülete az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Étv.) 7. § (3) bek. c) pontjában és a 13. § (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján az építés helyi rendjének biztosítása érdekében (a települési önkormányzatnak az országos szabályoknak megfelelően, illetve az azokban megengedett eltérésekkel a település közigazgatási területének felhasználásával és beépítésével, továbbá a környezet természeti, táji és épített értékeinek védelmével kapcsolatos, a telkekhez fűződő sajátos helyi követelményeket, jogokat és kötelezettségeket magába foglalóan) az alábbi önkormányzati rendeletet alkotja meg.
I. Fejezet
1. § (1) A rendelet területi hatálya Molvány község teljes közigazgatási területére terjed ki.
(2) A rendelet hatálya alá tartozó területen területet alakítani, épületet és más építményt (a műtárgyakat is ide érve) tervezni, kivitelezni, építeni, felújítani, átalakítani, korszerűsíteni, bővíteni, lebontani, használni, valamint mindezekre hatósági engedélyt adni az általános érvényű előírások mellett csak és kizárólag e rendelet (és a hozzá tartozó szabályozási terv együttes) alkalmazásával szabad. E rendeletben nem szabályozott kérdésekben az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet (a továbbiakban: OTÉK) előírásai alkalmazandók.
a.) I. rendű szabályozási elemek (közlekedési elemek, területfelhasználási módok, területfelhasználási egység határa, amelyeket csak a településszerkezeti terv felülvizsgálatára és módosítására előírt eljárással lehet megváltoztatni),
b.) II. rendű szabályozási elemek (az a.) és c.) pontokban nem szereplő elemek, amelyeket csak a szabályozási terv módosítására előírt eljárással lehet megváltoztatni),
c.) III. rendű szabályozási elemek (hatósági eljárásban, illetve önkormányzati rendeletben módosíthatók, pontosíthatók, kiegészíthetők):
Hatósági eljárásban módosítható, vagy meghatározható:
– az illetékes szakhatóság hozzájárulásával a védősávok és területek,
Önkormányzati rendeletben módosítható, vagy meghatározható:
– a belterületi határ a beépítésre szánt területek fejlesztési ütemével összhangban,
– a sajátos jogintézmények köre,
– szakvélemény alapján a helyi védett terület(ek), építmény(ek), vagy objektum(ok) listája.
(4) A rendelet a HÜBNER Tervező Kft. 29/2006. munkaszámú dokumentációjának
TSZT-1, KSZT-1, BSZT-1 rajzszámú tervlapjaival együtt érvényes.
II. Fejezet
Az engedélyezés általános szabályai
2. § (1) A képviselő-testület az egyes építményekkel, építési munkákkal és építési tevékenységgel kapcsolatos hatósági engedélyezési eljárásokról szóló 46/1997. (XII.29.) KTM rendelet 9. §-ban meghatározott építési munkák körét nem bővíti.
(2) A földmunkával járó beruházások tervezése és engedélyezése során a kulturális örökségvédelemről szóló 2001. évi LXIV. törvény rendelkezéseit érvényre kell juttatni.
(3) Ásványi nyersanyag kitermelésével járó tevékenység (bányászat, tereprendezés, egyes építési tevékenységek, vízrendezés) csak érvényes bányászati illetve külön jogszabály alapján kiadott hatósági engedély birtokában végezhető. A tevékenységek végzéséhez a Bányakapitányság engedélye illetve más hatóság engedélye esetén a Bányakapitányság szakhatósági állásfoglalása szükséges.
3. § Az építési engedélykérelmekhez az egyes építményekkel, építési munkákkal és építési tevékenységgel kapcsolatos hatósági engedélyezési eljárásokról szóló 46/1997. (XII.29.) KTM rendelet 12. §, illetve 17. §) szerinti egyéb mellékleteket nem kell csatolni, kivéve a helyi építészeti értékek védelméről szóló (HÉSZ 31. § 3. bekezdés) előírásokat.
Geológiai általános előírások
4. § (1) Új építés esetén elvi engedélyezési eljárást is kell lefolytatni és a felmerülő kérdéseket előzetesen kell tisztázni:
- Épület, vagy egyéb építmény esetén, ha annak főfala 2 m-nél nagyobb magasságú természetes vagy mesterségesen kiképzett kőzetfallal érintkezik,
- ha az építési területen vagy azzal közvetlenül szomszédos földrészleteken felszínmozgásos jelenség (terepfelszínen zökkenés, csúszás, süllyedés, időszakos vízjelentkezés) mutatkozik,
- 2 m-es vastagságot meghaladó bevágások, feltöltések, egyedi tereprendezések, továbbá vájással vagy terepszint megbontásával létesülő pincék kialakításakor.
(2) A bevágásokkal, tereplépcsőkkel tagolt területek beépítése előtt mérnökgeológiai, geotechnikai vizsgálatokra alapozva kell tisztázni a beépítés feltételeit.
(3) Terepszint alatti építmények (pincék) közterületet, idegen telket, meglévő építményeket hatásterületükkel nem veszélyeztethetik. Az érintett területeken az építési engedélyezési tervdokumentációnak tartalmaznia és a tervezés során figyelembe kell vennie az építési terület pince és üregviszonyait.
(4) A területet alkotó kőzettérre olyan mérnökgeológiai jellemzők érvényesek, melyek szerint meredek lejtőkön felszínmozgás (csúszás) veszélyes helyszínek találhatók. A terület felszínmozgásos jelenségek kialakulására való hajlama és erózióérzékenysége miatt a csapadékvíz elvezetést kiemelt gondossággal kell megtervezni.
(5) Új területek beépítésének alapfeltétele, hogy a beépítésre tervezett területeken és közterületeken a felszíni vizek eróziómentes és akadálytalan elvezetése biztosított legyen.
(6) Mélyfekvésű, magas talajvízállású területeken építmények létrehozása előtt a talajvíz várható szintjét is tisztázó talajmechanikai, geotechnikai vizsgálatokkal kell tisztázni az igénybevett kőzettér állapotát. Felszín alatti építmények létrehozásának feltételeit a talajvíz várható szintjének ismeretében kell meghatározni.
(7) Jelentősebb mértékű, vagy felszínmozgásra veszélyes területek igénybevétele, illetve belterületbe vonás előtt az építési tevékenység megalapozására geotechnikai, mérnökgeológiai szakági munkarész készítése szükséges.
(8) Az egyes építményekkel, építési munkákkal és építési tevékenységgel kapcsolatos engedélyezési eljárások közül az alábbi esetekben kell bevonni a Magyar Geológiai Szolgálatot:
- a meredek, csúszás- vagy omlásveszélyes területek beépítésénél,
- 5 m-nél nagyobb szabad magasságú földet megtámasztó építményeknél,
- 3 m-nél nagyobb földvastagságot érintő tereprendezéssel járó építkezések esetén (feltöltés, bevágás),
- a felsoroltakon túlmenően azon esetekben, amikor a lakosság, a tervező vagy az Önkormányzat kedvezőtlen, az altalajjal összefüggő jelenségeket észlel.
Építési engedélykérelmek elbírálásának szabályai
5. § (1) Az építésügyi hatóság a kérelem elbírálása során vizsgálja mindazon szempontokat, melyeket számára az egyes építményekkel, építési munkákkal és építési tevékenységgel kapcsolatos hatósági engedélyezési eljárásokról szóló 46/1997. (XII.29.) KTM rendelet kötelezően meghatároz, továbbá vizsgálja, hogy a tervezett létesítmény megfelel-e az épített környezet emberhez méltó és esztétikus kialakítása elvárásainak (lásd: Étv. 6. § 1/b. bek.).
(2) Az építési övezeti, övezeti előírásoknak nem megfelelő épületek abban az esetben bővíthetők, ha:
- nem állnak építési korlátozás, vagy tilalom alatt;
- vízszintes irányú bővítésük nem jár a hatályos előírások szerint megengedhető beépítettségnél esetleg már nagyobb beépítettség további növelésével, valamint az építési határvonalak átlépésével;
- függőleges irányú bővítésük nem növeli tovább a hatályos előírások szerint megengedhető építménymagasságnál esetleg már nagyobb építménymagasságot, továbbá a telekhatároktól való távolság (a H/2 szabály alkalmazása miatt) nem korlátozza az építménymagasság növelését, továbbá az építménymagasság növelése nem korlátozza a szomszédos telkek építési lehetőségét,
- a bővítést a szomszédos épületektől betartandó távolságok nem korlátozzák.
(3) A
(2) bekezdésben foglaltaktól eltérően építés (illetve telekalakítás) a szabályozási tervvel nem egyező területfelhasználás esetében akkor is engedélyezhető, ha:
a.) az építés a legszükségesebb (élet-, vagyon-, vagy közbiztonság, esetleg egészségi szempontok miatt elengedhetetlen) munkálatok elvégzésére irányul,
b.) a terv szerinti területfelhasználás nagyobb távlatban (tíz, vagy több év) válik esedékessé és végrehajtását a kérelmezett állapot nem akadályozza és nem teszi költségesebbé (amennyiben az építtető vállalja a kártalanítás nélküli elbontási kötelezettséget, érték létrehozása is engedélyezhető, azonban az építmény ideiglenes meglétét, illetve az építtető kártalanítás nélküli elbontási kötelezettségét az ingatlan-nyilvántartásba be kell jegyeztetni).
(4) Azokon a beépítésre szánt területeken, melyeken az építés feltételei (például terület-előkészítés, közművesítés hiánya miatt) nem biztosítottak, építési engedély nem adható, elvi építési engedély esetében az építési engedély feltételeit a határozatban közölni kell.
(5) Épület építése csak olyan telken engedélyezhető, amelynek közterületről, vagy magánútról gépjárművel közvetlenül történő megközelítése biztosított.
Telekalakítási rendelkezések
6. § (1) Az új telkek legkisebb méreteit az építési övezeti előírások szerint kell megállapítani.
(2) A korábban kialakított építési telkek akkor is beépíthetőnek minősülnek, ha a méreteik csak a kialakításuk idején hatályos előírásoknak felelnek meg.
7. § (1) A közterületeket rendeltetésének megfelelő célra bárki szabadon használhatja, azonban a használat mások hasonló célú jogait nem korlátozhatja.
(2) A közterület rendeltetéstől eltérő használatához a tulajdonos önkormányzat hozzájárulása szükséges.
(3) A község közterületein engedélyezhető eltérő használat az alábbi lehet:
- hirdető (reklám) berendezés elhelyezése. Hirdető és reklámtábla különállóan lakótelken belül nem helyezhető el. Az épület homlokzatán 1 m2-nél nagyobb felületű hirdetési és reklámcélú építmény, reklámszerkezet, fényreklám és reklám-, cég-, vagy címtábla nem helyezhető el.
- árusító pavilon (mozgó árusítóhely) létesítése,
- közúti közlekedéssel kapcsolatos építmények (várakozóhely, töltőállomás) kialakítása,
- köztisztasággal kapcsolatos építmények (tárgyak) elhelyezése,
- szobor, díszkút elhelyezése,
- távbeszélő fülke elhelyezése,
- építési munkával kapcsolatos létesítmények, állványok elhelyezése, ideiglenes építőanyag tárolás,
(4) Közterületen építményt az
OTÉK 39. és
40. §-a alapján úgy kell elhelyezni, hogy az a közterület, közművek elhelyezését, üzemeltetését, karbantartását nem akadályozhatja.
A közművesítés mértéke, közművek elhelyezésének, üzemeltetésének rendje
8. § (1) Közművesítettség szempontjából a beépítésre szánt területek részleges közműve-sítettségűnek minősülnek, azaz
- közüzemi energia szolgáltatást (villamos energia),
- közüzemi ivóvíz szolgáltatást,
- a szennyviz zárt szennyvízgyűjtőben történő tárolását és elszállítását,
- közterületi nyitott, vagy zárt rendszerű csapadékvíz elvezetést
A közüzemi szennyvízcsatorna hálózat kiépítéséig a szakszerű közműpótló (zárt gyűjtő) betervezése és kivitelezése kötelező.
(2) Az új területek beépítésének előfeltétele a közművesítés, különös tekintettel a szennyvízcsatorna- és csapadékvíz-elvezető hálózat kiépítése, illetve a meglévő területeken a közművek megvalósításáig szakszerű közműpótló (zárt gyűjtő) betervezése és kivitelezése kötelező.
Az ingatlanok vízcsatlakozása/rákötése a szennyvízcsatorna-hálózatra annak kiépülését követően egy éven belül kötelező. A felhagyott szennyvíz gyűjtőtárolókat és szikkasztókat a csatornára rákötést követően 60 napon belül meg kell szüntetni.
Beépítésre szánt területeken, ahol a csapadékvíz elvezetése még nem megoldott, a beépítés előtt a területek vízelvezetésének vízjogi engedély alapján történő megvalósítását engedélyeztetni kell [a vízjogi engedélyezési eljáráshoz szükséges kérelemről és mellékleteiről szóló 18/1996. (VI.13.) KHVM rendelet szerint]. (3) A közművek területigénnyel járó létesítményeit, továbbá a működésük által megkövetelt védőterületeket a szabályozási terven jelölt területeken kell elhelyezni.
(4) A szennyvizek elhelyezésére (kezelésére, tisztítására) vonatkozóan a mindenkori hatályos előírások mérvadók.
(5) A közművek elhelyezésével érintett területeken belül építmény elhelyezése csak az illetékes szakhatóság eseti előírásai szerint (esetleg ideiglenes jelleggel) kerülhet sor.
(6) A nyomvonalas közművek tervezőinek be kell tartani az elhelyezés területét biztosító
OTÉK 26. § (1) bekezdésének és a nyomvonal jellegű építmények keresztezéséről és megközelítéséről szóló 4/1981. (III.11.) KPM-IpM együttes rendelet
5. § (2) bekezdése alapján kiadott 9004/1982. KPM-IPM számú együttes közleményének előírásait. [További műszaki iránymutatást az MSZ 7487 ad, míg a nyomvonalas távközlési építmények engedélyezésének feltételeit jelenleg a távközlési építmények engedélyezéséről és ellenőrzéséről szóló
29/1999. (X.6.) KHVM rendelet határozza meg.]
Az építmények elhelyezése, kialakítása
9. § (1) A területen csak olyan településképi és építészeti szempontból igényes - elsősorban egyedi tervezésű - építmények építhetők, amelyeket a telek adottságainak, a környezetük jellegének, a rendeltetésük követelményeinek, az építőanyagok sajátosságainak megfelelően alakítottak ki.
(2) Az egy telken lévő építmények tömegeit és homlokzatait (homlokzati színezéseket) úgy kell kialakítani, hogy azok egymással összhangban legyenek és formai szempontból egységes építmény-együttes hatását keltsék.
(3) Az épületek homlokzatainak, kerítéseinek egységét meg kell tartani, azt részleges átalakítással vagy átfestéssel megbontani nem szabad.
(4) Oldalhatáron álló beépítési mód esetében az épületek az oldalhatáron sorosan, az utcai építési vonaltól minimálisan 5,0 méteres távolságban keresztszárnnyal is bővülhetnek.
(5) Az előírásoknak nem megfelelő kialakult oldalkert esetében az építmények közötti telepítési távolság fenntartható, az eredeti épület kontúrján belül új épület építhető a tűzvédelmi szakhatóság hozzájárulásával.
(6) Terepszint alatti építmény az OTÉK 1. sz. melléklete 77. pontja szerint bárhol létesíthető, de:
a.) az építési telken csak az építési helyen belül emelkedhet ki a terepszintből,
b.) a terepszint alatti építmény feletti zöldfelületet is csak tetőkertként szabad számításba venni az
OTÉK 25. §-ában rögzítettek szerint, a terepszint alatti főfunkció (pl. üzlet, műhely, stb.) területét a szintterület mutatóban figyelembe kell venni, (szintterület mutató: egyes telkekre vonatkoztatandó viszonyszám, az egy telken elhelyezhető épület(ek) összes szintterületének és a telek területének hányadosa.
(7) Az építési helyen belül az épületet – az építési engedélyezési eljárás során – úgy kell elhelyezni, hogy a felszíni vizek akadálytalan és eróziómentes lefolyása, ugyanakkor a létrehozott építmények állékonysága is biztosított legyen.
(8) 10 m-nél magasabb önálló hírközlési építmény, szerkezet a belterületen, illetve mezőgazdasági területen gyepterületen belül, illetve táj- és természetvédelmi területen és a korlátozott használatú mezőgazdasági területeken belül nem helyezhető el.
Az állattartó épületek elhelyezésére, kialakítására vonatkozó szabályok
10. § (1) Állattartásra szolgáló létesítményt (állattartó telepet, istállót, ólat, ketrecet stb.), trágyatárolót, trágyalégyűjtőt csak az építési engedélyben meghatározott előírások betartásával lehet építeni, elhelyezni.
(2) A meglévő gazdasági épületek állattartási épületté történő átalakítási, bővítési munkái is építési engedélyhez kötöttek.
(3) Betartandók azok a vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezéssel szembeni védelméről szóló jogszabályok, melyek az állattartó telepek építése, vagy felújítása során figyelembe veendő előírásokat tartalmazzák. [Jelenleg: a vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezéssel szembeni védelméről 49/2001. (IV.3.) Korm. rendelet 1 sz. mellékletében foglaltak]
(4) Az állattartó létesítményben elhelyezett technológiai berendezéseknek könnyen kezelhetőnek, tisztíthatónak és fertőtleníthetőnek kell lennie, nem veszélyeztethetik az emberek és állatok testi épségét, nem lehetnek balesetveszélyesek.
(5) Az állattartó épületek elhelyezésekor és telepek létesítésekor betartandó legkisebb távolságok és védőtávolságok vonatkozásában a hatályos állat-egészségügyi és közegészségügyi szabályokat kell figyelembe venni [Jelenleg érvényesek: az Állat-egészségügyi Szabályzat kiadásáról 41/1997. (V.28.) FM rendelet valamint az Országos Tisztifőorvosi Hivatal által kiadott OTH 3003/98. számú levelében foglaltak. (Lásd: 1. számú melléklet a HÉSZ 10. §-ához).]
11. § (1) Az építmények közötti tűztávolságok, telepítési távolságok tekintetében a beépítésre szánt területek kialakításánál figyelembe kell venni az OTÉK 36. § (1)-(3) bekezdésében foglaltakat.
(2) Az építési telkek kialakítása és az azokon elhelyezésre kerülő építmények létesítése során az OTÉK 52. §) a tűzbiztonságra előírt a) – e) pontjai betartandók, az építményekkel szemben támasztott tűzvédelmi követelmények teljesítésével kapcsolatban a hatályos jogszabályok [Jelenleg: a tűzvédelem és a polgári védelem műszaki követelményeinek megállapításáról szóló 2/2002. (I.23.) BM. rendelet 5. sz. melléklet I/1.-I/9. fejezete.]
(3) A település tűzivíz (oltóvíz) ellátását, valamint a tűzoltás előfeltételeit (tűzoltási út, terület, stb.) a hatályos tűzvédelmi jogszabályoknak megfelelően kell biztosítani. [Jelenleg az oltóvizet az Országos Tűzvédelmi Szabályzat kiadásáról szóló 35/1996.(XII.29.) BM rendelet 22-23. §, valamint a 46-55. § oltóvízzel kapcsolatos előírásai szerint kell biztosítani.]
III. Fejezet
TELEPÜLÉSSZERKEZET, TELEPÜLÉSRENDEZÉS
A belterületi határ megállapítása
12. § (1) A község belterületét növelni, illetve csökkenteni a szabályozási terven jelölt területtel, a tényleges felhasználás szándékának testületi határozattal történő megerősítését követően lehet.
(2) A tervezett belterület bővítés az igények ismeretében ütemezetten történhet (lásd: 1. § 3. bekezdés c. pontja).
Településszerkezet, területfelhasználás
13. § A szabályozási terv
a.) a község közigazgatási területét beépítésre szánt, valamint beépítésre nem szánt területre, ezeken belül pedig különböző területfelhasználási egységekre osztja fel;
b.) a beépítésre szánt területbe tartozó területfelhasználási egységek területeit különböző építési övezetekbe sorolja;
c.) a beépítésre nem szánt területbe tartozó területfelhasználási egységek területeit különböző övezetekbe sorolja;
d.) az építési övezeteket, illetőleg övezeteket közterületekre és közterületnek nem minősülő területekre osztja.
14. § A község beépítésre szánt területén a következő területfelhasználási egységek vannak:
a.) lakóterület (falusias lakóterület): Lf,
b.) gazdasági terület (ipari gazdasági terület):Gip,
c.) gazdasági terület (gazdasági kereskedelmi szolgáltató terület):Gksz,
d.) különleges terület: K.
15. § A község beépítésre nem szánt területén a következő területfelhasználási egységek vannak:
a.) közlekedési, közműelhelyezési, hírközlési terület: KÖ,
b.) zöldterület: Z,
c.) erdőterület: E,
d.) mezőgazdasági terület: M,
e.) vízgazdálkodási terület: V.
A szabályozási elemek értelmezése, fogalommeghatározás
16. § (1) Lásd 1. § 3. bekezdést.
(2) A szabályzatban használt homlokzatmagasság meghatározása:
- az építmények egyes homlokzatfelületeinek - az
OTÉK 1. sz. mellékletének 23. pontja szerint - külön-külön számított F/L értéke.
(3) Szintterület mutató: egyes telkekre vonatkoztatandó viszonyszám, az egy telken elhelyezhető épület(ek) összes szintterületének és telekterületének hányadosa.
(4) A jelenlegi közterület felöli telekhatár – amennyiben a terv másként nem rendelkezik – kötelező szabályozási vonalnak tekintendő.
(5) Megjegyzés:
- az építési övezetek építési használatát tartalmazó táblázatokban a telkekre és építménymagasságokra vonatkozó értékek új telekalakításokra, illetve új épületek építésére értendők,
- a K jel a kialakult állapotra utal.
A SZABÁLYOZÁSI TERV TERÜLETÉNEK BEÉPÍTÉSRE SZÁNT TERÜLETEI
Falusias lakóterület (Lf)
(2) A falusias lakóterületen elhelyezhető gazdasági célt szolgáló épületekre – mező- és erdőgazdasági építmény, kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület, kézműipari építmény – vonatkozó szabályok:
2.1. A gazdálkodási célú épület – ha a telken lakóépület is van – nem lehet nagyobb az építési telek méretének 15%-ánál. A lakótelek beépítettsége a gazdálkodás építményeivel együtt sem lehet nagyobb az övezetekre vonatkozó mértéknél.
2.2. Gazdálkodás céljára elsősorban a meglévő gazdasági épületeket kell felhasználni.
2.3. A meglévő gazdasági épület felhasználásakor
a.) állattartó épület esetében a lakóépülettel esetleg meglévő közvetlen kapcsolatot meg kell szüntetni,
b.) a gazdasági épület telekhatáron álló – vagy csorgóközzel a telekhatáron álló – épületrészén – falán, tűzfalán – a telekhatárra néző nyílást, természetes, vagy mesterséges szellőzőberendezést meg kell szüntetni.
2.4. A gazdálkodás célját szolgáló épület a községben kialakult oldalhatáron álló beépítésnek megfelelően oldalhatáron, illetve csorgóközzel az oldalhatárra helyezhető el.
2.5. A telkek beépítésének hagyományai szerint a gazdálkodás célját szolgáló épület a gazdasági udvar végén keresztbefordítottan is építhető. Keresztcsűrök zártsorúan is elhelyezhetők, ez esetben is biztosítani kell a hátsókertbe való bejárást.
(3) A kialakult építési övezetekben maximum két telek vonható össze. Az újonnan kialakuló lakóterületen a telek legnagyobb szélessége nem haladhatja meg az adott övezet kialakítható minimális telekszélességének kétszeresét vagy maximálisan 40,0 m-t.
(4) A terület építési övezeteit, valamint az azokban betartandó telekalakítási és beépítési előírásokat a következő táblázat tartalmazza:
Lf-1 jelű építési övezet |
OTÉK
|
HÉSZ |
|
A kialakítható legkisebb telekterület méret |
- |
K –1600 |
m2 |
A kialakítható telek legkisebb szélességi mérete |
- |
K – 16 |
m |
A beépítési mód |
- |
K
oldalhatáron álló |
|
A megengedett legnagyobb építménymagasság |
- |
4,5 |
m |
A beépítettség megengedett legnagyobb mértéke |
30 |
30 |
% |
A zöldfelület legkisebb mértéke |
40 |
40 |
% |
Lf-2 jelű építési övezet |
OTÉK
|
HÉSZ |
|
A kialakítható legkisebb telekterület méret |
- |
K – 1800 |
m2 |
A kialakítható telek legkisebb szélességi mérete |
- |
K –18 |
m |
A beépítési mód |
- |
K
oldalhatáron álló |
|
A megengedett legnagyobb építménymagasság |
- |
4,5 |
m |
A beépítettség megengedett legnagyobb mértéke |
30 |
20 |
% |
A zöldfelület legkisebb mértéke |
40 |
40 |
% |
Lf-3 jelű építési övezet
|
OTÉK
|
HÉSZ |
|
A kialakítható legkisebb telekterület méret |
- |
K –1200 |
m2 |
A kialakítható telek legkisebb szélességi mérete |
- |
K – 20 |
m |
A beépítési mód |
- |
K
oldalhatáron álló |
|
A megengedett legnagyobb építménymagasság |
- |
4,5 |
m |
A beépítettség megengedett legnagyobb mértéke |
30 |
30 |
% |
A zöldfelület legkisebb mértéke |
40 |
40 |
% |
Ahol a terv külön nem jelöli, a területen az elő-, oldal- és hátsókert méretét az OTÉK 35. §-a szerint kell meghatározni. Az utcai homlokzatmagasság mindenhol a kialakulthoz kell, hogy igazodjon.
(5) A telek beépítettség az Lf-2 jelű építési övezetben 100,0 m mélységgel, számítandó, ahol a szabályozási tervlap jelöli.
(6) A területre vonatkozó részletes előírások:
a.) A területen a kialakult egységes karakter megőrzése érdekében csak olyan építmények építhetők, amelyek illeszkednek a terület történeti hagyományaihoz, a beépítés karakteréhez, a telek adottságaihoz, valamint a rendeltetésük követelményeihez. A tetőformát, a tető hajlásszögét, a tetőfedés anyagát, az épület tömegformálását a környezethez illeszkedve kell kialakítani, illetve megválasztani. Az illeszkedési feltétel teljesítésének igazolásához az építési hatóság és a tervező kérheti a megyei főépítész állásfoglalását. Az épületek tömegéből adódó változatos tetőformák, a hagyományokban gyökerező kontyolások és fióktetők alkalmazása ajánlott.
b.) Az egyes épületek egységes megjelenését biztosítani kell. Az adott épületen csak egységes építőanyagok (tetőfedés, homlokzatképzés, stb.), egységes színezés alkalmazható. Az épület portáljait a teljes épületre egymással összhangban, egységesen kell kialakítani.
c.) A héjalás cserép, vagy cserép jellegű, a környezethez illeszkedő színezésű legyen.
d.) Lakóépülettől különálló épület (gazdasági épület) – kialakult állapot kivételével – legfeljebb 4,0 m építménymagasságú, a helyi hagyományoknak megfelelő kialakítású, anyaghasználatú lehet.
(7) Az építési telekre megengedett legnagyobb szintterület mutató 0,5.
Ipari gazdasági terület (Gip)
18. § (1) A területfelhasználási egységben elsősorban az ipari, energiaszolgáltatási és településgazdálkodási, valamint mezőgazdasági építmények helyezhetők el.
(2) A területen nem helyezhető el:
§ egészségügyi, szociális épület,
§ roncsautó tároló és bontó telepek vagy a környezetet jelentősen zavaró egyéb más ipari létesítmény.
(3) E területfelhasználási egységbe az igazgatási területen kialakult mezőgazdasági üzemi terület (major) tartozik.
(4) A területen betartandó telekalakítási és beépítési előírásokat a következő táblázat tartalmazza:
Gip jelű építési övezet |
OTÉK
|
HÉSZ |
|
A kialakítható legkisebb telekterület méret |
- |
K – 1500 |
m2 |
A kialakítható telek legkisebb szélességi mérete |
- |
K – 30 |
m |
A beépítési mód |
- |
szabadonálló |
|
A megengedett legkisebb/legnagyobb építménymagasság* |
- |
3,0-5,0 |
m |
A beépítettség megengedett legnagyobb mértéke |
50 |
40 |
% |
A zöldfelület legkisebb mértéke |
25 |
30 |
% |
* a legnagyobb építménymagasság értékét indokolt esetben meghaladhatja a technológiai szempontból szükséges építmények (kémény, stb.) magassága. Az indokoltságot az építési hatóság bírálja el.
(5) Az építési telekre megengedett legnagyobb szintterület mutató 1,0.
Kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület (Gksz)
1. A területen az
OTÉK 19. §-ában megnevezett építmények helyezhetők el.
2. A területen betartandó telekalakítási és beépítési előírásokat a következő táblázat tartalmazza:
Gksz jelű építési övezet |
OTÉK
|
HÉSZ |
|
A kialakítható legkisebb telekterület méret |
- |
K – 1000 |
m2 |
A kialakítható telek legkisebb szélességi mérete |
- |
K – 20 |
m |
A beépítési mód |
- |
K
szabadonálló |
|
A megengedett legnagyobb építménymagasság |
- |
K – 6,0 |
m |
A beépítettség megengedett legnagyobb mértéke |
60 |
40 |
% |
A zöldfelület legkisebb mértéke |
20 |
20 |
% |
3. A területre a jelenlegi telekstruktúra megváltoztatásához szükség esetén telekalakítási terv készítendő.
4. Az építési telekre megengedett legnagyobb szintterület mutató 1,5.
20. § (1) A különleges területbe azok a területek tartoznak, amelyek a rajtuk elhelyezendő építmények különlegessége miatt (jelentős hatást gyakorolnak a környezetükre, vagy a környezetük megengedett külső hatásaitól is védelmet igényelnek) és más beépítésre szánt területfelhasználású területektől eltérnek.
(2) K-T jelű építési övezet: temető
K-t jelű építési övezet |
OTÉK
|
HÉSZ |
|
A kialakítható legkisebb telekterület méret |
- |
nincs
kikötés |
m2 |
A kialakítható telek legkisebb szélességi mérete |
- |
m |
mélységi mérete |
- |
m |
A beépítési mód |
- |
szabadonálló |
|
A megengedett legkisebb/legnagyobb építménymagasság |
- |
4,0* |
m |
A beépítettség megengedett legnagyobb mértéke |
40 |
40 |
% |
A zöldfelület legkisebb mértéke |
40 |
50 |
% |
* Kivételt képez a harangláb, harangtorony építmény.
A SZABÁLYOZÁSI TERV TERÜLETÉNEK BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLETEI
Közlekedési, közműelhelyezési, terület
(2) Az e területbe tartozó közterületek telekhatárait, szabályozási szélességét a szabályozási terv jelöli. E területsávba eső meglévő épületeken mindennemű építési tevékenység – a területsáv kialakításának várható idejét, az épületeknek a területsávban elfoglalt helyét, az épület sajátosságait (eszmei és gazdasági értékét) mérlegelve, az illetékes közlekedési szakhatóság állásfoglalásának figyelembe vételével – engedélyezhető.
(3) A közutak építési területének legkisebb szélességét – ahol a szabályozási terv másként nem jelöli – az OTÉK 26. § (2) bekezdés szerint kell biztosítani.
(4) A község közúti átkelési szakaszai, valamint lakóútjai – mivel közlekedési és közmű létesítmények a meglévő szélességek mellett elhelyezhetők – a jelenlegi szabályozási szélességükben megmaradnak.
(5) Az építési telkeket kiszolgáló utak építési területének a szélessége a keresztmetszeti elemek helyszükségletének méretezése alapján telekalakítási eljárás keretében csökkenthető, amennyiben ahhoz az út- és közműkezelők, valamint a szakhatóságok hozzájárulnak.
(6) Hírközlési létesítmények közterületen az ágazati szabványok, szakhatósági előírások betartásával helyezhetők el.
(7) Közút területét – szélességben, vagy hosszúságban – ütemezve kialakítani nem szabad.
(8) Azoknál a területeknél, ahol a közlekedés területeinek, létesítményeinek védőtávolsága az OTÉK-ban foglaltak szerint nem biztosítható, a közlekedés elemeire környezeti hatásvizsgálatot kell végezni és egyedi vizsgálat alapján meghatározni a szükséges műszaki és szervezési intézkedéseket.
(9) A dűlőutak szélessége kialakult, új dűlőút minimális szabályozási szélessége 8,0 m .
(10) Közterületen való építkezés, közmű- és útépítés nem károsíthatja a meglévő és tervezett növénysávot. A fák védelméről szóló 21/1970 (VI.21.) kormányrendelet betartása kötelező.
(11) 18 m szabályozási szélességet elérő közutak mellett legalább 1 oldalon fasort kell telepíteni.
(12) A közlekedési létesítmények elhelyezéséhez szükséges területek határát a szabályozási terv tartalmazza:
az út jele, neve
|
kategóriája |
tervezési
osztálya |
szabály.
széles-sége (m) |
övezeti
jele |
meglévő |
tervezett |
M60
vagy új főút |
|
gyorsforg.
I. r. főút |
K.II.A
K.III.A |
500* |
KÖu-1 |
6 út
|
I. rendű főút |
K.III.B |
40 |
KÖu-2 |
58108 út
Fő u. |
bekötő út
gyűjtőút |
K.VI.A
K.VI.C |
30
14 – 26 |
KÖu-3 |
meglévő belterületi
lakóutcák (9, 58, 310, 327 és molványhídi új utca) |
kiszolgáló
út |
K.VIII.B, C
B.VI.d-D |
12 – 20
|
KÖu-4
|
külterületi mezőgazdasági utak
meglévő és tervezett |
egyéb út |
K.VIII.C |
12 |
KÖu-4 |
22. § (1) E területfelhasználási egységbe (területbe) a közparkok (Z-kp) tartoznak.
(2) A területen legfeljebb 3,5 m építménymagasságú építmények helyezhetők el.
(3) A közparkokat külön kertépítészeti terv alapján kell kialakítani és fenntartani.
(5) A meglévő és újonnan létesítendő zöldterületek és felületek folyamatos fenntartásáról, esetenkénti felújításáról gondoskodni kell.
(6) Telken belüli beültetési kötelezettség helyeit a szabályozási terv jelöli.
(7) A „Fák védelméről” szóló 21/1970 (VI.21.) Kormányrendelet betartása kötelező.
23. § (1) Az erdőterület a település bel-, illetve külterületének legalább 1500 m2-t meghaladó nagyságú, erdei növénytársulásokkal borított része.
(2) A szabályozási terven az erdőterületek elsődleges rendeltetésük alapján gazdasági (Eg) egységbe tartoznak, más területfelhasználási egységbe csak a településrendezési terv módosításával sorolhatók át.
(3) Az erdőterületeken az erdő rendeltetésének megfelelő építmények helyezhetők el.
(4) Ahol az erdő adott létesítmény védelmét szolgálja (Ev), ott bekerítése engedélyezhető. A véderdő létesítése és fenntartása az adott létesítmény tulajdonosát terheli. A védelmi rendeltetésű erdőben tarvágás nem, csak szálalóvágás, vagy természetes felújítás engedélyezhető.
(5) Az Eg – jelű területeken 100 000 m2-t (10 ha-t) meghaladó területnagyságú földrészleteken 0,5%-os beépítettséggel, az erdő rendeltetésének megfelelő építmények helyezhetők el.
a) A földrészleteken létesítendő épületek legnagyobb építménymagassága
7,5 m lehet. A legnagyobb építménymagasság értékét indokolt esetben meghaladhatja a technológiai szempontból szükséges építmények (kémény, stb.) magassága. Az indokoltságot a megyei főépítész és az építési hatóság bírálja el.
b) Az épületek a térség építési hagyományainak megfelelően egyszerű tömegű, 30-45° hajlásszögű, szimmetrikus nyeregtetővel fedett kialakításúak lehetnek.
(6) Az erdőterületeken az országos és helyi építési előírásokon túl az adott terület művelési ágának megfelelően az erdőkre, a föld- és talajvédelemre valamint a természetvédelemre vonatkozó előírásokat is be kell tartani.
(7) Erdőt felszámolni, megszüntetni csak környezeti hatástanulmány alapján lehet, amelynek tisztáznia kell, hogy
§ az erdő rendeltetését igénylő területhasználat, tevékenység megszűnt-e,
§ a megszűnő erdő kiváltható-e új telepítéssel,
§ a megszűnés milyen környezeti, természeti, ökológiai és társadalmi hatásokkal jár.
(8) Belterületen erdőt kivágni csak engedély alapján és biológiailag egyenértékű erdőterület visszapótlása esetében lehet. Az egyenértékű erdősítést kiviteli tervben kell rögzíteni, megadva a telepítés helyét, módját, területnagyságát, biológiai értékét és a visszapótlás, előfásítás ütemét.
(9) A meglévő - és a fenti szabályok szerint nem beépíthetőnek minősülő - beépített ingatlanokon álló épületek kontúrjukon belül felújíthatók és korszerűsíthetők.
(10) A véderdő jellegű fejlesztéseket úgy kell megvalósítani, hogy azok egy része közhasználati, közparki funkció ellátására is alkalmas legyen.
(11) A külterületi szántó- és szőlőterületek közé ékelődött - és a szabályozási tervlapon jelölt - erdőtagok fennmaradását biztosítani kell, amit tájképi, klimatikus, csapadékvíz visszatartó és eróziót mérséklő hatásuk is indokol.
(12) Erdőtelepítésnél, fasorok létesítésénél elsősorban a tájra jellemző, őshonos, hosszú életű fafajokat kell alkalmazni.
(13) Az erdősítési programokat lehetőleg a másképpen gazdaságosan nem hasznosítható földterületeken kell megvalósítani.
(2) A parti sávok, vízjárta területek, valamint a fakadó vizek által veszélyeztetett területek használatáról és hasznosításáról szóló Kormányrendeletben foglaltakat be kell tartani. [Jelenleg: A vízügyi követelményeket a 21/2006. (I.31.) Kormányrendelet tartalmazza.]
V-1 jelű terület: vízgazdálkodási terület, mocsár, vízállás,
V-2 jelű terület: vízgazdálkodási terület, árok, csatorna, töltés
V-3 jelű terület: vízgazdálkodási terület, vízmű terület.
25. § (1) E területfelhasználási egység (terület) az OTÉK 29. §-a szerinti célt szolgálja.
a) a művelési ág változtatás, más célú hasznosítás csak a táj jellegének, szerkezetének, a történelmileg kialakult természetkímélő használat által meghatározott adottságoknak és a természeti érékeknek a figyelembevételével lehetséges;
b) a termőföld hasznosításakor meg kell őrizni a természeti képződményeket;
c) minimum 2 méter széles mezsgyéket kell kialakítani a szántók szélein.
(3) A termőföldön történő építmény létesítéséhez az érvényes vonatkozó szakági jogszabály értelmében [jelenleg: a termőföldről szóló 1994. évi LV. tv. 70. § (2) bekezdésének a) pontja szerint] a földhasználónak talajvédelmi szakhatósági hozzájárulást kell beszerezni az építési engedélyhez, elsősorban a humuszos termőréteg megóvása és a csapadékvizek megfelelő elvezetése ellenőrzésének érdekében.
a) Termőföldet más célú hasznosítással járó beruházás céljára csak kivételesen – elsősorban gyengébb minőségű termőföld igénybevételével – lehet felhasználni.
b) Az igénybevételt az indokolt szükségleteknek megfelelő legkisebb területre kell korlátozni.
c) A beépítésre szánt területek folyamatosan, a településfejlesztés megvalósításától függően vonhatók belterületbe.
d) Hatósági engedéllyel lehet külterületi földet belterületbe vonni.
e) A termőföld más célú hasznosítását a területileg illetékes földhivatal engedélyezi.
(4) Bármilyen termőföldön történő tereprendezéshez (akár építmény elhelyezése esetén is) a talajvédelmi hatóság engedélyét be kell szerezni [jelenleg: a termőföldről szóló 1994. évi LV. tv. 62. § (4) bekezdésének b) pontja és a 69. § (1) bekezdésének a) pontja előírásainak megfelelően].
(5) A szabályozási terven jelölt mezőgazdasági rendeltetésű terület erdőterületté az illetékes hatóságok jóváhagyásával, a településrendezési terveken nem jelölt közlekedési és vízgazdálkodási rendeltetésű területté a szabályozási terv módosításával sorolható.
(6) Gyepgazdálkodás elsősorban a gyeptípusokhoz igazodó legeltetéssel, kaszálással, valamint a vegyi anyagok mérsékelt, természetkímélő használatával történhet.
(7) Gyepterületek megszüntetése és létesítése csak szakhatósági vélemény alapján engedélyezhető. Gyep területek szántóföldé nem minősíthetők át.
(8) A természetvédelmi hatóság hozzájárulását szükséges beszerezni a természet közeli állapotú gyepek:
a) művelésből való kivonásakor,
b) a külterületi földrészlet alakjának és terjedelmének megváltoztatása esetén,
c) telekalakítás és telken történő építkezéshez,
d) a gyep felülvetéséhez, öntözéséhez, meliorizációjához.
(9) Természetvédelmi hatósági engedély szükséges:
a) a gyepterület feltöréséhez, felújításához,
b) a terület jellegének, használatának megváltoztatásához,
c) művelési ág változtatáshoz.
(10) A község mezőgazdasági területe - építési szempontból - az alábbi területegységekre tagolódik:
Má, mint általános mezőgazdasági terület:
- korlátozott használatú és beépíthetőségű Má-1
- általános Má-2, Má-3
(11) Az előírások szerint maximálisan beépített földrészlet tovább nem osztható.
(12) Általános mezőgazdasági övezet (Má):
a.) Ebbe a területfelhasználási egységbe sorolandók a szabályozási tervben a korlátozott használatú és beépíthetőségű gyep és legelő területek (Má-1) valamint a 10 000 m2 telekterület felett beépíthető szántók (Má-2, Má-3).
b.) Az Má-1 jelű természeti értéket hordozó, korlátozott használatú mezőgazdasági terület, ahol az alapfunkció mellett a környezet-, tájvédelem, ökológiai értékek is jelentősek.
A földrészlet max. 1%-os nagyságrendjében a legeltetéses állattartást, a pihenést, a testedzést, tájékoztatást szolgáló, és a terület fenntartásához szükséges épületek és építmények helyezhetők el. A területen kizárólag tájba illő épület és építmény helyezhető el, hagyományos építőanyagok felhasználásával, magastetős kialakítással. Az épület földszintes, legfeljebb 4,50 m építménymagasságú lehet. Kizárólag lakó funkciót tartalmazó épület az övezetben nem építhető.
Az övezetben lévő földrészletek területe birtokközpont esetleges létesítése esetén a birtokközponthoz tartozó földterületek számításánál figyelembe vehető, de birtokközpont az övezetben nem alakítható ki. A kialakult földrészletek az övezetben tovább nem oszthatók.
c.) Az Má-2 jelű, tájképvédelmi övezetbe tartozó szántóterületeken kizárólag tájba illő épület és építmény helyezhető el, hagyományos építőanyagok felhasználásával, magastetős kialakítással. Az övezetben csak a 10 000 m2–nél nagyobb területű (átlagosan minimum 60 m szélességű) telkek építhetők be, a maximális beépítettség 3%. A területen megvalósítandó létesítmény környezetét minimum 15 m-es sávban zöldfelületként rendezni kell. Megoldását az engedélyezési terv részeként a helyszínrajzon fel kell tűntetni és a használatbavételi engedélyezés időpontjára meg kell oldani.
Az övezetben csak gazdasági épület építése esetén építhető lakóépület, a beépítettség max. 1,5%-os nagyságának figyelembevételével.
Az épület földszintes, legfeljebb 4,50 m építménymagasságú lehet. A legnagyobb építménymagasság értékét indokolt esetben meghaladhatja a technológiai szempontból szükséges építmények (kémény, stb.) magassága. Az indokoltságot az építési hatóság bírálja el.
Az építendő épület a tetőformáját, a tető hajlásszögét, a tetőfedés anyagát, az épület tömegformálását a környezethez illeszkedve kell kialakítani, illetve megválasztani. (Lásd még a táj-és természetvédelmi fejezet
29. § előírásait.) Az illeszkedési feltétel teljesítésének igazolásához az önkormányzat és/vagy a tervező kérheti az önkormányzati főépítész vagy megyei főépítész - ezek hiányában – az illetékes területi állami főépítész szakmai állásfoglalását.
d.) Az Má-3 jelű övezetben csak a 10 000 m2–nél nagyobb területű (átlagosan minimum 60 m szélességű) telkek építhetők be, a maximális beépítettség 3%. A területen megvalósítandó létesítmény környezetét minimum 15 m-es sávban zöldfelületként rendezni kell. Megoldását az engedélyezési terv részeként a helyszínrajzon fel kell tűntetni és a használatbavételi engedélyezés időpontjára meg kell oldani.
Az övezetben csak gazdasági épület építése esetén építhető lakóépület, a beépítettség max. 1,5%-os nagyságának figyelembevételével.
Az épület földszintes, legfeljebb 4,50 m építménymagasságú lehet. A legnagyobb építménymagasság értékét indokolt esetben meghaladhatja a technológiai szempontból szükséges építmények (kémény, stb.) magassága. Az indokoltságot az építési hatóság bírálja el.
(13) Birtoktest – birtokközpont kialakítására vonatkozó szabályok:
a.) A mezőgazdasági területen több önálló telekből birtoktest alakítható ki az
OTÉK 29. § 5. pontja szerint.
b.) A 3%-os beépíthetőség a birtoktestet alkotó földrészletekre külön-külön vonatkozik.
c.) A beépíthetőség alapján kiszámított épületeket a birtokközpont, vagy indokolt esetben kiegészítő központ telkén is el lehet helyezni, ha
· a telek területe a minimális 10 000 m2-t eléri,
· a létesítmény nincs a szomszédos telekre korlátozó hatással,
· a beépítettség a 45%-ot nem haladja meg.
d.) A birtokközpontban/kiegészítő központban legfeljebb 7,5 m építménymagasságú épületek létesíthetők. A legnagyobb építménymagasság értékét indokolt esetben meghaladhatja a technológiai szempontból szükséges építmények (kémény, stb.) magassága. Az indokoltságot az építési hatóság bírálja el.
e.) A birtokközpont és kiegészítő központ kialakításához előzetes elvi építési engedélyt kell kérni. Az elvi építési engedélyezési eljárás során ki kell kérni az önkormányzati főépítész vagy a megyei főépítész - ezek hiányában – az illetékes területi állami főépítész szakmai állásfoglalását.
(14) Épület a dűlőút tengelyétől minimum 10,00 m-re helyezhető el.
(15) A termőföldön történő beruházásokat a talajvédelmi beruházások károsítása nélkül kell megvalósítani.
(16) Gondoskodni kell a meliorációs beruházások során elkészült úthálózat fenntartásáról.
(17) Telkesítéseknél, az úthálózat módosításainál úgy kell eljárni, hogy az ne segítse elő a deflációs, eróziós kártételek, valamint szélsőséges vízháztartási helyzet kialakulását.
(18) A keletkező szennyvizet zárt szennyvízcsatornába kell vezetni, annak hiányában zárt tárolóban kell gyűjteni és megfelelő időközönként arra kijelölt ürítőhelyre kell szállítani.
(19) A keletkező szennyvíz, szennyvíziszap és a településen keletkező egyéb nem veszélyes hulladék, valamint hígtrágya csak a talaj szennyezése nélkül helyezhető ki termőföldre, a talajvédelmi hatóság engedélyével.
26. § Műemlékek védelmére vonatkozó előírások
a) A település országos műemléki védelemre javasolt épületét a 2. számú melléklet tartalmazza.
b) A melléklet szerint védeni tervezett ingatlant, a védett épületet és annak javasolt műemléki környezetét a szabályozási terv tünteti fel.
c) A kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXlV. törvény értelmében
· az országosan védett épületek telkein az építésügyi hatósági jogkört a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal (továbbiakban: KÖH) gyakorolja,
· a műemléki környezetben az építési engedélyezési eljárásokban az KÖH-t szakhatóságként be kell vonni.
d) A műemlékek és műemléki környezetük esetében a 2001. évi LXlV. törvény előírásai szerint kell eljárni.
27. § (1) . A szabályozási terv készítése során elvégzett építészeti értékvizsgálat alapján helyi védelemben (HV) részesült épületek listáját a 2. számú melléklet tartalmazza.
(2) A helyi védelemben részesült épületek körét bővíteni, illetve szűkíteni a rendelet módosításával lehetséges. Helyi védettségű épület törlése a KÖH és a megyei főépítész írásos szakvéleménye alapján lehetséges.
(3) A helyi védelem kiterjed az épületek, építmények teljes tömegére, szerkezetére, anyagaira, díszítésére, színezésére és közvetlen környezetére, (telkére, hozzá tartozó területére), és kiterjedhet kerítésére, kapuzatára, a csatlakozó terület kialakítására, burkolatára.
(4) Helyi védettség alatt álló épületként kell kezelni az országos műemléki védelemre javasolt épületet, a műemléki védettségi kategória megadásáig.
28. § (1) A védett épületek felújítási (bővítési) munkái során az épületek építészeti alaktani rendje / alapvető tömege, utcai és udvari (tornácos) főhomlokzata, azokon a nyílásrend, tagozatok - lényegében a védelem tárgya - nem változhat.
(2) Védett épület bővítése az oldalhatár mentén ill. rövid keresztszárnnyal az udvari részen történhet. A keresztszárny a lakóház eredeti főbejárata (konyhai bejárat) után helyezhető el, így a lakóház eredeti tömegéből és tornácából a nagyobb rész érintetlen maradhat.
(3) A védett épület közvetlen szomszédságában lévő építkezés engedélyezési dokumentációját ki kell egészíteni utcaképpel, amely az adott építkezés két-két szomszédos épületének utcai homlokzatát, kerítését, kapuzatát, valamint a jellemző növényzetet is tartalmazza.
(4) Védett épületen végzendő minden olyan építési, tatarozási munkát, amely az épület megjelenésében (akárcsak színében is) változást okoz, csak az építési hatóság előzetes hozzájárulásával lehet végezni.
29. § (1) A tulajdonos köteles az épület, építmény jókarban tartásáról gondoskodni, azt a meghatározott módon és időszakonként felülvizsgálni.
(2) Ha a védelem érdeke megköveteli, az első fokú építési hatóság elrendelheti a védett épület jókarban tartására vonatkozó kötelezettség teljesítését, elrendelheti a korábban, vagy engedély nélkül kivitelezett - a védelem tárgyát torzító - átalakítások, toldások, stb. helyreállítását.
(3) A védett épületek helyreállítási, állagmegóvási munkáit az Önkormányzat indokolt esetben támogathatja.
(4) Utcaképvédelem (védett településkép): a képviselőtestület által védetté nyilvánított utcakép az épített és táji környezet együttese. A védett településkép az épített és természetes környezet elemeit egyaránt magába foglalja, így különösen az épülethomlokzatokat, sziluetteket, műtárgyakat, növényeket, közterületi bútorzatokat és burkolatokat. A védett településkép része lehet a terület használati módja.
30. § (1) Táj – és természeti oltalom alatt álló értékek és területek a Természet védelméről szóló 1996. évi LIII törvény (a továbbiakban: Tvt.) hatálya alá tartozó értékek és területek. Ezek Molvány közigazgatási területén a következők: a nemzeti ökológiai hálózat övezete, a tájképvédelmi övezet.
(2) A természeti területek használata és fejlesztése során a természetkímélő használati módok figyelembe vételével biztosítani kell a táj jellegének, esztétikai, természeti értékeinek, a tájra jellemző természeti rendszereknek a megóvását.
(3) A tájképvédelmi övezetben a kedvező esztétikai megjelenésű tájrészletek, tájképi elemek eredeti állapotban való megőrzését célzó tevékenység folytatható. A táj jellege, szerkezete, esztétikai és természeti értékei nem károsodhatnak, ill. a beavatkozás nem okozhatja az adott ökológiai rendszer elszegényedését és a biológia sokféleség csökkenését.
(4) Tájképvédelmi övezetben tájba illesztett építmény, vonalas mű helyezhető el. A tájba illesztés alatt a következő értendő: a tájban elhelyezésre kerülő létesítményeknek vagy befolyásolt létesítmény együttesnek a táji adottsághoz funkcionális, ökológiai és esztétikai értelmű igazítása, amely az összhang megteremtését célozza.
(5) Tájképvédelmi övezetben művi létesítmények, berendezési tárgyaik és környezetük építésekor természetes anyagot kell használni (pl.: kő, fa). A táj építészeti hagyományaival és hagyományos környezeti kultúrájával összhangban lévő, tájképet nem zavaró elemek helyezhetők el.
(6) A tájképvédelmi övezetben, és az ökológiai hálózat övezetében 10 m-nél magasabb létesítmény elhelyezése építési engedélyköteles, az engedélyezési tervnek tartalmazni kell a tájesztétikai vizsgálatot.
(7) A vadon élő állatok vonulását akadályozó, mozgási irányukat keresztező nyomvonalak esetén meg kell oldani az állatok mozgásának lehetőségét, különös tekintettel a gyorsforgalmi utak esetében.
(8) A megszüntetendő létesítmény esetén gondoskodni kell a terület természetközeli helyreállításáról, ennek hiányában tájba illesztéséről.
(9) Természet közeli állapotú vizes élőhelyek a település területén lévő időszakos vagy állandó vízborítású területei, a vízfolyások partjai ill. azok 20- 20 méter széles parti sávjai. Ezek rendeltetése elsősorban ökológiai valamint tájvédelmi jellegű. Elsődleges céljuk a növényzet és életközösségek fenntartása, és a táj diverzitásának biztosítása.
(10) Az egyedi tájérték kapcsán az egyedi tájérték kataszterben foglaltak szerint kell eljárni. A Tvt. vonatkozó előírásai betartandók.
(11) Helyi természeti emléknek javasolt a település belterületén a kápolnához vezető bokrétafasor a 201/3 hrsz-on.
(12) A helyi védelem alá helyezés, és a helyi védelem alatt álló érték terület fenntartása az Önkormányzat feladata, a Tvt. vonatkozó előírásai betartandók.
Régészeti lelőhelyek védelme
31. § (1) A település teljes közigazgatási területén a nyilvántartott régészeti lelőhelyek esetében alkalmazni kell a kulturális örökség védelméről szóló törvényt [jelenleg: 2001. évi LXIV. törvény a kulturális örökség védelméről], mivel ezek a törvény erejénél fogva ex lege védettek.
(2) A település közigazgatási területén található vízfolyások, tavak, nádasok magas partvonulatai a kulturális örökség védelméről szóló törvény szerint régészeti érdekű területek.
(3) Művelési ágváltás (különösen szőlő, gyümölcsös és erdő telepítése esetén), továbbá minden szántási mélységet meghaladó földmunkával járó fejlesztésnél, beépítésnél a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal véleményét ki kell kérni mindaddig, amíg a település teljes közigazgatási területének régészeti topográfiája elkészül, és a nyilvántartott adatok Molvány község Helyi Építési Szabályzatában rögzítésre nem kerülnek.
(4) Az illetékes elsőfokú Kulturális Örökségvédelmi Hivatal az alábbi felsorolt esetek közül az elsőben engedélyező, a másodikban szakhatósági közreműködő, míg a harmadik esetben – lelet spontán előkerülésekor – bejelentés alapján a mentő feltárást az illetékességgel rendelkező múzeum végzi.
- védetté nyilvánított lelőhely területe,
- nyilvántartásba vett lelőhely területe,
- régészeti érdekű terület, ahol régészeti lelet előkerülése várható vagy
(5) A védett régészeti lelőhelyek területén a KÖH engedélye szükséges egyébként építési, vagy más hatósági engedélyhez nem kötött 30 cm mélységet meghaladó földmunkával járó, illetőleg a terület jellegét veszélyeztető, befolyásoló változtatásokhoz, munkálatokhoz, tevékenységekhez. Más hatóság engedélyéhez kötött talajbolygatással járó, illetve a terület használati módjával összefüggő tevékenység esetén a KÖH-t szakhatóságként meg kell keresni.
(6) Beépítésre nem szánt területeken lehetőség van a művelési ág változtatására (szántott lelőhelyek esetében kívánatos), a változtatási szándék megadását a KÖH szakhatósági engedélyéhez kell kötni.
(7) A nyilvántartott régészeti lelőhelyek területén minden, az eddigi használattól eltérő hasznosításhoz, építkezéshez, földmunkához a KÖH szakhatósági hozzájárulása szükséges.
(8) Régészeti érdekű területet érintő tervezés esetén ki kell kérni a KÖH véleményét.
(9) Amennyiben a település közigazgatási területén bárhol – nyilvántartott régészeti lelőhelyeken és a régészeti érdekű területeken kívül – építkezés, vagy művelés kapcsán régészeti leletek, vagy régészeti objektumok előkerülése esetén a munkákat fel kell függeszteni és értesíteni kell a Megyei Múzeumot és a KÖH-t.
IV. Fejezet
KÖRNYEZET- ÉS TERMÉSZETVÉDELMI ELŐÍRÁSOK
Hatálya kiterjed a föld és a víz védelmére, a levegő tisztántartására, az élővilág-, táj- és természet védelmére, a települési környezet megóvására, zaj- és rezgések elleni védelemre, valamint a hulladékkezelésre.
32. § Általános követelmények:
(1) A beruházások nem okozhatnak olyan hatásokat, melyek a környező területek tervezett használati módját lehetetlenné teszik. [Jelenleg: a követelményeket a környezetvédelem általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény és a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény tartalmazza.]
(2) Újabb területek belterületbe vonása, a termőföldön történő beruházások a környező területeken a talajvédő gazdálkodás feltételeit nem ronthatják, nem csökkenthetik a meglévő talajvédelmi létesítmények működőképességét. A beruházások megvalósítása és üzemeltetése során a termőföldről szóló jogszabályban foglaltaknak megfelelően kell eljárni. [Jelenleg: 1994. évi LV. törvény 70. §-a szerint.]
(3) A beruházások megvalósítása, meglévő tevékenységek folytatása, rendeltetési mód változtatás(-ok), valamint a telepengedély alapján gyakorolható ipari és szolgáltató tevékenység csak a környezetvédelmi kölcsönhatások ellenőrzése, a környezetvédelmi előírások és határértékek betartása alapján történhet, a szakhatóságok előírása szerint. [Jelenleg: a környezeti hatásvizsgálati és egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII.25.) Kormányrendelet, vagy a “telepengedély” alapján gyakorolható ipari és szolgáltató tevékenységeket a 80/1999. (VI.11.) Korm. rendelet határozza meg.]
(4) Az újonnan kijelölt építési övezetek területei beépítésének előfeltétele a részleges közművesítés, a szennyvízcsatorna- és csapadékvíz-elvezető hálózat kiépítéséig az övezetek területein a közművek megvalósítására szakszerű közműpótló (zárt gyűjtő) betervezése és kivitelezése kötelező. [Jelenleg: A felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (VII.21.) Kormányrendelet, a felszíni vizek minősége védelmének szabályairól szóló 220/2004. (VII.21.) Kormányrendelet és a felszín alatti víz állapota szempontjából érzékeny területen levő települések besorolásáról szóló, módosított 27/2004. (XII.25.) KvVM rendelet szerint.]
(5) A csapadékvíz elvezetéséről vagy a szennyezetlen vizek elszikkasztásáról minden telek tulajdonosának, használójának gondoskodnia kell. A vízfolyásba csak az első fokon eljáró vízügyi hatóság hozzájárulásával és feltételeinek betartásával szabad csapadékvizet bevezetni. [Jelenleg: A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény, valamint a vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról szóló 72/1996. (V.22.) Kormányrendelet szerint kell eljárni.]
(6) A parti sávok, vízjárta területek, valamint a fakadó vizek által veszélyeztetett területek használatáról és hasznosításáról szóló vízügyi követelményeket be kell tartani, valamint az előírásoknak megfelelő védősáv fennmaradását biztosítani kell. [Jelenleg: A vízügyi követelményeket a 21/2006. (I.31.) Kormányrendelet tartalmazza.]
(7) A vizek és közcélú vizilétesítmények fenntartása esetén a jogszabályi előírásokat érvényesíteni kell. [Jelenleg: A követelményeket a 120/1999. (VIII.6.) Kormányrendelet tartalmazza.]
(8) Tilos a környezeti levegő olyan mértékű terhelése, amely légszennyezést vagy határértéken felüli légszennyezettséget okoz, valamint a környezeti levegő bűzzel való terhelése. [Jelenleg: A levegő védelmével kapcsolatosan kiadott 21/2001. (II.14.) Korm. rendelet 5. §-a szerint.]
(9) Új jelentős levegőterhelést okozó vagy bűzös tevékenység esetén az engedélyezési eljárás során védelmi övezetet kell meghatározni. [Jelenleg: A levegővédelmi övezet meghatározását a 21/2001. (II.14.) Korm. rendelet 6. §-a és 2. sz. melléklete szerint kell elvégezni.]
(10) A település fejlesztése során előnyben kell részesíteni a hulladékszegény technológiák alkalmazását és a kevésbé vízigényes tevékenységeket. [Jelenleg: A hulladék-gazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény elvárásai figyelembe vételével.]
Környezetterhelési határértékek:
(11) Az új létesítmény kialakításánál, a meglévő, illetve új technológiák üzemeltetésénél teljesíteni kell a környezeti levegőtisztasági követelményeket és a levegőtisztaság-védelmi előírásokat, valamint határértékeket. [Jelenleg: Az új létesítmény kialakításánál, a meglévő, illetve új technológiák üzemeltetésénél a levegő védelmével kapcsolatosan kiadott és többször módosított
21/2001. (II.14.) Korm. rendelet és a végrehajtására kiadásra kerülő jogszabályok szabályait kell alkalmazni. A légszennyezettségi határértékeket, a helyhez kötött légszennyező pontforrások kibocsátási határértékeit a 4/2004. (IV.7.) KvVM-ESZCSM-FVM együttes rendelettel módosított 14/2001. (V.9.) KöM-EüM-FVM együttes rendelet tartalmazza. Az egyes tevékenységek és berendezések illékony szerves vegyület kibocsátásának korlátozásáról a 10/2001. (IV.19.) KöM, a 140 kW
th és az ennél nagyobb, de 50 MW
th-nál kisebb névleges bemenő hőteljesítményű tüzelőberendezések légszennyező anyagainak technológiai kibocsátási határértékeiről a
23/2001. (XI.13.) KöM rendelet rendelkezik.]
(12) Élővízbe bocsátott szennyvíz vagy folyékony hulladék esetén a szennyezőanyag-tartalomra vonatkozó határértékeket, küszöbértékeket be kell tartani. [Jelenleg: A felszíni vizek minősége védelmének szabályairól szóló, módosított 220/2004. (VII.21.) Kormányrendelet és a vízszennyező anyagok kibocsátásaira vonatkozó határértékekről és alkalmazásuk egyes szabályairól szóló
28/2004. (XII.25.) KvVM rendelet szerint.]
(13) Zajt kibocsátó berendezés, telephely, tevékenység úgy létesíthető, illetve üzemeltethető, hogy zajkibocsátása nem haladhatja meg az előírt zajterhelési határértéket a zajtól védendő területeken. [Jelenleg: Zajt kibocsátó berendezés, telephely, tevékenység létesíthetésének, illetve üzemeltetésének zajkibocsátási, zajterhelési határértékeit, a zajtól védendő területeken a 8/2002. (III.22.) KöM-EüM együttes rendelet 1. sz. melléklete tartalmazza, mely a kibocsátási határérték megállapításának az alapja.]
(14) Meglévő közlekedési útvonalak melletti, új telekalakítású és tervezésű, vagy megváltozott övezeti besorolású területeken, megfelelő beépítési távolság meghatározásával, az épületek védett homlokzatainak megfelelő tájolással, illetve műszaki intézkedésekkel kell biztosítani az előírt zajterhelési határértékek teljesülését. [Jelenleg: Az érvényesítendő zajterhelési határértékeket a 8/2002. (III.22.) KöM-EüM együttes rendelet 3. sz. melléklete tartalmazza.]
(15) Új út létesítésének, a forgalmi viszonyok lényeges és tartós megváltozását eredményező felújítás, korszerűsítés tervezésekor a zajterhelési határértékeket érvényesíteni kell. Ennek érdekében a hosszú távra tervezett forgalom figyelembe vételével zajcsökkentő létesítmények, berendezések alkalmazását kell szükség esetén előírni. [Jelenleg: Az érvényesítendő zajterhelési határértékeket a 8/2002. (III.22.) KöM-EüM együttes rendelet 3. sz. melléklete tartalmazza.]
(16) Épületek zajtól védendő helyiségeiben az épület rendeltetésszerű használatát biztosító különböző technikai berendezésektől és az épületen belől vagy azzal szomszédos épületben folytatott tevékenységből eredő együttes zaj nem haladhatja meg az előírt határértékeket. [Jelenleg: Az érvényesítendő zajterhelési határértékeket a 8/2002. (III.22.) KöM-EüM együttes rendelet 4. sz. melléklete tartalmazza.]
Speciális eljárási szabályok:
(17) A környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárások során állapítja meg a környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi hatóság az elérhető legjobb technikán alapuló intézkedéseket. [Jelenleg: A környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárás szabályait a
314/2005. (XII.25.) Korm. rendelet határozza meg.]
(18) Molvány a felszín alatti vizek minőségi védelmét szolgáló besorolás szerint érzékeny felszín alatti vízminőségi területen helyezkedik el. A felszín alatti vizek minőségének védelme érdekében a kockázatos anyagok elhelyezése, továbbá a felszín alatti vízbe történő közvetlen és közvetett bevezetése tilos, illetve a létesítési engedélyezés során megállapított feltételek szerint – engedély alapján - történhet. [Jelenleg: a kockázatos anyagok elhelyezése, továbbá a felszín alatti vízbe történő közvetlen és közvetett bevezetésének engedélyezése a felszín alatti vizek védelméről szóló, a
367/2004. (XII.26.) Korm. rendelettel módosított 219/2004. (VII.21.) Kormányrendelet és a felszín alatti víz állapota szempontjából érzékeny területen levő települések besorolásáról szóló, a
7/2005. (III.1.) KvVM rendelettel módosított
27/2004. (XII.25.) KvVM rendelet előírásai szerint történhet.]
(20) A telephelyengedély alapján gyakorolható ipari és szolgáltató tevékenységek engedélyezése a környezeti kölcsönhatások ellenőrzése alapján történhet a szakhatóságok előírásai szerint. [Jelenleg: a “telepengedély” alapján gyakorolható ipari és szolgáltató tevékenységeket a
80/1999. (VI.11.) Korm. rendelet határozza meg.]
(21) Az üzletek és kereskedelmi egységek, vendéglátó üzletek a lakosság jogos érdekeit, nyugalmát sértő tevékenysége, működése esetén (pl. zavaró, határértéket meghaladó zajterhelés) a jegyző korlátozó intézkedéseket érvényesít. [Jelenleg: az üzletek működéséről és a belkereskedelmi tevékenység folytatásának feltételeiről szóló többször módosított 4/1997. (I.22.) Kormányrendelet
17. § (4) bekezdése és
18. §-a.]
(22) Beruházások megvalósítása során a termőföldről szóló jogszabályban foglaltaknak megfelelően kell eljárni. [Jelenleg: az
1994. évi LV. törvény 70. §-ának előírásai szerint.]
(23) A vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezésének megelőzése, csökkentése érdekében irányadó jelleggel érvényesíteni kell az előírásokat és a “jó mezőgazdasági gyakorlat” szabályait. . [Jelenleg: a 27/2006. (II.7.) Kormányrendelet és a
49/2001. (IV.3.) Korm. rendelet és az 1. sz. melléklete szerint.]
(24) Molvány településen az állattartásra vonatkozó önkormányzati rendelet szerinti volumenben és az építmények közötti legkisebb távolságok megtartásával építhetők állattartó létesítmények.
(25) A hulladékok elhelyezéséről - különös tekintettel a termelési és veszélyes hulladékokra - gondoskodni kell. Hulladékok keletkezésével járó tevékenységek engedélyezése során a kérelmezőnek nyilatkoznia kell a hulladékok megfelelő elhelyezéséről, ártalmatlanításáról. [Jelenleg: a hulladékok elhelyezésével, ártalmatlanításával kapcsolatos tevékenységek végzése során a hulladékgazdálkodásról szóló
2000. évi XLIII. törvény és a 98/2001. (VI.15.) Kormányrendelet előírásait kell figyelembe venni és betartani, illetve a hulladékgazdálkodási törvény végrehajtására hatályba kerülő jogszabályokat. A hulladékok jegyzékét a többször módosított
16/2001. (VII.18.) KöM rendelet tartalmazza.]
(26) Az engedélyezési tervdokumentációnak tartalmaznia kell az építési és bontási hulladékok kezelésére, a keletkezett hulladékok mennyiségének tervezésére és elszámolására, azaz építési és bontási hulladékokkal kapcsolatos tevékenységre vonatkozó tervlapokat. [Jelenleg: az építési és bontási hulladékok kezelésének részletes szabályairól szóló 45/2004. (VII.26.) BM-KvVM együttes rendelet 2. és 3. sz. melléklete tartalmazza.]
Tájképvédelmi követelmények
A tájképvédelmi övezeten belül az építménymagasság technológiai szempontból sem lépheti át az övezetre előírt értéket.
Növénytelepítési előírások
33. § (1) A legkisebb ültetési (telepítési) távolság az ingatlan határától akkor, ha az ültetvény gondozását saját ingatlanon végzik:
(2) Az ingatlan déli és nyugati határától:
a.) szőlő, valamint 3 m-nél magasabbra nem növő gyümölcs- és egyéb bokor (élősövény) esetében 0,6 m ;
b.) 3 m-nél magasabbra nem növő gyümölcs- és egyéb fa esetében 1,0 m ;
c.) 3 m-nél magasabbra növő gyümölcs- és egyéb bokor (élősövény), valamint a d.) és e.) pontban nem szereplő gyümölcsfa esetében 2,0 m ;
d.) cseresznyefa esetében 2,5 m ;
e.) dió- és gesztenyefa, továbbá minden egyéb fa esetében 4,0 m ;
(3) Az ingatlan északi és keleti határától:
a.) 1 m-nél magasabbra nem növő bokor (élősövény), gyümölcsfaiskolai nevelés alatt álló növény, továbbá szőlő, köszméte, ribizke és málnabokor esetében esetében 0,8 m ;
b.) 2 m-nél magasabbra nem növő bokor (élősövény) esetében 1,2 m ;
c.) minden egyéb gyümölcsbokor (mogyoró, stb.) estében 2,0 m ;
d.) birs-, naspolya-, birsalanyra oltott körtefa esetében 2,5 m ;
e.) törpealanyra oltott almafa, továbbá meggy-, szilva- és mandulafa esetében 3,5 m ;
f.) vadalanyra oltott alma-, körte- és kajszifa esetében 4,0m;
g.) cseresznyefa esetében 5,0 m ;
h.) dió- és gesztenyefa, továbbá minden fel nem sorolt gyümölcsfa esetében 8,0 m .
II. Közúton és közterületen az építési területük határai és a növények között – az 1. és (4) bekezdés rendelkezésétől eltérően legalább a következő ültetési (telepítési) távolságokat kell betartani:
a.) minden gyümölcs- és egyéb 3 m-nél magasabbra nem növő fa, valamint bokor esetében legalább 1,5 m ;
b.) a 3 méternél magasabbra növő gyümölcs- és egyéb fa esetében legalább 2,5 m távolságra szabad ültetni (telepíteni).
A fák, bokrok, sövények ágai a szomszédos telkekre nem nyúlhatnak át.
(5) A közutak építési területén fasorokat kell telepíteni. Az útkeresztszelvényeken szereplő fasorok helyét a közművek és az útburkolatok tervezésekor biztosítani kell.
(7) A fák védelméről szóló 21/1970 (VI.21. )kormányrendelet betartása mellett a következő helyi szabályok betartása kötelező.
(8) A település teljes közigazgatási területén fa kivágásához az illetékes erdészet és/vagy az építésügyi hatóság előzetes engedélye kell. Fát kivágni csak a fakivágási terv szerinti engedély alapján lehet. A terv tartalma: szakvélemény (okl. kertész, erdész, tájépítész által készített) a fa leírása (faj, kor, méret, egyéb); állapota (betegség, veszélyeztetés, egyéb.), a fakivágás indoklása. A fa értékének megbecslésére a Radó-féle faértékelést kell használni.
(9) A fa visszapótlása: az engedély alapján kivágott fa esetén a törzsátmérő mértékéig, engedély nélküli fakivágás, csonkolás, rongálás esetén a kétszeres törzsátmérő mértékéig. A fapótlás minden járulékos költsége a fapótlására kötelezettre hárul. A fapótlási kötelezettség teljesítése akadályoztatás esetén, pénzben kiváltható.
(10) Az Önkormányzat a fakivágásból, és pótlásból eredő pénzösszeget csak növényesítésre fordíthatja.
(11) Építési munkálatok során kérelemben igazolni kell, hogy biztosítható a közterületen álló fa védelme (gyökérzóna-,törzs-, lombkorona sérülésmentessége), vagy az újbóli fásítás.
V. Fejezet
Egyes sajátos jogintézmények követelményrendszere
34. § (1.) A rendezési tervben foglalt feladatok megvalósítása érdekében – azok aktualitása esetén – az Étv. 17. §-ába foglalt sajátos jogintézmények működtethetők jelen szabályozási terv keretén belül, külön önkormányzati rendelet szerint.
(2.) Jelen rendelettel egyidejűleg az önkormányzat az alábbi sajátos jogintézményekkel él:
(2.1.) Építésjogi követelmények:
a.) A település beépítésre szánt területén épület csak építési telken helyezhető el (kivételt képeznek ez alól a közterületen, zöldterületen történő építések).
b.) A település beépítésre nem szánt területein új építményt építeni, meglévő építményt átalakítani, bővíteni, rendeltetését, vagy használati módját megváltoztatni csak akkor szabad, ha:
- a terület rendeltetésszerű használatát szolgálja,
- az építmények csak a hozzájuk tartozó terület jelentéktelen hányadát veszik igénybe, és biztosított, hogy az építmények a telek területe nélkül nem idegeníthetők el.
(2.2.) Elővásárlási jogi követelmények:
Elővásárlási jog illeti meg az önkormányzatot a következő területeken elhelyezkedő ingatlanok esetében:
a.) A terv szerinti új közterületek területeire,
b.) A terv szerinti közterület-szélesítésekhez szükséges területsávokra, amennyiben azok a helyi közút céljára történő lejegyzés hatálya alá nem tartoznak. Az elővásárlási jogot az ingatlannyilvántartásba be kell jegyezni.
c.) Ezen ingatlanokon az elővásárlási jog gyakorlása előtt is csak olyan építési munkák, valamint telekalakítás végezhető, mint amilyen a szabályozási tervnek megfelel, továbbá amit az Étv. 22. §-a tartalmaz. (2.3.) Településrendezési kötelezések:
a.) Helyrehozatali kötelezettség: lásd: Építészeti értékek esetében
b.) Beültetési kötelezettség: közérdekű környezetalakítás céljából a terv a szabályozási terven jelölt helyeken és területeken (fasorok, védőerdő sávok) fásítást ír elő.
VI. Fejezet
35. § (1) E rendelet és a hozzá tartozó szabályozási terv a kihirdetésétől számított 30. napon, 2008. február 15.napján lép hatályba. Rendelkezéseit a hatálybalépést követően keletkezett ügyekben kell alkalmazni.
(2) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályukat vesztik a korábbi rendezési tervek.
A 2/2007. (II.15.) Ör. 1. számú melléklete
Jelenleg az Állat-egészségügyi Szabályzatról szóló 41/1997. (V.28.) FM rendelet 1. számú függeléke tartalmazza az állattartással kapcsolatos alapfogalmakat. A Szabályzat alkalmazásában:
1. állattartás: olyan tevékenység, amely állati eredetű termék előállítására (hús, tej, gyapjú, tojás stb.), sportcélok elérésére, kedvtelésre és egyéb hasznosítás megvalósítására történik. Magába foglalja a tenyésztést, a szaporítást, végtermék előállítást.
2. állattartó épület: közvetlenül az állatok elhelyezésére, védelmére szolgáló létesítmény;
3. állattartó telep: az állattartó épületeken kívül az állattartás egyéb létesítményei is megtalálhatók;
4. nagy létszámú állattartó telep: olyan állattartó telep, amelyen az elhelyezhető állatok száma állatfajonként legalább
- harminc ló, vagy
- ötven szarvasmarha, vagy
- kétszáz juh, kecske vagy
- száz sertés, vagy
- kettőezer broiler baromfi, vagy
- ötszáz kifejlett baromfi (tyúkfélék, víziszárnyasok, pulyka stb.) vagy
- ötven strucc, vagy
- ötven anyanyúl és szaporulata
elhelyezését teszi lehetővé;
5. kis létszámú állattartó telep: amelyben a
4. pontban meghatározott számú állatnál kevesebb helyezhető el. E telep állhat egyetlen állattartó épületből is;
6. nagy létszámú állattartó telep állattartó épülete: a telep tenyész- vagy haszonállat istállója, ellető-, nevelő-, betegelkülönítő istállója, illetve karantén épülete;
- egyéb építményei, amelyeket állatjárványügyi szempontok miatt meg kell valósítani:
- az állattartó telep kerítése, kapuja,
- fekete-fehér rendszerű öltöző,
- állatrakodó,
- tejház, tejátadó helyiség,
- kényszervágó hely,
- baromfikeltető,
- takarmánykeverő,
- járműfertőtlenítő,
- juhfürösztő medence,
- kezelőfolyosó,
- kút, ivó-, itatóvíztároló,
- takarmány-, alomanyag tároló (épület, fészer, szérű),
- trágyakezelő telep és kerítése,
- hullakamra (állati hulla gyűjtő, boncolásra alkalmas helyiség),
- hullatemető, hullaemésztő verem, állathulla égető és kerítése.
Az állomás indokolt esetben az e függelékben felsorolt egyéb építmények megvalósítása alól felmentést adhat, azonban a környezetvédelmi szempontok miatt is megépítendő létesítmények esetén a felmentés csak a telepen belüli megvalósításra vonatkozhat.
- egyéb építményei, amelyeket környezetvédelmi szempontok miatt is meg kell építeni
- szennyvízkezelés és elhelyezés létesítményei,
- trágyakezelés létesítményei,
- szilárd vagy folyékony anyagok tárolására szolgáló egyéb föld alatti és föld feletti létesítmények,
- hulladékgyűjtő, kezelő és ártalmatlanító létesítmények.
Az állattartó épületek elhelyezésekor és telepek létesítésekor betartandó
legkisebb távolságok és védőtávolságok (OTH 3003/98.)
Állattartás |
Állatszám
megnev/db |
Legkisebb távolság |
Védőtávolság |
saját lakás |
ásott kút |
saját vízellátás |
egyéb fürdőmedence |
köz-terület |
oldalkert* |
hátsókert* |
Állattartó épület család önellá-tására |
Ki Ba
Ki Ny
Ki Br
H Se
H Ju
H Ke
H St
N L
N Sz |
1-200
1-5
1-2 |
5m
10m
0-5m |
15m
15m
15m |
10m
10m
10m |
5m
10m
5m |
15m
15m
15m |
10m
12m
12m |
6m
6m
6m |
Kislét-számú állattartó telep |
Ki Ba
Ki Ny
Ki Br
H Se
H Ju
H Ke
H St
N L
N Sz |
<500
<50
<2000
<100
<200
<200
<50
<30
<50 |
15m
25m
15m |
25m
25m
25m |
20m
20m
20m |
20m
25m
20m |
50m
50m
50m |
30m
50m
30m |
30m
50m
30m |
Nagylét-számú állattartó telep |
Ki Ba
Ki Ny
Ki Br
H Se
H Ju
H Ke
H St
N L
N Sz |
>500
>50
>2000
>100
>200
>200
>50
>30
>50 |
-
-
- |
-
-
- |
50m
50m
50m |
-
-
- |
1000m**
1000m**
1000m** |
Jelmagyarázat: Ki = kis haszonállat
Ba = baromfi Se = sertés St = strucc
Br = broiler Ke = kecske Sz = szarvasmarha
*Környezeti hatástanulmány alapján kell meghatározni
**Környezeti hatástanulmány alapján, tartástechnológiától függően 500 m-re csökkenthető.
A 2/2008. (II.15.) Ör. 2. számú melléklet
Műemléki védelem alatt álló épület:
1. Református templom (KÖH törzsszáma: 445.; címe: Fő u. 15. sz., 25. Hrsz.)
Műemléki környezet: 24. hrsz., 26. hrsz,. 27. hrsz., 55. hrsz., 57. hrsz.
Helyi védelemben részesült építmények:
2. gazdasági épület Fő u. 26. Hrsz.: 39.
3. gazdasági épület Fő u. 25. Hrsz.: 38.
4. gazdasági épület Fő u. 35. Hrsz.: 50.
5. volt iskola, gazdasági épület Fő u. 37. Hrsz.: 52.
6. lakóház és gazdasági épület Fő u. 11. Hrsz.: 22/1.
7. lakóépület Fő u. 10. Hrsz.: 21.
8. lakóépület Fő u. 1. Hrsz.: 10/2.
9. lakóépület Fő u. 51. Hrsz.: 70/2.
10. üzlet Fő u. 50. Hrsz.: 70/1.
11. kastély Molványhíd Hrsz.: 339.
12. lakóépület Molványhíd Hrsz.: 328.
13. Bós Lídia és családja sírhelye temető Hrsz.: 063/1.
A 2/2008. (II.15.) Ör. 3. számú melléklet
Helyi védelemre növényzet:
1.) Öreg tölgy Fő utca Hrsz.: 1.
A 2/2008. (II.15.) Ör. 4. számú melléklet
Molvány közigazgatási területén található régészeti lelőhelyek listája
|
Helynév |
Elemzés (régészeti örökség) |
Helyrajzi számok |
01 |
Molvány
?
|
- A középkori (1255-től Milowan), a Hunyadi-kori (Malomfalu) és a törökkori (Molvánfal-va) falu. |
- |
02 |
Molvány
?
|
A középkori Keresztúr falu. |
- |
03 |
Molvány
Iskola
|
A falu legöregebb épülete (1736). |
- |