1. §² E rendelet célja, hogy az emberi egészség és környezet megóvása érdekében elősegítse a környezeti elemek védelmét és megállapítsa

2. § (1) A rendelet hatálya kiterjed

3. § E rendelet alkalmazásában:

(1) avar- és kerti növényi hulladék: falomb, nyesedék, egyéb növényi maradványok

(2) egyenértékű A-hangnyomásszint: a zajhatás A-súlyozó szűrővel értékelt hangnyomásszintjeinek a megítélési időre vonatkozó effektív értéke;

(3) fokozottan védendő övezet: a rendeltetése, illetve elhelyezkedése miatt fokozott védelmet igénylő (pl. egészségügyi, oktatási, művelődési és lakó) terület, a rendezési tervekben csendes övezetnek jelölt területek;

(4) közterületi hangosító berendezés: ide tartozik a közterületen, vagy annak az irányába működtetett bármilyen műszaki berendezés, amely a hallható hangtartományba eső hanghullámokat bocsát ki. (pl.: koncertek, zenés rendezvények nagyteljesítményű hangosító berendezései, járműveken elhelyezett hangosító berendezések, szócsövek használata, stb.)

(5) háztartási fűtési tevékenység: minden olyan 140 kW alatti egyedi fűtőberendezés üzemeltetése, amely egy, vagy több család mindennapi fűtési igényét szolgálja. Nem minősül háztartási tevékenységnek a távhőszolgáltatás;

(6) közterület: közhasználatra szolgáló minden olyan állami, vagy önkormányzati tulajdonban álló terület, amelyet a rendeltetésének megfelelően bárki használhat, ideértve a közterületnek közútként szolgáló és a magánterületnek a közforgalom számára a tulajdonos (használó) által megnyitott és kijelölt részét, továbbá az a magánterület, melyet azonos feltételekkel bárki használhat.

(7) megítélési idő: a zajterhelést okozó hatás értékelési időtartama. A megítélési idő nappali időszakban a legnagyobb mértékadó A-hangnyomásszintet adó, folyamatos 8 óra, éjszakai időszakban a legnagyobb mértékadó A-hangnyomásszintet adó folyamatos félóra;

(8) mobil üzemeltetés: a műsorszórás közben a hangosító berendezés változtatja a helyét;

(9) szabadtéri üzemeltetés: műsorszórás szabadtéren, vagy építmény helyiségében, jellemzően nyitott nyílászárók mellett;

(10) zajkibocsátási határérték (emisszió): a zajforrás által okozott zajnak a mérőfelületen megengedett legnagyobb értéke, melynek a mérőfelület minden pontján teljesülni kell;

(11) zajterhelés: a védendő helyen megvalósuló egyenértékű A-hangnyomásszint;

(12) zajterhelési határértéke (immisszió): a különböző környezeti zajforrásoktól származó együttes zajterhelés megengedett egyenértékű A-hangnyomásszintje a mérőfelületen (a védendő létesítmények előtt 2,0 m (MSZ.18150-1/98 immissziós zajjellemzők vizsgálata), valamint a védendő létesítmény belsejében (lakószoba) csukott nyílászárók mellett engedélyezett hangnyomásszint;

(13) zárttéri üzemeltetés: műsorszórás valamely építmény zárt helyiségében, jellemzően zárt nyílászárók mellett;

(14) zöldterület: a város belterületének azon növényzettel borított közhasználatú része – függetlenül annak növényzettel borított mértékétől -, melynek rendeltetése a közlekedési utak lehatárolása, az emberi környezet esztétikusabbá tétele.

4. §⁴⁵⁶ (1) Ünnepnapokon és vasárnapokon, valamint a május 1-től szeptember 30-ig tartó időszakban a város teljes közigazgatási területén tilos az avar, kerti és egyéb növényi hulladék égetése.

(2) Közterületen az avar és kerti hulladék égetése az év minden napján tilos.

(3) A város központi területén, azaz – Király utca mindkét oldala – Kalmár utca mindkét oldala- Magyar utca páros oldala 118. házszámtól délre eső ingatlanok – Garai utca páros oldala – Petőfi utca mindkét oldala- Huszti tér – Eötvös tér – Kórház utca- Kossuth tér – Liget utca – Tripammer utca nyugati oldala – Erdész utca mindkét oldala a Tripammer utcától nyugatra – Ady Endre utca páros oldala 80. számtól (3746 hrsz.) északra és páratlan oldala 83 számtól (3630 hrsz.) északra -Nagyváthy utca és Zárda utca mindkét oldala – Zrinyi Miklós utca mindkét oldala által határolt területen az avar, kerti és egyéb növényi hulladékot március 1-31. és október 1-31. napja között lehet égetni a hét első kettő munkanapján 08.00-18.00 óráig, emberi tartózkodás céljára szolgáló épülettől legalább 25 méteres távolságra. Az év többi napján tilos az égetés.

(4) Külterületen avart, kerti és növényi hulladékot az (1) bekezdésben foglalt tilalmi időszakok kivételével bármely munkanapon és munkaszüneti napon lehet égetni.

(5) A (3) bekezdésbe nem tartozó egyéb belterületi ingatlanokon az (1) bekezdésben írt tilalmi időszakok kivételével – a hét első két munkanapján 08.00 – 18.00 óráig lehet avart, kerti és növényi hulladékot égetni emberi tartózkodásra szolgáló épülettől legalább 25 méter távolságra.

(6) Az égetés befejeztével a tüzet el kell oltani, és a parázslást meg kell szüntetni.

(7) Az elégetendő avar és növényi hulladék nem tartalmazhat kommunális vagy ipari eredetű, illetve veszélyes hulladékot.

4/A. §⁷ A belterületi ingatlan tulajdonosa vagy használója az ingatlan rendszeres kaszálásáról gondoskodni köteles, legelső alkalommal legalább az adott év május 31. napjáig, második alkalommal augusztus 31. napjáig.

5. § (1) A 140 kW névleges bemenő hőteljesítmény alatti, egyedi fűtéssel rendelkező lakóházakban a megfelelően karbantartott tüzelőberendezésekben ipari,- kommunális- és veszélyes hulladékot elégetni tilos, csak az arra a berendezésre engedélyezett tüzelőanyagot szabad elégetni.

(2) Tilos a környezeti levegő bűzzel való terhelése.

(3) Minden 70 és 140 kW közötti névleges bemenő hőteljesítményű tüzelőberendezést üzemeltető a tárgyévet követően március 31–ig köteles a 1. számú melléklet szerinti nyomtatványon a tüzelőberendezés működéséről adatot szolgáltatni. A nyomtatványt Nagykanizsa Megyei Jogú Város polgármesterének kell benyújtani, illetékmentesen.

(4) A polgármester a benyújtott adatokat nyilvántartja.

6. § (1) A rendelet hatálya alá tartozó mobil hangosító berendezés alkalmankénti működtetése és/vagy élőzene szolgáltatásra a közterület használati engedélyre jogosult köteles engedélyt kérni. A működtetésre vonatkozó engedély kérelmet a polgármesterhez a műsorszórást végző üzemeltető a tevékenysége megkezdése előtt legalább 15 nappal, az arra rendszeresített nyomtatványon (2.sz. melléklet) kell benyújtania, mely illetékköteles. Ezen hatósági eljárásért az illetéktörvényben meghatározott mindenkori általános tételű eljárási illetéket kell megfizetni.

(2)⁸ A hangosító berendezések működtetésének engedélyét a polgármester adja ki, ezekről nyilvántartást vezet.

(3) A berendezés (létesítmény) tulajdonosa, üzemeltetője az alkalmankénti zajkibocsátással járó tevékenységét csak engedély birtokában kezdheti meg.

(4) Az előírt határérték betartását műszeres ellenőrző vizsgálattal szükség esetén a polgármester ellenőriztetheti.

(5) Az engedélyezési kérelemhez csatolni kell:

7. § (1) A város elválasztott csatornahálózattal (külön szennyvíz és csapadék) ellátott részein a szennyvízcsatornába csapadékvizet bevezetni tilos.

(2) A települési csatornahálózatba kommunálistól eltérő összetételű vagy technológiai szennyvíz csak külön engedély alapján vezethető.

(3) Természetes vagy mesterségesen kialakított felszíni vízfolyásokba, kutakba, illetve talajba tilos háztartási szilárd-, vagy folyékony hulladékot juttatni.

(4) Közterületen a gépjárművek mosása tilos.

(5) Természetes vagy mesterséges vizek partjától számított 20 m-en belül a gépjárművek mosása tilos.

(6) A zárt csapadékvíz-elvezető és szennyvízcsatornában, illetve nyílt árokban, vízfolyásokban a vizek elfolyását gátolni tilos.

(7) Csatorna közművel ellátott területeken az ingatlan tulajdonosok kötelesek arra rácsatlakozni, valamint a nem zárt, víz- és talajszennyezést okozó, szabálytalan kialakítású közműpótló berendezéseket megszüntetni. Azokon a helyeken, ahol újonnan került kiépítésre a csatornahálózat az ingatlan tulajdonosok a csatorna közmű üzembe-helyezésétől számított 6 hónapon belül kötelesek arra rácsatlakozni, valamint a szabálytalan kialakítású közműpótló berendezést felszámolni.

8. § (1) A közhasználatú zöldterületeken lévő növényzet és felszerelési tárgyak megóvását az önkormányzat közterület felügyelőkkel biztosítja. A zöldterületet nem rendeltetésszerűen használók kötelesek a felügyelők felhívásának vagy figyelmeztetésének haladéktalanul eleget tenni.

(2) A város parkjait rendeltetésüknek megfelelően, általában időbeli korlátozás nélkül bárki jogosult használni, amennyiben jogszabály nem rendelkezik másképpen.

(3) A játszóterek felszerelését a hatodik életévüket be nem töltött gyermekek kizárólag felnőtt személy felügyelete és felelőssége mellett használhatják.

(4) A 6. életévüket betöltött, de a 16. életévüket még el nem ért gyermekek, illetőleg fiatalkorúak a játszóterek felszerelését a szülők felügyelete nélkül is, de a szülők felelőssége mellett jogosultak használni.

(5) Zöldterületen, parkerdőben hulladékot csak az erre a célra felállított hulladékgyűjtő tartályokba szabad elhelyezni. Ezek területén a hulladék más módon való elhelyezése tilos.

(6) Zöldterületeken haszonállatokat áthajtani vagy legeltetni tilos.

(7) Fogatos járművel, gépjárművel és segédmotoros kerékpárral a zöldterületnek csupán a járműforgalom részére biztosított útjain szabad közlekedni.

(8)¹⁶

(9) A parkerdőben, zöldterületeken a madarak pusztítása, begyűjtése, a madárfészkek fosztogatása, valamint lőfegyver, légpuska, illetőleg a madarak irtására alkalmas egyéb eszközök használata tilos. Kivételt képeznek ez alól az önkormányzat által szervezett formában elvégeztetett kártevők irtása.

(10) Zöldterületen tilos a virágok szedése; fák, bokrok, cserjék gallyazása, rongálása; az ott lekaszált fű vagy összegyűjtött lomb, egyéb faanyag összegyűjtése és eltulajdonítása, ezen tevékenységek végzése. E tilalom megszegése kártérítési kötelezettséggel is jár.

(11)¹⁷ Ingatlanok, épületek és egyéb bérlemények előtti járdaszakasz, zöldsáv és mellette húzódó nyílt árok, kapubejárat, valamint annak műtárgyai tisztántartásáról az ingatlan telekhatárától számított 5 m távolságban az ingatlan tulajdonosa (kezelője, bérlője, haszonélvezője) köteles gondoskodni. A takarítás során összegyűlt szemetet és söpredéket tilos a zöldsávon elhelyezni, illetve az útra söpörni. A tisztántartási kötelezettség téli időszakban kiterjed az ingatlan telekhatárától 10 m távolságon belül lévő járda síkosságmentesítésére és hóeltakarítására.

(12) Ahol az ingatlan előtt nincs kiépített járdaszakasz, de szilárd burkolattal ellátott közlekedésre alkalmas terület van, ott 1,5 m széles területsávot kell járdaszakasznak tekinteni és gondozni.

(13) Ahol a járda nem az épület mellett húzódik, vagy a járda és az úttest között 5,0 m-nél nem szélesebb zöldsáv is van, ott a zöldsáv és járda tisztántartása is az ingatlantulajdonos kötelessége.

(14) A gondozatlan járdaterület, zöldterület, vízelvezető árok megtisztítását – szabálysértési eljárás megindítása mellett – a közterületek gondozásával megbízott gazdasági társaság (kht.) az ingatlantulajdonos költségére elvégeztetheti.

(15) Közös tulajdon (kezelés) esetén a takarítási, helyreállítási kötelezettség a tulajdonosokat – eltérő megállapodás hiányában egyetemlegesen – terheli.

(16) A vasúti pályaudvar, az autóbusz pályaudvar és megálló (végállomások), továbbá a taxiállomások területének a tisztántartása az azt használó járművek üzemeltetőinek a kötelessége.

(17)¹⁸ Az önkormányzat a közterületek tisztán tartásával és az ott keletkezett települési szilárd hulladékkal kapcsolatos közszolgáltatási feladatait a feladat ellátására közhasznúsági szerződéssel rendelkező 100 %-os tulajdonában álló VIA Kanizsa Nonprofit Zrt. útján, az érintett tulajdonosok e rendeletben és a zöldfelület-gazdálkodás helyi szabályairól szóló önkormányzati rendeletben meghatározott kötelezettségeit figyelembe véve végzi.

(17a)¹⁹ A VIA Kanizsa Nonprofit Zrt. a (17) bekezdés szerinti tevékenysége körében – a közhasznúsági szerződésében foglaltak betartásával – különösen az alábbi feladatok ellátására kötelezett:

(18) A közterületek szükséges takarítását naponta, kellő körültekintéssel, a járókelők zavarása nélkül kell végezni. Ha a járda napközben beszennyeződik, úgy szükség szerint többször is fel kell takarítani.

(19)²⁰ A hótól, jégtől síkossá vált járdát, gyalogjárót, lépcsőt a hóesést, valamint a fagyást követően a lehető leghamarabb meg kell tisztítani. A tisztítást úgy kell végezni, hogy a biztonságos gyalogos közlekedést lehetővé tegye. Csúszásmentesítésre olyan szóróanyagot kell használni, mely a közlekedés biztonságát és a fás szárú növények egészségét nem veszélyezteti (homok, fűrészpor, hamu és ezek keveréke).

(20) A letakarított havat a járda szélén úgy kell összegyűjteni, hogy a járdaszakasz legalább 70% -a, szélesebb járdaszakasz esetében legalább 1,5 m legyen járható.

(21) A gyalogos– és közúti forgalom zavartalanságának biztosítása érdekében hórakást tilos elhelyezni:

9. §²¹ (1) Nagykanizsa Megyei Jogú Város Önkormányzata Önkormányzati Környezetvédelmi Keretet (továbbiakban: Keret) működtet.

(2) A Keret célja az önkormányzat környezetvédelmi feladatai megoldásának elősegítése. Ezen belül

10. §²² A környezetvédelmi törvény által meghatározott kereteken belül az önkormányzati keret bevételei:

11. §²⁴ (1) A Keretet kizárólag a város környezetvédelmi problémáinak megoldására lehet

12. §²⁶ (1) A Keretből támogatást éves felhasználási terv és pályázat alapján kaphat olyan természetes és jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, aki Nagykanizsa városban végez a Keret céljaival egybeeső tevékenységet.

(2) Pályázati célra a Keret költségvetésének 20%-a használható fel.

(3) A pályáztatás rendjét a kezelést végző bizottság határozza meg.

(4) A Keret kezelésével, működésével kapcsolatos költségeket a Keretből kell finanszírozni.

13. §²⁸ (1) Az önkormányzat bejelentés alapján vagy hivatalból végzi a település közigazgatási területén belül található közterületeken elhagyott hulladék felderítését.

(2) Az elhagyott hulladék felderítése az önkormányzat városüzemeltetési és köztisztasági feladatkört ellátó gazdasági társaságai, valamint a közterület-felügyeleti feladatkört ellátó költségvetési szerve útján történik.

(3) Az elhagyott hulladék felderítője helyszíni szemle keretében meghatározza a hulladék pontos helyét, mennyiségét, típusát, jellegét és amennyiben lehetséges, a hulladék tulajdonosát vagy korábbi birtokosát.

(4) Ha a közterületen elhagyott hulladék tulajdonosa azonosítható, vele szemben az esetleges jegyzői hatáskörbe tartozó hatósági eljárást meg kell indítani vagy kezdeményezni kell a más hatóság hatáskörébe tartozó eljárás megindítását.

(5) Amennyiben a közterületen elhagyott hulladék tulajdonosa a hulladék kezelését és ártalmatlanítását követően, vagy az erre irányuló eljárás során válik ismertté és az eljárás költségeit az önkormányzat, önkormányzati szerv, önkormányzati intézmény vagy önkormányzati tulajdonú gazdasági társaság viselte, úgy az addig felmerült költségeket a hulladék tulajdonosával szemben érvényesíteni kell.

(6) Amennyiben az elhagyott hulladék pontos helyének beazonosítását követően megállapítható, hogy a hulladék magántulajdonban álló ingatlanon található, úgy az elhagyott hulladék felderítője az ingatlantulajdonos egyidejű írásbeli értesítése mellett a rendelkezésére álló adatok megküldésével eljárást kezdeményez a területileg illetékes hulladékgazdálkodási hatóságnál az elhagyott hulladék felszámolása érdekében. Amennyiben hulladék felderítője az önkormányzat városüzemeltetési vagy köztisztasági feladatkört ellátó gazdasági társasága, úgy az ingatlantulajdonos értesítését kezdeményezi a Polgármesteri Hivatalnál.

(7) Amennyiben az elhagyott hulladék állami vagy önkormányzati tulajdonban levő ingatlanon található, a felderítő a hulladékról szóló törvénynek a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény (a továbbiakban: Nvtv.) hatálya alá tartozó ingatlan esetében alkalmazandó rendelkezésének megfelelően jár el.

(8) A (7) bekezdésben meghatározott esetben az elhagyott hulladék elszállítására az Nvtv. 11. §-a szerint kötelezett személy a költségvetésében e célra elkülönített összeg terhére teljesíti az elszállítási kötelezettségét.

(9) A közterület-felügyeleti feladatkört ellátó költségvetési szerv a település közigazgatási területén belül található közterületeken elhagyott hulladék fellelésének helyszíneiről nyilvántartást vezet és az engedély nélküli hulladék-elhelyezéssel leginkább érintett helyszíneket rendszeresen ellenőrzi.

14. § E rendelet 2008. Február 15. Napján lép hatályba. Egyidejűleg Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlésének 31/2002. (VI.6.) számú rendelete, az 58/2002. (IX.11.), 32/2003. (V.28.) számú rendeletek, és a 44/2005. (X.4.) számú rendelet 5. §-a e rendelet hatálybalépésének napján hatályát veszti.

15. §²⁹ E rendelet a belső piaci szolgáltatásokról szóló az Európai Parlament és a Tanács 2006/123/EK irányelvének való megfelelést szolgálja.