1. § (1) A rendelet célja, hogy a település területén a helyi viszonyok figyelembevételével biztosítsa az elhunytakat megillető jogot, a végtisztesség megadása, az emberhez méltó temetés garantálása érdekében szabályozza a temető működési rendjét, a temetés lebonyolításának zavartalanságát.

(2) A tisztességes temetéshez való jog bármely megkülönböztetésre tekintet nélkül mindenkit megillet.

(3) A temetőben egyházi vagy polgári gyászszertartás szerint történhet temetés.

(4) Az elhunytakat eltemetni csak temetési helyen szabad. Az elhamvasztott halottak maradványait tartalmazó urnákat – a 21. § (2) bekezdésben foglalt kivételtől eltekintve – ugyancsak temetőben szabad elhelyezni.

2. § (1) Jelen rendelet hatálya Szilvásvárad község közigazgatási területén működő köztemetőre – ideértve a jövőben létesülő temető(ke)t is –, valamint az ezek fenntartásával és a temetkezésekkel kapcsolatos tevékenységekre és azok folytatóira terjed ki.

(2) Szilvásvárad Község közigazgatási területén – jelen rendelet megalkotásakor működő temető: Szilvásvárad 858/71. és 858/72. hrsz. alatti ingatlanon található köztemető.

(3) Új temetőt létesíteni csak a Tr. ezzel kapcsolatos szabályainak betartásával lehet.

3. § (1) Az Önkormányzat, mint a temető tulajdonosa köteles a temető fenntartásáról, üzemeltetéséről saját maga, vagy szerződés alapján valamely gazdálkodó szervezet útján gondoskodni.

(2) Amennyiben a jelen rendelet hatályba lépését követően valamely más szervezet temetőt létesít, úgy a temető fenntartásával, üzemeltetésével járó feladatokról a temető tulajdonosa köteles gondoskodni.

4. § A temető fenntartásával és üzemeltetésével kapcsolatos feladatok ellátását a jegyző a Ttv.-ben biztosított jogkörében eljárva ellenőrzi.

5. § (1) A temető üzemeltetéséről az önkormányzat közvetlenül, Hivatala útján gondoskodik.

(2) A temető fenntartása és üzemeltetése érdekében temetőgondnokot kell alkalmazni. A temetőgondnok feladata különösen: a jogszabályban előírt nyilvántartások folyamatos, naprakész vezetése, a ravatalozó takarítása.

(3) A szakszerű üzemeltetéssel a képviselő-testület az ilyen jellegű tevékenységre jogosult szolgáltató szervezetet megbízhatja. Az erre vonatkozó döntést követően azonban gondoskodni kell e rendelet felülvizsgálatáról és szükség szerinti módosításáról.

(4) A feladat-ellátásához szükséges pénzügyi fedezetet a képviselő-testület az önkormányzat éves költségvetésében biztosítja.

6. § (1) A köztemető mindenkori üzemeltetője az üzemeltetés során köteles gondoskodni a jogszabályban meghatározott feladatok teljesítéséről.

(2) A temető körbekerítetlen, lehetőség szerint azonban biztosítani kell, hogy a temető átjárás céljára ne szolgáljon.

(3) A mindenkori üzemeltető köteles együttműködni a temetkezésben érintett más szolgáltatókkal, illetve hatóságokkal.

7. § (1) A köztemető területe – ideértve a parcellákat és sírhelyeket is – és létesítményei feletti rendelkezési jog még ideiglenesen sem adható át, használatukra bérleti szerződés sem köthető.

(2) A köztemető korlátozott használatú közterületnek minősül.

(3) Köztemető fenntartására irányuló tevékenységet csak a köztemető üzemeltetője végezhet. Amennyiben az üzemeltető nem az önkormányzat, úgy az üzemeltetés során az üzemeltető az önkormányzat megbízásából jár el, képviseli érdekeit, együttműködik más szolgáltatókkal, illetve hatóságokkal.

(4) A mindenkori üzemeltető temetkezési szolgáltató tevékenységet nem végezhet. Biztosítani kell, hogy az egyéb temetkezési szolgáltatók azonos eséllyel vállalkozhassanak.

(5) A temetőben elhelyezett sírok, síremlékek, tárgyak tekintetében őrzési, illetve kártérítési felelősség sem az önkormányzatot, sem más üzemeltetőt nem terhel.

8. § Az üzemeltetőt a temetkezésekkel kapcsolatos tevékenysége ellátásáért (nyilvántartás vezetése, sírkijelölés, felügyelet stb.), valamint a létesítmények és eszközök biztosításáért – a szolgáltatást igénybe vevőktől – díjazás nem illeti meg.

9. § (1) A köztemető üzemeltetője a temető rendjére vonatkozó szabályok kialakítása során az alábbiak betartásával köteles eljárni:

10. § (1) A köztemetőben végzendő minden munkát – kivéve a sírok gondozást – be kell jelenteni a temető üzemeltetőjének.

(2) Sírok kiásását, betemetését és az ezzel járó egyéb munkákat a temető üzemeltetőjével egyeztetett módon a hozzátartozók, megbízott személy, illetve temetkezési vállalkozó is végezheti.

(3) A köztemetőben szakipari munkát végző vállalkozók kötelesek a temető üzemeltetőjének megfizetni az általuk felhasznált energia használati díját, továbbá építőipari anyag tárolása esetén az egyébként fizetendő közterület-foglalási díjat.

(4) A temetői munkákat úgy kell elvégezni, hogy az ne sértsen kegyeleti érdekeket, ne járjon károkozással.

11. § A köztemető belső kialakításának rendjét, az egyes parcellák felhasználási módját, idejét temetőrendezési tervben kell meghatározni. A terv térképet (vázrajzot) is tartalmaz, amelyen a temető egyes területei beazonosíthatóak. A tervet a Képviselő-testület hagyja jóvá. A temető térképét a temető bejárata mellett ki kell függeszteni, a változásokat azon legalább évente át kell vezetni.

12. § (1) Temetni, illetőleg az elhamvasztottak maradványait tartalmazó urnákat elhelyezni csak temetkezés céljára kijelölt helyen szabad.

(2) Temetkezésre használt hely:

13. § (1) A temetési helyek méretei:

14. § (1) Temetni hagyományos módon (koporsós temetés), vagy hamvasztásos módon (a hamvak urnába helyezésével vagy szétszórásával) lehet.

(2) A halott szállítás, a temetések, az újra temetések, a sír- és urnanyitások során be kell tartani a Tr. vonatkozó rendelkezéseit.

(3) Az elhaltakat általában – az elhalálozás ideje szerinti sorrendben – a következő sírokba kell temetni, kivéve a kettős sírhelyeket és sírboltokat. Indokolt esetben a temető üzemeltetője eltérően is rendelkezhet. Lezárt sírhelytáblában lévő sírboltokba, vagy családi (kettős) sírhelyekben a tábla lezárása után is szabad temetni.

15. § (1) Síremléket csak a nyilvántartási könyvbe bejegyzett eltemettető, vagy az általa felhatalmazott személy állíthat, vagy távolíthat el.

(2) A síremléket szilárd alapra kell helyezni. A síremlék nem foglalhat el a sírhelynél nagyobb területet. A felállítandó síremlék tervét a temető üzemeltetőjének be kell mutatni. Kegyeletet, vagy közízlést, sértő síremléket felállítani tilos.

(3) A temetőben felállított síremléket lebontani, áthelyezni, azzal rendelkezni csak a temető üzemeltetőjének történő előzetes bejelentés után, annak rendelkezései szerint szabad.

(4) A temetési helyek megjelölésekor a Tr. erre vonatkozó szabályai szerint kell eljárni.

16. § (1) A temetési hely feletti rendelkezési jogosultságot, annak megváltásával lehet megszerezni.

(2) A sírhelyek használata a megváltástól számítva 25 évre szól (Rátemetés esetén az utolsó koporsós rátemetés napjától számított 25 év).

(3) A sírbolt (kripta) használata a kriptába történt utolsó temetés után 60 év elteltével jár le, ezt követően a temető tulajdonosa rendelkezik a kriptával.

17. § (1) A temetési helyek használatáért megváltási díjat kell fizetni. A díjakat az Önkormányzat házipénztárába kell befizetni a temetést megelőzően. A fizetendő díjtételeket a rendelet 1. számú melléklete tartalmazza.

(2) A megváltási díjat az első megváltás alkalmával a temettető, vagy az általa megbízott, az újra váltáskor a sír felett rendelkező hozzátartozó köteles megfizetni. A díjakat minden esetben a temetést, kihantolást, rátemetést megelőzően kell megfizetni.

(3) Ha a kettős sírnál az első temetés napjától számított 25 éven belül újabb temetés nem történik, a használati jog megszűnik, kivéve, ha az arra jogosult a használati jogot ismételten megváltja.

(4) Ha a sírhely nem váltható meg újra, de a hozzátartozó – a használati idő lejárta előtt – a holttest maradványokat (hamvakat) a kiürítéskor ugyanabban a temetőben, vagy másik köztemetőben lévő új sírba helyezi el, az új sírhely megváltási díja az eredeti sírhely megváltási árának időarányos összegével csökken.

(5) A rokoni háttér nélküli, elhagyott, 25 éve gondozatlan sírok esetében a sírhelyeket újra lehet értékesíteni, ha az üzemeltető hat hónap időtartamon belül legalább kétszer országos és helyi lapban, valamint a temetőben jól látható helyen ezzel kapcsolatos hirdetményt tesz közzé és a sírokat nem váltja meg újra senki.

18. § (1) A temetési helyek magánforgalomban adás-vétel tárgyát nem képezhetik.

(2) Ha a temetési hely felett rendelkezni jogosult bejelenti, hogy a temetési helyet nem kívánja igénybe venni, úgy a használati díj időarányos részét – a visszatérítéskor érvényben lévő díjtételek alapul vételével – vissza kell téríteni. A megváltott, de fel nem használt temetési helyről érvényesen csak a köztemető üzemeltetőjénél tett nyilatkozattal lehet lemondani.

19. § (1) A sírbolt, illetve a sírbolthely feletti rendelkezési jogot a sírbolt létesítője, örököse, vagy az a személy gyakorolhatja, akinek jogosultságát a sírboltkönyvbe, illetve a nyilvántartásba bejegyezték. A sírbolt létesítőjének azt kell tekinteni, aki a használati díjat befizette és e minőségben a sírboltkönyvbe bejegyeztette.

(2) Arra nézve, hogy valamely sírboltba mely személyeket temethetnek az (1) bekezdésben meghatározott személyeknek a rendelkezései az irányadóak. Ha a rendelkezésre jogosult erről – e minőségének a sírboltkönyvbe történő bejegyzésekor – nem rendelkezett, az üzemeltető felhívja a sírboltba eltemethető személyek pótlólagos bejelentésére. Ha a felhívásra, a rendelkezésre jogosult személy három hónapon belül nem intézkedik, a sírboltba házastársa, az élettársa, az egyenes ági rokonai és azok házastársai, valamint azok oldalági rokonai és azok házastársai temethetőek el.

(3) Amennyiben a temetés az előző bekezdésben foglaltak alapján történik, és azt később a rendelkezni jogosult kifogásolja, sem a temető tulajdonosa, sem üzemeltetője kártérítéssel nem tartozik.

(4) Magántulajdonban álló sírbolt, magánkézből értékesíthető, a temető üzemeltetőjének értesítése és az alábbi kegyeleti szempontok betartása mellett:

20. § (1) A temetkezési tevékenységet (temetkezési szolgáltatásokat) a település területén csak a cégbíróságon bejegyzett vállalkozó, vagy vállalkozói igazolvánnyal rendelkező egyéni vállalkozó (a továbbiakban: temetkezési vállalkozó) végezheti.

(2) A temetkezési vállalkozók kötelesek együttműködni a szolgáltatás zavartalan lebonyolítása érdekében a temető mindenkori üzemeltetőjével, az illetékes hatóságokkal, más szolgáltatókkal és érdekeltekkel. Az együttműködés területeit, szabályait, a vállalkozó által nyújtott szolgáltatások körét célszerű megállapodásban rögzítni.

(3) A temetkezési szolgáltatások körébe tartozik különösen: a temetésfelvétel, a helyi és távolsági halott szállítás, az elhunyt temetésre való előkészítése (a halott öltöztetése, koporsóba helyezése), a temetéshez szükséges kellékekkel való ellátása, a ravatalozás, a sírgödör kialakítása, a búcsúztatás, a sírba helyezés, a sír betemetése (a halott elhantolása), a hamvasztás, az urnaelhelyezés, az urnakiadás, a hamvak szórása, a sírnyitás, az exhumálás és az újratemetés.

(4) A temetkezési vállalkozóknak olyan magatartást kell tanúsítaniuk és üzletpolitikát kialakítaniuk, hogy a megrendelők igényét – adottságaiktól, lehetőségeiktől függően – teljes körűen kielégíthessék. Ennek érdekében:

21. § (1) A temetési szertartást a hozzátartozók kivételesen – a polgármester engedélyével – végezhetik el.

(2) Az elhamvasztott halottak maradványait tartalmazó urna kivételesen a temetésről, elhamvasztásról gondoskodó személy részére kiadható, az átvétel igazolása, illetőleg e körülménynek a nyilvántartásba való feljegyzése mellett.

22. § A temető fenntartása érdekében a temettető, illetve a temető létesítményeit igénybe vevő vállalkozó a 2. számú melléklet szerinti temető-használati díjat köteles fizetni. A díjakat az Önkormányzat házipénztárába kell befizetni a használatot megelőzően.

23. § (1) A köztemető mindenkori üzemeltetője a jogszabályi előírásoknak megfelelő, állapotfelmérésen és kitűzésen alapuló nyilvántartást köteles vezetni.

24. § (1) A temetői nyilvántartásokba az eltemettető(k) és a temetési hely felett rendelkezni jogosult személy(ek) betekinthet(nek), részükre a köztemető üzemeltetője ingyenesen adatszolgáltatást köteles nyújtani, továbbá felvilágosítást adni az elhunyt személyek temetkezési helye felől érdeklődőknek.

(2) A temetői nyilvántartásokat a temető fennállásáig meg kell őrizni. Azt követően azokat át kell adni a területileg illetékes levéltárnak.

26. § A jelen rendeletben nem szabályozott kérdésekben a temetőkről és a temetkezésről szóló 1999. évi XLIII. törvény, valamint a végrehajtására kiadott 145/1999.(X.1.) Korm. rendelet rendelkezései az irányadóak.

27. § (1) Ez a rendelet Szilvásvárad 858/71. alatti ingatlanon található működő temető önkormányzati tulajdonba kerülésének napján lép hatályba. Hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti Szilvásvárad község Önkormányzatának a temető és temetkezések rendjéről, üzemeltetéséről szóló 13/2004.(IX.29.) számú rendelete.

(2) A sírhely megváltási díjtételek új sírhely esetében a rendelet hatálybalépésének napjától, rátemetés esetén a rátemetés napjától hatályosak.

(3) Az e rendelet 11. § (1) bekezdésében foglalt temetőrendezési tervet, térképet (vázrajzot), amelyen a temető egyes területei beazonosíthatóak, a temető sírhelytáblák szerinti felosztását legkésőbb 2009. július 31. napjáig kell elkészíteni és jóváhagyás céljából a Képviselő-testület elé terjeszteni.

(4) A (3) bekezdésben meghatározott kötelezettségek teljesítését követően