Budapest Főváros X. kerület Kőbányai Önkormányzat Képviselő-testületének 22/2008. (V. 23.) önkormányzati rendelete
a Budapest X. kerület, Gyömrői út - kerülethatár - Ferihegyi repülőtérre vezető út által határolt terület Kerületi Építési Szabályzatának és Szabályozási Tervének jóváhagyásáról
Hatályos: 2008. 06. 01- 2022. 06. 29Budapest Főváros X. kerület Kőbányai Önkormányzat Képviselő-testületének 22/2008. (V. 23.) önkormányzati rendelete
a Budapest X. kerület, Gyömrői út - kerülethatár - Ferihegyi repülőtérre vezető út által határolt terület Kerületi Építési Szabályzatának és Szabályozási Tervének jóváhagyásáról1
Budapest Főváros X. kerület Kőbányai Önkormányzat Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 16. § (1) bekezdés, valamint az épített környezet alakításáról és védelméről szóló, módosított 1997. évi LXXVIII. tv. 7. § (3) bekezdés c) pontjában foglaltak alapján az alábbi rendeletet alkotja.
A rendelet hatálya és alkalmazása
1. § (1) A rendelet területi hatálya a Budapest X. kerület, Gyömrői út - kerülethatár - Ferihegyi repülőtérre vezető út által határolt területre terjed ki.
(2) Jelen előírások a mellékelt Szabályozási Tervvel együtt érvényesek.
(3) Jelen rendelet 1. számú függeléke az előírásokhoz tartozó, a rendelet jóváhagyásakor hatályos törvények, rendeletek jegyzéke.
(4) A rendelet hatálya alá tartozó területen (továbbiakban: terv területe) területet felhasználni, építési telket, építési területet kialakítani, meglévő épület rendeltetését megváltoztatni, építési tevékenységet folytatni, valamint ilyen célra hatósági engedélyt kiadni csak az Országos Településrendezési és Építési Követelményekről szóló módosított 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet (továbbiakban: OTÉK), a Fővárosi Szabályozási Kerettervről szóló 46/1998. (X. 15.) Főv. Kgy. rendelet (továbbiakban: FSZKT), a Budapesti Városrendezési és Építési Keretszabályzatról szóló 47/1998. (X. 15.) Főv. Kgy. rendelet (továbbiakban: BVKSZ), a Fővárosi településrendezési eszközök összhangjához szükséges követelményekről szóló 48/1998. (X. 15.) Főv. Kgy. rendelet és az általános érvényű rendelkezéseknek, hatósági előírásoknak és szabványoknak, illetve jelen rendelet előírásaiban és a Szabályozási Terven foglaltaknak megfelelően szabad.
A szabályozás elemei
2. § (1) A Szabályozási Terv kötelező elemei az alábbiak:
3. § (1) Az 1. § (1) bekezdésében lehatárolt terület beépítésre szánt és beépítésre nem szánt területekre tagozódik.
(2) A beépítésre szánt területek az FSZKT szerint az alábbi keretövezetbe tartoznak:
a) M - munkahelyi terület
b) KV-TB - tömegközlekedési bázisterületek
(3) A beépítésre nem szánt területek az FSZKT szerint célzott területfelhasználási módú területekbe tartoznak:
a) KL-K:
BEÉPÍTÉSRE SZÁNT TERÜLETEK
Építési övezetek
4. § (1) Az M keretövezetbe tartozó területre meghatározott építési övezetek:
Általános előírások
5. § (1) A jelen rendeletben előírt elő -, oldal - és hátsókertek által határolt építési helyen kívül eső épületen illetve épületrészen az építésügyi hatósági engedélyhez kötött építési tevékenységhez elvi építési engedélyt kell kérni.
(2) Jelen rendeletben előírt maximális építménymagasságot meghaladó épületen az építésügyi hatósági engedélyhez kötött hasznos alapterületet növelő építési tevékenység kizárólag a jelenleg meglévő épülettömege horizontális bővítésével lehetséges.
(3) Az építési engedélyezési eljáráshoz kötött építési tevékenység esetén az építési engedélyezési terv mellékletéül az épületek közterületről (Gyömrői út, Ferihegyi repülőtérre vezető út) látható homlokzatairól színezési tervet kell csatolni.
Az M-X/SZ építési övezet előírásai
6. § (1) Az építési övezetben elhelyezhető épületek rendeltetésére vonatkozó előírások:
a) védőtávolságot nem igénylő üzemi jellegű tevékenységhez, raktározáshoz szükséges építmények,
b) kutatás, fejlesztés építményei,
c) irodai épületek és intézményi épületek, bemutatótermek, szolgáltató épület, szálláshely-szolgáltató épület.
(2) A Szabályozási Terven alkalmazott jelölés:
M-X/SZ |
SZ |
30% |
45% |
1,8 m2/m2 |
4,0-16,0 m* |
8000 m2 |
25% |
||
* Az építési övezetben megengedett maximum építménymagasság műtárgyak esetében túlléphető, maximum 30,0 m építménymagasság megtartásával |
||||
KV-TB-X/SZ jelű építési övezet előírásai
7. § (1) A KV-TB keretövezetbe tartozó területre meghatározott építési övezet:
KV-TB-X/SZ |
SZ |
30% |
45% |
1,8 m2/m2 |
4,0-16,0 m* |
K |
10% |
||
* Az építési övezetben megengedett maximum építménymagasság műtárgyak esetében túlléphető, maximum 30,0 m építménymagasság megtartásával |
||||
BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLETEK
KL-KT-X jelű övezet előírásai
8. § (1) A BVKSZ 51. §-a szerint a KL-KT közlekedési célú közterületek nyomvonal jellegű jelentős közlekedési építmények elhelyezésére szolgálnak.
Közlekedési területek
9. § (1) Az ingatlanokon elhelyezett funkciókhoz szükséges parkolókat telken belül kell elhelyezni, térszín alatti garázsokban és/vagy térszín feletti parkolókban.
(2) Az építési övezetekben saját tulajdonú tehergépjárművek esetén azok telken belüli elhelyezéséről gondoskodni kell.
(3) A tervezett létesítmények megközelítési lehetőségeit a forgalombiztonsági követelmények figyelembevételével kell megtervezni.
Közterületek
10. § (1) A közterületeket rendeltetésének megfelelő célra bárki szabadon használhatja, azonban a használat mások hasonló célú jogait nem korlátozhatja.
(2) A közterület rendeltetéstől eltérő használatához a tulajdonos önkormányzat hozzájárulása szükséges.
(3) Amennyiben a rendeltetéstől eltérő használat építési tevékenységgel összefügg, a tulajdonosi hozzájáruláson túl az építési hatóság engedélyét is be kell szerezni.
(4) A közterületeken az önálló reklámhordozó közül csak max. 1,0 m átmérőjű hirdetőoszlop, valamint 1,0 m2 felületű reklám-, cég-, vagy címtábla elhelyezése megengedett.
(5) Közterületen az alábbi építmények helyezhetők el:
a) utcabútorok,
b) közlekedési építmények,
c) közvilágítási, közlekedésirányítási, távközlési, postai műtárgy, geodéziai jel,
d) a (4) bekezdés figyelembe vételével önálló reklámhordozó
helyezhető el.
Közműhálózatok
11. § (1) A rendelet 1. § (1) bekezdésében lehatárolt területen új épület(ek)et, építményrészt elhelyezni, vagy meglévő épületet átalakítani, bővíteni, korszerűsíteni, illetve rendeltetési módját megváltoztatni csak teljesen közművesített telken lehet.
(2) Közcsatornába kizárólag a felszíni vizek minősége védelmének és a csapadékvizekre a szennyező anyagok kibocsátásaira vonatkozó határértékekről és alkalmazásuk egyes szabályairól szóló (1. sz. függelék 1-2.) előírásainak megfelelő szennyvíz vezethető. Amennyiben ez nem teljesülne, a csatornára való csatlakozás előtt előkezelőt kell létesíteni.
(3) A közcsatornába (egyesített, illetve csapadék-vízcsatorna) és/vagy csapadékvíz elvezető árokba vezetett csapadék-vizekkel szembeni minőségi követelményeket a felszíni vizekről szóló (1. sz. függelék 1.) rendelet alapján kell meghatározni.
(4) Elválasztott rendszerű szennyvízcsatornába csapadékvíz nem vezethető.
(5) Vízvételi hellyel ellátott létesítményt csak a csatorna hálózathoz csatlakoztatva szabad elhelyezni.
(6) Az újonnan létesítendő közművezetékeket térszín alatt kell elhelyezni. A közművezetékek térszín alatti elhelyezkedését az érvényes a közművezetékek térszín alatti elhelyezkedéséről szóló (1. sz. függelék 3-5.) szabvány és rendelet tartalmazza.
(7) Az ingatlanok csapadékvizének elvezetéséről, a telek teljes területének víztelenítéséről a telkek tulajdonosai kötelesek gondoskodni.
(8) A közterületen építendő vízi közművekre valamint az esetlegesen beépítésre kerülő előtisztító berendezésekre a Közép-Duna-völgyi Vízügyi Felügyelőségtől vízjogi létesítési engedélyt kell kérni.
(9) Az elektronikus hírközlésről szóló törvény (1. sz. függelék 6.) foglalt közműfeltételek biztosítása kötelező.
(10) A közcsatornába vezetett szennyvíz minősége nem haladhatja meg a vízszennyező anyagok kibocsátásaira vonatkozó határértékekről és alkalmazásuk egyes szabályairól szóló (1. sz. függelék 2.) rendelet 4. számú mellékletében az egyéb befogadóba való közvetett bevezetés esetére előírt határértékeket.
(11) A tervezési területen kiépítendő közművek tervezésekor, a csatornahálózatra való csatlakozás előtt a közműszolgáltatók elvi nyilatkozatát, tájékoztatását meg kell kérni.
Tűzvédelem
12. § (1) A telekalakítás során keletkező ingatlanok számára a szükséges oltóvíz mennyiséget biztosítani kell.
(2) Új építmény elhelyezésénél az OTÉK 36. § szerint meghatározott építmények közötti legkisebb távolság betartandó.
(3) Meglévő, illetve új építményre vonatkozó építésügyi hatósági engedély köteles munkálatok esetén a tűzvédelmi hatósággal szükséges egyeztetni.
(4) A szükséges oltóvíz mennyiséget az Országos Tűzvédelmi szabályzat (1. sz. függelék 7.) előírása értelmében föld feletti tűzcsapokról kell biztosítani. Parkolókat tervezni kizárólag ezen előírások figyelembevételével szabad.
(5) Az Országos Tűzvédelmi szabályzat (1. sz. függelék 7.) szerint a területen valamennyi közterületen lévő tűzcsap helyét „D” jelű tűzcsapot jelző táblával kell megjelölni és az oltóvíz-szerzési helyek megközelíthetőségét biztosítani kell.
(6) A tűzcsapok telepítési helyét a hivatásos önkormányzati tűzoltósággal egyeztetni kell.
(7) A tűzoltóság vonulása és működése céljára - ha arról jogszabály ill. nemzeti szabvány másként nem rendelkezik - az építményhez olyan utat, illetőleg területet kell biztosítani, amely alkalmas a tűzoltó gépjárművek nem rendszeres közlekedésére és működtetésére.
Kulturális örökség védelem
13. § A területen tervezett földmunkákat (bontás, magas- és mélyépítés, közművesítés) csak régészeti szakfelügyelet mellett lehet elvégezni. A szakfelügyelet során próba- vagy megelőző feltárásra is sor kerülhet. A régészeti szakfeladatok elvégzésére a Budapesti Történeti Múzeum jogosult a beruházó költségére (örökségvédelmi törvény 19. § (3) pontja). A megelőző feltárásra a kulturális örökség védelméről szóló hatályos (1. sz. függelék 8.) törvény, valamint a régészeti lelőhelyek feltárásának, illetve a régészeti lelőhely, lelet megtalálója anyagi elismerésének részletes szabályairól szóló hatályos (1. sz. függelék 9.) rendelet szerinti szerződést kell kötnie a beruházónak a Budapesti Történeti Múzeummal.
Zöldfelületek
14. § (1) Az 1. § (1) bekezdésben lehatárolt területen lévő fát kivágni csak a Polgármesteri Hivatalnál beszerzett fakivágási engedéllyel lehet.
(2) Az építés miatt engedély alapján kivágott fa pótlásáról helyi rendelet szerint kell gondoskodni.
(3) Minden 10 gépjárműnél nagyobb befogadóképességű felszíni várakozó- (parkoló) helyet fásítani kell. A fásítást minden megkezdett 4 db várakozó- (parkoló-) hely után egy darab, nagy lombkoronát növelő, környezettűrő, túlkoros fa telepítésével kell megoldani.
(4) Az építési telkek be nem épített és közlekedésre igénybe nem vett részét aktív zöldfelületként kell kialakítani és fenntartani, az építési övezetekben meghatározott zöldfelületi minimum értékek betartása mellett. Az út- és parkolófelület gyeprács, zöldbeton, stb. alkalmazása mellett sem számítható be a zöldfelületbe.
(5) A zöldfelületek kialakítása során nagyobbrészt honos fajokat kell használni, a zöldfelületeket többszintűen, intenzíven kell kialakítani.
(6) 10 000 m2 telekméret felett a kötelező zöldfelület egy részét a telekhatár mentén - az előkert kivételével - minimum 10,0 m szélességben egybefüggően háromszintes növényállománnyal kell kialakítani és fenntartani.
Környezetvédelem
Talaj- és felszín alatti vízminőség védelem
15. § (1) A földtani közeget és a felszín alatti vizeket érintő építési tevékenység esetén az építési engedélyezési eljárásba a Közép-Duna-völgyi Vízügyi Igazgatóságot és a Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőséget szakhatóságként be kell vonni.
(2) A konkrét vízjogi engedélyezési tervek készítése során a Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi Felügyelőséggel szükséges egyeztetni.
(3) Térburkolatról elvezetendő szennyezett csapadékvíz csak előtisztítást (olajfogó) követően vezethető csatornába, illetve (egyéb lehetséges megoldás híján) szikkasztó övárokba. A be és kivezetések helyén mintavételre alkalmas helye(ke)t kell kialakítani.
(4) Terület feltöltések esetén a feltöltés talajmechanikai tulajdonságai mellett a feltöltött anyag szennyezettségét is meg kell vizsgálni.
(5) A területen a bontások, tereprendezések és építkezések során a kitermelt talaj minőségét meg kell vizsgálni. A vizsgálati eredmények alapján dönthető el a kitermelt talaj elhelyezésének módja, illetve az, hogy szükség van-e kármentesítésre.
(6) A felszín alatti vizek védelme érdekében a területen potenciálisan szennyezési veszélyt jelentő tevékenység nem folytatható. A telepítendő tevékenységek a felszín alatti vizek védelméről szóló (1. sz. függelék 10.) rendelet előírásainak megfelelően kell eljárni.
(7) A területen tilos a szennyvízszikkasztás.
Zaj- és rezgés elleni védelem
Levegőminőség védelem
Hulladékkezelés
Telekalakítás
16. § (1) Telket alakítani csak úgy lehet, hogy az a terület rendeltetésének megfelelő, használatára alkalmas legyen, továbbá annak alakja, terjedelme, beépítettsége a Szabályozási Tervnek és a telekalakításról szóló (1. sz. függelék 20-21.) rendeletnek megfeleljen.
(2) Telekfelosztás
a) Amennyiben a telekfelosztás a telken fennálló építményt részekre osztja, a telekalakítás feltétele a telekalakításról szóló (1. sz. függelék 20.) rendelet szerint az építmény elbontása, áthelyezése, vagy önálló építménnyé történő átalakítása.
b) Telekfelosztást követően a kialakuló ingatlanokon, az önálló közműbekötések kialakításáig szolgalmi jogot illetve közmű-átvezetési szolgalmat kell biztosítani.
c) Telekfelosztáshoz a Fővárosi Tűzoltóparancsnokság egyedi hozzájárulása szükséges.
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
Hatálybalépés
17. § Jelen önkormányzati rendelet kihirdetés napját követő hónap 1-én lép hatályba.
Verbai Lajos |
dr. Neszteli István |
polgármester |
jegyző |
Melléklet a Budapest Főváros X. kerület Kőbányai Önkormányzat Képviselő-testületének 22/2008. (V. 23.) önkormányzati rendeletéhez
1. függelék a Budapest Főváros X. kerület Kőbányai Önkormányzat Képviselő-testületének 22/2008. (V. 23.) önkormányzati rendeletéhez
1. A felszíni vizek minősége védelmének szabályairól szóló 220/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet
2. A vízszennyező anyagok kibocsátásaira vonatkozó határértékekről és alkalmazásuk egyes szabályairól szóló 28/2004. (XII. 25.) KvVM rendelet
3. MSZ 7487/2-80 A közművezetékek térszín alatti elhelyezkedése c. szabvány
4. 123/1997. (VII. 18.) Korm. rendelet „a vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vízilétesítmények védelméről”
5. 122/2004. (X. 15.) GKM rendelet - a villamosmű biztonsági övezetéről
6. Az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvény
7. Az országos tűzvédelmi szabályzat kiadásáról szóló 9/2008. (II. 22.) BM rendelet
8. A kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény 22. § (3) bekezdése
9. A régészeti lelőhelyek feltárásának, illetve a régészeti lelőhely, lelet megtalálója anyagi elismerésének részletes szabályairól szóló 18/2001. (X. 18.) NKÖM rendelet 14. §
10. A felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet
11. A zaj és rezgésterhelési határértékek megállapításáról szóló 8/2002. (III. 22.) KöM-EüM együttes rendelet
12. A légszennyezettségi agglomerációk és zónák kijelöléséről szóló 4/2002. (X. 7.) KvVM rendelet szerint a terület légszennyezettség tekintetében az 1. sz. és a 2. sz. mellékletben foglaltak alapján agglomerációba van besorolva. A felosztás értelmezése a légszennyezettségi határértékekről, a helyhez kötött légszennyező pontforrások kibocsátási határértékeiről szóló 14/2001. (V. 9.) KöM-EüM-FVM együttes rendelet 4. sz. mellékletében, illetve a légszennyezettség és a helyhez kötött légszennyező források kibocsátásának vizsgálatával, ellenőrzésével, értékelésével kapcsolatos szabályokról szóló 17/2001. (VIII. 3.) KöM rendelet 1. és 2. sz. mellékletében található.
13. 21/2001. (II. 14.) Korm. rendelet a levegő védelmével kapcsolatos egyes szabályokról
14. A veszélyes hulladékkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeiről szóló 98/2001. (VI. 15.) Korm. rendelet
15. A hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény
16. Az építési és bontási hulladékok kezelésére „az építési és bontási hulladék kezelésének részletes szabályairól” szóló 45/2004. (VII. 26.) BM-KvVM együttes rendelet.
17. A keletkező hulladékok körét „a hulladékok jegyzékéről” szóló 16/2001. (VII. 18.) KöM rendelet 1. számú melléklete határozza meg.
18. A hulladékkal kapcsolatos nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségekről szóló 164/2003. (X. 18.) Korm. rendelet
19. A települési szilárd hulladék kezelésére szolgáló egyes létesítmények kialakításának és üzemeltetésének részletes műszaki szabályairól szóló 5/2002. (X. 29.) KvVM rendelet
20. A telekalakításról szóló 85/2000. (XI. 8.) FVM rendelet
21. az építésügyi hatósági eljárásokról, valamint a telekalakítási és az építészeti-műszaki dokumentációk tartalmáról szóló 37/2007. (XII. 13.) ÖTM rendelet
Az önkormányzati rendeletet a Budapest Főváros X. kerület Kőbányai Önkormányzat Képviselő-testületének 11/2022. (V. 31.) önkormányzati rendelete 33. §-a hatályon kívül helyezte 2022. június 30. napjával.
Beiktatta: Budapest Főváros X. kerület Kőbányai Önkormányzat Képviselő-testületének 30/2009. (IX. 25.) önkormányzati rendelete 1. §. Hatályos: 2009. IX. 25-től.