Érd Megyei Jogú Város Közgyűlése a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV törvény 16. § (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a gazdasági haszonállatok tartásáról az alábbi rendeletet alkotja:

I. RÉSZ

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

I. fejezet

A rendelet hatálya

1. § A rendelet hatálya Érd Megyei Jogú Város közigazgatási területén történő gazdasági haszonállatok tartására terjed ki.

2. § A rendelet hatálya azokra a természetes és jogi személyekre, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetekre terjed ki, akik e rendelet értelmében állattartóknak minősülnek.

II. fejezet

Értelmező rendelkezések

3. § E rendelet alkalmazásában:

a) Állattartó: az állat tulajdonosa, illetve aki az állatot vagy állatállományt felügyeli és gondozza.

b) Állattartás: olyan tevékenység, amely állati eredetű termék előállítására (hús, tej, gyapjú, tojás, méz stb.), sportcélok elérésére, kedvtelésre és egyéb hasznosítás megvalósítására történik. Magába foglalja a tenyésztést, szaporítást, végtermék előállítást.

Jelen rendelet alkalmazásában nem minősül állattartásnak:

a) az esetenként vásárolt, levágásra szánt, saját udvarban, zárt helyen tartott állat. Ennek függvényében nagy gazdasági haszonállat 1 db, kis gazdasági haszonállat 2 db, kisállat 10 db és baromfi 20 db tartható 10 napig. Ez idő alatt bejelentési kötelezettség és engedélykérés nem terheli az állattartót;

b) a szaporulat elválasztásig történő tartása,

c) az állatkiállításokon, ügyességi versenyeken, alkalmi, cirkuszi rendezvényeken, történő állattartás,

d) a veszélyes állatok tartása,

e) fegyveres erők és rendvédelmi szervek által történő állattartás,

f) egészségügyi- és kutató intézményekben kísérleti céllal tartott állattartás

g) ebek, macskák, valamint kedvtelésből tartott állatok tartása.

c) Állattartó épület: közvetlenül az állatok elhelyezésére, tartására, védelmére szolgáló létesítmény.

d) Veszélyes állat: a veszélyes állatokról és tartásuk engedélyezésének részletes szabályairól szóló 8/1999 (VIII. 13.) KöM-FVM-NKÖM-BM együttes rendeletének I. számú mellékletében meghatározott állatfajok.

e) Közterület: Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló törvény szerinti közterület.

f) Közös használatra szolgáló területek: mosókonyha, kapualj, lépcsőház, folyosó, függőfolyosó az épületben lévő lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek megközelítéséhez és rendeltetésszerű használatához szükséges mértékben, továbbá az épülethez tartozó udvarnak, kertnek a lakóközösség közös használatában álló része.

g) Gazdasági haszonállat:

ga) Nagy gazdasági haszonállat: szarvasmarha, ló, póniló, szamár, öszvér, bivaly;

gb) Kis gazdasági haszonállat: sertés, juh, kecske, strucc(emu);

gc) Kisállat: házinyúl, prémes állat;

gd) Baromfi: tyúk, gyöngytyúk, lúd, liba, kacsa, pulyka;

ge) Galamb;

gf) Méh.

h) Védőtávolság: az állattartásra szolgáló épületeknek meghatározott létesítményektől való, kötelező, minimális távolsága.

i) Vándoroltatás: a méhészetről szóló felsőbb szintű jogszabály szerinti tevékenység.

j) Közvetlen szomszéd: az állattartás helyéül szolgáló ingatlannal telekhatáros ingatlanon lakó szomszéd.

k) prémes állat: a 32/1999. (III.31) számú FVM. rendelet 9. számú mellékletének 1.2 pontja szerinti faj.

III. fejezet

A haszonállattartás általános szabályai

4. § Állattartás csak az építésügyi, környezetvédelmi, közegészségügyi, állategészségügyi, állatvédelmi jogszabályok betartásával, jelen rendelet előírásai szerint és az állattartással érintett közvetlen szomszédok nyugalmának szükségtelen zavarása (hang, zaj, bűz.) nélkül, közös használatra szolgáló területek tekintetében a felek megállapodásának hiányában pedig csak valamennyi tulajdonostárs írásos hozzájárulásával lehetséges.

5. § Gazdasági haszonállatot csak a tulajdonos(ok) és a haszonélvező hozzájárulása alapján lehet tartani.

6. § Minden állattartó köteles gondoskodni arról, hogy állattartása következtében mások jogai és jogos érdekei sérelmet ne szenvedjenek. Az állatok tartása az emberek és az állatok egészségét nem veszélyeztetheti, a lakókörnyezetet nem károsíthatja.

7. § Hatályon kívül helyezte az 5/2011. (I.28.) KGY. rendelet, 2011. február 15. napjával.

8. § Az állattartó köteles gondoskodni arról, hogy az általa tartott állat ne tudja elhagyni a tartási helyét, ne tudjon átjutni szomszédos ingatlanra, illetve kijutni közterületre.

9. § Hatályon kívül helyezte az 5/2011. (I.28.) KGY. rendelet, 2011. február 15. napjával.

10. § Hatályon kívül helyezte az 5/2011. (I.28.) KGY. rendelet, 2011. február 15. napjával.

11. § (1) Az állatok elhelyezésére szolgáló helyiségeknek, létesítményeknek könnyen tisztán tarthatónak, fertőtleníthetőnek kell lennie. Padlózatát zárt, szivárgásmentes burkolattal kell ellátni. A padozat lejtése biztosítsa a vizelet, a híg trágya és a technológiai víz zárt trágyagyűjtőbe való szivárgásmentes juttatását. 

(2) Az állatok elhelyezésére szolgáló helyiségeket, létesítményeket (istállókat, ólakat, ketreceket) a technológia alkalmazásának megfelelően kell takarítani, és ki kell hordani az állati almos trágyát.

(3) A trágya tárolását földbe, vagy föld fölé épített tárolóban kell végezni, vagy az Állategészségügyi hatóság által meghatározott módon. A trágyalé felfogására szivárgásmentes aknát kell létesíteni. A trágyalé elvezetését az állatok elhelyezésére szolgáló helyiségektől, létesítményektől a tárolóig zártan kell megoldani. A tároló beteltével az állattartó köteles a trágyát haladéktalanul elszállítani vagy elszállítatni, és ezt szükség esetén igazolni. A trágyát csak mezőgazdasági művelésű területen - ideértve a saját kiskertet is - lehet elhelyezni.

12. § E rendeletben szabályozott állattartási ügyekben - amennyiben magasabb szintű jogszabály alapján az eljárás nem tartozik más hatóság hatáskörébe - első fokon a Közgyűléstől átruházott hatáskörben Érd Megyei Jogú Város Polgármestere (továbbiakban: polgármester) másodfokon Érd Megyei Jogú Város Közgyűlése jár el.

13. § Ha az állattartó a rendelet szabályait megszegi a polgármester a 12. § figyelembevételével, az állattartást megtilthatja, vagy korlátozhatja. Amennyiben az eljárás során az állattartó személye nem azonosítható, az ingatlan tulajdonosa a kötelezett.

13/A. § Lakóházas övezetben az alábbiak szerint tartható gazdasági haszonállat:

a) 800m² alatti ingatlanon a rendelet 18. § a)-c) pontjaiban meghatározott fajú és darabszámú gazdasági haszonállat,

b) 800-1200 m² közötti ingatlanon 1 nagy gazdasági haszonállat vagy 4 kis gazdasági haszonállat vagy 49 kisállat vagy 100 baromfi vagy 50 galamb,

c) 1200-1500 m² közötti ingatlanon 2 nagy gazdasági haszonállat vagy 8 kis gazdasági haszonállat vagy 49 kisállat vagy 100 baromfi vagy 50 galamb,

d) 1500-3000 m² közötti ingatlanon 5 nagy gazdasági haszonállat vagy 14 kis gazdasági haszonállat és emellett 49 kisállat vagy 100 baromfi vagy 50 galamb,

e) a 3000 m² alapterületet meghaladó ingatlanon 10 nagy gazdasági haszonállat vagy 20 kis gazdasági haszonállat és emellett 49 kisállat vagy 100 baromfi vagy 50 galamb.”

14. § Két kisállat kivételével, gazdasági haszonállatot tartani kizárólag lakóépületen kívül, állattartó épületben, jelen rendelet 1. számú mellékletében meghatározott védőtávolságok és a 2. számú mellékletben megállapított férőhely igény betartása mellett lehet.

15. § Gazdasági haszonállatot közterületen tartani, legeltetni, illetve kiengedni tilos. Közös udvarba, kertbe, gyümölcsösbe kiengedni, ott legeltetni, csak a tulajdonos(társ) és a bérlő-, lakó társak hozzájárulásával szabad.

16. § (1) Az állattartás megtiltása esetén az állattartó köteles a határozat jogerőre emelkedésétől számított:

a)Nagy gazdasági haszonállat, 10 db feletti, kis gazdasági haszonállat, 100 db feletti, egyéb állat, valamint 10-nél több méhcsalád esetén: 60 napon belül

b)Egyéb esetben: 30 napon belül a határozatban foglaltakat végrehajtani.

(2) Amennyiben a polgármester határozatát az állattartó önként nem hajtja végre, a polgármester, az állattartó költségére elrendelheti az állat elszállítását, szükség esetén kényszerértékesítését.

17. § Hatályon kívül helyezte az 5/2011. (I.28.) KGY. rendelet, 2011. február 15. napjával.

II. RÉSZ

A HASZONÁLLATTARTÁS KÜLÖNÖS SZABÁLYAI

I. Fejezet

Bejelentési kötelezettség alá tartozó állattartás szabályai

18. § Bejelentési kötelezettség terheli az állattartót:

a) Kisállat esetén: 10 db állat tartásáig;

b) Baromfi esetén: 50 db állat tartásáig;

c) Galamb esetén: 50 db állat tartásáig;

d) Külterületen való állattartás esetén.

19. § Hatályon kívül helyezte az 5/2011. (I.28.) KGY. rendelet, 2011. február 15. napjával.

II. fejezet

Galambtartás különös szabályai

20. § (1) Érd Megyei Jogú Város lakóházas övezetében galambokat napi egy alkalommal lehet röptetni, versenyidőszakban (áprilistól októberig) napi két alkalommal. 

(2) Az állattartó köteles lakóházas övezetben az általa tartott galambok - a napi röptetés idejének és a versenyfelkészítő időszak és a verseny kivételével - zárt elhelyezéséről gondoskodni. Ennek be nem tartása esetén, a galambtartás megtiltható.

III. fejezet

Méhtartás különös szabályai

21. § Hatályon kívül helyezte az 5/2011. (I.28.) KGY. rendelet, 2011. február 15. napjával.

22. § Hatályon kívül helyezte az 5/2011. (I.28.) KGY. rendelet, 2011. február 15. napjával.

23. § Hatályon kívül helyezte az 5/2011. (I.28.) KGY. rendelet, 2011. február 15. napjával.

24. § Lakóházas övezetben vándoroltatási időszakban 10 méhcsalád tartható.

24/A. § A méhek tartására egyebekben a méhészetről szóló felsőbb szintű jogszabály rendelkezései az irányadóak.

IV. fejezet

Prémes állatok tartásának különös szabályai

24/B. § (1) Prémes állatot tartani csak a település külterületén, bejelentési kötelezettség teljesítése mellett szabad.

(2) A prémes állatok tartására egyebekben a 32/1999. (III.31) számú FVM. rendelet vonatkozó  rendelkezései az irányadóak.

V. fejezet

Állattartási engedélyhez kötött állattartás szabályai

25. § (1) Nagy és kis gazdasági haszonállat esetén, valamint minden olyan egyéb gazdasági haszonállat esetén, amikor az állatállomány darabszáma túllépi a rendelet 18. § a)-c) pontjaiban meghatározott darabszámot, az állattartónak állattartási engedélyt kell kérnie az erre rendszeresített nyomtatványon. A kérelemhez mellékelni kell az ingatlan használatának jogcímét (saját tulajdon, bérlet stb.) igazoló iratot, valamint a tulajdonos(társ), illetve a haszonélvező hozzájáruló nyilatkozatát.

(2) A gazdasági haszonállat tartását - felsőbb szintű jogszabály szerinti nagy létszámú állattartó telep létesítésének kivételével - a polgármester engedélyezi.

(3) Hatályon kívül helyezte a 16/2010. (II.26.) KGY. rendelet, kihirdetése napjával.

(4) Engedélyköteles gazdasági haszonállattartás csak a közvetlen szomszédok előzetes írásbeli hozzájárulása alapján engedélyezhető.

26. § Hatályon kívül helyezte az 5/2011. (I.28.) KGY. rendelet, 2011. február 15. napjával.

27. § Állattartási engedélyhez kötött állattartás esetén engedély hiányában az állattartást meg kell tiltani.

28. § Amennyiben az állattartási engedéllyel rendelkező állattartó állattartása során nem tartja be az állattartási engedélyben, illetve a jelen rendeletben foglaltakat, az engedélyt vissza kell vonni.

29. § Hatályon kívül helyezte az 5/2011. (I.28.) KGY. rendelet, 2011. február 15. napjával.

III. RÉSZ

⁵TILTOTT, KIRÍVÓAN KÖZÖSSÉGELLENES MAGATARTÁS

30. § Hatályon kívül helyezte a 60/2012. (XII.19.) önkormányzati rendelet.

IV. RÉSZ

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

31. § (1) A rendelet 2008. július 1-jén lép hatályba.

(2) E rendelet szabályait a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.

(3) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti az állatok tartásáról szóló 16/2001. (V.28.) ÖK. rendelet 1. §-a, 2. §-a, 3. §-a, 4. §-a, 5. §-a, 6. §-a, 7. §-a, 8. §-a, 9, §-a, 10 §-a, 25. §-a, 26. §-a, 27. §-a, 28. §-a, 29. §-a, 30. §-a, 31, §-a, 32. §-a, 33. §-a, 34. §-a.

2.számú melléklet

Az állatok férőhely igénye:

-Ló, öszvér:                                                    5 m²/db.

-Tehén, bivaly, hízó- és növendék marha:         5 m²/db.

-Hízósertés:                                                    1 m²/db.

-Ellető kutrica (anyakoca):                                4,5 m²/db.

-Anyajuh, kecske:                                            0,8 m²/db.

-Hízójuh:                                                         0,6 m²/db.

-Tojótyúk: mélyalmon                                       0,2 m²/db.      

                        ketrecben                                      0,45 m²/db minimum

-Hízóbaromfi (csirke):                                       0,07 m²/db.

-Strucc:      külső kifutó 3 egyedre                     250 m²

-                  belső hely                                     6 m²/db.

-Nyúl:                                                               0,2 m²/db.