(módosításokkal egységes szerkezetben)

Budapest Főváros IV. kerület Újpest Önkormányzat (a továbbiakban: Önkormányzat) Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 16. §-ának (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a piacok és a vásárcsarnokok létesítéséről és működésük rendjéről a következő önkormányzati rendeletet alkotja:

I. Fejezet

Általános rendelkezések

A rendelet hatálya

1. §

(1) E rendelet hatálya

   a)     az Önkormányzat,

   b)     az Önkormányzat tulajdonában álló gazdasági társaság, és

   c)     a b) pont szerinti gazdasági társaság 100%-os tulajdonában álló gazdasági társaság

 által létesített és fenntartott (üzemeltetett) piacokra és vásárcsarnokokra (a továbbiakban együtt: piac) terjed ki.

(2) E rendelet hatálya kiterjed az (1) bekezdésben meghatározottak által rendezett vásárokra is. Ezen vásárokra megfelelően alkalmazni kell a piacokra vonatkozó szabályokat.

     (3) Jelen rendelet hatálya kiterjed minden olyan természetes személyre, egyéni vállalkozóra, őstermelőre, egyéni cégre, jogi személyre és jogi személyiség nélküli szervezetre (a jelen rendelet alkalmazásában továbbiakban együtt: kereskedő), aki/amely a piacon bármilyen értékesítő vagy szolgáltató tevékenységet folytat.

            (4) Jelen rendelet hatálya kiterjed továbbá a piacon vásárló, illetve a piac területén tartózkodó minden személyre.

A piac létesítése

2. §

A  piac  létesítéséről,  helyéről, típusáról  és megszüntetéséről - a település-fejlesztési és –rendezési előírások, valamint a vonatkozó egyéb jogszabályok  keretei között - a Képviselő-testület dönt.           

A piac üzemeltetése

3. §

Az e rendelet hatálya alá tartozó piacok fenntartásával és üzemeltetésével kapcsolatos feladatok ellátásával a Képviselő-testület az Újpesti Piac és Vásárcsarnok Korlátolt Felelősségű Társaságot bízza meg (a továbbiakban: üzemeltető).

4. §

1. Az üzemeltető feladata:

• az árusítóhelyek kijelölése;
• az árusítás zavartalanságának biztosítása;
• a piaci rend fenntartása, folyamatos ellenőrzése;

   d)                 a vonatkozó közegészségügyi, élelmiszer-higiéniai, növény- és állat-egészségügyi, a munkavédelmi, a tűzvédelmi, valamint az egyéb hatósági előírások betartása, betartatása;

   e)                 az üzemeltetéssel kapcsolatos egyéb feladatok ellátása.

     (2) Az üzemeltető feladata érvényt szerezni a vonatkozó jogszabályok által meghatározott előírásoknak és tilalmaknak.

     (3) Az üzemeltető köteles a piac rendjét, a forgalomba hozott termékeket, valamint a piacokra és az árusításra vonatkozó jogszabályok, hatósági határozatok és egyéb rendelkezések megtartását folyamatosan ellenőrizni, megsértésük esetén a szükséges intézkedéseket megtenni, illetőleg eljárást kezdeményezni.

            (4) Az üzemeltető köteles elősegíteni az ellenőrzésre jogosult hatóságok tevékenységét.

A piaci árusítás általános szabályai

5. §

(1) A piacon az erre vonatkozó jogszabályi rendelkezések és hatósági előírások megtartásával áru- és termékértékesítés, továbbá vendéglátó-ipari, kölcsönző, megőrző, mutatványos, valamint helyben végezhető szolgáltató és javítóipari tevékenység folytatható.

            (2) A piacok típusait, a piacon forgalomba nem hozható (tilalmazott) áruk körét, valamint a korlátozottan forgalmazható áruk körét és ezen áruk forgalmazásának korlátait a vonatkozó jogszabályok határozzák meg.

6. §

(1) A piacon csak az árusíthat, aki a vonatkozó jogszabályokban meghatározott feltételeknek és követelményeknek megfelel, továbbá a szükséges hatósági engedélyekkel rendelkezik.

            (2) A piaci árusítás során meg kell tartani az árusítóhelyre, az árusítást végző személyre és az árusított termékekre, állatokra vonatkozó kereskedelmi, közegészségügyi, állat- és növény-egészségügyi, köztisztasági előírásokat, valamint az egyéb hatóságok előírásait.

7. §

(1) A piac területén vendéglátó-ipari tevékenység – amennyiben annak keretében alkoholtartalmú italokat is forgalmaznak - csak a Polgármester előzetes hozzájárulása esetében folytatható. Az ilyen vendéglátó-ipari tevékenység folytatásához szükséges üzlethelyiség vagy terület bérbeadása előtt be kell szerezni a Polgármester hozzájárulását.                           (2)       A piac területére kerékpárt és élő állatot bevinni tilos. Ez a tilalom nem vonatkozik a vakvezető és a rohamjelző kutyára.”

II. Fejezet

A piac működési rendje

A nyitvatartási rend

8. §

(1) Az állandó jelleggel működő piac a munkaszüneti napok kivételével a hét minden napján nyitva tart. A munkaszüneti napokon kívül a piacot csak rendkívüli esemény miatt lehet zárva tartani.

(2) A napi nyitvatartási időt úgy kell meghatározni, hogy az igazodjon a vásárlók igényeihez. Az üzemeltető köteles gondoskodni a nyitvatartási rend folyamatos közzétételéről.

(3)

(4) A piacon lévő üzlethelyiségek bérlői, valamint a legalább hat hónapra szóló tartós helyfoglalási engedéllyel rendelkező kereskedők kötelesek az üzemeltetőnek bejelenteni a saját nyitvatartási idejüket, illetve annak módosítását. Amennyiben az üzlet nyitvatartási rendje a piac általános nyitvatartási rendjétől eltér, úgy azt az üzletben is ki kell függeszteni.

(5)       E § alkalmazásában munkaszüneti nap: január 1., március 15., húsvét vasárnap és hétfő, május 1., pünkösd vasárnap és hétfő, augusztus 20., október 23., november 1. és december 25-26.

A szakosított beosztás

9. §

(1) Az árusítóhelyek vonatkozásában az üzemeltető határozza meg, hogy a piac egyes területein milyen árucikkeket lehet árusítani (szakosított beosztás). Ennek során figyelembe kell venni a közegészségügyi előírásokat és a vásárlói igényeket, valamint a kialakult szokásokat is.

(2)       A piacon lévő üzlethelyiségek bérlői, valamint a tartós helyfoglalási  engedéllyel rendelkező kereskedők a korábban  meghatározott  (engedélyezett) tevékenységi  körüket  kizárólag a polgármester  előzetes írásbeli  hozzájárulásával  változtathatják meg.

(3) A piac élelmiszer árusítására kijelölt részein az árusítóhelyeket kizárólag élelmiszerek árusítására kell hasznosítani.

Hulladékkezelési szabályok

10. §

            (1) A kereskedő a tevékenysége során keletkezett hulladékot – ide nem értve a (2) bekezdés szerinti veszélyes hulladékot - az üzemeltető által erre kijelölt gyűjtőhelyen köteles elhelyezni. A hulladék elhelyezéséért a kereskedő mennyiségarányos térítési díjat köteles fizetni. A térítési díj mértékét az üzemeltető – a hulladékkezelés költségeinek és a keletkező hulladék mennyiségének figyelembe vételével – az üzemeltető határozza meg.

            (2) A kereskedő a tevékenysége során keletkezett veszélyes hulladék elszállításáról és ártalmatlanításáról a saját költségén maga köteles gondoskodni. Az erre vonatkozó megállapodást a kereskedő köteles bemutatni az üzemeltető részére.

            (3) Az üzemeltető a vásárlók részére a piac területén hulladékgyűjtő ládákat köteles elhelyezni.

            (4) Az összegyűjtött hulladék elszállításáról – ide nem értve a (2) bekezdés szerinti veszélyes hulladékot – az üzemeltető gondoskodik.

Az árusítóhelyek hasznosítása

11. §

A piacon lévő, üzlethelyiségnek nem minősülő árusítóhelyeket (a továbbiakban: árusítóhely) a kereskedőkkel kötött megállapodás (a továbbiakban: helyfoglalási engedély) útján kell hasznosítani.

12. §

            (1) Helyfoglalási engedély csak határozott időre adható. A helyfoglalási engedély fajtái:

   a)     napi helyfoglalási engedély;

   b)     tartós helyfoglalási engedély.

            (2) A napi helyfoglalási engedély – a benne meghatározott - egy árusítási napon jogosít árusításra. Napi helyfoglalási engedély az árusítás megkezdése előtt kérhető.

            (3) A tartós helyfoglalási engedély legrövidebb időtartama egy hónap, leghosszabb időtartama egy év lehet. A tartós helyfoglalási engedély időtartama – kérelemre – több alkalommal is meghosszabbítható. A tartós helyfoglalási engedély a benne meghatározott árusítási napokon jogosít árusításra. A tartós helyfoglalási engedélyt írásba kell foglalni.

(4) A tartós helyfoglalási engedély kiadását az árusítás megkezdése, illetve a már meglevő helyfoglalási engedély  időtartamának lejárta előtt legalább 3 munkanappal az üzemeltetőtől kell kérni.

            (5) A helyfoglalási engedély másra nem ruházható át.

13. §

     (1)       A piacon a kereskedők csak a helyfoglalási engedélyben meghatározott helyen és feltételekkel árusíthatnak.

     (2)       A kereskedő a helyfoglalási engedélyben meghatározott árusítóhelyet önkényesen nem változtathatja meg, a kijelölt helyen kívül nem árusíthat, ott árut illetve göngyöleget nem rakhat le.

(3) A tartós helyfoglalási engedély megújítása esetében a kereskedő részére – lehetőség szerint - továbbra is a korábbi árusítóhely használatát kell biztosítani..

     (4)       Ha valamely tevékenység folytatását jogszabály hatósági engedélyhez köti, a helyfoglalási engedély csak ennek bemutatását követően adható ki.

            (5) Az üzemeltető a kedvezőbb, gazdaságosabb helykihasználás érdekében a kijelölt árusítóhelyet megváltoztathatja. Ebben az esetben az új helynek kereskedelmi szempontból azonos értékűnek  kell lennie a korábbival.

14. §

     (1)       Az üzemeltető - a piac befogadóképességének határáig – az árusítóhelyeken mindazok számára köteles lehetővé tenni a piaci árusítást, akik részére azt a jogszabályok megengedik.

     (2)       A helyfoglalási engedély a nyitvatartási idő végéig jogosít árusításra.

     (3)       Napi helyfoglalás esetén a kereskedők a szakosított beosztásnak megfelelően, az érkezés sorrendjében helyezkedhetnek el. Ha a kereskedő az árusítóhelyet a nyitvatartási idő vége előtt végleges jelleggel elhagyja, azt az üzemeltető – több alkalommal is – másnak kiadhatja.

     (4)       Tartós helyfoglalási engedély esetén, amennyiben a kereskedő az árusítóhelyét reggel 8 óráig nem foglalja el, úgy azt az üzemeltető az adott napra másnak is kiadhatja.

A helypénzfizetési kötelezettség

15. §

Az árusítóhelyek használatáért helyfoglalási díjat (a továbbiakban: helypénz) kell fizetni.

16. §

(1) A helypénz mértékét a Gazdasági és Tulajdonosi Bizottság határozza meg. Ennek során az árusítóhelyek nagysága, piacon belüli elhelyezkedése, illetve más szempontok alapján differenciált díjtételek is megállapíthatóak.

(2) Valamely kereskedő vagy az árusítóhely sajátosságaira tekintettel – a Gazdasági és Tulajdonosi Bizottság eseti hozzájárulásával – az üzemeltető és a kereskedő az (1) bekezdés alapján meghatározottaktól eltérő mértékű helypénzben is megállapodhatnak.

17. §

     (1)       A helypénzt

   a)     napi helyfoglalás esetén az árusítóhely elfoglalásakor a helyszínen;

   b)     tartós helyfoglalás esetén az üzemeltetővel kötött megállapodásban foglalt  időpontban és módon (a helyfoglalás teljes időtartamára egy összegben vagy időszakosan részletekben)

kell megfizetni.

     (2)       A megfizetett helypénzről az üzemeltető megbízottja elismervényt köteles adni.

     (3)       Tartós helyfoglalás esetén felmondás esetében a helypénz a felmondási idő utolsó napjáig kell megfizetni. Nem kell helypénzt fizetni arra az időre, amíg a kereskedő az üzemeltető érdekkörében bekövetkezett okból nem tud árusítani.

     (4)       Ha az egy éves helyfoglalási engedéllyel rendelkező magánszemély kereskedő betegsége miatt három hónapot meghaladó ideig nem tud árusítani (szünetelés), úgy kérelmére az üzemeltető a helypénz arányos részének megfizetése alól – a Gazdasági és Tulajdonosi Bizottság előzetes hozzájárulásával - mentesítést adhat és a szünetelés idejére az árusítóhelyet más részére is használatba adhatja.

18. §

(1) Nem árusíthat a piacon az, aki a helypénzt felhívás ellenére sem fizeti meg.

     (2) A kereskedő a helyfoglalási engedélyt, illetőleg a helypénz megfizetéséről kapott elismervényt az árusítás teljes időtartama alatt köteles magánál tartani, és ellenőrzés alkalmával azt felmutatni.

(3) Aki a helypénz megfizetését az ellenőrzés során nem tudja igazolni, annak azt újra meg kell fizetnie.

19. §

Aki a helyfoglalási engedélyben foglaltakhoz képest nagyobb árusítóhelyet foglal el vagy az árusítóasztal felületét engedély nélkül megnöveli, pótdíjat köteles fizetni, amelynek mértéke a többlethasználattal érintett területre megállapítható helypénz háromszorosa.

A helyfoglalási engedély megszűnése

20. §

A helyfoglalási engedély megszűnik:

   a)     az abban foglalt időtartam lejártával;

   b)     felmondással.

21. §

     (1)       Ha a tartós helyfoglalási engedéllyel rendelkező kereskedő:

   a)     a helypénzt a megállapított időpontig nem fizeti meg;

   b)     az árusítás szabályait vagy a hulladékkezelési szabályokat  ismételten vagy súlyosan megszegi;

   c)     az árusítóhelyen az engedélytől eltérő tevékenységet folytat vagy a szükséges hatósági engedélyekkel, illetőleg a működéshez szükséges egyéb engedélyekkel nem rendelkezik, illetve

   d)     jogszabályban előírt vagy megállapodásban, működési szabályzatban rögzített egyéb kötelezettségét megszegi

 az üzemeltető a megállapodást (helyfoglalási engedélyt) azonnali hatállyal felmondja.

     (2)       Az üzemeltető a megállapodást (helyfoglalási engedélyt) azonnali hatállyal akkor is felmondja, ha a kereskedőt a piaci rend megsértésével vagy veszélyeztetésével, a piacon folytatott vállalkozásával, illetőleg a vásárlók megkárosításával összefüggésben elkövetett bűncselekmény elkövetéséért jogerősen elítélték vagy ilyen szabálysértés elkövetéséért két éven belül háromszor megbüntették.

     (3)       Az (1) bekezdés szerinti felmondásnak csak akkor van helye, ha az üzemeltető - a következményekre való figyelmeztetéssel - a kereskedőt előzőleg nyolc napos határidővel írásban felszólította a kötelezettsége teljesítésére.

            (4) A jelen § szerinti felmondás esetében az üzemeltető a kereskedő részére új helyfoglalási engedélyt a felmondástól számított egy éven belül nem adhat ki.

22. §

Ha az üzemeltető a megállapodás időtartamának lejárta előtt - a 21. §-ban foglalt esetek kivételével – a tartós helyfoglalási engedélyt felmondja, köteles a kereskedőnek megfelelő csere-árusítóhelyet biztosítani.

23. §

A kereskedő a tartós helyfoglalási engedélyt három munkanapos felmondási idővel bármikor felmondhatja.

24. §

(1) Amennyiben a kereskedő

   a)     a piaci rendet;

   b)     az árusítás szabályait;

   c)     a hulladékkezelési szabályokat, illetve

   d)     a vonatkozó közegészségügyi, élelmiszer-higiéniai, növény- és állat-egészségügyi, a munkavédelmi, a tűzvédelmi, valamint az egyéb hatósági előírásokat

súlyosan megszegi, az üzemeltető a helyfoglalási engedélyt a jogszerű állapot helyreállításáig felfüggeszti, illetve új engedély kiadását megtagadja.

            (2) Az üzemeltető  az (1) bekezdésben meghatározott szabályokat megszegő helyfoglalót a piac területéről - legfeljebb három hónapos időtartamra - kitilthatja.

25. §

A kereskedő a helyhasználat bármely okból történő megszűnése esetében az árusítóhelyet köteles kiürítve, tisztán, rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban az üzemeltetőnek átadni.

Az üzemeltető  kötelezettségei és az általa  nyújtott  külön szolgáltatások

26. §

            (1) A piac területén lévő utak és közös használatú helyiségek folyamatos tisztántartásáról az üzemeltető gondoskodik.

            (2) Az üzemeltető a piacon havonta egy alkalommal fertőtlenítő takarítást tart.

(3) Az üzemeltető a piacon évente két alkalommal (tavasszal és ősszel) nagytakarítást, illetve rovar- és rágcsálóirtást tart.

(4) A kereskedők az üzemeltető által végzett takarításokat – az üzemeltető által meghatározott módon – kötelesek elősegíteni.

            (5) Az árusítóhelyek és az üzlethelyiségek folyamatos tisztántartása a helyfoglalók, illetve a bérlők feladata. Ennek során be kell tartani az üzemeltető által meghatározott előírásokat.

27. §

(1) A helyfoglalók által fizetett helypénz magában foglalja:

   a)     a terület használatát;

   b)     a közhasznú vízvételi helyek használatát;

   c)     a térvilágítás díját, valamint a 100 w/h teljesítményt meg nem haladó elektromos készülékek – rendelkezésre álló csatlakozókon keresztül történő - használatához szükséges elektromos áram díját, és

   d)     a tartós helyfoglalási engedélyben meghatározott - az üzemeltető által nyújtott – esetleges további szolgáltatások igénybevételének díját.

     (2)       Az üzlethelyiségekben és pavilonokban a víz- és áramfogyasztás költségét a bérlőknek a felszerelt mérőórák szerint, ezek hiányában átalány formájában kell megfizetniük.

(3) A fertőtlenítés, valamint a rovar- és rágcsálóirtás költségeinek arányos részét az üzemeltető az üzlethelyiségek és a pavilonok bérlőire áthárítja.

28. §

(1) Az üzemeltető külön díjazás ellenében a kereskedelmi tevékenységet segítő egyéb szolgáltatásokat (pl. hűtés, eszközkölcsönzés, csomagmegőrzés, stb.) is nyújthat. Ezen szolgáltatások igénybevételének részletes feltételeit az üzemeltető határozza meg.

(2) Azok a kereskedők, akik a piac területén - az üzlethelyiségeken kívül -  állandó jelleggel göngyöleget, szállítókocsit vagy egyéb eszközt tartanak, kötelesek tárolási díjat fizetni.

(3) Az (1) bekezdésben meghatározott szolgáltatások díját, valamint a tárolási díjakat  a Gazdasági és Tulajdonosi Bizottság  határozza meg.

A piaci árusítási rend

29. §

     (1)       A kereskedő csak hitelesített mérleget használhat.

     (2)       Az üzemeltető köteles a piacon ellenőrző mérleget elhelyezni.

30. §

     (1)       Szakvizsgálatra szoruló árut (gomba, vágott állat, tejtermék, stb.) csak a szükséges engedélyek birtokában (vizsgálatot követően) lehet árusítani.

     (2)       Az üzemeltető a piac teljes nyitvatartási ideje alatt köteles gondoskodni gombavizsgáló szakellenőr folyamatos jelenlétéről.

31. §

A kereskedő köteles az általa árusított árucikkek egységárát a vásárlók számára jól látható helyen feltűntetni.

32. §

     (1)       Az üzemeltető jogosult ellenőrizni a piacra szállított, illetve az ott forgalomba hozott áruk minőségét és fogyaszthatóságát.

     (2)       Az üzemeltető indokolt esetben előírhatja az eladásra kínált áruk szakértői vizsgálatát, ebből a célból az áruból mintát vehet. Romlásra gyanús áru forgalomba hozatalát az üzemeltető a szakértői vizsgálat megtartásáig felfüggeszti.

     (3)       Az üzemeltető köteles a szakértői vizsgálat eredményétől függően a szükséges intézkedéseket megtenni (pl. áru forgalomba-hozatalának megtiltása, stb.).

     (4)       Az üzemeltető a jelen § szerinti intézkedéseiről jegyzőkönyvet köteles felvenni.

            (5) Az üzemeltető által a jelen § alapján elrendelt  szakértői vizsgálat költségeit

   a)     amennyiben annak eredménye alapján az áru nem hozható forgalomba, a kereskedő;

   b)     egyéb esetekben az üzemeltető

viseli.

33. §

     (1)       A piac területére romlott, romlásnak indult, illetve egyébként bűzt árasztó árut vagy anyagot bevinni vagy ott tárolni tilos.

(2) A romlásnak indult árut a kereskedő köteles az árusítóhelyről haladéktalanul eltávolítani. Amennyiben a kereskedő az eltávolítási kötelezettségének nem tesz eleget, úgy az üzemeltető köteles őt erre felszólítani. A felszólítás eredménytelensége esetén az eltávolításról az üzemeltető – a kereskedő költségére – gondoskodik.

     (3)       Az árusítóhelyet használaton kívüli göngyöleggel, illetve a piaci tevékenységet nem szolgáló egyéb eszközökkel elfoglalni tilos.

     (4)       A piacon elhelyezett áru, göngyöleg, egyéb eszköz megőrzése és kezelése, tárolása a kereskedő feladata. Az ezekben beállott károkért az üzemeltető csak akkor tartozik felelősséggel, ha feladatkörében jogellenesen járt el.

34. §

(1) Piaczáráskor a kereskedő köteles kiüríteni és elhagyni az elfoglalt árusítóhelyet. Az üzemeltető ez alól a tartós helyfoglalók esetében kivételt tehet.

            (2) Az árusítás befejezésekor a kereskedő köteles az árusítóhelyet kitisztítani.

35. §

     (1)       A kereskedő a jogszabályi előírásokon túlmenően köteles betartani az üzemeltető által előírt egyéb tisztasági előírásokat is (takarítás, fertőtlenítési-, rovar- és rágcsálóirtási kötelezettség, stb.).

     (2)       A kereskedő köteles az árusításhoz szükséges engedélyeket és kötelező nyilvántartásokat az árusítás teljes ideje alatt magánál tartani és ezeket felhívásra az ellenőrzést végzőnek bemutatni, illetőleg a szakértői vizsgálathoz szükséges árumintát ingyenesen rendelkezésre bocsátani.

36. §

            (1) x A piac területén az áruszállítás és –rakodás rendjét, a járművel való közlekedés rendjét, valamint a járművek várakozásának rendjét az üzemeltető állapítja meg.

     (2)       (hatályon kívül helyezve)

            (3) Az áruszállítást végző gépjárművek a piac közvetlen környezetében csak a rakodáshoz szükséges ideig várakozhatnak.

     (4)       (hatályon kívül helyezve)

     (5) A kereskedők kötelesek az üzemeltetőnek előzetesen bejelenteni a részükre rendszeresen árut szállító járművek rendszámát.

     (6)       A piac közlekedő útjait tilos eltorlaszolni.

37. §

Az üzemeltető a jogszabályi rendelkezéseken túlmenően egyéb  baleset-megelőzési  és  munkabiztonsági szabályokat is előírhat. A piac területén ezek betartása mindenki számára kötelező.

38. §

Az üzemeltető a piac teljes nyitvatartási ideje alatt köteles biztosítani a nyilvános illemhely használatát. Az illemhely használatáért díjat kell fizetni.

39. §

A kereskedő az üzemeltetőnek vagy bármely más személynek okozott károkért a polgári jog általános szabályai szerint felel.

40. §

A piac területén – a rájuk vonatkozó jogszabályok előírásai szerint – a közterület-felügyelők is intézkedhetnek.

III. Fejezet

A piacon lévő üzlethelyiségek bérletére és bérbeadására  vonatkozó különös szabályok

41. §

(1) A piac területén lévő üzlethelyiségeket és pavilonokat (a továbbiakban: együtt helyiség) az üzemeltető bérbeadás útján hasznosítja.

            (2) Az Önkormányzat tulajdonában álló piacon lévő helyiségek bérletére és bérbeadására - az e fejezetben foglalt eltérésekkel - a nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérletéről és bérbeadásának szabályairól szóló 26/2004. (X.07.) önkormányzati rendelet (a továbbiakban: Helyiségrendelet) előírásait kell alkalmazni.

42. §

A helyiséget kizárólag kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó-ipari vagy raktározási célra lehet bérbeadni.

43. §

A piac területére megállapított irányadó bérleti díjnál alacsonyabb összegű bérleti díjjal csak a Gazdasági és Tulajdonosi Bizottság jóváhagyásával lehet bérleti szerződést kötni.

44. §

A piacon lévő helyiségek vonatkozásában nem lehet alkalmazni a Helyiségrendelet 41. és 42. §-ainak rendelkezéseit.

IV. Fejezet

Vegyes és záró rendelkezések

Működési szabályzat

45. §

     (1)       A piac működésére vonatkozó, a jelen rendeletben nem szabályozott egyéb részletes szabályokat a piac Működési Szabályzata tartalmazza. A Működési Szabályzatot az üzemeltető javaslata alapján a Polgármester hagyja jóvá.

     (2)       A Működési Szabályzatban meg kell határozni különösen:

   a)     a piac nyitvatartási idejét;

   b)     a piac szakosított beosztását;

   c)     a helypénz és az egyéb szolgáltatási díjak megfizetésének szabályait;

   d)     az üzemeltető által nyújtott külön szolgáltatásokat és azok igénybevételének feltételeit, valamint az eszköztárolás szabályait;

   e)     az üzemeltető által előírt egyéb tisztasági, baleset-megelőzési és munkabiztonsági előírásokat (szabályokat);

   f)      az áruszállítás és a járművek közlekedésének rendjét, stb.

            (3) A piac rendjéről az üzemeltető jól látható helyen közzétett hirdetményben tájékoztatja a kereskedőket és a vásárlókat. A Működési Szabályzatot mindenki számára hozzáférhetővé kell tenni.

46. §

Az üzemeltető alkalmazottjai a tevékenységüket a kulturált ügyintézés szabályai szerint, megfelelő öltözetben kötelesek végezni.

Alkalmi (ünnepi) vásárok szervezése

47. §

     (1)       Az üzemeltető a piac közvetlen környezetében lévő közterületeken alkalmi és rendszeres vásárokat szervezhet.

     (2)       Az (1) bekezdés szerinti vásár területét, időtartamát a Gazdasági és Tulajdonosi Bizottság, egyéb feltételeit a Polgármester határozza meg. Ennek során tekintettel kell lenni a parkolási lehetőség megfelelő biztosítására is.

     (3)       Az (1) bekezdés szerinti vásáron az árusítási engedélyek kiadása és a területhasználati díjak beszedése az üzemeltető feladatát képezi.

Kereskedői fórum

48. §

(1) Az üzemeltető évente legalább egy alkalommal a kereskedők részére – előre meghirdetett időpontban – kereskedői fórumot szervez.

            (2) A kereskedői fórumon az üzemeltető ismerteti a piac működését érintő tervezett intézkedéseket.

Értelmező rendelkezések

49. §

Jelen rendelet alkalmazásában:

   a)     üzlethelyiség: más kereskedelmi egységektől elkülöníthető, külön zárható épületrész, illetve pavilon;

   b)     árusítóhely: üzlethelyiségnek nem minősülő, árusító vagy szolgáltató tevékenységre alkalmas hely (pl. árusító asztal).

Záró rendelkezések

50. §

(hatályon kívül helyezve)

51. §

(hatályon kívül helyezve)

52. §

(1) Jelen rendelet 2008. november 1. napján lép hatályba.

(2)            Jelen rendelet hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti a piacok és vásárcsarnokok létesítéséről és működéséről szóló – többször módosított – 22/1994. (IX.08.) számú önkormányzati rendelet.