(1) Jelen rendelet hatálya Vilyvitány község közigazgatási területére terjed ki.

(2) Az érvényességi területen belül építési tevékenységet folytatni, arra hatósági engedélyt adni, telket kialakítani, kötelezést előírni csak „A környezet védelmének általános szabályairól” szóló 1995. évi LIII. törvény, „Az épített környezet alakításáról és védelméről” szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (módosítva az 1999. CXV. törvénnyel) valamint az e törvény alapján meghatározott „Az országos településrendezési és építési követelményekről” szóló 253/1997. (XII. 20.) számú kormányrendelet (módosítva a 36/2002.(III. 7. számú kormányrendelettel), a továbbiakban OTÉK előírási, valamint a T-2 jelű külterületi Szabályozási Terv, a T-3 jelű belterületi Szabályozási Terv, és a jelen Helyi Építési Szabályzat előírásainak együttes figyelembevételével lehet.

A lakóterületeket és a vegyes területeket kivéve a beépítésre szánt területeket nem szükségszerűen kell belterületbe vonni. Amennyiben a területek nem kerülnek belterületbe vonásra, úgy beépítésre szánt területként kezelendők, ahol a Szabályozási Tervben és a HÉSZ-ben, meghatározott övezeti szabályozás érvényes.

(1) A rendelet hatálya alá eső területen építési használat szerint

a) beépítésre szánt területek

1. lakóterület, ezen belül

2. vegyes terület

3. üdülőterület

4. különleges terület, ezen belül

b) beépítésre nem szánt területek

1. közlekedési területek, ezen belül

2. zöldterületek, ezen belül

1. erőterület, ezen belül

2. mezőgazdasági területek, ezen belül

5. vízgazdálkodási terület V

(1) A Szabályozási Tervkötelező és irányadó elemeket tartalmaz.

(2) Kötelező szabályozási elemek:

(3) A szabályozási elemek az alábbiak szerint módosíthatók:

(1) Kertvárosias lakóterület (L_ke) OTÉK 13. §

1. Telkenként egylakós lakóépület.

2. A helyi lakosság ellátást szolgáló kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület.

3. Egyházi, oktatási, szociális, egészségügyi épület.

4. A terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró hatású kézműipari épület.

a) A kialakítandó legkisebb telekterület: 700 m².

b) Meglévő telekstruktúra esetén a beépíthető legkisebb telekterület:

c) Beépítési mód: - oldalhatáron álló.

d) A beépítettség legnagyobb mértéke: 30%

e) Megengedett legnagyobb építménymagasság: 4,5 m,

f) A beépítés feltétele a teljes közművesítettség.

g) Elő-, oldal- és hátsókert szabályozása:

Elő-, oldal és hátsókertek előírásai OTÉK 35. § és 36. § alapján kell meghatározni.

Meglévő beépítés esetén az előkertek megállapításánál az utcákban kialakult helyzet szerint kell dönteni.

h) A szennyvízhálózat kiépítéséig zárt szennyvíztároló létesíthető.

(2) Falusias lakóterület (L_f) OTÉK 14. §

A falusias lakóterületen elhelyezhetők:

- lakóépület, telkenként egy lakással,

- mező-, erdőgazd. (üzemi) építmény,

- kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület,

- szálláshely szolgáltató épület,

- kézműipari építmény (amely a lakóterületi funkciót nem zavarja).

Nem helyezhető el:

- helyi igazgatási, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület,

- sportépítmény

- üzemanyagtöltő állomás.

Lf

előírásai az alábbiak:

A kialakítható legkisebb telekterület: 900 m² ,illetve meglévő telekanyagság (K)

a) Beépítési mód - oldalhatáron áll

b) Az oldalhatáron álló építési övezetekben a 12,0 m-es telkek is beépíthetők, amennyiben az OTÉK-ban meghatározott oldalkert és tűzvédelmi távolság a szomszédos épülettől biztosítható.

c) A beépítettség legnagyobb mértéke: 30%

d) Megengedett legnagyobb építménymagasság: 4,5 m.

e) A beépítés feltétele a teljes közművesítettség.

f) Elő-, oldal- és hátsókert szabályozása:

g) Nagyobb mélységű telkeknél a beépítettség nagysága a telek 50 m-es mélységig értendő telekterületre vonatkozik.

h) A szennyvízhálózat kiépítéséig zárt szennyvíztároló létesíthető.

a) A kialakítandó legkisebb telekterület: 900m² ,illetve meglévő teleknagyság (K)

b) Beépítési mód: szabadon álló.

c) A beépítettség legnagyobb mértéke: 30%

d) Megengedett legnagyobb építménymagasság: 4,5 m.

e) A beépítés feltétele a teljes közművesítettség.

f) Elő-, oldal- és hátsókert szabályozása:

g) A szennyvízhálózat kiépítéséig zárt szennyvíztároló létesíthető

(3) Telekalakítási tervet kell készíteni:

(1) Településközpont vegyes területek:

a) Telekterület: meglévő, kialakult állapot.

b) Beépítési mód: szabadon álló (meglévő épületek)

c) Beépítettség legnagyobb mértéke: 30%

d) Megengedett legnagyobb építménymagasság: 4,5 m.

e) Beépítés feltétele: teljes közművesítettség.

f) Elő-, oldal- és hátsókertre vonatkozó előírásoknál az OTÉK 35. § és 36§-ai alapján az adottságok figyelembevételével.

a) Kialakítható legkisebb telekterület: 1000 m²

b) Beépítési mód szabadon álló

c) Beépítettség legnagyobb mértéke 30% lehet

d) Megengedett legnagyobb építménymagasság 6,0 m

e) Beépítés feltétele teljes közművesítettség.

f) Élő-, oldal- és hátsó kertre vonatkozó előírásokat az OTÉK 35§ és 36 §-a tartalmazza.

a) Kialakítható legkisebb telekterület: kialakult (közterületen)

b) Beépítési mód: szabadon álló.

c) Beépítettség legnagyobb mértéke: kialakult.

d) Megengedett legnagyobb építménymagasság: 4,5 m,

e) Beépítés feltétele: teljes közművesítettség.

f) Elő-, oldal- és hátsókertre vonatkozó előírásokat az OTÉK 35. § és 36. § tartalmazza

a) Kialakítandó legkisebb telekterület: meglévő teleknagyság.

b) Beépítési mód: szabadon álló.

c) Beépítettség legnagyobb mértéke: 30%.

d) Megengedett legnagyobb építménymagasság: 6,0 m.

e) Beépítés feltétele: teljes közművesítettség.

f) Elő-, oldal- és hátsókertre vonatkozó előírásokat az OTÉK 35. §és36. §- tartalmazza.

a) Telekterület: meglévő, kialakult állapot.

b) Beépítési mód: szabadon álló.

c) Beépítettség legnagyobb mértéke: 30% lehet

d) Megengedett legnagyobb építménymagasság: kialakult, a templom esetében. Új épület létesítése esetén: 4,5 m.

e) Beépítés feltétele: teljes közművesítettség.

f) Elő-, oldal- és hátsókertre vonatkozó előírásokat az OTÉK 35. § és 36. §-a tartalmazza.

a) Kialakítandó legkisebb telekterület: meglévő.

b) Beépítési mód: szabadon álló.

c) Beépítettség legnagyobb mértéke: kialakult.

d) Megengedett legnagyobb építménymagasság: kialakult.

előírásai a következők:

- Tervezett intézményterület: (sportpálya helyén)

a) Kialakítandó legkisebb telekterület: 3000 m²

b) Beépítési mód: szabadon álló.

c) Beépítettség legnagyobb mértéke: 30%.

d) Megengedett legnagyobb építménymagasság: 6,0 m.

e) Beépítés feltétele: teljes közművesítettség.

f) Előkert mérete: 5,0-15,0 m között5 változat.

Oldal- és hátsókertre vonatkozó előírásokat az OTÉK 35. § és 36. §-a tartalmazza.

A tervezett intézményterülethez zöldterület kialakítása szükséges, ezen belül park, játszótér elhelyezhetők.

A vegyes területeken a szennyvíz-hálózat kiépítéséig zárt szennyvíztároló létesíthető.

(1) Üdülőházas terület:

a) Kialakítandó legkisebb telekterület: kialakult.

b) Beépítési mód: szabadon álló.

c) Beépítettség legnagyobb mértéke: 15%

d) Megengedett legnagyobb építménymagasság: 6,0 m.

e) Beépítés feltétele: teljes közművesítettség.

f) Elő-, oldal- és hátsókertre vonatkozó előírásokat az OTÉK 35. § és 36. §-a tartalmazza

a) Kialakítandó legkisebb telekterület: meglévő teleknagyság.

b) Beépítési mód: oldalhatáron álló.

c) A beépítettség legnagyobb mértéke: 15%

d) Megengedett legnagyobb építménymagasság: 4,5 m.

e) Beépítés feltétele: teljes közművesítettség.

f) Elő-, oldal- és hátsókertre vonatkozó előírásokat az OTÉK 35. § és 36. §-a tartalmazza

(1) temetők: (K-TE)

(2) Kegyeleti parkok. K-Tp

(3)

a) Kialakítható legkisebb telekterület: 5000 m².

b) Beépítési mód: szabadon álló.

c) A beépítettség legnagyobb mértéke: 10 %.

d) Megengedett legnagyobb építménymagasság: 6,0 m.

e) Beépítés feltétele: teljes közművesítettség.

f) Elő-, oldal- és hátsókert szabályozása: az OTÉK 35. § és 36. §-a szerint.

a) Kialakítható legkisebb telekterület: meglévő.

b) Beépítési mód: szabadon álló.

c) A beépítettség legnagyobb mértéke: 15%.

d) Megengedett legnagyobb építménymagasság: 4,5 m.

a) Kialakítható legkisebb telekterületet: a pince alapterülete (közterületen van)

b) Pincék közterületről megközelíthetők legyenek.

c) Meglévő pincékhez borház nem építhető.

d) Beépítési mód: szabadon álló.

e) Beépítettség legnagyobb mértéke: 100%

f) Megengedett legnagyobb építménymagasság: 3,0 m lehet.

g) Új pince a területen nem létesíthető.

a) Kialakítható legkisebb telekterületet: a pince alapterülete (közterületen van)

b) Pincék közterületről megközelíthetők legyenek.

c) Meglévő pincékhez borház nem építhető.

d) Beépítési mód: zártsorú, kialakult.

e) Beépítettség legnagyobb mértéke: 100%

f) Megengedett legnagyobb mértéke: 100%

g) Új pince a területen nem létesíthető.

a) Kialakítható legkisebb telekterületet: 400 m²

b) Közterületről megközelíthetők legyen.

c) Borház építhető, elsősorban idegenforgalmi hasznosítással (vendéglátás).

d) Beépítési mód: szabadon álló.

e) Beépítettség legnagyobb mértéke: 10%.

f) Megengedett legnagyobb építménymagasság (borház): 4,5 m

g) Új pince a telken nem létesíthető.

h) Elő-, oldal és hátsókert az OTÉK 35. és 36. §-a szerint

i) Idegenforgalmi hasznosítás esetén a parkolást a telken belül kell biztosítani.

(1) A közlekedési területek és létesítmények, azok szabályozási szélességeit és védőtávolságait a Szabályozási Terv ábrázolja.

(2) Az utak szabályozási szélességgel meghatározott területsávjai mentén létesítményt elhelyezni csak területsáv megtartásával szabad.

(3) A (2) bekezdés szerinti területsávba eső a területsáv kialakulásának várható idejét, az épületnek a területsávban elfoglalt helyét, az épület sajátosságait (eszmei és gazdasági értékét) mérlegelve, az illetékes közlekedési szakhatóság állásfoglalásának figyelembevétel-engedélyezhető

(4) a közlekedési területek körében a következő közlekedési létesítmények tartoznak:

1. Forgalmi út: (országos mellékút) KÖ_u-3

2. Lakóutak: KÖ_u-5

3. Vegyesforgalmi utak: KÖ_ve

4. Kerékpárút: KÖ_u-6

5. Gyalogút: KÖ_u-7

6. Mezőgazdasági út: KÖ_u-8

(1) A zöldterületek szabályozását a Szabályozási Terv tartalmazza.

(2) A belterületi zöldterületek funkcionális tagozódása:

- Közpark: (Zkp)

- Közterületi zöldterület: (Z_k)

Játszótér, a tájház mellett.

A Somogyi B. utca és a Falu-patak között

- 341; 342; 343; 344; 345 hrsz-ú mg. kertek felhasználásával

- 348; 349 hrsz-ú mg. kertek felhasználásával

Külterületen a 249 hrsz-ú út keleti oldalán.

Közterületi zöldterületek: (Z_k)

- Rózsa F. utcai buszfordulóban

- Ady E. utcában: 246 hrsz-ú telek

- katolikus templom mellett, a 249 hrsz-ú két oldalán.

(1) A külterületen lévő erdők gazdasági hasznosításúak (E_g).

(2) Turisztikai erdő létesítése:

- A település déli részén, a tervezett szabadidőközpont és a forgalmi út között, valamint a tervezett tó déli részéhez kapcsolódóan.

(3) Védőerdők: belterületen, a meglévő temetők és lakóterületek között (30,0m).

(1) A mezőgazdasági terület a növénytermesztés és az állattenyésztés, továbbá az ezekkel kapcsolatos termékfeldolgozás és tárolás építményei elhelyezése céljára szolgáló terület.

A mezőgazdasági rendeltetésű terület a külterületnek a Szabályozási Terven mezőgazdasági területként (M) szabályozott része.

(2) ¹A mezőgazdasági rendeltetésű terület a következő övezetekre tagozódik:

Általános mezőgazdasági terület

- szántó M_ál

- rét, legelő M_á2

Kertes mezőgazdasági terület:

- belterületi kertek M_k2

- szőlő, gyümölcsös M_k4

(3) ² A mezőgazdasági területen lakóépület, szőlő, gyümölcsös és kert művelési ág esetén
3000 m², egyéb művelési ág esetén 6000 m² telekterület felett helyezhető el úgy, hogy az a megengedett 10 %-os beépítettség felét nem haladhatja meg. A különálló lakóépület beépítési magassága legfeljebb 7,5 m lehet. A mezőgazdasági területen egyéb építmény úgy helyezhető el, hogy az a területnagyság 30%-át nem haladhatja meg.

- patak, árok (V₁)

- tervezett tó (V₂)

(1) A közműlétesítmények elhelyezésére vonatkozóan az OTÉK előírásait, az MSZ 7487 szabványt, valamint a megfelelő ágazati szabványokat és előírásokat be kell

tartani. A tervezett létesítményeket elhelyezésénél a közművezetékre és a műtárgyakra vonatkozó előírásokat, védőtávolságokat biztosítani kell.

(2) Vízellátás:

Az ivóvízellátás biztonsága érdekében elő kell segíteni az egyéni, ipari fogyasztók és közintézmények rákötését a települési ivóvízellátó hálózatra.

(3) Csatornázás, szennyvízelvezetés és –tisztítás:

Gondoskodni kell a szennyvízcsatorna-hálózat mielőbbi kiépítéséről.

A közcsatornával el nem látott területeken csak elválasztó rendszerű csatornahálózat építhető ki, azaz a szennyvíz, valamint a felszíni- és csapadékvizek külön hálózaton vezethetők csak el.

A szennyvízcsatorna kiépítéséig a keletkező szennyvizeket zárt szennyvíztárolókban kell gyűjteni, és gondoskodni kell az összegyűjtött szennyvizek megfelelő engedéllyel rendelkező szervezet által történő elszállításáról, szennyvíz befogadására alkalmas, engedélyezett szennyvíztisztító telepre. Az egyedi szennyvízgyűjtők vízzáróságát felül kell vizsgálni, kifogásoltság esetén a szükséges műszaki intézkedéseket haladéktalanul elő kell irányozni.

(4) Csapadékvíz-elvezetés, vízrendezés:

A település vízrendezése során meg kell oldani a településre hulló csapadékvizek rendezett befogadóba történő vezetését.

Az új beépítésre javasolt terület csapadékvíz elvezetését meg kell oldani.

A patakok, vízfolyások rendszeres karbantartásáról, a már meglévő vízelvezető rendszer, hidak, átereszek rendszeres felülvizsgálatáról, fenntartásáról a tulajdonos/kezelő köteles gondoskodni.

(5) Gázellátás:

Jelenleg nincs, kiépítésére a lehetőség adott

(6) Villamos energia ellátás, kábeltévé kiépült.

(1) A régészeti területek és leletek védelmében a vonatkozó törvény előírásait be kell tartani. A településen és külterületen jelentősebb földmunkát csak az illetékes múzeum engedélyével szabad végezni.

(2) A rendezési terv által érintett területeken a tervhez kapcsolódó beruházások során végzendő várható földmunkák során az idáig még nem ismert, valamint ismert és nyilvántartott régészeti lelőhelyek kerülhetnek veszélybe.

(3) Az ismert és nyilvántartott lelőhelyeket lehetőség szerint el kell kerülni, ha ez nem lehetséges, előzetesen fel kell tárni.

(4) A régészeti emlékek és leletek előkerülése esetében is törekedni kell a régészeti örökség elemeinek helyszíni megőrzésére.

Ha régészeti feltárás esetén kívül régészeti emlék, illetőleg lelet kerül elő, a felfedező (a munkafelelős vezetője) köteles a tevékenységet azonnal abbahagyni, és az illetékes múzeum nyilatkozatának kézhezvételéig szüneteltetni.

(5) A földmunkával járó fejlesztésekkel, beruházásokkal a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal által nyilvántartott régészeti lelőhelyeket… el kell kerülni”, ilyen területen bolygatása – e terv vonatkozásában építési engedély köteles tevékenységre – csak máshol meg nem valósítható beruházások esetében és csak megelőző régészeti feltárás nyomán kerülhet sor. A régészeti lelőhelyeken az engedélyezési eljárásban a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal szakhatóságaként működik közre.

(6) A Településrendezési terv szerint nagy távon belterületbe vonni megjelölt területeken, illetve a jelentősebb területfelhasználási – változásokra kijelölt területeken el kell végezni a terület régészeti terepbejárását, a terület régészeti jelentőségének megállapítására, továbbá a kutatásnak ki kell terjednie a területileg illetékes miskolci Herman Ottó Múzeum Adattárában, ill. Gyűjteményeiben őrzött írásos, térképi, légifotós stb., valamit szakirodalmi adatok értékelésére.

(7) Régészeti lelőhely a közigazgatási területen nem található.

8) A nyilvántartott régészeti lelőhelyen, illetve régészeti érdekű területen- a mezőgazdasági művelés kivitelével- minden földmunkával járó, 30 cm mélységet meghaladó tevékenységet (pl. építkezés) engedélyezésébe be kell vonni a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal (KÖH) Észak-magyarországi Irodáját.

(1) Országos védelem alatt álló műemlékek

(2) Műemléki környezet

(3) Helyi településszerkezeti védelem

(4) Helyi építészeti védelem alá vont épületek

Felsorolását, jegyzékét a HÉSZ 1. sz. függeléke tartalmazza.

(5) A helyi védelem alatt lévő építményeket eredeti formájukban meg kell őrizni. Épületek esetében azok beépítési módját, tömegét, tetőformáját, homlokzati kialakítását meg kell tartani. Bontás vagy szerkezeti elem cseréje előtt az eredeti állapotot dokumentálni kell, és azt vissza kell állítani. A helyi védelem alatt lévő építmények környezetében, a védett épület jellegétől és tömegétől jelentősen eltérő, ill. a hagyományos beépítéstől eltérő építmény nem engedélyezhető, a kialakult telekviszonyok meg nem változtathatók. Az új építmény magassága nem lehet nagyobb, mint a védett építményé.

(6) A helyi értékvédelmi területeken, az utcaszakaszokon az épületek és kerítések hagyományos jellege megtartandó. Hagyományos az oldalhatáron álló beépítés, az épületek tömegaránya, tetőformája, homlokzati kialakítás, homlokzati kiosztás, anyagválasztás, egyéb építészeti díszítőelemek. Bontás vagy szerkezeti elem cseréje előtt az eredeti állapotot dokumentálni kell, és azt vissza kell állítani. A felhagyott temetők területeire kertészeti tervet kell készíteni, és a területeket a terv szerin t kell rendezni.

(7) A település területére helyi értékvédelmi rendeletet kell készíteni, a védendő településszerkezet, utcaképek beépítési jelleg, építészeti elemek meghatározására, és az esetleges további védendő építmények kijelölésére. A rendeletben- egyebek mellet- meg kell határozni a védelem biztosítása érdekében, a tulajdonosok, építtetők számára nyújtandó kedvezmények is.

(8) Az új épületeknél a térségben ismert építészeti hagyományokat és anyagokat kell alkalmazni.

(9) Védett objektumoknál eljáró hatóság, műemléki környezetben közreműködő szakhatóság a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal (KÖH).

(1) A területre előírt zöldterületi fedettséget az OTÉK 25. §-ában foglaltak szerint kell igazolni.

(2) Az építmények elhelyezése és használata során a természetes élőhelyek védelmét biztosítani kell.

(3) Az erdőként, közparkként és közterületek zöldfelületeként jelölt területeken a növénytelepítést mielőbb el kell kezdeni.

(4) A természetvédelmi szempontból érzékeny területeken csak olyan tevékenység végezhető, amely a természeti érték sérülését, pusztulását, zavarását nem okozza.

(5) A természetvédelmi törvény útmutatásait be kell tartani.

(1) Építmények létesítése, illetve az építési terület előkészítése során a termőföld védelméről, összegyűjtéséről, megfelelő kezeléséről és újrahasznosításáról az építtetőnek kell gondoskodnia.

(2) Az építmény terepszint alatti és feletti helyiségeit úgy kell kialakítani, hogy a használatukkal összefüggésben keletkező folyékony települési és veszélyes hulladék a talajba ne kerülhessen.

(3) A gépjármű-közlekedés területén és a parkolókban a gépjárművekből származó szennyezés közvetlen talajba jutásának megakadályozására csak szilárd burkolat létesítése engedélyezhető.

(4) A különböző területfelhasználások zöldfelületeit legalább az övezeti szabályozásban megadott mértékig növényzettel kell betelepíteni.

(5) Az erózió elleni védelem és a táji adottságok megőrzése miatt az övezetben a tereprendezés során egy tagban 3 m-nél magasabb feltöltések és bevágások, valamint 30°-nál nagyobb hajlásszögű rézsűk nem alakíthatók ki. A 3 m-nél magasabb szintkülönbségek esetén a rézsűt lépcsőzve (több tagban) kell kialakítani. A rézsűk felületének legalább fele talajtakaró növényekkel illetve cserjékkel ültetendő be.

(6) A kültéri telkeken rézsűk kizárólag oly’ módon alakíthatók ki, hogy a rézsű állékonysága a telek területén belül biztosítható legyen. Feltöltések kialakítása, tereprendezése során kizárólag talajvédelmi szempontból minősített vagy szabályosított termék és anyag használható.

(7) A beépítésre szánt területeken, valamit a terepberendezéssel, vízrendezéssel érintett részeken a humuszos termőréteg megmentéséről gondoskodni kell. A humuszos termőréteget az építési munkák megkezdésekor le kell szedni és külön depóban kell elhelyezni. Az építés befejezése után a deponált humuszos termőréteget az építménnyel igénybe nem vett csatlakozó terület talajára el kell teríteni.

(8) A csapadékvíz elvezetéséről során biztosítani kell, hogy a káros környezeti hatások a csatlakozó termőföld minőségében kárt ne okozzanak.

(9) A talaj, a talajvíz és rétegvizek védelme érdekében a szennyvizek szikkasztása még átmenetileg sem engedhető meg.

(10) A talaj, a talajvíz és rétegvizek védelme érdekében a szennyvizek szikkasztása még átmenetileg sem engedhető meg.

(11) A csapadékvíz elvezető árkokba történt esetleges szennyvízrákötéseket, valamit a felhagyott kutakba történt esetleges szennyvíz – bevezetéseket meg kell szüntetni.

(12) A magasabban fekvő területekről lefolyó csapadékvizek ellen a beépített területeket övárkok létesítésével kell védeni. Az övárkok belterületi nyílt árkokba csatlakozása előtt hordalékfogók települése szükséges.

(1) Levegőtisztaság – védelmi szempontból a területen csak olyan tevékenység folytatható, és olyan építmények helyezhetők el, amelyek légszennyező-anyag kibocsátása, légszennyezettségre gyakorolt hatása környezetveszélyeztetést nem okoz.

(2) A háztartásban, kis mennyiségben keletkező papírhulladék, veszélyesnek nem minősülő hulladék háztartási tüzelőberendezésben történő égetése külön engedély nélkül végezhető.

(3) Lakóterületen szagos, bűzös tevékenység nem folytatható, csak külterületen, korszerű technológia mellett. Iparterület vagy ipari létesítmény tervezésekor, valamit a rendezési terv módosításánál figyelembe kell venni a védőtávolságokra vonatkozó előírásokat.

(4) Lakó- és intézményterületen csak olyan szolgáltató, ipari és kereskedelmi kisvállalkozás kaphat működési engedélyt, amely szükség szerint az érintett hatóságok véleményével is alá van támasztva.

(5) Az állattartás az önkormányzatnak az állattartási rendeletében kell részletesen szabályozni

(6) Azt avar és kerti hulladék égetésére vonatkozó előírásokat az önkormányzat rendeletben állapítja meg.

(1) A településfejlesztések során a települések mindennemű szerkezeti átalakítását, a területhasználatokat úgy kell meghatározni és megvalósítani, hogy annak során a környezeti elemek, ezen belül is kiemelten a talaj, a felszíni alatti vizek elszennyeződése kizárható legyen.

(1) A zaj- és rezgésvéde3lmi követelményeket a területrendezési tervben érvényre kell juttatni. A környezetben zajt, ill. rezgést kibocsátó és zajtól. ill. rezgéstől védendő létesítményeket úgy kell tervezni, egymáshoz viszonyítva elhelyezni, hogy a zaj- és rezgés ne haladja meg a megengedett zaj-, ill. rezgésterhelési határértékeket.

(1) Tilos a hulladékot illegális lerakása égetése.

(2) Tilos a veszélyes hulladékot a kommunális hulladék közé juttatni.

(3) Megfelelő számú és színvonalú gyűjtőedényzetet kell rendszeresíteni, az edényzet ürítését és hulladékok elszállítását kellő gyakorisággal kell végezni

(4) A köz- és parkterületek tisztántartását, takarítását, hulladékmentesítését gyakorisággal kell végezni.

(1) Jegyzéket a HÉSZ 1. sz. függeléke tartalmazza.

(1) Azokat a területrészeket, amelyek a szabályozás közúthoz tartozó területként jelöl, az építési telek kialakítása során útként kell, az ingatlan-nyilvántartásba be kell jegyezni.

(2) A régészeti lelőhellyel érintett mezőgazdasági területeken a beépítés előtt régészeti szakvélemény beszerzése kötelező.

(1) Termőföld más célú hasznosítása előtt minden esetben szükséges az illetékes földhivatal engedélye. A végleges, más célú hasznosítás előtt kérelem, vázrajz, terület kimutatással lehet a körzeti földhivataltól kérni az engedélyt, míg az időleges más célú hasznosítás esetén a fentiekhez csatolni kell a rekultivációs tervet, melyet agronómiailag indokolni kell. (1994. évi LV. tv-ben foglaltakat kell figyelembe venni.)

(2) El kell készíttetni a település kül- és belterületének csapadékvíz-engedélyezési terveit. Meg kell oldani az övárok rendszer kiépítését, valamint a patakok, vízfolyások medreinek kialakítását és tisztítását.

(3) Jelentősebb környezeti hatású beruházások esetén az engedélyezési eljárásba minden esetben be kell vonni az Észak-magyarországi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőséget, mint szakhatóságot.

(1) A közparkok, díszterek területeire kertészeti kiviteli terv készítendő.

(2) Az elrendelt településrendezési kötelezettségeket az ingatlan-nyilvántartásba be kell vezetni.

(3) A településrendezési terv jóváhagyandó munkarészeit a jóváhagyó rendelettel együtt kell nyilvántartani. A településszerkezeti tervet módosító, ill. azt kiegészítő rendelet nyilvántartásával együtt, a szabályozási terv szükséges módosításáról is gondoskodni kell.

(4) A településrendezési terv folyamatos karbantartásáról úgy kell gondoskodni, hogy a módosítással járó döntések egy tervlapon mindig legyenek átvezetve, a hatósági munka folyamatosságának érdekében. Ezen a tervlapon a szabályozási tervek területét, jóváhagyó rendeletének számát, és az esetleges tilalmakat is fel kell tüntetni.

(5) A településrendezési terv legalább ötévenkénti felülvizsgálatáról gondoskodni kell.

(1) A tervezési területen a vízhálózatot úgy kell kialakítani, hogy a mértékadó tűzszakaszhoz szükséges vízmennyiséget minden körülmények között biztosítani.

(1) Vilyvitány község jelen Helyi Építési Szabályzata, Területrendezési Szabályzata, valamint a mellékletét képző kül- és belterületi Szabályozási terv 2008. május 1 napján lépnek hatályba.

(2) A belterületbe vonással és művelés alóli kivonással ütemezetten igénybe vehető földtörvény vonatkozó előírásai szerint a jelenlegi használati módjuknak megfelelően kell művelni, hasznosítani.

(3) Jelen helyi építési szabályzat előírásait a hatályba lépést követően a még el nem bírált, folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.

(4) A jelen helyi építési szabályzat, kül- és belterületi szabályozási terv és a településszerkezeti terv jóváhagyásával Vilyvitány község Összevont Rendezési Terve hatályát veszti.

162/1;162/2;163; 164; 165; 166; 168; 169; 170; 172; 173; 174; 175;176; 177; 178; 179; 180; 181; 182; 183; 184; 185; 186/1; 186/2; 187; 188.

4. Helyi védelem alá vont épületek

- római katolikus templom és parókia

Kálvária területe (403 hrsz.), szabadtéri színpad (404 hrsz.), jelenleg is helyiség védett objektum

Ady E. u. (hrsz. 250)

- tájház

Somogyi B. u. (hrsz. 397/1)

- lakóépület

Petőfi S. u. 4. (hrsz. 267)

- Kossuth utcai pincesor

a) „A” jelű pincesor

b) „E” jelű pincesor

Vilyvitány község közigazgatási területén található védett területek és kategóriák:

(a Bükki Nemzeti Park adatszolgáltatása alapján)

1. Országos védelem alatt álló terület:

Az 1996. évi LIII. tv. 23. § (2) bekezdésében foglaltak értelmében a törvény erejénél fogva – többek között – ún. ex-lege védelem alatt áll hazánkban valamennyi forrás, láp, barlang, víznyelő, szikes tó, kunhalom és földvár. A település közigazgatási területén ezek közül fellelhető képződmények és területek e bekezdés alapján országos jelentőségűnek minősülnek, bárminemű károsításuk tilos. Megóvásuk érdekében körülüttök, védőövezet kijelölését tartjuk szükségesnek, ami 30 métertől (források, barlangok, és kunhalom esetében) 100 méterig terjedhet (nagyobb földváraknál, a lápoknál, víznyelőknél és szikes tavaknál).

2. Természeti Területek:

Ezek természetközeli állapotokkal jellemezhető, erdő, gyep, nádas művelési ágú földrészletek.

3. Érzékeny természeti területek (ÉTT vagy ESA):

A 2/2002. (I. 23. ) KöM-FVM együttes rendelet 2. számú mellékletében foglaltak alapján Vilyvitány község területe a „Zemplén-hegység” fontos ÉTT térsége által érintett terület.

4. Natura 2000 területek (KTT és KMT):

Vilyvitány község határában a Natura 2000 hálózat Különleges Madárvédelmi Területek – KMT (korábbi SPA) található meg. A 275/2004. (X. 8. ) Korm. rendelet 5. számú mellékletében Zemplén-hegység a Szerencsi-dombsággal és a Hernád-völggyel néven kihirdetett Különleges madárvédelmi, területek (területkódja: HUBNI10007) által érintett területek találhatók Vilyvitány község közigazgatási területén.

Zempléni-hegység, a Szerencsi-dombsággal és a Hernád-völggyel (HUBN 1007)

010; 0100; 0101; 0102; 0103; 0104; 0105; 0106; 0107a; 0107b; 0108; 0109; 011; 0110; 0111, 0112, 0113, 0114/10, 0114/2, 0114/3a, 0114/3b, 0114/4, 0114/5, 0114/6a, 0114/6b, 0114/7a, 0114/7b, 0114/8a, 0114/8b, 0114/9, 0115, 0116, 0117, 0118, 0119, 0120, 0121, 0122a, 0122b, 0122c, 0123, 0124/1, 0124/10, 0124/11, 0124/12, 0124/13, 0124/14, 0124/2, 0124/3, 0124/4, 0124/5, 0124/7, 0124/8, 0124/9, 0125a, 0125b, 0126/1, 0126/2, 0127, 0128, 0129/1, 0129/2, 0129/3, 0129/4, 0129/5, 0129/6, 012a, 012b, 012c, 013, 0130, 0131, 0132, 0133/1, 0133/2, 0133/3a, 0133/3b, 0133/3c, 0134/1, 0134/2, 0134/3, 0134/3, 0134/5, 0134/6, 0134/7, 0135, 0136, 0137, 0138a, 0138b, 0139, 014, 0140, 0141, 0142, 0143, 0144/10, 0144/11, 0144/1a, 0144/1b, 0144/1c, 0144/2, 0144/3, 0144/4, 0144/5, 0144/6, 0144/7, 0144/8, 0144/9, 0145, 0146, 0147, 015, 016, 017, 018, 019, 02, 020, 021/1a, 021/1b, 021/2, 022, 023, 024, 025, 026, 027, 028, 029/1a, 029/1b, 029/2, 029/3, 029/4, 029/5, 029/6, 029/7, 03, 030, 031, 032/1a, 032/1b, 032/1c, 032/1d, 032/1f, 032/1g, 032/2, 033/1, 033/2, 033/3, 033/4, 033/5a, 033/5b, 033/6, 033/7a, 033/7b, 033/7c, 034, 035, 036, 037/1, 037/10, 037/11, 037/12a, 037/12b, 037/13a, 037/13b, 037/14, 037/15, 037/16, 037/17, 037/2, 037/3, 037/4, 037/5, 037/6, 037/7, 037/8, 038, 039, 04, 040, 041, 042, 043, 044/1a, 044/1b, 044/1c, 044/1d, 044/1f, 044/1g, 044/1h, 044/2, 044/3, 044/4, 045, 046, 048, 049, 05, 050, 051, 052/1, 052/2, 052/3, 053, 054, 055, 056/1a, 056/1b, 056/2, 057, 058, 059/1a, 059/1b, 059/1c, 059/1d, 059/2, 059/3, 06, 060, 061, 062, 063a, 063b, 063c, 063d, 063f, 064, 065a, 065b, 065c, 065d, 065f, 066, 067, 068, 069, 07, 070/1, 070/3, 070/4