Nagyatád Város Önkormányzata Képviselő-testületének 30/2008. (IX. 1.) önkormányzati rendelete

az önkormányzat vagyonának hasznosításáról

Hatályos: 2023. 12. 19

Nagyatád Város Önkormányzata Képviselő-testületének 30/2008. (IX. 1.) önkormányzati rendelete

az önkormányzat vagyonának hasznosításáról

2023.12.19.

Nagyatád Város Önkormányzata Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló többször módosított 1990. évi LXV. törvény (a továbbiakban: Ötv.) 78-80/B. §-aiban, valamint a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló többször módosított 1993. évi LXXVIII. törvény 58. § (2) bekezdése, valamint az államháztartásról szóló többször módosított 1992. évi XXXVIII. törvény (a továbbiakban: Áht.) 11. § (2) bekezdése, valamint 108. §-ában kapott felhatalmazása alapján a következő rendeletet alkotja:

I. Fejezet

A rendelet célja

1. § (1) A rendelet célja az önkormányzati tulajdon

a) folyamatos védelme,

b) a vagyonelemek használata, és működtetése során értékük megőrzése,

c) növelésének előmozdítása.

(2) A szabályozás célja továbbá az önkormányzat kötelező és önként vállalt közfeladatainak ellátásához szükséges gazdasági alapok megteremtése, a rendelkezésre álló tulajdon eredményes és hatékony működtetésével.

A rendelet hatálya

2. § (1) E rendelet hatálya kiterjed Nagyatád Város Önkormányzata tulajdonában lévő és tulajdonába kerülő:

a) ingatlanokra,

b) ingó vagyontárgyakra,

c) vagyoni értékű jogokra,

d) értékpapírokra,

e) társasági részesedésekre.

f) követelésekre.

(2) E rendelet hatálya kiterjed a (3), (4) és (6) bekezdésben foglaltak kivételével az (1) bekezdésben meghatározott önkormányzati vagyon tulajdonjogának átruházására, hasznosítására, megterhelésére, vagyonkezelésbe adására, gazdasági társaságba történő apportálásra, haszonélvezeti jog alapítására, valamint a vagyontárgyak megszerzésére is.

(3) E rendelet hatálya nem terjed ki az önkormányzat tulajdonában lévő lakásokra. A lakásokra, azok elidegenítési feltételeire, valamint a bérleti díjára a vonatkozó külön önkormányzati rendeletet kell alkalmazni. E rendelet rendelkezéseit a lakások vonatkozásában a forgalomképességi kategória tekintetében kell alkalmazni.

(4) E rendelet hatálya nem terjed ki a közbeszerzésekre vonatkozó jogszabályok hatály alá tartozó jogügyletekre.

(5) Nagyatád Város Önkormányzata Képviselő-testületének fenntartásában működő költségvetési szervek az e rendelet szabályait szervezeti rendszerüknek megfelelően alkalmazzák, és e rendelet figyelembe vételével alakítják ki saját eljárási rendjüket.

(6) A közterület-használat engedélyezésére és a közterületek használatba adására, valamint a közutak és azok tartozékait szolgáló területek használatára, valamint a közterületeken a hirdető berendezések elhelyezésére, temető használatára külön önkormányzati rendeleteket kell alkalmazni.

Értelmező rendelkezések

3. § (1) Vagyoni értékű jog: polgári jogi értelemben minden olyan jog, ami pénzben kifejezhető, vagyoni értékkel bír és önálló forgalom tárgya lehet.

(2) Vagyonelem: a vagyon meghatározott fizikai, természeti, forgalmazási ismérvek alapján elkülönült, és ezen ismérvek alapján közös tulajdonságokkal rendelkező viszonylag homogén csoport. Ilyenek: az ingó, ingatlan portfolió, vagyoni értékű jogok, mint vagyonelemek.

(3) Ingatlan: az ingatlan-nyilvántartásáról szóló 1997. évi CXLI. tv. 11. §, 12. §, 13. §-aiban meghatározottak.

(4) Ingó: mindaz a vagyon, ami nem minősül ingatlannak.

(5) Értékpapír: a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvényben (továbbiakban: Ptk.) meghatározottak szerint.

(6) Vagyontárgy: a vagyonelem térben, időben, forgalmazásban elkülöníthető, önálló értékkel és megjelenési formával bíró egyede.

(7) Törzsvagyon: az a nemzeti vagyon, amely közvetlenül a kötelező önkormányzati feladatkör ellátását vagy hatáskör gyakorlását szolgálja.

(8) Forgalomképesség: vagyonnak, vagyontárgynak az a képessége, hogy polgári jogi ügylet szabad tárgya lehet.

(9)

(10) Forgalomképtelenség: törvény, továbbá e rendelet 1. számú mellékletében meghatározott vagyontárgyaknak azon tulajdonsága, hogy az ilyen vagyontárgy tulajdonjoga nem ruházható át, nem terhelhető meg és köthető le, nem lehet tartozás fedezete, és végrehajtás sem vezethető rá. Forgalomképtelen minősítését a módosított helyi önkormányzatok adósságrendezési eljárásáról szóló 1996. évi XXV. tv. 2. § f.) pontja alapján az abban szabályozottak szerint elveszti és önkormányzati adósság rendezésbe való bevonása esetén forgalomképessé válik.

(11) Portfolió: értékpapírból és/vagy befektetési eszközből álló, együttesen szerzett befektetés állomány.

(12) Kedvezményes átruházás, elidegenítés: a vagyon olyan értéken történő átruházása, amely egyébként a polgári jogi szabályok szerint a szerződés feltűnő értékaránytalanság címén történő megtámadását tenné lehetővé.

(13) Vagyonleltár: az önkormányzat tulajdonában a költségvetési év zárónapján meglévő vagyon állapota szerinti kimutatása. Célja, az önkormányzati vagyon számbavétele értékben és mennyiségben.

(14)

(15) Forgalmi érték: e rendelet szempontjából a forgalmi érték nettó módon (ÁFA nélkül) értendő.

(16)

(17) Nem lakás célú helyiség: A lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. tv. 91/A. § 12. pontjában meghatározott helyiség.

(18) Lakótelek: A hatályos építésügyi jogszabályok és a város rendezési terve, továbbá a helyi építésügyi szabályokról szóló önkormányzati rendeletek alapján lakóépülettel beépíthető minden építési telek, ideértve azt is, amelyen csak szükséglakás vagy lakás célra használt helyiségcsoport, illetőleg helyiség van, feltéve, hogy az még a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVII. Tv. 91/A. § 6. pontja szerinti szükséglakás fogalmi követelményeinek megfelel.

(19) Nem lakás célú telek: Minden nem lakóteleknek minősülő telek, amely beépíthető.

(20) Mezőgazdasági művelésű ingatlan: A város bel- és külterületén lévő azon ingatlanok, amelyek mező,- erdőgazdasági hasznosítású földnek minősülnek, továbbá azon ingatlanok, amelyek átmenetileg mezőgazdasági célra hasznosulnak.

(21) Hozzátartozó: A Ptk. 8:1. § (1) bekezdés 2. pontban felsorolt valamennyi hozzátartozó. Közeli hozzátartozó a Ptk. 8:1. § (1) bekezdés 1. pontban felsorolt valamennyi közeli hozzátartozó.

(22) Vagyon hasznosítása: a vagyon birtoklásának, használatának, hasznok szedése jogának bármely – a tulajdonjog átruházását nem eredményező – jogcímen történő átadása, átengedése, ide nem értve a vagyonkezelésbe adást, valamint a haszonélvezeti jog alapítását. A vagyon hasznosítására vonatkozó szerződés csak természetes személlyel, vagy átlátható szervezettel köthető.

(23) Meghatalmazott: olyan természetes, illetve jogi személy, vagy jogi személyiséggel nem rendelkező egyéb szervezet, amely a jogosult által kiállított, a Ptk. 6:15. – 6:17. §-aiban leírt feltételeknek megfelelő meghatalmazással rendelkezik.

(24) Bruttó érték: a vagyontárgy forgalmi adóval növelt értéke.

(25) Mező-, erdőgazdasági hasznosítású föld: a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvény 5. § 17. pontjában meghatározott föld.

(26) Üzleti vagyon: az önkormányzati törzsvagyonba nem tartozó gazdasági, pénzügyi tranzakció vagy ügylet lebonyolításával kapcsolatos forgalomképes vagyon.

(27) Átlátható szervezet: a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény (továbbiakban: Nvt.) 3. § (1) bekezdés (1) pontjában meghatározott szervezetek.

(28) Nemzeti vagyon: az Nvt. 1. §-ban meghatározott vagyon.

(29) Bérlemény: a vagyon hasznosítására alkalmas nem lakás célú helyiség, épület, építmény, beépített és beépítetlen terület.

Az önkormányzat vállalkozása

4. § (1) Nagyatád Város Önkormányzatának Képviselő-testülete saját felelősségére vállalkozási tevékenységet folytathat, de kötelező feladatait, azok ellátásához szükséges anyagi eszközöket és azok mellé rendelt tartalékokat vállalkozási tevékenysége nem veszélyeztetheti. A felsoroltakon túl megmaradó anyagi eszközeivel, ingatlanaival, más vagyoni értékű jogaival saját gazdálkodási felelősségére rendelkezhet.

(2) Ha vállalkozásban közvetlenül részt kíván venni, a részvétel eldöntéséhez köteles közgazdasági elemzést (haszonelemzést) készíteni. A haszonelemzés adatainak ismeretében dönthet vállalkozásban történő közvetlen részvételről.

(3) A képviselő-testület magára nézve kötelezőnek tartja azt, hogy nem vehet részt olyan vállalkozásban, amelyben felelőssége meghaladja vagyoni hozzájárulása mértékét.

(4) Az önkormányzat kizárólag olyan vállalkozásban vehet részt, amelyben tulajdoni hányada az 50 %-ot meghaladja, valamint a vállalkozás átlátható szervezetnek minősül.

II. Fejezet

Az önkormányzati vagyon és nyilvántartása

Az önkormányzati vagyon minősítése

5. § (1) Az önkormányzati vagyon nemzeti vagyon, mely törzsvagyonból és üzleti vagyonból áll.

(2) Az önkormányzat tulajdonában álló ingatlan forgalomképesség szempontjából forgalomképtelen, korlátozottan forgalomképes és forgalomképes (üzleti vagyon) lehet.

(3) A törzsvagyon a forgalomképtelen és a korlátozottan forgalomképes vagyonból áll. A forgalomképtelen törzsvagyon a kizárólagos önkormányzati tulajdonban álló vagyonból és a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagonból áll.

(4) A kizárólagos önkormányzati tulajdonban álló forgalomképtelen ingatlan vagyont az 1. melléklet, a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyont a 2. melléklet, a korlátozottan forgalomképes törzsvagyont a 3. melléklet, az üzleti vagyont a 4. melléklet tartalmazza.

Az önkormányzati vagyon nyilvántartása

6. § (1) Az önkormányzat vagyonát - az önálló és részben önálló önkormányzati költségvetési szervek jelentési és nyilvántartási kötelezettségei teljesítését - a polgármesteri hivatal tartja nyilván, valamennyi, a tárgyban hatályos jogszabályi előírást, így különösen a számviteli törvény, az államháztartási törvény és végrehajtási rendeletei előírásait figyelembe véve.

(2) Az önkormányzat tulajdonában álló ingatlanvagyon és annak változásai a hatályos jogszabály szerint vezetett ingatlan vagyon kataszterben kerülnek nyilvántartásra.

(3) A kataszter elkészítéséről, folyamatos vezetéséről, továbbá az önkormányzat tulajdonába kerülő ingatlanok tulajdonjogi, vagy az ingatlanok jogi helyzetének változásával összefüggő döntést követő intézkedések megtételéről a polgármesteri hivatal gondoskodik.

(4) Ha az önkormányzat vagyona új ingatlan vagyontárggyal gyarapodik, a szerzésre vonatkozó döntéssel egyidejűen vagy a szerzést követő képviselő-testületi ülésen kell dönteni a vagyontárgy minősítésére vonatkozóan e rendelet mellékletének módosítására és kiegészítésére vonatkozó előterjesztés és a rendelet-tervezet alapján.

Az önkormányzati vagyon számbavétele, a vagyonleltár

7. § (1) A vagyonleltár az önkormányzati vagyont:

a) örzsvagyon és ezen belül forgalomképtelen és korlátozottan forgalomképes és

b) üzleti vagyon

bontásban tartalmazza.

(2) A vagyonleltárban szerepeltetni kell az önkormányzati vagyont terhelő kötelezettségeket is.

(3)

(4) A vagyontárgyak minősítését évente felül kell vizsgálni.

(5) A vagyonleltár az egyes vagyoncsoportokon belül:

a) az ingatlanokat és a vagyoni értékű jogokat tételesen,

b) az ingó vagyontárgyakat vagyonkezelőnként összesített mérleg szerinti értéken,

c) a portfolió vagyont tételesen és értéken veszi számba.

(6) A költségvetési beszámoló elkészítésével egyidőben kell a vagyonhasznosítási tevékenységről beszámolni.

(7) A vagyontárgyak forgalomképesség szerinti besorolásának megváltoztatását kezdeményezheti:

a) a települési képviselő,

b) a képviselő-testület bizottsága,

c) a polgármester.

(8) A vagyontárgy forgalomképesség szerinti besorolásának megváltoztatásáról - a jogszabályi korlátokon belül - a képviselő-testület minősített szótöbbséggel dönt.

Az önkormányzati vagyon értékének meghatározása a hatáskörök és döntésre jogosult megállapítása szempontjából

8. § (1) A vagyonnal kapcsolatos döntésre jogosultak meghatározása szempontjából az e §-ban meghatározott értékek szerint kell számításba venni a vagyontárgy értékét.

(2) A vagyon tárgyának értékesítése és megterhelése esetén a vagyontárgy értékét:

a) ingatlan vagyon és vagyoni értékű jog esetén 3 hónapnál nem régebbi forgalmi értékbecslés, illetve ha rendelkezésre áll, 1 évnél nem régebbi értékbecslés, vagy üzleti értékelés, ennek felülvizsgált változata alapján;

b) ingó vagyon esetében az önkormányzati számviteli politika alapján a könyv szerinti nyilvántartási értéken;

c) tagsági jogot megtestesítő értékpapír esetén:

- a Budapesti Értéktőzsdén jegyzett vagy forgalmazott értékpapírt a tőzsdei árfolyamon;
- másodlagos értékpapír piacon forgalmazott értékpapírt az értékpapír kereskedők által a sajtóban közzétett vételi közép árfolyamon;
- társasági részesedés esetén a társaság előző évi mérlegében szereplő üzleti értékelés alapján;
- egyéb esetekben névértéken, illetve az önkormányzat számviteli politikájában meghatározott értékelési szempontok szerint meghatározott értéken kell számolni.
(3) Az önkormányzati vagyonnak nem pénzbeli hozzájárulásként gazdasági társaság, egyesülés, illetve közhasznú társaság részére történő szolgáltatásakor a vagyon csak a könyvvizsgáló által jóváhagyott értéken vehető figyelembe.
(4) Vagyontárgynak a (2) bekezdésben meghatározottakon túli egyéb hasznosítása esetén a vagyontárgy értékén a 12 havi, ennél rövidebb idejű hasznosítása esetén 12 hónapra számított bérleti, használati díjat kell érteni.
(5) Ha a szerződés tárgya több vagyontárgy, a rendelet értékhatárra vonatkozó rendelkezéseinek alkalmazásakor a vagyontárgyak együttes értéke az irányadó.

A vagyongazdálkodás irányelvei

9. § (1) A képviselő-testület 10 évre szóló hosszú távú vagyongazdálkodási tervet fogad el.

(2) A képviselő-testület a 4 éves városfejlesztési és gazdálkodási program részeként elfogadja a középtávú vagyongazdálkodási tervét, amelynek végrehajtásáról minden évben beszámol.

III. Fejezet

Az önkormányzati vagyon feletti tulajdonosi jogok

gyakorlásának közös szabályai

10. § (1) Az önkormányzatot – az Ötv.-ben meghatározott eltérésekkel - megilletik mindazok a jogok és terhelik mindazok a kötelezettségek, amelyek a tulajdonost megilletik, illetve terhelik.

(2) A tulajdonosi jogokat az e rendeletben foglaltak szerint az önkormányzat képviselő-testülete, illetve átruházott hatáskörben a Gazdasági Bizottság, valamint Nagyatád Város Polgármestere gyakorolja.

(3) E rendeletben meghatározottak szerint tulajdonosi részjogosítványokat gyakorolnak az e rendelet 11. §-ában felsorolt önkormányzati vagyont használók (továbbiakban: vagyonhasználók).

(4) Vagyonkezelői szerződés alapján tulajdonosi jogokat gyakorolnak a vagyonkezelő szervek.

(5) Az önkormányzati tulajdonrésszel működő gazdasági társaságban, közhasznú társaságban a tulajdonosi képviseletet a polgármester vagy az általa megbízott személy (a továbbiakban: a polgármester) látja el.

Önkormányzati vagyonhasználók jogai, kötelességei

11. § (1) A képviselő-testület az önkormányzat tulajdonában lévő vagyontárgyak hasznosítására, üzemeltetésére gazdasági társaságot, vagy önálló költségvetési szervként működő intézményt alapíthat.

(2) Az önkormányzat vagyonhasználó szervei:

a) - az önkormányzat költségvetési szervei;

- az önkormányzat vagyongazdálkodása szempontjából irányítást gyakorló, vezető költségvetési szerv, a Polgármesteri Hivatal, melynek vezetője a vagyongazdálkodás tekintetében a polgármester,
- a Rinyamenti Kistérség Többcélú Önkormányzati Társulás,
b) az önkormányzat gazdasági, illetve közhasznú társasága(i).
(3) Az önkormányzat felhatalmazza a (2) bekezdésben meghatározott vagyonhasználó szerveit, hogy – mint a rendelkezési jog körébe tartozó jogosítványként – a használatukba adott vagyontárgyak használatát, hasznai szedésének jogát átengedje, és az azzal kapcsolatos szerződéseket saját nevében megkösse.
(4) Az (1) bekezdésben meghatározott vagyonhasználói tevékenységért a költségvetési szerv vezetője a felelős.
(5) 1 Az önkormányzat vagyonhasználó szerveit megilletik a működésükhöz átadott vagyonra a használat joga.
(6) Az önkormányzat vagyonhasználó szervei kötelesek a rájuk bízott vagyont megőrizni és a rendes gazdálkodás szabályai szerint használni, hasznosítani és gyarapítani.
(7) Az önkormányzat vagyonhasználó szervei jogosultak, illetve kötelesek a működés feltételeként rájuk bízott vagyontárgyak:
a) hasznosítására;
b) ingó vagyontárgyak szerzésére, elidegenítésére;
c) közterhek viselésére.
(8) Az önkormányzat vagyonhasználó szervei mint önálló jogi személyek saját nevükben és jogi személyiségük alapján tulajdont szerezhetnek. Az általuk megszerzett vagyon, annak megszerzését követően önkormányzati tulajdonná válik. Az intézményvezető köteles - ingatlan vagyon esetén - az önkormányzati tulajdon ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyeztetéséről gondoskodni. Az intézmény vagyonhasználói joga nem terjed ki az általa használt ingatlan vagyon bármilyen módon történő tulajdon- változására és jogokkal való terhelésére.
(9) 2 Nagyatád Város Önkormányzata tulajdonában, de az állami szervek használatában álló ingatlanok, helyiségek tekintetében a vagyonhasználó nem jogosult az önkormányzat tulajdonát képező vagyontárgyak elidegenítésére.
(10) A vagyonhasználó szervek kötelesek a kezelésükben lévő vagyontárgyak fenntartásával, üzemeltetésével, karbantartásával és felújításával kapcsolatos feladatok ellátására.
(11) A vagyonhasználó beruházást, felújítást csak a költségvetési rendeletben szabályozott módon és keretekben végezhet.
(11)

Speciális vagyonhasználó szervek

12. § (1) Önkormányzati tulajdonban lévő vagyont használnak a 11. §-ban szabályozottakon túl a következők:

a)

b) Nagyatád városban működő sportegyesületek és sportszervezetek;

c) Önkormányzati tulajdont államigazgatási feladataik céljából használó államigazgatási szervek külön törvény rendelkezései szerint;

d)3

e) Nagyatád Város Cigány Nemzetiségi Önkormányzata, a Nagyatád Város Horvát Önkormányzata illetve más nemzetiségi önkormányzat megválasztása esetén a Nagyatád városi nemzetiségi önkormányzat(ok) abban az esetben, ha a képviselő-testület a használat jogát biztosítja részükre.

(2)

(3) Az (1) bekezdés c) - e) pontjaiban meghatározott szervek vagyonhasználati jogát és terjedelmét a képviselő-testület által jóváhagyott egyedi megállapodásokkal kell szabályozni.

Vagyonkezelői jog létesítése, megszerzése

13. § (1)4 A képviselő-testület az önkormányzat tulajdonában álló nemzeti vagyonra, önkormányzati közfeladat átadásához kapcsolódóan, Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvényben és az Nvt. -ben meghatározott módon és körrel vagyonkezelői jogot létesíthet.

(2)5 A vagyonkezelői jog létesítése térítés ellenében, vagy ingyenesen történhet.

(3)6 A vagyonkezelői jog ellenértékéről, vagy ingyenességéről a képviselő-testület dönt a vagyonkezelői jog létesítésekor.

(4)7 A vagyonkezelői jog ellenértékét az alábbiakra figyelemmel kell megállapítani:

a) a vagyon forgalmi értéke,

b) a vagyon éves értékcsökkenése,

c) a vagyon működtetésének költsége,

d) a vagyonnal összefüggésben a vagyonkezelőt megillető bevétel.

Vagyonkezelői jog gyakorlásának szabályai

14. § (1) A vagyonkezelőt megilletik a tulajdonos jogai, és terhelik a tulajdonos kötelezettségei – ideértve a számvitelről szóló törvény szerinti könyvvezetési és beszámoló készítési kötelezettséget is – azzal, hogy a vagyont nem idegenítheti el, továbbá nem terhelheti meg, biztosítékul nem adhatja, valamint a vagyonkezelői jogot nem ruházhatja át.

(2) A vagyonkezelő köteles a kezelésbe átvett vagyont fokozott gondossággal kezelni, a vagyon védelmét biztosítani.

(3) A vagyonkezelő köteles a kezelésbe átvett vagyon

a) biztosítására,

b) közterheinek, üzemeltetési költségeinek viselésére,

c) rendeltetésszerű használatára, jó gazda módjára történő megőrzésére,

d) az általában elvárható gondossággal történő gazdálkodás szabályai szerinti használatára és gyarapítására,

e) állagmegóvásával, fenntartásával, üzemeltetésével, felújításával, karbantartásával, amortizálódásukat követően pótlásával, cseréjével kapcsolatos feladatok ellátására,

f) visszaadására a szerződés megszűnésekor.

(4) A vagyonkezelői jog átadásáról szóló vagyonkezelői szerződésnek tartalmaznia kell:

a) a vagyonkezelésbe adó és a vagyonkezelő nevét, székhelyét, statisztikai azonosítóját, a képviseletre jogosult nevét és beosztását,

b) a vagyonkezelésbe adott ingatlan ingatlan-nyilvántartási adatait,

c) a közfeladat ellátása érdekében a vagyonkezelésbe adott eszközöknek az önkormányzat számviteli nyilvántartási adataival megegyező tételes jegyzékét értékével együtt, azon belül a kötelező önkormányzati feladathoz kapcsolódó vagyon megjelöléssel,

d) a vagyonkezelő által kötelezően ellátandó önkormányzati közfeladatot és ellátható egyéb tevékenységeket, valamint

e) a vagyonkezelésbe adott vagyonnal való gazdálkodásra vonatkozó rendelkezéseket, és a vagyonnal való vállalkozás feltételeit,

f) a vagyonkezelő részére átadandó közfeladat ellátásának vállalását a vagyonkezelő részéről,

g) a vagyonkezelésbe vett vagyon tekintetében az önkormányzati vagyonnal kapcsolatos nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségek teljesítésének módját és formáját,

h) az önkormányzat költségvetését megillető – a vagyonkezelésbe adott vagyon kezeléséből származó – befizetések teljesítésére, a vagyonkezelésbe adott vagyonnal történő elszámolásra vonatkozó rendelkezéseket,

i) a szerződés teljesítésének biztosítására vonatkozó rendelkezéseket,

j) a teljesítés biztosítására szolgáló mellékkötelezettségeket és egyéb biztosítékokat,

k) a vagyonkezelési szerződés időtartamát,

l) a közfeladat ellátásának határozott vagy határozatlan időtartamát,

m) a tulajdonos ellenőrzési jogosultságát, az ellenőrzés gyakoriságát,

n) a vagyonkezelői szerződés megszűnésének eseteit,

Vagyonkezelés ellenőrzése

15. § (1) A vagyonkezelői szerződés teljesítésének ellenőrzésére a képviselő-testület jogosult. A képviselő-testület ezt a jogát határozattal a Gazdasági Bizottság átruházhatja.

(2) Az évente a vagyonhasznosításról készített beszámolóban ki kell térni a vagyonkezelési szerződések teljesülésére.

(3) A vagyonkezelő köteles a tulajdonos felhívására a vagyonnal kapcsolatos adatokat szolgáltatni, az ellenőrzéshez szükséges iratokba betekintést adni az ellenőrzésre jogosultak részére.

16. §

17. §

18. §

19. §

20. §

21. §

22. §

Eljárás a tulajdonos képviseletében

23. § (1) Egyes, a tulajdonosi jogok gyakorlása közben felmerülő feladatokat (igazgatási, előkészítési és a döntés végrehajtása) a képviselő-testület Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló önkormányzati rendelet rendelkezései szerint, a Polgármesteri Hivatal ágazatilag illetékes irodái látják el. Ilyen feladatok ellátásával a képviselő-testület más jogi vagy természetes személyt is megbízhat, de ez nem minősül a tulajdonosi jogok átruházásának.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott feladatok különösen:

a) az önkormányzati vagyon nyilvántartása, vezetése;

b) az önkormányzati vállalkozások előzetes pénzügyi, gazdaságossági elemzése; megvalósíthatósági tanulmányok elkészítése, elkészíttetése;

c) az önkormányzati vagyonnal való eredményes gazdálkodás szempontjából szükséges döntések meghozatalának kezdeményezése;

d) a képviselő-testület, a bizottságok, a polgármester pályázati kiírásainak lebonyolítása, a beérkező pályázatok véleményezése;

e) üzemeltetési és karbantartási feladatok szervezése, ellátása;

f) szerződések előkészítése.

(3) A tulajdonosi jogokat gyakorló szerv, személy, vagy annak megbízottja, illetve a képviselet jogát szerződés vagy meghatalmazás alapján ellátó személy, a vonatkozó jogszabályi rendelkezések szerint, a tulajdonosi jogok körében önállóan gyakorolja a vagyontárgyat érintő hatósági eljárásban a tulajdonost megillető nyilatkozattételi jogot, továbbá bármely közigazgatási vagy bírósági eljárásban az ügyfél vagy a peres fél jogát.

(4) A tulajdonosi jogokat gyakorló szerv vagy személy, illetve annak megbízottja gyakorolja az osztatlan közös tulajdon esetében a tulajdonostársakat megillető jogokat, és teljesíti a kötelezettségeket.

(5) A tulajdonosi jogokat gyakorló szerv vagy személy a vagyontárgy használatával, bérletével összefüggésben gyakorolja a használatba adó vagy bérbeadó jogait és kötelezettségeit.

IV. Fejezet

Az önkormányzati vagyon kedvezményes átengedése és megszerzése

24. § Az önkormányzat vagyonának tulajdonjogát kedvezményesen átruházni, vagy az önkormányzati vagyon használatát kedvezményesen átengedni egyedi döntéssel az alábbi esetekben lehetséges:

a) meghatározott céllal, más önkormányzatnak, illetve az általa fenntartott önkormányzati költségvetési szervnek, a fenntartó tudomásulvétele mellett;

b) állami szerv részére, munkájuk segítése érdekében;

c) közérdekű kötelezettségvállalással;

d) közalapítvány javára, alapítványi hozzájárulás címén lehet;

e) az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény hatálya alá tartozó szervezetek helyiségigényének biztosítása érdekében lehet;

Felajánlott vagyon elfogadása

25. § (1) Vagyon tulajdonjogának ingyenes vagy kedvezményes megszerzéséről, felajánlás elfogadásáról a képviselő-testület határoz.

(2) Ha a vagyon ingyenes vagy kedvezményes felajánlása az e rendeletben meghatározott vagyonhasználó részére történik, a felajánlás elfogadásához szükséges a vagyonhasználó nyilatkozata. A vagyonhasználó arról nyilatkozik, hogy képes-e a felajánlott vagyonhoz esetlegesen kapcsolódó kötelezettségek teljesítésére.

(3) Ajándékként, örökségként nem fogadható el olyan vagyon, melynek ismert terhei elérik vagy meghaladják a vagyon értékét.

Önkormányzati követelésekről való lemondás, követelések elengedése

26. § (1)8 Önkormányzati követelésekről különösen a következő esetekben mondható le:

a) csődegyezségi megállapodásban,

b) bírói egyezség keretében,

c) más települési önkormányzattal szembeni, együttműködési megállapodáson alapuló követelés esetében, ha annak érvényesítése a megállapodáson alapuló feladat ellátást és a kötelezett önkormányzat gazdálkodását veszélyezteti,

d) a városban működő gazdálkodó szervezet tartozása esetében, alaposan mérlegelve a gazdálkodó szervezet működésének a város gazdasági életében kifejtett közvetlen és közvetett várospolitikai hatásait, feltéve, hogy a követelésről lemondás nem ellentétes a vonatkozó magyar és uniós előírásokkal,

e) ha a követelés érvényesítése a kötelezett életvitelét bizonyítottan és számottevően ellehetetlenítené, mely során különösen kiskorú gyermeke fedél, lakás nélkül maradna, s a kötelezett tartási kötelezettsége körébe tartozó hozzátartozója tartását nem tudná biztosítani,

f) ha a kötelezett kötelezettségének teljesítése a város foglalkoztatási helyzetét oly módon befolyásolná, hogy várhatóan munkahelyek szűnnének meg, feltéve, hogy a követelésről lemondás nem ellentétes a vonatkozó magyar és uniós előírásokkal,

g) ha a követelés elengedése városfejlesztési célokhoz kapcsolódóan indokolt, feltéve, hogy a követelésről lemondás nem ellentétes a vonatkozó magyar és uniós előírásokkal.

(2)9 A követelés elengedésére jogosultak eljárásuk során az (1) bekezdés c), e), és f) pontja esetében alaposan mérlegelik a kötelezett, adós pénzügyi helyzetét. Az (1) bekezdésben felsorolt valamennyi esetben az adósság jellegével és az adós helyzetével összefüggő, a döntéshez szükséges iratokat a döntéshozó beszerzi, így különösen jövedelemigazolásokat, az üggyel kapcsolatos szerződéseket, számlákat, pénzügyi mérlegeket, más hatóságok, szervek határozatait, ítéleteit, döntéseit. A rendelkezésre álló dokumentumok felülvizsgálatát követően hozható döntés a követelés lemondásáról.

(3) Vagyonhasználók közül a Nagyatád Város Önkormányzata költségvetési szerveinek vezetői bruttó 100.000 Ft erejéig mondhatnak le az önkormányzatot (intézményüket) illető követelésről.

(4)

(5) Ha a követelés elengedés bruttó 500.000 Ft értékhatárt nem haladja meg, a döntés meghozatalára a Gazdasági Bizottság jogosult.

(6) A Képviselő-testület mondhat le a követelésről (engedheti el a tartozást) bruttó 500.000 Ft-ot meghaladó összeg esetén.

(7) Minden követelésről való lemondásra jogosult a követelésről részben vagy egészben mondhat le. Teljes mértékben vagy részben el lehet tekinteni a késedelmi kamatok megfizetésétől is.

(8)10 Minden követelésről való lemondás elbírálására és döntésére jogosult megállapodhat a kötelezettel, adóssal a követelés behajtása és beszedhetősége érdekében értéket képező és az önkormányzat számára hasznosuló szolgáltatás teljesítésében. Köthető részletfizetési vagy a követelés beszedését, teljesülését biztosító más polgári jogi szerződés is, így különösen beszámítási megállapodás, tartozás átvállalás, kezesi szerződés, zálogjogi szerződés.

V. Fejezet

Rendelkezés az egyes önkormányzati tulajdonú vagyontárgyakkal

A forgalomképtelen törzsvagyon feletti rendelkezési jog gyakorlása

27. § (1)

(2) A forgalomképtelen vagyon elsősorban határozott idejű bérlettel, vagy eseti - egyszeri vagy többszöri visszatérő és előre meghatározható időtartamra vonatkozó - bérleti vagy használati szerződéssel hasznosítható. Használati szerződésnek minősül az olyan megállapodás is, amely során a használó vállalja az önkormányzati tulajdonú vagyontárgy felújítását, és folyamatos jó karban tartását a használat fejében.

(3) A forgalomképtelen vagyon hasznosítása során gondoskodni kell a vagyontárgyak hasznosítására vonatkozó megállapodások, szerződések megkötéséről, valamint tulajdonosi jognyilatkozatok megtételéről.

(4) A forgalomképtelen, valamint a korlátozottan forgalomképes törzsvagyont érintő koncessziós pályázat, vagy vagyonkezelési jog átadására vonatkozó, továbbá közszolgáltatási szerződés megkötésére irányuló pályázat kiírásáról és elbírálásáról a képviselő-testület dönt.

(5) A forgalomképtelen vagyon 12 hónapot meg nem haladó hasznosításáról (használatáról, bérbe- és haszonbérbe adásáról) a polgármester, a 12 hónapot meghaladó hasznosításáról a képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel dönt.

A korlátozottan forgalomképes vagyon feletti rendelkezési jog gyakorlása

28. § (1) E rendeletben meghatározott korlátozottan forgalomképes vagyontárgyak megszerzéséről, bérleti vagy használati jogának átengedésről, bármely megterheléséről – hitel biztosítékaként fedezetbe adást kivéve – vagy gazdasági társaságba való beviteléről a képviselő-testület határoz.

(2) Önkormányzati vagyonhasználó gondoskodik - értékhatárra tekintet nélkül - a korlátozottan forgalomképes vagyontárgy bérbe vagy használatba adásáról.

(3) Minden olyan esetben, amikor hatályos jogszabályok, vagy az önkormányzat megkötött szerződései alapján más jogi vagy természetes személy hozzájárulása szükséges a jogügylet érvényes létrejöttéhez, úgy a hozzájárulás beszerzéséről a polgármester gondoskodik.

(4)

(5) Az önkormányzat részvételével működő gazdasági társaságban és közhasznú társaságban meglévő tagsági jogai és részesedései vonatkozásában a társaság tagját megillető jogokat - értékhatárra tekintet nélkül - a polgármester gyakorolja.

(6) Az (5) bekezdésben szabályozott esetben az önkormányzatot a polgármester, akadályoztatása esetén a polgármester által megbízott személy képviseli. A képviselő-testület meghatározhatja a képviselet tartalmát és a kötelezettségvállalás terjedelmét.

(7) A korlátozottan forgalomképes vagyon körébe tartozó ingatlanok cseréjéről, más önkormányzatnak és szervnek történő átadásáról, a vagyonkezelői jog átadásáról a képviselő-testület esetenként - a vagyon jellege szerint illetékes bizottság véleményezését követően - minősített szótöbbséggel dönt.

Az üzleti vagyon feletti rendelkezési jog gyakorlása

29. § (1) Ingatlan megszerzéséről, valamint forgalomképes vagyontárgy gazdasági társaságba történő beviteléről a képviselő-testület dönt. A képviselő-testület jognyilatkozatait a polgármester aláírásával teszi meg.

(2) Az önkormányzat által fenntartott önkormányzati költségvetési szervek vezetői, mint vagyonhasználók, a képviselő-testület éves költségvetési rendeletében meghatározottak szerint gondoskodnak az önkormányzati költségvetési szervek működéséhez szükséges forgalomképes vagyontárgyak, eszközök beszerzéséről és állaguk fenntartásáról.

(3) A forgalomképes vagyontárgy elidegenítéséről, vételéről, cseréjéről, az elővásárlási jog gyakorlásáról, terheléséről, haszonélvezeti jog alapításáról, valamint hasznosításáról

a) nettó 500.000 Ft értékhatárig a polgármester;

b) nettó 500.001 Ft – nettó 1.000.000 Ft értékhatár között a Gazdasági Bizottság;

c) nettó 1.000.000 Ft értéket meghaladó vagyontárgy esetében a képviselő-testület határoz.

(4) Az önkormányzati vagyon elidegenítésével, vételével, cseréjével, elővásárlási jog gyakorlásával, megterhelésével, haszonélvezeti jog alapításával és hasznosításával kapcsolatos szerződéseket a polgármester írja alá.

30. § (1) Forgalomképes ingatlan legfeljebb 12 havi (1 alkalommal további 1-szer 12 hónapra meghosszabbítható) átmeneti hasznosításáról, rendkívül indokolt esetben a polgármester dönt. Az átmeneti hasznosítás az üresen álló, nem hasznosuló vagyontárgyak állagmegóvását, és az ingatlan-vagyonból bevétel szerzését szolgálja.

(2) Az önkormányzat tulajdonában álló volt laktanyák területének hasznosítása érdekében pályázati eljárás nélkül legfeljebb 12 hónapra bérbeadási lehetőséget biztosíthat a polgármester, amely a volt laktanyák rehabilitációjáig, értékesítéséig, esetleges más célú hasznosításáig hosszabbítható újabb és újabb 12 hónapra.

(3) Az üzleti vagyon elidegenítéséről, vagy hasznosításáról szóló jelen rendelet 29. §-ában meghatározott döntési jog alatt az elidegenítésre, hasznosításra történő kijelölést, a pályázat kiírását, valamint a szerződés-tervezet jóváhagyását kell érteni, a pályázatokra vonatkozó speciális, e rendeletben szabályozott feltételek megtartása mellett.

(4)

(5) Az önkormányzat tulajdonában álló, nagyatádi 3/1 helyrajzi szám alatti tárolók a Széchenyi tér10. szám alatti lakások, üzlethelyiségek tulajdonosainak, bérlőinek adhatók bérbe, mint lakásokhoz, üzlethelyiségekhez tartozó tárolók. Az üresen álló tárolók átmeneti hasznosítása érdekében pályázati eljárás nélkül legfeljebb 1 évre a polgármester bérbeadási lehetőséget biztosíthat más bérlőnek is, amely évente újra hosszabbítható, de legfeljebb a Széchenyi tér 10. szám alatti lakások, üzlethelyiségek használóinak bérleti igényéig.

VI. Fejezet

Vagyonhasználó szervek tulajdonnal kapcsolatos jogai, bevételei

31. § (1) A vagyonhasználó szerv vezetője – a vagyonhasználó szervezet alapító okiratában, vagy társasági szerződésében, illetve a vagyonhasználó szerződésben meghatározott tevékenységi körön és mértéken belül, az alaptevékenység sérelme nélkül – jogosult:

a) a rábízott vagyont határozott ideig tartó bérbeadás útján hasznosítani, vagy a vagyon állagának felújítása és folyamatos jó karbantartási kötelezettsége, mint ellenérték fejében használatra engedni;

b) feleslegessé vált ingó vagyontárgyakból:

ba) a számviteli előírások alapján készletnek minősülő vagyontárgyakat értékhatárra tekintet nélkül értékesíteni, feleslegessé nyilvánítani, selejtezni;

bb) a számviteli előírások alapján tárgyi eszköznek minősülő vagyontárgyakat, valamint vagyoni értékű jogokat értékesíteni nettó 100.000 Ft értékhatárig;

c) a b.) pontban megjelölt értékhatárt meghaladó ingó vagyontárgy értékesítésében a polgármester dönt.

A vagyontárgy értékesítését megelőzően – kivéve az azonnal, illetve értékesítési eljárás nélkül selejtezhető vagyontárgyak esetében – az értékesítést bonyolító köteles a többi önkormányzati költségvetési szervet a feleslegessé vált vagyonról értesíteni, a megkeresett szervek legkésőbb 5 napon belül kötelesek választ adni. Ha a megadott határidőn belül nyilatkozat nem érkezik, vagy nemleges válasz érkezik, a feleslegessé vált vagyon értékesíthető e rendelet mellékletébe foglalt szabályok szerint.

(2) A vagyon hasznosításából származó bevétel a vagyonhasználót illeti meg. Vagyonhasználó a fenti bevételt a rendelkezésére bocsátott vagyon megőrzésére, karbantartására, illetve egyéb tárgyi eszközök vásárlására köteles fordítani.

(3) A hasznosítás nettó tiszta bevételéből a költség és a vagyon állagának fenntartása, felújítása után fennmaradó tiszta eredmény legfeljebb 5 %-át személyi ösztönzésre lehet felhasználni.

(4) A személyi ösztönzés rendjét az intézmények belső szabályzatukban kötelesek rögzíteni.

(5) A feleslegessé vált vagyon selejtezésének és értékesítésének szabályait e rendelet 5. melléklete tartalmazza.

(6) A 12. §-ban felsorolt speciális vagyonhasználók tulajdonnal kapcsolatos jogait a képviselő-testület egyedi döntései, illetve az általa kötött és jóváhagyott megállapodások, vagyonhasználói szerződések tartalmazzák.

VII. Fejezet

Egyes jogügyletek megkötésére irányadó speciális szabályok

32. § (1) Az önkormányzat tulajdonában lévő vagyontárgyak üzemeltetésére a képviselő-testület - a vonatkozó külön jogszabályi rendelkezések betartása mellett - koncessziós pályázatot, vagy közszolgáltatási szerződés megkötésére irányuló pályázatot írhat ki.

(2) A pályázatot a képviselő-testület írja ki és bírálja el. A képviselő-testület jognyilatkozatait e körben - a testület döntése alapján - a polgármester írja alá. Eltérő jogszabályi rendelkezés hiányában a polgármester felügyeli a megkötött szerződés teljesítését.

33. § A bizottsági és képviselő-testületi döntést nem igénylő esetekben a tulajdonosi hozzájárulási nyilatkozatot, értéktől függetlenül a polgármester adja meg és írja alá.

34. § (1) Az önkormányzat tulajdonát képező üzletrész, értékpapír, illetve részvény vagyon hasznosításáról, eladásáról pályázati eljárás keretei között a képviselő-testület dönt.

(2)

(3)

35. § (1) A vagyontárgyak elidegenítésénél, illetve hasznosításánál fizetési eszközként az önkormányzat készpénzt, illetve külön képviselő-testületi jóváhagyással csereingatlant, vagy értékpapírt fogadhat el.

(2) Részletfizetést, fizetési haladékot, ha az ügylet értéke:

a) a bruttó 200.000 Ft-ot nem haladja meg, a polgármester,

b) bruttó 200.001-500.000 Ft közötti, a Gazdasági Bizottság,

c) a bruttó 500.000 Ft-ot meghaladja a képviselő-testület adhat.

36. § (1) Az önkormányzat tulajdonát képező üzletrész, ha az önkormányzat üzletrészének nagysága a több mint fele tulajdoni arányt nem éri el, továbbá az önkormányzat tulajdonában álló részvényvagyon, vagy egyéb értékpapír hasznosítására a képviselőt-testület portfólió-vagyonkezelési szerződést is köthet.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott szerződés megkötésének célja a vagyontömeg piaci értékének megőrzése, illetve növelése.

(3) Részvény, vagy egyéb értékpapír vagyon - portfolió- vagyonkezelése esetén a tulajdonosi jogosítványokat teljes egészében a vagyonkezelő (valódi portfolió) gyakorolja.

VIII. Fejezet

Az önkormányzat vagyonához kapcsolódó egyéb rendelkezések

37. § Az önkormányzat képviselő-testülete, a képviselő-testület tagjai több mint felének igen szavazatával dönt a tulajdonában lévő vagyonnal kapcsolatban:

a) gazdasági- és nonprofit gazdasági társaság alapításáról;

b) társadalmi szervezethez való, az önkormányzat vagyonát is érintő csatlakozásról;

c) gazdasági- és közhasznú társaságban fennálló részesedésnek, üzletrésznek az értékesítésre kijelöléséről, pénzbeli és apport befektetésről;

d) kötvénykibocsátásról;

e) kezességvállalásról;

f) bankgarancia kérésről és bankgarancia biztosítás fedezeteként szolgáló keretbiztosítéki jelzálog szerződésről;

g) e rendelet 7. § (8), 28. § (7), illetve 43. § (6) bekezdésében meghatározottakról.

IX. Fejezet

Eljárási szabályok

Az önkormányzati vagyonnal való gazdálkodás

38. § (1) Az önkormányzati vagyonnal való gazdálkodás történhet:

a) bérbe adással,

b) használatba adással,

c) haszonbérbe adással,

d) vagyonkezelésbe adással,

e) haszonélvezeti jog alapításával,

f) jelzálogjog alapításával,

g) vállalkozásba történő bevitellel,

h) elővásárlási jog gyakorlásával,

i) tulajdonjog átruházásával,

j) beépítési kötelezettség, elidegenítési tilalom, visszavásárlás jog alapításával.

(2) Az önkormányzati vagyonnal való bármilyen irányú gazdálkodás kérelemre, vagy hivatalból indulhat.

(3) Az önkormányzati vagyonnal való gazdálkodást kezdeményezheti:

a) képviselő-testület,

b) képviselő(k),

c) bizottság(ok),

d) polgármester,

e) bármely természetes és jogi személy, vagy jogi személyiség nélküli gazdasági társaság.

(4) Az önkormányzati vagyonnal való gazdálkodás az e szakasz (6) bekezdésében foglaltak kivételével kizárólag pályázati eljárás kereti között valósulhat meg.

(5) A pályázati eljárás megvalósulhat ajánlatkérés, pályáztatás és vagyonárverés útján.

(6) A pályázati rendszer nem terjed ki:

a) a pályázat útján bérbe adott határozott idejű bérleti szerződések bérleti idejének meghosszabbítására;

b) kisajátításnál csere ingatlan biztosítására;

c) telekhatár rendezésre, ideértve a telekhatár kitűzés hiányosságaiból eredő földfoglalásokat, telek-kiegészítéseket;

d) idegen tulajdonú al- és felépítmények alatti földterület hasznosítására vagy idegen tulajdonú földterületen lévő al- és vagy felépítmények hasznosítására;

e) a haszonbérleti és a rekreációs célú szerződések meghosszabbítására;

f) állami feladatot ellátó állami szerv elhelyezésére;

g) az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásáról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV tv. hatálya alá tartozó szervezetek helyiség igényének kielégítésére;

h) ha a hasznosítandó ingatlan (helyiség) közérdekű célt és az önkormányzat által ellátott oktatási, kulturális, egészségügyi és szociális feladat megoldását szolgálja, vagy más önkormányzati feladatellátást szolgál, és e feladatellátás érdekében a feladat átvételére megállapodás készül;

i) ha az önkormányzat közérdekű célra, kötelező, vagy szabadon vállalt feladata ellátása érdekében az ingatlan meghatározott célra történő hasznosítását tartja indokoltnak;

j) jogszabályi rendelkezés vagy szerződés alapján elővásárlási vagy elő bérleti vagy elő haszonbérleti jogosultsággal rendelkező részére történő vagyonhasznosításkor,

k) nettó 500.000 Ft értékű vagyontárgy hasznosítására, amelyről a polgármester jogosult dönteni.

l) e rendelet 27. § (5) bekezdésben és a 30. § (1), (2), (5) bekezdéseiben foglaltakra.

(7)

(8) Állampolgárok és a gazdálkodó szervezetek kezdeményezése alapján induló pályáztatás esetén a kezdeményező hasznosítási ötletének védelmét - kérelmére - biztosítani kell. Két egyforma, azonos értékű pályázat benyújtásakor az ötletgazda elsődlegességének elve érvényesül.

(9) A szerződéskötési költség ingatlan értékesítése esetén a forgalmi érték bruttó 1 %-a, de minimum bruttó 15.000.-Ft, egyéb szerződések esetén a vagyontárgy értékének bruttó 1 %-a, de legalább bruttó 7.000.-Ft, melyet a szerződés aláírásakor kell megfizetni.

Az ajánlatkérés

39. § (1) Ajánlatkérés esetén nincs pályázati felhívás (kiírás, hirdetmény).

(2) Az ajánlatkérőnek azonos feltételek biztosításával legalább három személytől (szervtől) kell ajánlatot kérnie.

(3) Az ajánlatkérő csak a legfontosabbnak tartott feltételeket határozza meg, a részletes feltételek meghatározását ajánlattevőtől várja.

(4) Az ajánlatok beérkezése után szabad tárgyalás keretében az ajánlatok korlátlanul változtathatók, nincs ajánlati kötöttség.

(5) Az ajánlatkérő a legkedvezőbb ajánlattevővel köt szerződést, ha egyik ajánlatot sem tartja megfelelőnek, újabb ajánlatot kér, vagy a pályázati kiírás mellett dönt. Az eredményről valamennyi ajánlattevőt közvetlenül kell tájékoztatni.

A pályázati eljárás

A pályáztatási eljárás alapelvei

Az esélyegyenlőség elve

40. § A kiíró (ajánlatkérő) a pályázati felhívásban (ajánlatkérésben), valamennyi ajánlattevő pályázó számára egyenlő esélyt köteles biztosítani az ajánlat megtételéhez szükséges információhoz jutás és a pályázat során alkalmazott versenyfeltételek tekintetében. A kiíró a pályázat tartalmát úgy köteles meghatározni, hogy annak alapján az ajánlattevők megfelelő ajánlatot tehessenek és a szabályszerűen, időben benyújtott pályázati ajánlatok összehasonlíthatók legyenek.

A nyilvánosság elve

41. § (1) A pályázati eljárás során a kiíró köteles a pályázati eljárásban résztvevők számára teljes nyilvánosságot biztosítani. A nyilvánosság jelen rendelet szerinti követelményét a kiíró akkor is köteles biztosítani, ha a versenyeztetés zártkörű (meghívásos) pályázat, vagy ajánlatkérés útján történik.

(2) A nyilvánosság elve alapján minden ajánlattevőnek joga van a kiíró által rendelkezésre bocsátott valamennyi információhoz hozzáférni. Ennek keretében a pályázó számára hozzáférhetővé kell tenni minden olyan adatot, amely nem sért személyiségi jogot, üzleti titkot, banki-, vagy adótitkot, és amely szükséges ahhoz, hogy a pályázónak lehetősége nyíljék a megalapozott ajánlattételre.

A verseny tisztaságának elve

42. § (1) A kiíró a pályázati felhívás közzététele után, illetve zártkörű (meghívásos) pályázat kiírása esetén azt követően, hogy a hirdetményt a pályázatra meghívottakkal közölték, köteles tiszteletben tartani a meghirdetett pályázati feltételeket, az előre nyilvánosságra hozott pályázati eljárási rendet, köteles továbbá biztosítani a pályázat kiírásával, értékelésével kapcsolatos döntési folyamat tisztaságát.

(2) A pályázót a pályázati kiírás átvételekor tájékoztatni kell, hogy köteles a pályázati eljárás ezen szabályozás szerinti feltételeit betartani.

ÉRTÉKESÍTÉS

Vagyontárgy értékesítésre történő kijelölése

43. § (1) Az önkormányzat tulajdonában álló vagyontárgyak értékesítésre történő kijelölése, valamint pályázati eljárás feltételeinek meghatározása a 28. és 29. §-ban meghatározott értékhatároktól függően a Gazdasági Bizottság és a Képviselő-testület hatáskörébe tartozik (továbbiakban kiíró).

(2) A kiíró a vagyontárgy jellegéből adódóan értékesítése során jogosult beépítési kötelezettséget, elidegenítési és terhelési tilalmat, valamint a kötelezettségek teljesítésének biztosítására kötbért és visszavásárlási jogot előírni.

(3) A beépítési kötelezettség meghosszabbításáról, a visszavásárlásról, esetlegesen a szabadkézből történő értékesítés engedélyezéséről szóló kérelemről a Képviselő-testület jogosult dönteni.

(4) A vagyontárgy értékesítése 38. § (6) pontjában az értékesítésre vonatkozó részeit kivéve pályázati eljárás kereti között valósulhat meg.

(5) Az értékesítési pályázat nyílt vagy zárt (meghívásos) eljárás lehet.

(6) Az önkormányzat tulajdonában álló az (1) bekezdésben maghatározott értékhatárok esetén a forgalomképes vagyontárgyak értékesítésére történő kijelölésre minősített szótöbbség szükséges.

(7) A vagyontárgy értékét az e rendelet 8 §-ban meghatározott értékbecslésnek kell alátámasztania.

Zárt pályázati eljárás

44. § (1) A pályázatok nyíltak kivéve ha a kiíró a zárt (ún. meghívásos) pályázat kiírás mellett dönt.

(2) Zárt (meghívásos) pályázati eljárás akkor írható ki, ha a pályázat tárgyának jellege, jelentősége, valamint annak leghatékonyabb hasznosításával kapcsolatos feladatok megoldása a pályázaton előre meghatározott partnerek részvételét teszi szükségessé.

(3) A zárt pályázati eljárás kiírásáról a Képviselő-testület jogosult dönteni.

(4) A pályázati felhívás minimálisan a következőket tartalmazza:

a) a pályázatot kiíró szerv megnevezését, székhelyét,

b) a pályázat tárgyát,

c) a pályázat benyújtására, tartalmára vonatkozó előírásokat,

d) a pályázat módosítására, visszavonására vonatkozó előírásokat,

e) az ajánlat tárgyalására vonatkozó előírásokat,

f) a pályázatok elbírálásának szempontjait,

g) a pályázattal kapcsolatos információk, dokumentációk elérésének meghatározását,

h) egyéb a kiró által fontosnak tartott feltételeket.

(5) A kiíró a zár pályázatról az érintetteket egyidejűleg és közvetlenül értesíti. A zárt pályázatra a kiírást a számításba vett személynek (szervnek) meg kell küldeni.

(6) A zárt pályázaton részt vevő pályázó nevét a kiíró a többi résztvevővel csak akkor közölheti, ha a közléshez az érintett pályázó írásban a hozzájárulását adta. Az ajánlatevőre vonatkozó egyéb információ is csak az ajánlattevő kifejezett, írásban közölt hozzájárulásával közölhető más ajánlattevővel, vagy a pályázaton részt nem vevő személlyel.

(7) A pályázat nyerteséről a Képviselő-testület jogosul dönteni.

(8) A kiírónak az ajánlatkérés eredményét a pályázatban résztvevőkkel írásban ismertetni kell.

Nyílt pályázati eljárás

45. § (1) A nyílt pályázati eljárás:

- általában alap vételárra történő nyílt licites eljárás,
- kivételes esetekben, elsősorban munkahelyteremtés céljából zártborítékos ajánlattételi felhívásos eljárás.
(2) A zártborítékos ajánlattételi felhívás lehet:
- minimális ajánlattételi ár megjelöléssel, illetve
- ár megjelölés nélkül.

Pályázat meghirdetése

46. § (1) A kiíró döntését követően az általuk elfogadott pályázati felhívás a Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján és a város honlapján teljes formátumban meg kell hirdetni. Ezen kívül az alábbi helyeken és módon hirdethető meg a kiíró döntése alapján:

a) a városi hirdetőtáblákon rövidített formában,

b) a Városi Televízióban rövidített formában,

c) a hasznosítandó helyiségben rövidített formában,

d) estlegesen megyei lapokban rövidített formában,

e) valamint a kiíró által meghatározott helyen és formában.

(2) A kiíró a pályázati felhívásban az ajánlatok benyújtására vonatkozó időpontot úgy határozza meg, hogy a felhívásnak a Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján történő kifüggesztése napja és az ajánlatok benyújtására nyitva álló határnap között legalább 15 naptári nap különbség legyen.

(3) A pályázati kiírás lehet eseti, lehet változatlan feltételekkel ismételt, és folyamatos határidejű.

(4) A pályázatok benyújtására nyitva álló határidő egy alkalommal legfeljebb 30 nappal meghosszabbítható azzal, hogy a határidőket leszámítva a pályázati felhívás többi eleme változatlan marad.

A pályázati felhívás

47. § (1) A kiíró a vagyontárgy értékesítési feltételeit a pályázati felhívásban határozza meg.

(2) A pályázati felhívásnak tartalmaznia kell:

a) a pályázatot kiíró szerv megnevezését, székhelyét,

b) a pályázat célját,

c) a pályázat jellegét,

d) az értékesíteni kívánt vagyontárgy megjelölését,

e) a pályázók körét,

f) az értékesíteni kívánt vagyontárgy vételárát,

g) a vételáron felül a leendő tulajdonos feladatát és költségét,

h) a vételár megfizetésének módját,

i) a pályázat benyújtására, tartalmára vonatkozó előírásokat,

j) a pályázaton való részvétel biztosíték előírásait,

k) a pályázat módosítására, visszavonására vonatkozó előírásokat,

l) a pályázat érvénytelenségére vonatkozó előírásokat,

m) a pályázattal kapcsolatos információk, dokumentációk elérésének meghatározását,

n) a kiírónak a pályázati eljárás eredménytelenné nyilvánítási jogát,

o) egyéb a kiíró által fontosnak tartott feltételeket.

(3) Az alap vételáras nyílt licitnél a (2) bekezdésen túl tartalmazza még:

p) a pályázati versenytárgyalásra vonatkozó előírásokat,

(4) A zártborítékos ajánlattételi felhívásos értékesítés tartalmazza a (2) bekezdésen kívül:

q) a borítékok bontására, illetve esetleges pályázati versenytárgyalásra vonatkozó előírásokat.

A pályázat benyújtása

48. § (1) A pályázatokat a pályázati felhívásban megadott időpontig, a (2) pontban megadott tartalommal írásban, egy példányban a polgármesterhez kell benyújtani.

(2) A benyújtandó pályázatnak mind zártborítékos ajánlattételi felhívás, mind alap vételárra folyó nyílt licites eljárás esetén az alábbi pontokat tartalmaznia kell:

a) A pályázó nevét, címét, személyi adatait. Vállalkozás, illetve társaság esetén vállalkozó igazolvány, illetve cégkivonat másolatát.

b) Közös pályázat esetén a tulajdonjog megosztásának meghatározását.

c) A megvásárolni kívánt vagyontárgy adatait, mint helyrajzi szám, nagyság.

d) A pályázó hozzájárulását a pályázat körében személyes adatainak kezeléshez.

e) Nyilatkozatot arra vonatkozóan, hogy pályázatát a vagyontárgy megtekintése, valamint a vagyontárgy jellegétől függően a műszaki állapotának vizsgálata után, annak ismeretében nyújtotta be.

f) Nyilatkozatot arra vonatkozóan, hogy a pályázati felhívást maradéktalanul, teljes terjedelmében elfogadja.

g) A vagyontárgy jellegétől függően a kiíró által ezeken felül meghatározott pontokat.

(3) Pályázat érkezése esetén az átvételt végző ügyintéző a pályázatra rávezeti az érkezésének dátumát, idejét, és aláírásával igazolja. Amennyiben szükséges az átvételt igazolja az ajánlat tevőnek.

(4) A kiíró az ajánlatok tartalmát a pályázat lezárásáig titkosan kezeli, tartalmukról felvilágosítást sem kívülállónak, sem pályázaton részvevőnek nem adhat.

A pályázat módosítása, visszavonása

49. § (1) A pályázó a pályázat benyújtására nyitva álló, a pályázati felhívásban megjelölt határidő lejártáig (folyamatos pályázati határidő esetén értelem szerint) pályázatát bármikor visszavonhatja, vagy módosíthatja.

(2) Ebben az esetben a pályázat biztosítékaként befizetett összeg visszafizetésre kerül.

Az ajánlati kötöttség

50. § (1) A pályáztató az ajánlati felhívás tartalmához a pályázati kiírásban meghatározott időpontig kötve van, az eredménytelenné nyilvánítás és a pályázat elutasítás jogának fenntartása mellett.

(2) A pályázó ajánlati kötöttsége akkor kezdődik, amikor az ajánlatok benyújtására nyitva álló határidő lejárt.

(3) A pályázati kiírás és sikeres pályázat nem jelent szerződéskötési kényszert.

A pályázat értékelése

51. § (1) A pályázaton a benyújtott ajánlatokat a kiíró által meghatározott személyek értékelik.

(2) Az értékelők az ajánlatok felbontását, illetve megismerését követően köteles megállapítani azt, hogy melyik ajánlatok érvénytelenek, és azok a pályázata a pályázati eljárás további szakaszában (szakaszaiban) nem vehetnek részt.

(3) Érvényes az az ajánlat, amely mind formai, mind pedig tartalmi követelményeit tekintve mindenben megfelel a pályázati kiírásban foglaltaknak.

(4) Ha a kiírás másként nem rendelkezik, az ajánlatokat a testület, illetve bizottság a soron következő ülésén bírálja el.

(5) A pályázat értékelésében, elbírálásában részt vevő személy nem lehet az ajánlatot benyújtó pályázónak:

a) közeli hozzátartozója;

b) munkaviszony alapján közvetlen felettese vagy beosztottja;

c) szerződéses jogviszony keretében foglalkoztatottja;

d) ha a pályázó jogi személy vagy cég, annak tulajdonosa, résztulajdonosa, vezető állású alkalmazottja.

e) ha a pályázat értékelésében és elbírálásában résztvevőtől bármely oknál fogva nem várható el az ügy elfogulatlan megítélése (továbbiakban: elfogultság).

(6) A pályázat értékelésében résztvevő köteles haladéktalanul bejelenteni, ha vele szemben bármely az (5) bekezdéseiben körülírt összeférhetetlenségi ok áll fenn.

(7) A pályázat eredménytelenségéről a pályázat kiírója jogosult dönteni.

A pályázat érvénytelenségére vonatkozó előírások

52. § (1) Érvénytelen a pályázati ajánlat, ha:

a) olyan ajánlattevő nyújtotta be, aki nem jogosult részt venni a pályázaton;

b) az ajánlatot a kiírásban meghatározott, illetve a szabályszerűen meghosszabbított határidő után nyújtották be;

c) az ajánlat nem felel meg a pályázati kiírásban, a jogszabályokban, az önkormányzat vagyonrendeletében és a jelen eljárási rendben foglaltaknak;

d) biztosítékadási kötelezettség esetén a biztosítékot az ajánlattevő nem bocsátotta, vagy nem az előírtaknak megfelelően bocsátotta a kiíró rendelkezésére;

e) amely az ajánlati árat (díjat) nem egyértelműen határozza meg, vagy más ajánlatához, illetve valamely feltételhez köti;

(2) Az érvénytelen ajánlatot úgy kell tekinteni, mintha az érintett pályázó nem tett volna ajánlatot az adott pályázati eljárás keretében.

Pályázati biztosíték

53. § (1) A pályázat kiírója a pályázaton való részvételt pályázati biztosíték megfizetéséhez kötheti.

(2) A pályázati biztosítékot az ajánlat benyújtásával egyidőben kell megfizetnie a pályázónak a pályázati felhívásban megjelölt összegben és módon, és a befizetésről szóló igazolást a pályázathoz csatolni kell.

(3) A pályázati biztosíték összege a versenytárgyaláson nem nyerő pályázók részére a kiíró vevő kijelölésére vonatkozó döntését követő 15 napon belül kerül visszafizetésre a pályázó által kért módon.

(4) A tulajdonjogot elnyerő pályázó részére az adás-vételi szerződés megkötésekor a vételárba kerül beszámításra.

(5) A pályázati biztosítékként befizetett összeg nem kerül visszafizetésre, illetve a vételárba beszámításra, azaz önkormányzat tulajdonába kerül:

a) ha a pályázó a pályázati felhívásban megjelölt pályázati határidő lejártát követően ajánlatát visszavonja, illetve

b) a tulajdonjogot elnyerő pályázó az adás-vételi szerződést neki felróható okból nem köti meg, a vétel neki felróható okból meghiúsul.

A pályázati eljárás eredménytelensége

54. § Eredménytelen a pályázat, ha:

a) a kitűzött időpontig egyetlen ajánlat sem érkezett;

b) a beérkezett ajánlatok egyike sem felel meg a pályázati felhívás követelményeinek, vagy más - a pályázatra vonatkozó - további előírásnak;

c) a kiíró valamely ajánlattevőnek a pályázat tisztaságához fűződő, vagy a többi pályázó érdekeit egyébként súlyosan sértő cselekménye miatt a pályázat érvénytelenítése mellett döntött;

d) a kiíró élt azon jogával, hogy új pályázat kiírását rendelje el;

e) ha a kiíró él azon jogával, hogy a pályázatot indoklás nélkül eredménytelennek nyilvánítsa vagy a pályázati felhívást – az ajánlatok benyújtására nyitva álló határidő lejártáig – jogkövetkezmények nélkül visszavonja.

Versenytárgyalás

Alap vételárra folyó nyílt licites versenytárgyalás

55. § (1) Érvényes pályázat beérkezése esetén versenytárgyalásra kerül sor a pályázatot benyújtok, vagy meghatalmazottjaik a Gazdasági Bizottság képviselője, valamint a Polgármesteri Hivatal Műszaki és Vagyongazdálkodási Iroda köztisztviselője jelenlétében.

(2) A versenytárgyalást a Gazdasági Bizottság képviselője vezeti le.

(3) Több érvényes pályázat esetén a pályázati felhívásban megjelölt alap vételárra folyó licitre kerül sor.

(4) A minimális licitemelés mértékét a pályázati felhívás határozza meg. Valamennyi jelenlévő pályázó kezdeményezésére a tárgyalásvezető attól magasabb licitemelés mértéket határozhat meg.

(5) A versenytárgyalásról jegyzőkönyv készül, amit a pályázati versenytárgyalás minden résztvevője aláír.

Zártborítékos ajánlattételi felhívásos versenytárgyalás

56. § (1) Zártborítékos ajánlattételi felhívásra ajánlat érkezése esetén a pályázati felhívásban meghatározott időpontban a Gazdasági Bizottság képviselője, a Polgármesteri Hivatal Műszaki és Vagyongazdálkodási Iroda köztisztviselője, esetlegesen a pályázók vagy meghatalmazottjaik jelenlétében kerül sor a borítékbontásra, a pályázatok értékelésére.

(2) A borítékbontásról jegyzőkönyv készül, amit valamennyi jelenlevő aláír.

(3) Amennyiben a borítékbontást követően megállapításra kerül, hogy két vagy több ajánlat azonos összegű legmagasabb vételi ajánlatot tartalmaz, és a pályázati felhívásban más bírálati szempontot nem tartalmaz, a pályázati felhívásban meghatározott időpontban a 55. §-ban meghatározottak szerint licites versenytárgyalás alapján dönt a kiíró a tulajdonjog elnyeréséről.

Vagyontárgy tulajdonjogának elnyerése

Nyílt pályázati eljárás nyílt licittel

57. § (1) Az érvényes pályázatot benyújtok közül az értékesítésre meghirdetett vagyontárgy tulajdonjogát az nyeri el, aki a versenytárgyaláson a legmagasabb értékesítési árat ajánlja meg, és akit a kiíró a versenytárgyalást követő ülésén vevőnek kijelöl.

(2) A kiíró döntését követően az adás-vételi szerződés megkötésére a pályázati felhívásban meghatározottak szerint kerül sor.

Nyílt pályázati eljárás során zártborítékos ajánlattételi felhívás

58. § (1) Amennyiben a kiíró a pályázati eljárás nyertesének megállapításához bírálati szempontokat állapított meg, akkor a borítékbontást követően a kiíró a bírálati szempontok alapján dönt a pályázati eljárás nyerteséről a borítékbontást követő ülésén.

(2) Amennyiben bírálati szempontok nem kerültek meghatározásra a tulajdonjogot az nyeri el, aki a legmagasabb vételár egyösszegű megfizetésére tesz ajánlatott, és akit a borítékbontás vagy a versenytárgyalást követő ülésén a kiíró vevőnek kijelöl.

Vételár megfizetése

59. § (1) A vételár megfizetésének módját a kiíró az értékesítési feltételekkel egyidőben határozza meg.

(2) A vevő a vételárat az adás-vételi szerződés megkötésével egyidőben, egyösszegben fizeti meg az önkormányzat részére.

(3) A kiíró lehetőséget adhat részletfizetésre, amely maximum 5 év időtartamra. Eltekinthet az ügyleti kamat kikötésétől, de késedelmes teljesítés esetén késedelmi kamatfizetési kötelezettséget ki kell kötni.

Vételáron felül a tulajdonos feladata és költsége

60. § (1) A vételáron felül a tulajdonost terheli az adás-vételi szerződéskötési költség – amennyiben a Polgármesteri Hivatal készíti el – amely a bruttó vételár 1 %-a, de minimum bruttó 15.000.-Ft. Ezt az összeget az adás-vételi szerződés megkötésével egyidőben kell a tulajdonosnak megfizetnie a pályázati felhívásban meghatározott módon.

(2) Az értékesítésre kerülő vagyontárgy jellegéből adódóan a pályázati felhívásban a kiíró egyéb kötelezettségeket is előírhat a tulajdonosnak, például közműkiváltás, közműkiépítés stb.

BÉRLETI HASZNOSÍTÁS

Bérleti jogviszony létrejöttének feltételei

61. § (1) Az önkormányzat tulajdonában álló bármely ingatlan bérleti hasznosítása a 38. § (6) pontját kivéve pályázati eljárás kereti között valósulhat meg.

(2) A pályázati eljárás formája: nyílt pályázati eljárás, amely lehet alap bérleti díjra licites, illetve zátborítékos ajánlatkérési felhívás.

(3) Az ingatlan bérleti hasznosítására kiírt alap bérleti díjra licites pályázati eljárás kétszeri eredménytelensége esetén lehetőség van az ingatlan zártborítékos ajánlatkérési felhívás keretei közötti hasznosítására, amely lehet minimum bérleti díjas, illetve megajánlott bérleti díjas.

(4) A pályázati eljárás feltételeit a képviselő-testület által évente határozattal megállapított irányadó bérleti díj figyelembevételével átruházott hatáskörben a Gazdasági Bizottság határozza meg (továbbá kiíró).

(5) Ha a bérleti hasznosítás értékesítésre történő kijelöléssel együtt kerül meghirdetésre, valamint az irányadó bérleti díjtól eltérő díjat határoz meg a pályázati felhívás feltételeit a képviselő-testület jogosult meghatározni (továbbá kiíró).

(6) Az ingatlan bérleti jogát az nyeri el – bármely eljárás esetén –, aki az ajánlatában, illetve a versenytárgyaláson a legmagasabb havi bérleti díj megfizetésére tesz ajánlatot és akit a képviselő-testület, illetve átruházott hatáskörben a Gazdasági Bizottság a pályázati eljárást követő ülésén bérlőnek kijelöl.

A pályázat meghirdetése

62. § A pályázati felhívás az e rendelet 46. §-ában foglaltak szerint kerül meghirdetésre.

A pályázati felhívás

63. § A bérleti hasznosítás esetén a pályázati felhívásnak tartalmaznia kell mind alap bérleti díjas licitnél, mind a zátborítékos ajánlattételi felhívás estén:

a) a pályázatot kiíró szerv megnevezését,

b) a pályázat jellegét,

c) a pályázat célját,

d) a helyiség/épület minimális leírását,

e) a pályázók körét,

f) a helyiségben folytatható tevékenységet,

g) a bérlet időtartamát,

h) a helyiség bérleti díját,

i) a bérleti díjon felül a leendő bérlő feladatait és költségeit,

j) a bérleti díj megfizetésének és emelésének módját,

k) a pályázat benyújtására, tartalmára vonatkozó előírásokat,

l) a pályázaton való részvétel biztosíték előírásait,

m) a pályázat módosítására, visszavonására vonatkozó előírásokat,

n) a pályázat érvénytelenségére vonatkozó előírásokat,

o) a pályázati versenytárgyalásra, illetve borítékbontásra vonatkozó előírásokat,

p) a bérleti biztosíték megfizetésére vonatkozó szabályokat,

q) a bérleti szerződés általános elemeit,

r) a pályázattal kapcsolatos információk, dokumentációk elérésének meghatározását,

s) a kiírónak a pályázati eljárás eredménytelenné nyilvánítási jogát,

t) egyéb a kiró által fontosnak tartott feltételeket.

A pályázat módosítása, visszavonása

64. § A pályázó a pályázat benyújtására nyitva álló, a pályázati felhívásban megjelölt határidő lejártáig pályázatát bármikor visszavonhatja, vagy módosíthatja.

Az ajánlati kötöttség

65. § Az ajánlati kötöttségre az e rendelet 50. §-ában foglaltak kell alkalmazni.

A pályázat értékelése

66. § A pályázat elbírálására az e rendelet 51. §-ában foglaltak szerint kerül sor.

A pályázat érvénytelenségére vonatkozó előírások

67. § A pályázatérvénytelenségére az e rendelet 52. §-ában foglaltakat kell alkalmazni értelem szerint.

Pályázati biztosíték

68. § A pályázati biztosíték esetén e rendelet 53. §-ában foglaltakat kell alkalmazni értelem szerint.

A pályázati eljárás eredménytelensége

69. § A pályázati eljárás eredménytelenségére az e rendelet 54 §-ában foglaltakat kell alkalmazni értelem szerint.

A pályázatok benyújtása

70. § (1) A pályázatokat a pályázati felhívásban megadott időpontig, a (2) pontban megadott tartalommal írásban, egy példányban a polgármesterhez kell benyújtani.

(2) A benyújtandó pályázatnak mind zártborítékos ajánlattételi felhívás, mind alap vételárra folyó nyílt licites eljárás esetén az alábbi pontokat tartalmazza:

a) A pályázó nevét, címét, személyi adatait. Vállalkozás, illetve társaság esetén vállalkozó igazolvány, illetve cégkivonat másolatát.

b) Bérelni kívánt épület/helyiség címét, alapterületét, helyrajzi számát.

c) A pályázó jelenlegi tevékenységét, és a bérelendő helyiségben végezni kívánt tevékenyég megjelölését.

d) A pályázó hozzájárulását a pályázat körében személyes adatainak kezeléshez.

e) Nyilatkozatot arra vonatkozóan, hogy pályázatát a bérelni kívánt épület/helyiség megtekintése, annak műszaki állapotának vizsgálata után, annak ismeretében nyújtotta be.

f) Nyilatkozatot arra vonatkozóan, hogy a pályázati felhívást maradéktalanul, teljes terjedelmében elfogadja.

g) Nyilatkozatot arra vonatkozóan, hogy nincs köztartozása, valamint a nagyatádi önkormányzattól bérelt vagy használt ingatlanra vonatkozó bérleti, használati, valamint közüzemi díj tartozása.

h) A vagyontárgy jellegétől függően a kiíró által ezeken felül meghatározott pontokat.

(2) A kiíró az ajánlatok tartalmát a pályázat lezárásáig titkosan kezeli, tartalmukról felvilágosítást sem kívülállónak, sem pályázaton részvevőnek nem adhat.

Versenytárgyalás

Alap bérleti díjra folyó nyílt licites versenytárgyalás

71. § Az alap bérleti díjra folyó nyílt licites versenytárgyalásra az e rendelet 55. §-ában foglaltakat kell alkalmazni értelem szerint.

Zártborítékos ajánlattételi felhívásos versenytárgyalás

72. § (1) Zártborítékos ajánlattételi felhívásra amennyiben ajánlat érkezik, akkor a pályázati felhívásban meghatározott időpontban a Gazdasági Bizottság képviselőjének, a Polgármesteri Hivatal Műszaki és Vagyongazdálkodási Iroda köztisztviselője, esetlegesen a pályázók jelenlétében kerül sor a borítékbontásra, a pályázatok értékelésére.

(2) A borítékbontásról jegyzőkönyv készül, amit valamennyi jelenlevőnek alá kell írnia.

(3) Amennyiben a borítékbontást követően megállapításra kerül, hogy két vagy több ajánlat azonos összegű legmagasabb bérleti díjra ajánlatot tartalmaz, akkor a pályázati felhívásban meghatározott időpontban a 71. §-ban meghatározottak szerint licites versenytárgyalásra kerül sor a bérleti jog elnyerése érdekében.

A bérlet időtartama

73. § (1) A bérleti jogviszony időtartama határozott idejű, rendszerint 3 év.

(2) A bérleti jogviszony határozott időtartamának mértékét a képviselő-testület egyedi esetekben, egyedi döntéssel az (1) bekezdéstől eltérően jogosult meghatározni.

(3) A bérlet lejárta előtt 30 nappal benyújtott kérelem alapján a bérleti jogviszony pályázati eljárás nélkül meghosszabbítható.

(4) A nem lakás célú helyiségekre vonatkozó bérleti jog – pályázati eljárás mellőzésével – a bérlő kérésére a bérlet lejárta előtt írásban benyújtott kérelem alapján meghosszabbítható. Az erre vonatkozó eljárás lefolytatása és a döntés meghozatala a Gazdasági Bizottság hatáskörébe tartozik.

Bérleti díj megállapítása

74. § (1) A pályázati felhívásban közzétételre kerülő alap bérleti díj mértékéről a hasznosítási feltételek meghatározásakor a kiíró dönt.

(2) A nem lakás célú helyiségek irányadó bérleti díját a képviselő-testület irányadó szabályként évente határozatával állapítja meg. A város a bérleti díj szempontjából övezetekre tagolódik az alábbiak szerint:

I/1. különösen kiemelt övezet: Kossuth u.
I/2. kiemelt övezet: Széchenyi-tér, Hunyadi, Bajcsy-Zs., Beregszászi,
Piac-bevásárló központ, Kiszely u., Hild sétány, Dózsa Gy. u., Korányi, Baross Gábor, Aradi u., Városi Strand
(Zrínyi u.)
II. övezet: Nagyatád város egyéb, I. övezetbe nem sorolt és a III. övezetbe nem tartozó területei
III. övezet: Kivadár és valamennyi külterületi lakott hely.
(3) A bérleti díj változásának módját a szerződésekben ki kell kötni. A bérleti díj a pályázati kiírásban és a szerződésben foglaltak szerint módosul.
(4) Az irányadó bérleti díjnál alacsonyabb mértékű bérleti díjat kizárólag a Képviselő-testület fogadhat el.
(5) A bérleti szerződés meghosszabbítása esetén a Gazdasági Bizottság jogosult a bérlő által az adott évre fizetett bérleti díjon – irányadó bérleti díjtól eltérő – történő bérleti jogviszony hosszabbításra.

Bérleti díj megfizetésének módja

75. § (1) A bérleti díjat a bérlőnek havonta a Polgármesteri Hivatal által kiállított számla alapján, az abban meghatározott fizetési határidőig kell megfizetnie.

(2) A kiíró a pályázati felhívásban az 1. pontban meghatározott bérleti díj fizetési határidőtől eltérő fizetési határidőt is megállapíthat.

(3) Az eseti, meghatározott napra, vagy egy hónapnál rövidebb időtartamra – pályázati eljárás nélkül – biztosított bérleti jogviszonyra vonatkozó bérleti díjak fizetésének módjában a felek szabadon megállapodhatnak.

(4) Késedelmes fizetés esetén a jegybanki alapkamat kétszeresének megfelelő késedelmi kamatot is köteles a bérlő megfizetni.

A bérleti díjon felül a leendő bérlő feladata és költsége

76. § (1) A bérleti szerződéskötési költség, amely a pályázati eljárás során kialakult éves bruttó bérleti díj 1 %-a, de minimum bruttó 7.000.-Ft, amelyet a bérlemény bérleti jogát elnyerőnek a bérleti szerződés megkötésével egyidőben kell a Polgármesteri Hivatal pénztárába készpénzben befizetnie.

(2) A bérlemény üzemeltetési és fenntartási költségei, az adók és közterhek, a közüzemi díjak megfizetése.

(3) A fentieken túli kötelezettségeket és feladatokat a pályázati felhívásban kell meghatározni.

A bérleti biztosíték

77. § (1) A pályázat kiírója a bérleti jogviszony szerződésszerű teljesítése érdekében a bérleti szerződés megkötését kettő havi bruttó bérleti díjnak megfelelő összegű óvadék letétbe helyezéséhez köti.

(2) A bérlőnek az óvadékot a bérleti szerződés aláírásának napjáig kell letétbe helyezni, az önkormányzat letéti számlájára.

(3) Az óvadék időtartama megegyezik a bérlet időtartamával.

(4) Az óvadék a bérlet megszűnését követően, a bérlemény műszaki átadás-átvételérő felvett jegyzőkönyv aláírását, illetve a Pénzügyi Irodával a bérlettel kapcsolatos pénzügyi elszámolást követő 5 banki napon belül, kamatok nélkül kerül visszafizetésre, a bérlő által a műszaki átadás-átvételen megnevezett számlára.

(5) Az óvadék felhasználható 3 havi bérleti és/vagy közüzemi díj tartozást követően, amelyet a bérlőnek értesítését követő 30 napon belül fel kell töltenie a letétet alapösszegére.

Bérbeszámítás

78. § (1) Fennálló bérleti jogviszonyok esetén a bérlő és a bérbeadó megállapodhatnak abban, hogy a bérlő a bérbeadó helyett - a bérlemény rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotba hozása érdekében - előre meghatározott és tételesen költségelt munkákat bérbeszámítással elvégezheti.

(2) A tételes költségeit tételesen, számlával kell igazolnia.

(3) Az elvégzett munkák értéke csak a bérleti díjba számítható be.

(4) A megállapodásban nem rögzített többletmunkák költségei a bérbe nem számíthatók be, és annak megtérítésére a bérlő igényt nem tarthat.

(5) A bérlő nem tarthat igényt a konkrét, általa végzendő tevékenység érdekében végzett munkáival kapcsolatos költségei megtérítésére. A bérlemény tevékenységi körhöz kapcsolódó kialakítása költségeit a bérlő viseli.

(6) Bérbeszámítás kérdésében a döntést:

a) bruttó 500.000 Ft értékhatárig a polgármester

b) bruttó 500.001 – 1.000.000 Ft értékhatár között a Gazdasági Bizottság,

c) bruttó 1.000.000 Ft értékhatár felett a képviselő-testület hozza meg.

(7) A döntés alapján a bérlővel bérbeszámítási megállapodás megkötésére kerül sor.

(8) Fennálló bérleti jogviszony esetén az (1) bekezdéstől eltérően a bérbeadót terhelő, azonnali hibaelhárítást igénylő munkák költségei a bérlő által megfizetett, benyújtott számlák alapján bérleti díjba elszámolhatók, figyelemmel ezen szakasz (2)-(7) bekezdéseinek rendelkezéseire.

Bérlőtársi jogviszony, befogadás, bérleti jog átruházás, csere és az albérletbe adás feltételei

79. § (1) Bérlőtársi bérleti szerződés azokkal köthető, akik a bérlemény bérleti jogát együtt pályázták meg és nyerték el. Az önkormányzat a bérlőtársi szerződés fentieken túli létesítéséhez, további bérlőtárssal való bővítéséhez nem járul hozzá.

(2) Bérlőtársi jogviszony az (1) bekezdésben megjelölt esetben akkor köthető, ha a leendő bérlő (bérlőtárs) tevékenysége a másik fél tevékenységét nem zavarja.

(3) Nem adható hozzájárulás olyan, a (2) bekezdésben szabályozott megállapodáshoz, ahol a tevékenységek együtt végzését jogszabály tiltja.

(4) Nem adható hozzájárulás, ha a leendő bérlőtársak a bérlemény használatát csak annak megosztásával tudnák - egymás tevékenységét nem zavarva - használni.

(5) Nem adható hozzájárulás továbbá akkor sem, ha a leendő bérlőtársaknak nyugdíj és egészségbiztosítási járulék tartozása, állami adótartozása, vagy önkormányzati adótartozása, továbbá bérleti jogviszonyból eredő bármilyen tartozása van.

(6) A bérbeadó a bérlőtársi bérleti szerződést csak a Gazdasági Bizottság hozzájárulása alapján kötheti meg.

80. § (1) A befogadáshoz csak abban az esetben adható hozzájárulás, ha a bérlő által végzett és a befogadni kívánt személy/szervezet által folytatni kívánt tevékenység együttes gyakorlását jogszabály nem tiltja, valamint a befogadott személy/szervezet vállalja, hogy a bérlő szerződésének megszűnése esetén cserehelyiségre nem tart igényt, a bérlemény a szerződés megszűnésekor elhagyja.

(2) Nem adható befogadáshoz hozzájárulás, ha a befogadandónak és/vagy a befogadónak nyugdíj, egészségbiztosítási járulék, állami adóhatósági vagy önkormányzati adótartozása van, továbbá ha a bérleti jogviszonyból eredően bármilyen tartozása van.

(3) A befogadás jóváhagyásáról a Gazdasági Bizottság dönt. A döntést a kérelem előterjesztését követő ülésén hozza meg.

81. § (1) A bérleti jogviszony átruházásához indokolt esetben az önkormányzat egyedi döntés alapján hozzájárulhat.

(2) A jóváhagyás vagy elutasítás kérdésében a képviselő-testület dönt.

(3) A bérleti jogviszony átruházásának feltételei a következők:

- az átruházással bérleti jogot szerezni kívánó (a továbbiakban: a leendő bérlő) vállalja a bérbeadóval, a bérbeadó által közölt - ideértve a bérleti díjat is - feltételek melletti bérleti szerződés megkötését;
- a leendő bérlő által végzendő tevékenység hatályos jogszabályokon alapuló rendelkezésekbe nem ütközik, és a leendő bérlő az általa folytatni kívánt tevékenység gyakorlásához szükséges és előírt engedélyekkel rendelkezik;
- az átruházás a városi önkormányzat településrendezési, fejlesztési elképzeléseibe, rendelkezéseibe, határozataiba nem ütközik;
- a hozzájárulás kérőknek nincs egészségbiztosítási és nyugdíjjárulék tartozásuk, állami, önkormányzati adótartozásuk, bérleti jogviszonyból eredő tartozásuk;
(4) Az átruházásra irányuló kérelmet a polgármesteri hivatal illetékes irodáján kell benyújtani, s ahhoz csatolni kell a (3) bekezdésben meghatározott feltételek megállapításához szükséges minden iratot, ideértve a vonatkozó szerződést is.

82. § (1) A bérlemény bérleti jogának más nagyatádi városi önkormányzati helyiség bérleti jogára történő cseréjéhez az önkormányzat egyedi döntés alapján hozzájárulhat.

(2) A csere jóváhagyása vagy elutasítása kérdésében a képviselő-testület dönt.

(3) A cseréhez történő hozzájárulás feltételei a következők:

a) a cserével bérleti jogot szerezni kívánó leendő bérlő vállalja bérbeadóval történő, a bérbeadó által közölt feltételek szerinti – ideértve a bérleti díjat is – bérleti szerződés megkötését;

b) a kérelmező által végzendő tevékenység hatályos jogszabályokon alapuló rendelkezésekbe nem ütközik, és a leendő bérlő az általa folytatni kívánt tevékenység gyakorlásához előírt engedélyekkel rendelkezik;

c) a csere a városi önkormányzat településrendezési, fejlesztési elképzeléseibe, rendelkezéseibe, határozataiba nem ütközik;

d) a cserével érintett bérlőnek nem lehet egészségbiztosítási és/vagy nyugdíjjárulék tartozása, állami önkormányzati adótartozása, és/vagy bérleti jogviszonyból eredő tartozása.

(4) A cserekérelmet a polgármesteri hivatal illetékes irodájához kell benyújtani, s ahhoz csatolni kell a (3) bekezdésben írt feltételek bizonyításához szükséges minden iratot, ideértve a vonatkozó szerződést is.

83. § (1) Önkormányzat tulajdonában lévő nem lakás célú bérlemény albérletbe adásához csak akkor adható hozzájárulás, ha:

a) a tevékenységek együtt folytatását, egy helyen történő végzését jogszabály nem tiltja;

b) az albérlő a tevékenység végzéséhez szükséges jogerős engedélyekkel rendelkezik;

c) egészségbiztosítási és nyugdíjjárulék tartozása, állami, önkormányzati adótartozása sem a bérlőnek, sem az albérlőnek nincs;

d) nincs a bérlőnek bérleti jogviszonyból eredő tartozása.

(2) Nem adható hozzájárulás abban az esetben sem, ha a bérlő a bérleti szerződésben feltüntetett helyiség 50 %-át meghaladó részét kívánja albérletbe adni.

(3) Az albérletbe adás esetében a hozzájárulás ahhoz a feltételhez kötött, hogy megszűnik az albérlet abban az esetben, ha a bérlő bérlemény bérleti joga bármely okból megszűnik. Az albérlő más bérleményre, illetve elhelyezésre nem tarthat igényt.

(4) Az albérletbe adáshoz hozzájáruló nyilatkozat kérdésében a Gazdasági Bizottság dönt.

(5) Az albérletbe adási kérelmet a polgármesteri hivatal illetékes irodájához kell benyújtani, s ahhoz csatolni kell a (1) bekezdésben írt feltételek bizonyításához szükséges minden iratot, ideértve a vonatkozó szerződést is.

(6) Amennyiben a Gazdasági Bizottság hozzájárult az önkormányzattól bérelt helyiség 50 %-át meg nem haladó részének albérletbe adásához, akkor:

- A bérlő köteles az albérlővel albérleti szerződés kötni úgy, hogy az albérleti szerződésben foglaltak nem lehetnek ellentétesek e rendelet bérleti szerződésre vonatkozó rendelkezéseivel.
- A bérlő által meghatározott albérleti díj nem lehet magasabb, mint az önkormányzat által a bérlőnek mindenkor kiszámlázott bérleti díj albérlő által elfoglalt terület négyzetméter arányos összege.

84. §

Tevékenység módosítása

85. § (1) A fennálló bérleti szerződések alapján a bérelt bérleményekben a bérlő a tevékenységét csak hozzájárulás esetén módosíthatja, változtathatja meg, egészítheti ki, az e rendeletben foglalt feltételekkel.

(2) A bérlő a tevékenység módosítására vonatkozó kérelmet a polgármesteri hivatal illetékes irodájánál nyújtja be, a kérelemről a Gazdasági Bizottság dönt.

Bérleti szerződés elemei

86. § (1) A pályázati kiírásban meghatározottakon túl a bérleti szerződés általában a következő feltételeket tartalmazhatja:

- a tevékenység az üzletben, bérleményben csak akkor kezdhető el, ha a bérlő a szükséges
jogerős hatósági engedélyekkel rendelkezik;
- a bérleti díj mértékét, megfizetésének módját, eljárását;
- a bérlemény működésével kapcsolatos rezsiköltségek viselésének és megfizetésének módját;
- annak a meghatározását, hogy a bérlő a bérleményt kizárólag milyen célra használhatja és felhívást arra, hogy a tevékenységi kör bérleményen belüli megváltoztatásához hatósági engedély és a pályázatot kiíró jóváhagyása szükséges;
- a bérlő karbantartási kötelezettségének felsorolása;
- a bérlő a bérlemény átalakítására, korszerűsítésére csak a felek külön megállapodása alapján jogosult;
- a bérlő a bérleménybe más személyt csak a bérbeadó hozzájárulásával fogadhat be;
- bérleti jogot átruházni, elcserélni csak a jóváhagyó nyilatkozat alapján lehet;
- a bérlő a bérleti jogviszony megszűnése után köteles az eredeti állapotot visszaállítani,
vagy az általa felszerelt berendezéseket az állag sérelme nélkül leszerelheti és elviheti,
a visszahagyott berendezésekért és a bérleményekre fordított beruházásokért ellenértéket
nem igényelhet;
- a pályázati kiírás szerint a szerződés teljesítésének biztosítékait;
- a bérlő a bérleti jogviszony megszűnése után másik bérleményre nem tarthat igényt;
- a szerződés melléklete a bérlemény átadás-átvételi jegyzőkönyve;
- a fentieken túl hivatkozást arra, hogy a nem szabályozott kérdésekben a Ptk., az 1993. évi LXXVIII. törvény és a helyi rendeletek előírásait kell alkalmazni;
- kikötést a Nagyatádi Városi Bíróság kizárólagos illetékességére.
(2) A szerződés tartalmazza, hogy a bérlőnek a bérleti díjat milyen módon és időben kell megfizetni.
(3) A használati szerződés is tartalmazza a használati díj megfizetésének módját és idejét.

Az önkormányzati vagyon bérlőinek kötelezettségei

87. § (1) A bérlő köteles gondoskodni:

a) a helyiség burkolatainak felújításáról, pótlásáról, illetve cseréjéről;

b) a helyiséghez tartozó üzlethomlokzat (portál), kirakatszekrény karbantartásáról;

c) a helyiségben folytatott tevékenység körében felmerülő felújításról, pótlásról, illetve cseréről;

d) az épület olyan központi berendezéseinek karbantartásáról, amelyeket a bérlő kizárólagosan használ, illetőleg tart üzemben;

e) az épület, továbbá a közös használatra szolgáló helyiségek és területek tisztításáról és megvilágításáról, a nem háztartási szemét elszállításáról, amely a bérlő tevékenységével függ össze;

f) a bérbe adott épület folyamatos karbantartásáról, állagmegóvásáról,

g) a közüzemi díjak viselése a bérlő kötelessége;

h) a bérlő a helyiséget a bérleti jogviszony megszűnésekor rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban köteles a bérbeadó birtokába visszaadni.

(2) Ezeket a rendelkezéseket valamennyi önkormányzati vagyont hasznosító szervnek és bérlőnek alkalmaznia kell. A használati jog biztosítása esetén a használóra is a bérlő kötelességeit kell alkalmazni.

A bérleti jogviszony megszűnésének szabályai

88. § (1) A bérleti jogviszony megszűnik, ha:

a) a felek a bérleti szerződést közösen megszüntetik;

b) a szerződésben meghatározott idő lejártával;

c) a bérlemény megsemmisülésével;

d) az arra jogosult felmondásával;

e) a bérlő természetes személy meghal, és a bérleményre vonatkozó bérleti jog folytatására jogosult a bérlő halálát követő legalább 15 napon belül nem jelenti be igényét a bérleti jog folytatására;

f) gazdasági társaság, illetőleg a nem gazdasági társaság formájában működő jogi személy bérlő jogutód nélkül megszűnik;

g) a bérleti jog cseréjével, átruházásával;

h) a bérlőnek a helyiségben végzett tevékenységéhez szükséges engedélyét visszavonták, vagy azt a bérlő visszaadta;

i) a bérlőt a Magyar Köztársaság területéről kiutasították;

j) a bérlő helyiségbérleti jogviszonyát a bíróság megszünteti.

(2) A határozott idejű bérleti szerződés közös megegyezéssel történő megszüntetéséhez szükséges döntés meghozatala a Gazdasági Bizottság átruházott hatáskörébe tartozik.

Felmondás esetei

89. § (1) A bérbeadó a helyiségre kötött bérleti szerződést a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. tv. 24. § - 27. § alapján felmondhatja.

(2) Lényeges kötelezettségszegésnek minősül különösen:

- befogadás be nem jelentése;
- tilalom ellenére vagy hozzájárulás nélküli befogadás;
- tilalom ellenére vagy hozzájárulás nélküli albérletbe adás;
- tilalom ellenére vagy hozzájárulás nélküli csere;
- építési engedéllyel végezhető munka engedély nélküli végzése, továbbá bármely építési munka bejelentés nélküli végzése;
- a bérlő által végzendő, e rendelet 87. §-ába foglalt karbantartási munkák végzésének elmulasztása;
- a helyiségben a tevékenység engedély nélküli végzése.
- bármely, e rendeletben szabályozott adat igazolására vonatkozó kötelezettség elmulasztása, valótlan vagy hamis adat szolgáltatása;
- a bérbeadó külön szolgáltatásként biztosított szolgáltatása ellenértékének meg nem fizetése.

Jogcím nélküli helyiséghasználat

90. § (1) Ha a nem lakás célú helyiség használója a helyiség használatára érvényes jogcímet nem szerzett, vagy érvényes jogcíme bármilyen ok folytán megszűnt, jogcím nélküli helyiség használónak minősül.

(2) A jogcím nélküli helyiséghasználó köteles a helyiséget kiüríteni, és azt rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban a bérbeadónak visszaadni.

(3) Mindaddig, amíg a használó a helyiséget a bérbeadónak vissza nem adja, használati díjat köteles fizetni.

(4) A helyiség használati díj mértéke jogcím nélküli helyiséghasználat esetén

- a második hónapot követő első hónapban a helyiségbér 200 %-a;
- minden ezt követő hónapban újabb 100 %-kal emelkedik.
(5) E § rendelkezéseit kell alkalmazni a nem lakás célú helyiség fogalmi körébe nem tartozó, más önkormányzati vagyon érvényes jogcím nélküli használata esetén, a következő eltéréssel: a nem lakás célú helyiség vagyonon túli önkormányzati vagyon jogcím nélküli használata esetén az egyébként fizetendő bérleti díj kétszeresének megfelelő összegű használati díjat kell fizetni.

ÁRVERÉS

91. § (1) Árveréssel értékesíthető az önkormányzat tulajdonában álló ingó vagyontárgyak abban az esetben, ha a cél kizárólag a lehető legmagasabb vételár elérése, s más szempontot a kiíró nem helyez előtérbe.

(2) Az árverést nyilvánosan meg kell hirdetni a Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján, illetve a kiíró által megjelölt helyen.

(3) Az árverési hirdetményt a Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján az árverés napját megelőző legalább 15 nappal előbb ki kell függeszteni.

(4) A hirdetmény tartalmi elemei különösen a következők: az árverezni kívánt vagyon legfontosabb adatai, kikiáltási ára, az árverés helye, ideje, az árverési biztosíték letételének helye, ideje, módja; az árverésen a licitálás a kikiáltási ár milyen mértékű emelésével történik, illetve a kiíró által fontosnak tartott feltételeket.

(5) Amennyiben az árverési felhívásra ajánlat érkezik árverésre kerül sor az ajánlattevők vagy meghatalmazottja, a Gazdasági Bizottság képviselője és a Műszaki és Vagyongazdálkodási Iroda köztisztviselőjének jelenlétében.

(6) Az árverést a Gazdasági Bizottság képviselője vezeti le.

(7) Az árverésről jegyzőkönyv készül, amit az árverés minden résztvevője köteles aláírni.

(8) Az árveréssel az önkormányzati vagyon tulajdonjogát az szerzi meg, aki a legmagasabb vételárat ajánlja meg.

HASZNÁLATBA ADÁS

Használati jog létrejötte

92. § (1) A képviselő-testület egyes társadalmi szervezeteknek, nonprofit, és közhasznú társaságoknak, a város lakosságának érdekeit szolgáló tevékenységek támogatására az önkormányzat tulajdonában álló vagyonra kedvezményes használati jogot biztosíthat.

(2)

(3) A használati jog lehet határozott, illetve határozatlan idejű.

(4) A használati joghoz kapcsolódó díjak megfizetésére a bérleti díjnál meghatározottakat kell alkalmazni értelem szerint.

Használati jog megszűnésének esetei

93. § A határozatlan vagy határozott idejű használati jog megszűnik:

- a felek közös megegyezésével,
- a határozott idő lejártával,
- a használatba adott vagyon megsemmisülésével,
- bármelyik fél egyoldalú nyilatkozatával, 30 napos határidővel,
- a használót terhelő kötelezettségek elmulasztása esetén a használatba adó egyoldalú nyilatkozatával, 30 napos határidővel.

MEZŐGAZDASÁGI TERÜLETEK

Haszonbérbe adás

94. § Az önkormányzat tulajdonában álló beépítetlen, beépítésre nem szánt mezőgazdasági művelésű ingatlanok hasznosítása történhet:

1. mező-, erdőgazdasági hasznosítású föld esetében haszonbérlettel vagy rekreációs célú földhasználattal,

2. nem mező-, erdőgazdasági hasznosítású föld esetében bérlettel vagy haszonbérlettel. A bérleti hasznosításra az e rendelet terület bérletre vonatkozó rendelkezései az irányadók.

Általános rendelkezések haszonbérletre és rekreációs célú földhasználatra

94/A. § (1) A mezőgazdasági művelésű ingatlanok irányadó bérleti díját a Képviselő-testület évente határozattal állapítja meg.

(2) A szerződések hatálya minimum 1 év maximum 5 évre szól.

(3) A szerződések gazdálkodási évhez kapcsolódnak, hatályuk adott év október első napjától kezdődik és a befejező év szeptember 30 napjáig tart.

(4) A Képviselő-testület kedvezményeket biztosíthat a mezőgazdasági művelésű ingatlanok hasznosítására, melyeket külön határozat formájában állapít meg.

(5) A lejárt szerződések a föld használójának kérelmére – szerződésszerű teljesítés esetén – pályázati eljárás mellőzésével meghosszabbíthatók.

(6) A szerződések megkötésére, hosszabbítására, aláírására a polgármester, ellenjegyzésére a jogtanácsos jogosult.

A haszonbérlet

94/B. § (1) A mezőgazdasági művelésű ingatlan haszonbérlettel pályázati eljárás útján hasznosítható, kivéve a szerződések hosszabbítása.

(2) A pályázati eljárás lefolytatására – pályázat kiírására, elbírálására, szerződés aláírására – a polgármester jogosult.

A rekreációs célú földhasználat

94/C. § (1) Rekreációs célra a kizárólag a Képviselő-testület által határozattal erre célra kijelölt földterület hasznosítható.

(2) Rekreációs célra kijelölt földterület kizárólag pályázat útján hasznosítható, kivéve a szerződések hosszabbítása.

(3) A pályázati eljárás lefolytatására – pályázat kiírására, elbírálására, szerződés aláírására – a polgármester jogosult.

A haszonbérlet és a rekreációs célú földhasználat pályázati eljárása

94/D. § (1) A pályázati eljárás típusa: nyílt pályázati eljárás alap haszonbérleti díjra folytatott nyílt licittel.

(2) A pályázati felhívást a polgármesteri hivatal helyi hirdetőtábláján, a város honlapján, valamint rövidített formában a városi televízióban kell meghirdetni.

(3) A pályázatok benyújtásának határideje a közzétételtől számított 15 nap.

(4) A pályázati kiírásnak tartalmaznia kell:

a) a pályázatot kiíró szerv megnevezését, székhelyét,

b) a pályázat célját,

c) a pályázat jellegét,

d) a pályázat tárgyát,

e) a pályázók körét,

f) a szerződés időtartamát,

g) a haszonbérleti díjat,

h) a haszonbérleti díj mértékének és megfizetésének módját,

i) a pályázat benyújtására, tartalmára vonatkozó előírásokat,

j) a pályázat módosítására, visszavonására vonatkozó előírásokat,

k) a pályázat érvénytelenségére vonatkozó előírásokat,

l) a pályázati versenytárgyalásra vonatkozó előírásokat,

m) egyéb a kiíró által fontosnak ítélt feltételeket.

(5) A pályázatokat a pályázati felhívásban megadott időpontig, egy példányban a polgármesterhez kell benyújtani.

(6) A pályázatnak tartalmaznia kell:

a) a pályázó nevét, lakhelyét, adatait,

b) a haszonbérelni kívánt földrészlet megnevezését,

c) a földrészlet hasznosítási célját,

d) pályázó hozzájárulását a pályázat körében személyes adatainak kezeléséhez,

e) nyilatkozatot arra vonatkozóan, hogy pályázatát a haszonbérelni kívánt földrészlet megtekintését követően, annak természetbeni állapotának ismeretében nyújtotta be,

f) nyilatkozatot arra vonatkozóan, hogy nincs köztartozása, valamint a nagyatádi önkormányzattól bérelt vagy használat ingatlanra vonatkozó bérleti, használati, haszonbérleti, vagy közüzemi díj tartozása.

g) nyilatkozatot arra vonatkozóan, hogy a pályázati felhívást maradéktalanul, teljes terjedelmében elfogadja,

h) a földrészlet jellegétől függően a kiíró által ezeken felül meghatározott előírásokat.

(7) A pályázó a pályázat benyújtására nyitva álló, a pályázati felhívásban megjelölt határidő lejártáig pályázatát bármikor visszavonhatja, vagy módosíthatja.

(8) A pályázat értékelése az e rendelet 51. §-ában foglaltak figyelembevételével történik.

(9) A nyílt licites pályázati versenytárgyalásra a pályázók vagy meghatalmazottjaik, a Gazdasági Bizottság képviselője, valamint a Műszaki és Vagyongazdálkodási Iroda köztisztviselője jelenlétében kerül sor.

(10) A pályázat érvénytelenségének megállapítása az e rendelet 52. §-ában foglaltak figyelembevételével történik.

(11) A pályázati eljárás pályázati biztosíték és óvadék megfizetéséhez nem kötött.

(12) A pályázati eljárás eredménytelenségének megállapítása az e rendelet 54. §-ában foglaltak figyelembevételével történik.

(13) A benyújtott pályázatok és a versenytárgyalási jegyzőkönyv alapján a pályázati eljárás nyerteséről a polgármester dönt.

Értékesítés

95. § Az önkormányzat tulajdonában álló mező-, erdőgazdasági hasznosítású földek értékesítése a vonatkozó – elsősorban a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvény, valamint a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvénnyel összefüggő egyes rendelkezésekről és átmeneti szabályokról szóló 2013. évi CCXII. törvény – jogszabályok figyelembe vételével, nyílt pályázati eljárásban, alap vételárra történő licittel történik.

Záró rendelkezések

96. § (1) E rendelet 2008. szeptember 1. napján lép hatályba.

(2) E rendelet hatálybalépésével hatályát veszti a Nagyatád Város Önkormányzata Képviselő-testületének önkormányzat vagyonáról, a vagyonhasznosításáról, használatának és forgalmának rendjéről szóló 43/2001. (XI. 30.) számú rendelete valamint az e rendeletet módosító 9/2002. (V. 24.), a 12/2002. (VI. 28.), a 14/2002. (VII. 12.), a 16/2002. (VIII. 30. ), a 20/2002. (IX. 27.), a 29/2002. (XII. 20.), a 6/2003. (III. 28.), a 11/2003. (IV. 25.), a 22/2003. (VI. 27.), a 34/2003. (X. 31.), a 39/2003. (XI. 28.), a 11/2004. (IV. 30.), a 21/2004. (VI. 1.), a 37/2004. (X. 1.), a 38/2004.(X.13.), a 42/2004. (XII. 1.), a 2/2005. (I. 28.), a 31/2005. (IX. 30.), a 33/2005. (X. 27.), a 6/2006. (II. 17.), a 16/2006. (III. 31.), a 59/2006. (XII. 15.), a 12/2007. (III. 30.), 22/2007. (VI. 29.), 28/2007. (VIII. 30.), a 2/2008. (I. 24.), a 15/2008. (III. 27.), és a 21/2008.(IV. 24.) számú rendeletek.

1. melléklet a 30/2008. (IX. 1.) önkormányzati rendelethez

Kizárólagos önkormányzati tulajdonban álló törzsvagyon
NAGYATÁD

A

B

C

D

1

Hrsz

Ingatlan megnevezése

Helye/területi besorolása

m2

2

02/2

Vizkutak

Külterület

10.002

3

07/18

Vizkutak védőterülettel

Külterület

11.448

4

027/1

Közút

Külterület

24.213

5

027/3

Közút

Külterület

14.695

6

055

Vízkút védőterülettel

Külterület

1.139

6a 11

057/1

Helyi közút

Külterület

10.531

6b 12

058/75

Helyi közút

Külterület

1.054

6c 13

062/3

Helyi közút

Külterület

5.120

6d 14

062/7

Helyi közút

Külterület

2.895

6e 15

062/8

Helyi közút

Külterület

279

6f 16

062/9

Helyi közút

Külterület

220

6g 17

065/24

Helyi közút

Külterület

282

7

067/20

Közút

Külterület

9.553

8

076

Földút

Külterület

2.883

9

094

Közpark

Külterület

17.912

10

0177

Földút

Külterület

18.399

11

0184

Közút

Külterület

7.806

12

0220/15

Út

Külterület

11.082

13

0220/24

Út

Külterület

24.134

14

0220/26

Közterület

Külterület

6.712

15

0220/44

Helyi közút

Külterület

42.930

16

0229

Földút

Külterület

1.564

17

0231

Földút

Külterület

360

18

0232

Árok

Külterület

524

19

0234

Földút

Külterület

716

20

0235

Árok

Külterület

4.732

21

0247/5

Járda

Külterület

444

21a 18

0247/19

Út

Külterület

36

22

0251/1

Járda

Külterület

861

23

0251/3

Járda

Külterület

984

24 19

25

0254

Szigetvári utcától Ny-ra Majorhoz vezető út

Külterület

29.502

26

0255

Bodvicai zártkertbe vezető földút

Külterület

4.353

27

0256/2

Cseri dülőbe lévő földút

Külterület

1.938

28

0257

Cseri dülőtől D-re lévő földút

Külterület

2.136

29

0258/2

Bodvicai zártkert DNy-i oldalán

Külterület

10.096

30

0258/5

Taranyi úti árok

Külterület

5.004

31

0258/7

Földút

Külterület

1.896

32

0260

Bodvicai zártkertben lévő út

Külterület

2.472

32a 20

0274/5

Barapusztai út

Külterület

1.504

32b 21

0269/1

Út

Külterület

5.872

33

0277

Kispusztai út

Külterület

11.231

34

0288/2

Barapusztai árok

Külterület

4.636

35

0293/7

Kivadártól Ny-ra lévő út és árok

Külterület

5.874

36

0293/10

Árok

Külterület

759

37

0294

Bodvicai zártkerttől D-re lévő földút

Külterület

4.425

37a 22

0296/1

Út

Külterület

2.186

38

0298

Kivadár-Háromfa között lévő földút

Külterület

25.475

39

0299

Kivadártól D-re lévő földút

Külterület

651

40

0300/10

Kivadári földút

Külterület

1.466

41

0301

Kivadártól D-re lévő földút

Külterület

11.772

42

0304

Kivadártól Ny-ra lévő földút

Külterület

20.921

43

0307

Árok

Külterület

3.596

44

0309

Árok

Külterület

384

45

0310

Kivadár-Jánosháza puszta út és közterület

Külterület

16.161

46

0317

Jánosháza puszta út

Külterület

23.573

47

0319

Jánosmajortól K-re lévő földút

Külterület

5.570

48

0324

Taranyi úttól Ny-ra lévő földút

Külterület

3.024

49

0326

Jánosmajortól K-re lévő földút

Külterület

2.505

50

0328/2

Jánosmajortól D-re lévő földút

Külterület

13.580

51

0331

Jánosmajortól Ny-ra lévő földút

Külterület

7.407

52

0351

Taranyi úttól K-re lévő földút

Külterület

14.641

53

0355

Taranyi utat Jánosháza pusztával összekötő földút

Külterület

4.772

54

0360

Jánosháza pusztától É-ra lévő földút

Külterület

2.899

55

0363/4

Árok

Külterület

3.419

56

0363/6

Árok

Külterület

2.765

57

0364

Kivadártól D-re út

Külterület

7.982

58

0367/11

Árok

Külterület

1.705

59

0384

Béke utca, külterületi út

Külterület

6.194

60

0385/1

Háromfai úttól K-re lévő földút

Külterület

2.651

61

0394

Göröndi földút

Külterület

756

62

0395

Szennyvíziszap ülepítő

Külterület

14.667

63

0397

Szigetvári utca D-i végén földút

Külterület

1.124

64

0398/2

Béke utca K-i oldalán lévő telkek mögötti út

Külterület

2.893

65

0398/23

Árok

Külterület

1.601

66

0399

Rákóczi utca-Béke utcától K-re Rinya patakig húzódó földút

Külterület

1.764

66a 23

0400/6

Út

Külterület

445

66b 24

0400/9

Út

Külterület

1.702

66c 25

0402/5

Út

Külterület

1.310

67

0404/1

Helyi közút

Külterület

1.428

68

0406/2

Művésztelepi földút

Külterület

1.073

69

0406/3

Közút

Külterület

13.370

70

0406/5

Földút, Görönd

Külterület

12.834

71

0416/1

Közút

Külterület

16.323

72

0432

Földút

Külterület

5.226

73

0446/2

Árok

Külterület

417

74

0478

Földút

Külterület

16.630

75

0480

Közút, Újkútpuszta

Külterület

3.246

76

0481/17

Földút

Külterület

1.706

76a 26

0489/2

Járda

Külterület

482

76b 27

0489/4

Járda

Külterület

572

76c 28

0489/12

Helyi közút

Külterület

2.103

77

0556

Hókamalom árok

Külterület

432

78

0564

Hókamalom árok

Külterület

1.069

79

0565/14

Hókamalom közút

Külterület

428

80

0566

Hókamalom közút

Külterület

2.131

81

1/7

Hunyadi utca közterület

Hunyadi utca/belterület

14.811

82

11

Széchenyi téri közút

Széchenyi tér/belterület

2.382

83

12/1

Közút

Széchenyi tér/belterület

2.265

84

17

Zrínyi köztől K-re lévő árok

Belterület

697

85

18

Széchenyi tér Gondozási központtól É-ra lévő árok

Belterület

175

86

19/3

Flórián tér közterület

Flórián tér/ belterület

376

87

26

Rendőrség melletti közterület

Zrínyi utca/ belterület

4.403

88

29

Tűzoltóságtól D-re lévő árok

Flórián tér/ belterület

50

89

31/12

Szennyvízátemelő

Zrínyi köz/belterület

22

90

31/13

Flórián tér közterület

Flórián tér/ belterület

705

91

32

Zrínyi utca közterület

Zrínyi utca/ belterület

1.519

92

74/2

Vízmű terület

Zrínyi utca/belterület

6.357

93

75/1

Városi Strand előtt lévő közút

Zrínyi utca/ belterület

3.813

94

75/6

Városi Strand előtti közterület és árok

Zrinyi utca/belterület

14.901

95

75/10

Kutak, forrásfoglalások

Belterület

1.157

96

77/3

Út (Kápolna utcától északra)

Belterület

3.284

97

112/2

Dózsa György utca közút

Dózsa György utca/ belterület

1.726

98

113/1

Dózsa György utca közterület

Dózsa György utca/ belterület

1.115

99

113/2

Dózsa György utca közterület

Dózsa György utca/ belterület

396

99a 29

113/3

Dózsa György utca helyi közút

Dózsa György utca/ belterület

15.465

100

113/4

Dózsa György utca közterület

Dózsa György utca/ belterület

166

101

114

Dózsa Gy. u. Ny-i oldalán lévő árok

Dózsa György utca/ belterület

560

102

115

Danuviától D-re lévő közút

Belterület

4.887

103

116/7

Út Danuvia területén

Belterület

1.194

104

116/9

Út Danuvia területén

Belterület

2.654

105

133

Arany János úttól É-ra lévő közút

Belterület

2.487

106

141

Arany János utca közút

Arany János utca/belterület

413

107

157

Arany János utca közút

Arany János utca/belterület

262

108

158

Petőfi tér közterület

Petőfi tér/belterület

8.686

109

159

Arany János utca közterület

Arany János utca/belterület

6.419

110

179

Petőfi téri közterület

Petőfi tér/belterület

4.330

111

180

Petőfi tér közpark

Petőfi tér/belterület

2.699

112

181

Petőfi téri út

Petőfi tér/belterület

197

113

182

Petőfi tér közpark

Petőfi tér/belterület

4.533

114

183

Petőfi tér közterület

Petőfi tér/belterület

2.161

115

193

Petőfi tér K-i oldalán lévő út

Petőfi tér/belterület

166

116

194

Dózsa György utca közút

Dózsa György utca/belterület

2.013

117

203

Petőfi téri közút

Petőfi tér/belterület

216

118

206

Honfoglalási tér, közterület

Dózsa György utca/belterület

3.827

119

215

Komáromi utcai közterület

Komáromi utca/belterület

5.007

120

216/1

Dózsa György utca közterület

Dózsa György utca/belterület

1.788

120a 30

216/2

Dózsa György utca helyi közút

Dózsa György utca/belterület

2.986

121

216/3

Dózsa György utca közterület

Dózsa György utca/belterület

2.235

122

217/1

Kápolna utcai közterület

Kápolna utca/belterület

219

123

217/2

Kápolna utcai közterület

Kápolna utca/belterület

3.259

124

218

Kápolna utcai közterület

Kápolna utca/belterület

13.667

125

283

Alkotmány utcai közterület

Alkotmány utca/belterület

8.945

126

303

Báthori utcai közterület

Báthori utca/belterület

1.318

127

324

Bezerédi utcai közterület

Bezerédi utca/belterület

1.117

128

338

Bercsényi utcai közterület

Bercsényi utca/belterület

2.536

129

357

Bocskai utcai közterület

Bocskai utca/belterület

1.066

130

364

Vízmű terület

Zrínyi utca 78.

7.881

131

365

Zrínyi utcai közterület

Zrínyi utca/belterület

23.610

132

377

Munkás utca közterület

Munkás utca/belterület

10.235

133

411

Tallián utca-Zrínyi utca összekötő út

Belterület

401

134

441/4

Korányi Sándor utcai közpark

Korányi Sándor utca/belterület

1.492

135

441/5

Hild János utcai közpark

Hild János sétány/belterület

2.867

136

451/4

Bajcsy-Zs. utcai közterület

Bajcsy-Zs. utca/belterület

757

137

452

Korányi Sándor utcai közterület

Korányi Sándor utca/belterület

4.540

138

461

Tallián utcai közterület

Tallián Andor utca/belterület

7.477

139

478

Csokonai utcai közterület

Csokonai utca/belterület

2.463

140

510

Czindery utcai közterület

Czindery Ignác utca/belterület

2.825

141

511/1

Tallián utcai közterület

Tallián Andor utca/belterület

1.053

142

511/3

Kórház előtti közterület

Bajcsy-Zs. utca/belterület

6.462

143

517

Bajcsy-Zs. utcai közterület

Bajcsy-Zs. utca/belterület

15.297

144

518/1

Bajcsy-Zs. utcai közterület

Bajcsy-Zs. utca/belterület

5.783

145

524/1

Koch Róbert utca közterület

Koch Róbert utca/belterület

4.885

146

528

Koch Róbert utca közterület

Koch Róbert utca/belterület

1.868

147

529

Zöldterület

Baross Gábor utca/belterület

38

148

530/1

Baross Gábor utca közterület

Baross Gábor utca/belterület

548

149

543

Rókus köz közterület

Rókus köz/belterület

2.016

150

558

Beregszászi utca közterület

Beregszászi utca/belterület

4.427

151

589/6

Dózsa György utcai út (közforgalom elől elárt magánút)(1/3 tulajdoni hányad)

Dózsa György utca /belterület

458/3

152

590

Rozsnyói utca közterület

Rozsnyói utca/belterület

5.040

153

624/1

Dózsa György utca közterület

Dózsa György utca/belterület

4.153

153a 31

624/2

Dózsa György utca helyi közút

Dózsa György utca/belterület

5.335

154

624/3

Dózsa György utca közterület

Dózsa György utca/belterület

4.770

155

625/2

Dózsa u. a S.szobi u-val összek. közút

Dózsa György utca/belterület

65

156

668

Rozsnyói utca közterület

Rozsnyói utca/belterület

2.853

157

705

Lőcsei utca közterület

Lőcsei utca/belterület

11.224

158

717

Lőcsei köz közterület

Lőcsei köz/belterület

1.517

159

743/1

Somogyszobi utca közterület

Somogyszobi utca/belterület

237

160

743/5

Somogyszobi utca közterület

Somogyszobi utca/belterület

678

161

743/6

Somogyszobi utca közterület

Somogyszobi utca/belterület

364

162

743/7

Somogyszobi utca közterület

Somogyszobi utca/belterület

523

163

743/8

Luther Márton tér közterület

Luther Márton tér/belterület

299

164

762

Baross Gábor utca közterület

Baross Gábor utca/belterület

2.270

165

771

Vasút utca közterület

Vasút utca/belterület

3.723

166

799

Ács utca közterület

Ács utca/belterület

3.057

167

819/1

Somogyi Béla utca közterület

Somogyi Béla utca/belterület

2.074

168

819/3

Somogyi Béla utca közterület

Somogyi Béla utca/belterület

1.294

169

842

Gyár köz közterület

Gyár köz/belterület

4.810

170

843/1

Somogyszobi utca közterület

Somogyszobi utca/belterület

301

171

843/3

Somogyszobi utca közterület

Somogyszobi utca/belterület

534

172

843/4

Somogyszobi utca közterület

Somogyszobi utca/belterület

507

173

844/10

Somogyszobi utca járda

Somogyszobi utca/belterület

583

174

844/11

Közpark

Somogyszobi utca/belterület

64.602

175

844/12

Víztorony

Somogyszobi utca/belterület

804

176

845/1

Somogyszobi utca közterület

Somogyszobi utca/belterület

567

177

845/3

Somogyszobi utca közterület

Somogyszobi utca/belterület

992

178

874

Napfény utca közterület

Napfény utca/belterület

4.284

179

909

Mező utca közterület

Mező utca/belterület

20.474

180

941

Gyár köz közterület

Gyár köz/belterület

1.852

181

971/2

Somogyszobi utca közterület

Somogyszobi utca/belterület

378

182

1014/1

Mező utca közterület

Mező utca/belterület

20.707

183

1051

Pozsonyi utca közterület

Pozsonyi utca/belterület

5.346

184

1082

Ungvári utca közterület

Ungvári utca/belterület

7.993

185

1103

Damjanich utca közterület

Damjanich utca/belterület

8.028

186

1194

Selmecbánya utca közterület

Selmecbánya utca/belterület

7.733

187

1210

Vasúttal párhuzamos közút

Belterület

7.909

188

1229

Eperjesi utca közterület

Eperjesi utca/belterület

6.322

189

1230

Közterület

Belterület

2.637

190

1235

Eperjesi utcai árok

Eperjesi utca/belterület

1.174

191

1247

Gázfogadóhoz vezető út

Mező utca/belterület

4.147

192

1279/2

Központi Temető Ny-i oldalán közterület

Belterület

3.696

193

1286

Munkácsy utca közterület

Munkácsy utca/belterület

5.290

194

1299

Temesvári utca közterület

Temesvári utca/belterület

1.874

195

1300

Temesvári utca közterület

Temesvári utca/belterület

284

196

1313

Tavasz utca közterület

Tavasz utca/belterület

1.768

197

1326

Rózsa utca közterület

Rózsa utca/belterület

1.870

198

1339

Kolozsvári utca közterület

Kolozsvári utca/belterület

576

199

1340

Központi temető

Baross Gábor utca/belterület

20.681

200

1341/1

Baross Gábor utca közterület

Baross Gábor utca/belterület

5.412

201

1341/5

Baross Gábor utca közterület

Baross Gábor utca/belterület

581

202

1343

Kolozsvári utca közterület

Kolozsvári utca/belterület

8.861

203

1345/17

Vásártér közterület

Kolozsvári utca/belterület

14.625

204

1348/1

Baross Gábor utca közterület

Baross Gábor utca/belterület

495

205

1348/2

Baross Gábor utca közterület

Baross Gábor utca/belterület

8.052

206

1350

Szakképző Iskola melletti közút

Belterület

3.894

207

1356

Aradi utca közterület

Aradi utca/belterület

6.793

208

1358

Nagy Imre tér közterület

Nagy Imre tér/belterület

1.614

209

1372

Gáznyomáscsökkentő

Kossuth utca/belterület

347

210

1384/1

Aradi utca közterület

Aradi utca/belterület

13.042

211

1385

Aradi utca sétány

Aradi utca/belterület

1.209

212

1386/7

Szent István park

Szent István park/belterület

34.420

213

1388/2

Aradi utca közterület

Aradi utca/belterület

826

214

1389

Temesvári utca közterület

Temesvári utca/belterület

4.353

215

1433

Szabó Dezső utca közterület

Szabó Dezső utca/belterület

11.228

216

1494

Kolozsvári utca közterület

Kolozsvári utca/belterület

6.508

217

1556

Mező utca közút

Mező utca/belterület

3.159

218

1561/6

Szabadkai utca közút

Szabadkai utca/belterület

849

219

1564/2

Gyár utca közterület

Gyár utca/belterület

1.433

220

1582

Munkácsy utca közút

Munkácsy utca/belterület

1.052

221

1586

Segesvári utca közterület

Segesvári utca/belterület

3.516

222

1607

Szabadkai utca közterület

Szabadkai utca/belterület

1.697

223

1608/2

Gyár utca közterület

Gyár utca/belterület

227

224

1608/3

Gyár utca közterület

Gyár utca/belterület

891

225

1608/4

Gyár utca közterület

Gyár utca/belterület

1.195

226

1610

Gyár utca árok

Gyár utca/belterület

1.616

227

1646

Gyár-Petőfi utca kereszteződés közterület

Gyár-Petőfi utca/belterület

192

228

1647/1

Kossuth utca közterület

Kossuth utca/belterület

6.068

229

1647/3

Kossuth utca közterület

Kossuth utca/belterület

4.276

230

1672

Aradi utca közterület

Aradi utca/belterület

4.958

231

1681/16

Kossuth utca közterület

Kossuth utca/belterület

29.099

232

1692/1

Széchenyi téri közterület

Széchenyi tér/belterület

9.250

233

1692/4

Széchenyi téri közterület

Széchenyi tér/belterület

2.897

234

1692/5

Széchenyi téri közterület

Széchenyi tér/belterület

1.300

235 32

1693

Széchenyi téri közpark

Széchenyi tér/belterület

27.039

236

1712/17

Kossuth utca közterület

Kossuth utca/belterület

12.357

237

1745

Mártírok útja közterület

Mártírok útja/belterület

5.059

238

1765

Árpád utca közterület

Árpád utca/belterület

10.079

239

1784/1

Petőfi utca Jókai ltp-pel közterület

Összekötő járda/belterület

217

240

1785/2

Petőfi utca közterület

Petőfi utca/belterület

2.205

241

1785/3

Petőfi utca közterület

Petőfi utca/belterület

2.002

242

1842/5

Táncsics utca járda

Táncsics utca/belterület

1.338

243

1865/2

Rákóczi utca közterület

Rákóczi utca/belterület

1.035

244

1865/3

Rákóczi utca közterület

Rákóczi utca/belterület

336

245

1865/4

Rákóczi utca közterület

Rákóczi utca/belterület

61

246

1879/1

Táncsics utca közút

Táncsics utca/belterület

1.397

247

1866

Táncsics utca közterület

Táncsics utca/belterület

6.370

248

1883

Táncsics utca közterület

Táncsics utca/belterület

2.613

249

1904/2

Táncsics utca (játszótér)

Táncsics utca/belterület

1.163

250

1953

Rákóczi utca árok

Rákóczi utca/belterület

1.233

251

1912

Táncsics utca közterület

Táncsics utca/belterület

3.091

252

1977/1

Rákóczi utca közterület

Rákóczi utca/belterület

6.192

253

1977/3

Erzsébet királyné tér közterület

Erzsébet királyné tér/belterület

2.110

254

1997/2

Szigetvári utca közterület

Szigetvári utca/belterület

1.324

255

1997/3

Szigetvári utca közterület

Szigetvári utca/belterület

1.461

256

2001

Szigetvári utca árok

Szigetvári utca/belterület

118

257

2041/1

Béke utca közterület

Béke utca/belterület

13.020

258

2041/2

Bodvicai temető

belterület

10.030

259

2042/2

Rákóczi utca közterület

Rákóczi utca/belterület

1.182

260

2042/3

Rákóczi utca közterület

Rákóczi utca/belterület

1.192

261

2082

Rákóczi utca közút

Rákóczi utca/belterület

1.378

262

2104/22

Móricz Zsigmond utca árok

Móricz Zsigmond utca/belterület

857

263

2104/44

Jókai utcai közterület

Jókai utcai/belterület

61.356

264

2130/1

Jókai lakótelepet Petőfi utcával összekötő út

Belterület

252

265 33

2167

Kiszely utca közterület

Kiszely utca/belterület

8.181

266

2172/7

Kiszolgáló út

belterület

1.233

267

2173

Szennyvíztisztító telep

Kiszely utca/belterület

31.015

268

2174

Kiszely utca közterület

Kiszely utca/belterület

2.119

269

2175/8

Kiszely utca közút

Kiszely utca/belterület

1.516

270

2175/49

Kiszely utca közút

Kiszely utca/belterület

1.562

271

2177/27

Árpád utca közterület

Árpád utca/belterület

1.351

272

2177/28

Kodály-Erkel-Bartók közútak

Kodály-Erkel-Bartók utca/belterület

8.270

273

2184

Árpád utca közterület

Árpád utca/belterület

413

274

2185/2

Hunyadi utca közterület

Hunyadi utca/belterület

5.437

275

2191/1

Somssich Eszter utca közterület

Somssich Eszter utca/belterület

763

276

2192

Somssich Eszter utca közterület

Somssich Eszter utca/belterület

2.376

277

2194

Kiszely utca közterület

Kiszely utca/belterület

5.337

278

2195/1

Kiszely utca közterület

Kiszely utca/belterület

11.613

279

2201

Kiszely utcai transzformátorház

Kiszely utca/belterület

263

280

2207

Kiszely utca közterület

Kiszely utca/belterület

3.402

281

2220/2

Kiszely utca közterület

Kiszely utca/belterület

776

282

2220/11

Kiszely utca közterület

Kiszely utca/belterület

117

283

2220/19

Árpád utca közterület

Árpád utca/belterület

6.599

284

2229/1

Hunyadi utca közterület

Hunyadi utca/belterület

2.139

285

2229/3

Hunyadi utca közterület

Hunyadi utca/belterület

2.314

286

2232/1

Hunyadi utca közterület

Hunyadi utca/belterület

528

287

2232/2

Hunyadi utca közterület

Hunyadi utca/belterület

733

288

2232/4

Hunyadi utca közterület

Hunyadi utca/belterület

960

289

2232/5

Hunyadi utca közterület

Hunyadi utca/belterület

502

290

2232/6

Hunyadi utca közterület

Hunyadi utca/belterület

111

291

2244

Malom ároktól É-ra lévő árok

Belterület

413

292

2250/5

Jóléti tó

Belterület

126.597

293

2250/7

Rinya-Malomárok D-i részén közterület

Belterület

1.341

294

2250/10

Csalogány sor közút

Csalogány sor/belterület

1.826

295

2250/12

Csalogány sor közút

Csalogány sor/belterület

7.840

296

2250/16

Parkerdő D-i részén közút

Belterület

3.266

297

2251/1

Csalogány sori közterület

Csalogány sor/belterület

15.768

298

2251/2

Szabadság téri közút

Szabadság tér/belterület

3.668

299

2252/2

Malom ároktól É-ra lévő közterület

Belterület

1.030

300

2258

Szabadság téri közút

Szabadság tér/belterület

1.473

301

2261/3

Szabadság téri közterület

Szabadság tér/belterület

1.169

302

2261/4

Szabadság utca közterület

Szabadság utca/belterület

674

303

2261/5

Szabadság utca közterület

Szabadság utca/belterület

163

304

2262

Honvéd utca közterület

Honvéd utca/belterület

3.429

305

2269/27

Rinya utca közút

Rinya utca/belterület

3.162

306

2286

Honvéd köz közterület

Honvéd köz/belterület

3.285

307

2298

Honvéd utca közterület

Honvéd utca/belterület

29.612

308

2299

Honvéd köz árok

Honvéd köz/belterület

1.184

309

2339/5

Honvéd utca 110. számú ingatlan melletti közút

Honvéd utca/belterület

229

310

2361

Honvéd utca közterület

Honvéd utca/belterület

2.791

311

2362

Henészi temető

Belterület

5.447

312

2386/5

József Attila utca közút

József Attila utca/belterület

782

313

2387

József Attila utca közút

József Attila utca/belterület

639

314

2400

József Attila utca közterület

József Attila utca/belterület

4.848

315

2430/10

Honvéd utca közút

Honvéd utca/belterület

2.339

316

2439

Ady köz közút

Ady köz/belterület

334

317

2447

Ady köz közterület

Ady köz/belterület

4.318

318

2470

Honvéd utca közút

Honvéd utca/belterület

1.248

319

2501/1

Szabadság utca közterület

Szabadság utca/belterület

1.096

320

2501/3

Szabadság utca közterület

Szabadság utca/belterület

764

321

2501/4

Szabadság utca közterület

Szabadság utca/belterület

60

322

2502

Szabadság köz közterület

Szabadság köz/belterület

1.353

323

2517

Volántól Ny-ra lévő árok

Belterület

901

324

2535

Szarvas utca közterület

Szarvas utca/belterület

11.579

325

2537

Szarvas utca árok

Szarvas utca/belterület

1.071

326

2539/1

Szabadság utca közút

Szabadság utca/belterület

2.729

327

2539/3

Szabadság utca közterület

Szabadság utca/belterület

3.418

328

2551/2

Szabadság utca közterület

Szabadság utca/belterület

348

329

2553/13

Szabadság utca kerékpárút

Szabadság utca/belterület

459

330

2553/26

Ady Endre utca árok

Ady Endre utca/belterület

757

331

2558

Szabadság utca árok

Szabadság utca/belterület

2.202

332

2562

Ady Endre utca közút

Ady Endre utca/belterület

2.600

333

2563

Ady Endre utca közterület

Ady Endre utca/belterület

13.246

334

2601

József Attila utca közterület

József Attila utca/belterület

2.766

335

2638

Ady Endre utca közút

Ady Endre utca/belterület

783

336

2664

Szabadság utca árok

Szabadság utca/belterület

3.280

337

2703

Simongáti temetőtől É-ra közút és árok

Belterület

14.042

338

2704/1

Szabadság utca közterület

Szabadság utca/belterület

22.861

339

2704/3

Tüzivíztároló

Szabadság utca/belterület

256

340

2706

Ipari Park D-i oldal kerékpárút, közterület

Szabadság utca/belterület

2.966

341 34

342

2711/1

Szabadság utca kerékpárút

Szabadság utca/belterület

390

343

2711/2

Simongáti temető

Belterület

7.158

344

2719/1

Béke utca közterület

Béke utca/belterület

2.119

345

2726/1

Mező utca közút

Mező utca/belterület

803

346

2745

Mező utca közút

Mező utca/belterület

1.983

347

2746/2

Taranyi utca közterület

Taranyi utca/belterület

293

348

2746/3

Gyár utca folytatása, Taranyi utca

Taranyi utca/belterület

429

349

2746/4

Gyár utca folytatása, Taranyi utca

Taranyi utca/belterület

485

350

2750/1

Agrokémiától Ny-ra lévő árok

Belterület

2.862

351

3005

Fürdő utca közút

Fürdő utca/belterület

2.384

352

3017/1

Háromfa utcai közterület

Háromfa utca/belterület

806

353

3017/2

Háromfai utca járda

Háromfa utca/belterület

195

354

3022

Fürdő utca közterület

Fürdő utca/belterület

5.028

355

3025

Fürdő utca közút

Fürdő utca/belterület

617

356

3051/1

Háromfai utca közút

Háromfai utca/belterület

331

357

3051/2

Közút

Belterület

15.684

358

3051/3

Kivadári temető

Belterület

1.673

359

3054

Szentkirályi utca árok

Szentkirályi utca/belterület

2.047

360

3055/1

Szentkirályi utca közpark

Szentkirályi utca/belterület

1.261

361

3076

Szentkirályi utca közút

Szentkirályi utca/belterület

102

362

3077

Szentkirályi utca közterület

Szentkirályi utca/belterület

7.033

363

3082

Szentkirályi utca árok

Szentkirályi utca/belterület

1.505

364

3105/2

Háromfai utca járda

Háromfai utca/belterület

384

365

3115

Háromfai utca iskola melletti közút

Háromfai utca/belterület

1.812

366

3123

Háromfai utca közút

Háromfai utca/belterület

1958

367

3125

Háromfai utca közút

Háromfai utca/belterület

911

368

3128

Háromfai utca közút

Háromfai utca/belterület

499

369

3130

Rózsadomb utca közterület

Rózsadomb utca/belterület

1.521

370

3137

Rózsadomb utca közút

Rózsadomb utca/belterület

1.780

371

3140

Szabadság tér közút

Szabadság tér/belterület

260

372

3149

Ámor köz közterület

Ámor köz/belterület

803

373

3155

Ámor utca közterület

Ámor utca/belterület

10.043

374

3156

Ámor utca közterület

Ámor utca/belterület

6.896

375

3162

Ámor utca közút

Ámor utca/belterület

140

376 35

377

3193

Liget utca közterület

Liget utca/belterület

400

378

3194

Ciklámen utca közterület

Ciklámen utca/belterület

2.981

379

3207/2

Ciklámen utca közterület

Ciklámen utca/belterület

100

380

3216

Ciklámen utca közút

Ciklámen utca/belterület

210

381

3231

Liget utca közterület

Liget utca/belterület

419

382

3232

Ibolya utca közterület

Ibolya utca/belterület

2.789

383

3244

Ibolya utca közút

Ibolya utca/belterület

70

384

385

3261

Liget utca közterület

Liget utca/belterület

441

386

3262

Tölgyfa utca közterület

Tölgyfa utca/belterület

2.595

387

3274/3

Tölgyfa utca közterület

Tölgyfa utca/belterület

280

388

3288

Liget utca közterület

Liget utca/belterület

306

389

3289

Hóvirág utca közterület

Hóvirág utca/belterület

2.404

390

3299

Hársfa utca közterület

Hársfa utca/belterület

390

391

3304

Hársfa utca közút

Hársfa utca/belterület

210

392

3316

Liget utca közterület

Liget utca/belterület

483

393

3317

Hársfa utca közterület

Hársfa utca/belterület

2.213

394

3325

Hársfa utca közterület

Hársfa utca/belterület

420

395

3341

Liget utca közút

Liget utca/belterület

505

396

3342

Szarvas utca közterület

Szarvas utca/belterület

751

397

3343

Liget utca közterület

Liget utca/belterület

11.105

398

3365

Harkály utca közterület

Harkály utca/belterület

1.950

399

3386

Rigó utca közterület

Rigó utca/belterület

1.950

400

3407

Fecske utca közterület

Fecske utca/belterület

1.950

401

3428

Fogoly utca közterület

Fogoly utca/belterület

1.950

402

3449

Szarka utca közterület

Szarka utca/belterület

1.949

403

3469

Szarvas utca közterület

Szarvas utca/belterület

1.056

404

3470

Fácán utca közterület

Fácán utca/belterület

5.854

405

4020

Bodvicai zártkertben lévő közút

Belterület

618

406

4089

Bodvicai zártkertben lévő közút

Belterület

1.626

407

4144

Bodvicai zártkertben lévő közút

Belterület

775

2. melléklet a 30/2008. (IX. 1.) önkormányzati rendelethez

Nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű törzsvagyon

I. Nagyatád városába található, a Művésztelepen készült fa művészeti alkotások:

A

B

C

1

Alkotás éve

Alkotó

Alkotás neve

2

1975

Deim Pál

Minden értelmetlenül elpusztult ember emlékére

3

1975

Jacques Renaud

Országhatárok nélkül

4

1975

ifj. Szabó István

Somogyi Madonna (Kopjafa)

5

1976

Issei Amemiya

Meditáció

6

1976

Mészáros Mihály

Dózsa

7

1977

Farkas Ádám

Ködkarcoló

8

1977

Ladislav Janouch

Ikarusz

9

1977

Ewelina Michalska

Hódolat Chopinnek

10

1977

ifj. Szabó István

Dózsa a máglyán

11

1978

Bencsik István

Női torzó

12

1978

Klaus Messerschmidt

Férfi torzó

13

1978

Mizser Pál

Egység I.

14

1978

Mizser Pál

Egység II.

15

1978

Julij Szinkevics

Békés felhők

16

1979

Gulyás Gyula

Térképzés

17

1979

Viktor Konecny

Fejtörő

18

1979

Edward Lagowski

Növekedés

19

1979

Mészáros Mihály

Simon István emlékére

20

1979

Sass Valéria

Játszóplasztika

21

1979

Szederkényi Attila

Cyclops

22

1979

Julij Szinkevics

Emlékezés

23

1979

Jurij Kanasin

Erdei történet

24

1979

Dan Covataru

Tisztelet az anyaságnak

25

1980

Farkas László

Madár és folyó

26

1980

Marja-Liisa Maki-Penttila

Találkozóhely

27

1980

Várhelyi György

Sorsforgó

28

1980

Várhelyi György

Budai Nagy Antal

29

1980

Ramón Edouardo Haiti

Guije asszonya

30

1980

Vilt Tibor

Állvány és Szobor

31

1981

Ninh Thi Den

Az élet ereje

32

1981

Englert Judit

Ívek/Hódolat a gótikának

33

1981

Akira Nishizawa

Élet V. és Élet II.

34

1981

Ady József

Tűz

35

1981

Ady József

Két oszlop

36

1981

Ady József

A barátság padja

37

1982

Tomasz Kocsev

Nocturne

38

1982

Tornay Endre András

Hírnök

39

1982

Pál Mihály

A hetedik ajtó

40

1982

Rezo Haszia

Múzsa/Figura

41

1982

Farkas László

Napóra

42

1983

Pál Mihály

Hild János emlékoszlop

43

1983

Orosz Péter

Kaszahegedű

44

1983

Sakari Kaarlo Matinlauri

Kontrasztok

45

1984

Ivan Brovdi

Tél/Hideg

46

1984

Hetey Katalin

Szélfésű

47

1984

Szabó Iván

Napimádók

48

1984

Szabó Iván

A jó lovak dicséretére és emlékére

49

1984

Paulikovics Iván

Il grando omaggio á Torremolinos

50

1985

Jorge Dubon

Gigantoszkóp

51

1985

Dalute Ona Matulaite

Litván mitológia

52

1985

Krekel

Moduláció

53

1985

Friedmann Lenk

270o-os forulat

54

1985

Eric van Spronssen

Két kocka

55

1986

Lóránt Zsuzsa

Ajándékhozó

56

1986

Szabó Iván

Harcosok

57

1986

Fausto Maria Franchi

Irónia I

58

1986

Fausto Maria Franchi

Irónia II

59

1986

Fausto Maria Franchi

Irónia III

60

1986

Kolozs Barnabás

A titkok kulcsa

61

1987

Issei Amemiya

Variáció

62

1987

Gaál Tamás

Ember és Föld

63

1987

Mata Attila

Idegen

64

1989

Charlie Brouwer

Kegyelem

65

1989

Karl Ciesluk

Gyűrű

66

1989

Karl Ciesluk

Futó fák

67

1989

Mario Merola

Nagyatádi kapu

68

1989

Robert Jakes

Üvegvárak

69

1991

Húber András

Elrendelések

70

1991

Varga Géza Ferenc

Csontváry Kosztka Tivadar és Samu Géza uraknak szeretettel

71

1993

Chesslay György

Felüljáró

72

1993

Kunihiko Kato

Élőlény/Dialógus

73

1993

Heritész Gábor

Természetesség

74

1994

Márkus Péter

Transzláció

75

1994

Tobel

Asszony a fatörzsben

76

1994

John D. Antone

City

77

1994

Jiro Okura

Relief I– X

78

1995

Nagámi (Nagy Gábor Mihály)

Irány – Tű

79

1996

Ráthgéber Attila

Búcsúzik a lovacska

80

1996

Mato Tijardovic

Anyai büszkeség

81

1996

Varga Géza Ferenc

Elágazó utak fája

82

1996

Vargha Mihály

Halmok VI.

83

1997

Pacskó Ferenc

Nap út

84

1998

Budahelyi Tibor

Faiskola

85

1998

Deák Zoltán

Kapu

86

1998

Tursány Villő

Rókatündér

87

1998

Pacskó Ferenc

Madarak

88

2000

Kostura István

Kettősség

89

2000

Kostura István

Dobbantó

90

2000

Kovács Géza

Évezredeken át

91

2000

Varga Ágnes

Fa-Templom

92

2002

Nathalie Cirino és Lukács József (Jóka) közös műve

Kő a fán – fa a kövön

93

2003

Nemes Ferenc

Törvény

94

2003

Sass Valéria

Úton álló I.

95

2003

JÓKA (Lukács József)

Egy szúnyog szárnycsapásai között eltelt idő

96

2004

Sass Valéria

Úton álló II.

97

2004

Sass Valéria

Úton álló III.

98

2005

Rajcsók Attila

Csutka

99

2006

Dechandt Antal

Ősmag

100

2006

Detkovics Anikó

Lélekhárfa

101

2009

Gaál Tamás

Táj – Ágy

102

2009

Hidi Endre

Földanya

103

2010

Gálhidy Péter

Sulyom

104

2010

Gombos Andrea

Plasztika

105

2015

Pauer Gyula

Tüntetőtábla-erdő

II. Nagyatád város területén található egyéb művészeti alkotások:

A

1

Honfoglalás emlékmű – Honfoglalás tér

2

Hősök szobra I. világháborús emlékmű – Széchenyi tér

3

II. világháborús emlékmű – Széchenyi tér

4

Ifjúság kompozíció – Baross Gábor utca

5

Kossuth szobor – Széchenyi tér

6

Krómacél térplasztika – Baross Gábor utca

7

Szent Flórián szobor – Szent Flórián tér

8

Szent István szobor – Szent István park

9

Szentháromság szobor – Széchenyi tér

3. melléklet a 30/2008. (IX. 1.) önkormányzati rendelethez

Korlátozottan forgalomképes törzsvagyon
NAGYATÁD

1

Hrsz

Ingatlan neve

Helye/terület besorolás

m2

2

0197

Szeméttelep

Külterület

72.263

3

7

Turisztikai Központ

Széchenyi tér 7.

2.287

4

13/1

Szociális Gondozási Központ

Széchenyi tér 3.

5.715

5

21

Városi Múzeum

Széchenyi tér 2.

2.133

6

75/7

Városi Strand

Zrínyi utca/belterület

63.439

7

268

Óvoda (Napsugár)

Alkotmány utca 15.

3.186

8

522

Irodaépület városháza

Baross Gábor utca 9.

3.827

9

560

Ady Endre Gimnázium és Szakközépiskola

Dózsa György utca 13.

10.832

10

589/1

Óvoda (Nyitnikék)

Rozsnyói u. 2/A

5.089

11

1345/2

Vásárcsarnok

Kolozsvári utca/belterület

921

12

1346

Sporttelep

Baross Gábor utca/belterület

3.660

13

1347

József Attila Kollégium

Baross Gábor utca 10.

10.087

14

1349/1

Oktatási célú sportépület

Baross Gábor utca/belterület

456

15

1349/2

Sporttelep

Baross Gábor utca/belterület

3.681

16

1351

Oktatási Intézmény 6 épülettel

Baross Gábor utca/belterület

20.687

17

1357

Művelődési Ház

Baross Gábor utca 2.

5.015

17a 36

1364

T25 Művészeti Galéria és Közösségi Ház

Széchenyi tér 25.

1.177

18

1386/8

Sportcsarnok

Szent István park 2.

14.129

19

1626

Éltes Mátyás Általános Iskola

Petőfi utca 51/a.

24.730

20

1695

Termál és Gyógyfürdő

Széchenyi tér/belterület

8.305

21

1699

Lakóház

Széchenyi tér 16-17.

2.114

22

1730

Árpád Fejedelem Általános Iskola

Árpád utca 2.

16.793

23

1746

Városi könyvtár

Széchenyi tér 14.

767

24

1751/A/1

Gyermekkönyvtár

Széchenyi tér 13.

249

25

1931

Óvoda (Százszorszép)

Rákóczi utca 41.

2.220

26

1932

Idősek Klubja

Rákóczi utca 43.

1.022

27

2165/3

II. számú közfoglalkoztatotti telephely

Kiszely utca 15.

2.344

28 37

2177/99

Mudin Imre Sportcentrum

Kiszely utca 42.

47.990

29

2189/1

Óvoda (Gyöngyvirág)

Árpád utca 16.

4.627

30

2189/2

Bölcsőde

Árpád utca 18.

3.673

31

2220/10

Hőközpont

Kiszely László utca

463

32

2250/9

Alkotótelep

Belterület

86.447

33

2320

Óvoda (Hétpettyes)

Honvéd utca 76.

2.847

34

2532

Városgondnokság telephelye

Szabadság utca 17.

20.692

35

3114

Könyvtár (volt általános iskola)

Háromfai utca 2.

9.260

4. melléklet a 30/2008. (IX. 1.) önkormányzati rendelethez

Üzleti vagyon

1. ÖTVÖSKÓNYI

A

B

C

D

1

Hrsz

Ingatlan neve

Helye/terület besorolás

m2

2

688/8

Beépített terület

Zártkerti művelés alól kivett

800

2. HÁROMFA

A

B

C

D

1

Hrsz

Ingatlan neve

Helye/terület besorolás

m2

2

349/3

Beépítetlen terület

Belterület

304

3. NAGYATÁD

A

B

C

D

1

Hrsz

Ingatlan neve

Helye/terület besorolás

m2

1a 38

04/4

Telephely Zrínyi utca

Külterület

14.469

2

049/16

Jánosmajor

Külterület

3.714

3

056

Kápolna utca É-i részén lévő erdő, legelő, út és árok

Külterület

11.182

4

067/15

Dózsa György utcától K-re telephely

Külterület

13.045

5

091/3

NGV Rt-től Ny-ra lévő földterület

Külterület

6.616

6

0178/33

Döbrögpusztától Ny-ra lévő földterület

Külterület

3.659

7

0196

Döbrögpusztától DK-re lévő földterület

Külterület

24.948

8

0220/29

Volt laktanyák telephely

Külterület

15.434

9

10 39

11 40

0220/56

Volt laktanyák telephely

Külterület

4.626

12

0220/62

Volt laktanyák telephely

Külterület

38.903

13

0220/63

Volt Laktanyák telephely

Külterület

3.947

14

0220/64

Volt Laktanyák telephely

Külterület

8.903

15

0220/65

Volt Laktanyák telephely

Külterület

13.290

16 41

17

0220/68

Volt Laktanyák telephely

Külterület

27.407

18

19

0220/78

Volt laktanyák telephely

Külterület

2.659

20

0220/80

Volt laktanyák telephely

Külterület

13.825

21

0220/82

Volt laktanyák telephely

Külterület

9.396

22 42

23

0220/85

Volt laktanyák telephely

Külterület

2.400

24

25

0220/87

Volt laktanyák telephely

Külterület

11.314

26

0227/2

Központi belterülettől DNy-ra lévő termőföld

Külterület

2.141

27

0227/7

Központi belterülettől DNy-ra lévő termőföld

Külterület

5.843

28

0227/9

Központi belterülettől DNy-ra lévő termőföld

Külterület

6.704

29

0228/1

Központi belterülettől DNy-ra lévő termőföld

Külterület

5.182

30

0230

Központi belterülettől DNy-ra lévő termőföld

Külterület

10.035

31

0233

Központi belterülettől DNy-ra lévő terület

Külterület

13.428

32

0236

Központi belterülettől DNy-ra lévő terület

Külterület

6.824

33

0240/3

Központi belterülettől D-re lévő terület

Külterület

21.196

34

0240/5

Központi belterülettől D-re lévő terület

Külterület

15.721

34a 43

0253/1

Erdő

Külterület

8.832

35

0282/17

Kivadár pusztától Ny-ra lévő terület

Külterület

350

36

0289/2

Termőföld

Külterület

14.312

37

0431/1

Újkút pusztától É-ra lévő földterület

Külterület

9.823

38

0435/2

Újkút pusztától É-ra lévő földterület

Külterület

5.123

39

0435/3

Újkút pusztától É-ra lévő földterület

Külterület

23.609

40

0438/1

Parkerdőtől D-re lévő földterület

Külterület

6.742

41

0438/2

Parkerdőtől D-re lévő földterület

Külterület

15.770

42

0438/4

Parkerdőtől D-re lévő földterület

Külterület

2.685

43

0445/1

68 fkl. úttól D-re lévő földterület

Külterület

76.410

44

0445/2

68 fkl. úttól D-re lévő földterület

Külterület

17.035

45

0481/2

Újkútpusztán lévő földterület

Külterület

2.903

46

47

0481/31

Újkútpusztán lévő földterület

Külterület

23.133

48

0549/10

Volt anyagbánya

Külterület

2.792

49

0549/15

Volt anyagbánya

Külterület

8.815

50

0565/1

Külterületi szántó

Hókamalom/külterület

3.345

51

0565/2

Külterületi szántó

Hókamalom/külterület

3.695

52

1/4/A

Lakóépület (társasház)

Hunyadi utca 8.

246

53

1/4/A/1

Üzlethelyiség

Hunyadi utca 8.

85

54

1/4/A/2

Üzlethelyiség

Hunyadi utca 8.

51

55

1/4/A/3

Üzlethelyiség

Hunyadi utca 8.

25

56

1/4/A/4

Üzlethelyiség

Hunyadi utca 8.

35

57

1/5/A/1

Üzlethelyiség (orvosi rendelő)

Hunyadi utca 10.

174

58

1/5/A/2

Iroda

Hunyadi utca 10.

25

59

1/8

Beépítetlen terület

Hunyadi utcától É-ra

20.133

60

3/1

Raktárépület

Széchenyi tér/belterület

988

61

3/2/A

Lakóépület (társasház)

Széchenyi tér 10

118

62

5/2

Beépítetlen földrészlet (tartalék terület)

Belterület

761

63

6

Beépített terület (1/2 tulajdoni hányad)

Széchenyi tér 8.

1.313

64

65

8

Beépített terület

Széchenyi tér/belterület

9.510

66

13/2

Beépítetlen terület

Belterület

4.025

67

14/4

Rinya pataktól Ny-ra lévő földterület

Rinya pataktól Ny-ra

10.586

68

16/1

Beépítetlen terület

Rinya pataktól Ny-ra

10.096

69

16/2

Beépítetlen terület

Rinya pataktól Ny-ra

14.820

70

16/3

Beépítetlen terület

Rinya pataktól Ny-ra

3.856

71

19/5

Beépítetlen terület

Rinya pataktól Ny-ra

4.248

72

22

Panzió

Széchenyi tér 1.

2.149

73

30/1

Beépítetlen terület

Rinya pataktól Ny-ra

49

74

31/10

Beépítetlen terület

Rinya pataktól Ny-ra

38.907

75 44

76

63

Beépítetlen terület

Zrínyi utca/belterület

724

77

75/4

Pavilon telek (beépítetlen terület)

Városi Strandtól D-re

115

78

75/8/A

Kemping fogadóépület (recepció+üzlet)

Zrínyi utca/belterület

81

79

75/8/B

Kemping (szociális blokk)

Zrínyi utca/belterület

292

80

75/12

Idegen tulajdonnal beépített terület/Uszoda

Zrínyi utca 75/b./belterület

5.054

81

75/13

Beépítetlen terület

Kempingtől É-ra/belterület

15.831

82

75/14

Beépítetlen terület

Városi Strandtól DK-re/belterület

24.712

83

122

Arany János utcától É-ra lévő beépítetlen terület

Arany János utca É-i oldal

1.559

84

124

Arany János utcától É-ra lévő szántó

Arany János utca É-i oldal

11.070

85

130

Arany János utcától É-ra lévő szántó

Arany János utca É-i oldal

11.098

86

131

Arany János utcától É-ra lévő szántó

Arany János utca É-i oldal

44.115

87

436

Beépített terület

Korányi utca 5.

535

88

441/2/A/2

Iroda

Korányi Sándor utca 2.

127

89

441/3/A

Lakóépület

Korányi Sándor utca 4.

285

90

441/3/A/3

Üzlethelyiség

Korányi Sándor utca 4.

60

91

441/3/A/5

Üzlethelyiség

Korányi Sándor utca 4.

133

92

441/3/A/40

Iroda

Korányi Sándor utca 4.

138

93

448/2

Iroda épület

Baross Gábor utca 1.

4.465

94

451/2

Iroda épület II.

Baross Gábor utca 5.

616

95

518/2

Garzonház

Baross Gábor utca 5/A.

474

96

519/3

Személygépkocsi tároló

Koch Róbert utca/belterület

50

97

519/4

Személygépkocsi tároló

Koch Róbert utca/belterület

144

98

520/1/A

Lakóépület (társasház)

Bajcsy-Zs. utca 1/A

239

99

520/1/A/1

Iroda

Bajcsy-Zs. utca 1/A

211

100

520/1/A/2

Raktár

Bajcsy-Zs. utca 1/A

6

101

520/1/A/3

Üzlethelyiség

Bajcsy-Zs. utca 1/A

140

102

520/2/A

Lakóépület (társasház)

Bajcsy-Zs. utca 1.

43

103

520/3/A

Lakóépület (társasház)

Bajcsy-Zs. utca 1.

46

104

521/A

Lakóépület (társasház)

Baross Gábor utca 7.

281

105

524/2

Üzlethelyiség

Beregszászi utca 1.

232

106

559/A

Lakóépület (társasház)

Dózsa György utca 11.

257

107

589/4

Beépített terület

Dózsa György utca/belterület

2.787

108

589/5

Beépített terület

Dózsa György utca 15.

2.608

109

805/2

Beépítetlen terület

Ács utca/belterület

183

110

844/1

Lakóház

Somogyszobi utca 15.

679

111

848

Beépített terület (régi víztorony)

Somogyszobi utca/belterület

1.382

112

1013

Beépítetlen terület

Mező utca/belterület

2.663

113

1345/16

Beépítetlen terület

Kolozsvári utca/belterület

1.591

114 45

115

1368/A/1

Üzlethelyiség

Kossuth utca 1.

45

116

1368/A/3

Üzlethelyiség

Kossuth utca 1.

153

117

1368/A/4

Üzlethelyiség

Kossuth utca 1.

46

118

1368/A/41

Üzlethelyiség

Kossuth utca 1.

29

119

1368/A/42

Üzlethelyiség

Kossuth utca 1.

24

120

1371/A

Lakóépület (társasház)

Kossuth utca 7.

142

121

1371/A/1

Üzlethelyiség

Kossuth utca 7.

147

122

1371/A/2

Üzlethelyiség

Kossuth utca 7.

147

123

1371/A/3

Egyéb helyiség

Kossuth utca 7.

15

124

1371/A/4

Raktár

Kossuth utca 7.

31

125

1574

Beépítetlen terület

Szabdkai utca/belterület

481

126

1611

Beépítetlen terület

Gyár utca 6.

4.643

127

1681/7/A

Lakóépület (társasház)

Kossuth utca 13.

125

128

1681/9/A

Lakóépület (társasház)

Aradi utca 16.

157

129 46

130

1701

Lakóház (üzlettel)

Széchenyi tér 18.

1.130

131

1733/1

Lakóépület

Árpád utca 8.

521

132

1747/A

Lakóépület (társasház)

Mártírok útja 4.

209

133

1751

Beépített ingatlan

Széchenyi tér 13.

915

134

1752

Lakóház

Széchenyi tér 12.

992

135

1758

Volt Munkaügyi Kirendeltség (irodaépület)

Kiszely László utca 7.

1.003

136

1784/2

Tanműhely+lakás

Petőfi utca 2.

1.574

137

138

1930

Beépítetlen terület

Szigetvári utca

3.692

139

1996

Lakótelek idegen tulajdonnal beépített ingatlan

Szigetvári utca 37.

1.894

140

2100

Beépítetlen terület

Rákóczi utca/belterület

236

141

2104/11/A

Lakóépület (társasház)

Jókai utca 9.

130

142

2104/20

Beépítetlen lakótelek

Móricz Zsigmond utca/belterület

833

143

2104/21

Beépítetlen lakótelek

Móricz Zsigmond utca/belterület

894

144

2104/23

Beépítetlen terület lakótelek

Móricz Zsigmond utca/belterület

976

145

2104/24

Beépítetlen terület lakótelek

Móricz Zsigmond utca/belterület

925

146

2104/25

Beépítetlen terület lakótelek

Móricz Zsigmond utca/belterület

951

147

2104/34

Beépítetlen terület

Jókai utca/belterület

122

148

2104/35

Beépítetlen terület

Jókai utca/belterület

133

149

2104/48

Beépítetlen terület

Belterület

306

150

151

152

153

2166

Irodaépület (volt munkásőrség)

Kiszely utca 11.

1.141

154 47

155

2172/4

Beépítetlen terület

Kiszely garázsoktól K-re

50.637

156

2172/9

Beépítetlen terület

Beépítetlen terület

9.553

157

2172/10

Beépítetlen terület

Szennyvízteleptől északra

102.555

158

2175/60

Beépítetlen terület

Kiszely garázsoktól K-re

328

159

2175/61

Beépítetlen terület

Szennyvízteleptől Ny-ra

1.138

160

2175/66

Beépítetlen terület

Kiszely László utca/belterület

2.056

161

2175/70

Üzemi szociális épület

Kiszely László utca 44.

1.228

162

2177/32/A

Lakóház (társasház)

Erkel Ferenc utca 1.

477

163

2177/77

Beépítetlen terület

Városi Sportpályától É-ra

276

164

2177/78

Beépítetlen terület

Városi Sportpályától É-ra

287

165

2177/95

Beépítetlen terület

Árpád utca/belterület

440

166

2195/4/A

Lakóépület

Kiszely László utca 2.

131

167

2195/6/A

Lakóépület (társasház)

Hunyadi utca 1.

125

168

2220/5/A

Lakóépület (társasház)

Hunyadi utca 7.

95

169

2220/16

Beépítetlen terület (68 fkl. út mellett)

Hunyadi utca/belterület

2.416

170

2233

68 főúttól É-ra Rinya malomárok közötti terület

Belterület

57.093

171

2239/1

Beépítetlen földterület

Malom ároktól K-re/belterület

3.800

172 48

173

2250/2

Beépítetlen terület

Csalogány sor/belterület

51.378

174

2250/3

Beépítetlen terület

Malom ároktól K-re/belterület

6.541

175

2250/8

Beépítetlen terület

Csónakázó tótól D-re

1.625

176

2250/13

Parkerdő II

Göröndi út/belterület

88.429

177

2250/15

Beépítetlen földterület

Parkerdő II-től D-re/belterület

3.057

178

2250/19

Beépítetlen terület

Malom ároktól K-re/belterület

3.624

179

2250/20

Beépítetlen terület

Csalogány sor/belterület

9.696

180

2321

Beépített ingatlan

Honvéd utca/belterület

607

181

2324/1

Beépítetlen terület

Honvéd utca/belterület

2.080

182

2340

Beépítetlen terület

Honvéd utcától Ny-ra/belterület

8.371

183

2375

Beépítetlen terület

Honvéd utcától K-re/belterület

1.929

184

2386/2

Beépítetlen terület lakótelek

József Attila utca/belterület

838

185

2386/3

Beépítetlen terület lakótelek

József Attila utca/belterület

702

186

2386/4

Beépítetlen terület lakótelek

József Attila utca/belterület

707

187

2386/6

Beépítetlen terület lakótelek

József Attila utca/belterület

692

188

2430/2

Beépítetlen terület

Honvéd utcától K-re/belterület

25.575

189

2430/11

Beépítetlen terület

Honvéd utcától K-re/belterület

949

190

2430/12

Beépítetlen terület

Honvéd utcától K-re/belterület

2.318

191

2463

Beépítetlen terület

Honvéd utcától K-re/belterület

9.894

192

2499

Beépítetlen terület

Szabadság utca/belterület

1.317

193 49

2539/2

Beépítetlen telephely

Szabadság utca/belterület

11.241

194 50

195

2550

Beépítetlen terület

Szabadság utca/belterület

141

196

2553/2

Idegen tulajdonnal beépített önkormányzati földrészlet

Ady Endre utca 1/K

800

197

2553/3

Idegen tulajdonnal beépített terület

Ady Endre utca 1/J

800

198

2553/4

Idegen tulajdonnal beépített terület

Ady Endre utca 1/I

800

199

2553/5

Idegen tulajdonnal beépített terület

Ady Endre utca 1/B

800

200

2553/6

Idegen tulajdonnal beépített terület

Ady Endre utca 1/M

800

201

2553/11

Beépítetlen terület

Ipari Park II. ütem

15.299

202

203

2553/15

Beépítetlen terület

Ady Endre utca/belterület

1.088

204

2553/16

Beépítetlen terület

Ady Endre utca/belterület

1.088

205

2553/17

Beépítetlen terület

Ady Endre utca/belterület

1.283

206

2553/18

Beépítetlen terület

Ady Endre utca/belterület

966

207

2553/19

Beépítetlen terület

Ady Endre utca/belterület

983

208

2553/27

Beépítetlen terület

Ady Endre utcától D-re/belterület

27.060

209

2553/29

Beépítetlen terület

Szabadság utca/belterület

12.121

210

2554

Idegen tulajdonnal beépített terület

Ady Endre utca 1/G

850

211

2555

Idegen tulajdonnal beépített terület

Ady Endre utca 1/F

800

212

2658

Beépítetlen földterület-termőföld

Ady Endre utcától K-re/belterület

1.695

213

2659

Beépítetlen földterület-termőföld

Ady Endre utcától K-re/belterület

1.655

214

2683

Beépítetlen földterület

Ady Endre utcától K-re/belterület

211

215

2684

Beépítetlen földterület

Ady Endre utcától K-re/belterület

137

215a 51

2707/9

Beépítetlen terület

Szabadság utca/belterület

1475

216

2719/2

Beépítetlen terület lakótelek

Béke utca 2.

774

217

2719/3

Beépítetlen terület lakótelek

Béke utca 4.

700

218

2719/4

Beépítetlen terület lakótelek

Béke utca 6.

700

219

2719/5

Beépítetlen terület lakótelek

Béke utca 8.

700

220

2719/22

Idegen tulajdonnal beépített terület

Béke utca 42.

700

221

2719/23

Idegen tulajdonnal beépített terület

Béke utca 44.

700

222

2720/1

Beépítetlen terület

Mező utca/belterület

2.690

223

2721

Beépítetlen terület

Mező utca/belterület

6.286

224

2736/9

Iparterület-telephely

Mező utca/belterület

3.490

225 52

226

227 53

228

3050

Beépítetlen terület

Kivadár

415

229

3052

Beépítetlen terület

Kivadár

2.241

230

3053/2

Beépítetlen terület

Kivadár

760

231

3056

Beépítetlen terület-lakótelek

Szentkirályi utca/belterület

1.440

232

3074

Beépítetlen terület-lakótelek

Szentkirályi utca/belterület

3.261

233

3078

Beépítetlen terület

Kivadár

899

234

3079

Beépítetlen terület

Kivadár

365

235

3099/3

Beépítetlen terület

Kivadár

466

236

3101/1

Beépítetlen terület

Kivadár

73.221

237

3118

Idegen tulajdonnal beépített terület

Háromfai utca 8

958

238

3119

Idegen tulajdonnal beépített terület

Háromfai utca

959

239

3120

Idegen tulajdonnal beépített terület

Rózsadomb utca 9.

882

240

3122

Beépítetlen terület

Rózsadomb utca/belterület

955

241

3126

Beépítetlen terület

Kivadár

3.973

242

3127

Beépítetlen terület-lakótelek

Kivadár

2.670

242a 54

243

244 55

Megjegyzés: a területi jelzést nem tartalmazó ingatlanok belterületi besorolásúak

5. melléklet a 30/2008. (IX. 1.) önkormányzati rendelethez

FELESLEGES VAGYONTÁRGYAK HASZNOSÍTÁSÁNAK ÉS SELEJTEZÉSÉNEK SZABÁLYZATA
Nagyatád Város Önkormányzata, Nagyatádi Polgármesteri Hivatal és önkormányzati költségvetési szervek kezelésében lévő felesleges vagyontárgyak hasznosításával és selejtezésével összefüggő feladatait a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény, az államháztartás számviteléről szóló 4/2013. (I. 11.) Kormányrendelet, a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény, valamint az önkormányzat vagyonának hasznosításáról szóló 30/2008. (IX. 1.) önkormányzati rendelet (továbbiakban: Ör.) alapján a következők szerint szabályozom:

I.

ÁLTALÁNOS RÉSZ

1. A szabályzat hatálya

A szabályzat hatálya kiterjed a Nagyatád Város Önkormányzata (továbbiakban: önkormányzat), Nagyatádi Polgármesteri Hivatal (továbbiakban: hivatal) és önkormányzati költségvetési szervek kezelésében lévő tárgyi eszközökre és készletekre, valamint a tulajdonban lévő, kezelésre, üzemeltetésre átadott eszközökre.

A szabályzat szempontjából vagyontárgynak minősül minden olyan tárgyi eszköz és készlet, ami megfelel az Ör. 3. § (6) bekezdésben meghatározottaknak, amelyek nyilvántartásáról a számlarendben foglaltak szerint mennyiségi és értékbeni, vagy csak mennyiségi nyilvántartás keretében gondoskodik, értékhatárra való tekintet nélkül.

A szabályzat hatálya nem terjed ki a következőkre:

- A használatban lévő, de a tulajdonát nem képező idegen és ideiglenesen átvett vagyontárgyakra, továbbá az épületnek, építménynek nem minősülő ingatlanok (telkek) selejtezésére és hasznosítására, valamint a műemlék és a műemlék jellegű vagyontárgyakra.

- Az értékpapírokra és az önkormányzati üzletrészre.

- Az ügyiratok és számviteli bizonylatok selejtezésére.

2. Felesleges vagyontárgyak fajtái

2.1 A szabályozás alkalmazása szempontjából felesleges vagyontárgyaknak kell tekinteni mindazokat a tárgyi eszközöket és készleteket, amelyek:

- a költségvetési szerv tevékenységéhez, működéséhez már nem szükségesek,

- az eredeti rendeltetésének már nem felelnek meg,

- a feladatcsökkenés, átszervezés, megszűnés, vagy egyéb más ok miatt feleslegessé váltak,

- a normalizált készletek mennyiségét lényegesen meghaladják,

- rongálás, természetes elhasználódás, vagy erkölcsi avultság miatt rendeltetésszerű használatra már nem alkalmasak,

- szavatossági idejük lejárt.

2.2 Nem tekinthetők feleslegesnek azok a vagyontárgyak, amelyek:

- nincsenek használatban, de várhatóan használatba kerülnek,

- illetve javítás alatt állnak.

2.3 Annak érdekében, hogy hasznosítási eljárásba vont felesleges vagyontárgyak, valamint a selejtezési eljárásba vont vagyontárgyak ne legyenek felcserélhetők a többi vagyontárggyal, gondoskodni kell azok megjelölésről, vagy elkülönített nyilvántartásáról.

2.4 A feltárt felesleges vagyontárgyak hasznosítása során először azok értékesítését kell megkísérelni és csak annak sikertelenségét követően lehet azokat selejtezni.

2.5 Azon feltárt felesleges vagyontárgyak esetében, ahol egyértelműen megállapítható, hogy az alábbi okok valamelyike miatt rendeltetésszerű használatra már nem alkalmasak, a selejtezési eljárás az értékesítési folyamat megkísérlése nélkül lefolytatható. Ezen okok lehetnek:

- természetes elhasználódás,

- erkölcsi avultság,

- megrongálódás

- káresemény bekövetkezése, amelyben a vagyontárgy 50 %-át meghaladó mértékben megrongálódik.

2.6 Azonnali selejtezésre kerül sor, ha a megsemmisítést (ártalmatlanná tételt) hatósági előírás teszi kötelezővé (pl. lejárt gyógyszerek, fogyasztásra alkalmatlan, mérgezett élelmiszer stb.).(12)

II.

FELESLEGESSÉ VÁLT VAGYONTÁRGYAK FELTÁRÁSA

1. A feleslegessé vált vagyontárgyak feltárása

A vagyontárgy feleslegesnek, vagy rendeltetésszerű használatra alkalmatlannak történő minősítését kezdeményezheti:

- polgármester, jegyző,

- a költségvetési szerv, vagyonhasználó szerv vezetője,

- az irodavezetők,

- személyi használatba kiadott eszközök esetében az eszközöket használó dolgozók,

- meghatározott időszakonként nem mozgó készletek esetében az analitikus nyilvántartást vezetők.

2. A kezdeményezés módja

2.1 Tárgyi eszköz esetén, a vagyontárgyak feleslegesnek, vagy használatra alkalmatlannak minősítésére javaslattételi joggal rendelkezők kötelesek a javaslataikat a leltározás megkezdése előtt, minden év október hó 31. napjáig a Műszaki és Vagyongazdálkodási Iroda vezetője részére megtenni. A javaslatokat jegyzékbe kell foglalni, melynek a következőket kell tartalmaznia:

- sorszám,

- nyilvántartási szám,

- az eszköz megnevezése,

- mennyiségi egysége,

- mennyisége,

- a feleslegessé válás oka,

- a használatból való kivonás időpontja,

- javaslat a hasznosítás módjára,

- a jegyzék készítésének időpontja,

- a javaslatot tevő személy aláírása.

2.2 A feleslegessé válás okához a kódjegyzékben meghatározott fogalmakat, vagy kódszámokat kell beírni, melyet a szabályzat V. része tartalmaz. A hasznosítás módjánál "értékesítés" vagy "selejtezés" megjelölést kell alkalmazni.

2.3 A Műszaki és Vagyongazdálkodási Iroda vezetője a jegyzékeket összegyűjti, felülvizsgálja, illetve megszervezi annak felülvizsgálatát, amelyben a szakmailag illetékes vezetők is közreműködhetnek, szükség szerint előterjeszti jóváhagyásra.

2.4 A felülvizsgálat során az irodavezetőnek a következőket kell elvégezni:

- megállapítja, hogy a feleslegessé válás oka megfelel-e a valóságnak,

- ha szükséges, szakértői véleményeket kell beszereznie a feleslegessé válás okának egyértelmű megállapítása érdekében,

- értékesítés esetén az eladási árat megállapítja,

- véleményezi a hasznosítás módjára tett javaslatot.

2.5 A felesleges vagyontárgyak eladási árát az adott időpontban rendelkezésre álló legmegbízhatóbb adatokra támaszkodva kell megállapítani. Az ár megállapítása céljából szakmai munkacsoport is létrehozható.

2.6 A javaslatok és az eladási ár jóváhagyására:

jogosult.

a) Ör. 31. § (1) b.) pont esetén a Műszaki és Vagyongazdálkodási Irodavezetője,

b) Ör. 31. § (1) c.) pont esetén a polgármester

III.

A FELESLEGES VAGYONTÁRGYAK HASZNOSÍTÁSA

1. A hasznosítás módja lehet:

- térítésmentes átadással önkormányzati költségvetési szervek között,

- gazdálkodó szervezetek, illetve magánszemélyek részére térítés ellenében,

- térítés nélküli átruházással.

1.1. Térítés nélküli átadás, átruházás

A polgármester, a költségvetési szerv vezetői jogosultak a feleslegessé vált vagyontárgyakat térítésmentesen más önkormányzati költségvetési szerv részére használatba átadni.

A működéshez már nem szükséges vagyont ingyenesen átruházni csak a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 13. §-ban foglaltak szerint lehet. A vagyontárgy ingyenes átruházására a Képviselő-testület jogosult.

Térítés nélküli átadás, átruházás esetén tájékoztatni kell az átvevőt az átadott vagyontárgy nyilvántartás szerinti bruttó értékéről és az elszámolt értékcsökkenési leírás összegéről.

1.2. Gazdálkodó szervek illetve magánszemélyek részére térítés ellenében történő értékesítés

A feleslegessé vált vagyontárgy, amennyiben arra az Ör. 31. § (1) bekezdése alapján az önkormányzat által fenntartott költségvetési szerveknek nincs szüksége értékesíthető, minimum vételárat megjelölő nyílt pályázatos értékesítési eljárás kereti között.

Az értékesítési eljárást az a költségvetési szerv folytatja le, melynek használatában van az adott vagyontárgy.

A nyílt értékesítési eljárás során e rendelet 91. §-ban meghatározottak az irányadók.

Az önkormányzati intézmények dolgozói a felesleges vagyontárgyak értékesítése tekintetében magánszemélyeknek menősülnek.

Magánszemélyek részére felesleges vagyontárgyat csak azonnali készpénzfizetés ellenében lehet értékesíteni.

2. Az értékesítés, térítésmentes átadás, átruházás dokumentálása, bizonylatolása

Minden vagyontárgy értékesítéséről számlát kell készíteni. A számlának meg kell felelnie a vonatkozó jogszabályokban foglalt alaki és tartalmi követelményeknek.

Az értékesítést követően a változást át kell vezetni az analitikus nyilvántartáson, valamint a főkönyvi könyvelés értékesítéssel érintett főkönyvi számláján.

A vagyontárgy értékesítéséről, térítés nélküli átadásáról, átruházásáról szerződést, megállapodást, szabályszerűen kiállított bizonylatot kell készíteni, illetve lehet elfogadni.

A felesleges vagyontárgyak hasznosításának szabályszerű végrehajtásáért a vagyonhasználó szerv vezetője felelős.

IV.

SELEJTEZÉS ÉS MEGSEMMISÍTÉS

1. A selejtezési eljárás lefolytatása

A feleslegessé vált, értékesítésre, térítés nélküli átadásra, átruházásra nem került vagyontárgyakat a leltározást megelőző 30 napon belül selejtezni kell. A selejtezés lebonyolítására a vagyonhasználó szerv vezetője ad engedélyt.

Selejtezendők mindazon vagyontárgyak, amelyek az alábbi követelményeknek akár külön-külön, vagy együttesen megfelelnek:

1. Károsodás következtében jelentős állagveszteséget szenvedtek, s várhatóan javítás után sem válnak rendeltetésszerű használatra alkalmassá.

A javítás során külön figyelmet kell fordítani a javítás várható költségeire, a vagyontárgy állagjavulása és használhatósága közötti viszonyra. Ha a javítás költsége irreálisan magas, akkor a leselejtezés mellett kell dönteni.

2. Teljesen 0-ra leíródott és felújításra gazdasági megfontolásból alkalmatlan vagyontárgy, illetve olyan vagyontárgy, melynek használata műszakilag, biztonságtechnikailag nem javasolt.

3. Ha a vagyontárgyak műszakilag, erkölcsileg elavultak oly mértékben, hogy selejtezésük indokolt.

A vagyontárgyak selejtezését a selejtezési bizottság végzi, selejtezési eljárás keretében.

A selejtezési bizottság elnökének és tagjainak kinevezése a vagyonhasználó szerv vezetőjének hatáskörébe tartozik. A bizottságnak legalább 3 főből kell állnia.

A selejtezési bizottság elnökének és tagjainak a megbízatása visszavonásig érvényes.

A selejtezési bizottság a felesleges vagyontárgyak selejtezését a Műszaki és Vagyongazdálkodási Iroda vezetője által összegyűjtött és a bizottság elnökének átadott jegyzék alapján köteles elvégezni.

A selejtezési bizottság a jegyzékek alapján a selejtezést megelőzően köteles megvizsgálni, hogy a felesleges, de még használható vagyontárgyak értékesítésére, térítésmentes átadásra, átruházásra a szükséges intézkedés megtörtént-e, a selejtezésre előkészített vagyontárgyak mennyisége megegyezik-e a jegyzékekben felsorolt adatokkal.

2. A tárgyi eszközök és készletek selejtezésének dokumentálása

A tárgyi eszközök és készletek selejtezése esetén jegyzőkönyvet kell készíteni.

A selejtezésre javasolt eszközökről kiállított selejtezési jegyzőkönyvnek az alábbi adatokat kell tartalmaznia:

- a selejtezés engedélyezésére jogosult személy megnevezése,

- a selejtezendő anyagok, készletek felsorolása (ezen belül: megnevezés, azonosító szám, mennyiségi egység, egységár, forintérték),

- rendelkezés a selejtezést követő eljárásról: értékesítés, megsemmisítés,

- a selejtezés kelte,

- a selejtezési eljárásban résztvevők felsorolása.

A selejtezés során a bizottságnak javaslatot kell tenni a következőkről:

- a selejtezett készletet hulladék, vagy haszonáron lehet-e értékesíteni,

- a hulladék, vagy haszonanyagként nem értékesíthető készleteket - szükség szerint, esetleg egészségvédelmi előírások miatt - meg kell semmisíteni,

- a megsemmisítésre kerülő készletek megsemmisítése milyen eljárással (összetörés, elégetés, darabolás stb.) történjen.

A bizottság által a selejtezési eljárás során készített jegyzőkönyvben javasolt intézkedések (leértékelés, kiselejtezés, megsemmisítés) végrehajtására csak az vagyonhasználó szerv vezetője engedélye alapján kerülhet sor.

A selejtezési jegyzőkönyvet évenkénti sorszámozással 3 példányban kell elkészíteni.

A jegyzőkönyv egy-egy példányát át kell adni:

- a könyvelésnek,

- a vagyongazdálkodási részleg vezetőjének,

- a selejtezési bizottságnál marad.

A tárgyi eszközök selejtezésénél a következő nyomtatványokat kell használni:

- B 11-90 r.sz. Tárgyi eszközök selejtezési jegyzőkönyve

- B 11-91 r.sz. Selejtezett tárgyi eszközök jegyzéke

- B 11-92 r.sz. Tárgyi eszközök selejtezéséből visszanyert tartozékok, alkatrészek, hulladék anyagok jegyzéke

- B 11-97 r.sz. Megsemmisítési jegyzőkönyv

A készletek selejtezéséhez a következő nyomtatványokat kell használni:

- B 11-93 r.sz. Készletek selejtezési leértékelési jegyzőkönyve

- B 11-94 r.sz. Selejtezett készletek jegyzéke

- B 11-95 r.sz. A készletek selejtezéséből visszanyert hulladék anyagok jegyzéke

- B 11-96 r.sz. Leértékelt készletek jegyzéke

- B 11-97 r.sz. Megsemmisítési jegyzőkönyv

3. A selejtezéssel kapcsolatos számviteli elszámolások

A selejtezés lezárását követően a könyvelés a bizottság által megküldött jegyzőkönyv alapján az eszközök értékében, mennyiségében bekövetkezett változásokat a jegyzőkönyv átvételétől számított 8 napon belül, de legkésőbb a leltározás megkezdését megelőzően köteles átvezetni.

A selejtezett eszközök analitikus és főkönyvi nyilvántartásokban történő átvezetését a számlarendben foglalt előírások alapján kell végrehajtani.

4. A selejtezés végrehajtásának ellenőrzése

A selejtezési eljárás szabályszerű végrehajtásának ellenőrzéséért a vagyonhasználó szerv vezetője a felelős.

5. A megsemmisítési eljárás

Abban az esetben kerülhet sor megsemmisítésre, ha a vagyontárgy még hulladék formájában sem hasznosítható, illetve raktározása tárolóhely hiányában nem lehetséges.

A megsemmisítés megtörténtéről jegyzőkönyvet kell felvenni, amely tartalmazza:

- a megsemmisített vagyontárgy megnevezését,

- az azonosítási számát (leltári számot),

- a selejtezés keltét,

- a megsemmisítés előtti tárolóhelyet,

- a megsemmisítés módját,

- az eljárásban résztvevők felsorolását.

A megsemmisítésről szóló jegyzőkönyvet (B 11-97.) a selejtezési bizottság tagjai és a selejtezést engedélyező személyek írják alá.

V.

K Ó D J E G Y Z É K I.
a feleslegessé válás okairól

Kódszám

Megnevezés

001

Eredeti rendeltetésének nem felel meg

002

Feladatcsökkenés miatt

003

Átszervezés miatt

004

Megszűnés miatt

005

Normát meghaladó készlet

006

Rongálás miatt

007

Természetes elhasználódás miatt

008

Erkölcsi avulás miatt

009

Szavatossága lejárt

010

Egyéb ok miatt

K Ó D J E G Y Z É K II.
A kiselejtezett eszközök hasznosításának módjáról

Kódszám

Megnevezés

001

Megsemmisítés

002

Hulladékként visszavételezve

003

Értékesítés hulladékhasznosítónak

004

Értékesítés

005

Egyéb

1

A 11. § (5) bekezdése a Nagyatád Város Önkormányzata Képviselő-testületének 8/2022. (VI. 1.) önkormányzati rendelete 1. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

2

A 11. § (9) bekezdése a Nagyatád Város Önkormányzata Képviselő-testületének 8/2022. (VI. 1.) önkormányzati rendelete 1. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

3

A 12. § (1) bekezdés d) pontját a Nagyatád Város Önkormányzata Képviselő-testületének 8/2022. (VI. 1.) önkormányzati rendelete 4. § a) pontja hatályon kívül helyezte.

4

A 13. § (1) bekezdése a Nagyatád Város Önkormányzata Képviselő-testületének 8/2022. (VI. 1.) önkormányzati rendelete 2. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

5

A 13. § (2) bekezdése a Nagyatád Város Önkormányzata Képviselő-testületének 8/2022. (VI. 1.) önkormányzati rendelete 2. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

6

A 13. § (3) bekezdését a Nagyatád Város Önkormányzata Képviselő-testületének 8/2022. (VI. 1.) önkormányzati rendelete 2. § (2) bekezdése iktatta be.

7

A 13. § (4) bekezdését a Nagyatád Város Önkormányzata Képviselő-testületének 8/2022. (VI. 1.) önkormányzati rendelete 2. § (2) bekezdése iktatta be.

8

A 26. § (1) bekezdése a Nagyatád Város Önkormányzata Képviselő-testületének 27/2023. (XII. 4.) önkormányzati rendelete 1. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

9

A 26. § (2) bekezdése a Nagyatád Város Önkormányzata Képviselő-testületének 27/2023. (XII. 4.) önkormányzati rendelete 1. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

10

A 26. § (8) bekezdése a Nagyatád Város Önkormányzata Képviselő-testületének 27/2023. (XII. 4.) önkormányzati rendelete 1. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

11

Az 1. mellékletben foglalt táblázat 6a. sorát a Nagyatád Város Önkormányzata Képviselő-testületének 8/2022. (VI. 1.) önkormányzati rendelete 3. § (1) bekezdése iktatta be.

12

Az 1. mellékletben foglalt táblázat 6b. sorát a Nagyatád Város Önkormányzata Képviselő-testületének 8/2022. (VI. 1.) önkormányzati rendelete 3. § (1) bekezdése iktatta be.

13

Az 1. mellékletben foglalt táblázat 6c. sorát a Nagyatád Város Önkormányzata Képviselő-testületének 8/2022. (VI. 1.) önkormányzati rendelete 3. § (1) bekezdése iktatta be.

14

Az 1. mellékletben foglalt táblázat 6d. sorát a Nagyatád Város Önkormányzata Képviselő-testületének 8/2022. (VI. 1.) önkormányzati rendelete 3. § (1) bekezdése iktatta be.

15

Az 1. mellékletben foglalt táblázat 6e. sorát a Nagyatád Város Önkormányzata Képviselő-testületének 8/2022. (VI. 1.) önkormányzati rendelete 3. § (1) bekezdése iktatta be.

16

Az 1. mellékletben foglalt táblázat 6f. sorát a Nagyatád Város Önkormányzata Képviselő-testületének 8/2022. (VI. 1.) önkormányzati rendelete 3. § (1) bekezdése iktatta be.

17

Az 1. mellékletben foglalt táblázat 6g. sorát a Nagyatád Város Önkormányzata Képviselő-testületének 8/2022. (VI. 1.) önkormányzati rendelete 3. § (1) bekezdése iktatta be.

18

Az 1. mellékletben foglalt táblázat 21a. sorát a Nagyatád Város Önkormányzata Képviselő-testületének 27/2023. (XII. 4.) önkormányzati rendelete 2. §-a iktatta be.

19

Az 1. mellékletben foglalt táblázat 24 . sorát a Nagyatád Város Önkormányzata Képviselő-testületének 8/2022. (VI. 1.) önkormányzati rendelete 4. § b) pontja hatályon kívül helyezte.

20

Az 1. mellékletben foglalt táblázat 32a. sorát a Nagyatád Város Önkormányzata Képviselő-testületének 1/2023. (I. 31.) önkormányzati rendelete 1. § (1) bekezdése iktatta be.

21

Az 1. mellékletben foglalt táblázat 32b. sorát a Nagyatád Város Önkormányzata Képviselő-testületének 27/2023. (XII. 4.) önkormányzati rendelete 2. §-a iktatta be.

22

Az 1. mellékletben foglalt táblázat 37a. sorát a Nagyatád Város Önkormányzata Képviselő-testületének 27/2023. (XII. 4.) önkormányzati rendelete 2. §-a iktatta be.

23

Az 1. mellékletben foglalt táblázat 66a. sorát a Nagyatád Város Önkormányzata Képviselő-testületének 27/2023. (XII. 4.) önkormányzati rendelete 2. §-a iktatta be.

24

Az 1. mellékletben foglalt táblázat 66b. sorát a Nagyatád Város Önkormányzata Képviselő-testületének 27/2023. (XII. 4.) önkormányzati rendelete 2. §-a iktatta be.

25

Az 1. mellékletben foglalt táblázat 66c. sorát a Nagyatád Város Önkormányzata Képviselő-testületének 27/2023. (XII. 4.) önkormányzati rendelete 2. §-a iktatta be.

26

Az 1. mellékletben foglalt táblázat 76a. sorát a Nagyatád Város Önkormányzata Képviselő-testületének 8/2022. (VI. 1.) önkormányzati rendelete 3. § (1) bekezdése iktatta be.

27

Az 1. mellékletben foglalt táblázat 76b. sorát a Nagyatád Város Önkormányzata Képviselő-testületének 8/2022. (VI. 1.) önkormányzati rendelete 3. § (1) bekezdése iktatta be.

28

Az 1. mellékletben foglalt táblázat 76c. sorát a Nagyatád Város Önkormányzata Képviselő-testületének 8/2022. (VI. 1.) önkormányzati rendelete 3. § (1) bekezdése iktatta be.

29

Az 1. mellékletben foglalt táblázat 99a. sorát a Nagyatád Város Önkormányzata Képviselő-testületének 8/2022. (VI. 1.) önkormányzati rendelete 3. § (1) bekezdése iktatta be.

30

Az 1. mellékletben foglalt táblázat 120a. sorát a Nagyatád Város Önkormányzata Képviselő-testületének 8/2022. (VI. 1.) önkormányzati rendelete 3. § (1) bekezdése iktatta be.

31

Az 1. mellékletben foglalt táblázat 153a. sorát a Nagyatád Város Önkormányzata Képviselő-testületének 8/2022. (VI. 1.) önkormányzati rendelete 3. § (1) bekezdése iktatta be.

32

Az 1. mellékletben foglalt táblázat 235 . sora a Nagyatád Város Önkormányzata Képviselő-testületének 8/2022. (VI. 1.) önkormányzati rendelete 3. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

33

Az 1. mellékletben foglalt táblázat 265 . sora a Nagyatád Város Önkormányzata Képviselő-testületének 1/2023. (I. 31.) önkormányzati rendelete 1. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

34

Az 1. mellékletben foglalt táblázat 341 . sorát a Nagyatád Város Önkormányzata Képviselő-testületének 10/2023. (VI. 13.) önkormányzati rendelete 2. §-a hatályon kívül helyezte.

35

Az 1. mellékletben foglalt táblázat 376 . sorát a Nagyatád Város Önkormányzata Képviselő-testületének 1/2023. (I. 31.) önkormányzati rendelete 2. § a) pontja hatályon kívül helyezte.

36

A 3. mellékletben foglalt táblázat 17a. sorát a Nagyatád Város Önkormányzata Képviselő-testületének 8/2022. (VI. 1.) önkormányzati rendelete 3. § (2) bekezdése iktatta be.

37

A 3. mellékletben foglalt táblázat 28. sora a Nagyatád Város Önkormányzata Képviselő-testületének 1/2023. (I. 31.) önkormányzati rendelete 1. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

38

A 4. melléklet 3. pontjában foglalt táblázat 1a. sorát a Nagyatád Város Önkormányzata Képviselő-testületének 8/2022. (VI. 1.) önkormányzati rendelete 3. § (3) bekezdése iktatta be.

39

A 4. melléklet 3. pontjában foglalt táblázat 10 . sorát a Nagyatád Város Önkormányzata Képviselő-testületének 8/2022. (VI. 1.) önkormányzati rendelete 4. § c) pontja hatályon kívül helyezte.

40

A 4. melléklet 3. pontjában foglalt táblázat 11 . sora a Nagyatád Város Önkormányzata Képviselő-testületének 8/2022. (VI. 1.) önkormányzati rendelete 3. § (3) bekezdésével megállapított szöveg.

41

A 4. melléklet 3. pontjában foglalt táblázat 16 . sorát a Nagyatád Város Önkormányzata Képviselő-testületének 8/2022. (VI. 1.) önkormányzati rendelete 4. § d) pontja hatályon kívül helyezte.

42

A 4. melléklet 3. pontjában foglalt táblázat 22 . sorát a Nagyatád Város Önkormányzata Képviselő-testületének 1/2023. (I. 31.) önkormányzati rendelete 2. § b) pontja hatályon kívül helyezte.

43

A 4. melléklet 3. pontjában foglalt táblázat 34a. sorát a Nagyatád Város Önkormányzata Képviselő-testületének 8/2022. (VI. 1.) önkormányzati rendelete 3. § (3) bekezdése iktatta be.

44

A 4. melléklet 3. pontjában foglalt táblázat 75 . sorát a Nagyatád Város Önkormányzata Képviselő-testületének 27/2023. (XII. 4.) önkormányzati rendelete 3. § a) pontja hatályon kívül helyezte.

45

A 4. melléklet 3. pontjában foglalt táblázat 114 . sorát a Nagyatád Város Önkormányzata Képviselő-testületének 8/2022. (VI. 1.) önkormányzati rendelete 4. § e) pontja hatályon kívül helyezte.

46

A 4. melléklet 3. pontjában foglalt táblázat 129 . sorát a Nagyatád Város Önkormányzata Képviselő-testületének 8/2022. (VI. 1.) önkormányzati rendelete 4. § f) pontja hatályon kívül helyezte.

47

A 4. melléklet 3. pontjában foglalt táblázat 154 . sorát a Nagyatád Város Önkormányzata Képviselő-testületének 8/2022. (VI. 1.) önkormányzati rendelete 4. § g) pontja hatályon kívül helyezte.

48

A 4. melléklet 3. pontjában foglalt táblázat 172 . sorát a Nagyatád Város Önkormányzata Képviselő-testületének 8/2022. (VI. 1.) önkormányzati rendelete 4. § h) pontja hatályon kívül helyezte.

49

A 4. melléklet 3. pontjában foglalt táblázat 193 . sora a Nagyatád Város Önkormányzata Képviselő-testületének 8/2022. (VI. 1.) önkormányzati rendelete 3. § (3) bekezdésével megállapított szöveg.

50

A 4. melléklet 3. pontjában foglalt táblázat 194 . sorát a Nagyatád Város Önkormányzata Képviselő-testületének 8/2022. (VI. 1.) önkormányzati rendelete 4. § i) pontja hatályon kívül helyezte.

51

A 4. melléklet 3. pontjában foglalt táblázat 215a. sorát a Nagyatád Város Önkormányzata Képviselő-testületének 10/2023. (VI. 13.) önkormányzati rendelete 1. §-a iktatta be.

52

A 4. melléklet 3. pontjában foglalt táblázat 225 . sorát a Nagyatád Város Önkormányzata Képviselő-testületének 8/2022. (VI. 1.) önkormányzati rendelete 4. § j) pontja hatályon kívül helyezte.

53

A 4. melléklet 3. pontjában foglalt táblázat 227 . sorát a Nagyatád Város Önkormányzata Képviselő-testületének 1/2023. (I. 31.) önkormányzati rendelete 2. § c) pontja hatályon kívül helyezte.

54

A 4. melléklet 3. pontjában foglalt táblázat 242a. sorát a Nagyatád Város Önkormányzata Képviselő-testületének 1/2023. (I. 31.) önkormányzati rendelete 1. § (3) bekezdése iktatta be. A 4. melléklet 3. pontjában foglalt táblázat 242a. sorát a Nagyatád Város Önkormányzata Képviselő-testületének 27/2023. (XII. 4.) önkormányzati rendelete 3. § b) pontja hatályon kívül helyezte.

55

A 4. melléklet 3. pontjában foglalt táblázat 244 . sorát a Nagyatád Város Önkormányzata Képviselő-testületének 8/2022. (VI. 1.) önkormányzati rendelete 4. § k) pontja hatályon kívül helyezte.