Sátoraljaújhely Város Önkormányzat Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló l990. évi LXV törvény 16.§.(1) bekezdésében biztosított jogkörében eljárva, a helyi adókról szóló többször módosított 1990. évi C. törvény (a továbbiakban: adótörvény) 1.§.(1) bekezdésében, 6.§-ában, 43. §. (3) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján az alábbi rendeletet alkotja:

A rendelet hatálya

1.§.

A rendelet hatálya Sátoraljaújhely Város közigazgatási területére terjed ki.

Adókötelezettség

2.§.

(1) Adóköteles az önkormányzat illetékességi területén lévő építmények közül a lakás és a nem lakás céljára szolgáló épület, épületrész ( a továbbiakban együtt: építmény).

(2) Az építményadó alkalmazásában az építményhez tartozik az építmény rendeltetésszerű

használatához szükséges – az épületnek minősülő építmény esetén annak hasznos alapterületével, épületnek nem minősülő építmény esetén az általa lefedett földrészlettel egyező nagyságú – földrészlet.

(3) Az adókötelezettség az építmény valamennyi helyiségére kiterjed, annak rendeltetésétől, illetőleg használatától függetlenül.

Az adó alanya

3.§.

(1) Az adó alanya az aki a naptári év első napján az építmény tulajdonosa. Több tulajdonos esetén a tulajdonosok tulajdoni hányadaik arányában adó alanyok. Amennyiben az építményt az ingatlan – nyilvántartásba bejegyzett vagyoni értékű jog terheli, az annak gyakorlására jogosult az adó alanya.

(2) Valamennyi tulajdonos által írásban megkötött és az adóhatósághoz benyújtott megállapodásban a tulajdonosok az adóalanyisággal kapcsolatos jogokkal és kötelezettséggel egy tulajdonost is felruházhatnak.

(3) Társasház.- garázs és – üdülő esetén a tulajdonosok önálló adóalanyok, a közös használatú helyiségek után az adó alanya az említett közösség.

Adómentesség

4.§.

Mentes az adó alól az adótörvény 13-13/A. §-ában foglaltakon túlmenően

a) a magánszemély tulajdonában álló lakás, ha azt a tulajdoni lapon feltüntetett rendeltetésének megfelelően használják,

b) a magánszemély tulajdonában álló garázs, ha azt a tulajdoni lapon feltüntetett rendeltetésének megfelelően használják,

c) társasházak, lakásszövetkezetek, garázsfenntartó szövetkezetek és társasüdülők közös használatú helyiségei és közös használatú helyiségei és közös használatú területei, ha azt az alapító okiratban feltüntetett rendeltetésének megfelelően használják,

d) a magánszemély tulajdonában álló zártkerti építmény,

e) társadalmi szervezet, az egyház, az alapítvány, a közszolgáltató szervezet, a köztestület, a közhasznú társaságok, az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár, a magánnyugdíj pénztár, a költségvetési szerv és a költségvetési szervnek nem minősülő nevelési-oktatási intézmény abban az adóévben, melyet megelőző adóévben folytatott vállalkozási tevékenységből származó jövedelme (nyeresége) után társasági adófizetési kötelezettsége, illetve – költségvetési szerv esetében – eredménye után a költségvetésbe befizetési kötelezettsége nem keletkezett. A feltételek meglétéről az adóalany írásban köteles nyilatkozni az adóhatóságnak.

Adókötelezettség keletkezése és megszűnése

5.§.

(1) Az adókötelezettség a használatbavételi, illetőleg a fennmaradási engedély kiadását követő év első napján keletkezik.  Az engedély nélkül épült, vagy anélkül használatba vett építmény esetében

az adókötelezettség a tényleges használatba vételt követő év első napján keletkezik.

(2) Az adókötelezettséget érintő változást ( így különösen a hasznos alapterület módosulását, az építmény átminősítését ) a következő év első napjától figyelembe kell venni.

(3) Az adókötelezettség megszűnik az építmény megszűnése évének utolsó napján.

Az építménynek az év első felében történő megszűnése esetén a második félévre vonatkozó adókötelezettség megszűnik.

(4) Az építmény használatának szünetelése az adókötelezettséget nem érinti.

Az adó megfizetése

7.§.

Az építményadót az adózónak félévenként egyenlő részletben kell az adóév március 15-ig, illetve szeptember 15-ig megfizetnie.

Eljárási rendelkezések

8.§.

(1) Az adózót az adókötelezettség keletkezéséről, az adó megállapításához szükséges adatokról az adókötelezettséget érintő változásokról  annak keletkezésétől számított 15 napon belül az adóhatóság által rendszeresített nyomtatványon – 1., 2., számú melléklet - bevallási kötelezettség terheli. Az első bevallási kötelezettség  teljesítésének időpontja: 2009. február 28.

(2) Az építményadóval kapcsolatos eljárásban a helyi adókról és az adózás rendjéről szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.

Értelmező rendelkezések

9.§.

A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény. 52.§-ban foglaltakon túl e rendelet alkalmazásában:

a) Garázs: az ingatlan-nyilvántartásban gépjármű tároló megnevezéssel nyilvántartott vagy ilyenként feltüntetésre váró ingatlan, mely gépjármű tartására szolgál.

b) az építmény megszűnése az építménynek az ingatlan nyilvántartásból való törlése.

c) Vagyon értékű jog: a kezelői jog, a vagyonkezelői jog, a tartós földhasználat, a haszonélvezet, a használat joga – ideértve a külföldiek használati jogát is -, a földhasználat és a lakásbérlet.

d) Hasznos alapterület: a végleges falsíkokkal határolt teljes alapterületnek olyan része, ahol a belmagasság legalább 1,90 m; a teljes alapterületbe a helyiségek összegzett alapterülete és az épülethez tartozó fedett és 3 oldalról zárt külső tartózkodók (lodzsa, fedett és oldalt zárt erkélyek) és a fedett terasz, tornác, tetőtér, valamint a többszintes lakrészek belső lépcsőjének egy szinten számított vízszintes vetülete is beletartozik.

Záró rendelkezések

10.§.

(1) Ezen rendelet kihirdetése napján lép hatályba, rendelkezéseit 2009. január elsejétől kell alkalmazni.

(2) Ezen rendelet az állampolgárok szélesebb körét érinti, ezért annak egységes szerkezetbe foglalt szövegét az önkormányzat hivatalos lapjában és internetes honlapján közzé kell tenni.