Kistarcsa Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény 3. § (1)-(2) bekezdéseiben, 4. § (3) bekezdésében, 5. § (3) bekezdésében, 12. § (5) bekezdésében, 19. § (1)-(2) bekezdéseiben, 20. § (3) bekezdésében, 21. § (6) bekezdésében, 23. § (3) bekezdésében, 27. § (2) bekezdésében, 31. § (2) bekezdésében, 33. § (3) bekezdésében, 34. § (1) ás (3) bekezdéseiben, 35. § (2) bekezdésében, 36. § (2) bekezdésében, 42. § (2) bekezdésében és 2. számú mellékletében kapott felhatalmazás alapján az alábbi rendeletet alkotja

Bevezető rendelkezések

1. §

A rendelet hatálya a Kistarcsa Város Önkormányzata tulajdonában lévő és tulajdonába kerülő lakásokra (a továbbiakban: lakás) és nem lakás célú helyiségekre (a továbbiakban: helyiség) terjed ki.

2. §

A képviselő-testület a bérbeadói jogok gyakorlásával és a bérbeadói kötelezettségek – ezen belül a törvényen alapuló elhelyezési és bérbeadási kötelezettségek – teljesítésével – a közérdekű célra történő bérbeadás kivételével – a Pénzügyi, Jogi, Településfejlesztési, Pályázatkezelő, valamint Vagyonnyilatkozatokat és Összeférhetetlenségeket kezelő Bizottságot (a rendeletben a továbbiakban: pénzügyi bizottság) bízza meg. A közérdekű célra történő bérbeadás esetén a bérbeadásról és annak feltételeiről (ide értve a lakbér meghatározását is) e rendelet keretei között a polgármester dönt. A pénzügyi bizottság és a polgármester évente egy alkalommal tájékoztatja a képviselő-testületet az e rendelet szerinti tevékenységéről.

Az önkormányzatnak folyamatos nyilvántartást kell vezetni a tulajdonában lévő és e rendelet hatálya alá tartozó bérbeadás útján hasznosított lakásokról és nem lakás céljára szolgáló helyiségekről.

ELSŐ RÉSZ

A LAKÁSBÉRLET SZABÁLYAI

Általános rendelkezések

3. §

(1) Lakás nem lakás céljára nem adható bérbe.

(2) Lakás bérbeadásának általánosan alkalmazandó feltétele: a lakásbérleti szerződés fennállása alatt a bérlő köteles életvitelszerűen a lakásban lakni, ezen feltételt a lakásbérleti szerződésnek tartalmaznia kell. A lakásbérleti szerződésnek szó szerint tartalmaznia kell továbbá a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: „Lt.”)  3. § (2) bekezdésébe foglalt kikötéseket is.

(3) A bérbeadó vagy az általa felhatalmazott személy a rendeltetésszerű használatot, valamint a szerződésben foglalt kötelezettségek teljesítését évente legalább egy alkalommal ellenőrzi. Az ellenőrzésről jegyzőkönyvet kell felvenni. Az ellenőrzésről készült jegyzőkönyvet a bérbeadó részéről eljáró két személynek (tanúk) aláírásával hitelesítenie kell.

(4) A bérleti szerződésnek tartalmaznia kell:

•         a) a bérbeadó és a bérlő nevét és címét, a bérlővel együtt lakók nevét, személyi adataikat,
  
•         b) a lakás pontos leírását,
  
•         c) a lakás közös használatú helyiségeinek megnevezését,
  
•         d) a bérleti szerződés létrejöttét, kezdő időpontjának és hatályának pontos megjelölését,
  
•         e) a bérleti díj összegét, fizetésének módját, feltételeit,
  
•         f) a szerződő felek jogait és kötelezettségeit,
  
•         g) a felújítással, karbantartással kapcsolatos bérbeadói és bérlői kötelezettségeket,
  
•         h) a szerződés megszűnésének és megszüntetésének lehetőségeit és jogkövetkezményeit.
  

A lakásbérleti szerződést – a közérdekű célra történő bérbeadás kivételével --közjegyzői okiratba kell foglalni, amelynek költségét szociális célú bérbeadás esetén a bérbeadó, míg egyéb jogcímű bérbeadás esetén a bérlő köteles állni. Szociális célú és piaci alapon történő bérbeadás esetén a lakásbérleti szerződés megkötésének feltétele, hogy a nyertes pályázó a jelen rendeletben meghatározott összegű óvadékot a Kistarcsa Város Önkormányzatának házipénztárába a szerződéskötést megelőzően befizesse.

(5) A lakás átadásáról jegyzőkönyvet kell készíteni, amely tartalmazza a lakás állagára vonatkozó fontosabb megállapításokat, a lakás-berendezések és tartozékok állapotát, a víz-és gázóra, illetve villanyóra állását.

4.§

(1) A lakásbérleti jogviszony a következő jogcímek alapján jöhet létre:

         a) szociális bérbeadás céljával,

         b) lakáscsere szerződés alapján történő bérbeadással,

         c) piaci alapon történő bérbeadással

         d) közérdekű célra történő bérbeadással.

(2) Törvényen alapuló elhelyezési és bérbeadási kötelezettség teljesítésére, melyek az alábbiak:

         a) bérbeadás bérlőkijelölés alapján,

         b) elhelyezési kötelezettség teljesítése lakás megsemmisülése, vagy életveszély miatti

         c) kiürítés következtében,

         d) másik lakás bérbeadására vállalt kötelezettség teljesítése,

         e) felmondás mellett felajánlott cserelakás bérbeadása.

(3) Az üres vagy megüresedő lakások bérbeadásának jogcímeit a Képviselő-testület határozza meg.

(4) A pályázat útján bérbe adható lakások körét a Képviselő-testület határozza meg.

5. §

(1) A lakások bérbeadása elsősorban pályázat alapján történik, mely alól kivételt képez a lakás közérdekű feladatok megvalósítása céljából történő bérbeadása. A bérbeadót a pályázatok tartalma tekintetében titoktartási kötelezettség terheli. A pályázati kiírás mellékletben tartalmazza a lakásbérleti szerződés lényeges tartalmi elemeire vonatkozó adatokat.

(2) A bérbeadó ajánlati kötöttsége a pályázat eredményének megállapítását tartalmazó bérbeadói levél nyertes pályázó általi kézhezvételét követő 30 napig áll fenn.

(3) A piaci alapon történő bérbeadás esetén a pályázók a pályázati kérelmük benyújtásával egyidejűleg pályázati biztosítékot kötelesek a bérbeadó számára fizetni, amelynek összege 50.000 Ft. Piaci alapon történő bérbeadás esetén a pályázati biztosíték összege az óvadék összegébe beleszámít.

(3) Amennyiben a nyertes pályázó a bérleti szerződés megkötését az érdekkörében felmerült okból elmulasztja, akkor az általa befizetett pályázati biztosíték összegét elveszíti, és ezen összeg, mint bánatpénz a bérbeadót illeti meg. Piaci alapon történő bérbeadás esetén a fenti esetben a befizetett pályázati biztosíték illetve bánatpénz összegén felül befizetett óvadék összege a pályázónak visszajár.

Szociális célú bérbeadás

6. §

(1) Az önkormányzati lakás szociális helyzet alapján történő bérbeadásakor figyelembe kell venni a méltányolható lakásigény mértékét a következők szerint:

a) Egy-két személy esetében: legalább egy és legfeljebb három lakószoba,

b) Három személy esetében: legalább másfél és legfeljebb három és fél lakószoba,

c) Négy személy esetében: legalább kettő és legfeljebb négy lakószoba,

d) Minden további személy esetében fél szobával nő a lakásigény mértéke.

(2) Nem köthető lakásbérleti szerződés, ha az együtt költöző személyek együttes létszámának figyelembevételével megállapítható, hogy a lakás nem érné el a méltányolható lakásigény mértékének alsó határát, vagy meghaladná annak felső határát.

 (3) Az önkormányzati lakás szociális helyzet alapján történő bérbeadása pályázati eljárás alapján történik. A pályázati eljárás üres lakásra írható ki.

(4) A pályázati felhívást az önkormányzat hivatalos lapjában, az önkormányzat hivatalos honlapján közzé kell tenni, és a Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján a pályázat teljes időtartamára ki kell függeszteni.

(5) A pályázati felhívásnak tartalmaznia kell:

a) a bérbeadás jogcímét,

b) a lakás pontos címét, helyrajzi számát, alapterületét, szobaszámát, komfortfokozatát, műszaki jellemzőit, felszereltségét, a lakbér mértékét, külön szolgáltatások díját,

c) a bérlet időtartamát,

d) a lakás megtekinthetőségének időpontját,

e) a kiíró megnevezését,

f) a pályázat benyújtásának idejét és helyét, a pályázat elbírálásának időpontját,

g) a pályázati eljárási eredmény közlésének módját és időpontját,

h) a szerződéskötés határidejét,

i) ajánlati kötöttség vállalásának kötelezettségét,

j) a pályázat eredménytelenné nyilvánítása jogának fenntartását,

k) jövedelemigazolás benyújtására vonatkozó felhívást, mind a pályázóra, mind a pályázóval együttköltöző személyekre vonatkozóan,

l) az egyéb pályázati feltételeket.

(6) A pályázat benyújtásának határidejét úgy kell meghatározni, hogy a benyújtásra a felhívástól számított 30 nap álljon rendelkezésre. Ezen határidő jogvesztő. A határidőn túl benyújtott, valamint a hiányos pályázat érvénytelen. A kiírás időpontja az a nap, amikor a pályázati felhívást a Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján kifüggesztették, illetve amikor az önkormányzat hivatalos lapjában, vagy az önkormányzat honlapján közzétették.

(7) A pályázati határidőn belül érvényes pályázatot nyújthat be az a személy, akinek

a) a közös háztartásban élő családtagok egy főre jutó havi, tényleges (nettó) átlagjövedelme nem haladja meg a mindenkori minimálbér összegét,

b) a meghirdetett lakás nagysága eléri a pályázó és a vele együttköltöző közeli hozzátartozók létszámát figyelembe véve a méltányolható lakásigény alsó határát, de annak felső határát nem haladja meg.

c) nem rendelkezik beköltözhető állapotú lakóingatlan tulajdonjogával, vagy tulajdoni hányadával, vagy haszonélvezeti jogával,

d) nem rendelkezik az ország területén önkormányzati lakásra vagy vagyonhasznosító szervezet tulajdonában lévő lakásra vonatkozó határozatlan idejű bérleti joggal,

e) a pályázó, vagy családtagja bérleti joga önkormányzati lakásra nem szűnt meg pénzbeli térítés ellenében a pályázat benyújtását megelőző tíz éven belül,

f) nem minősül lakóingatlan tulajdonjoga, vagy lakásbérleti jog folytatása ellenében kötött eltartási szerződés szerint eltartónak,

g) nem minősül a pályázat megjelenésekor önkényes lakásfoglalónak vagy jogcím nélküli lakáshasználónak.

A fenti feltételek fennállását a pályázóval együtt költözni kívánó személyek tekintetében is vizsgálni kell.

(8) Amennyiben a bérbeadó a pályázat eredményének megállapítását követően szerez tudomást arról, hogy a pályázat nyertesével vagy a vele együtt költöző személlyel szemben a fenti (7) bekezdésben foglalt kizáró ok áll fenn, az érintett pályázat semmis, és a már birtokba adott lakás kiürítése iránt haladéktalanul intézkedni kell.

(9) Amennyiben a pályázó nyilatkozatában szándékosan valótlan adatokat tüntet fel, úgy a pályázata érvénytelen, és őt a pályázati eljárásból kizártnak kell tekinteni.

(10) A pályázatokat a beadási határidő alatt, az erre a célra rendszeresített, a rendelet 1. sz. melléklete szerinti formanyomtatványon kell benyújtani a bérbeadónak.

A pályázathoz mellékelni kell jövedelemigazolást, amennyiben a pályázó rendelkezik munkaviszonnyal, akkor a munkaviszony fennállását igazoló igazolást, illetve a pályázó lakcímkártyájának másolatát is. Ezen kötelezettségre a pályázati kiírásban fel kell hívni a figyelmet.

(11) A lakás szociális célú bérbeadása esetén a bérlő a szerződéskötéskor óvadékot köteles fizetni. Az óvadék mértéke legalább a havi lakbér kétszeresének megfelelő összeg. A lakásbérleti jogviszony megszűnése esetén a bérbeadó a bérlő által fizetett óvadékot lakbérhátralék, közüzemi díjtartozás, továbbá a lakás rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotának helyreállításához szükséges költségei megtérüléséhez felhasználhatja. A fenti költségek hiányában a bérbeadó a lakás visszaadását követő 30 napon belül a bérlőnek az óvadék összegét kamatmentesen visszafizeti.

7. §

(1) A pályázat benyújtására rendelkezésre álló határidő lejártát követően a pályázatokat az Egészségügyi és Szociális Bizottság értékeli, melynek során különösen környezettanulmányt folytathat a pályázónál és személyes meghallgatás céljából az ülésére meghívhatja.

(2) Az Egészségügyi és Szociális Bizottság az értékelés során minősíti a pályázatokat; első előkészítő intézkedésként, mint érvénytelent, elutasítja azt a pályázatot, amely nem felel meg az előírt pályázati feltételeknek.

A szociális bérlakások pályázatainak minősítésekor előnyben kell részesíteni a 3 vagy többgyermekes családokat, a gyermeküket egyedül nevelő szülőket, rokkantakat, testi fogyatékosokat.

8. §

(1) A pénzügyi bizottság a beadási határidő lejártától számított 30 napon belül az ajánlatok minősítése után az érvényes ajánlatok alapján választja ki a bérlőt, mérlegelve a pályázók szociális rászorultságát.

(2) A bérlő kiválasztását követően a bérbeadó megküldi az arról szóló értesítést a nyertes pályázónak, egyben felhívja a bérleti szerződés megkötésére. A bérbeadó ezzel egyidejűleg értesíti a sikertelen pályázókat.

9. §

(1) Lakás szociális bérbeadására szerződés határozatlan időre, feltétel bekövetkezéséig, vagy határozott időtartamra, legfeljebb 5 évre köthető.

(2) A szociális célú bérlet esetén a bérleti szerződés lejártát megelőző 90 napon belül a bérbeadó köteles felhívni a bérlőt nyilatkozattételre, hogy kezdeményezi-e a bérlet meghosszabbítását. Amennyiben a nyilatkozattétel időpontjában a bérlő vagyoni viszonyai változatlanul megfelelnek az e rendeletben foglalt feltételeknek (rászorultság megléte) a lakásbérlet időtartama –kérelemre- legfeljebb öt évre meghosszabbítható.

(3) A (2) bekezdés szerinti rászorultság megállapításáról és a bérlet további legfeljebb öt éves meghosszabbításáról a pénzügyi bizottság az Egészségügyi és Szociális Bizottság javaslatára hoz döntést. A döntés meghozatala során figyelembe kell venni a bérbeadónak a rendeltetésszerű használat körében végzett, a 3. § (3) bekezdés szerinti vizsgálata/ ellenőrzése során tett (jegyzőkönyvbe foglalt) megállapításait a bérlő szerződéses kötelezettségei teljesítéséről és a lakás használatáról.

(4) Rászorultság esetén sem hosszabbítható meg a lakásra kötött bérleti szerződés az alábbi esetekben:

a) a bérlő három havi lakbér összegének megfelelő, vagy ezt meghaladó összegű lakbérrel tartozik a bérbeadónak és lakbérhátralékát a bérleti szerződés meghosszabbítását kezdeményező nyilatkozatának benyújtásáig nem fizette meg,

b) a bérlőnek a lakás használatából adódó közüzemi díjhátraléka áll fenn és az esedékessé vált közüzemi díj tartozását (tartozásait) a bérleti szerződés meghosszabbítását kezdeményező nyilatkozatának benyújtásáig nem fizette meg,

c) minden kétséget kizáróan megállapítható a lakás rendeltetés-ellenes használata, vagy a bérlőnek a lakás karbantartására szóló kötelezettsége elmulasztása a lakás állapotának jelentős mértékű romlását eredményezően.

Bérbeadás lakáscsere szerződés alapján

10. §

(1) Önkormányzati lakás lakásbérleti joga kizárólag másik lakás bérleti vagy tulajdonjogára cserélhető.

(2) Határozott időre kötött lakásbérleti szerződés esetén a lakás nem cserélhető el.

Piaci alapon történő bérbeadás

11. §

(1) Piaci alapon bérbe adható lakásokat pályázat útján lehet bérbe adni. A pályázatot az önkormányzat hivatalos lapjában, az önkormányzat hivatalos honlapján közzé kell tenni, és a Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján a pályázat teljes időtartamára ki kell függeszteni. Piaci alapon csak összkomfortos illetve komfortos lakások adhatóak bérbe.

(2) A pályázati felhívásnak tartalmaznia kell:

a) a bérbeadás jogcímét,

b) a lakás pontos címét, helyrajzi számát, alapterületét, szobaszámát, komfortfokozatát, műszaki jellemzőit, felszereltségét, a lakbér mértékét, külön szolgáltatások díját,

c) a bérlet időtartamát,

d) a lakás megtekinthetőségének időpontját,

e) a kiíró megnevezését,

f) a pályázat benyújtásának idejét és helyét, a pályázat elbírálásának időpontját,

g) a pályázati eljárási eredmény közlésének módját és időpontját,

h) a szerződéskötés határidejét,

i) ajánlati kötöttség vállalásának kötelezettségét,

j) a pályázat eredménytelenné nyilvánítása jogának fenntartását,

k) jövedelemigazolás benyújtására vonatkozó felhívást, mind a pályázóra, mind a pályázóval együttköltöző személyekre vonatkozóan,

l) az egyéb pályázati feltételeket,

(3) A pályázat benyújtásának határidejét úgy kell meghatározni, hogy a benyújtásra a felhívástól számított 30 nap álljon rendelkezésre. Ezen határidő jogvesztő. A határidőn túl benyújtott, valamint a hiányos pályázat érvénytelen. A kiírás időpontja az a nap, amikor a pályázati felhívást a Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján kifüggesztették, illetve amikor az önkormányzat hivatalos lapjában, vagy az önkormányzat honlapján közzétették.

(4) A pályázati határidőn belül érvényes pályázatot nyújthat be az a személy, akinek

a) a közös háztartásban élő családtagok egy főre jutó havi, tényleges (nettó) jövedelme meghaladja a mindenkori öregségi nyugdíjminimum nettó összegének 175%-át, valamint a kérelem benyújtását megelőző 3 hónap óta folyamatos munkaviszonnyal vagy igazolt rendszeres jövedelemmel rendelkezik,

b) nem rendelkezik beköltözhető állapotú lakóingatlan tulajdonjogával, vagy tulajdoni hányadával, vagy haszonélvezeti jogával,

c) nem rendelkezik az ország területén önkormányzati lakásra vagy vagyonhasznosító szervezet tulajdonában lévő lakásra vonatkozó határozatlan idejű bérleti joggal,

d) a pályázó, vagy családtagja bérleti joga önkormányzati lakásra nem szűnt meg pénzbeli térítés ellenében a pályázat benyújtását megelőző tíz éven belül,

e) nem minősül lakóingatlan tulajdonjoga, vagy lakásbérleti jog folytatása ellenében kötött eltartási szerződés szerint eltartónak,

f) a pályázó életkörülményei megfelelnek a képviselő-testület által a pályázat kiírását megelőzően meghatározott egyéb, a résztvevők körének meghatározására irányuló feltételeknek,

g) nem minősül a pályázat megjelenésekor önkényes lakásfoglalónak vagy jogcím nélküli lakáshasználónak.

A fenti feltételek fennállását a pályázóval együtt költözni kívánó személyek tekintetében is vizsgálni kell.

(5) Amennyiben a bérbeadó a pályázat eredményének megállapítását követően szerez tudomást arról, hogy a pályázat nyertesével vagy a vele együtt költöző személlyel szemben a fenti (4) bekezdésben foglalt kizáró ok áll fenn, az érintett pályázat semmis, és a már birtokba adott lakás kiürítése iránt haladéktalanul intézkedni kell.

(6) Amennyiben a pályázó nyilatkozatában szándékosan valótlan adatokat tüntet fel, úgy a pályázata érvénytelen, és őt a pályázati eljárásból kizártnak kell tekinteni.

(7) A pályázatokat az ajánlattételi határidő alatt az erre a célra rendszeresített, a rendelet 2. számú melléklete szerinti formanyomtatványon kell benyújtani a bérbeadónak. A pályázathoz mellékelni kell jövedelemigazolást, amennyiben a pályázó rendelkezik munkaviszonnyal, akkor a munkaviszony fennállását igazoló igazolást, illetve a pályázó lakcímkártyájának másolatát is. Ezen kötelezettségre a pályázati kiírásban fel kell hívni a figyelmet.

(8) A lakás piaci alapon történő bérbeadása esetén a bérlő a szerződéskötéskor óvadékot köteles fizetni. Az óvadék mértéke legalább a havi lakbér háromszorosának megfelelő összeg. A lakásbérleti jogviszony megszűnése esetén a bérbeadó a bérlő által fizetett óvadékot lakbérhátralék, közüzemi díjtartozás, továbbá a lakás rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotának helyreállításához szükséges költségei megtérüléséhez felhasználhatja. A fenti költségek hiányában a bérbeadó a lakás visszaadását követő 30 napon belül a bérlőnek az óvadék összegét kamatmentesen visszafizeti.

12.§

(1) pályázati határidő lejártát követően a pályázatokat pénzügyi bizottság értékeli az alábbi szempontok szerint:

• Vizsgálni és értékelni kell a pályázók fizetőképességét. Előnyben kell részesíteni azokat a pályázókat, akik a legtöbb hónapra előre, egy összegben történő lakbér megfizetését vállalják.
  

(2) A lakások bérbeadásáról a pénzügyi bizottság hoz döntést.

(3) A pénzügyi bizottság a lakások bérbeadásáról szóló döntését követően a bérbeadó megküldi az arról szóló értesítést a bérleti jogot nyert pályázóknak, egyben felhívja őket a bérleti szerződés megkötésére. A bérbeadó ezzel egyidejűleg értesíti a sikertelen pályázókat.

13. §

(1) Lakás piaci alapú bérbeadására szerződés határozatlan időre, feltétel bekövetkezéséig, vagy határozott időtartamra, legfeljebb 5 évre köthető.

(2) Az előző bekezdés szerint létrejött szerződés időtartamának lejártát megelőző 90 napon belül a bérlő kezdeményezheti írásban a lakásbérleti szerződés további öt évre szóló meghosszabbítását. Amennyiben a bérlő megfelel a pályázat benyújtásához előírt feltételeknek, bérbeadó újabb öt évre szerződést köt a lakás bérbeadásáról.

(3) A lakásbérleti szerződés egy alkalommal hosszabbítható meg, a 10 éves időtartam lejártát követően a bérlet időtartama nem hosszabbítható meg.

(4) A bérlet időtartamának meghosszabbításáról a pénzügyi bizottság hoz döntést.

13/A. §

Közérdekű célra történő bérbeadás

(1) Bérleti szerződés köthető olyan személlyel, akinek Kistarcsa városban történő letelepedése, vagy tartózkodása közérdekű.

(2) A bérleti szerződést határozott időre, vagy meghatározott feltétel fennállásáig kell megkötni.

(3) A bérleti szerződés megszűnik a meghatározott feltétel fennállása alatt is, amennyiben bérlő Kistarcsán másik lakást bérel, vagy saját tulajdonú lakást szerez.

Közös rendelkezések

A lakás karbantartása, átalakítása, korszerűsítése

14. §

(1) A bérlő köteles gondoskodni a lakás belső burkolatainak, ajtóinak, ablakainak és berendezéseinek karbantartásáról, felújításáról, pótlásáról illetőleg cseréjéről, ezzel ellentétes tartalmú megállapodást lakásbérleti szerződésben a bérbeadó nem köthet.

(2) A lakás szerkezetét érintő átalakítási, beruházási munkákra vonatkozó megállapodást a bérbeadó az alábbi feltételekkel köthet:

a) a munkák elvégzésének költségei a bérlőt terhelik,

b) kiadásainak megtérítésére a bérlő a lakásbérleti szerződés megszűnése után sem tarthat igényt,

c) amennyiben a lakáskorszerűsítés egyben a komfortfokozat emelkedését is maga után vonja, ezt a körülményt a munkálatokat elvégző bérlő lakbére megállapításakor figyelmen kívül kell hagyni.

(3) A bérlet megszűnése esetén a bérlő köteles a lakást tisztán, rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban, komfortfokozatának megfelelő berendezésekkel a bérbeadónak visszaadni, azonban az állag sérelme nélkül leszerelheti és elviheti mindazt, amit a saját költségén a lakásban felszerelt.

(4) A bérleményt átalakítani csak a bérbeadó hozzájárulásával lehetséges.

15. §

A bérlő a saját költségén, a bérbeadó hozzájárulásával a bérlet jellegére és időtartamára tekintet nélkül elvégezheti a bérleményen azokat a munkálatokat, amelyek mozgáskorlátozott bérlő, vagy a bérlővel együtt élő mozgáskorlátozott családtag számára biztosítják az akadálymentesítést.

A bérbeadói hozzájárulás megadása befogadáshoz, lakáscseréhez,

lakás albérletbe adása

16. §

(1) A bérlő az általa használt lakásba a törvényben meghatározott személyek körén kívül más személyt csak a bérbeadó hozzájárulásával fogadhat be. A bérbeadónak a hozzájárulásában ki kell kötnie, hogy a lakásbérleti szerződés megszűnését követően jogcím nélkül visszamaradó személyek a lakásból kötelesek kiköltözni.

(2) A bérbeadói hozzájárulás megadását a bérlő és az általa befogadni kívánt személy közösen, írásban benyújtott nyilatkozattal kezdeményezheti. Bérlőtársak által bérelt lakás esetén be kell nyújtani a másik bérlőtárs írásbeli hozzájáruló nyilatkozatát, vagy a bérbeadói hozzájárulást kezdeményező nyilatkozatot kell mindegyik bérlőtársnak aláírásával ellátnia.

(3) A bérbeadói hozzájárulás kizárólag írásban, az alábbi esetekben és feltételekkel adható meg:

             a) a bérlő élettársának a befogadásához,

b) bérlőnek a Lt. 21.§ (2) bekezdésében nem említett unokája befogadásához, ha az unoka kiskorú és neveléséről bizonyíthatóan a bérlőnek kell gondoskodnia.

(4) Szociális célú bérbeadás esetén a (3) bekezdésben felsorolt esetekben sem adható a befogadáshoz bérbeadói hozzájárulás, ha a befogadást követően a lakásban életvitelszerűen együttlakó személyek együttes létszáma figyelembevételével a lakás nem érné el a méltányolható lakásigény mértékének alsó határát. Nem adható hozzájárulás akkor sem, ha a bérlőnek lakbér vagy közüzemi díj tartozása áll fenn, vagy ha megállapítható, hogy a kérelmező szándéka ténylegesen a lakás jogellenes albérletbe adására irányul.

(5) A befogadáshoz adott bérbeadói hozzájárulás elhelyezési igényt nem keletkeztet, ilyen kötelezettség sem a bérlőhöz, sem a befogadott személyekhez címzetten nem vállalható.

(6) Lakás bérleti joga kizárólag másik lakásra (lakásbérlet, vagy lakástulajdon) cserélhető.

(7) Lakás albérletbe adásához bérbeadói hozzájárulás nem adható.

(8) Amennyiben a bérbeadó az albérletbe adásról tudomást szerez, a bérleti jogviszonyt írásban azonnali hatállyal felmondja.

Bérbeadói hozzájárulás tartási szerződéshez

17. §

(1) Bérbeadói hozzájárulás tartási szerződéshez kizárólag határozatlan időtartamra bérbe adott lakás bérleti jogának folytatása ellenében kötött tartási szerződéshez adható.

(2) A bérbeadói hozzájárulás az alábbi együttes feltételek megléte esetén adható meg:

a) az eltartó nagykorú személy, igazoltan önálló jövedelemmel rendelkezik és jövedelmi viszonyai alapján megállapítható, hogy képes tartási kötelezettségének teljesítésére és

             b) a bérlő életkora meghaladja a 70 évet, és

c) a bérlő öregségi, illetve rokkantsági nyugdíján felül más jövedelemmel nem rendelkezik, a nyugdíj összege ismeretében pedig valószínűsíthető, hogy tartásra szorul.

(3) Az eltartó tartásra képességének és a bérlő tartásra szorultságának megállapítása során figyelembe kell venni a tartási szerződésben vállalt eltartói kötelezettségeket is.

Bérlőtársi szerződéskötés feltételei

18. §

Az Lt. 4. § (4) bekezdésében foglalt eseten kívül bérlőtársi szerződés az alábbi együttes feltételekkel köthető:

             a) a leendő bérlőtárs a bérlő élettársa és

b) a bérlőtársi szerződés megkötésének kezdeményezésekor a lakásban legalább öt éve életvitelszerűen a bérlővel együtt lakik.

A lakbér

19. §

(1) A bérlő a bérbeadó részére köteles havonta lakbért fizetni.

(2) A lakbért előre, minden tárgyhó 15. napjáig köteles megfizetni a bérlő, a bérbeadó által biztosított készpénzátutalási megbízáson vagy átutalással a bérbeadó számlája javára.

A lakbér mértéke

20. §

(1) A lakbér mértéke, szociális célból bérbe adott önkormányzati lakások esetén:

                 a/ összkomfortos lakás esetében:   491,- Ft/m²

                 b/ komfortos lakás esetében: …     373,- Ft/m²

                 c/ félkomfortos lakás esetében: …194,- Ft/m²

                 d/ komfort nélküli lakás esetében:  76.,- Ft/m²

                 e/ szükséglakás esetében: ………   37,- Ft/m²

(2)A lakbér mértéke, piaci alapon bérbe adott önkormányzati lakások esetén:

                  a) összkomfortos lakás esetében: 600,- Ft/m²/hó

                  b) komfortos lakás esetében: 450,- Ft/m²/hó

(3 A szociális célból és piaci alapon bérbe adott lakások lakbérének mértékét a képviselő-testület évente felülvizsgálja. A szociális célból és piaci alapon bérbe adott lakások lakbérének mértéke évente emelkedik a jegybanki alapkamat mértékének megfelelő mértékben.

(4) A lakbér összege tartalmazza a bérbeadó által biztosított külön szolgáltatások köréből a

a) összkomfortos lakás esetén a villany- és vízellátás, valamint a szennyvízelvezetés, a távhőszolgáltatás és melegvízellátás, illetve más központos fűtési mód és melegvízellátás igénybevételének lehetőségét,

b) komfortos lakás esetén a villany- és vízellátás, valamint a szennyvízelvezetés, a melegvízellátás, illetve központos fűtési mód, vagy egyedi fűtési mód igénybevételének lehetőségét,

c) félkomfortos és komfort nélküli lakás esetén a villany- és vízellátás igénybevételének lehetőségét, a szennyvízelvezetés, vagy a közcsatornára nem kötött lakóépületek esetén a szennyvíz elszállításának lehetőségét,

(5) Az önkormányzati tulajdonú társasházak esetében a bérlő kötelezettsége a közös költség fizetése.

(6) A szociális célból bérbeadott lakásokra vonatkozóan az Lt. 34. § (3) bekezdése szerinti lakbértámogatás nem igényelhető.

21. §

A bérbeadó feladatát nem képezik az alábbiakban felsorolt szolgáltatások:

             a) a szemétszállítás,

             b) a bérlők egyéni közüzemi fogyasztásának megfelelő díjak fizetése,

c) a csatornahálózatba nem kötött épületekben lévő lakások esetén a szennyvíz elszállításával kapcsolatosan felmerült tényleges költségek fizetése,

d) tv, antenna, kábel-tv és telefon csatlakozási lehetőség biztosítása és ezek használati díjának fizetése.

22. §

(1) A bérbeadó a bérlők részére biztosított külön szolgáltatásokért a lakbéren felül díjtérítést állapíthat meg.

(2) A lakásokban rendelkezésre álló közüzemi szolgáltatások az alábbiak szerint vehetőek igénybe:

a) bérlő köteles a közmű mérőórákat (elektromos áram, víz, gáz stb.) a nevére íratni és a közmű szolgáltatások díját közvetlenül a közműszolgáltatóknak teljesíteni,

b) a szemétszállításra a lakás bérlője köteles a közszolgáltatóval szerződést kötni és a szemétszállítási díjat közvetlenül részére teljesíteni.

23. §

(1) A lakást jogcím nélkül használó személynek lakáshasználati díjat kell fizetnie, amelynek mértéke azonos a lakásra megállapított bérleti díj összegével. A bérbeadó jogosult két havonként a használati díj mértékét további egyszeres összeggel felemelni.

(2) A lakáshasználati díjat havonta előre, minden tárgyhó 15. napjáig kell megfizetni a bérbeadó által megbízott személynek, vagy átutalással teljesíteni a bérbeadó által megjelölt számlára.

(3) A közüzemi szolgáltatások igénybevételének költségei a jogcím nélküli használót terhelik.

A lakásbérlet megszűnése, a pénzbeli térítés mértéke

24. §

(1) A bérbeadó az Lt. 24.§ (1) bekezdés b) pontjának alkalmazása során lényeges kötelezettség nem teljesítése miatt a lakásbérleti szerződést felmondja az alábbi esetekben:

a) a bérlő nem tesz eleget közüzemi díjfizetési kötelezettségének és ebből adódóan a közműszolgáltató a szolgáltatás igénybevételének lehetőségét a lakásban megszünteti, vagy korlátozza, valamint - víz-almérő órával felszerelt lakások esetén, - ha a szolgáltató a bérlő szerződését felmondja, és ebből eredően a bérlő tartozásáért a lakástulajdonos önkormányzatnak kell helytállnia,

b) közcsatorna-hálózatra nem kötött épületekben igénybevett szennyvíz elszállítás költségtérítésének nem szerződésszerű teljesítése esetén bérbeadó a szerződést felmondja.

(2) Az Lt. 24.§. (1) bekezdés d) pontjának alkalmazása során rendeltetés ellenes használat miatt bérbeadó a lakásbérleti szerződést az alábbi esetekben felmondja:

a) más személy befogadása a bérbeadó hozzájárulása nélkül, vagy a hozzájárulás megtagadása ellenére,

             b) a lakás albérletbe adása,

             c) a lakásbérleti jog cseréje a bérbeadó engedélye nélkül,

             d) a bérlemény átalakítása, bővítése a bérbeadó engedélye nélkül,

e) ha a bérlő a lakást nem lakás céljára használja, vagy a közös használatra szolgáló helyiségeket rendeltetéstől eltérő célra hozzájárulás nélkül igénybe veszi.

25. §

Határozott időre, vagy feltétel bekövetkeztéig kötött lakásbérleti szerződés megszűnése esetére a bérlő elhelyezésére a bérbeadó kötelezettséget nem vállalhat.

A pénzbeli térítés mértéke

26. §

(1) Határozatlan időtartamra kötött bérleti szerződés bérbeadó részéről történő felmondása esetén, amennyiben a felmondás nem a bérlő érdekkörében felmerülő okból következik be:

a) amennyiben a bérlő másik lakásra nem tart igényt, a lakás beköltözhető forgalmi értékének 25%-a,

b) amennyiben a bérlő kisebb szobaszámú, vagy alacsonyabb komfortfokozatú lakásra tart igényt, a lakások beköltözhető forgalmi érték-különbözetének 25%-a.”

(2) Hatályon kívül helyezte a 37/2013. (VIII. 29.) önkormányzati rendelet 15. §. (2) bekezdése

(3) Hatályon kívül helyezte a 37/2013. (VIII. 29.) önkormányzati rendelet 15. §. (2) bekezdése

(4) Az önkormányzati lakásra kötött szerződés közös megegyezéssel történő megszüntetése esetén nem köthető olyan megállapodás, amely a bérlő számára  a bérleti jogviszony megszűnésére tekintettel másik lakás bérleti jogát, vagy pénzbeli térítést biztosít.

A pénzbeli térítés kifizetésére vonatkozó szabályok

27. §

(1) A pénzbeli térítést a bérbeadó a lakás átadásakor haladéktalanul, egy összegben köteles a bérlőnek kifizetni, a térítés összegéből le kell vonni a bérlőnek a bérbeadónál fennálló lakbér, valamint költségtérítés címén fennálló tartozásait, ezen túlmenően levonásba kell helyezni a közüzemi szolgáltatóknál fennálló tartozások összegeit. Ez utóbbi összegeket a jogosult szolgáltatóknak át kell utalni.

(2) A bérleti jogviszony megszűnését és a pénzbeli térítést tartalmazó megállapodásban ki kell kötni, hogy a bérlő a megállapodás aláírását követően legfeljebb 2 hónapon belül köteles a lakás átadására.

(3) Abban az esetben, ha a bérlő a 27.§ (2) bekezdésében meghatározott és vállalt kötelezettségének nem tesz eleget, az egyébként fizetendő térítési díj összege havonta 10%-kal csökken.

MÁSODIK RÉSZ

A helyiségbérlet szabályai

A helyiségbérlet létrejötte

28. §

(1) Az önkormányzat tulajdonában lévő helyiségekre (a továbbiakban helyiségekre) a bérbeadó határozatlan időre vagy feltétel bekövetkeztéig vagy határozott időtartamú, legfeljebb 5 évre szóló bérleti szerződést köthet. A helyiségbérletre a jelen rendeletben nem szabályozott kérdésekben a lakásbérlet szabályai ­– a 22. § (2) bekezdés a) pontjában foglaltak kivételével – megfelelően irányadóak.

(2) A bérbeadó köteles a megüresedett önkormányzati helyiségek bérleti jogát nyilvánosan meghirdetni.

(3) A helyiségre a bérleti szerződést azzal a személlyel lehet megkötni, aki a nyilvános meghirdetéstől számított 15 napon belül a legmagasabb összegű bérleti díj megfizetésére tett ajánlatot.

(4) Ha a meghirdetett bérleményre 15 napon belül mindössze egy ajánlat érkezik, akkor a bérbeadó szerződést köthet azzal az ajánlattevővel, aki a Képviselő-testület által megállapított bérleti díj fizetését vállalja és elfogadja a szerződéskötés egyéb feltételeit.

29. §

Helyiség nem adható bérbe kimért szeszesital árusítás, játékterem üzemeltetése, erotikus áruk forgalmazása és szexuális szolgáltatás céljára.

30. §

(1) Üzlethelyiségre határozott időtartamú bérleti szerződés csak azt követően köthető, hogy a bérlő a helyiség 3 havi bérleti díjának megfelelő összegű kauciót megfizet a bérbeadónak.

(2) A bérbeadó a kauciót a bérleti jogviszony megszűnésekor köteles a bérlő részére visszafizetni, amennyiben a bérlőnek bérleti díj és közüzemi díj elmaradása nem keletkezett.

31. §

(1) Garázshelyiségre bérleti szerződést csak olyan személlyel lehet kötni, aki igazolta a bérbeadónak, hogy saját tulajdonú személygépkocsival rendelkezik.

(2) Garázshelyiséget személygépkocsi tárolástól eltérő célra adni nem lehet.

A felek jogai és kötelezettségei

32. §

(1) A bérbeadó megállapodhat bérlővel abban, hogy a helyiséget bérlő teszi rendeltetésszerű használatra alkalmassá vagy egyébként előzetes bérbeadói engedéllyel a tulajdonos helyett végez vagy végeztet munkát, ez esetben bérlő javára hitelt érdemlően igazolt költségek erejéig bérbeszámítási jog biztosítható.

(2) Az (1) bekezdésben foglalt bérbeszámításnál bérlő a helyiségbérleti díj 50%-ának megfelelő összeget fizeti mindaddig, amíg költségei beszámításra nem kerülnek.

33. §

A bérbeadó nem biztosíthat bérbeszámítást bérlőnek az alábbi munkák elvégzése címén:

             a) a helyiség festése, burkolatainak cseréje;

             b) a portál átalakítása, kialakítása a bérlő tevékenysége érdekében;

             c) a bérlő kizárólagos használatában lévő központi berendezések karbantartása;

d) a helyiségnek az épület szerkezetét nem érintő kialakítása, berendezése a bérlő tevékenységéhez szükséges mértékben;

             e) a helyiség állagának fenntartása, megóvása érdekében szükséges munkálatok.

34. §

Helyiségre bérlőtársi szerződés nem köthető, kivéve

a) a helyiségben egyéni vállalkozóként kiskereskedelmi vagy javító szolgáltató tevékenységet folytató bérlő házastársával;

b) ha a helyiség egy része a bérlő számára feleslegessé vált és a helyiségrész önálló bérleményként nem hasznosítható, úgy más személlyel is, ez esetben a bérlőtársi szerződés megkötésének feltétele, hogy bérlők a bérleti díj, valamint a bérbeadónak teljesítendő közüzemi díj fizetésére egyetemleges felelősséget vállaljanak.

35. §

A bérbeadó akkor járulhat hozzá, hogy a határozatlan időtartamú vagy 5 évre szóló bérleti joggal rendelkező bérlő más személyt a helyiségbe befogadjon, ha a bérlő kiskereskedelmi vendéglátó vagy fogyasztási szolgáltató tevékenységének folytatására, az üzlethelyiség üzemeltetésére szerződést köt.

36. §

A bérbeadó helyiség határozatlan idejű vagy 5 éves időtartamú helyiségbérleti jog átruházásához akkor járulhat hozzá, ha a személy, aki a bérleti jog átvételéről a bérlővel szerződést kötött, előzetesen írásban nyilatkozik, hogy a helyiségre érvényben lévő bérleti szerződést ismeri és az abban foglaltakat szerződéskötés esetén magára nézve kötelezőnek ismeri el.

37. §

A bérbeadó a helyiség 5 évet meg nem haladó bérleti jogának átruházásához kizárólag akkor járulhat hozzá, ha az a személy, aki bérlővel a bérleti jog átruházásáról szerződést kötött, a bérleti szerződés lejártáig bérlő tevékenységét folytatja, feltéve, hogy a szerződéskötést megelőzően eleget tesz a 36.§-ában előírt feltételnek.

38. §

A bérbeadó az üzlethelyiség bérleti jogának elcseréléséhez akkor adhat hozzájárulást, ha a bérlő helyiségbérleti jogot szerez és a cserélő fél a szerződéskötést megelőzően írásban nyilatkozik, hogy a bérleti szerződésben foglaltakat feltétel nélkül elfogadja.

39. §

A bérbeadó a garázshelyiség bérleti jogának elcseréléséhez akkor adhat hozzájárulást, ha a cserélő fél saját tulajdonú személygépkocsival rendelkezik és a szerződés megkötését megelőzően írásos nyilatkozatot ad a bérleti szerződésben foglaltak feltétel nélküli elfogadásáról.

A helyiségbérlet megszűnése

40. §

Az Lt. 24.§ (1) bekezdés b) pontjának a helyiségbérletekre való alkalmazása során lényeges kötelezettség nem teljesítésének minősül, a bérbeadó felmondását vonja maga után, a rendelet 24.§ (2) bekezdésében foglaltakon túl az is, ha

             a) e rendeletben foglaltakkal ellentétesen használja a helyiséget,

b) más olyan szerződésszegő magatartást tanúsít, melynek esetére a felmondás lehetőségében bérbeadóval a szerződésben megállapodott.

41. §

(1) A bérleti szerződés közös megegyezéssel történő megszüntetése esetén bérbeadó megállapodhat bérlővel cserehelyiség biztosításában, vagy pénzbeli térítés fizetésében is.

(2) A Pénzbeli térítés összegét a helyiség nagysága, újrahasznosítási lehetősége, a bérlő által a tulajdonos helyett elvégzett és a szerződés megszűnésekor még el nem számolt munkák értéke, valamint a bérleti jog időtartama alapján kell megállapítani, az önkormányzat által felkért igazságügyi szakértőnek.

HARMADIK RÉSZ

Vegyes és záró rendelkezések

Hatálybalépés

42. §

(1) E rendelet 2011. július 1. napján lép hatályba.

(2) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti Kistarcsa Önkormányzatának tulajdonában álló lakások és helyiségek bérletére vonatkozó egyes szabályokról szóló 39/2008. (XII.19.) számú önkormányzati rendelet.

(3) Jelen rendeletnek nincs a belső piaci szolgáltatásokról szóló 2006/123/EK irányelvvel ellentétes rendelkezése.

Adatvédelmi rendelkezések

43. §

(1) Az önkormányzati lakások és helyiségek bérletével kapcsolatban az érintett állampolgároktól személyi adataik körében kizárólag az e rendeletben megjelölt - elsődlegesen jövedelmi, illetve hozzátartozói minőség igazolását célzó - adatok kérhetőek.

(2) A bérbeadó köteles titkosan kezelni az önkormányzati lakások és helyiségek bérbeadására irányuló eljárása során tudomására jutott személyi adatokat.