(1) Jelen rendelet hatálya Alsóregmec község közigazgatási területére terjed ki.

(2) Az érvényességi területen belül építési tevékenységet folytatni, arra hatósági engedélyt adni, telket kialakítani, kötelezést előírni csak „A környezet védelmének általános szabályairól” szóló 1995. évi LIII. törvény, „Az épített környezet alakításáról és védelméről” szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (módosítva az 1999. CXV. törvénnyel) valamint az e törvény alapján meghatározott „Az országos település rendezési és építési körülményeiről” szóló 253/1997. (XII.20.) számú kormányrendelet (módosítva a 36/2002. (XII.20.) számú kormányrendelettel), a továbbiakban OTÉK előírásai, valamint a T-2 jelű Külterületi Szabályozási Terv, és a jelen Helyi Építési Szabályzat előírásainak együttes figyelembevételével lehet.

(1) A rendelet hatálya alá eső területen építési használat szerint

a) beépítésre szánt területek

1. lakóterület, ezen belül

2. vegyes terület, ezen belül

3. gazdasági terület

4. különleges terület

b) beépítésre nem szánt területek

1. közlekedési területek, ezen belül

2. zöldterületek, ezen belül

3. erdőterület, ezen belül

4. mezőgazdasági területek, ezen belül

5. vízgazdálkodási terület V₁

(1) A Szabályozási Terv kötelező és irányadó elemeket tartalmaz.

(2) Kötelező szabályozási elemek:

(3) A szabályozási elemek az alábbiak szerint módosíthatók:

a) a kötelező szabályozási elemek módosításához a szabályozási terv módosítása szükséges.

a) A kialakítható legkisebb telekterületet: 900m² , illetve a meglévő teleknagyság.

b) Beépítési mód: - oldalhatáron álló

c) A beépítettség legnagyobb mértéke: 30%.

d) Megengedett legnagyobb építmény magasság: 4,5m.

e) A beépítés feltétele a teljes közművesítettség.

f) Elő- , oldal- és hátsókert szabályozása:

g) Nagyobb mértékegységű telkeknél a beépítettség nagysága a telek 50m-es mélységéig értendő telekterületre vonatkozik.

(1) Településközpont vegyes területek:

a) Telekterület: meglévő, kialakult állapot.

b) Beépítési mód: szabadon álló.

c) Beépítettség legnagyobb mértéke: 30%.

d) Megengedett legnagyobb építménymagasság: 4,5m.

e) Beépítés feltétele: teljes közművesítettség.

f) Elő- , oldal- és hátsókertre vonatkozó előírásoknál az OTÉK 35. § és 36. § -ai alapján, az adottságok figyelembevételével.

a) Telekterület: kialakítható legkisebb telekterület: 1000m².

b) Beépítési mód: szabadon álló.

c) Beépítettség legnagyobb mértéke: 30% lehet.

d) Megengedett legnagyobb építménymagasság: a templomnál kialakult (K).

e) Beépítés feltétele: teljes közművesítettség.

f) Elő- , oldal- és hátsókertekre vonatkozó előírásokat az OTÉK 35. § és 36. § -a tartalmazza.

(2) Központi vegyes terület:

a) ¹ Kialakítandó legkisebb telekterület: 1200 m²

b) Beépítési mód: szabadon álló.

c) Beépítettség legnagyobb mértéke: 30%.

d) ² Megengedett legnagyobb építménymagasság: 4,5 m.

e) Beépítés feltétele: teljes közművesítettség.

f) Előkert mérete: 5,0-30,0 m között változat.

(1) Kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület: (külterületen)

a) Kialakítandó legkisebb terület: 2000 m².

b) Beépítési mód: szabadon álló.

c) A beépítettség legnagyobb mértéke: 30%.

d) Megengedett legnagyobb építménymagasság: 6,0 m.

e) Beépítés feltétele: teljes közművesítettség.

f) A zöldfelület legkisebb mértéke: min. 30%.

g) Elő- , oldal- és hátsókertre vonatkozó előírásokat az OTÉK a 35. és 36. § -a tartalmazza.

(2) Ipari területek:

a) Telekterület: meglévő, kialakult állapot.

b) Beépítési mód: szabadon álló.

c) A beépítettség legnagyobb értéke: 30% lehet.

d) Megengedett legnagyobb építménymagasság: 6,0m.

e) Beépítés feltétele: teljes közművesítettség.

f) A zöldfelület legkisebb mértéke: min. 30%.

g) Elő- , oldal- és hátsókertekre vonatkozó előírásokat az OTÉK 35. és 36. § -a tartalmazza.

(1) Temető: (K-TE)

(2) Kegyeleti park: K-Tp (zsidó temető)

(3) Tervezett sportterület

(4) Tervezett szabadidőközpont: külterületen.

a) Kialakítható legkisebb terület: 3000m².

b) Beépítési mód: szabadon álló.

c) A beépítettség legnagyobb mértéke: 10%.

d) Megengedett legnagyobb építmény magasság: 4,5 m.

e) Beépítés feltétele: teljes közművesítettség.

f) Elő- , oldal- és hátsókert szabályozása: az OTÉK 35. és 36. § -a szerint.

a) Kialakítható legkisebb telekterület: 2000m.

b) Beépítési mód: szabadon álló.

c) A beépítettség legnagyobb mértéke: 10%.

d) Megengedett legnagyobb építménymagasság: 6,0 m.

e) Beépítés feltétele: részleges közművesítettség.

f) Elő- , oldal- és hátsókert szabályozása: az OTÉK 35. és 36. § -a szerint.

(1) A közlekedési területeket és létesítményeit, azok szabályozási szélességeit és védőtávolságait a Szabályozási Terv ábrázolja.

(2) Az utak szabályozási szélességgel meghatározott területsávjai mentén létesítményt elhelyezni csak a területsáv megtartásával szabad.

(3) A(2) bekezdés szerinti területsávba eső meglévő épületeken végezhető mindennemű építési tevékenység – csak a területsáv kialakulásának várható idejét, az épületnek a területsávban elfoglalt helyét, az épület sajátosságait (eszmei és gazdasági értékét) mérlegelve, az illetékes közlekedési szakhatóság állásfoglalásának figyelembevételével – engedélyezhető.

(4) ¹ A közlekedési területek körébe a következő közlekedési létesítmények tartoznak:

1. Forgalmi út: (országos mellékút) KÖ_u-3

- Sátoraljaújhely – Pálháza forgalmi út (külterületen)

- Alsóregmec - Felsőregmec forgalmi út, belterületeken (Szabadság utca)

2. Összekötő út (településeket összekötő, országhatáron áthaladó) KÖu-4

- Alsóregmec (HU) - Csörgő (Čerhov SK) összekötő út (és híd a Ronyva patakon)

2.Lakóút: (tervezett) KÖ_u-5

3.Vegyesforgalmi utak: (zsákutcák) KÖ/_ve

4.Kerékpárút: (forgalmi utak mellett) KÖ_u-6

5.Mezőgazdasági utak: KÖ_u-8

(1) A zöldterületek szabályozását a Szabályozási Terv tartalmazza.

(2) A belterületi zöldterületek funkcionális tagozódása:

(1) A külterületen lévő erdők gazdasági hasznosításúak (E_g).

(2) Védőerdő telepítése:

(1) A mezőgazdasági terület s növénytermesztés és az állattenyésztés, továbbá az ezekkel kapcsolatos termékfeldolgozás és tárolás építményei elhelyezése céljára szolgáló terület. A mezőgazdasági rendeltetésű terület a külterületnek a Szabályozási Terven mezőgazdasági területként (M) szabályozott része.

(2) A mezőgazdasági rendeltetésű terület a következő övezetekre tagozódik:

(3) Mezőgazdasági területen építményt elhelyezni csak az OTÉK 29. § foglaltak figyelembevételével lehet.

(1) A közműlétesítmények elhelyezésére vonatkozóan az OTÉK előírásait, az MSZ 7487 szabványt, valamint a megfelelő ágazati szabványokat és előírásokat be kell tartani. A tervezett létesítmények elhelyezésénél a közművezetékekre és a műtárgyakra vonatkozó előírásokat, védőtávolságokat biztosítani kell.

(2) Vízellátás:

(3) Csatornázás, szennyvízelvezetés és –tisztítás:

(4) Csapadékvíz- elvezetés, vízrendezés:

(5) Gázellátás, villamos energia ellátás, kábeltelevízió:

(1) A régészeti területek és a leletek védelmében a vonatkozó törvény előírásait be kell tartani. A településen és a külterületen jelentősebb földmunkát csak az illetékes múzeum engedélyével szabad végezni.

(2) A rendezési terv által érintett területeket a tervhez kapcsolódó beruházások során végzendő várható földmunkák során ez idáig még nem ismert, valamint ismert és nyilvántartott régészeti lelőhelyek kerülhetnek veszélybe.

(3) Az ismert és nyilvántartott lelőhelyeket lehetőség szerint el kell kerülni, ha ez nem lehetséges előzetesen fel kell tárni.

(4) A régészeti emlékek és leletek előkerülése esetébe is törekedni kell a régészeti örökség elemeinek helyszíni megőrzésére.

(5) „ A földmunkával járó fejlesztésekkel, beruházásokkal a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal által nyilvántartott régészeti lelőhelyeket… el kell kerülni” , ilyen területeken a bolygatásra – e terv vonatkozásában építési engedély köteles tevékenységre – csak máshol meg nem valósítható beruházások esetén és csak megelőző régészeti feltárás nyomán kerülhet sor. A régészeti lelőhelyeken az engedélyezési eljárásban a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal szakhatóságként működik közre.

(6) A Településrendezési terv szerint nagy távon belterületbe vonni megjelölt területeken, illetve a jelentősebb területfelhasználási-változásokra kijelölt területeken el kell végezni a terület régészeti terepbejárását, a terület régészeti jelentőségének megállapítására, továbbá a kutatásnak ki kell terjedni a területileg illetékes miskolci Herman Ottó Múzeum Adattáraiban, ill. Gyűjeteményeiben őrzött írásos, térképi, légifotós stb., valamint szakirodalmi adatok értékelésére.

(7) Régészeti lelőhely a közigazgatási területen:

(8) A nyilvántartott régészeti lelőhelyeken, illetve régészeti érdekű területen – a mezőgazdasági művelése kivételével- minden földmunkával járó, 30 cm mélységet meghaladó tevékenység (pl.építkezés) engedélyezésbe be kell vonni a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal (KÖH) Észak-magyarországi Irodáját.

(1) Műemlékek:

(2) Helyi építészeti védelem alá nem vont épületek jegyzékét a HÉSZ 1. sz. függeléke tartalmazza.

(3) A helyi védelem alatt lévő építményeket eredeti formájukban meg kell őrizni. Épületek esetén azok beépítési módját, tömegét, tetőformáját, homlokzati kialakítását meg kell tartani. Bontás vagy szerkezeti elemcsere előtt az eredeti állapotot dokumentálni kell, és azt vissza kell állítani. A helyi védelem alatt lévő építmények környezetében a védett épület jellegétől és tömegétől jelentősen eltérő, ill. a hagyományos beépítéstől eltérő építmény nem engedélyezhető, a kialakult telekviszonyok meg nem változtathatók. Az új építmény magassága nem lehet nagyobb, mint a védett építményé.

(4) A helyi értékvédelmi területeken az utcaszakaszokon az épületek és a kerítések hagyományos jellege megtartandó. Hagyományos az oldalhatáron álló beépítés, az épületek tömegaránya, tetőformája, homlokzati kialakítása, homlokzati kiosztása, anyagválasztás, egyéb építészeti díszítőelemek. Bontás vagy szerkezeti elem cseréje előtt az eredeti állapotot dokumentálni kell, és azt vissza kell állítani. A felhagyott temetők területeire kertészeti tervet kell készíteni, és a területeket a terv szerint kell rendezni.

(5) A település területére helyi értékvédelmi rendeletet kell készíteni, a védendő településszerkezet, utcaképek, beépítési jelleg, építészeti elemek meghatározása, és az esetleges további védendő építmények kijelölésére. A rendeletben – egyebek mellett- meg kell határozni a védelem biztosítása érdekében, a tulajdonosok, építtetők számára nyújtandó kedvezményeket is.

(6) Új házaknál a környezetbe, tájba illeszkedő, hazai építészeti hagyományokat őrző épületeket kell tervezni.

(7) Az engedélyezési tervdokumentációhoz csatolni kell:

(1) A területre előírt zöldfelületi fedettségeket az OTÉK 25. §- ában foglaltak szerint kell igazolni.

(2) Az építmények elhelyezése és használata során a természetes élőhelyek védelmét biztosítani kell.

(3) Az erdőként, közparkként és közterületek zöldfelületeként jelölt területeken a növénytelepítést mielőbb el kell kezdeni.

(4) A természetvédelmi szempontból érzékeny területeken csak olyan tevékenység végezhető, amely a természeti értékek sérülését, pusztulását, zavarását nem okozza.

(5) A természetvédelmi törvény útmutatásait be kell tartani.

(1) Építmények létesítése, illetve az építési terület előkészítése során a termőföld védelméről, összegyűjtéséről, megfelelő kezeléséről és újrahasznosításáról az építtetőnek kell gondoskodnia.

(2) Az építmények terepszint alatti és feletti helyiségeit úgy kell kialakítani, hogy használatukkal összefüggésben keletkező folyékony települési és veszélyes hulladék a talajba ne kerülhessen.

(3) A gépjármű-közlekedés területén és a parkolókban a gépjárművekből származó szennyezés közvetlen talajba jutásának megakadályozására csak szilár burkolat létesítése engedélyezhető.

(4) A különböző területfelhasználások zöldfelületeit legalább az övezeti szabályozásban megadott mértékig növényzettel kell betelepíteni.

(5) A beépítésre szánt területeken, valamint a tereprendezéssel, vízrendezéssel érintett részeken a humuszos termőréteg megmentéséről gondoskodni kell. A humuszos termőréteget az építési munkák megkezdésekor le kell szedni és külön depóban kell elhelyezni. Az építés befejezése után a deponált humuszos termőréteget az építménnyel igénybe nem vett csatlakozó terület aljára el kell teríteni.

(6) A csapadékvíz elvezetéséről úgy kell gondoskodni, hogy az a környező termőföldeken belvizet, pangó vizet ne okozhasson.

(1) Levegőtisztaság-védelmi szempontból a területen csak olyan tevékenység folytatható, és olyan építmények helyezhetők el, amelyek légszennyező-anyag kibocsátása, légszennyezettségre gyakorolt hatása környezetveszélyeztetést nem okoz.

(2) A háztartásban, kis mennyiségben keletkező papírhulladék, veszélyesnek nem minősülő fahulladék háztartási tüzelőberendezésben történő égetése külön engedély nélkül végezhető.

(3) Lakóterületen szagos, bűzös tevékenység nem folytatható, csak külterületen, korszerű technológia mellett. Iparterület vagy ipari létesítmény tervezésekor, valamint a rendezési terv módosításánál figyelembe kell venni a védőtávolságokra vonatkozó előírásokat.

(4) Lakó- és intézményterületen csak olyan szolgálgató,ipari és kereskedelmi kisvállalkozás kaphat működési engedélyt, amely szükség szerint az érintett hatóságok véleményével is alá van támasztva.

(5) Az állattartást az önkormányzatnak az állattartási rendeletében kell részletesen szabályozni.

(6) Az avar és a kerti hulladék égetésére vonatkozó előírásokat az önkormányzat rendeletben állapítja meg.

(1) A településfejlesztések során a települések mindennemű szerkezeti átalakítását, a területhasználatokat úgy kell meghatározni és megvalósítani, hogy annak során a környezeti elemek, ezen belül is kiemelten a talaj, a felszíni és felszín alatti viszek elszennyeződése kizárható legyen.

(2) A majd kiépítendő közcsatorna hálózatra való rákötéseket szorgalmazni kell.

(1) „A zaj- és rezgésvédelmi követelményeket a területrendezési tervben érvényre kell juttatni. A környezetbe zajt, ill. rezgést kibocsátó és zajtól, ill. rezgéstől védendő létesítményeket úgy kell tervezni, egymáshoz viszonyítva elhelyezni, hogy a zaj- és rezgése ne haladja meg a megengedett zaj-, ill. rezgésterhelési határértékeket.”

(1) Tilos a hulladékok illegális lerakása és égetése.

(2) Tilos a veszélyes hulladékot a kommunális hulladék közé juttatni.

(3) A veszélyes hulladékok kezelésére való átadása esetén meg kell győződni az átvevő kezelésre vonatkozó jogosultságáról.

(4) A rendezési terv által érintett területen kiemelt figyelmet kell fordítani a lakosság, az intézmények és a közterületek települési szilárd hulladékainak magas színvonalú gyűjtésére és rendszeres elszállítására, mint kötelezően ellátandó közszolgáltatás végzésére.

(5) Ennek érdekében megfelelő számú és színvonalú gyűjtőedényzetet kell rendszeresíteni, az edényzet ürítését és a hulladékok elszállítását kellő gyakorisággal kell végezni.

(6) A köz- és parkterületek tisztántartását , takarítását, hulladékmentesítését kellő gyakorisággal kell végezni.

(1) A Bükki Nemzeti Park Igazgatósága – mint Alsóregmec község közigazgatási területén található természetvédelmi területeket és kategóriákat.

(2) Jegyzékét a HÉSZ 1.sz. függeléke tartalmazza.

(1) Azokat a területrészeket, amelyek a szabályozás közúthoz tartozó területként jelöl, az építési telek kialakítása során útként kell az ingatlan- nyilvántartásba be kell jegyezni.

(2) A régészeti lelőhellyel érintett mezőgazdasági területeken a beépítés előtt régészeti szakvélemény beszerzése kötelező.

(1) Termőföld más célú hasznosítása előtt minden esetben szükséges az illetékes földhivatal engedélye. A végleges, más célú hasznosítás előtt kérelem, vázrajz, területkimutatással lehet a körzeti földhivataltól kérni az engedélyt, míg az időleges más célú hasznosítás esetén a fentiekhez csatolni kell a rekultivációs tervet, melyet agronómiailag indokolni kell.

(2) El kell készíteni a település kül- és belterületének csapadékvíz engedélyezési terveit.

(1) A közparkok, díszkertek területeire kertészeti kiviteli terv készítendő.

(2) Az elrendelt településrendészeti kötelezettségeket az ingatlan-nyilvántartásba be kell vezetni.

(3) A településrendezési terv jóváhagyandó munkarészeit a jóváhagyó rendelettel együtt kell nyilvántartani. A településszerkezeti tervet módosító, ill. azt kiegészítő rendelet nyilvántartásával együtt, a szabályozási terv szükséges módosításáról is gondoskodni kell.

(4) A településrendezési terv folyamatos karbantartásáról úgy kell gondoskodni,hogy a módosítással járó döntések egy tervlapon mindig legyenek átvezetve, a hatósági munka folyamatosságának érdekébe. Ezen a tervlapon a szabályozási tervek területét, jóváhagyó rendeletének számát, és az esetleges tilalmakat is fel kell tüntetni.

(5) A településrendezési terv legalább ötévenkénti felülvizsgálatáról gondoskodni kell.

(1) A tervezési területen a vízhálózatot úgy kell kialakítani, hogy a mértékadó tűzszakaszhoz szükséges vízmennyiséget minden körülmények között biztosítsa.

(1) Alsóregmec község jelen Helyi Építési Szabályzata, Területrendezési Szabályzata, valamint a mellékletét képező kül- és belterületi Szabályozási terv 2008. október 1. lépnek hatályba.

(2) A belterületbe vonással és a művelés alóli kivonással ütemezetten igénybe vehető fejlesztési területeket a tényleges igénybevételt megelőző átmeneti időszakban a földtörvény vonatkozó előírásai szerint a jelenlegi használati módjuknak megfelelően kell művelni, hasznosítani.

(3) Jelen helyi építési szabályzat előírásait a hatályba lépést követően a még el nem bírált, folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.

(4) A jelen helyi építési szabályzat kihirdetéséről a helyben szokásos módon a jegyző gondoskodik.

(5) A jelen helyi építési szabályzat, kül- és belterületi szabályozási terv és a településszerkezeti terv jóváhagyással Alsóregmec község Összevont Rendezési Terve hatályát veszi.

Az Európai Unió Bird Direktívája alapján különleges madárvédelmi területek kerültek kötelezően kijelölésre, amelyeken meghatározott közösségi jelentőségű madárfaj, valamint meghatározott vonuló madárfaj jelentős állománya, illetve élőhelye található, különös tekintettel a nemzetközi jelentőségű és egyéb vizes élőhelyekre. A közigazgatási területet érinti az alábbi helyszín:

02, 03/1, 03/2, 03/3, 03/4, 03/5, 03/6, 03/7, 03/8, 03/9, 03/10, 03/11, 04, 05, 06, 07, 08, 09/1, 09/2, 09/3, 010, 011/1, 011/2, 011/3, 011/4, 011/5, 011/6, 011/7, 014, 015/1, 015/3, 015/4, 015/5, 015/6, 015/7, 015/8, 015/9, 015/10, 015/11, 015/12, 015/13, 015/14, 015/15, 015/16, 015/17, 015/18, 015/19, 016, 017, 018, 019, 020, 021/1, 021/3, 021/4, 021/5, 022, 023/4, 023/7, 023/8, 023/10, 023/11, 023/12, 023/13, 023/14, 023/15, 023/16, 023/17, 023/18, 023/19, 023/20, 023/21, 023/22, 023/23, 023/24, 023/25, 023/26, 023/27, 023/28, 023/29, 023/30, 023/31, 023/32, 023/33, 023/34, 023/35, 024, 025, 026/7, 026/8, 026/11, 026/12, 026/13, 026/14, 026/15, 026/16, 026/17, 026/18, 026/19, 026/20, 027, 028, 029/3, 029/4, 029/5, 029/6, 029/7, 029/8, 029/9, 029/10, 030, 031, 032/2, 032/3, 032/4, 032/5, 032/6, 032/7, 032/8, 033, 034/1, 034/4, 034/5, 034/6, 034/7, 034/8, 034/9, 034/10, 034/11, 034/12, 034/13, 034/14, 034/15, 034/16, 034/17, 034/18, 034/19, 034/20, 034/21, 034/22, 034/23, 034/25, 034/26, 034/27, 034/28, 034/29, 034/30, 034/31, 034/32, 034/33, 034/34, 034/35, 034/36, 035, 036, 037/1, 037/3, 037/4, 038, 039/1, 039/2, 041/1, 041/2, 043/4, 043/5, 043/6, 043/7, 044, 045, 046, 047, 048, 049/3, 049/4, 049/5, 049/6, 049/7, 049/8, 050, 051/1, 051/2, 052, 053, 054/1, 054/2, 054/3, 055/1, 055/2, 055/3, 056/1, 057/2, 057/4, 057/5, 057/6, 057/7, 057/8, 057/9, 058, 059/1, 059/2, 059/3, 059/4, 059/5, 059/6, 059/7, 059/8, 059/9, 059/10, 059/11, 059/12, 059/13, 059/14, 059/15, 059/16, 059/17, 060/3, 061/2, 061/3, 061/4, 062, 063, 064/1, 064/3, 065, 066, 067, 068/1, 068/2, 068/3, 069/7, 069/8, 069/9, 069/10, 069/13, 069/14, 070/1, 070/4, 070/5, 071/1, 072, 073/2, 073/3, 073/4, 073/5, 073/6, 073/7, 073/8, 073/9, 073/10, 074, 075/1, 075/3, 075/4, 075/5, 075/6, 075/7, 076, 077, 078, 079/2, 079/3, 079/6, 079/7,079/8, 079/10, 079/11, 079/12, 079/13, 079/14, 079/15, 079/16, 079/17, 079/18, 079/19, 079/20, 079/21, 079/22, 080, 081, 082, 083, 084, 085, 086, 087, 088, 089, 090, 091/2, 091/3, 091/4, 092/1, 092/3, 093, 095, 096, 097 hrsz.

Elhelyezkedésük az 1. számú térképen láthatók.

Az Európai Unió Habitat Direktívája alapján különleges, illetve kiemelt jelentőségű természetmegőrzési területek kerültek kötelezően kijelölésre, a területükön található élőhelyek, illetve fajok miatt.

A Natura 2000 helyszínekkel érintett helyrajzi számokat a 14/2010. (V. 11.) KvVM rendelet tette közzé.

Elhelyezkedésük az 1. számú térképen láthatók.

Az 1996. évi LIII. törvény erejénél fogva védelem alatt áll valamennyi forrás, láp, barlang, víznyelő, szikes tó, kunhalom, földvár. Területükre a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény országosan védett természeti területekre vonatkozó előírásai érvényesek. A közigazgatási területen jelenleg ilyen kataszterezett objektumok nem ismertek, de a későbbiekben nem zárható ki előkerülésük.

A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény (továbbiakban Tvt) 15. § és 4. § d) alapján természeti területnek minősül minden

b) művelés alól kivett területként nyilvántartott földterület, ha nem építmény elhelyezésére szolgál, vagy ha e törvény hatálybalépésekor, jogerősen jóváhagyott bányászati műszaki üzemi terv alapján nem áll bányaművelés alatt;

c) mező- és erdőgazdasági hasznosításra alkalmatlan földterület, amelyet elsősorban a Tvt 4. § d)-ben definiált természetközeli állapotok jellemeznek. A területekről aktuális helyrajzi számos nyilvántartás nem áll a rendelkezésre, határaik a 2. számú térképen láthatók (a területek listája a természeti területek országos listáját kihirdető miniszteri rendelet megjelenéséig még módosulhat).

Kihirdetésük után a természeti területeken a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény 21. §-ában foglaltakat be kell tartani. Ezek szerint természeti területen a természetvédelmi hatóság engedélye szükséges:

A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény (továbbiakban: TvT) 6. § (3) bekezdése alapján egyedi tájértéknek minősül az adott tájra jellemző természeti érték, képződmény és az emberi tevékenységgel létrehozott tájalkotó elem, amelynek természeti, történelmi, kultúrtörténeti, tudományos vagy esztétikai szempontból a társadalom számára jelentősége van. A TvT. 6. § (5) szerint a településrendezési terv tartalmazza a tervezési területen található egyedi tájértékek felsorolását. A TvT. 6. § (3) – (5) bekezdései, az Étv. 36. § (2) bekezdése, valamint az építészeti örökség helyi védelmének szakmai szabályairól szóló 66/1999. (VIII.13.) FVM rendelet szabályozzák az egyedi tájértékekre vonatkozó feladatokat. A település teljes közigazgatási területére készült felmérés Földművelésügyi Minisztérium által minőségellenőrzött adatait a mellékelt táblázat tartalmazza.

Az ökológiai hálózathoz az országos jelentőségű természetes, illetve természetközeli területek és az azok között kapcsolatot teremtő ökológiai folyosók egységes, összefüggő rendszere tartozik, és amelynek részei a magterületek, az ökológiai folyosók és a pufferterületek. Ezek meghatározását az Országos Területrendezési Tervről szóló 2003. évi XXVI. Törvény (továbbiakban OTrT) 2. §.17., 26. és 27. pontja tartalmazza.

A település közigazgatási területén az országos ökológiai hálózat övezetei közül a magterület, a pufferterület és az ökológiai folyosó övezete is megtalálható, amelyek elhelyezkedése a 2. számú térképen láthatók.

A magterület olyan kiemelt térségi és megyei területrendezési tervekben megállapított övezet, amelybe olyan természetes vagy természetközeli élőhelyek tartoznak, amelyek az adott területre jellemző természetes élővilág fennmaradását és életkörülményeit hosszú távon biztosítani képesek és számos védett vagy közösségi jelentőségű fajnak adnak otthont.

Az ökológiai folyosó olyan kiemelt térségi és megyei területrendezési tervekben megállapított övezet, amelybe olyan területek – többnyire lineáris kiterjedésű, folytonos vagy megszakított élőhelyek, élőhelysávok, élőhelymozaikok, élőhelytöredékek, élőhelyláncolatok – tartoznak, amelyek döntő részben természetes eredetűek, és amelyek alkalmasak az ökológiai hálózathoz tartozó egyéb élőhelyek (magterületek, pufferterületek) közötti biológiai kapcsolatok biztosítására.

A pufferterület olyan kiemelt térségi és megyei területrendezési tervekben megállapított övezet, amelybe olyan rendeltetésű területek tartoznak, amelyek megakadályozzák vagy mérsékelik azoknak a tevékenységeknek a negatív hatását, amelyek a magterületek és az ökológiai folyosók állapotát kedvezőtlenül befolyásolhatják vagy rendeltetésükkel ellentétesek.

Az ökológiai hálózattal érintett ingatlanok helyrajzi szám szintjén nincsenek kihirdetve, a területek elhelyezkedése a 2. számú térképen látható, illetve az az Országos Településrendezési Tervről szóló 2003. évi XXVI. törvény (továbbiakban (OTrT) mellékleteként elérhető.

Az OTrT 14/A. § szerint: (1) A tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő terület övezete területét a kiemelt térségi és megyei területrendezési terv és annak alapján a településszerkezeti terv pontosítja.

Az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet 6. § (3) bekezdése szerint a beépítésre nem szánt területek között meg kell különböztetni a természetközeli területeket, mint területfelhasználási egységeket a Természetközeli területek a következők: mocsár, nádas, sziklás terület. , mely a települést nem érinti.

Lehetséges ÉTT célterületek azok, melyek környezetérzékenységi térképek alapján átlag feletti sérülékenységet mutatnak. Az ÉTT területeket - természetvédelmi támogatás fontossága szempontjából - három kategóriába sorolható:

I. A kiemelt területeken nemzetközi viszonylatban is kiemelkedő természeti értékek jelentős állománya fordul elő, melyek fennmaradása 5-10 év távlatában is kétséges, amennyiben a természetkímélő gazdálkodás nem részesül támogatásban.

II. A fontos területeken országos viszonylatban jelentős természeti, táji értékek fordulnak elő, melyek fennmaradása, vagy állapotuk javítása érdekében természetkímélő gazdálkodás támogatása szükséges.

III. A lehetséges területek azok, ahol jelentős az extenzív élőhelyek aránya, az értékek jelentősége kisebb, illetve, ahol az extenzív gazdálkodás ösztönzésével növelhető lenne a terület természeti értéke.

Alsóregmec - az érzékeny természeti területekre vonatkozó szabályokról szóló 2/2002. (I. 23.) KöM-FVM együttes rendelet melléklete alapján – a II. (fontos) kategóriába került besorolásra.