Mogyoród Nagyközség Önkormányzatának Képviselőtestülete a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV tv. 16. § (1) bekezdésében, valamint az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 7.§ (3) bekezdés c) pontjában kapott felhatalmazások alapján a község teljes igazgatási területére vonatkozóan egységes szerkezetbe szerkeszti a Mogyoród Nagyközség Helyi Építési Szabályzatát (továbbiakban: HÉSZ).

I. FEJEZET: ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

A rendelet hatálya, alkalmazása

1. §

(1) Jelen rendelet hatálya Mogyoród község teljes közigazgatási területére terjed ki, minden természetes és jogi személyre, továbbá jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetre kötelező előírásokat tartalmaz.

(2) A rendelet hatálya alá tartozó területen az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII.20.) kormányrendelet (a továbbiakban: OTÉK) előírásait e rendeletben foglaltakkal együtt kell alkalmazni.^[1]

(3) A rendelet mellékletei a rendelet szerves részét képezik, ezért azok módosítása csak a rendelet módosítására vonatkozó jogszabályoknak megfelelően lehetséges. A függelékek nem képezik a rendelet részét, ezért azok tartalma a rendelettől függetlenül változtatható.

(4) A HÉSZ mellékletét képezi:

1. számú melléklet:

1.1. Összefoglaló táblázatok az építési övezetek részletes előírásaival

1.2. Művi és természetvédelmi értékek listája

1.3. Helyi védelemre javasolt utcák, utcaképek, településszerkezeti elemek

1.4. Helyi védelemre javasolt fasorok, mezőgazdasági kultúrák

1.5. Fogalom meghatározások^[2]

2. számú melléklet: Szabályozási tervek^[3]

2.a. SZT-1: Szabályozási terv (külterület)^[4]

2.b. SZT-2a, 2b, 2c: Szabályozási terv (belterület)

2.c. Egyes területegységekre készült, hatályban levő szabályozási tervek:

2.d. Védelmi és korlátozási tervlap

3. A Szentjakab településrész elhelyezkedését és területét a 3. mellékletben szereplő szabályozási tervlap tartalmazza.^[18]

(5) A HÉSZ függelékei: ^[19]

F-1: A HÉSZ-hez kapcsolódó egyéb hatályos önkormányzati rendeletek listája.

(6) A szabályzatban foglaltak kötelezőek, eltérő szabályok alkalmazására csak a terv és HÉSZ törvényben előírt módosításával van lehetőség.

(7) Építési munka a HÉSZ által nem szabályozott, vagy nem teljeskörűen szabályozott esetekben a környezethez való illeszkedés általános szabályának betartásával végezhető. A környezeti illeszkedés vizsgálata során, ha egy adott területre vonatkozóan nincs hatályban helyi építési szabályzat, illetőleg szabályozási terv, vagy azok nem szabályoznak teljeskörűen, építési munkát és egyéb építési tevékenységet végezni - az építésügyi követelményekre vonatkozó egyéb jogszabályok megtartásával és - csak akkor lehet, ha a célzott hasznosítás jellege, a kialakuló telek mérete, a tervezett beépítés mértéke, valamint módja, az építménymagasság, a beépítés rendeltetése (területfelhasználása) illeszkedik a meglévő környezethez.

(8) Mogyoród település közigazgatási területén belül inert és feldolgozott építési anyaggal történő feltöltés nem megengedett, kivéve útalapként való felhasználás, vagy egyéb infrastrukturális létesítmény építése esetén.

(9) A 2.c.19 melléklet által szabályozott területen területet felhasználni, telket alakítani, és ezekre hatósági engedélyt adni az épített környezet alakításáról és védelméről szóló törvény, az és e rendelet előírásainak betartásával lehet.^[20]

A szabályozási tervlap

2. §

(1) A szabályozási terv kötelező és irányadó elemeket tartalmaz. A kötelező elemek betartásától nem lehet eltekinteni. Ezek a tervlapon az alábbiak:

1. A belterület határa.
   
2. A beépítésre szánt területek határa.
3. Szabályozási vonal.
4. Övezet, építési övezet jele.
   
5. Építési övezet, övezet határa.
6. Építési zóna lehatárolása^[21]
7. Rekultiválandó terület.
8. Jelentősebb védőtávolság, -sáv határa.
9. Műemlék és műemléki környezet határa.
10. Nyilvántartott régészeti lelőhely.
11. Régészeti védelem alatt álló terület.
12. Országos jelentőségű védett természeti terület –természetvédelmi terület határa.
13. Természeti terület határa.
14. Natura 2000 európai ökológiai hálózat területe.
15. Országos ökológiai hálózat területe.
16. Továbbtervezésnél betartandó feltárási irány.
17. Önkormányzati elővásárlási joggal terhelt terület.
18. Víztározó, nyomásfokozó.
19. Ivóvízbázis védőövezete.

(2) Az irányadó elemek a Szabályozási terv módosítása nélkül módosíthatók. Az irányadó szabályozási elemeket a továbbtervezés; ill. intézkedések során javaslatként kell figyelembe venni, helyük szabályozási terv, kitűzési vagy megosztási vázrajz alapján pontosítható. ^[22]

A Berek-alja Szabályozási Terven jelölt zöldfelületként kialakítandó telekrész magán- vagy közösségi tulajdonú zöldfelületté, vízfelületté alakítandó. ^[23]

II. FEJEZET:

Az ÉPÍTMÉNY ELHELYEZÉSÉNEK  HELYI SZABÁLYAI

Elvi építési engedélyezés

3. §^[24]
   

Az építmények elhelyezésésnek és a terület beépíthetőségének feltételei

4. §

1. ) A szabályozási terven jelölt tervezett belterületi határon belül lévő területeken a telek beépítésének feltétele, ha az adott telek, építési telek belterületbe-vonása megtörtént.^{[25] [26]}
   
2. ^[27]
   
3. ) Az alábbi esetekben az építmény elhelyezésének és a településképi körülmények tisztázása érdekében a települési főépítésszel előzetes egyeztetést kell lefolytatni:
   

1. a helyi értékvédelmi területen, továbbá az 1. mellékletben megjelölt (1.3.Helyi védelemre javasolt utcák, utcaképek, településszerkezeti elemek és 1.4. Helyi védelemre javasolt fasorok, mezőgazdasági kultúrák) érintett területeken;
   
2. minden 200 m²-nél nagyobb bruttó földszinti alapterületű lakóépület esetében;
3. lakóterületen minden 10 főnél nagyobb, egyéb esetben 50 főnél nagyobb dolgozói létszámot befogadó gazdasági építmény esetén;
4. birtokközpont létesítése esetén;
5. hírközlési antenna telepítése esetén;
6. ^[28] engedélyköteles hirdetőtábla létesítése esetén;

4. ) Külön Önkormányzati rendeletben meghatározott beruházások esetében a települési építészeti-műszaki tervtanács véleményezi a tervet.
   
5. ) Az építési övezetekben ill. övezetekben közműterület kialakítása illetve az SZT-n meghatározott közterület szabályozás végrehajtása érdekében telek az övezet előírásaitól eltérő nagyságban is kialakítható. ^[29]
   

Általános beépítési előírások

6. §^[33]

(1) Az egyes telkek beépítési lehetőségét az általános előírásokon túlmenően az adott telekre vonatkozó tényleges övezeti, építési övezeti előírások határozzák meg.

(2) Az építmény elhelyezésénél figyelembe kell venni a szabályozási terven feltüntetett, valamint egyéb jogszabályok által megalapozott, a szakhatóságok által megszabott védőterületet, védőtávolságot, védősávot.

(3) Az építmény elhelyezése előtt a vízfelületek vagy mély fekvésű, vizenyős területek közelében tervezett beruházás esetén talajmechanikai vízrendezési (felszíni-, réteg- és talajvíz) vizsgálatokkal kell igazolni az adott telek beépíthetőségét, különös tekintettel a belvíz megelőzésére, a vízelvezetés megoldására, a szomszédos ingatlanokra történő átvezetés megelőzésére. Biztosítani kell továbbá azt is, hogy a szabad vízfelültek mentén (patak, árkok, Tölgyesi tó, Kerek-tó) megvalósítandó épületek legalsó padlószintjének magassága a legmagasabb vízszint fölött legyen.

(4) A talaj és felszíni vizek áramlását és minőségét veszélyeztető építés és 1 m-t meghaladó magasságú terepfeltöltés esetén az illetékes vízügyi hatóság bevonása szükséges.

(5) Az épületek melletti feltöltés, illetve bevágás engedélyezése során figyelemmel kell lenni a szomszédjogokra.

(6) Az ingatlanok csapadékvíz elvezetését úgy kell megoldani, hogy az ne vezetődjön a szomszédos ingatlanokra, illetve közterületekre. A kialakuló terepalakulat illeszkedjen a környező területek tereprendezéséhez.

(7) Az oldalhatáron álló beépítési mód alkalmazása esetén az elhelyezendő épületeknek az oldalhatártól mért 0,0-3,0 m-es távolságon belül kell elhelyezkednie. A lakóterületeken az oldalkertek méretei az övezeti előírásokban meghatározott építménymagasság értékeinek megfelelően határozhatók meg, az épületek elhelyezése során a tűztávolságot és a telepítési távolságot is figyelembe kell venni. ^[34]

(8) Lakótelken belül az előkert legkisebb mélysége a szabályozási terv szerinti. Szabályozás hiányában a kialakult állapotnak megfelelő, vagy 5,0 m.

(9) Mogyoród község területén önálló létesítésű terepszint alatti létesítmény az oldal hátsó és előkertre vonatkozó szabályok szerint helyezhető el. Amennyiben a felette lévő terület a terepszintből kiemelkedik, továbbá ha az nincs - növényzettel telepítve - kertszerűen kialakítva akkor a telek beépítési százalék számításánál figyelembe kell venni.

(10) A beépítésre nem szánt területeken a közműellátás tekintetében az OTÉK „telek beépítésének feltételei”-t előíró §-ában rögzített feltételek teljesítése esetén helyezhető el építmény. ^[35]

(11) Kerítést létesítéseni az OTÉK-nak megfelelően és kizárólag a kialakult települési sajátosságoknak megfelelően szabad. Az utcai kerítés építése során a felületet legalább 50%-ban áttörten kell kialakítani, az áttört, azaz átlátható kerítéshosszba a kapu szélességét is bele kell számítani.

(12) Mezőgazdasági rendeltetésű területen csak a tájba illő, áttört, lábazat nélküli kerítés helyezhető el (pl. vadháló) jelen rendelet 16.§ (6) pontjában meghatározottak figyelembevételével. 

(13) Lakókocsi, üdülősátor csak az OTÉK-nak megfelelően helyezhető el.

(14) Hirdető berendezés elhelyezése és működtetése nem zavarhatja a köz- és közlekedésbiztonságot.

(15) A település területén állattartó építmény engedélyezési eljárásánál az állattartást szabályozó helyi önkormányzati rendelet előírásait is be kell tartani.

(16) Szerelt kéményt tűzfal külső oldalára nem szabad elhelyezni. Szerelt kémény csak a tetősíkot áttörő homlokzati képpel jelenhet meg az épületen.

(17) A település területén mobilház nem helyezhető el.

(18) E § alkalmazásában mobilház az épület funkciót tartalmazó, helyhez nem kötött műszaki alkotás.

(19) A Mogyoródi-patak nagyvízi keresztmetszete a meder két oldalán a vízügyi hatósággal egyeztetett vagy engedélyeztetett módon biztosítandó a patakkal határos telkeken.^[36]

A vonatkozó előírások

7. §

1. ) A település zöldfelületi rendszerének elsődleges elemei a közparkok, fasorok, erdők, rét-legelő és nádas területek, másodlagos elemei a fennmaradó területek (telkek) növényzettel fedett részei, amelyek együttesen település zöldfelületi hálózatát alkotják.
   
2. ) A beépítésre szánt területek építési övezeteiben, közlekedési és közműövezetekben, illetve vízgazdálkodási övezetekben új zöldfelület létesítését - a terület-felhasználás változás jellegétől függően - kertépítészeti kiviteli, tájrendezési vagy rekultivációs terv alapján kell elvégezni.
   
3. ) Az egyes építési övezeteknél a zöldfelületi arány számításánál 100%-os zöldfelületként, csak a szilárd burkolatú felületek nélküli, gyeppel, cserjékkel, fákkal, egyéb növényzettel betelepített, beépítetlen telekrészek vízszintes síkú területe,- vehetők számításba.
   
4. ) A zöldfelületi fedettség számításánál az alábbiakat kell figyelembe venni:
   

1. ) Nem termett talajon (tetőkertben, térszín alatti garázs tetején, stb.) létesített zöldfelület esetén, amennyiben a tetőszerkezeten a talajfedés vastagsága:
   • 20-50 cm vastagságú, a felület 25%-a;
     
   • 50-100 cm vastagságú, a felület 50%-a;
   • 1,0 m-t meghaladó talajtakarás esetén, a felület 100 %-a számítható bele a zöldfelületi fedettségbe.
2. ) Gyephézagos burkolat, gyeprács (pl.: parkolók, járófelületek) felületének 20%-a számítható be a zöldfelületi fedettségbe.
   

5. ) Az egyes telken belül kötelezően létesítendő védő zöldsáv kialakítása és fenntartása a telektulajdonos feladata. A védő zöldsávok telepítésénél több szintű növényállományt (fák és cserjék) kell kialakítani. A telepítéshez csak a tájra jellemző őshonos fa- és cserjefajok használhatók. A telken belül létesítendő védő zöldsávon belül legfeljebb 5%-os területi arányban helyezhető el építmény és alakítható ki egyéb burkolt felület.
   
6. ) Az egyes ingatlanokon az övezetenként meghatározott zöldfelületeket - a lakóingatlanok kivételével - legkésőbb az épületek használatba vételéig ki kell alakítani. Használatbavételi engedély csak az előírt zöldfelületek kialakítása után adható ki.
   
7. ) Lakótelkeken minden megkezdett 50 m² építményterülettel beépett terület esetén egy db többszörösen előnevelt lombos fa ültetése kötelező. A tervezett fa helyét az építési engedélyezési tervben kell tisztázni, fajtáját a tájra jellemző fajok közül kell kiválasztani. Telken belüli külső személygépkocsi parkolók esetén két gépkocsinként további egy előnevelt lombos fa ültetése kötelező telken belül.
   
8. ) Minden kialakuló vagy szabályozásra kerülő új út mellett létesülő zöldsávban fasor telepítését kell biztosítani, melynek fajait a tájra jellemző (vagy speciális tulajdonságú) egyedekből kell kiválasztani, tekintettel a közlekedésből adódó szennyeződésekre is. Közterületen vagy közhasználat céljára átadott magánterületen lévő fasor fenntartását, a hiányzó elemek pótlását - a környezeti hatások figyelembe vételével - kertépítészeti kiviteli, fenntartási terv alapján kell elvégezni.
   
9. ) Beépítésre nem szánt területen, kivéve a közlekedési és közműövezetek területét, az új zöldfelületek fás szárú növényállományának létesítésénél a telepítéshez csak a tájra jellemző őshonos fa- és cserjefajok használhatók.
   
10. ) Erdő- vagy mezőgazdaság területeken tervezett övezetváltozás esetén, az adott terület igénybevételéig biztosítani kell a jelenlegi művelési ág fenntartását.
    

IV. FEJEZET: BEÉPÍTÉSRE SZÁNT TERÜLETEK

LAKÓTERÜLETI ÉPÍTÉSI ÖVEZETEK

Lakóövezetek általános előírásai

8. §
   

1. ) Az új beépítésre szánt területeken a beépítés feltétele:^[37]
   

belterületi építési telek kialakítása

2. ) A lakóövezetek jellemzően lakóépületek elhelyezésére szolgálnak, azonban az OTÉK előírásai szerint, a HÉSZ övezeti előírásai alapján kivételesen egyéb más a lakókörnyezetet nem zavaró funkciójú iroda, kereskedelmi, vendéglátó, idegenforgalmi, szolgáltató, nevelési, egészségügyi, szálláshely szolgáltató épületek is elhelyezhetőek.
   
3. ) A lakóövezetek területén a lakóterületre vonatkozó környezeti normatívákat meghaladó (pl. nagy szállításigényű, zajos, bűzös, vagy porszennyeződést okozó) tevékenységek nem engedélyezhetők.
   
4. ) A A kertvárosias építési övezetben lakóépületeken kívül a 8.§ (3) bekezdésében szereplő funkciójú épületek, építmények helyezhetők el. Az övezetben elhelyezhető melléképítmények:^[38]
   

a) közmű-becsatlakozási műtárgy,

b) közműpótló műtárgy,

c) hulladéktartály-tároló (legfeljebb 2,0 m-es belmagassággal),

d) kirakatszekrény (legfeljebb 0,4 m-es mélységgel),

e) kerti építmény (hinta, csúszda, homokozó, szökőkút, pihenés és játék céljára szolgálóműtárgy, a terepszintnél l m-nél nem magasabbra emelkedő lefedés nélküli terasz),

f) kerti víz- és fürdőmedence, - napkollektor,

g) kerti épített tűzrakóhely,

h) kerti lugas, továbbá lábonálló kerti tető legfeljebb 20 m² vízszintes vetülettel,

i) háztartási célú kemence húsfüstölő, jégverem, zöldségverem,

j) állatkifutó,

k) trágyatároló, komposztáló,

l) kerti szabadlépcső (tereplépcső) és lejtő, létesíthető.

5. ) Az építési övezetekben az építési helyre, ha azt az övezetre vonatkozó részletes előírások nem korlátozzák, - a telepítési távolságokra vonatkozó rendelkezések megtartásával - több épület is létesíthető. Egy-egy épület alapterülete – ha az övezeti előírás másképp nem rendelkezik - nem lehet nagyobb az övezetre meghatározott minimális telekterületre számított beépíthetőség 1,5-szeresénél.^[39]
   
6. ) Ha a kialakult telekméretek (legalább 20 m telekszélesség esetén) és a környezetben kialakult beépítési állapot megengedi, akkor az ügyfél kérésére szabadon álló beépítés is engedélyezhető, illetve az illeszkedési szabályok figyelembevételével előírható.
   
7. ) Az építési telekre, az épület(ek) építési engedélyével egy időben kertépítési tervet kell benyújtani, mely tartalmazza az utcai kerítés kialakítási tervei mellett
   

a.) a meglévő domborzat maximális megtartását tartalmazó tereprendezési rajzot, mellyel igazolható, hogy a szomszédos telekre a tervezési területről nem folyik át az esővíz.^[40]

b.) helyszínrajzon feltüntetett ciszterna elhelyezését,

c.) 10 m³-nél nagyobb ciszterna, kerti tó engedélyezési terveit

A hagyományos, kialakult kertvárosias lakóövezetek (Lke-1-3)

„Öregfalu” területe
9. §

(1) A hagyományos beépítésű kertvárosias lakóterületek laza beépítésű, a település történeti fejlődését őrző kertes, több önálló rendeltetési egységet magába foglaló, egy legfeljebb 2 lakásos lakóépület elhelyezésére szolgálnak.

(2) A lakóházakon túl a kialakult lakóterületeken a 9.§ (1) bekezdésben meghatározott létesítmények és a 8.§ (4) bekezdésben részletezett mellékfunkciójú épületek építhetők.

(3) Az övezetekben minden, a kialakítható telek méret 70%-át elérő telekterületű telek beépíthető.

(4) A kialakult, hagyományos lakóterületeken magastetős (30-45 fokos hajlású) épületek építése engedélyezhető. Fémlemez- és üvegfedés alkalmazható előtető, csatlakozó épületrész, kisléptékű tetőfelépítmény esetében. ^[41]

(5) Az épületek utcai homlokzatán az utcára merőleges tetőgerincű épület, építmény kialakítása szükséges. Ettől az előírástól csak az adott telek közvetlen szomszédságában lévő eltérő beépítési állapot, csatlakozó épület esetén, illetve a meglévő más adottságú épület felújításánál lehet eltekinteni.

(6) ^[42]

(7) A pincesoron a telek mérete és beépítése a meglévő állapothoz igazodjon. Elhelyezhető funkciók: a bor termeléshez és kereskedelemhez, vendéglátáshoz kapcsolódó funkció,  (lakófunkció nem engedélyezhető).

(8) A pincékben elhelyezett új funkciók a meglévő architektúrát nem károsíthatják (nagy léptékű ablak, portál beépítése nem engedélyezhető).

(9) Meglévő épületek az eredeti állapot szerint, a szomszédos pincékhez igazodó módon újíthatók fel (helyben használt építőanyagok, hagyományoshoz illeszkedő színezés). A felújítás előtti állapotról fotódokumentáció készítése szükséges, melyet a helyi építési hatósághoz kell benyújtani, a tervezett állapot színezési tervlapjával együtt.

(10) A pincesoron emeletráépítés nem engedélyezhető.

(11) Lakóövezeti ingatlanok közművesítettsége: teljes közmű.^[43]

(12) Az építési övezetben a patakkal határos telkek hátsókertjében új épület vagy építmény a patakkal közös telekhatártól számított 6 méteres sávban nem helyezhető el, és kizárólag olyan kerítés építhető, növényzet ültethető, amely a patak karbantartását nem teszi szükségessé és nem akadályozza, valamint a patak területén kárt nem okoz.^[44]

(13) Az építési övezetben szabadonálló beépítési módban kell építeni, amennyiben az építési telek utcafronti szélessége nagyobb, mint 20 méter.^[45]

(14) Az építési övezetben való építés feltétele a talajvizsgálati jelentés és geotechnikai vizsgálat készítése.^[46]

(15) Az építési övezetben bányatelket kialakítani, bányászati tevékenységet folytatni nem szabad.^[47]

Új beépítésű kertvárosias lakóövezetek

10. §

1. ) Mogyoród új beépítésű lakóterületeinek építési övezeteiben legfeljebb 2 lakás helyezhető el. 1600 m²-nél nagyobb, 20 m szélességet meghaladó építési telken legfeljebb 4 lakás.
   
2. ) A lakófunkció helyett a 8.§ (2) bekezdésében meghatározott funkciók, lakóépület illetve lakás építése nélkül is elhelyezhetők. (Ekkor is szükséges a környezethez való illeszkedés, továbbá a parkolási mérleg alapján is kell a funkciót méretezni: 200 m2 telekterület/gépkocsi parkoló a méretezés alapja.)
   
3. ) Az övezeten belül az építési telkeken elhelyezhető melléképítmények: ^[48]
   

a) közmű-becsatlakozási műtárgy,

b) közműpótló műtárgy,

c) hulladéktartály-tároló (legfeljebb 2,0 m-es belmagassággal),

d) kirakatszekrény (legfeljebb 0,4 m-es mélységgel),

e) kerti építmény (hinta, csúszda, homokozó, szökőkút, pihenés és játék céljára szolgálóműtárgy, a terepszintnél l m-nél nem magasabbra emelkedő lefedés nélküli terasz),

f) kerti víz- és fürdőmedence, - napkollektor,

g) kerti épített tűzrakóhely,

h) kerti lugas, továbbá lábonálló kerti tető legfeljebb 20 m² vízszintes vetülettel,

i) háztartási célú kemence húsfüstölő, jégverem, zöldségverem,

j) állatkifutó,

k) trágyatároló, komposztáló,

l) kerti szabadlépcső (tereplépcső) és lejtő létesíthető.

4. ) Az övezet építési telkein a szükséges gépkocsi tárolókat, parkolókat az építési telken belül kell elhelyezni, oly módon, hogy a parkolásra kijelölt terület földszinti lakószoba ablakához 5,0 m-nél közelebb nem kerülhet. Zárt gépkocsitároló esetében lakószoba és gépkocsitároló között két zárható ajtó szükséges.
   
5. ) Az ún. Tölgyesi tó (Sissi lakópark) területére vonatkozó speciális szabályok:
   

1. A NATURA 2000-alá eső területek beépítésre csak a 275/2004. (X.8.) Korm. rendelet 8.§., 9.§. 10.§. szerint használhatók fel, a Rendeletben megfogalmazott célok veszélyeztetése nélkül.
   
2. A kialakítható legkisebb építési telek területének legalább 700 m²-nek kell lennie. ^[49]
3. A vonatkozó jogszabályoknak megfelelően - a beépíthetőség feltételeként a telkeket az előírásoknak megfelelő építési telekké, ill. telekké kell alakítani az érintett telekcsoport - legalább telektömbönként történő - újraosztásával. Az újraosztást követően, kialakuló közösségi területek (tó, park, védőerdő stb.) közösségi, vagy magántulajdonba kell, hogy kerüljön, közterületnek nem minősíthető. E lakópark területén kialakuló új telkek megközelítésére magánutakat kell kialakítani.
   
4. Közműpótló berendezés a szakhatósági előírások betartása mellett, a tömb egészének kiszolgálására létesíthető.

6. ) Ott ahol a meglevő, korábban zártkerti besorolású telek méretei nem érik el az új telkekre vonatkozó értékeket, az övezeti előírás minimum 80 %-ot elérő telkei beépíthetőek. Új telket csak az övezeti előírásoknak megfelelően szabad kialakítani. ^[50]
   
7. ) Ott, ahol az építési szabályzat erről külön rendelkezik csak magastetős épület építhető. Tetőgerinc magassága a megengedett építmény magassághoz képes 6,0 m-rel lehet nagyobb, kivéve félnyeregtetős oromélnél keletkező tetőgerinc esetén.^[51] Az építménymagasság számításánál a keletkezett tűzfalat is figyelembe kell venni.
   
8. ) A 8%-nál nagyobb lejtésű építési telken az övezetre előírt építménymagasság +1 méterrel növelhető. Ez a lehetőség kizárólag a tetőtér megközelítéséhez és a tetőtér megvilágításához szükséges tetőablakok, tetőtéri felépítmények létesítéséhez használható fel.^[52]
   
9. ) Lejtős terep esetén homlokzatmagasságok átlaga az egyes homlokzati felületeken 1,5 m-el térhetnek el az előírt építménymagasságtól. ^[53]
   
10. ) A kertvárosias új építésű lakóterületein a mellékrendeltetésű építményeket a főrendeltetésű épülettel egy tömegben kell elhelyezni, vagy oly módon, hogy a mellékrendeltetésű épület a szomszédjogokat ne korlátozza.
    

Lke-8 jelű kertvárosias építési övezet speciális előírásai:^[54]

13. ) Két szomszédos telekből harmadik építési ingatlan kialakítható, az építési előírások (telekterület, mélység, szélesség biztosítása) betartása mellett, a szabályozási terv szerinti közterület biztosítása után, abban az esetben, ha az eredeti telkekből visszamaradó telekrészek tulajdonosai kártalanítási követelésükről lemondva hozzájárulnak a visszamaradó telkek építési tilalommal való terheléséhez, amely tilalom a telkek összevonásakor megszűnik. Az építési hely határa a két összevont telek esetén automatikusan összevonásra kerül a szabályozási terv által meghatározott elő-, oldal- és hátsókert meghagyásával. ^[55]
    
14. ) A rendezési terv készítésekor még megfelelő méretű telek, amely a szabályozási vonal kialakítása és közterület javára átadott terület kialakítása után, kisebb méretű lesz a megengedett mértéknél, de legalább 800 m² területű, az önállóan beépíthető.
    
15. ) A beépítés módja lehetőleg az északi (vagy nyugati) telekhatárhoz illeszkedő szabályozási terv szerinti beépítés. Az övezeti előírásoknak megfelelő telekterülettel rendelkező, de nem megfelelő szélességű telken, a szabályozási terv telekalakítási javaslata alapján ikres beépítés megengedhető. ^[56]
    
16. ) A területen érvényes építési illetve fennmaradási engedéllyel rendelkező gazdasági épület átminősítése illetve tetőtér-beépítése max. 15 m² beépített területbővítéssel, a telek méretétől függetlenül, egyszeri alkalommal, a szabályozási tervnek megfelelő közterület kialakítása után, beépíthető. Bővítés esetén a HÉSZ 7.§. 6) és 7) pontja szerint előírt, tájra jellemző honos lombhullató fa ültetését a telken belül el kell végezni, a terven a helyét jelölni kell, a használatbavételi engedélyhez az ültetést el kell végezni.
    
17. ) A Berektető utca - Orgona utca- Bocskai út – Nyulas utca közötti területen, az építési telkekre lakóépület elhelyezése csak mérnökgeológiai szakvélemény alapján történhet.
    
18. ) Berektető utca belterületbe vont területeire Szabályozási terv készítése szükséges a gépkocsi- és gyalogosközlekedés és a kapcsolódó infrastruktúra optimális megoldása érdekében. A telekosztáshoz szükséges - a Pisokmáj Szabályozási Tervben meghatározott szabályozási széleséggel - a közterület javára területet átadni az út kiszabályozására.
    
19. ) A Berektető utca mentén az egy telekmélységű területeken a fenti kikötéssel és telektömbre irányuló telekosztási tervvel az építési telkek kialakítására lehetőség van.
    
20. ) A Berektető korábban erdőterületként definiált telkein a meglevő faállományt a telek utcai és hátsókerti vonalán meg kell tartani 7-7 m-es sávban. Fakivágás az előkertben csak az építési engedély megszerzése után lehetséges.
    
21. ) A Berektető utcában az előkert mélységét 7-9 m-kell meghatározni, a beépítés oldalhatáron álló.

Lke-9 övezet speciális előírásai:^[57]

22. ) Az övezet 1300 m² vagy nagyobb méretű telkeire egy lakóépület építhető, maximum két lakással.
    
23. ) A legkisebb beépíthető méretű 900 m² telekre egylakásos családi ház építhető.
    
24. ) Az övezet telkein oldalhatáron álló, vagy szabadonálló épületek építhetőek.
    
25. ) Az övezet telkein a tető hajlásszöge max. 35 fokos lehet, a tetőfedés anyaga piros, barna, antracit színű cserép, pala, bitumenes zsindely. Egyes kisméretű előtetőn, csatlakozó tetőidom esetében fémlemez és üvegfedés is megengedett. A tetőn semmiféle tetőfelületet megtörő építmény nem lehet, tetőtérbeépítés esetén a bevilágítást az oromfalakon és tetősíkú ablakon kell biztosítani. ^[58]
    
26. ) Az építési engedélyezési tervhez homlokzatszínezési változatokat is be kell benyújtani, melyből a megvalósításra javasoltat ki kell választani. A természetes hatású színek alkalmazására kell törekedni, valamint az utcakép összhangjára, színharmóniájára.
    
27. ) A Ródi dűlő és Ródi vágás találkozásánál
    

1. a kialakult állapotokat figyelembe véve 900m²-es telekterület megengedhető,
   
2. 20%-os beépítettség,
3. a 4,5 m építménymagasság és
4. 0,4 legnagyobb bruttó szintterület sűrűség figyelembevételével.

Az Lke-10 és Lke-11 jelű építési övezet speciális előírásai^[59]

28. ) Az Lke10* jelű építési övezetben építeni csak akkor lehet, ha az SZT szerinti úthálózat, továbbá legalább egy, gépjárművel korlátozás nélkül járható, a település kiépített úthálózatához csatlakozó útkapcsolat is biztosított.
    
29. ) Az építési övezet elsősorban lakás elhelyezésére szolgál. Telkenként 1 db lakás helyezhető el, 1500 m2 telekméret felett max. 2 db.
    
30. ) A lakó funkció mellett alapfokú kiskereskedelmi ellátás max. 50 m² szintterülettel megengedett.
    
31. ) Telkenként – a vonatkozó építménytávolságok betartásával - 1 fő rendeltetésű és 1 mellékrendeltetésű épület építhető, ez utóbbi legfeljebb 2 gépkocsi számára.
    
32. ) Az útszélességet csökkentő növényzet, utcabútor csak a közlekedési hatósággal egyeztetve forgalomcsillapító eszközként helyezhető el.
    
33. ) A telkeken keletkező csapadék visszatartása érdekében 25 m² vízszintes tetőfelületi vetületként (zöldtető kialakítása esetén 50 m²-enként) valamint 25 m² burkolt felületenként 1m³ esővíztároló (ciszterna) kialakítása szükséges
    

Az Lke-12 jelű építési övezet speciális előírásai^[60]

34. ) Az építési övezetben építeni csak akkor lehet, ha az SZT szerinti úthálózat, továbbá legalább egy, gépjárművel korlátozás nélkül járható, a település kiépített úthálózatához csatlakozó útkapcsolat is biztosított.
    
35. ) Az építési övezetben létesíthető funkciók: lakóépület max. 6 lakás, közösségi, kulturális, szociális, iroda, vendéglátó, szolgáltató, kereskedelmi stb. ^[61]
    

Az Lke-14 jelű kertvárosias lakó övezet speciális előírásai: ^[62]

36. ) Az övezetben telek 1200 m2 minimális telekméretettel alakítható ki.
    
37. ) A beépítés módja szabadon álló.
    
38. ) A terület feltárását 12 méter szélességű lakó utakkal kell kialakítani. Egyes telkek megközelítése a feltáró úthálózatról 100 métert meg nem haladó hosszal min. 8 méter szélességgel magánúttal is megoldható.
    
39. ) Az övezetben a maximális beépíthetőség egy épületben is kihasználható.
    
40. ) A területen a tó, tavak kialakítása során a humuszos termőréteg deponálásáról és későbbi felhasználásáról gondoskodni kell. a humuszos réteg alatti ásványi nyersanyag felhasználását a tó vízjogi tervezése és engedélyezése során meg kell határozni.
    

Az Üh-1  jelű hétvégiházas üdülő övezetek speciális előírásai: ^[63]

10/A. §^[64]

Az Lke-13  jelű építési övezet speciális előírásai

(1) Az építési övezet elsősorban lakás elhelyezésére szolgál. Telkenként 1 db lakás helyezhető el, 1200 m2 telekméret felett max. 2 db. A lakó funkció mellett alapfokú kiskereskedelmi ellátás max. 50 m² szintterülettel megengedett.

(2) Telkenként – a vonatkozó építménytávolságok betartásával - 1 főrendeltetés szerinti és 1 főrendeltetést kiszolgáló vagy kiegészítő funkciójú épület építhető, ez utóbbi garázs esetén legfeljebb 2 gépkocsi számára.

(3) Az útszélességet csökkentő növényzet, utcabútor csak a közlekedési hatósággal egyeztetve forgalomcsillapító eszközként helyezhető el.

(4) A telkeken keletkező csapadék visszatartása érdekében 25 m² vízszintes tetőfelületi vetületként (zöldtető kialakítása esetén 50 m²-enként) valamint 25 m² burkolt felületenként 1m³ esővíztároló (ciszterna) kialakítása szükséges

Az Lke-V  jelű építési övezet speciális előírásai

(5) Az övezet vízmű, hidroglóbusz elhelyezésére szolgál. A területen építmények a létesítményre vonatkozó külön jogszabály szerint helyezhetők el.

10/B. §^[65]

Az Lke-15 jelű építési övezet speciális előírásai

(1) Az építési övezet elsősorban lakás elhelyezésére szolgál. Telkenként 1 db lakás helyezhető el, 1600 m2 telekméret felett max. 2 db. A lakó funkció mellett alapfokú kiskereskedelmi ellátás max. 50 m² szintterülettel megengedett.

(2) Telkenként összesen bruttó 200 m2 alapterület építhető be.

(3) Telkenként 1 fő rendeltetés szerinti és 1 fő rendeltetést kiszolgáló vagy kiegészítő funkciójú épület építhető, ez utóbbi garázs esetén legfeljebb 2 gépkocsi számára.

(4) A telkeken keletkező csapadék visszatartása érdekében 25 m² vízszintes tetőfelületi vetületként (zöldtető kialakítása esetén 50 m²-enként) valamint 25 m² burkolt felületenként 1m³ esővíztároló (ciszterna) kialakítása szükséges.

(5) Az előkert mélysége min.7 m.

Településközpont vegyes építési övezetek

A Vt jelű településközpont vegyes építési övezetek

11. §^[66]

1. )A településközponti területek, építési övezetek elsődlegesen intézmények építésére kijelölt területek, a jelen rendelet 8.§ (2) bekezdésében szereplő funkciójú épületek és az OTÉK előírásaiban meghatározott létesítmények, építmények helyezhetők el.
   
2. )Az övezet telkein a lakófunkciójú épületek építése is megengedett, azonban a telek minden 300 m ²-re után maximum egy lakás építhető.
   
3. )Az övezeten belül elhelyezhető melléképítmények: ^[67]
   

a) közmű-becsatlakozási műtárgy,

b) közműpótló műtárgy,

c) hulladéktartály-tároló (legfeljebb 2,0 m-es belmagassággal),

d) kirakatszekrény (legfeljebb 0,4 m-es mélységgel),

e) kerti építmény (hinta, csúszda, homokozó, szökőkút, pihenés és játék céljára szolgálóműtárgy, a terepszintnél l m-nél nem magasabbra emelkedő lefedés nélküli terasz),

f) kerti víz- és fürdőmedence, - napkollektor,

g) kerti épített tűzrakóhely,

h) kerti lugas, továbbá lábonálló kerti tető legfeljebb 20m² vízszintes vetülettel,

i) kerti szabadlépcső (tereplépcső) és lejtő,

j) szabadon álló és legfeljebb 6,0 m magas szélkerék, antenna oszlop, zászlótartó oszlop.

4. ) Az övezetben nem lakóépület esetében a lapos tető, vagy enyhe hajlású magastető is megengedhető, ha az épület funkciója ezt indokolja. Lapostető és enyhe hajlású magastető esetében a zöldtető vagy fémlemezfedés kialakítása kötelező.
   
5. ) Az övezetben tervezett új épületek és meglevő épületek átalakítása esetében a települési főépítésszel történő előzetes egyeztetés kötelező.
   
6. ) Az övezet területén a lakóterületre vonatkozó környezeti normatívákat meghaladó (pl. nagy szállításigényű, zajos, bűzös vagy porszennyeződést okozó) tevékenységek nem engedélyezhetők.
   
7. ) A Vt-1 jelű övezetben, a Fóti út, a Dózsa Gy., Béke és Mérleg utca által határolt területen belüli telkeken zártsorú (hézagosan zártsorú) beépítés megengedhető. Az övezetben megengedhető az oldalhatáron álló beépítés is azzal a megkötéssel, hogy az engedélyezési tervben bizonyítani kell a zártsorúvá (hézagos zártsorúvá) való továbbfejlesztés lehetőségét is. Szabadonálló beépítés a Beépítési tanulmány alapján alapján, legalább 20,0 m telekszélesség esetén és a szomszédos telkeken kialakult beépítésre tekintettel alakítható ki, amennyiben a tervezett funkció igényli. ^[68]
   
8. ) A Vt-2 jelű építési övezetben, a Mogyoród-patak melletti területen^[69]
   

1.  elhelyezhető
   

1. kereskedelmi,
   
2. szolgáltató,
   
3. vendéglátó,
4. szálláshely
5. szolgáltató épület,
6. egyéb közösségi szórakoztató épület, a terület azon részén, amelyben a gazdasági célú használat az elsődleges,
7. sportépítmény,
   
8. nem zavaró hatású egyéb gazdasági tevékenység céljára szolgáló épület,
9. termelő kertészeti építmény.

9. ) A Vt-3 jelű építési övezetben csak magastetős épület építhető, az épületek völgy és hegy felőli átlagos homlokzat magasságának értéke legfeljebb 1 m-rel térhet el. ^[70]
   
10. ) Településközponti vegyes övezetben az építési engedélyhez kertészeti/kertépítési és telken belüli forgalmi tervet is be kell nyújtani.
    

(11) A Vt-7 jelű építési övezet egyedi előírásai:

• Az építési övezetben orvosi rendelő, gyógyszertár, bölcsőde, óvoda, általános iskola, ifjúsági központ, öregek napközi otthona, szociális otthon létesíthető, valamint egy darab, az intézmény karbantartásának, illetve őrzésének biztosítására szolgáló gondnoki lakás.
  

Gazdasági építési övezetek

Gazdasági területek építési övezeteinek általános előírásai

12. . §

1. ) Telekalakítás csak külön szabályozási terv készítése esetén, annak alapján engedélyezhető, kivéve ha az építési telek minimum 12 m szélességű, vagy külön a területre készült szabályozási tervben meghatározott minimális szabályozási szélességű köz, vagy közforgalomnak átadott magánútról közvetlenül megközelíthető.
   
2. ) A gazdasági területek lehatárolását a szabályozási tervlap tartalmazza, részletes előírásokkal rendelkezik. A beépítés feltétele, hogy a terület részletes előírásokkal rendelkezzen és az építési telek minimum 12 m, vagy külön a területre készült szabályozási tervben meghatásozott minimális szabályozási szélességű köz, vagy közforgalomnak átadott magánútról közvetlenül megközelíthető legyen.
   
3. ) A gazdasági területeken a jelen rendelet mellékletét képező szabályozási terven jelölt új közterület szabályozás miatt szükségessé váló telekalakítás érdekében nem kell szabályozás tervet készíteni.
   
4. ) A gazdasági építési övezetekben létesített gazdasági épületek fém homlokzati burkolattal is létesíthetők, amennyiben a homlokzat előtt 3 szintű (fű, cserje, lombos vagy örökzöld fa) zöldfelületet alakítanak ki. Egyéb homlokzati kialakítás esetén a homlokzat előtti növénnyel való telepítés nem előírás.
   
5. ) Az övezeten belül elhelyezhető melléképítmények:^[71]
   

a) közmű-becsatlakozási műtárgy,

b) közműpótló műtárgy,

c) hulladéktartály-tároló (legfeljebb 2,0 m-es belmagassággal),

d) kirakatszekrény (legfeljebb 0,4 m-es mélységgel),

e) kerti építmény (hinta, csúszda, homokozó, szökőkút, pihenés és játék céljára szolgálóműtárgy, a terepszintnél l m-nél nem magasabbra emelkedő lefedés nélküli terasz),

f) kerti víz- és fürdőmedence, - napkollektor,

g) kerti épített tűzrakóhely,

h) kerti lugas, továbbá lábonálló kerti tető legfeljebb 20m² vízszintes vetülettel,

i) siló, ömlesztett anyag-, folyadék- és gáztároló,

j) kerti szabadlépcső (tereplépcső) és lejtő,

k) szabadon álló és legfeljebb 6,0 m magas szélkerék, antenna oszlop, zászlótartó oszlop

helyezhetők el.

6. ) Amennyiben az állattartásról szóló a helyi állattartási rendelet szerinti haszonállatok tartása megengedhető, úgy maximálisan a helyi rendeletben szabályozott számú állat befogadására alkalmas épület illetve építmény helyezhető el.
   
7. ) Az övezet építési telkei új főépület használatbavételének feltétele:
   

• szükséges, fásított közúti kapcsolat, belső úthálózat, fásított parkoló kiépítése;
  
• teljes közmű ellátás kiépítése (vízellátás, szennyvízelvezetés (szükség esetén előtisztítás), elektromos földkábel, felszíni vízelvezetés);
• előírt fásítás megléte;
• felszíni vízrendezés kiépítése. ^[72]

A Gksz jelű kereskedelmi-szolgáltató gazdasági építési övezetek

13. . §

1. ) A Gksz jelű építési övezetekben, ha az egyes építési övezetek előírásai nem szabályozzák egyedileg, akkor a kereskedelmi, szolgáltató területen ^[73]
   1. ) elhelyezhető:
      

1. mindenfajta, nem jelentős zavaró hatású gazdasági tevékenységi célú épület,

2. a gazdasági tevékenységi célú épületen belül a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakások,

3. igazgatási, egyéb irodaépület,

4. parkolóház, üzemanyagtöltő,

5. sportépítmény.

2. ) kivételesen elhelyezhető:
   

1. egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület,

2. egyéb közösségi szórakoztató épület.

3. ) A kereskedelmi, szolgáltató területen kivételesen elhelyezhető építmények akkor helyezhetők el, ha az építmény az adott területre vonatkozó övezeti előírásoknak, továbbá a rendeltetése szerinti külön hatósági előírásoknak megfelel, valamint a más rendeltetési használatból eredő sajátos hatások nem korlátozzák a szomszédos telkeknek az övezeti előírásoknak megfelelő beépítését, használatát. E bekezdés rendelkezéseit kell alkalmazni a már meglévő építmény, építményrész, átalakítása, bővítése, korszerűsítése vagy használatának megváltoztatása esetén is.
   
4. ) Az övezeteken belül parkoló, vagy parkolóház, csak az OTÉK „Járművek elhelyezéséről” szóló paragrafusa(i) által előírt mértékben alakítható ki.
   

2. ) A Gksz építési övezetben elhelyezhető melléképítmények: ^[74]
   

a) közmű-becsatlakozási műtárgy,

b) közműpótló műtárgy,

c) hulladéktartály-tároló (legfeljebb 2,0 m-es belmagassággal),

d) kirakatszekrény (legfeljebb 0,4 m-es mélységgel),

e) kerti építmény (hinta, csúszda, homokozó, szökőkút, pihenés és játék céljára szolgálóműtárgy, a terepszintnél l m-nél nem magasabbra emelkedő lefedés nélküli terasz),

i) siló, ömlesztett anyag-, folyadék- és gáztároló,

j) kerti szabadlépcső (tereplépcső) és lejtő,

3) Gksz-3 jelű övezet speciális előírásai: ^[75]

1. ) A területen építési engedély csak a talajvíz szennyezettség megszüntetésére irányuló kármentesítés műszaki beavatkozási tervének hatósági elfogadása után, a műszaki beavatkozási tervvel összhangban, illetve a Környezetvédelmi Felügyelőség véleményezésével adható.
   
2. ) A terület délnyugati oldalával határos földút melletti telkeken, az úttal párhuzamosan egy 10m széles sávban takaró, védő fásítást kell kialakítani. Ebben a sávban kizárólag őshonos, termőhelyi és táji adottságoknak megfelelő növényfajok telepíthetők.
   

4) Gksz-2-3 építési övezet telkein nem helyezhető el nagykereskedelmi üzlet, raktárbázis. ^[76]

5) Gksz-4-(M) építési övezetben speciális előírásai: ^[77]  a telkeken az építmény elhelyezésének feltétele :

1. ) teljes tömbre készített telekalakítási terv alapján rendezett telekviszonyok
   
2. ) belterületbe vonás nem feltétele a legális építési tevékenységnek.
   
3. ) a teljes közműellátást kiépítése (vízellátás, elektromos földkábel, energiaellátás, szennyvíz-elvezetés, felszíni vízrendezési terv)
   
4. ) telek megközelítését biztosító közúti csomópont, közút kiépítése (szilárd burkolat, földkábel, közvilágítás, kétoldali fasor)
   
5. ) az építési engedély mellékleteként csatolni kell:
   • kertészeti terv
     
   • a telek teljes beépítését bemutató az autópálya felöl készített látványtervet

6) Gksz-5 építési övezet speciális előírásai^[78]

1. ) Az övezetben csak a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakások, valamint sportépítmény helyezhető el.
   
2. ) Az építési övezetben a telek közterület felöli oldalán csak lakófunkciójú épület építhető, melynek építménymagassága nem haladhatja meg a 6,0 métert.
   
3. ) Az építési övezet telkein az építmény elhelyezésének feltétele
   • a teljes közműellátás kiépítése (vízellátás, elektromos földkábel, energiaellátás, szennyvíz-elvezetés)
     
   • a csapadékvíz-elvezetésének műszaki megoldásának bemutatása,
     
   • kertépítészeti terv

7) Gksz-6 építési övezet speciális előírásai ^[79]

1. Az övezetben csak egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület helyezhető el.
   
2. Az övezet telkein az építmény elhelyezésének feltétele:
   • teljes közműellátást kiépítése (vízellátás, elektromos földkábel, energiaellátás, szennyvíz-elvezetés)
     
   • a csapadékvíz-elvezetésének műszaki megoldásának bemutatása,
   • kertépítészeti terv

8) A gksz-7 jelű építési övezetben csak kereskedelmi, szolgáltató, igazgatási, irodaépület,  raktárépület helyezhető el. A gazdasági tevékenységi célú épületen belül a tulajdonos, használó és a személyzet számára szolgáló lakás elhelyezése megengedett. ^[80]

9) A Gksz-8 jelű építési övezetben környezetet zavaró mértékben nem terhelő gazdasági funkciót befogadó, kereskedelmi, szolgáltató, igazgatási funkciót befogadó épület, irodaépület, raktárépület helyezhető el. A gazdasági tevékenységi célú épületen belül a tulajdonos, használó és a személyzet számára szolgáló 1db lakás létesítése engedett meg. ^[81]

a) A Kótyisi út szélesítése érdekében, az út mentén kialakítható legkisebb telek területe 10%-al csökkenhet.

b) Az építési övezetben, Kótyisi út mentén a 220Kv-os légvezeték sodronya alatt az épület legmagasabb pontja legfeljebb 6,3m lehet.

c) A Kótyisi út menti Gksz-8 jelű építési övezetben a 2.c.12. jelű terven jelölt telken belüli kötelezően kialakítandó többszintes zöldsáv felületén kis lombkoronájú, legfeljebb 6 méter magas lombhullató fák és cserjék telepítendők.

d) Teljes közműellátást kell biztosítani. Az építési övezetben térszín alatti beépítési mérték legfeljebb a térszín feletti beépítési mértékkel lehet megegyező.

A Gip jelű ipari gazdasági építési övezet

14. . §

1. ) Az övezeten belül: ^[82]
   1. elsősorban az ipari, az energiaszolgáltatási és a településgazdálkodás építményei helyezhetőek el.
      
   2. Az ipari gazdasági területen - a jelentős mértékű zavaró hatású ipari terület kivételével kivételesen elhelyezhetőek:

1. a gazdasági tevékenységi célú épületen belül a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakások,

2. egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épületek.

3. amennyiben az építmény az adott területre vonatkozó övezeti előírásoknak, továbbá a rendeltetése szerinti külön hatósági előírásoknak megfelel, valamint a más rendeltetési használatból eredő sajátos hatások nem korlátozzák a szomszédos telkeknek az övezeti előírásoknak megfelelő beépítését, használatát.
   
4. E bekezdés rendelkezéseit kell alkalmazni a már meglévő építmény, építményrész, átalakítása, bővítése, korszerűsítése vagy használatának megváltoztatása esetén is.
   

2. ) Az övezeten belül elhelyezhető melléképítmények^[83]
   

a) közmű-becsatlakozási műtárgy,

b) közműpótló műtárgy,

c) hulladéktartály-tároló (legfeljebb 2,0 m-es belmagassággal),

d) kirakatszekrény (legfeljebb 0,4 m-es mélységgel),

e) kerti építmény (hinta, csúszda, homokozó, szökőkút, pihenés és játék céljára szolgálóműtárgy, a terepszintnél l m-nél nem magasabbra emelkedő lefedés nélküli terasz),

f) kerti víz- és fürdőmedence, - napkollektor,

g) kerti épített tűzrakóhely,

h) kerti lugas, továbbá lábonálló kerti tető legfeljebb 20m² vízszintes vetülettel,

i) siló, ömlesztett anyag-, folyadék- és gáztároló,

j) kerti szabadlépcső (tereplépcső) és lejtő,

k) szabadon álló és legfeljebb 6,0 m magas szélkerék, antenna oszlop, zászlótartó oszlop helyezhetők el

3. ) A beépítés feltétele, hogy az építési telek minimum 12 m, vagy külön a területre készült szabályozási tervben meghatásozott minimális szabályozási szélességű köz, vagy közforgalomnak átadott magánútról közvetlenül megközelíthető legyen.
   
4. ) Telekalakítás csak külön szabályozási terv készítése esetén, annak alapján engedélyezhető, kivéve ha az építési telek minimum 12 m, vagy külön a területre készült szabályozási tervben meghatásozott minimális szabályozási szélességű köz, vagy közforgalomnak átadott magánútról közvetlenül megközelíthető.
   
5. ) A jelen rendelet mellékletét képező szabályozási terven jelölt új közterület szabályozás miatt szükségessé váló telekalakítás érdekében nem kell szabályozási tervet készíteni.
   
6. ) A kialakítható épületek legnagyobb tetőgerinc magassága 15 m, magastető alkalmazása esetén pedig a tetőhajlásszög legnagyobb értéke 40 fok lehet.
   
7. ) A Gip-2 jelű építési övezeten belül az ipari, az energiaszolgáltatási és a településgazdálkodás építményei közül kizárólag a jelentős területigénnyel bíró közműtelephelyek (olajátemelő, vízmű) és a hírközlés létesítményei és berendezései helyezhetők el. ^[84]
   
8. ) A Gip-1 építési övezetben az egyes telkeket érintő közterületi szabályozás végrehajtása érdekében a telekalakítás akkor is megengedett, ha a telek területe a közterületi szabályozás miatt az építési övezetben meghatározott legkisebb telekterület alá csökken. Abban az esetben, ha fenti telekalakítással egyidejűleg az adott ingatlant egyéb telekalakítás is érinti az így kialakuló telek, illetve telkek területe meg kell feleljen az építési övezeti előírásoknak. ^[85]
   

Különleges területek építési övezeteinek általános előírásai

15.  §^[86]
    

1. ) A különleges területek építési övezeteibe a község területén a sportpálya, a HUNGARORING, az AQUA-PARK, a temetők, a honvédelmi bázis, a meglévő és felhagyott hulladéklerakók valamint a bányák, a tervezett Mogyoród-Gödöllői Állat- és Ökopark területei, a különleges közlekedési terület, továbbá a BORSÓFÖLD tartoznak. ^[87]
   
2. ) Az övezet területi lehatárolását a szabályozási tervlap tartalmazza. A beépítés feltétele, hogy az építési telek minimum 12 m, vagy külön a területre készült szabályozási tervben meghatásozott minimális szabályozási szélességű köz, vagy közforgalomnak átadott magánútról közvetlenül megközelíthető legyen.
   
3. ) Telekalakítás csak külön szabályozási terv készítése esetén, annak alapján engedélyezhető, kivéve ha az építési telek minimum 12 m, vagy külön a területre készült szabályozási tervben meghatásozott minimális szabályozási szélességű köz, vagy közforgalomnak átadott magánútról közvetlenül megközelíthető.
   
4. ) Jelen rendelet mellékletét képező szabályozási terven jelölt új közterület szabályozás miatt szükségessé váló telekalakítás érdekében nem kell szabályozás tervet-t készíteni.
   
5. ) A különleges területek övezeteinek telkein a haszonállattartás minden fajtája tilos.
   
6. ) A Különleges területek beépítésre szánt övezetei az alábbiak: ^[88]
   

• Kst-1 sportpálya területe
  
• Kst-2, a HUNGARORING területe
• Kst-3, AQUA-PARK területe
• Káp, Állat- és Ökopark területe
• Kt, a temetők területe
• Khgy, a korábbi gyógyszergyári hulladéklerakók területe
• Kh, a felszámolás alatt álló, rekultiválandó hulladéklerakók területei
• Kb, a bányák területe,
• Kb-H, a bányák speciális területe
• K-Kö, különleges közlekedési terület, autós pihenő, panzió, szálló
• Kbsr, beépítésre nem szánt különleges sport rekreációs területre
• Ksr-1, sport és rekreáció területe
  

(7) A Kst jelű különleges építési övezetekben nagykiterjedésű, sportolási célú területek funkciójának megfelelő épület, építmény helyezhető el. A különleges sportterületen belül az alapfunkcióhoz kapcsolódó igazgatási, kereskedelmi, szállás jellegű és szolgáltató létesítmény az alapfunkció mellett építhető. ^[89]

(8) A Kst-1 és Kst-2, Kt, Khgy jelű különleges építési övezeteken belül a telkeken elhelyezhető melléképítmények: ^[90]

a) közmű-becsatlakozási műtárgy,

b) közműpótló műtárgy,

c) hulladéktartály-tároló (legfeljebb 2,0 m-es belmagassággal),

d) kirakatszekrény (legfeljebb 0,4 m-es mélységgel),

e) kerti építmény (hinta, csúszda, homokozó, szökőkút, pihenés és játék céljára szolgálóműtárgy, a terepszintnél l m-nél nem magasabbra emelkedő lefedés nélküli terasz),

f) kerti víz- és fürdőmedence, - napkollektor,

g) kerti lugas, továbbá lábonálló kerti tető legfeljebb 20m2 vízszintes vetülettel,

h) siló, ömlesztett anyag-, folyadék- és gáztároló,

i) kerti szabadlépcső (tereplépcső) és lejtő,

j) szabadon álló és legfeljebb 6,0 m magas szélkerék, antenna oszlop, zászlótartó oszlop.

(9) A Kst-2 jelű különleges építési övezet (a HUNGARORING területe) a szabályozási terven jelölt építési telek nem osztható meg. Az építési telek legkisebb területeként meghatározott kialakult (K) megjelölés azt jelenti, hogy az építési övezetbe tartozó építési telek nem osztható meg, de azonos építési övezetbe tartozó építési telekkel egyesíthető.

(10) A Kst-3 jelű övezeten belül nagykiterjedésű sportolási célú területként csak az AQUA PARK (vízi vidámpark, uszoda, kemping és egyéb sportpálya) alakítható ki - kivéve a technikai sportokat-, illetve az ehhez az elsődleges funkcióhoz kapcsolódó egyéb kiegészítő, kiszolgáló épületek, építmények engedélyezhetők. ^[91]

(11) A Káp jelű különleges építési övezet (a tervezett Állat- és Ökopark területe). Az övezeten belül „a vásárok, kiállítások és kongresszusok területei; oktatási központok területei; a kutatás-fejlesztés, a megújítható energiaforrások építményeinek területei (pl. szél- és napenergia); állat- és növénykertek, valamint a temetők területei”-vel összhangban lévő építmények, valamint az ezekhez az elsődleges funkciókhoz kapcsolódó egyéb kiegészítő, kiszolgáló építmények engedélyezhetők. ^[92]

(12) A Káp jelű övezeten belül elhelyezethető melléképítmények: ^[93]

a) közmű-becsatlakozási műtárgy,

b) közműpótló műtárgy,

c) hulladéktartály-tároló (legfeljebb 2,0 m-es belmagassággal),

d) kirakatszekrény (legfeljebb 0,4 m-es mélységgel),

e) kerti építmény (hinta, csúszda, homokozó, szökőkút, pihenés és játék céljára szolgálóműtárgy, a terepszintnél l m-nél nem magasabbra emelkedő lefedés nélküli terasz),

f) kerti víz- és fürdőmedence, - napkollektor,

g) kerti épített tűzrakóhely,

h) kerti lugas, továbbá lábonálló kerti tető legfeljebb 20m2 vízszintes vetülettel,

i) háztartási célú kemence húsfüstölő, jégverem, zöldségverem,

j) állatkifutó,

k) trágyatároló, komposztáló,

l) siló, ömlesztett anyag-, folyadék- és gáztároló,

m) kerti szabadlépcső (tereplépcső) és lejtő,

n) szabadon álló és legfeljebb 6,0 m magas szélkerék, antenna oszlop, zászlótartó oszlop.”

(13) A Kt jelű különleges építési övezet (a temetők területe) ahol az övezeten belül, temető és az ezzel a funkcióval összhangban lévő épület, építmény helyezhető el. A legnagyobb építménymagasság értéke temetőkápolna esetén 10 m. ^[94]

(14) A Khgy, Kh jelű különleges építési övezetekben a hulladékkezelők, -lerakók területei (települési szilárd és folyékony, egyéb veszélyes, radioaktív stb.) funkciójához igazodó épület, építmény helyezhető el. ^[95]

A Khgy, Kh és a Kb jelű övezeteken belül a melléképítmények közül ^[96]

a) közmű-becsatlakozási műtárgy,

b) közműpótló műtárgy,

c) hulladéktartály-tároló (legfeljebb 2,0 m-es belmagassággal),

d) siló, ömlesztett anyag-, folyadék- és gáztároló,

e) kerti szabadlépcső (tereplépcső) és lejtő,

f) szabadon álló és legfeljebb 6,0 m magas szélkerék, antenna oszlop, zászlótartó oszlop

helyezhetők el. A övezetek területére rekultivációs tervet kell készíteni, majd e terv alapján kell az érintett területet rekultiválni.”

(15) A Khgy és a Kh jelű  övezetben a rekultiváció során meg kell határozni a távlati terület-felhasználási célt és ennek megfelelő szabályozási terv készítendő.

(16) A Kb jelű övezeten belül, építési telkenként kizárólag a helyi nyersanyag kitermelése (bányászat), és annak előfeldolgozása céljára szolgáló épület, építmény helyezhető el. A szálló por elleni védelem céljából az övezet határán legalább 20 m széles háromszintes növényállomány telepítendő. Eltérő övezeti előírások hiányában a Kb jelű övezetben a helyi nyersanyag kitermelésén és előfeldolgozásán kívül egyéb tevékenység ideiglenesen sem végezhető^[97]

(17) A K-Kö építési övezetben ^[98], ^[99]

a) a gyorsforgalmi úthoz kapcsolódó kamion és személygépkocsi parkoló, benzinkút, szerviz, kereskedelmi szálláshely és vendéglátóhely létesíthető,

b) az egyes telkeket érintő közterületi szabályozás végrehajtása érdekében a telekalakítás akkor is megengedett, ha a telek területe a közterületi szabályozás miatt az építési övezetben meghatározott legkisebb telekterület alá csökken. Abban az esetben, ha fenti telekalakítással egyidejűleg az adott ingatlant egyéb telekalakítás is érinti, az így kialakuló telek, illetve telkek területe meg kell feleljen az építési övezeti előírásoknak.

(19) A K-Kö jelű övezet beépítésének feltétele a teljes közmű ellátás kiépítése, a terület és a gyorsforgalmi út csomópontjának kiépítése. ^[100]

(20) E § alkalmazásában háromszintes növényállomány a gyepszintű, cserjeszintű és fás növényzet együttes alkalmazásával területlehatárolás céljára, vagy környezetvédelmi céllal kialakított zöldterület. ^[101]    

         A Ksr-1 jelű övezeten belül a sporthoz és rekreációhoz kapcsolódó szálláshely-szolgáltatás, turizmus és idegenforgalom, szabadidős tevékenységek, továbbképzés, kutatás-fejlesztés és egyéb vállalkozások épületei, létesítményei és az azokat kiszolgáló rendeltetési egységek helyezhetők el. A fő rendeltetéshez kapcsolódó kiszolgáló funkciók önálló terepszint feletti építményben nem helyezhetők el.

(21)   A Ksr-1 jelű övezeten belül a Szabályozási terven jelölt gyalogos átjárhatóságot - megállapodás alapján - legalább 12 m szélességben közhasználatra átadott területként kell biztosítani, amelyről a telkek gépjárművel történő megközelítése nem biztosítható.

(22)  A Ksr-1 jelű övezeten belül a HUNGARORING sport eseményeihez kapcsolódó kereskedelmi, vendéglátási, szolgáltató, kulturális, gasztronómiai, szórakoztató és egyéb rendezvények, továbbá parkolók és kempingek a sportesemények alatti időszakban elhelyezhetők a ^[102]külön önkormányzati rendeletben meghatározottak szerint a Szabályozási terven ábrázolt gyalogos átjárhatóság biztosítása mellett.

(23)   A Kb-H jelű övezetben a HUNGARORING sportrendezvényeit kiszolgáló parkolók és kempingek a rendezvények alatti időszakban elhelyezhetők a ^[103]külön önkormányzati rendeletben meghatározottak szerint.

V. FEJEZET: BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLETEK

A KÖZLEKEDÉSI ÖVEZETEKRE ÉS A KÖZMŰVEKRE VONATKOZÓ ELŐÍRÁSOK

A KÖ jelű közlekedési övezet (közlekedés területek)

16. §
    

1. ) A közlekedési övezetbe tartoznak a meglévő és tervezett közutak, a vasúti (BKV HÉV) területek a hozzájuk csatlakozó közlekedésüzemi létesítmények területével és tartozékaival együtt.
   
2. ) A község területén a közlekedési létesítmények szabályozási szélességét szabályozási terv szerint kell kialakítani, szabályozás terv hiányában az OTÉK előírásait kell betartani.
   
3. ) A közutak és vasutak építési (szabályozási) szélességén belül a közlekedési létesítmények, a közművek létesítményei és berendezései, környezetvédelmi létesítmények, utcabútorok helyezhetők el, illetve utcafásítás (növényzet) telepíthető. ^[104]Lakóterületen a 12,0 m-nél kisebb szabályozási szélességű közterületek útkereszteződéseinél a telek sarokpontjától számított 4,0-4,0 méteren belül tömör kerítés nem építhető, a kilátás biztosítása érdekében sűrű növényzet nem telepíthető. A 8,0 m ill. az annál keskenyebb utcákon a bejárati kapuk hátrahúzása szükséges.^[105]
   

(4) A település közútjainak tervezési osztályba sorolása:^[106]

- Az M3 autópálya: K.I.

- 310. sz. másodrendű főút: K.IV.B

- 21102 j. út: K.V.C

- 2101 j. összekötő út: külterületen K.V., belterületen B.IV.b.

- 21.109 j. bekötőút: külterületen K.VI., belterületen B.IV.b.

- Gyűjtő utak: B.V.c.

- Kiszolgáló (lakó) utcák: B.VI.d.

- Új, települést elkerülő utak: K.V.

- A Tölgyes terület úthálózatának tervezési kategóriák szerinti besorolása:

• Gyűjtőút: B.V. d-B
  
• Lakóutcák: B.VI. d-D
  
• Önálló gyalogutak: B.X.

- A Berektető lakó terület úthálózatának tervezési kategóriák szerinti besorolása:

• Kiszolgáló út B.VI.d-B
  

5. ) A Khgy, Kh jelű különleges építési övezetekben a hulladékkezelők, -lerakók területei (települési szilárd és folyékony, egyéb veszélyes, radioaktív stb.) funkciójához igazodó épület, építmény helyezhető el.^[107]
   
6. ) Külterületi mező- és erdőgazdasági üzemi utak, dűlőutak esetén az út tengelyétől mért 15-15 m-en belül épület, építmény nem helyezhető el. A külterületi közutak szabályozási szélessége min. 12 m. A jelenlegi közterületek szélességi méretei mindaddig fenntarthatók, amíg a területhasználat vagy építési igény az előbbi szélesség kialakítását nem igényli. Amennyiben az érintett területre szabályozási terv nem készül, az új szabályozási szélességet a jelenlegi közterület tengelyétől szimmetrikusan kell biztosítani. ^[108]A Településszerkezeti terven jelölt - Tölgyes területet is érintő - helyi gyűjtő út (0150, 0152 hrsz) szabályozási szélessége a Településszerkezeti terven jelölt út kategóriának megfelelő. ^[109]Tölgyes területén egyirányúsítást tartalmazó forgalomtechnikai rendszer bevezetése szükséges.
   
7. ) Az igazgatási területen az építmények (épületek) normatívák szerinti parkoló igényét telken belül vagy 500 méteren belül saját vagy legalább 10 évig tartó bérlettel lekötött telken kell biztosítani.
   
8. ) A már működő közintézmények parkolása csak abban az esetben oldható meg közterületi parkolóval, ha már jelenleg is így van megoldva a parkolása.
   
9. ) A lakóterületen működő vállalkozások, valamint a településközpont vegyes területek esetében is teljes körűen ki kell elégíteni a parkolási normákat, elsősorban a telken belül. Amennyiben ez nem lehetséges, az alábbi megoldást kell alkalmazni: az önkormányzati parkolási rendelete hiányában az igények legalább 50 %-át a tulajdonos saját telkén köteles elhelyezni, a többit az Önkormányzat által kijelölt erre alkalmas közterületen vagy egyéb telken. Ezt is a vállalkozónak kell megépíteni vagy az építés ráeső költségét megfizetnie.
   
10. ) A közterületi parkolókat fásítva kell kialakítani, 4 gépkocsinként egy lombhullató fa ültetésével.
    
11. ) Az új vállalkozási területekre települő, jelentősebb forgalomkeltő létesítmények elhelyezését alátámasztó forgalmi méretezés elkészítéséhez lehet kötni.
    
12. ) A közlekedési övezet telkein csak szabadon álló beépítéssel és legfeljebb 5%-os beépítettséggel létesíthető épület, építmény.
    
13. ) A különleges közlekedési terület az autópálya mellett kialakított építési övezet, melyben a gyorsforgalmi úthoz kapcsolódó beruházások helyezhetők el:^[110]
    

• kamion és személygépkocsi parkoló terület,
  
• benzinkút, szerviz,
• kereskedelmi szálláshely, vendéglátóhely

14. ) A különleges közlekedési terület beépítésének feltétele az építési telkek rendezése, a teljes közműellátottság kiépítése, a gyorsforgalmi út és terület csatlakozását biztosító közúti csomópont kiépítése.^[111]
    
15. ) A közlekedési övezet telkein a szabályozási terven jelölt TELEPÍTÉSI HELY IDEIGLENES PAVILONOK SZÁMÁRA jelű területeken a HUNGARORING sporteseményeihez kapcsolódó kereskedelmi és vendéglátási létesítmények a sportesemények alatti időszakban 2014. január 01-től a vonatkozó előírásokban foglaltaknak megfelelő közterület-alakítási terv alapján elhelyezhetők.^[112]
    

Közművekre vonatkozó előírások

17. §

1. ) A közműlétesítmények ágazati előírások szerinti védőtávolságain belül mindennemű építési tevékenység csak az illetékes üzemeltető hozzájárulása esetén engedélyezhető.
   
2. ) Épületek elhelyezése csak az adott övezetre vonatkozó előírásoknak megfelelő közművesítés biztosítása esetén történhet.
   
3. ) Mindenféle házi-kút létesítése engedélyköteles. (Amennyiben a tervezett kút házi vízszükséglet kielégítése céljából készül és a tervezett vízhasználat nem haladja meg az 500 m³/év mennyiséget, valamint a talajvíz réteget csapolja meg, akkor az Önkormányzat jegyzője engedélyezi a tevékenységet. Minden egyéb esetben a KDV VIZIG az engedélyező hatóság.)
   
4. ) Beépítésre szánt, csatornázatlan területeken is ki kell építeni a hiányzó hálózatot és kötelező a közcsatornára való rákötés. Ha a közcsatorna hálózat 300 m-t meghaladó távolságban van, és a keletkező szennyvíz mennyisége eléri vagy a meghaladja a 2 m3/nap /ingatlan értéket, engedélyezhető a szakhatóságok által is engedélyezett, korszerű és szakszerű, ellenőrzötten kivitelezett és üzemeltetett közműpótló berendezés is. Ha a területet a közcsatorna hálózat kiépítése 100 m-en belüli távolságig megközelíti, és a keletkező szennyvíz mennyisége eléri vagy meghaladja, a 2 m3/ nap/ingatlan értéket, akkor kötelezni kell a kibocsátót a közcsatornára való rákötésre. Kivétel ez alól a Kst-3 övezeti jelű terület, ahol az uszodatechnológiai és az ún. szürke szennyvizek tisztítására szolgáló önálló víztisztító-telepet kell létesíteni, amelynek a tisztított szennyvizeit a községi szennyvízcsatorna hálózatba nem kell bevezetni.
   
5. ) A zárt szennyvíztározó medencéből az összegyűjtött szennyvizeket rendszeres és ellenőrizhető módon a kijelölt szennyvízleürítő helyre kell szállíttatni.
   
6. ) A szennyvízcsatorna megépítése után legkésőbb egy éven belül az érintett fogyasztókat és azokat, akiket a csatornahálózat 100 m-en belül megközelít, kötelezni kell a csatornára való rákötésre. Ezután közműpótló létesítése és használata sem engedélyezhető.
   
7. ) A településen a szennyvíz szikkasztása ideiglenes jelleggel sem engedélyezhető.
   
8. ) vízjogi engedéllyel rendelkező szennyvíztisztító kisberendezés alkalmazása engedélyezhető, amennyiben a tisztított szennyvíz megfelelő minőségű a szikkasztáshoz vagy egy közeli befogadóba vezetéshez.^[113]
   
9. ) Az előírttól eltérő szennyezettségű szennyvizeket telken belül kell előtisztítani (ipari szennyezettség, olaj-, zsír-, hordalékfogó, stb.) és csak ezután szabad bevezetni a közcsatornába vagy a közműpótlóba. Az előtisztítást a hatóságok által előirt mértékig kell elvégezni. A szennyvíz előtisztításból származó veszélyes hulladékot elszállításig úgy kell tárolni, hogy az környezeti szennyezést ne okozzon.
   
10. ) A vízfolyások, vízfelületek partéleitől a karbantartás számára szabadon kell hagyni az alábbi szélességű sávokat:
    

• patakoknál és vízfolyásoknál 6-6 m-t,
  
• árkoknál 3-3 m-t,

11. ) 20 gépkocsinál több gépkocsi számára parkolót létesíteni csak kiemelt szegéllyel és vízzáró burkolattal szabad, a felületéről összegyűlő csapadékvizet hordalékfogó műtárgyon keresztül szabad csak a közcsatorna hálózatba, vagy élőfolyásba vezetni. Szénhidrogén szennyezettségnek kitett út, illetve parkoló felületről összegyűlő csapadékvizeket benzin és olajfogó műtárgyon is keresztülvezetve szabad közcsatornába, vagy élőfolyásba vezetni. Kivételt képeznek a Forma1 rendezvények idején évente legfeljebb 8 napon át üzemeltetett ideiglenes parkolók.
    
12. ) A beépítésre szánt területeken a földfelszín felett vezetett vezetékhálózatok (villamosenergia, táv- és hírközlés) átépítése, rekonstrukciója vagy új hálózat építése csak földfelszín alatti kialakítással engedélyezhető Középnyomású földgázzal ellátott területeken telkenként egyedi nyomásszabályozókat kell elhelyezni. A tervezett gáz nyomásszabályozók az épületek utcai homlokzatára nem helyezhetők el. A berendezés takartan is csak az előkertbe, az udvarra vagy földalatti aknába helyezhető.
    
13. ) A mikrohullámú összeköttetés biztosítása érdekében elrendelt magassági korlátozásokat be kell tartani. Ettől eltérni csak az Antenna Hungária Rt.-vel történő egyeztetés alapján lehet.
    
14. ^[114]
    

ZÖLDTERÜLETI ÖVEZETEK

A Z jelű zöldterületi övezet (a közparkok területei)

18. §
    

1) Az övezet telkein: ^[115]

a) a pihenést és a testedzést szolgáló építmény (sétaút, pihenőhely, tornapálya, gyermekjátszótér stb.),

b) a terület fenntartásához szükséges épület.

c) szobor, emlékmű helyezhetők el.

2) Az övezetben létesíthető épületeken kizárólag magastető alkalmazása lehetséges. A tető hajlásszöge 35-45 fok között választható meg.

3) Az övezet telkeit legalább 50%-os növényzeti fedettséggel kell kialakítani.

4) Az övezet telkein, különösen a gyermek játszószerek esetén a használók testi épségét nem veszélyeztető létesítmények helyezhetők el. A park fenntartásáról és a park berendezési tárgyainak karbantartásáról folyamatosan gondoskodni kell.

ERDŐ ÖVEZETEK

Az erdő övezetek előírásai

19. §
    

1. ) Az erdőövezetek telkei elsősorban a rendeltetésüknek megfelelő erdőgazdálkodási tevékenységek céljára szolgáló területek.
   
2. ) Az erdőövezetekbe sorolt, de kivett művelési ágú földútként és egyúttal közterületként nyilvántartott területekre a HÉSZ KÖ jelű közlekedési övezetekre vonatkozó (16. §) előírásai vonatkoznak.
   

Az Ee jelű erdő övezet (az egészségügyi, turisztikai erdőterületek)

20. §
    

1. ) Az övezethez tartozó egészségügyi, turisztikai erdők területét min. 70 %-ban faállománnyal kell betelepíteni, fennmaradó részük gyepes és cserjés felületként alakítható ki.
   
2. ) A területen parkerdő jelleggel fából készült szabadtéri sportszerek és bútorok helyezhetők el. Továbbá a 100.000 m²–t meghaladó területnagyságú telken 5% beépítettséggel, de maximum 500 m² alapterületű, legfeljebb 5,0 m (kilátó céljára szolgáló építmény esetén maximum 12 m) építménymagasságú tájba illő az erdő rendeltetésének megfelelő épületek, építmények helyezhetők el.
   

Az Ev jelű erdőövezet (védő erdőterületek)

21.  §^[116]
    

(1)     Az övezetben épület nem helyezhető el.

(2)    Az övezetben kizárólag az alábbi műtárgyak helyezhetők el: út, híd, torony, távközlés, műsorszórás műszaki létesítményei.

(3)    Az Ev-H jelű övezetben a HUNGARORING sportrendezvényeit kiszolgáló parkolók és kempingek a rendezvények alatti időszakban - a meglévő cserje és faállomány megtartása mellett - elhelyezhetők a ^[117]külön önkormányzati rendeletben meghatározottak szerint. ^[118]

Az Eg jelű erdőövezet (gazdasági erdőterületek)^[119]

21/A.§

Az Eg jelű övezetben az 100.000 m²–t meghaladó területnagyságú telken 0,5% beépítettséggel, de maximum 500 m²alapterületű, legfeljebb 5,0 m építménymagasságú, tájba illő, az erdő rendeltetésének megfelelő épületek, építmények helyezhetők el.

MEZŐGAZDASÁGI ÖVEZETEK

A mezőgazdasági övezetek általános előírásai

22. §
    

1. ) A mezőgazdasági övezetek telkei a növénytermesztési és az állattenyésztési tevékenységek területei, ezért itt jellemzően a mezőgazdasági tevékenységgel kapcsolatos termékfeldolgozás és tárolás építményei helyezhetők el, azonban az övezeti előírásokban foglalt feltételek fennállása esetén lakóépület is építhető.
   
2. ) Ha egy telek rendelkezik erdő, gyep (rét, legelő) vagy nádas művelési ágú alrészletekkel is, ezek a telekrészek akkor sem építhetők be, ha a telek egyébként (övezeti besorolása miatt) beépíthető lenne.
   
3. ) Az övezetben a teleknek csak a kivett művelési ágú része keríthető le, természetes hatású anyag használatával. A beépítetlen telek nem keríthető le.
   
4. ) A mezőgazdasági övezetekbe sorolt, de kivett művelési ágú földútként és egyúttal közterületként nyilvántartott területekre a MHÉSZ KÖ jelű közlekedési övezetek (16. §) előírásai vonatkoznak.
   
5. ) Az övezet területén épület, építmény csak szabadonállóan helyezhető el. Legalább 10 m mélységű előkertet és a szomszédos telekhatártól minimum 3 méter oldaltávolságot kell biztosítani.
   
6. ) Az építményeken kívülről látható burkolatként csak természetes hatású anyag alkalmazható. Az épületek földszinti padlószintje az eredeti terepszinthez képest 50 cm-nél nagyobb magasságban nem alakítható ki.
   
7. ) A telekmegosztás nem engedélyezhető abban az esetben, ha a beépített telek a megosztás előtti vagy utáni állapotában a meglévő építmények figyelembevételével a megengedett beépítettséget túllépő területűvé válik, illetve a meglévő építményre vonatkozó minimális telekterületet a megmaradó telek nem érné el.
   
8. ) A mezőgazdasági övezetek bármelyikébe eső, mezőgazdasági művelési ágban nyilvántartott terület igénybe vehető birtoktest összterületébe történő beszámításánál, függetlenül attól, hogy az övezetben birtokközpont kialakítása engedélyezett, vagy sem.
   

Az Má jelű általános mezőgazdasági övezet
23. §

1. ) Az Má jelű általános mezőgazdasági övezet elsősorban a mezőgazdasági termelés céljára kijelölt terület, ahol 1 hektárnál kisebb földterület nem építhető be. Az Má területen növénytermelés, állattenyésztés gazdasági épületei és az alaptevékenységhez kapcsolódó termékfeldolgozás és tárolás épületei helyezhetők el.
   
2. ) Az Má övezetben 3 hektárnál nagyobb összefüggő területen a gazdasági épületek mellett legfeljebb 2 lakásos lakóépület is építhető.
   
3. ) Az övezetben kivételesen elhelyezhetők az agrárturizmus kiszolgáló építmények is. 
   
4. ) Az állattartáshoz szükséges gazdasági építmények engedélyezéséhez és az alkalmazott állattartási technológia működtetéséhez legalább a környezetvédelmi, a közegészségügyi és a vízügyi hatóság hozzájárulását be kell szerezni.
   
5. ) Az övezeten belül a telkeken elhelyezhető melléképítmények: ^[120]
   

a) közmű-becsatlakozási műtárgy,

b) közműpótló műtárgy,

c) hulladéktartály-tároló (legfeljebb 2,0 m-es belmagassággal),

d) kirakatszekrény (legfeljebb 0,4 m-es mélységgel),

e) kerti építmény (hinta, csúszda, homokozó, szökőkút, pihenés és játék céljára szolgálóműtárgy, a terepszintnél l m-nél nem magasabbra emelkedő lefedés nélküli terasz),

f) kerti víz- és fürdőmedence, - napkollektor,

g) kerti épített tűzrakóhely,

h) kerti lugas, továbbá lábonálló kerti tető legfeljebb 20m2 vízszintes vetülettel,

i) háztartási célú kemence húsfüstölő, jégverem, zöldségverem,

j) állatkifutó,

k) trágyatároló, komposztáló,

l) siló, ömlesztett anyag-, folyadék- és gáztároló,

m) kerti szabadlépcső (tereplépcső) és lejtő,

n) szabadon álló és legfeljebb 6,0 m magas szélkerék, antenna oszlop, zászlótartó oszlop.

6. ) Az Má övezetet a Szabályozási terv négy alövezetre tagolja: ^[121]
   • Má-á (mezőgazdasági általános)
     
   • Má-á-H (speciális általános mezőgazdasági)
   • Má-f (mezőgazdasági –földbirtok)
   • Má-f-H (speciális mezőgazdasági)
7. ) A (2) bek. rendelkezései a Somlyó oldalában elhelyezkedő a 0183/34, a 0198/8, a 0194, a 0179/5, a 0179/1 és a 0206 hrsz-ek által határolt területekre nem vonatkoznak, azok továbbra sem építhetők be.
   
8. ) Má övezetben a telekalakítás során kialakítható legkisebb telekméret 3000 m². A telekalakítást engedélyező határozatban azonban fel kell hívni a figyelmet, hogy a telek alapterülete nem éri el a beépíthető legkisebb telekméretet, így azon semmilyen építmény sem helyezhető el.
   
9. ) Ha az övezeten belül a beépítésre alkalmas méretű telken a meglévő és tervezett létesítmények összes alapterülete a 800 m²-t meghaladja, akkor a beépítés már csak jóváhagyott elvi engedély alapján engedélyezhető.
   
10. ) Az övezet kialakításának elsődleges célja a mezőgazdálkodás lehetőségének biztosítása, ezért az övezetbe tartozó telken csak akkor helyezhető el lakóépület, ha:
    

• a mezőgazdálkodási célú gazdasági építmény már megépült és használatba vételi engedéllyel is rendelkezik,
  
• a mezőgazdálkodási célú gazdasági építménnyel egyidejűleg épül meg, ebben az esetben a lakóépületre nem adható önállóan építési és használatbavételi engedély.
  

11. ) Az övezetben megadott legnagyobb építménymagasság értékét (7,5 m) a mezőgazdasági tevékenységhez szükséges üzemi építmények (pl. silók) technológiai okokból legfeljebb kétszeresen haladhatják meg.
    
12. ) Nem mezőgazdasági létesítmény, illetve lakóépület csak magastetős kialakítású lehet. A tető tetőhajlásszöge 35-45 fok között választható meg, megengedett építmény magasság 6,0.
    
13. ) Az övezeten belül kialakított Má-f jelű övezetben illetve igazoltan birtok központként beépíthető terület beépítésének feltételei:
    

a) A birtokközpont kialakítására vonatkozó építési engedélynek tartalmaznia kell a hozzá tartozó birtoktest összes telkének ingatlan-nyilvántartási adatait. A birtoktest birtokközponton kívül eső telkeire építési tilalmat, illetve korlátozást kell bejegyezni. A birtokközpont, illetve a birtoktest területén történő építési tevékenység engedélyezési eljárása során vizsgálni kell az OTÉK 1.sz. mellékletének mezőgazdasági birtoktestre vonatkozó feltételeinek a meglétét. ^[122]

b) A birtoktest nagysága: minimum 10,0 ha

c) A birtok központ nagysága: minimum 1 ha

d) A birtoktest legfeljebb 3% és a birtokközpont legfeljebb 25%-a építhető be.

14) A 30.000 m²-nél kisebb területű birtoktest meglévő telkein a már meglévő beépítés fenntartható, újjáépíthető, de további növelése (alapterület bővítés, emeletráépítés, tetőtér beépítés) nem engedélyezhető.

15)  Az Má-á-H és az Má-f-H jelű övezetekben a HUNGARORING sportrendezvényeit kiszolgáló parkolók és kempingek a rendezvények alatti időszakban - a NÁ 800 nagynyomású gerinc földgázvezeték védőtávolságán kívül - elhelyezhetők a ^[123]külön önkormányzati rendeletben meghatározottak szerint. ^[124]

Az Mk jelű mezőgazdasági övezet

(kisparcellás mezőgazdasági területek, mezőgazdasági termelést szolgáló építmények elhelyezését megengedő korábbi „zártkerti” területek)

24. §

1. ) Az övezetben csak a mezőgazdasági termelés építményei helyezhetők el.
   
2. ) Ha a telken felépítmény van a telekmegosztás feltétele, hogy a felépítményes telken a beépítettség mértéke a 3 %-ot ne haladja meg.
   
3. ) A 720 m²-nél kisebb területű telkeken felépítmény nem építhető.
   
4. ) 720 m²-nél kisebb területű meglévő telkeken a már meglévő beépítés fenntartható, újjáépíthető, de további növelése (alapterület bővítés, emeletráépítés, tetőtér beépítés) nem engedélyezhető.
   
5. ) 720 m²-nél nagyobb alapterületű telken 3%-os beépítettséggel, tájba illő egyszintes szerszámkamra építhető legfeljebb 3,5 m építménymagassággal.
   
6. ) Az övezetben csak magastetős kialakítású építmény engedélyezhető. A tető tetőhajlásszöge 35 és 45 fok között választható meg.
   
7. ) Az övezeten belül a telkeken elhelyezhető melléképítmények: ^[125]
   

a) közmű-becsatlakozási műtárgy,

b) közműpótló műtárgy,

c) hulladéktartály-tároló (legfeljebb 2,0 m-es belmagassággal),

d) kirakatszekrény (legfeljebb 0,4 m-es mélységgel),

e) kerti építmény (hinta, csúszda, homokozó, szökőkút, pihenés és játék céljára szolgálóműtárgy, a terepszintnél l m-nél nem magasabbra emelkedő lefedés nélküli terasz),

f) kerti víz- és fürdőmedence, - napkollektor,

g) kerti épített tűzrakóhely,

h) kerti lugas, továbbá lábonálló kerti tető legfeljebb 20m² vízszintes vetülettel,

i) háztartási célú kemence húsfüstölő, jégverem, zöldségverem,

j) állatkifutó,

k) trágyatároló, komposztáló,

l) siló, ömlesztett anyag-, folyadék- és gáztároló,

m) kerti szabadlépcső (tereplépcső) és lejtő,

n) szabadon álló és legfeljebb 6,0 m magas szélkerék, antenna oszlop, zászlótartó oszlop.

8. ) A 15/2002 (VII.1) számú rendelet hatálybalépését megelőzően engedély nélkül, vagy engedélytől eltérően felépült építmények fennmaradása csak akkor engedélyezhető, ha:
   

• a telek területe legalább 720 m²,
  
• legnagyobb beépítettsége nem haladja meg az 5 %-ot.
• az építménymagasság nem haladja meg az 5,0 métert.

EGYÉB ÖVEZETEK

A jelű övezet (vízgazdálkodással kapcsolatos területek)

25. §^[126]

(1) A V jelű övezet (vízgazdálkodással kapcsolatos területek) övezetbe a kisvízfolyások medre és partja, a vízbeszerzési területek és védőterületeik tartoznak. Az övezetben csak a vízgazdálkodással kapcsolatos területhasználatnak megfelelő létesítmények helyezhetők el.

(2) A kisvízfolyások fenntartási sávja a külterületen csak gyepterületként alakítható ki.

(3) A vízfolyások, vízmedrek területét érintő beavatkozások vízjogi engedély alapján végezhetők.

(4) A vízgazdálkodási övezetekbe sorolt, de kivett út, földút művelési ágú és egyúttal közterületként nyilvántartott területekre 16. § szerinti, a HÉSZ KÖ jelű közlekedési övezetek előírásai vonatkoznak.

(5) A természetes és természetközeli állapotú vízfolyás, vizes élőhelyek telekhatárától számított 50 m-en belül csak olyan tevékenység folytatható, mely a vizeket nem szennyezi, valamint a vizes élőhelyek állapotát nem károsítja.

(6) Az övezetben való építés feltétele a talajvizsgálati jelentés és geotechnikai vizsgálat készítése.

VI. FEJEZET: ÉRTÉKVÉDELEM

Művi értékek védelme

26. §
    

1. ) Az országos műemléki védelem alatt álló alábbi építmények építési hatósági ügyeiben a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal illetékes eljárni:
   

• A Kálvária, Temető u. (hrsz: 0268)
  
• A Nepomuki Szt. János szobor, Temető u. (hrsz. 87)
  
• Római katolikus templom és környéke (hrsz: 87-90; 92; 135/1-132; 139-140)

2. ) Az (1)-es bekezdésben felsorolt országos műemléki védelem alatt álló építmények (tervlapon jelölt) műemléki környezetében folyó építési hatósági ügyeiben a Kulturális Örökségvédelmi Hivatalt szakhatóságként meg kell keresni. A Kálvária (tervlapon nem jelölt) műemléki környezete a Kálváriával közvetlenül határos sírhelyekre terjed ki.
   
3. ) A helyi értékvédelemi vizsgálatra kijelölt területeket a szabályozási tervlap jelöli.
   
4. ) A művi értékek helyi védelmét a 3. § szerinti kétlépcsős engedélyezési eljárás illetve az 4. § szerint az építésengedélyezés különleges szabályainak, valamint a helyi értékvédelemről szóló önálló rendelet előírásainak együttes betartásával kell biztosítani.
   
5. ) A régészeti védelem alatt álló (Klastromhegy) 273 hrsz-ú telken bármilyen 30 cm mélységet meghaladó földmunka végzése tilos. Az építési telek építéshatósági ügyében megindított építésengedélyezési eljárásban Kulturális Örökség Igazgatóságát meg kell keresni.
   
6. ) A szabályozási tervlapon feltüntetett régészeti lelőhelyek által érintett területeken az építésengedélyezési eljárás és az építési tevékenység során a területileg illetékes múzeumot szintén meg kell keresni. Az I. fokú szakhatóság a megyei múzeum. A település területén előkerülő régészeti emlékek megelőző régészeti feltárásával, bemutatásával kapcsolatban a Pest megyei Múzeumok Igazgatósága Tragor Ignác Múzeummal kell egyeztetni.
   
7. ) Ha a földmunkák során régészeti leletek (pl. agyagedény töredékek, ember-, vagy állatcsontok stb.) kerülnek elő, a munkálatokat azonnal fel kell függeszteni, és a területileg illetékes Pest megyei Múzeumok Igazgatósága Tragor Ignác Múzeumot haladéktalanul értesíteni kell.
   
8. ) Helyi utcaképvédelemre javasolt területek az 1.3. sz. mellékletben találhatók.
   
9. ) Helyi védelemre javasolt fasorok, mezőgazdasági kultúrák az 1.4. számú mellékletben találhatók.

Természeti értékek védelme

27. §^[127]

(1) Természeti területen, Natura 2000 európai ökológiai hálózat területen, országos ökológiai hálózat területen, ökológiai folyosó területén művelési ág megváltoztatásához az illetékes környezet- és természetvédelmi hatóság engedélye szükséges, míg egyéb tevékenység, valamint épületek, építmények, nyomvonalas létesítmények és berendezések elhelyezése az illetékes környezet- és természetvédelmi hatóság véleményének figyelembevételével engedélyezhető.

(2) Védett természeti területen bármilyen tevékenység, valamint épületek, építmények, nyomvonalas létesítmények és berendezések elhelyezése az illetékes természetvédelmi hatóság engedélyével végezhető.

(3) Természeti területen és védett természeti területen lakó vagy gazdasági építmény, épület nem helyezhető el.

(4) A védettséggel rendelkező területek használatakor és az építéssel összefüggő tevékenységek során a védettséggel, illetve az értékvédelemmel összefüggő rendelkezéseknek és követelményeknek érvényt kell szerezni.

VII. FEJEZET: KÖRNYEZETVÉDELMI SZABÁLYOK

Általános előírások

28. §
    

1. ) A környezetvédelem vonatkozásában az érvényes környezetvédelmi jogszabályban előírtakat kell figyelembe venni.
   
2. ) Új funkció létesítése esetén, ha az a létesítmény az érvényes jogszabályok szerint hatásvizsgálat köteles, akkor a hatásvizsgálatot el kell végezni, legkésőbb az építési engedély iránti kérelem beadásáig.
   
3. ) Új területhasználat, beruházás esetén az engedélyezés feltétele a környezeti adottságok, továbbá a változással várható környezeti hatások vizsgálatának elvégzése és e vizsgálatok és értékelésük csatolása az engedély kérelemhez.
   

Föld-védelem

29. §
    

1) A földmozgatással járó építési-, rendezési tevékenység (tereprendezés, alapozás, előkészítés) végzése során:

1. ) a kitermelt humuszt és az altalajt egymástól elkülönített területen kell tárolni újrahasznosításig,
   
2. ) a földmozgatás, majd a végleges elhelyezés során biztosítani kell a kiporzás elleni védelmet (nedvesítéssel, takarással),
   
3. ) az építési tevékenység befejeztével a deponált humuszos talaj hasznosítását helyben kell megoldani, vagy a szakhatóságok által előírt helyen és módon kell kezelni.
   
4. ) 1 m-t meghaladó terepfeltöltés esetén lakóövezetben engedélyezési eljárást is le kell folytatni. Az engedélyezett feltöltés esetében is a csapadékvíz elhelyezéséről telken belül gondoskodni.
   
5. ) Lakóövezeten kívül, 1 m - 3 m közé eső terepfeltöltések esetében a feltöltést a helyi építési hatóságon kívül az illetékes környezetvédelmi szakhatósághoz be kell jelenteni.
   

Vízkészletek minőségvédelme

30. §
    

1. ) A település csatornázatlan ingatlanjait a szennyvízelvezető hálózat kiépítését követő legkésőbb egy éven belül rá kell kötni a szennyvízelvezető hálózatra. A település területén a szennyvíz szikkasztása ideiglenes jelleggel sem engedélyezhető (a teljes közművesítettség megvalósításáig indokolt esetben átmenetileg a környezetvédelmi előírásoknak megfelelő közműpótló berendezések alkalmazása megengedhető, közcsatorna híján zárt tároló létesíthető). Biológiai szennyvíztisztítás a szakhatóságok által engedélyezett közműlétesítménnyel megengedett.
   
2. ) Építményelhelyezésével egyidőben az tetőről összegyűjtött esővizek tárolására zárt ciszterna létesítése kötelező. Lakóingatlanok esetén 6m3/lakás nagyságú; egyéb épületek esetén számítással igazolt nagyságú.
   
3. A szennyezett felszíni vizek (csapadékvizek) csak megfelelő előtisztítás és a minőség ellenőrzése után engedhetők a befogadóba.

Levegőtisztaság-védelem

31. §
    

1)      Légszennyezést okozó, helyhez kötött működő, illetve új létesítménynél olyan technológiai és anyagkezelési eljárást kell alkalmazni, amelynek légszennyezőanyag kibocsátása nem haladja meg az illetékes levegőtisztaság-védelmi hatóság által megállapított kibocsátási határértéket.

Zaj és rezgés elleni védelem

32. §

1)      Zajt, illetve rezgést előidéző meglévő, vagy új üzemi létesítményt, berendezést, technológiát, telephelyet és egyéb helyhez kötött külső zajforrást csak olyan módon szabad engedélyezni és üzemeltetni, hogy az a területre, illetve létesítményre megállapított zaj- és rezgésterhelési határértékeket ne haladja meg.

2)      Meglévő zajterhelést kibocsátó létesítmények mellett építmény elhelyezése csak a zajterhelési határértékek betartásához szükséges zajvédelmi létesítmények megépítése után lehetséges. A zajvédelmi létesítmények megépítése a beépítést kérelmező kötelessége.

Hulladékgazdálkodás, -ártalmatlanítás

33. §
    

1. ) A településnek a szervezett gyűjtésbe és szállításba bevont területein az Önkormányzat által megbízott szervezetnek, vállalkozásnak kell végezni a kommunális hulladékelszállítást az Önkormányzat hulladékgazdálkodással foglakozó rendeletének megfelelően.
   
2. ) Azokon a területeken, amelyek a szervezett gyűjtésbe nincsenek bevonva, a tulajdonosnak kell végezni a kommunális hulladékelszállítást.
   
3. ) A kommunális és építési hulladék elhelyezése csak az Önkormányzat hulladékgazdálkodással foglakozó rendeletében meghatározott települési, vagy kistérségi lerakón történhet.
   
4. ) Veszélyes hulladék a kommunális hulladéklerakó telepre nem kerülhet.
   
5. ) A veszélyes hulladék gyűjtéséről, üzemi gyűjtőben történő biztonságos átmeneti tárolásáról, elszállításáról, illetőleg ártalmatlanításáról a hulladéktermelőnek kell gondoskodni, a telephelyen kívüli hulladéktárolás tilos.
   
6. ) Állati hullák (tetemek) elhelyezése csak az erre a célra kijelölt üzemben (állati hulladékgyűjtő hely, gyűjtő-átrakó telep, kezelő és feldolgozó üzem), vagy kedvtelésből tartott állatok kegyeleti temetőjében történhet.
   

Védőtávolságok és előírásaik

34. §
    

1. ) Meglévő temető védőtávolsága 50 m, mely a telekhatártól számítandó. Meglévő temető védőtávolság megállapításában, illetve csökkentésében az ÁNTSZ a hatóság. Tervezett, újonnan létesítendő temető, vagy temető bővítési terület védőtávolsága 30 m, melyet telken belül, védőzöld sávként kell kialakítani.
   
2. ) A dögkút védőtávolsága 1000 m.
   
3. ) Védőtávolságon belül csak az ÁNTSZ által engedélyezett funkciójú építmény helyezhető el.
   
4. ) A középfeszültségű 20 kV -os oszlopra fektetve épített villamoshálózatok előírások, az MSZ 151 sz. szabvány szerint rögzített biztonsági övezetét szabadon kell hagyni. A 20 kV -os vezeték védőtávolsága külterületen 5-5 m, belterületen 2,5-2,5 a szélső szálaktól. A szélső szálak távolsága 3 m. ^[128]
   
5. ) Az érvényes előírások szerint a földgázvezeték biztonsági övezete a földgázvezeték falsíkjától nagyközép nyomású vezeték esetén 9-9 m. A középnyomású vezeték biztonsági övezete az átmérőtől függően 3-5 m közötti, a kisnyomású vezetéké 3-3. ^[129]
   
6. ) A HÉV szélső vágányaitól mért OTÉK által meghatározott védőtávolságon belül építményt csak az üzemeltető hozzájárulásával lehet elhelyezni. ^[130]
   

VIII. FEJEZET: VEGYES ÉS ZÁRÓRENDELKEZÉSEK

Közterületek

35. §

1. ) A közterületek kialakítása érdekében a szabályozási terven jelölt szabályozásokat végre kell hajtani.
2. ) A közterületek rendeltetésszerű és ettől eltérő használatáról a vonatkozó magasabb rendű jogszabályok és külön önkormányzati rendelet intézkedik.
3. ) Amennyiben az eltérő használat építési tevékenységgel is összefügg, a tulajdonosi hozzájáruláson túl az építési hatóság engedélyét is be kell szerezni.
4. ) A közterületeken csak az övezeti besorolásuknak megfelelő építmények helyezhetők el.

Reklám

36.  §

1)   A község területén a közterületről látható bármely engedélyköteles hirdető berendezés létesítése és fenntartása mind magán- mind közterületen kizárólag az önkormányzat külön rendeletében meghatározott feltételek betartásával engedélyezhető. ^[131]

2)   A létesítési, illetőleg fennmaradási engedéllyel nem rendelkező engedélyköteles hirdető berendezést haladéktalanul el kell távolítani. A kötelezettséget a reklám elhelyezője felé kell kimondani. Amennyiben az elhelyező személye nem ismert a kötelezettség alanya az akinek az érdekében a reklám elhelyezésre került. (termék forgalmazója, gyártója, stb.) ^[132]

Intézkedési előírások

37. §

1. ) A HÉSZ-ben és a szabályozási terven megadott paramétereknek megfelelően a közterület szabályozásokat végre kell hajtani és a földhivatali nyilvántartáson át kell vezettetni.
2. ) Elővásárlási jog illeti meg az Önkormányzatot az alábbiak célok megvalósítása érdekében a szabályozási terv lehatárolásának megfelelően a következő helyrajzi számú ingatlanokra vonatkozóan:
3. ) Új (közigazgatási és közintézményi) községközpont kialakítása céljára, a szabályozási tervlap lehatárolásának megfelelően a Béke tér környezetében: az 1341-től az 1347-ig; az 1359 és az 1360 hrsz-ú ingatlan.
4. ) Közintézmény hálózat bővítésének területbiztosítására, a szabályozási tervlap lehatárolásának megfelelően a belterületi HÉV megálló közelében: az 560/3, 560/2; az 561/2-től az 561/4-ig hsz-ú ingatlan.
5. ) Az iskola bővítése érdekében a 399/1 és 399/2 hrsz-ú ingatlan.
6. ) Az elővásárlási jog ingatlan nyilvántartásba való bejegyeztetéséről e rendelet kihirdetését követően, 2008.december 31.ig gondoskodni kell.

37/A. §^[133]

Mogyoród Nagyközség Helyi Építési Szabályzatáról szóló 6/2008. (II.27.) önkormányzati rendelet módosításáról szóló 11/2016. (IV.01.) önkormányzati rendelet 3. §-ban megállapított tervezett szabályozási vonal és az övezeti határ mentén a telkek akkor is megoszthatók, ha a megosztás után kialakuló telkek mérete nem éri el az övezetben meghatározott telek, építési telek legkisebb kialakítható területére vagy szélességére meghatározott méretet.

Záró rendelkezések

38. §

Jelen rendelet kihirdetésével hatályukat vesztik

• 10/1995. (XI.28.) Szent Jakab- Tölgyes szabályozásáról szóló rendelet,
• 15 /2002. (VII. 1.) sz. önkormányzati rendelet
• 2/2004. (VII.28.) M3-as autópálya-Szadai út-Gödöllői út közötti terület szabályozási terve;
• 9/2005.(II.31.) Fóti út-Mátyás király út-Sportpálya melletti terület szabályozási terve;
• 16/2005. (VII.06.) sz. Mogyoród Község Építési Szabályzatának módósításáról szóló;
• 20/2005.(VII.14.) Pisokmáj szabályozási terve;
• 21/2005. (VII.14.) Némedi nyáras szabályozási terve;
• 7/2006.(III.1.) sz. Ródi vágás szabályozási terve;
• 17/2007.(VIII.28.) Gazdasági területek  szabályozási terve;
• 18/2007. (VIII.28.) sz. Szőlő utcai terület szabályozási terve;

Jelen rendelet és a mellékletét képező szabályozási tervlapok a kihirdetés napján lépnek hatályba. E rendelet előírásait a kihirdetést követő ügyekben alkalmazni kell.