I. FEJEZET
ÁLTALÁNOS ELŐÍRÁSOK

A rendelet hatálya
1.§

(1) Jelen rendelet (Szentgyörgyvölgyi Helyi Építési Szabályzat, a továbbiakban: HÉSZ) és a Szabályozási Terv (a továbbiakban: SZT) hatálya Szentgyörgyvölgy Község közigazgatási területére terjed ki.

(2) A rendelet hatálya alá tartozó területen (a továbbiakban: a területen) területet felhasználni, továbbá telket alakítani, építményt, építményrészt, épületegyüttest építeni, átalakítani, bővíteni, felújítani, helyreállítani, korszerűsíteni és lebontani, elmozdítani, a rendeltetését megváltoztatni (a továbbiakban együtt: építési munka) és ezekre hatósági engedélyt adni csak az alábbiaknak megfelelően szabad:

1. az általános érvényű előírások, és ezen belül az Országos Településrendezési és Építési követelményekről szóló 253/1997 (XII.20.) Korm.rendelet (továbbiakban: OTÉK)
2. a Szentgyörgyvölgy Község Helyi Építési Szabályzata (HÉSZ) és a szabályozási terve

(3)   A HÉSZ mellékletei:

1. Szabályozási terv 2007-es módosítása (1-7/2007.szelvények)
2. Értelmező rendelkezések........................................................................................... (1. számú melléklet)
3. A helyi védelem alá vont építmények jegyzéke............................................................. (2. számú melléklet)

A szabályozás eszközei
2.§

(1) A Szabályozási Terv (SZT) méretaránya M=1:4.000^[1][1].

(2) Az SZT kötelező elemei:

1. belterületi határvonal,
2. szabályozási vonal (kötelező és irányadó szabályozási vonal),
3. különböző övezeteket elválasztó övezeti határvonal,
4. övezeti jel,
5. a létesítmények védőterülete (védősávok és védőövezetek),
6. a védelemre kijelölt területek és objektumok (területi- és egyedi védelem).

Általános előírások

3. §

(1) Beépítésre szánt területen épület csak az építési szabályoknak és a szabályozási tervnek megfelelően kialakított építési telken helyezhető el.

Az építési telek meghatározása lásd. 1997. évi LXXVIII. Törvény 2. §. (2) bekezdés 6. pont.

(2) A beépítésre szánt területen a kialakítható telkek megengedett legkisebb szélességét a szabályozási tervben meghatározott kötelező építési vonalon és az építési hely területének átlagában kell biztosítani. A kialakítható telek megengedett legkisebb mélysége a telek területének átlagában legyen biztosított.

(3) A beépítésre szánt területen a meglévő telkek beépíthetők, amennyiben a közterületek szabályozása által igényelt telekalakítást követően az elő, oldal és hátsókertre vonatkozó általános, illetve a szabályozási terv szerinti előírások betarthatók, valamint a tömb területére meghatározott építési hely azt lehetővé teszi.

(4) Beépítésre szánt területen épületet elhelyezni

- építési hely jelöléssel rendelkező tömbök esetén a szabályozási tervben jelölt építési hely területén   belül az oldal és hátsókert általános szabályainak megtartása mellett,

- az építési hely jelöléssel nem rendelkező tömbök esetében pedig az oldal és hátsókert lehet.

(5) A beépítésre szánt területen belül minden építményt a tájképpel és a településképpel összhangban kell létesíteni és fenntartani. A létesítés során az övezetek rendeltetésének megfelelően a helyszíni adottságokat figyelembe véve úgy kell eljárni, hogy a létesítmény ne akadályozza a szomszédos telkek és építmények, önálló rendeltetési egységek zavartalan, rendeltetésszerű használhatóságát. Illeszkedjen a környezet és a környező beépítés természeti és építészeti adottságaihoz. Az építészeti adottságokhoz történő illeszkedés során különös tekintettel figyelembe kell venni a környezetben kialakult épülettömeg nagyságát, arányait és a jellemző anyaghasználatot.

(6)* Hatályon kívül helyezte a 18/2016. (XI. 25.) önkormányzati rendelet 1. §-a. Hatálytalan: 2016. 11. 26-tól

Elvi engedélyhez kötött létesítési feltételek
4.§

(1) Elvi engedélyt kell kérni:

1. oldalhatáron álló beépítési módú saroktelek esetében az építési hely kialakult állapottól eltérő tagolása, illetve kialakítása érdekében,
2. vendéglátó építmény közparkban történő elhelyezése esetében,
3. ha mezőgazdasági területen a sajátos technológiai igényű üzemi jellegű építmény (gazdasági építmény, tároló építmény, pajta, szín, stb.) legnagyobb építménymagassága eltér az övezeti előírástól,
4. az MG-R1 övezet területén a karám, illetve istálló (minimum 10.000 m²-es telekterületen) elhelyezése és kialakítása esetében,
5. egyéb területen sporthorgászat célját szolgáló közösségi építmény elhelyezése esetében,
6. közcélú és gazdasági célú építmények tetőtömegének a környezetben kialakultaktól eltérő kialakítása esetében,
7. az épületeknek a szabályzattól eltérő színezése, anyaghasználata esetében,
8. üzemanyagtöltő állomás telepítése esetében, illetve
9. szennyvíztisztító elhelyezésének a szabályozási tervtől eltérő pontosítása esetében.

(2) Az elvi engedély elbírálása során különösen az alábbiakat kell figyelembe venni:

1. a csatlakozó szomszédos telkekhez és azok beépítéséhez történő illeszkedést,
2. a környezetet meghatározó utcaképhez történő illeszkedést,
3. a szomszédos telkek és épületek rendeltetésszerű használatának biztosítását.

(3) Az illetékes építésügyi hatóság az elvi engedélyben meghatározza:

1. az épületek elhelyezésének módját:

1. egy telken több épület elhelyezését a településkép egységes megjelenése érdekében,
2. oldalhatáron álló beépítési módú saroktelek esetében az építési helynek a környezetben kialakult állapottól eltérő tagolását, illetve kialakításának feltételeit;
3. vendéglátó építmény közparkban történő elhelyezésének feltételeit;
4. közterületi építmény elhelyezésének módját annak érdekében, hogy az a közlekedés biztonságát ne veszélyeztesse, a beavatkozással érintett közterületszakasz (utcakép) látványát ne zavarja (korlátozza, takarja, stb.) az indokoltnál, illetve a környezetben kialakultnál nagyobb mértékben;
5. az MG-R1 övezet területén a karám, illetve istálló (minimum 10.000 m²-es telekterületen) elhelyezésének és kialakításának feltételeit;
6. mezőgazdasági területen a sajátos technológiai igényű üzemi jellegű építmény (gazdasági- illetve tároló építmény, pajta, szín, stb.) övezeti előírásoktól eltérő legnagyobb építménymagasságát;
7. a tetőnyílás kialakításának módját (védett területen a tetőnyílás kialakítását a tetőkibúvó nyíláson és a tetősíkban elhelyezett nyílászárón túlmenően).

Kialakult állapot

5.§

(1) A kialakult telektömbben az épületek elhelyezésének módját (az épület építési helyen belüli elhelyezésének módját) a vonatkozó előírások és az illeszkedés szabályai szerint kell meghatározni.

(2) Magastető átalakítása esetén a tető hajlásszöge – szabályozási terv eltérő előírása hiányában – nem lehet kisebb, mint 35 fok vagy nagyobb, mint 45 fok, kivételt képeznek a közcélú, kiegészítő és gazdasági célú építmények. *Hatályon kívül helyezte a 18/2016. (XI. 25.) önkormányzati rendelet 1. §-a. Hatálytalan: 2016. 11. 26-tól

(3) Abban az esetben, ha épület(rész) az irányadó szabályozási vonalon a közterület felé túlnyúlik, a szabályozást csak akkor kell végrehajtani, ha a közterületbe nyúló épületet, épületrészt elbontják. Ebben az esetben új épület csak az építési hely határán belül helyezhető el.

(4) Abban az esetben, ha épület(rész) az építési hely határán túlnyúlik – a kialakult állapot megőrzése érdekében – az épületet, épületrészt nem kell elbontani, de a túlnyúló épületet, épületrészt bővíteni nem szabad. Az építési helyen belül, az övezeti előírásoknak megfelelően, új építmény, építményrész elhelyezhető.

II. Fejezet
KÖRNYEZETALAKÍTÁSI ÉS -VÉDELMI ELŐÍRÁSOK

KÖRNYEZETVÉDELMI ELŐÍRÁSOK

Védelem a káros környezeti hatások ellen
6.§

(1) A környezetükre káros hatású létesítmények védőterületeit a szabályozási terv tartalmazza:

1. közlekedési és közműlétesítmények:................................................................... az övezeti előírások szerint
2. szennyvíztisztító telep:..................................................................................................................... 300 m
3. temető:............................................................................................................................................. 50 m
4. dögkút:......................................................................................................................................... 1.000 m.

(2)* Hatályon kívül helyezte a 18/2016. (XI. 25.) önkormányzati rendelet 1. §-a. Hatálytalan: 2016. 11. 26-tól

(3) Gazdasági-, illetve közlekedési- és közműterületen új építmény létesítése, meglévő építmény átalakítása vagy használati módjának megváltozása esetén a környezetvédelmi határértékeknek – közterülettel elválasztva vagy anélkül – legalább a csatlakozó lakóterületi és különleges területi építési hely határán teljesülniük kell.

A települési környezet védelme
7.§

(1) A területen (bel- és külterületen egyaránt) állattartó épület csak a HÉSZ előírásai, a vonatkozó jogszabályok, hatósági előírások és az állattartásra vonatkozó önkormányzati rendelet együttes alkalmazásával létesíthető.

(2) Tematikus intézményparkok (K-TP1, K-TP2, K-TP3, K-TP4) területén illetve azok 1.000 m-es környezetében nagyüzemi méretű állattartó telep nem létesíthető.

(3) Vízfelülethez (vízfolyáshoz, holtághoz, tóhoz, stb.) 50 m-nél közelebb állattartó telep, komposztálótelep nem létesíthető.

(4) Mezőgazdasági rendeltetésű terület szennyvízzel történő öntözése a belterületi határtól 1.000 m-en túli távolságban is csak olyan meteorológiai viszonyok (szélirány, szélerősség) esetén engedélyezhető, amikor kizárható a belterület bűzös levegővel való szennyezése.

(5) A gazdasági területek meglévő és tervezett telkein – a települési környezet védelme érdekében – a telek belső határa mentén védőfásítás kihelyezése szükséges.

(6) Meglévő temetők telkétől

1. 50 m-re lehet lakó-, szállás-, üdülőépület telke; mentőállomás és tűzoltólaktanya gépjárműkijárata,
2. 100 m-re lehet szabadtéri sportolás, strandolás telke; nevelési-oktatási épületek telke; kórház, szanatórium, gyógyüdülő-szálloda telke; söröző, borozó, italbolt.

(7) A temető területén belül, a telekhatár mentén, 3 méteres fás növényzettel telepített sávot kell kialakítani és fenntartani.

A levegő tisztaság védelme
8.§

(1) A területen diffúz légszennyezést okozó tevékenység csak zárt térben, vagy a kiporzás megakadályozása esetén (pl.: a felület megfelelő anyagokkal való kezelése, nedvesen tartása, stb.) folytatható.

(2) A területen a lakosságot zavaró mértékű bűzt okozó új létesítmény nem helyezhető el. A meglévő létesítmény tevékenysége korlátozható vagy betiltható a közegészségügyi hatóság állásfoglalása alapján, környezetvédelmi hatósági határozattal.

A föld védelme
9.§

(1) Építés előkészítési munkák, tereprendezés során a munkálatokkal érintett területen meglévő termőföldvagyon megmentéséről, előzetes letermeléséről és zöldfelület építésben való felhasználásáról az építtetőknek gondoskodni kell.

(2) Feltöltésre, visszatöltésre szennyezett talaj, töltőföld nem használható, minőség-tanúsítvány nélküli töltőanyag nem építhető be.

(3) Bontás során előkerülő talajszennyező anyagot, szennyezett talajt a tulajdonos köteles megvizsgáltatni és a veszélyességi foknak megfelelő lerakóhelyre vagy ártalmatlanító helyre szállíttatni.

(4) A területen kontakt talajszennyezést okozó tevékenység nem folytatható.

(5) Az építményeket (terepszint felett, terepszinten, illetve alatt) úgy kell kialakítani, hogy az ott esetleg keletkező, a talajt potenciálisan szennyező folyékony és nem folyékony települési, kommunális és veszélyes hulladékok ne kerülhessenek a talajba.

A vizek védelme
10.§

(1) A terület szennyeződésérzékenységi besorolása a hatályos jogszabály szerint „C” kevésbé érzékeny területek közé tartozik és intézkedési szennyezettségi határértéke Ci=C3.

(2) A területen a vízfolyások, holtágak, tavak, a vízbázis védelme érdekében azok szennyezését okozó létesítmény elhelyezése tilos.

(3) A csatornázott területeken a keletkező szennyvizeket a csatornahálózatba kell vezetni. A hálózatba csak a vonatkozó jogszabályokban előírt határértékek betartása mellett lehet szennyvizet bevezetni. Előtisztító berendezések (pl. olaj és zsírfogó műtárgyak) csak a jogszabályban előírt ellenőrzés mellett üzemeltethetők. Az ezekben felfogott szennyezést a hulladékkezelés szabályai szerint kell gyűjteni és ártalmatlanítani.

(4) A csatornahálózatba nem bekapcsolható területeken minden olyan létesítmény, melynek működése során szennyvíz keletkezik csak akkor üzemeltethető, ha a szennyvíz gyűjtése és átmeneti tárolása zárt, szivárgásmentes tárolóban, a szippantott szennyvíz ártalmatlanítása a kijelölt szennyvízleürítő helyre szállítással történik.

(5) A felszíni vizek elvezetésének módját – legalább az összefüggően kezelendő területre vonatkozóan – a tereprendezésre, a felszíni vízelvezető- és a szivárgó-rendszerre vonatkozó terv(ek)ben kell meghatározni.

(6) Szilárd és folyékony települési (kommunális) és veszélyes hulladékok, továbbá szennyvíziszap elhelyezésére és kezelésére szolgáló telepet hullámtéren, töltésekkel nem védett (nyílt) ártéren, fakadó vagy szivárgó vizekkel veszélyeztetett, vízjárásos, illetve mély fekvésű területeken elhelyezni nem szabad, egyéb területen is csak környezetvédelmi hatósági engedély alapján létesíthető.

(7) Terepszint alatti építmények csak a talajvíz mozgását nem akadályozó, az érintett térség vízháztartását nem befolyásoló módon létesülhetnek.

Hulladék ártalmatlanítása
11.§

(1) Települési (kommunális) hulladékot kijelölt és környezetvédelmi hatósági engedéllyel rendelkező lerakón is csak előkezelés után lehet elhelyezni.

(2) A településen az ipari, kisipari, szolgáltató és mezőgazdasági létesítményekben folytatott tevékenységek során keletkező – a vonatkozó jogszabályok szerinti – veszélyes hulladékot az ártalmatlanításig, illetve az elszállításig a vonatkozó jogszabályokban előírt módon, hulladék-fajtánként elkülönítetten kell gyűjteni és környezetszennyezés nélkül kell tárolni.

Környezeti zaj és rezgés elleni védelem
12.§

(1) A területen olyan új építmény, létesítmény, amely a zajvédelmi rendelet területhasználatra vonatkozó határértékeinek túllépését okozza, nem helyezhető el.

TERMÉSZETI KÖRNYEZET VÉDELME

A táji értékek és a vízpartok védelme
13.§^[2][2]

(1)    A tájhasználat során biztosítani kell a táji jellegzetességek (esztétikai, természeti értékek), a tájra jellemző természeti rendszerek és egyedi tájértékek megóvását, ezért a település területén a táj jellegét, esztétikai, természeti értékeit veszélyeztető, károsító tevékenység céljára szolgáló építményt elhelyezni tilos.

(2) Az ökológiai folyosó területén közművezetékeket és járulékos közműépítményeket tájba illesztett módon, a természetvédelmi célok megvalósulását nem akadályozó műszaki megoldások alkalmazásával
- beleértve a felszín alatti vonalvezetést is - kell elhelyezni.

(3)    Az ökológiai folyosó területén a közlekedési infrastruktúra-hálózatok elemeinek nyomvonala az ökológiai folyosó és az érintkező magterület természetes élőhelyeinek fennmaradását biztosító módon, az azok közötti ökológiai kapcsolatok működését nem akadályozó műszaki megoldások alkalmazásával helyezhető el.

(4)    Új külszíni művelésű bányatelek nem létesíthető, meglévő külszíni művelésű bányatelek nem bővíthető. Bányászati tevékenységet a bányászati szempontból kivett helyekre vonatkozó szabályok szerint lehet folytatni.

13/A. §^[3][3]

(1)    A patakok, vízfolyások part menti fás, ligeterdő növényzetét meg kell őrizni.

(2)* Hatályon kívül helyezte a 18/2016. (XI. 25.) önkormányzati rendelet 1. §-a. Hatálytalan: 2016. 11. 26-tól

(3)    A vízfolyások, patakok, csatornák karbantartását, a vízpart és a meder rendezését a természeti, táji értékek károsítása nélkül, tájba illő módon kell elvégezni.

(4)    Rendszeresen víz alá kerülő területen, vízfolyás parti sávjában újabb építményt elhelyezni nem szabad, kivételt képeznek az árvízvédelem érdekében jogszabályban megengedett és a vízügyi igazgatás területi szervének hozzájárulásával létesíthető építmények.

(5)    A patakok, vízfolyások mederszélétől, illetve töltésének mentett oldali talpvonalától legalább 10,0 méter szélességben vízvédelmi területsávot kell létesíteni a vízfolyások, vízfelületek védelmének érdekében. A vízvédelmi területsávon belül építmény csak az illetékes vízügyi hatóság előzetes engedélyével létesíthető.”

Az élővilág védelme - zöldfelületek
14.§

(1) Az élővilág (flóra, fauna) igénybevétele csak olyan módon történhet, amely az életközösségek természetes folyamatait és viszonyait, a biológiai sokféleséget nem károsítja, illetőleg funkcióit nem veszélyezteti.

(2) A külterületi közutak mentén tájképi és ökológiai okokból legalább egyoldali fasor telepítése szükséges.

(3) Az új közterületi utak mentén kétoldali, vagy minimum egyoldali, átlagosan 10 méter tőtávolságot meg nem haladó fasor telepítendő. A fasor létesítéséhez fánként legalább 4 m²-nyi burkolatlan felületet vagy legalább 1,5 m széles, az útburkolattal párhuzamos zöldsávot kell kialakítani és fenntartani.

(4) Az utcai fasorok telepítéséhez, az utca egyéb műszaki kialakítását figyelembe véve (légvezeték, közvilágítás), a területen őshonosan élő fás növényzet alkalmazható.

A természet védelme
15.§

(1) Az Őrségi Nemzeti Park– országos védettségű természetvédelmi terület lehatárolását a szabályozási terv tartalmazza.

(2) Természetes és természetközeli állapotú

1. vizes élőhelyek , különösen folyóvizek, tavak partvonalának, valamint a vizeket kísérő természetes életközösségek (növénytársulások) állapotának megváltoztatásához,
2. vízfolyások (Szentgyörgyvölgy patak, a Parragos patak, a Kógyárhegyi patak és a Réti patak), vizes élőhelyek partvonalától számított 50 méteren belül, tavak partjától számított 100 méteren belül meglévő épületek, építmények, létesítmények átépítéséhez, átalakításához, vízi létesítmények, kikötők, illetve a halászati célú hasznosítást szolgáló létesítmények létesítéséhez, kivitelezéséhez

az Őrségi Nemzeti Park területén az illetékes, jelenleg az  Őrségi Nemzeti Park, az azon kívüli területeken az illetékes, igazgatóságának szakhatsági hozzájárulása szükséges.

(3) *Hatályon kívül helyezte a 18/2016. (XI. 25.) önkormányzati rendelet 1. §-a. Hatálytalan: 2016. 11. 26-tól

AZ ÉPÍTETT KÖRNYEZET VÉDELME

Régészeti területek védelme
16.§

(1) A területen lévő védett, illetve védelemre javasolt régészeti területek lehatárolását az SZT feltünteti.

(2) *Hatályon kívül helyezte a 18/2016. (XI. 25.) önkormányzati rendelet 1. §-a. Hatálytalan: 2016. 11. 26-tól

Értékvédelem
17.§

(1) A Műemléki Környezet (MK) területén (a továbbiakban: védett területen) területet felhasználni, építési telket, területet kialakítani és beépíteni, általában bármely létesítményt elhelyezni és mindennemű építési munkát végezni csak az illetékes műemlékvédelmi hatóság előzetes állásfoglalása alapján szabad.

(2) Védett területen:

1. új építési telket kialakítani és azon építményt elhelyezni, csak az építményt környezetével (legalább a csatlakozó két-két szomszédos épülettel) együtt bemutató utcakép alapján szabad,
2. egyedi védelem alatt nem álló épület részleges vagy teljes bontással járó átépítése, új épület létesítése esetén a történeti építési vonalakra utalni kell (tömegtagolás, elhelyezés),
3. a település helyi karakterének kialakítása, a hagyományőrző arculatteremtés érdekében a környezettől idegen formai, szerkezeti stb. építészeti megoldások nem alkalmazhatók, meglévő épületek, építmények részleges homlokzati felújítása nem megengedett,
4. a kialakult beépítéshez történő illeszkedés érdekében az építési hatóság az engedélyezési eljárás során elrendelheti:

1. az épület építéstörténeti kutatását,
2. az épületen lévő nyílások megszüntetését, átalakítását, kibontását,
3. az épületen található művészeti értékű részletek szakértővel való felújíttatását,
4. az épület színminták szerinti színezését, homlokzati burkolását,
5. bontás esetén az épületről fotódokumentáció készítését.

5. új épületek elhelyezésénél, a meglévő épületek átalakításánál, bővítésénél a történeti (kialakult) beépítési vonalat kell követni. Új építmény(rész) építésénél, a meglévő beépítéshez igazodva kell meghatározni (kialakítani):
   1. az építménymagasságot,
   2. a tető hajlásszögét,
   3. a tetőgerinc irányát,
   4. a nyílászárók méretét és formáját,
   5. a kerítést,
   6. az alkalmazott építőanyagokat,
   7. az építmények színezését.

(3) A településkép védelme érdekében minden, a domborzatból (terepszintből) kiemelkedő, növényzettel nem védett, nem takart építmény engedélyezése esetén az építési hatóság településképi vizsgálatot rendelhet el; utcakép, fotómontázs, stb. készítését írhatja elő.

(4) A falusi lakóterületen az új épületek (beleértve az új magastetőt)

1. tetőhéjazata csak sötét színű, a helyi hagyományoknak megfelelő (égetett cserép, zsupp, zsindely, stb.) lehet;
2. főépületeken és 45m²-t meghaladó alapterületű melléképületeken a tető lejtése 35-45 fok közötti kell hogy legyen;
3. a falazatok színe fehér vagy világos színű kell, hogy legyen; a település területén megtalálható régi (hagyományos) homlokzat-színezéstől eltérő színű felületkezelést alkalmazni a főutak mentén csak az érintett utcaszakaszra kidolgozott színezési tervvel igazolt illeszkedés alapján szabad;
4. A fentiektől eltérni – SZT eltérő rendelkezése hiányában – csak kötelező elvi engedélyben meghatározott feltételekkel szabad.

III. Fejezet
ÉPÍTMÉNYEK ELHELYEZÉSÉNEK ELŐÍRÁSAI

Általános előírások
18.§

(1) Magánutat csak abban az esetben szabad kialakítani, ha a magánút kialakításáról, fenntartásáról, karbantartásáról az érintett felek és Szentgyörgyvölgy Község Önkormányzata előzetesen megállapodást kötött. Megállapodás hiányában a területen építési telket alakítani, és azon építményeket elhelyezni, csak jelen szabályzat előírásainak keretei között szabad.

(2) Építési telket kialakítani csak abban az esetben szabad, ha az újabb telek legalább 10,00 méter széles közterületről történő megközelítése biztosított. A közterület legalább 10,00 méteres legkisebb szabályozási szélessége az utca keresztmetszetének részletes (az útburkolatot, a felszíni vízelvezetést, a közvilágítást, a közműveket és védőtávolságaikat – szükség esetén a járdát és fasort – is tartalmazó) műszaki terv alapján legfeljebb 8,50 méterig csökkenthető.

(3) A közterület felőli telekhatárral párhuzamos épület hossza – szabályozási terv eltérő rendelkezése hiányában – legfeljebb 25 méter lehet.

Beépítési mód, építési hely
19.§

(1) A település területén az egyes (építési) övezetekben a telkek beépítési módja az OTÉK alapján az alábbi:

1. szabadonálló és
2. oldalhatáron álló.

(2) Oldalhatáron álló beépítés esetén az építési hely egyik határvonala:

1. az északi telekhatár vagy
2. a keleti telekhatár vagy
3. a már túlnyomó részben beépített telektömbben a kialakult telekhatár

kell, hogy legyen egységesen a tömb érintett utcaszakaszán, de legalább az övezet területén, a saroktelek kivételével.

(3) Saroktelek esetében:

1. az építési hely tagolását a környezetben kialakult állapot szerint kell alkalmazni és attól eltérni csak kötelező elvi engedélyben meghatározott feltételekkel szabad.
2. az utcakép egységességének megőrzése érdekében a település-szerkezeti szempontból magasabb-rendű út, utca menti beépítést kell mértékadóak tekinteni.

(4) Ott, ahol az övezetre előírt legnagyobb építménymagasság mértéke 4,5 méter és az övezeti előírások kedvezményes eltérési lehetőséget tartalmaznak, az engedményes értékig kizárólag abban az esetben szabad eltérni, ha:

1. az övezeti előírások megengedik,
2. az épület a település területén szokásos, hagyományos tömegképzéssel kerül kialakításra,
3. a földszinti padlószint 0,8-1,2 méter között kerül kialakításra
4. több épület elhelyezése esetén a kedvezményes érték legfeljebb egy épület esetében alkalmazható, kivéve, ha a beépítés a településen szokásos „L” vagy „U” alakú beépítési formához illeszkedve kerül kialakításra a 2. számú melléklet szerint.

Terepszint alatti beépítés
20.§

(1) A terepszint alatt legfeljebb a megengedett legnagyobb beépítettség mértékének 1,25-szöröse alakítható ki.

(2) A terepszint alatti építmény megengedett területét a szintterületi mutató számítása során figyelmen kívül kell hagyni.

Építmények elhelyezése közterületen
21.§

(1) Szentgyörgyvölgy község igazgatási területén legfeljebb egy üzemanyagtöltő állomás, autómosó, gyorsétterem és csak külterületen helyezhető el.

(2) A közterületen elhelyezhető építmények számára telek alakítható.

1. A közutak építményei céljára építési területet,
2. egyéb építmények számára – kivételt képeznek a közterületen egyébként is elhelyezhető építmények – építési telket kell kialakítani.

(3) Nem kell építési telket kialakítani olyan építmények elhelyezése céljára amelyek a nyomvonal jellegű építmények használatához kapcsolódnak és azok építési területén belül helyezkednek el.

(4) Közterületen elhelyezhető építmények:

1. közterület rendeltetésszerű használatához szükséges építmények,
2. köztárgyak,
3. megfigyelést, regisztrálást, adatrögzítést és -közvetítést szolgáló létesítmények építményei
   (az üzemi jellegűek kivételével),
4. honvédelmet és a belbiztonságot szolgáló építmények        
   (az önálló területet, illetve védőterületet igénylő építmények kivételével),
5. közművek és műtárgyaik,
6. közműpótlók (a szennyvíztisztító és komposztáló telepek kivételével),
7. nyomvonal jellegű vezetékek a külön jogszabályok keretei között,
8. távközlés, telekommunikáció és informatika vezetékei       
   (GSM és egyéb hírközlő-, hírtovábbító torony részletes szabályozási terv alapján helyezhető el),
9. vízgazdálkodás építményei,
10. nyilvános illemhelyek,
11. *Hatályon kívül helyezte a 18/2016. (XI. 25.) önkormányzati rendelet 1. §-a. Hatálytalan: 2016. 11. 26-tól
12. geodéziai jelek, továbbá
13. terepszint alatti építmény,
14. utcabútor,
15. mobil árusító hely (csak közterületi árusításra szóló engedély alapján),
16. közterületi terasz (csak közterületi árusításra szóló engedély alapján),
17. reklámhordozók, a helyi önkormányzati rendelet előírásai szerint.

(5) Közterületen építési telket, építési területet kialakítani, új építményt elhelyezni, illetőleg meglévő épület esetében bővítésre vagy használati mód változására hatósági engedélyt adni csak a változással érintett terület csatlakozó környezetét is (a közterületeket is) magában foglaló terv alapján szabad.

(6) Közterület-használati engedélyt kell beszerezni – jogszabály eltérő rendelkezése hiányában:

1. árusító és egyéb pavilon elhelyezéséhez,
2. önálló hirdető-berendezés és köztárgy (figyelmeztető-, tájékoztató tábla, pad, stb.) elhelyezéséhez,
3. építési munkával kapcsolatos állvány, építőanyag, törmelék elhelyezéséhez,
4. alkalmi és mozgó árusításhoz,
5. film- és televízió felvétel céljára,
6. vendéglátóipari előkert létesítéséhez,
7. kiállítás, alkalmi vásár, továbbá mutatványos tevékenység céljára történő igénybevételhez,
8. közhasználatra még át nem adott közterület ideiglenes hasznosításához.

(7) A közterületen elhelyezhető építmények kialakítása során figyelembe kell venni a környező beépítés jellemzőit (méretek, karakter, élet- és vagyonbiztonság, stb.).

Melléképítmények elhelyezése
22.§

(1) Állattartás céljára szolgáló építményt, melléképítményt csak az állattartásról szóló helyi önkormányzati rendelet (7/1999. (XI.29.) sz. Önkormányzati rendelet) előírásai szerint szabad létesíteni.

(2) A melléképítmények közül az elő- és oldalkert előírt legkisebb méretén – az építési telek elő- és oldalkertnek minősülő részén – belül:

1. növénytermesztés céljára szolgáló kerti növényház (üvegház), fóliasátor,
2. kemence, húsfüstölő,
3. állatkifutó,
4. trágyatároló, komposztáló, továbbá
5. siló, valamint nem terepszint alatti és fedett kialakítású ömlesztett anyag-, folyadék- vagy gáztároló

         nem helyezhető el.

(3) Az építési telek hátsókertnek minősülő részén – az övezeti előírások és az előírt védőtávolságok megtartásával – valamennyi melléképítmény elhelyezhető. Növényházat (üvegházat), fóliasátrat a teleknek a szomszédos telekkel közös határától legalább 1,50 m távolságra szabad elhelyezni.

Üdülőtábor, kemping elhelyezése
23.§

(1) Huzamos tartózkodásra szolgáló üdülőtábort és kempinget csak olyan építési telken szabad elhelyezni, amely

1. teljes közművesítéssel, illetőleg közcsatorna hiányában azzal egyenértékű műszaki megoldással (szivárgásmentes, zárt szennyvíztárolóval) ellátott,
2. szilárd útburkolattal ellátott,
3. fertőzésmentes talajjal kialakított,
4. gyepesített és így is fenntartott.

(2) Az üdülőtábor és kemping területének legalább 30 %-át fásítottan, lombkorona fedetten kell kialakítani.

IV. Fejezet
TERÜLETFELHASZNÁLÁSI EYGSÉGEK ÖVEZETI ELŐÍRÁSAI

Az építési övezetek és övezetek rendeltetése
24.§

(1) A terület nyugalmának biztosítása érdekében - a környezetet zavaró hatású tevékenységre szolgáló új építmény nem helyezhető el, meglévő bővítése, átalakítása, vagy meglévő épület használati módjának ilyen célú megváltoztatása nem engedélyezhető az alábbi területfelhasználási egységek területén:

1. lakóterületek:
   -     falusias lakóterületek,
2. vegyes területek:
   -     településközpont vegyes területek,
3. különleges területek^[4][5]:

• tematikus intézményparkok területe
• sport-, szabadidő-, strand-területek
• honvédelem területe
• temetők területe
• hulladékkezelés területe
• mezőgazdasági üzemi terület.

(2) Nagy szállítási forgalmú létesítmény és tehergépkocsi tároló – a lakóterület gyűjtőút vagy annál magasabb rendű út melletti részének és a településközpont területének kivételével – még akkor sem helyezhető el, ha egyébként a létesítmény az övezeti előírásoknak megfelelően elhelyezhető lenne.

Beépítésre szánt területek
Lakóterületek
25.§^[5][6]

(1)    A lakóterületi területfelhasználási egységek és építési övezetek az alábbiak: FL     falusias lakóterületek: FL-1, FL-2.

(2)    A lakóterületen a vonatkozó jogszabályban meghatározott építmények helyezhetők el, az állattartásról szóló helyi rendelet keretei között.

(3)    A lakóterületek övezeteinek közmű ellátottsága:

a)      Az övezetek területét legalább részleges közművesítéssel kell ellátni. A keletkező szennyvíz elhelyezése - a közcsatorna megépítéséig - zárt szennyvíztároló alkalmazásával és a szolgáltatóval kötött szennyvízszállítási szerződéssel igazoltan, vagy korszerű szennyvíztisztító kisberendezés alkalmazásával is megoldható.

b)      A közcsatorna megépítését követő 1 éven belül az ingatlanokat kötelező rácsatlakoztatni a telek előtt kiépített hálózatra.

c)      A felszíni vizek nyílt árkos elvezetése megengedett.

(4)    A lakóövezetek területén az építési telkek és építmények jellemzőit az 1. számú táblázat alkalmazásával kell meghatározni.

1. számú táblázat

¹     A zárójelben feltüntetett engedményes érték csak a 2. számú melléklet szerinti hagyományos épülettömeg építése esetén alkalmazható!

²     A zárójelben feltüntetett minimális telekszélesség értéke saroktelek esetén alkalmazandó!”

Vegyes területek
26.§

(1) A vegyes területek építési övezetei az alábbiak:

TV    településközpont vegyes területek:                        TV-1

(2) A vegyes területek övezeteinek közmű ellátottsága:

1. Az övezetek területét legalább részleges közművesítéssel kell ellátni. A keletkező szennyvíz elhelyezése - a közcsatorna megépítéséig - zárt szennyvíztároló alkalmazásával és a szolgáltatóval kötött szennyvízszállítási szerződéssel igazoltan, vagy korszerű szennyvíztisztító kisberendezés alkalmazásával is megoldható.
2. A közcsatorna megépítését követő 1 éven belül az ingatlanokat kötelező rácsatlakoztatni a telek előtt kiépített hálózatra.
3. A felszíni vizek nyílt árkos elvezetése megengedett.

(3) A településközpont vegyes övezetek területén az építési telkek és építmények jellemzőit a 2. számú táblázat alkalmazásával kell meghatározni.

2. számú táblázat

Gazdasági területek
27.§^[6][7]

(1)    A gazdasági területek építési övezetei az alábbiak:

                KG kereskedelmi, szolgáltató területek: KG-S1.

(2)    A gazdasági területek övezeteinek közmű ellátottsága:

a)      Az övezetek területét legalább részleges közművesítéssel kell ellátni. A keletkező szennyvíz elhelyezése - a közcsatorna megépítéséig - zárt szennyvíztároló alkalmazásával és a szolgáltatóval kötött szennyvízszállítási szerződéssel igazoltan, vagy korszerű szennyvíztisztító kisberendezés alkalmazásával is megoldható.

b)      A közcsatorna megépítését követő 1 éven belül az ingatlanokat kötelező rácsatlakoztatni a telek előtt kiépített hálózatra.

c)      A felszíni vizek nyílt árkos elvezetése megengedett.

(3)    A gazdasági övezetek területén az építési telkek és építmények jellemzőit a 3. számú táblázat alkalmazásával kell meghatározni.

3. számú táblázat

¹ Kivételt képeznek a technológiailag szükséges építmények, silók, színek, berendezések és szerkezetek, melynek magasságát az engedélyezés során kell meghatározni!”

Különleges területek
28.§

(1) A különleges területek építési övezetei az alábbiak^[7][8]:

1. KT-SP      sport-, szabadidő-, strand-területek:........ KT-SP1;
2. KT-TE     temetők területei: ......................................... KT-TE1;
3. KT-HU     hulladékkezelők-, lerakók területei: ....... KT-HU1;
4. KT-HT     honvédelmi területek: ................................. KT-HT1;
5. üdülőterületek és azok fejlesztési ütemezése:         KT-TP-I.

KT-TP-II.

KT-TP-III.

mely övezetek területén a következő ütem fejlesztése az előző ütemek területének 60 %-os beépítése esetén a területre vonatkozó részletes szabályozás megalkotása után kerülhet sor.

  f. KT-MÜ mezőgazdasági, üzemi terület:        KT-MÜ1;

                                                                           KT-MÜ2;

                                                                           KT-MÜ3.

(2) A KT-SP1 jelű övezetek (sport-, szabadidő-, strand) területén:

1. elhelyezhető:

1. szolgálati lakás,
2. kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület,
3. kereskedelmi szálláshely szolgáltató épület (csak sportlétesítményhez kapcsolódó),
4. sportépítmény, pihenést, testedzést szolgáló építmény,
5. kizárólag a működéshez szükséges gazdasági tevékenységi célú épület;

2. nem helyezhető el:

1. önálló lakóépület,
2. önálló parkolóterület és garázs a 3,5 t önsúlynál nehezebb gépjárművek és az ilyeneket szállító járművek számára.

(3) A KT-TE1 jelű övezet (temető) területén elhelyezhető építmények

1. szolgálati lakás,
2. egyházi épület,
3. kizárólag a működéshez szükséges gazdasági tevékenységi célú épület.

(4) A KT-HU1 jelű övezet (hulladék-udvar, szennyvíztisztító) területén kizárólag a működéshez szükséges gazdasági építmények helyezhetők el.

(5) A KT-HT jelű övezet területén kizárólag a Honvédség építményei és azokat kiszolgáló, ellátó építmények, a terület működéséhez szükséges gazdasági építmények, valamint szolgálati lakások helyezhetők el.

(6) A KT-TP-I. jelű övezet (termálfürdő és –szálló) területén elhelyezhető építmények:

1. egészségügyi és szociális épület,
2. szálláshely szolgáltató épület,
3. közösségi szórakoztató és kulturális épület,
4. vendéglátó épület,
5. legfeljebb 3.000 m² kereskedelmi épület,
6. termálfürdő, üdülőépület,
7. szolgálati lakás, szociális épület,
8. sportépítmény, a pihenést, testedzést szolgáló építmény,
9. egyéb iroda épület,
10. kizárólag a működéshez szükséges gazdasági tevékenységi célú épület.

(7)^[8][9] A „KT-MÜ” jelű övezet olyan különleges mezőgazdasági üzemi terület, ahol a környezetére nem zavaró hatású

1. mezőgazdasági, állattartó és tároló építmények,
2. egyéb gazdasági építmények,
3. a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakások helyezhetőek el.

28/A. §^[9][10]

(1)    A különleges övezetek területén az építési telkek és építmények jellemzőit a 4. számú táblázat alkalmazásával kell meghatározni.

4. számú táblázat

* Technológiai és tároló építmény magassága nem korlátozott.

5 „K” – kialakult állapothoz igazodó!

6 Sportépítmény és sportcsarnok esetén a megengedett legnagyobb építménymagasság 9m.

7 Kivételt képez a térvilágító szerkezet, harangtorony, harangláb, melynek magasságát az engedélyezés során kell meghatározni!

(2)    A KT-MÜ1 és a KT-MÜ2 jelű övezet területén csarnok jellegű épületek esetében az épületek hossztengelyét a lejtős domboldalakon a szintvonalakkal párhuzamosan kell elhelyezni. Az egységes épített táji környezet kialakítása, a csarnokok táji dominanciájának csökkentése érdekében szürke színű fémlemez fedést kell alkalmazni. A tájképet jelentősen megváltoztató építmények terveihez külön jogszabályban meghatározott látványtervet kell készíteni.

(3)    A KT-MÜ1 és a KT-MÜ2 jelű övezet területén közművezetékeket és járulékos közműépítményeket tájba illesztett módon, a tájképvédelmi célok megvalósulását nem akadályozó műszaki megoldások alkalmazásával - beleértve a felszín alatti vonalvezetést is – kell elhelyezni.

(4)    A KT-MÜ3 jelű övezet területén a szabályozási terven beültetési kötelezettséggel jelölt területeken fás növényzettel fedetten kell kialakítani, meglévő fásítás esetén azt fenn kell tartani. E területeken a beépítettség mértékébe beszámítandó építmény nem helyezhető el. A beültetési kötelezettséget a telephelyek használatbavételéig kell megvalósítani.

BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLETEK
Közlekedési és közmű területek
29.§

Közlekedési területek:

(1) Magánút csak közúthoz csatlakoztatható.

(2) Az utak (közutak, kerékpár és gyalogutak, stb.) és a terepszint magassági elrendezését, valamint a felszíni és felszín alatti vizek megfelelő és biztonságos elvezetését az építési engedélyezési tervben igazolni kell.

(3) Az utak (közút, kerékpár- és gyalogút) és a terepszint magassági elrendezését úgy kell kialakítani, hogy:

1. azokról a telkek biztonságos megközelítése,
2. az ott összegyűlő csapadékvíz biztonságos elvezetése,
3. a közüzemi közművek megfelelő elhelyezése, továbbá
4. a vonatkozó jogszabályokban előírt feltételek, jellemzők megvalósítása biztosítható legyen.

(4) Országos közúthálózat

1. Országos közutak
       7423. sz. ök. út
       7424. sz. ök. út
       7425. sz. ök. út
2. Az utak külterületi szakaszán az úttengelytől mért 50-50 m védőtávolságon belül közútkezelői hozzájárulás szükséges az építmények elhelyezéséhez.
3. A kerítések elhelyezése az úttengelytől minimum 20-20 m, az építési vonal minimum 30-30 m.

(5) Települési főutak (B.IV.C.D.)

Kossuth Lajos utca (7423.sz. út)                = változó, minimális szabályozási szélesség 12 m

Vörösmarty Mihály utca (7423.sz.út)           = minimális szabályozási szélesség 16 m

Rákóczi Ferenc utca (7423.sz. út)               = minimális szabályozási szélesség 16 m

Ady Endre utca (7424.sz. út)                      = minimális szabályozási szélesség 16 m

Bocskai István utca (Cséplak 7425.sz. út)    = minimális szabályozási szélesség 12 m

(6) Települési gyűjtőutak (B.V.C.B.) és hálózati jelentőségű mellékutak

Petőfi Sándor utca (Kógyár felé)                     = minimális szabályozási szélesség 16 m

József Attila utca (Kógyár)                             = minimális szabályozási szélesség 16 m

Kisfaludy Sándor utca                                    = minimális szabályozási szélesség 12 m

(7) Egyéb feltáró utak                                            = minimális szabályozási sz. meglévő-12 m

Közmű területek:

(8) Az új közműhálózatokat közterületen kell megépíteni a hatályos (a szabályzat hatályba lépésekor: MSz 7487/2) előírásai szerint.

(9) Szentgyörgyvölgy község területén csak elválasztott rendszerű csatorna építhető (egyesített rendszerű csatorna nem építhető).

(10) Építményt elhelyezni, ha annak telke előtt kiépült a közműves szennyvízelvezető csatorna (közcsatorna), csak a közcsatornára való rákötéssel szabad.

(11) *Hatályon kívül helyezte a 18/2016. (XI. 25.) önkormányzati rendelet 1. §-a. Hatálytalan: 2016. 11. 26-tól

(12) *Hatályon kívül helyezte a 18/2016. (XI. 25.) önkormányzati rendelet 1. §-a. Hatálytalan: 2016. 11. 26-tól

(13) A felszíni vízelvezetést a megfelelő befogadóig a beépítéssel egyidejűleg (legkésőbb a használatbavételig) meg kell valósítani. A csapadékvíz elvezetésénél megengedett a nyíltárkos vízelevezetés.

(14) A „Műemléki Környezet” területén az utcai homlokzaton nyomásszabályozó nem létesíthető.

(15) A létesítendő új villamos vezetékeket (közép-, kisfeszültségű és közvilágítási vezetékeket egyaránt), távközlési, műsorszórást lehetővé tevő vezetékeket csak földkábeles kivitelezéssel szabad engedélyezni. A meglévő föld feletti vezetékek rekonstrukciójakor, a hálózatépítéssel járó karbantartásakor, és kiváltása esetén, a vezetékeket csak föld alatti elhelyezéssel szabad kivitelezni.

Védőterületek:

(16) Víziközművek esetében a vonatkozó előírások (a szabályzat hatályba lépésekor: MSz 7084. sz. szabvány) szerinti védőtávolságok terjedelme:

1. vízvezeték esetén DN300 mm .......................................................................................................... 3,0-3,0 m;
2. gravitációs szennyvízcsatorna esetén................................................................................................ 3,0-3,0 m;
3. szennyvíz nyomóvezeték esetén....................................................................................................... 3,0-3,0 m.

(17) Földgázhálózatok esetében a gázvezetékek részére a vonatkozó előírások (a szabályzat hatályba lépésekor: az IpM 6/1982.(V.6.) sz. rendelet és a MSz 7084. sz. szabvány) szerint a nyomásfokozattól függő védőtávolságok terjedelme:

1. középnyomású hálózatok esetében DN90 mm-ig............................................................................... 4,0-4,0 m,
2. középnyomású hálózatok esetében DN90 mm felett........................................................................... 5,0-5,0 m,
3. kisnyomású (max. 0,1 bar-os) vezetéknél.......................................................................................... 3,0-3,0 m.

(18) Villamos és távbeszélő hálózatok esetében a vonatkozó előírásokban (a szabályzat hatályba lépésekor: IpM 11/1984.(VIII.22.) sz. rendelet és a MSz 7487 sz. szabványban) rögzített védőtávolságok terjedelme:

1. a 1-35kV-os földfeletti vezeték esetén............................................................................................... 5,0-5,0 m,
2. a 120kV-os földkábelek esetén......................................................................................................... 1,5-1,5 m,
3. 35kV-nál nem nagyobb feszültségű földkábelek, távbeszélő törzskábel és alépítmény,
4. továbbá hírközlő kábel esetében....................................................................................................... 1,0-1,0 m,
5. 20kV-os transzformátorállomások telepítésénél közvetlen közterületi kapcsolatot, teherautóval történő megközelítést, önálló épület esetében körüljárhatóságot, 5 m x 7 m alapterületű helyet a közterületen, és 5 m-es védőtávolságot kell figyelembe venni.

(19) A szennyvíztisztító telep védőövezete 300 m, amely a műtárgyak megfelelő kialakítása esetén az illetékes ÁNTSZ állásfoglalásának megfelelően csökkenthető.

Erdőterületek
30.§

(1) Az erdőterületek övezetei az alábbiak:

1. E-V     védelmi célú erdőterület (véderdő)............................................................................................... (E-V1),
   védelmi célú erdőterület (országos jelentőségű természetvédelmi területen)................................................. (E-V2),
2. E-G     gazdasági rendeltetésű erdőterület............................................................................................ (E-G1),
3. E-T     egészségügyi-szociális, turisztikai rendeltetésű erdőterület.......................................................... (E-T1),

(2) Erdőterület igénybevétele (művelési ág változtatás, művelésből kivonás, építmények elhelyezése) az Erdészeti Hatóság előzetes engedélyével történhet.

(3) Erdőterületen új telket, építési területet kialakítani, új építményt elhelyezni, illetőleg meglévő épület esetében épületbővítésre vagy használati mód változásra hatósági engedélyt adni csak teljes közművesítés vagy azzal egyenértékű műszaki megoldás esetén szabad.

(4) Meglévő erdő rendeltetését az 1996. évi LIV. törvény előírásai szerint kell értelmezni (védelmi rendeltetésű, gazdasági rendeltetésű, egészségügyi – szociális – turisztikai rendeltetésű, oktatási-kutatási rendeltetésű erdők).

(5) Az erdőterületek telepítése, fenntartása, üzemeltetése, felújítása csak erdészeti üzemterv alapján és az Erdészeti Hatóság előzetes engedélyével történhet.

(6) Az Őrségi Nemzeti Park területén a művelési ág változtatásához, a földrészletek alakjának és terjedelmének megváltoztatásához, valamint létesítmények elhelyezéséhez és használatbavételi engedélyezéséhez a Fertő-Hanság Nemzeti Park Igazgatóságának előzetes hozzájárulása is szükséges.

(7) Erdőterületen építmények elhelyezése céljára telket kell alakítani a bármely területfelhasználási egység területén elhelyezhető építmények és sátorhely kivételével.

(8) E-V1 jelű övezet

1. A terület védelmi rendeltetésű (védő) erdők elhelyezésére szolgál.
2. Az övezetben épületet elhelyezni nem lehet, gépjármű várakozóhely nem létesíthető.

(9) E-V2 jelű övezet

1. A terület védelmi rendeltetésű (védett) erdők elhelyezésére szolgál, melyek az Őrségi Nemzeti Park fokozottan védett területén helyezkednek el.
2. Az övezetben épületet elhelyezni nem lehet, gépjármű várakozóhely nem létesíthető.

(10) E-G1 jelű övezet

1. A terület gazdasági rendeltetésű erdők elhelyezésére szolgál.
2. Az övezetben 100.000 m²-t meghaladó területnagyságú telken, lakást is magában foglaló gazdasági, (az erdő rendeltetésének megfelelő) épület helyezhető el:

1. 0,5 %-os beépítettséggel,
2. legfeljebb 4,5 m-es építménymagassággal,
3. a zöldfelület mértéke a telek területének legalább 90%-a kell hogy legyen.

(11) E-T1 jelű övezet

1. A terület egészségügyi-szociális, turisztikai rendeltetésű erdők elhelyezésére szolgál.
2. Az övezetben csak közhasználatú célokat szolgáló (parkoló, sétautak, pihenőhely, esőbeálló stb.) építés engedélyezhető:

1. 1 %-os beépítettséggel,
2. legfeljebb 4,5 m-es építménymagassággal,
3. a zöldfelület mértéke a telek területének legalább 90%-a kell, hogy legyen.

(12) Az erdőövezetek területén a telkek és építmények jellemzőit az 5. számú táblázat alkalmazásával kell meghatározni.

5. számú táblázat

¹     „K” – kialakult állapothoz igazodó!

Zöldterületek
31.§

(1) A zöldterületek övezetei az alábbiak:

1. Z-KP     közpark: ......................................................... Z-KP1;

(2) A zöldterület övezeteinek területén építmény csak teljes közművesítéssel helyezhető el. Az övezet területén a felszíni vizek nyílt árkos elvezetése is megengedett. A tervezett közparkokat Kertépítési Kiviteli Terv alapján kell kialakítani.

(3) Zöldterületen csak fásított parkolók alakíthatók ki, melynek területén csak a zöldterületet igénybe vevők számára előírt parkoló-férőhely helyezhető el.

(4) Z-KP1 jelű övezet

1. A terület - a döntően zöldfelülettel kialakított - pihenést, kikapcsolódást szolgáló közterületek kialakítására szolgál.
2. Az övezetben elhelyezhető:

1. pihenést, testedzést szolgáló építmény (sétaút, pihenőhely, tornapálya, gyermekjátszótér),
2. vendéglátó építmény – elvi engedélyben meghatározott feltételekkel,
3. hírlap és virágárusító pavilon,
4. a terület fenntartásához szükséges épület.

3. Az övezetben

1. a megengedett legnagyobb beépítettség: 2 %,
2. a legkisebb zöldfelület mértéke: 80%,
3. a megengedett legnagyobb építménymagasság: 4,5 m,
4. 1.000 m²-nél kisebb telek nem alakítható ki.

5. A zöldterületen a telkek és építmények jellemzőit a 6. számú táblázat alkalmazásával kell meghatározni.

6. számú táblázat

¹     „K” – kialakult állapothoz igazodó!

Mezőgazdasági terület

32.§^[10][11]

(1) A mezőgazdasági területek övezetei az alábbiak:

a) MG-SZ szántóföldi művelésű mezőgazdasági övezet (MG-SZ1)

b) MG-GY általános mezőgazdasági övezet kiskerti (szőlő, gyümölcsös) termelésre

(MG-GY1)

c) MG-R gyepterület általános övezetbe sorolt mezőgazdasági övezet (MG-R1)

(2) A mezőgazdasági terület a növénytermesztés és állattenyésztés, továbbá az ezekkel kapcsolatos termékfeldolgozás és tárolás építményei elhelyezésére szolgáló terület.

(3) A mezőgazdasági területen építmények szabadon álló beépítési móddal helyezhetők el,

10 méteres elő- és oldalkerttel.

(4) A területen építésre kerülő új épületeket takaró fásítással, az adott terület építési hagyomá­nyainak megfelelően kell kialakítani.

(5) Valamennyi mezőgazdasági övezet területén a 720 m•-nél kisebb földrészleten – a növényter­mesztés célját szolgáló fóliasátor és üvegház kivételével – építmény nem helyezhető el.

(6) Az övezetekben megengedett legnagyobb építménymagasság túlléphető sajátos technológiai igényű üzemi jellegű építmény (gazdasági építmény, tároló építmény, pajta, szín, stb.) esetén.

(7) Az Őrségi Nemzeti Park területén a művelési ág változtatásához, a földnyilvántartási föld­részletek alakjának és terjedelmének megváltoztatásához, valamint létesítmények elhelyezéséhez és használatbavételi engedélyezéséhez az illetékes igazgatóság előzetes hozzájárulása szükséges.

(8) MG-SZ1 jelű övezet

a) Az övezet szántóföldi mezőgazdasági termelés és az ezzel kapcsolatos termékfeldolgozás és tárolás építményei elhelyezésére szolgál.

b) Az övezetben 10.000 m2-t meghaladó méretű telken gazdasági épület, terepszint alatti építmény (pince) létesíthető építési engedély alapján 3%-os beépítettséggel, továbbá bir­tokközpont az OTÉK vonatkozó szabályozása szerint.

c) *Hatályon kívül helyezte a 18/2016. (XI. 25.) önkormányzati rendelet 1. §-a. Hatálytalan: 2016. 11. 26-tól

d) Az övezetben lakóépület csak a 20.000 m2-t meghaladó területű földrészleten helyezhető el, építési engedély alapján legfeljebb 1 %-os beépítettséggel.

e) Belterületen meglévő 6.000 m2 feletti telek esetében lakóépület a telek legfeljebb 1,5%-os beépítettségével elhelyezhető illetve bővíthető elvi engedélyben meghatározott feltéte­lekkel

(9) MG-GY1 jelű övezet

a) Az övezet a szőlő, gyümölcsös és kert művelési ágú területek kialakítására, és az ezzel kapcsolatos terményfeldolgozás és tárolás építményeinek elhelyezésére szolgál.

b) Az övezetben 1.500 m2-nél kisebb területű földrészlet nem alakítható ki.

c) Az övezetben gazdasági épület, terepszint alatti építmény (pince) - a minimálisan kiala­kítható telekméret esetén - építési engedély alapján létesíthető.

d) Az övezetben lakóépület csak a 6.000 m2-t meghaladó területű földrészleten helyezhető el, építési engedély alapján.

(10) MG-R1 jelű övezet

a) Az övezetbe az összefüggő nagy kiterjedésű gyepterületek tartoznak.

b) Az övezetben 10.000 m2-nél kisebb területű földrészlet nem alakítható ki.

c) A területen építményt elhelyezni nem lehet, karám, illetve istálló kivételével, (minimum 10.000 m2-es telekterületen) elvi engedélyben meghatározott

feltételekkel.

(11) A mezőgazdasági övezetek területén a telkek és az építmények jellemzőit a 7. számú táblázat alkalmazásával kell meghatározni.

7. számú táblázat^[11][12]

₁ A technológiai- és tároló építmény magassága nem korlátozott.

Egyéb területek
33.§

(1) Az egyéb, vízgazdálkodással kapcsolatos területek övezetei az alábbiak:

1. VT-1:....... folyóvizek és közcélú nyílt csatornák medre és partja,
2. VT-2:....... vízbeszerzési területek (védett vízbázis).

(2) *Hatályon kívül helyezte a 18/2016. (XI. 25.) önkormányzati rendelet 1. §-a. Hatálytalan: 2016. 11. 26-tól

(3) A vízbeszerzési területek, (védett vízbázis) belső, külső és hidrogeológiai védőterületei az övezet határain kívüli területeket is érinthet.

V. Fejezet
Egyéb előírások

Egyéb sajátos jogintézmények követelményrendszere
34.§

(1) Szentgyörgyvölgy Község Önkormányzatát elővásárlási jog illeti meg az ÖK. hatáskörébe utalt feladatok ellátásához szükséges területek megszerzése érdekében, az alábbi területeken:

1. az épített környezet értékeinek megőrzése érdekében a „Műemléki környezet” telkei és építményei,
2. a természeti környezet megőrzése érdekében a patakpartok mentén fekvő területek, továbbá
3. a település beépítésre szánt területeivel szomszédos erdőterületek.

Vegyes rendelkezések
35.§

(1) A mélyfekvésű területen az új építmény padlószintje: a mértékadó árvízszint +30 cm kell, hogy legyen. Mélyfekvésű területen új építményt elhelyezni, meglévőt bővíteni csak talajmechanikai szakvélemény alapján szabad.

(2) A HÉSZ szempontjából építési tevékenységet folytatni csak az SZT-n, illetve a HÉSZ-ben meghatározott övezeti előírásoknak megfelelően szabad, de:

1. abban az esetben, ha az SZT, a HÉSZ övezeti előírása és a földnyilvántartás szerinti művelési ág eltérő, az utóbbi szerinti művelés korlátozás nélkül folytatható;
2. az erdőtervek erdő művelési ággal illetve természetvédelemmel érintett földrészletek (telkek) esetében az eltérő művelési ágnak megfelelő művelés abban az esetben folytatható, ha a földrészlet (telek) eltérő művelési ág szerinti besorolását és annak határvonalát területileg is rögzítő térrajzban a tulajdonos igazolta.

Záró rendelkezések
36.§

(1) A HÉSZ rendelkezéseit a rendelet hatályba léptetését követően indított államigazgatási ügyben kell alkalmazni.

(2) A rendelet (HÉSZ) hatályba lépésével egyidejűleg a Szentgyörgyvölgy Község Önkormányzat Képviselő-testületének a község Összevont Rendezési Tervéről szóló 7/2002. (X.07.) ÖK számú rendelet hatályát veszti.

(3) A HÉSZ rendelkezéseinek megsértése szabálysértési eljárást von maga után.

A rendelet 2008. június 01. napján lép hatályba.

Szentgyörgyvölgy, 2008. május 10.

                                       Ferenc Mária                                                           Gódor Mihály

                                           jegyző                                                                 polgármester