Szekszárd Megyei Jogú Város  Önkormányzata Közgyűlésének
1/2009.(II.3.) rendelete a közterületek használatáról*

a módosításokkal egységes szerkezetben

Szekszárd Megyei Jogú Város Önkormányzatának Közgyűlése a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 16. §-ának (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a közterületek használatáról a következő rendeletet alkotja:

A rendelet hatálya

1. § E rendelet hatálya kiterjed:

(1)   E rendelet hatálya Szekszárd Megyei Jogú Város igazgatási területén lévő közterületekre terjed ki.

(2) E rendelet szabályait kell alkalmazni a helyi önkormányzat tulajdonában álló közterületek rendeltetéstől eltérő használata esetén a (3) bekezdésben foglalt kivétellel.

(3) A helyi közútként nyilvántartott közterületekre a vonatkozó helyi rendelet szabályait kell alkalmazni.

Értelmező rendelkezések

2. § E rendelet alkalmazása szempontjából:

Közterület: közhasználatra szolgáló minden olyan állami vagy önkormányzati tulajdonban álló földterület, amelyet a rendeltetésének megfelelően bárki használhat és az ingatlan-nyilvántartás ekként tart nyilván. Egyéb ingatlanoknak a közhasználat céljára átadott területrészére – az erről szóló külön szerződésben foglaltak keretei között – a közterületre vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni. Közterület rendeltetése különösen: a közlekedés biztosítása (utak, terek), a pihenő és emlékhelyek kialakítása (parkok, köztéri szobrok stb.), a közművek elhelyezése.

Közhasználatra átadott rész: minden olyan terület, amelyet a lakosság, vagy annak egy meghatározott része korlátozás nélkül, szabadon használ, vagy használhat. A terület nem jogi aktussal, hanem a tényleges használattal válik közterületté.

Reklámgazda: Az a személy vagy szervezet, amely a város közigazgatási területén az önkormányzattal megkötött megállapodás alapján hirdető-berendezések ellenőrzését, üzemeltetését végzi, függetlenül attól, hogy a hirdető-berendezés az önkormányzat vagy más tulajdonát képező építményen, területen került rögzítésre.

Járműtárolás: közúton, vagy más közterületen járművel a folyamatos le- és felrakáshoz, az okmánykezeléshez, illetőleg indulás előtt, vagy érkezés után a szállodák, szálláshelyek (lakás kivételével) környékén a járművezető pihenő ideje alatti tartózkodáshoz szükséges idő feletti egyhelyben maradás.

Folyamatos járműtárolás: autóbuszoknak, tehergépkocsiknak, kamionoknak, vontatványoknak, nehézgépjárműveknek, mezőgazdasági gépeknek, vontatóknak a közterületen történő, - a megszakításoktól függetlenül - visszatérő jellegű parkírozása, pl. a lakóépületek környékén parkoló fuvarozók gépjárművei, autóbuszok, stb.

Alkalmi vásár: néhány napos (maximum 30 nap), általában rendezvénnyel összekötött, szervezett árusítás.

Egyéb kereskedelmi tevékenység: játék, bazár, kegytárgy, illetve egyéb idénycikk árusítása.

Építmény: (az épület és műtárgy gyűjtőfogalma): a rendeltetésére, szerkezeti megoldására, anyagára, készültségi fokára tekintet nélkül minden olyan helyhez kötött műszaki alkotás, amely a talaj beépítésével jön létre. Általában kereskedelmi, szolgáltatás profilú felépítmény.

Árusító és egyéb fülke (pavilon), árusító automata: bármikor könnyen szétszerelhető szerkezetekből készült, illetve könnyen eltávolítható, szabadon álló vagy telepített építmény.

Mozgóbolt: önjáró vagy gépjárművel vontatott, az üzlet feltételeinek megfelelő árusítóhely.

Mozgó árusítás: a kereskedő vagy megbízottja olyan eszköz segítségével viszi magával az eladásra kínált árut, amely nem minősül mozgóboltnak (pl.: tricikli, fagylaltos kocsi stb.)

Konténer: szilárd térelemekkel körülhatárolt talajhoz nem rögzített, huzamos emberi tartózkodásra nem alkalmas építmény, szeméttároló konténer.

Közhasználatú zöldterület:[1]

Közhasználatú zöldfelület:[2]

Üzemen kívül helyezett jármű:[3] Érvényes hatósági engedéllyel és jelzéssel, vagy hatósági engedéllyel egyáltalán nem rendelkező olyan jármű, amely a közúti forgalomban csak ilyen engedéllyel és jelzéssel vehet részt.

Üzemképtelen jármű:[4] Hatósági engedéllyel és jelzéssel rendelkező, de nyilvánvalóan mozgásképtelen, közúti közlekedésre alkalmatlan jármű. (pl.: futómű-hiányos, motorhiányos stb.) Ilyen járműnek minősül a baleset folytán megsérült és elhagyott jármű is.

Alkalmi árusítás[5]: Közterületi értékesítés keretében a húsvéti, karácsonyi és szilveszteri ünnepeken, valamint évente egy alkalommal, kizárólag az adott ünnepen és az azt megelőző 20 napban a kereskedelmi tevékenységek végzésének feltételeiről szóló 210/2009. (IX. 29.)  kormányrendelet 5. mellékletében meghatározott termékeken túl az adott ünneppel, illetve az adott alkalomhoz kapcsolódó helyi hagyománnyal összefüggő termékek, továbbá nemesfémből készült ékszerek, díszműáruk és egyéb tárgyak forgalmazása.

Idényjellegű árusítás[6]: az árusítás időtartamára a közterületre kihelyezett árusító helyen végzett, időszakonként megismétlődő, esetenként legfeljebb egy szezonra, eseményre szóló árusító, javító, szolgáltató tevékenység.

A közterület használati engedély

3. § (1) A közterület rendeltetésétől eltérő használatához - 3. § (5) bekezdésben foglalt eseteket kivéve - (a továbbiakban: közterület használat) engedély szükséges.

(2) Közterület használati engedélyt kell beszerezni:

1. a közterületbe nyúló üzlethomlokzat (portál), kirakatszekrény, üzleti védőtető (előtető), ernyőszerkezet, hirdető berendezés (fényreklám), továbbá cég- és címtábla elhelyezésére, ha az 10 cm-nél jobban kinyúlik a falsíkból,
2. üzlet (pavilon), árusító és egyéb fülke elhelyezésére, amely pl. élelmiszer, cukorka, gyümölcs, zöldség, virág, koszorú, könyv, hírlap, dohány árusítására szolgál,
3. közúti közlekedéssel és fuvarozással kapcsolatos állomáshely, indítófülke, fedett várakozóhelyiség, üzemanyagtöltő állomás, iparvágány elhelyezésére,
4. az egyes létesítményekhez a közút területén kívül szükséges gépjármű várakozóhely céljára,
5. hulladékgyűjtő sziget elhelyezésére
6. alapzatos zászlórúd, önálló hirdető-berendezés, tájékoztató táblák,  tartóoszlopok stb. elhelyezésére, kivéve az önkormányzattal történő megállapodás alapján a reklámgazda útján történő hirdető-berendezés elhelyezésére,
7. építési munkával kapcsolatos ideiglenes felvonulási épület, lakókocsi, állvány, építőanyag és törmelék elhelyezésére,
8. [7]alkalmi, idényjellegű, mozgóbolti, mozgó árusításra, javító-szolgáltató tevékenységre,
9. film- és televízió felvételre, ha az a forgalom korlátozásával jár,
10. vendéglátóipari előkert (kerthelyiség) céljára,
11. kiállítás, vásár, alkalmi vásár, sport- és kulturális rendezvények, továbbá mutatványos tevékenység céljára,
12. közhasználatra még át nem adott közterületek (pl. meg nem nyitott utca) ideiglenes hasznosítására,
13. a közterületi parkolókban, utak mellett, egyéb közterületen - a kezelő külön engedélyével rendelkező - gépjárművek (autóbusz, tehergépkocsi, kamion, különleges gépjármű stb.) parkolására (folyamatos jármű tárolásra),
14. lakókocsi és utánfutó tárolására,
15. kerékpártároló, illetve kerékpártartó elhelyezésére,
16. üzemen kívül helyezett és üzemképtelen járművek tárolására. Az engedély időtartama max. 15 napra szólhat, mely nem hosszabbítható meg.
17. szórólaposztáshoz, közterületen végzett egyéb reklám marketing tevékenységhez (jellemzően egy áru, szolgáltatás, tevékenység, nyeremény bemutatása, népszerűsítése), valamint olyan személyek közterületen történő tartózkodásához, akik reklámcélú transzparenst hordoznak,
18. árusító és egyéb automata elhelyezésére
19. [8] dohányzóhely kijelöléséhez.

(3) A kiemelt övezetben, az I-II. kategóriájú közterületen (2. számú melléklet) árusító pavilon az alábbi feltételekkel létesíthető:

a) önkormányzat épít pavilont és azt bérleti szerződés útján hasznosítja,

b) önkormányzat pályázatot ír ki pavilon létesítésére,

c) a meglévő pavilonok engedélyesei számára – ha az egyéb feltételek fennállnak – a városképileg nem megfelelő pavilonok helyére új pavilon építésére engedély kiadható,

d) a pavilonok minden esetben csak az önkormányzati építészeti-műszaki tervtanács által kialakított szakmai véleménynek megfelelő helyen és megjelenési formában helyezhetők el.

(4) Kiemelt övezetben a Garay tér, Béla király tér, Kiskorzó tér, Liszt Ferenc tér, Szent István tér területén alkalmi- és mozgóárusítás az önkormányzat által támogatott rendezvények kivételével csak az alábbi esetekben engedélyezhető:

a) sorsjegyárusítás,

b) rendezvények esetében,

c) karácsonyi, húsvéti vásár megrendezése.

(5) Nem kell közterület használati engedély:

a) a közút, járda építésével, javításával, fenntartásával kapcsolatban a közút (járda) területének elfoglalásához,

b) az úttartozékok és a közúti közlekedés irányításának célját szolgáló berendezések elhelyezéséhez,

c) a közterületen, illetőleg az alatt, vagy felett elhelyezett közművek hibaelhárítása érdekében végzett munkákhoz,

d) tüzelő, egyéb anyag vagy tárgy pl. bútorok, lakás felszerelési cikkek, konténerek, stb. közterületen történő tárolásához, rakodásához, ha annak időtartama nem haladja meg a 48 órát és a közlekedést nem akadályozza,

e) a műszaki meghibásodás, baleset, karambol miatt üzemképtelenné vált gépjármű közterületen történő tárolásához a gépjármű meghibásodásától számított 48 óra időtartamra,

f) az önkormányzattal kötött külön megállapodás alapján a reklámgazda üzemeltetésében működő hirdető-berendezésekre, az elhelyezésre külön szerződést kell kötni,

g) üzletenként, vállalkozásonként 1 db, a közterületbe 10 cm-en túl benyúló „cégér” hirdető-berendezés elhelyezéséhez, ha annak összes reklámfelülete a 2 m² –t nem haladja meg,

h) a közterületbe 10 cm- en túl benyúló, de 25 cm –t nem meghaladó „cégtábla” hirdető-berendezés esetében, amennyiben az kizárólag a helyiség, helyiség-együttes nevét, és az ott folyó tevékenységet tartalmazza,

i) A gyülekezési jogról szóló 1989. évi III. tv. hatálya alá tartozó rendezvényekre.

(6) Nem adható közterület használati engedély:

1.  a szórakoztató intézmény (cirkusz, körhinta, céllövölde, stb.) részére lakóterületeken és a kapcsolódó zöldterületeken,
2. a közlekedés biztonságát veszélyeztető berendezések és anyagok elhelyezésére,
3.  városképi követelményeknek nem megfelelő építmények, berendezések létesítésére, illetve elhelyezésére,
4. üzlethelyiség körüli területen göngyölegek tárolására,
5. [9] a városi főúthálózathoz tartozó közutak melletti közterületekre, idegenforgalmi szempontból jelentős területekre – kivéve a város által támogatott rendezvényekre – továbbá akkor, ha a közterületi árusító helytől 10  m-en belül hasonló cikket árusító hely, vagy 50 méteren belül hasonló cikket árusító üzlet található,
6. sátorgarázs létesítésére, illetve elhelyezésére,
7. büfékocsi elhelyezésére,
8. annak a kérelmezőnek, akinek korábbi közterület-használatból díjfizetési hátraléka van, a hátralék megfizetéséig.
9. óriásplakát reklámhordozó elhelyezésére a kiemelt övezetben,
10. [10]
11.  zöldfelületként nyilvántartott területeken gépjárművel történő parkolásra.
12. közlekedésben nem résztvevő, reklámhordozó céllal elhelyezett járművek (gépkocsi, utánfutó stb.) elhelyezésére.

m) olyan mobil építmény, berendezés, kerítés stb. létesítésére, melynek külső megjelenítését a város főépítésze előzetesen nem hagyta jóvá.

(7)[11] Közterület használati engedély elektromos működtetésű hangjelzés és hangosító berendezés alkalmazásával történő reklámtevékenység folytatására, valamint hangjelzéssel járó mozgóbolti, mozgó árusításra vonatkozó tevékenység folytatására munkanapokon 8 órától 18 óráig, szabadnapokon 10 órától 18 óráig adható.

Az engedélyező hatóság

4. § A Közgyűlés a közterület használat engedélyezésével kapcsolatos hatáskörét – a rendelet 13. § (2) bekezdésében foglalt eltéréssel – a polgármesterre ruházza át.

A szakhatóságok és más személyek közreműködése

5. §  (1) Jogszabályban meghatározott esetekben a közterület-használathoz szakhatóság engedélye, hozzájárulása szükséges.

(2) A szakhatóság engedélyét, hozzájárulását az engedélyező hatóság szerzi be.

(3) A közterület használati engedély megadásához a tulajdonos hozzájárulása szükséges, ha

a) a terület az 1. § (2) b./ pontja alapján minősül közterületnek,

b) a közterület nem a szekszárdi önkormányzat tulajdona,

c) a közterület használat állandó jellegű építmény elhelyezésére vagy használatára irányul.

5/A. §[12]

Az engedély iránti kérelem

6. § (1)[13] A közterület használati engedélyt annak kell kérnie, aki a közterületet használni kívánja.
A 3. § (2) bekezdés s) pontja szerinti dohányzóhely kijelölését kérheti több, egymással szomszédos közforgalmú intézmény, munkahely vagy szórakoztató-vendéglátó szolgáltatást nyújtó intézmény egy kérelemben is, közös dohányzóhely céljából. Ebben az esetben a kérelemhez mellékelni kell a felek egymás közti megállapodását a dohányzóhely fenntartására.

(2) Ha a közterület állandó jellegű használata építési (létesítési) engedélyhez kötött épület, vagy más építmény elhelyezése céljából szükséges, az engedélyt az építési (létesítési) engedély iránti kérelemben az építtetőnek kell kérnie.

(3) Ha a közterület ideiglenes jellegű használata építési munka végzésével kapcsolatos ideiglenes felvonulási épület, lakókocsi, állvány, építőanyag, törmelék stb. elhelyezése céljából szükséges, az engedélyt a kivitelezőnek kell kérnie.

(4) Közforgalom számára megnyitott magánterületen történő igénybevétel esetén a tulajdonos hozzájárulása kell.

(5) A város közterületein építési és bontási törmelék kizárólag konténerben tárolható.

(6) Az engedély iránti kérelemnek tartalmaznia kell:

a) az engedélyt kérő nevét és állandó lakó- (telep) helyének címét,

b) a közterület használat célját és időtartamát,

c) a közterület használat helyének, módjának és mértékének pontos meghatározását

d) a törvény által meghatározott illetéket.

(7)[14] Az engedély iránti kérelemhez csatolni kell: a tevékenység gyakorlására jogosító okirat, a vállalkozói, illetőleg az őstermelői igazolvány másolatát, társas vállalkozások esetén közölni kell a cégbejegyzés számát, statisztikai számjelét, adószámát. Taxis vállalkozások esetén a jármű használatát igazoló okiratot is csatolni kell.

(8) A kérelem benyújtása a közterület-használat megkezdésére nem jogosít.

(9)[15] A következő évre vonatkozó engedélykérelmeket tárgyév december 15-e után lehet benyújtani.

7. § (1) Az engedélynek tartalmaznia kell:

a) az engedélyes nevét és állandó lakó- (telep) helyének címét,

b) a közterület használat célját és időtartamát, vagy azt, hogy az engedély milyen feltétel bekövetkeztéig érvényes, illetőleg hogy visszavonásig érvényes,

c) a közterület használat helyének, módjának, mértékének és feltételeinek pontos meghatározását,

d) az engedélyezési eljárásban közreműködő szakhatóságok hozzájárulásában foglalt előírásokat,

e) az engedély megszüntetése, vagy visszavonása esetére az eredeti állapot helyreállítására vonatkozó kötelezettség előírását,

f) közterület használati díj fizetési kötelezettség esetében a díj mértékét és fizetésének módját,

g) a kiadott engedély át nem ruházhatóságát,

h) az engedélyes köteles a közterület-használati engedélyt, a befizetést igazoló csekket, illetve a díjfizetési bizonylatot a helyszínen tartani, és azokat ellenőrzés esetén kérésre bemutatni.

(2) Nem minősül az engedély átruházásának, ha működési engedéllyel, vagy vállalkozási engedéllyel rendelkező személy alkalmazottat, segítő családtagot, vagy tanulót foglalkoztat és ők végzik a közterületen az árusítást, illetve egyéb tevékenységet.

(3) Az anyagok és szerkezetek tárolásával kapcsolatos engedélyben azt is ki kell kötni, hogy a tárolás csak a munka-, baleset- és egészségvédelmi óvórendszabályokban előírt módon történhet.

(4) Az építési munka végzésének tartamára szóló közterület használati engedélyben:

a) szükség szerint elő kell írni a közterület felől a városképi követelményeket kielégítő kerítés létesítését,

b) szükség szerint elő kell írni, hogy - ha a járdát teljes szélességében el kell foglalni és a gyalogosközlekedés a másik oldalon lévő járdára nem terelhető át - az engedélyes szükség esetén köteles a gyalogosok számára védőtetővel ellátott átjárót létesíteni és azt indokolt esetben nappal is megvilágítani, továbbá a közlekedés útjába álló oszlopokat és ezek alátéteit fehérre meszelni.

(5) Az utcai árusítás céljára szolgáló közterület használati engedélyben azt is meg kell jelölni, hogy az árusítás építményből, illetőleg meghatározott helyen, vagy körzetben kézből, vagy járműről történhet-e.

(6)[16] A közterület használati engedélyben fel kell hívni az engedélyest a járda, az útburkolatok, kertészeti létesítmények, fák, csatornák, árkok, korlátok, szobrok, építmények, úttartozékok, továbbá az igénybevett terület és környezetének tisztántartására, valamint a keletkezett hulladék, szemét elszállítására. Figyelmeztetni kell az engedélyest arra, hogy a közterület tartozékaival együtt mindannyiszor köteles saját költségén helyreállítani és a köztisztaság feltételeit biztosítani, ahányszor az szükséges. A dohányzásra kijelölt területen kihelyezett csikk- és hamutartót napi rendszerességgel kell üríteni és a tartó 3 méteres környezetében a közterületet fel kell takarítani.

(7)[17] Ha az engedélyes a (6) bekezdésben foglalt kötelezettségének nem, vagy nem megfelelő módon tesz eleget, az engedélyező hatóság az engedélyes veszélyére és költségére jogosult elvégeztetni a közterület és tartozékai eredeti állapotának helyreállítását és a köztisztaság biztosítását. Amennyiben a közterület-használati engedély több engedélyes számára került kiadásra, úgy a (6) bekezdésben foglalt kötelezettségek az engedélyeseket egyetemlegesen terhelik.

(8) Az engedély tartalmazza a közterület használat megszüntetésére és az engedély visszavonására vonatkozó jogszabályi előírásokat, valamint a kezelői hozzájárulás feltételeit.

(9) Az engedély megadása, vagy megtagadása ügyében hozott határozatot közölni kell:

1. az engedélyessel, illetve kérelmezővel,
2. az engedélyezési eljárásban közreműködő szakhatóságokkal,
3. a közterületi díj beszedésével megbízott szervvel,
4. a közterület ellenőrzésére jogosult közterület-felügyelettel

(10)[18] Amennyiben engedélyes a tartót rögzíteni kívánja a burkolathoz, a Garay téren, Liszt Ferenc téren, Béla király téren, Találka téren, Szent István téren és a Széchenyi utcában kijelölt dohányzóhelyeken csak az engedélyező hatóság által meghatározott fajtájú csikk- és hamutartók helyezhetők el.

8. § (1) A taxi kiállási helyeket minden taxis alanyi jogon, az érkezés sorrendjében, a KRESZ előírásait betartva használhatja.

(2) A taxiállomások közterület használatának gépkocsinkénti engedélyezésekor az engedélyező határozatban kötelezni kell a taxiállomások használóit az engedéllyel rendelkező járművön megkülönböztető jelzés (közterület használati engedély meglétét igazoló kártya)  elhelyezésére. A közterület használati engedély meglétét igazoló kártyát a Polgármesteri Hivatalban minden év elején az engedélyező határozattal együtt lehet átvenni és a közterület használati díj befizetése után érvényesíttetni kell.

(3) A közterület használati engedély csak a (2) bekezdés szerinti kártyával együtt érvényes. Amennyiben az engedélyes az esedékes negyedéves díjat a határidőt követő 15 napon belül nem fizeti meg és kártyáját nem érvényesítteti a közterület használati engedélyt vissza kell vonni.

(4) Szekszárd város területén személyszállító tevékenység a 29 meglévő férőhelyet tartalmazó taxiállomás igénybevételével folytatható, melyekre legfeljebb 30 közterület-használati engedély adható.

(5)[19] Az első negyedévi díjat tárgyév január 31-ig kell befizetni.

9. § (1) Közúton, vagy más közterületen személygépkocsi kivételével jármű nem tárolható, kivéve a kezelő különleges hozzájárulásával maximum 5 t. össztömegű gépjármű a II. és III. övezetben.

(2) Az engedélyező hatóság a közút, vagy más közterület kezelőjével közösen határozza meg azokat a helyeket, amelyeken a járműtárolás korlátozott számban, de engedélyezhető.

(3) Közúton, vagy más közterületen üzemképtelen, meghibásodott roncs járművet engedély nélkül tárolni tilos. A tilalom hatálya nem terjed ki a műszaki meghibásodás, baleset, karambol miatt üzemképtelenné vált gépjárműre a meghibásodástól számított 48 óra időtartamra.

Az engedély érvénye

10. § (1) Az engedély:

a) a meghatározott idő elteltéig,

b) a megállapított feltétel bekövetkeztéig, illetőleg

c) visszavonásig  é r v é n y e s .

(2) A közterület használati engedély érvényét veszti, ha a közterületen folytatott tevékenységre jogosító okirat érvénye megszűnik.

(3) A meghatározott időre szóló engedély érvénye az engedélyesnek az engedélyezett időtartam lejárta előtt legalább 15 nappal benyújtott kérelmére meghosszabbítható. Az engedély szüneteltetésére nincs lehetőség.

(4) Amennyiben a kerthelyiséget podeszt, dobogó létesítésével alakították ki, és azt a téli időszakban nem távolítják el, az egyébként kerthelyiségre fizetendő díj 20%-át kell megfizetni.

A közterület használati díj

11. § (1) Az engedélyes a közterület használatáért díjat köteles fizetni.

(2) Az engedélyes a közterület használati díjat a közterület tényleges üzemeltetésére tekintet nélkül köteles megfizetni, kivéve, ha azt hatósági intézkedés miatt kénytelen szüneteltetni.

(3) A közterület használati díj, illetve a reklámgazda által beszedett közterület-használati díjnak az Önkormányzat részére befizetett része – Szekszárd Megyei Jogú Város Önkormányzatának költségvetését illeti meg.

(4) A közterület használati díj kezelése, ellenőrzése, befizetése tekintetében a gazdasági és pénzügyi ellenőrzés rendjéről, valamint az önkormányzatok pénzügyi szabályozásáról szóló jogszabályok rendelkezéseit kell alkalmazni.

(5) Fenyőfa árusításra min. 10 m² területre adható engedély. Ez esetben a befizetett közterület használati díjat letéti díjként kell kezelni. Amennyiben a vállalkozó a területet tisztán adta vissza, a befizetett közterület-használati díj 50%-át részére vissza kell utalni.

(6) A közterület használati díj megállapítása az engedélyező hatóság hatásköre. A közterület használati díj kezelésével, nyilvántartásával, befizetésének ellenőrzésével, behajtásával kapcsolatos előkészítő, végrehajtási munkákat a Polgármesteri Hivatal látja el.

(7) A létesítmények által elfoglalt közterület nagyságának meghatározásánál a létesítmény közterületre eső, vízszintes vetületét kell számításba venni.

(8) A közterület használati díj szempontjából minden megkezdett év, hónap, nap, m² és fm. egésznek számít.

(9) Parkként nyilvántartott és gondozott zöldfelületek használati díja a városrész körzeti beosztásától függetlenül az I. körzetben megállapított díj, kivéve a kiemelt övezetet.

Reklám célú közterület használatnál az I. körzetre megállapított közterület használati díjak érvényesek a hirdető-berendezések és hirdetmények elhelyezéséről szóló önkormányzati rendelet (6/2008. (II. 6.) Ör.) 2. számú mellékletében szereplő bevezető utak Rákóczi utcai és a Béri Balogh Ádám utcai szakaszaira is.

(10) A közterület használati díjat az engedélyező határozatban foglaltak szerint és határideig kell megfizetni. Szezonális cikkek árusításánál (pl. dinnye, fenyőfa stb.), ha a kérelem beadása és a használat tervezett ideje között egy hónapnál nagyobb az eltérés, az engedély a díj befizetése után adható ki.

(11) A nem önkormányzati tulajdonban lévő, de közforgalom számára megnyitott területek használati díja a terület tulajdonosát illeti meg, de használatához engedély kiadása szükséges.

(12) Amennyiben a közterület-használati engedélyt kérelmező soron kívül igényli (8 napon belül), akkor a táblázatban megállapított díjak kétszeresét kell számítási alapnak venni.

12. §  A közterület használati díjszabást a rendelet 1. számú, a díjszámítási körzetek leírását a 2. számú, ennek térképi ábrázolását a 3. számú, e rendelet alkalmazása szempontjában városi főúthálózat felsorolását pedig a 4. számú melléklet állapítja meg.

Mentesség a közterület használati díj fizetése alól

13. § (1) Nem kell közterület használati díjat fizetni:

1. a fegyveres erők, a rendészeti szervek, a mentők létesítményei elhelyezésére,
2. a közművek (elektromos-, gáz-, távfűtő, víz és csatornázási stb.) valamint a köztisztasági szervek a feladatuk ellátását szolgáló közérdekű létesítményeik elhelyezésére,
3. a postai alapszolgáltatás berendezéseinek elhelyezéséért, valamint távközlési szervezetek nyilvános távbeszélő-állomásai elhelyezéséért, továbbá a helyi tömegközlekedés üzemeltetéséhez szükséges területek használatáért.
4. országos és helyi közforgalmú vasutaknak, továbbá a közforgalmú közúti vállalatoknak a feladatuk ellátását szolgáló létesítményei elhelyezésére,
5. a szobrok, emlékművek, díszkutak, vízmedencék, szökőkutak, alapzatos zászlórudak, és köztárgyak elhelyezésére, valamint
6. a közvetlen életveszély elhárításának céljára szükséges területek,
7. közérdekű köztisztasággal kapcsolatos építmények és tárgyak, valamint a települési szilárd hulladék gyűjtésére szolgáló gyűjtőedények, szelektív hulladék gyűjtők elhelyezéséért
8. tömegközlekedési indító és fedett várakozóhelyek által elfoglalt területek,
9. társadalmi és vallási ünnepek területe,
10. országos és helyi választások alkalmával a választási kampány ideje alatt elhelyezett hirdetések, reklámok, valamint közérdekű hirdetmények után és a kampányok helyszíneire.
11. a közforgalomnak átadott magánterületekre kihelyezett hirdető-berendezések után, amennyiben a kihelyező a magánterület tulajdonosa és a kihelyezett reklám a tulajdonos tevékenységét hirdeti.
12. már meglévő épület átalakítása során akadálymentes közlekedést biztosító rámpa létesítéséhez
13. ha a díj fizetésére kötelezett közvetlenül vagy közvetett módon az önkormányzat lenne.
14. [20] kijelölt dohányzóhely területéért.

(2)[21] A közterület használati díj kivételes méltánylást érdemlő esetekben, így különösen a helyi érdekek érvényesítése érdekében, kérelemre mérsékelhető vagy megállapítása mellőzhető. A Közgyűlés e kérelmek elbírálásával kapcsolatos hatáskörét a Gazdasági és Pénzügyi Bizottságra ruházza át.

(3) Nem terjed ki a közterület használati díj fizetése alóli mentesség a közforgalmú közúti vállalatok közterületen elhelyezett állomáshelyein, fedett várakozóhelyein lévő árusító és vendéglátóipari helyiségek (fülkék) által elfoglalt területekre.

(4) A közterület használati díj megfizetésének kötelezettsége alól nem adható felmentés, ha a kérelmező a közterületet a szükséges engedély nélkül, vagy az engedélyben foglaltaktól eltérően használja, illetve az előző közterület-használatból díjfizetési hátraléka van.

(5) Nem terjed ki a közterület-használati díjfizetés alóli automatikus mentesség az (1) bekezdésben felsorolt berendezésekre, ha azokon reklámfelület kerül elhelyezésre, illetve az ezeken a berendezéseken elhelyezett reklámfelületekre a mentességet élvező tartószerkezettől elkülönülten közterület-használati díjat kell fizetni.

A közterület használat megszüntetése és az engedély visszavonása

14. § (1) A közterület használat közérdekből, így különösen helyi gazdaságpolitikai, városképi, városfejlesztési érdekek érvényesítése érdekében bármikor megszüntethető. Ilyen esetben az engedélyes részére – kérelemre – másutt kell a közterület használat lehetőségét biztosítani.

(2) Vissza kell vonni az engedélyt, ha az engedélyes a közterületet nem az engedélyezett célra és módon használja, vagy a díjfizetési kötelezettségének az esedékesség lejárta után felszólításra nem tesz eleget.

(3) Ha az engedélyes a közterület használatát meg kívánja szüntetni, köteles ezt a szándékát az engedély egyidejű visszaadása mellett az engedélyező hatóságnak bejelenteni.

(4) Ha az engedély érvényét veszti, az engedélyes a saját költségén köteles az eredeti állapotot - minden kártalanítási igény nélkül - helyreállítani. Ez a kötelezettség az engedélyest építési (létesítési) engedély alapján végzett építési munka esetében csak akkor terheli, ha az engedély megadásának feltételeként előírták.

(5) Ha a közterület használat a (2) bekezdésben említett módon szűnt meg, a már esedékessé vált és befizetett közterület használati díjat visszakövetelni nem lehet.

A közterület engedély nélküli használatának jogkövetkezményei

14/A. §[22]  (1) Tilos járművel közhasználatú zöldterületen, zöldfelületen – kivéve a fenntartási munkákkal összefüggő tevékenység ellátása – közlekedni, parkolni.

(2) Tilos a kiemelt övezetben görkorcsolyázni, gördeszkázni.

15. § (1)[23] A közterület engedélyhez kötött, de engedély nélküli használata esetén a használó az engedélyező hatóság vagy a közterület-felügyelők felszólítására köteles a használatot megszüntetni és a közterület eredeti állapotát a saját költségén minden kártalanítási igény nélkül helyreállítani.

(2) Azt, aki közterületet engedélyhez kötött esetben engedély nélkül vagy az engedélyben foglalt feltételektől eltérő módon használ, a szabálysértés jogkövetkezményein túlmenően az engedély nélküli, vagy az eltérő használat tartamára az egyébként fizetendő közterület használati díj háromszorosának megfizetésére kell kötelezni.

(3) Ha a közterületen engedély nélkül, vagy az engedélytől eltérő módon használó az engedélyezés feltételeinek megfelel - kérelmére - a hatóság a közterület használatot engedélyezheti. Ezzel azonban a használó nem mentesül a (2) bekezdésben említett következmények alól.

16. §[24]

Záró rendelkezések

17. § A közterület használat engedélyezésével kapcsolatos eljárásban - a helyi  önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvényben foglalt eltérésekkel - a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvényt (Ket.) kell megfelelően alkalmazni.

18. § (1) Ez a rendelet a kihirdetése napján lép hatályba.

Ezzel egyidejűleg hatályát veszti  Szekszárd Város Képviselőtestülete 9/1991.(VI.27.) KT. számú rendelete a közterületek használatáról, valamint a 6/1992.(II.20.) KT. számú rendelet, a 21/1993.(VII.1.) KT. számú rendelet, a 13/1994.(IV.5.) KT. számú rendelet 3. §-a, a 25/1994.(VII.11.) KT. számú rendelet, a 14/1995.(III.6.) KGY. számú rendelet, a 42/1996.(XII.19.) KGY. számú rendelet, a 39/1997.(XII.17.) KGY. számú rendelet, 7/1998.(III.2.) KGY. számú rendelet 1. §-a, a 32/1998.(XII.19.) KGY. számú rendelet, 6/1999.(III.1.) KGY. számú rendelet, a 28/1999.(XII.22.) KGY. számú rendelet 7. §-a és 3. számú melléklete, a 11/2000.(IV.17.) KGY. számú rendelet 1. §-a, a 31/2000.(XII.20.) szekszárdi ör., a 29/2001.(XII.6.) szekszárdi ör., a 23/2002.(XII.23.) szekszárdi ör., a 8/2003.(IV.30.) szekszárdi ör. 3. §-a, a 31/2003.(XII.19.) szekszárdi ör., a 4/2004.(II.2.) szekszárdi ör., a 10/2004.(III.31.) szekszárdi ör. 7-10. §-a, a 15. § (2) bekezdés c) pontja, és a  15. § (3) bekezdés b) pontja, a 17/2004.(IV.30.) szekszárdi ör., a 38/2004.(XII.21.) szekszárdi ör., a 21/2005.(X.3.) szekszárdi ör. 1-4. §-a és a 29. § (5) bekezdés a) pontja, a 32/2005.(XII.14.) szekszárdi ör., a 33/2006.(XII.21.) szekszárdi ör., a 23/2007.(V.29.) szekszárdi ör., az 50/2007.(XII.19.) szekszárdi ör., az 5/2008.(II.6.) szekszárdi ör., és a  44/2008.(XII.22.) szekszárdi ör. rendeletek.

(2) E rendelet rendelkezései nem érintik:

a) a vásári és piaci helyhasználat szabályait,

b) a köztisztaság fenntartásáról szóló rendeletek a közterületi részre vonatkozó külön rendelkezések hatályát,

c)[25]

d) a hirdető-berendezések és hirdetmények elhelyezéséről  szóló önkormányzati rendeletben foglaltakat.

(3) E rendelet rendelkezéseit a folyamatban lévő ügyekben és a rendelet hatálybalépésének időpontjában hatályban lévő közterület használati engedélyekre is alkalmazni kell a hatálybalépés időpontjától kezdődően.

Jogharmonizációs záradék

19. §[26] E rendelet a belső piaci szolgáltatásokról szóló, az Európai Parlament és a Tanács 2006/123/EK irányelvnek megfelel.

Záradék:

A kihirdetés napja: 2009. február 3.

Amreinné Dr. Gál Klaudia

aljegyző

Módosította a      23/2009.(X.30.) szekszárdi ör. 1. §.

                               32/2009.(XII.22.) szekszárdi ör.

                                 3/2010.(II. 10.) szekszárdi ör.

                               19/2010.(X.4.) szekszárdi ör. 14. §

                               26/2010.(XII.22.) szekszárdi ör.

                               30/2011.(V.4.) szekszárdi ör. 23. § (2) bekezdés 2.-3. pontja

                               45/2011.(VII.5.) szekszárdi ör.

                               55/2011.(X.5.) szekszárdi ör.

                                 6/2012.(II.7.) szekszárdi ör.

                               14/2012.(IV.12.) szekszárdi ör.

                               32/2012.(V.31.) szekszárdi ör. 1. § 10. pont.

                               35/2012.(VII.4.) szekszárdi ör.

                               49/2012.(XII.17.) szekszárdi ör.

1. melléklet az 1/2009. (II. 3.) önkormányzati rendelethez[27]

2. számú melléklet

Kiemelt övezet

A Bezerédj u., Wesselényi u., Holub u. Mészáros L. u., Tinódi u.,

Szt. László u., Flórián u., Béla király tér által határolt terület

I. kategória

Fürdőház u.

Kiskadarka u. (óvodáig)

Babits M. u.

Bartina u. 20-ig

Munkácsy u. (Ybl. M.  útig)

Ybl M. u.

Béri B. Á. u. (Wesselényi útig)

Hunyadi u.

Pollack M. u. (Pollack M. ltp-ig)

Toldi u.

Kinizsi u.

Bajcsy Zs. E. u.

II. kategória

Kadarka u.

Táncsics u.

Táncsics köz

Csonka u.

Kossuth L. u.

Rákóczi u.

Mátyás k. u.

Árpád u. (Mátyás k. útig)

Zrínyi u.

Balassa u.

Tompa u.

Pollack M. ltp.

Pince u.

Dorogi köz

Béri B. Á. u. (Vitéz útig)

Csatári u. (Vitéz útig)

Vitéz u.

Kövendi S. u. (Honvéd útig)

Honvéd u.

Alkotmány u.

Dobó u.

Kürt u.

Kecskés F. u. (Vasvári útig)

III. kategória

A felsorolt utcákon kívül eső egyéb Szekszárd város belterület utcái.

3. számú melléklet

A közterületek térképi ábrázolása