Vonyarcvashegy Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testületének 11/2009.(IV.23.) önkormányzati rendelete

a parkoló létesítési kötelezettségről és annak megváltásáról

Hatályos: 2009. 04. 24

Vonyarcvashegy Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testületének 11/2009.(IV.23.) önkormányzati rendelete

a parkoló létesítési kötelezettségről és annak megváltásáról

2009.04.24.

Vonyarcvashegy Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testülete a parkoló létesítési kötelezettség módjáról az 1990. évi LXV. tv. 16. §-ában, valamint a 253/1997 (XII. 20.) Korm. rend. (továbbiakban: OTÉK) 42. § (10)-(11) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján az alábbi rendeletet alkotja:

A rendelet célja

1. § A rendelet célja, hogy Vonyarcvashegy Nagyközség területén – az OTÉK-ban meghatározott – az önálló rendeltetési egységek, területek rendeltetésszerű használatához előírt személy gépjármű várakozó, tároló helyek (továbbiakban: parkolók) létesítését a helyi sajátosságok figyelembe vételével biztosítsa.

A rendelet hatálya

2. § A rendeletet a Vonyarcvashegy Nagyközség Helyi Építési Szabályzatával együtt kell alkalmazni. Az itt nem szabályozott esetekben az OTÉK rendelkezései szerint kell eljárni.

A rendelet hatálya Vonyarcvashegy közigazgatási határán belül minden természetes és jogi személyre, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetre és személyegyesülésre kiterjed, aki
a) új épületet, építményt létesít,
b) meglévő épületet bővít,
c) rendeltetési mód váltással járó építmény átalakítást végez, vagy
d) építési tevékenységgel nem járó rendeltetési mód váltást hajt végre,
e) olyan területhasználatot folytat, ami új parkoló létesítését követeli meg.
Értelmező rendelkezések

3. § E rendelet alkalmazásában:

(1) Teremgarázs: az olyan osztatlan gépkocsi tároló helyiség, amelyben legalább 5 parkoló férőhely van.

(2) Parkolási mérleg: a telken meglévő és tervezett létesítmények számított parkolási igénye összehasonlítva a kielégítettséggel. A mérleg készítése során figyelembe kell venni a más telek számára parkolási célra biztosított telki szolgalmat is.

(3) Többletparkoló: a telken lévő létesítmények által keltett parkolási igény kielégítésén túl más igények kiszolgálására létesítendő parkoló.

(4) Közterületi parkolás szabályozás alá vont terület: a fizető parkolási zóna és a behajtási korlátozásos zóna.

(5) Zárt parkoló: az a parkoló, amelyet csak a gépjárművek meghatározott köre használhat.

(6) Közösségi parkoló: megváltott parkoló, a közterületen létesülő, valamint a nem közterületen lévő parkoló abban az esetben, ha az a telek, vagy épület közhasználat számára megnyitott részén van.

(7) Parkolási igény: e rendelet alapján előírt parkolószám.

Az OTÉK 42. § (10) és (11) bekezdés alapján jelen rendelet által megengedett eltérések köre

4. § Az építmények által keltett gépkocsi elhelyezési igényt e rendelet 5 §-ban meghatározott kivétellel az OTÉK 4. számú mellékletében rögzített norma szerint kell kiszámítani és kielégítésüket a 6. §-ban meghatározott esetek kivételével az igényt keltő építmény telkén kell biztosítani.

A normától való eltérés

5. § (1) Az építmények rendeltetésszerű használatához szükséges, elhelyezendő személygépkocsik számának megállapításáról szóló OTÉK 4. számú melléklet 1. és 4. pontja helyett az alábbiakat kell figyelembe venni:

Egy személygépkocsi elhelyezési igényével kell számolni
a) minden egyes lakás és üdülő után egy, 70 m2 nettó szintterület fölött kettő,
b) a vendéglátó egység fogyasztóterének 0-100 m2-ig minden megkezdett 5 m2, e fölött minden megkezdett 10 m2 nettó alapterülete után (beleértve a terasz és kerthelység területét is)
(2) Az OTÉK 4. számú melléklete 2. pontjában és az (1) bekezdés a-b) pontjaiban szereplő létesítmények alapterületeit egy telken belül rendeltetés-fajtánként összegezni kell és a szükséges parkolók számát az így összesített alapterületek szerint kell meghatározni.
Telken kívüli parkoló létesítés

6. § (1) A szükséges parkoló teljes mennyiségének telken belüli létesítésétől kizárólag akkor lehet eltekintetni, ha

a) a gépkocsival a telekre való be- és kihajtás forgalomtechnikai okokból nem engedélyezhető, vagy

b) a telek megközelítése kizárólag meglévő, vagy tervezett gyalogos utca felől lenne lehetséges, vagy

c) a telken értékvédelem alatt lévő épület áll és az a parkolók teljes körű kialakítását nem teszi lehetővé, vagy

d) a telken meglévő értékes növényzet (pl.: védett fa) miatt az épületen kívüli parkoló, vagy mélygarázs építése jelentős növénykárral járna, vagy

e) a telken meglévő és megmaradó épület, épületrész műszaki jellemzői nem teszik lehetővé a parkolók teljes körű kialakítását, vagy

f) a telek fizikai, geológiai adottságai nem teszik lehetővé a parkolók teljes körű kialakítását.

(2) Az (1) bekezdésben felsorolt esetekben a parkolási igény, vagy annak egy hányada az építés helye szerinti telken kívül is biztosítható. Az ily módon engedménnyel érintett épület építtetőjét telken kívüli parkoló építési kötelezettség terheli.

(3) Az építtető a telken kívüli parkoló építési kötelezettségét

a) az építési telektől légvonalban mért 500 m-en belül más építési telken, közút, vagy magánút területén való építéssel, vagy

b) az építési telektől légvonalban mért 500 m-en belül közterületen létesített önkormányzati parkoló megvételével, vagy ha ezek megvalósítására nincs mód, úgy a 6. § (3) bekezdés c.) pontjában foglaltak alapján teljesítheti,

c) az 1. számú mellékletben jelölt zónákban megváltással teljesítheti.

(4) Ha az építtető a szükséges parkolót a (3) bekezdés a) vagy b) pontja alapján a telkén kívül létesíti vagy megveszi, a parkolási igényt keletkeztető épület építési engedély kérelméhez csatolni kell a parkoló létesítéssel vagy -vétellel érintett ingatlan helyszínrajzát a parkoló helyének megjelölésével, valamint az erre az ingatlanra készített parkolási mérleget, mely bemutatja, hogy a telekre vonatkozó parkolási igény ki van elégítve. A parkoló megvalósítását szolgáló ingatlant – az önkormányzati tulajdonú ingatlanok kivételével – a parkolási igényt keltő ingatlan mindenkori tulajdonosának (a létesítés idején az építtetőnek) javára parkolási célra telki szolgalmi joggal kell terhelni és e terhet az ingatlan-nyilvántartásba be kell jegyeztetni. A parkolási igényt keltő épületre használatbavételi engedély a (3) bekezdés a) pont szerinti megvalósítás esetén csak a parkoló létesítését követően, a telki szolgalmi jog ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzése után adható ki.

(5) A (3) bekezdés a) szerinti parkoló létesítés esetén alkalmazni kell a 7. §-ban foglalt kielégítetlen parkoló igény elépítésének tilalmát.

(6) A (3) bekezdés b) és c) pontja szerinti parkoló létesítés esetén a megváltás díja parkolóhelyenként 100.000,- Ft, mely összeg befizetésének igazolását építtető az építési engedély kérelemhez mellékelni köteles.

A meglévő kielégítetlen parkoló igény kielégítéséhez szükséges terület beépítésének tilalma

7. § (1) A már meglévő épületeknek a parkolási igény növekedésével járó bővítése, átalakítása, illetve a már beépített telken új épület létesítése csak akkor engedélyezhető, ha az lehetővé teszi a meglévő és az újonnan keletkező parkolási igény együttes kielégítését.

(2) A meglévő parkolási hiány pótlása nem feltétele az építés engedély kiadásának, amennyiben azonban a parkoló hiány pótlásának lehetősége nem biztosított, az építési engedély nem adható ki. A parkoló hiány pótlási lehetőségének bizonyítására az építési engedély kérelemhez mellékelni kell a hiány pótlásának tervét.

(3) A parkoló hiány pótlása csak a 6. § (3) bekezdés a.) pontjának megfelelő tényleges megvalósítással, vagy a c.) pontban foglalt megváltás megfizetésével történhet.

(4) A parkoló hiány pótlására biztosított terület nem vehető figyelembe zöldfelületként a zöldfelületi arány számításakor.

Záró rendelkezések

8. § (1) E rendelet kihirdetését követő napon lép hatályba.

(2) E rendelet rendelkezéseit a hatályba lépését követően kell alkalmazni.