Mucsony Nagyközségi Önkormányzat Képviselő-testülete az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Étv.) 6.§ (3) bekezdés a) pontjában a 7.§ (3) bekezdés c) pontjában kapott felhatalmazás alapján a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 8.§ (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva – az Étv. 9.§ (3) bekezdésben és az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997.(XII.20.) Kormányrendelet 5.§ (1) bekezdésben biztosított véleményezési jogkörében eljáró

-Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal Észak Magyarországi Állami Főépítész

• érintett települési önkormányzatok¹

A rendelet hatálya

1.§

(1)A rendelet területi hatálya kiterjed MUCSONY NAGYKÖZSÉG teljes közigazgatási területére.

(2)A rendelet hatálya alá tartozó területen területet alakítani, épületet és más építményt (a műtárgyakat is ide értve) tervezni, kivitelezni, építeni, felújítani, átalakítani, korszerűsíteni, bővíteni, lebontani, használni, valamint mindezekre hatósági engedélyt adni az általános érvényű előírások mellett csak és kizárólag e rendelet (és a hozzá tartozó szabályozási terv együttes) alkalmazásával szabad.

(3)A rendelet területi és tárgyi hatályát érintő minden természetes és jogi személyre nézve kötelező előírásokat tartalmaz (amelyek alól az első fokú építési hatóság – jegyző – csak azon a területen és csak abban a körben biztosíthat eseti eltérést, ahol és amely tárgyat érintően erre az önkormányzati rendelet kifejezetten feljogosítja).

2. §

(1)A beépítésre szánt területre (belterületre) vonatkozó tervlapon jelölt

(2) Kötelező szabályozási elemek a település egésze szempontjából legfontosabb elemek, ezért azok módosítása csak a szabályozási terv felülvizsgálatával és módosításával történhet.

(3) Kötelező szabályozási elemek:

-a közterület és egyéb területfelhasználási egységek határvonala

-építési határvonal

-az eltérő terület felhasználási egységek határvonalai

-a terület felhasználási kategóriák, a terület felhasználási besorolás, övezeti besorolás

-a legnagyobb beépítettség mértéke

-a megengedett építmény magasság

-a minimális telekméret

-a kötelező beépítési vonal

-a környezetvédelmi előírások

-korlátozások

3. §

(1)A beépítésre szánt területre (belterületre) vonatkozó tervlapon jelölt

Kötelező szabályozási elemek megváltoztatása csak a szabályozási terv módosításával történhet.

(2)A beépítésre nem szánt területen (vonatkozó tervlapon jelölt)

a.)A külterületi szabályozás terven kötelező szabályozási elemnek kell

tekinteni:

-a szabályozási vonalakat,

-a terület felhasználási egységek határát,

-a terület felhasználási egységeken belüli övezetek határát,

-a terület felhasználási egység, illetve övezet jelét,

-a terület felhasználási egységekben, illetve övezetekben előírt beépíthető legkisebb földrészlet nagyságát,

-a terület felhasználási egységekben, illetve övezetekben kialakítható legkisebb földrészlet területét,

-a belterület bővítés határát.

b.)Az (a) bekezdésben felsorolt szabályozási elemek csak a szabályozási terv

módosításával változtathatók, illetve szüntethetők meg.

(3)A kötelező erejű elemek módosítására vonatkozóan a területrendezési tervek készítéséről, egyeztetéséről, módosításáról és karbantartásáról AZ ÉPÍTETT KÖRNYEZET ALAKÍTÁSÁRÓL ÉS VÉDELMÉRŐL szóló 1997. évi LXXVIII. sz. törvény és annak módosításáról szóló 1999. évi CXV. tv. Rendelkezik.

I. Fejezet

Építési engedélykérelmek elbírálásának szabályai

4. §

(1)Azokon a területeken, ahol a terület felhasználása vagy az építés minősége (övezete) a szabályozási terven jelöltek szerint megváltozik, építés (és telekalakítás is) csak a változásnak megfelelően engedélyezhető.

(2)Azokon a beépítésre szánt területeken, melyeken az építés feltételei (például terület-előkészítés, közművesítés hiánya miatt) nem biztosítottak, építési engedély nem adható, elvi építési engedély esetében az építési engedély feltételeit a határozatban közölni kell.

(3)Felszínmozgásos területeken a beépíthetőséget a 37/2007. (XII.13.) ÖTM rendelet 5. mellékletének III. fejezet 3.pontja b. bekezdésben előírt geotechnikai dokumentáció alapján lehet megitélni.

(4)Minden beépítésre szánt területen az építmények, önálló rendeltetési egységek, területek rendeltetésszerű használatához a 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet 42 §-ban meghatározott mértékű járműtárolót, várakozó (parkoló) helyet és rendszeres teherszállítás esetén rakodóhelyet kell biztosítani.

5. §

A közigazgatási terület felhasználási egyégeinek tagozódása

(1)A település közigazgatási területe beépítésre szánt és beépítésre nem szánt területből áll.

(2)A beépítésre szánt területek általában a település központi és egyéb belterületéhez, a beépítésre nem szánt területek pedig általában a település külterületéhez tartoznak.

(3)A beépítésre szánt terület az alábbi terület felhasználási egységekre (övezetek) tagozódik:

a.) kisvárosi lakóterület (telepszerű)

b.) falusias lakóterületek

c.) településközpont vegyes terület (kisvárosi karakterrel)

d) kereskedelmi, ipari gazdasági terület

e.) különleges beépítésre szánt területek

(4)A beépítésre nem szánt terület a következő terület felhasználási egységekre tagozódik:

a.)különleges beépítésre nem szánt területek

b.) közlekedési és közműterület,

c.) zöldterület

d.) erdőterület

e.) mezőgazdasági rendeltetésű terület

f.) egyéb rendeltetésű terület

g.)természetközeli területek

A belterületi határ módosítása

6. §

(1)A belterületi határ módosításáról és kitűzéséről a belterületi szabályozási terv alapján kell gondoskodni, az érvényben lévő és vonatkozó rendeletekben utasításokban foglaltak figyelembe vételével.

(2)A belterületbe kerülő területek rendeltetését, övezeti besorolását a belterületi szabályozási terv tartalmazza, határozza meg. A belterületbe vonandó területek bevonása a konkrét építési igények szerint, szakaszosan is végrehajtható.

A belterületbe vonásról az önkormányzatnak kell gondoskodnia.

(3)Belterületbe vonandó területek (a külterületi településszerkezeti terv szerinti lehatárolással) az új elkerülő út melletti meglévő és tartalék gazdasági területek.

II. Fejezet

BEÉPÍTÉSRE SZÁNT TERÜLETEK

Az egyes területfelhasználási egységekre

vonatkozó előírások

Lakóterületek általános előírásai

7. §

(1)A területen fő funkcióként elsősorban lakóépületek helyezhetők el, valamint

• termelő kertgazdasági építmény,

• a terület ellátását szolgáló üzleti, kereskedelmi, vendéglátó épület, 500 m²

• beépített szintterületig

• kézműipari építmény, 500 m² beépített szintterületig

• igazgatási, egyházi, művelődési és nevelési-oktatási, egészségügyi, szociális épület, 500 m² beépített szintterületig

• szolgáltató és szállás épületek 500 m2 beépített szintterületig

• sportlétesítmény

• üzemanyagtöltő kivételesen sem helyezhető el

• nem zavaró hatású egyéb üzleti építmény

(2)Kiegészítő mellékfunkcióknál az alábbi előírásokat kell figyelembe venni:

• Különálló kiegészítő mellékfunkció építmény-magassága 3,5 m lehet.

(3)Az (építmények elhelyezése) építési hely feleljen meg:

• a lakóterületre vonatkozó jelen előírásoknak,

• a lakóterületre vonatkozó zaj és rezgésvédelmi előírásoknak,

• a levegőminőségi előírásoknak,

• működésük a közízlést, közrendet nem sértheti,

• az ellátó rendszerek igénybevételével azok működésében zavart nem okozhat.

(4)Egy lakótelken több főfunkció építménye (főépület) nem építhető.

(5)Különálló kiszolgáló melléképítmény elhelyezésének szabályai:

• Az építési telek beépítését az építési helyen lehet megvalósítani, ezen előírás a melléképítményekre is vonatkozik. A hátsókert minimális méretén belül építményt elhelyezni nem lehet.

(6)Kisüzemi állattartás létesítményei csak környezetvédelmi és közegészségügyi előírások alapján a falusias lakóövezet telkein lehetséges.

(7)Nagyüzemi állattartás létesítményei belterületen nem helyezhetők el.

A lakóterület övezetei

Lkl–II. építési övezet

Kisvárosi telepszerű lakóterület

8. §

(1)Az övezetbe azok a lakótömbök tartoznak, amelyekben a telkek túlnyomó többsége megfelel az I. táblázatban előírtaknak.

1. az övezet több önálló rendeltetési egységet magába foglaló 12,5 m építménymagasságú épületek elhelyezésére szolgál.

2. a mellékfunkció építményei a főépülettel egységben, vagy csoportosan helyezhető el

3. a fő funkció építményei nem lehetnek alacsonyabbak a mellékfunkció építményeinél

4. az övezet kialakult, úgynevezett úszótelkes kialakítású, ahol az épületek szabadonállóan helyezhetők el

d.) az övezet egy területegységet alkot, melyre a továbbtervezés részleteit kidolgozó részletes beépítési terv készítendő. A csatlakozó épületekhez illeszkedő építészeti kialakítással lehet a kiegészítő funkciójú építményeket elhelyezni. Magastetős kialakítással a meglévő épületekkel egységes utcaképet eredményező építészeti kialakítás szükséges. Ez esetben a tetőtér beépítés megengedhető

(2)I. TÁBLÁZAT Lkl-II.

(3)Egyéb előírások:

• legkisebb zöldfelület 40 %

- süllyesztett garázs építése nem ajánlott, indokolt esetben talajmechanikai szakvélemény alapján terv készítendő az építés alatti víztelenítésre, valamint az épület víz ellen védelmére vonatkozóan

• környezetvédelmi besorolások

levegőminőség: Sajó-völgye légszennyezési agglomerációs zóna határértékei

zajvédelmi és rezgésvédelmi besorolás falusias lakóterület

- Közművesítés: teljeskörű

A szennyvizek szikkasztása átmenetileg sem engedhető meg.

Lf-I építési övezet

9. §

(1)Az övezetbe azok a lakótömbök tartoznak, amelyekben a telkek túlnyomó többsége megfelel az II. táblázatban előírtaknak.

a.) a lakóépület legfeljebb kétlakásos lehet, de legfeljebb két rendeltetési egység helyezhető el

db) a főfunkció építménye nem lehet alacsonyabb a mellékfunkció építménynél

(2). II.TÁBLÁZAT Lf-I

(3)Egyéb előírások:

• legkisebb zöldfelület 40 %

• környezetvédelmi besorolások

levegőminőség: Sajó-völgye légszennyezési agglomerációs zóna határértékei

zajvédelmi és rezgésvédelmi besorolás falusias lakóterület

• Közművesítés: teljeskörű

A szennyvizek szikkasztása átmenetileg sem engedhető meg.

Lf-II építési övezet

10. §

(1)Az övezetbe azok a lakótömbök tartoznak, amelyekben a telkek túlnyomó többsége megfelel a III. táblázatban előírtaknak.

a.) a lakóépület legfeljebb kétlakásos lehet, de legfeljebb két rendeltetési egység helyezhető el

db) a főfunkció építménye nem lehet alacsonyabb a mellékfunkció építménynél

(2)III. TÁBLÁZAT Lf-II

(3)Egyéb előírások:

• legkisebb zöldfelület 40 %

• környezetvédelmi besorolások

levegőminőség: Sajó-völgye légszennyezési agglomerációs zóna határértékei

zajvédelmi és rezgésvédelmi besorolás falusias lakóterület

• Közművesítés: teljeskörű

A szennyvizek szikkasztása átmenetileg sem engedhető meg.

Lf-III építési övezet

11. §

(1)Az övezetbe azok a lakótömbök tartoznak, amelyekben a telkek túlnyomó többsége megfelel a IV. táblázatban előírtaknak.

a.) a lakóépület legfeljebb kétlakásos lehet, de legfeljebb két rendeltetési egység helyezhető el

b.) a főfunkció építménye nem lehet alacsonyabb a mellékfunkció építménynél

(2)IV. TÁBLÁZAT Lf-III

(3)Egyéb előírások:

• legkisebb zöldfelület 40 %

• környezetvédelmi besorolások

levegőminőség: Sajó-völgye légszennyezési agglomerációs zóna határértékei

zajvédelmi és rezgésvédelmi besorolás: falusias lakóterület

• Közművesítés: teljeskörű. A szennyvizek szikkasztása átmenetileg sem engedhető meg.

Vegyes terület

12.§

A vegyes terület lakó, kereskedelmi, szolgáltató és a települési infrastruktúra alapfokú ellátást biztosító intézményrendszerének elhelyezésére szolgál.

Településközpont vegyes terület

Általános előírásai

13.§.

(1)A településközpont vegyes terület több önálló rendeltetési egységet magába foglaló, lakó és olyan helyi települési szintű igazgatási, kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épületek, valamint sportlétesítmények elhelyezésére szolgál, amelyek alapvetően nincsenek zavaró hatással a lakófunkcióra.

(2)A településközpont vegyes területen elhelyezhető:

-lakóépület

-igazgatási épület

-kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató épület

-egyéb közösségi szórakoztató épület

-egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület

-sportépítmény

-parkolóház, üzemanyagtöltő; max. 3 kútállásig

(3)A településközpont vegyes területen az OTÉK 31. § (2) bekezdésben előírtak figyelembevételével kivételesen elhelyezhető.

a.) Nem zavaró hatású egyéb gazdasági építmény

b.) Termelő kertészeti építmény

(4)A településközpont vegyes területen nem helyezhető el önálló parkolóterület és garázs a 3,5 t önsúlynál nehezebb tehergépjárművek és az ilyeneket szállító járművek számára.

A településközpont vegyes terület, dominánsan

lakóépületek elhelyezésére szolgáló kis telkes alövezet

Vt-1

14.§

(1)A terület építési övezeteinek legfontosabb előírásai:

Az övezetben sportlétesítmény legfeljebb 1ha terület nagyságig helyezhető el.

(2)V. TÁBLÁZAT

(3) A településmag környezetében a helyi értékvédelmi területen belül külön előírások:

a.)Lábazat képzésnél:

Kő, műkő, vagy egyéb igényes természetes anyag használható fel.

b.)Falfelület képzésnél:

Vakolt, fehér, vagy pasztell színek, ríkító erős színek nem alkalmazhatók

c.)Falburkolat kialakításánál:

Kő, műkő mészhomok tégla tagolt, plasztikus homlokzatképzés a helyi hagyományos díszitő motívumok felhasználásával, a helyi kultúra formakincseinek felhasználásával történhet.

d.)Homlokzat arány rendszer kialakításánál:

A hagyományos lakókörnyezeti kultúra hagyományai szerinti nyílás és falfelület arány, valamint a homlokzat és a tető felépítmény arány kerüljön kialakításra.

Oromfal falazottan, illetve deszkázottan is megjeleníthető.

e.)Tető szerkezet kialakításánál:

Lapostető nem építhető.

Tetőfedésre hullámpala, műanyag hullámlemez, műanyag síklemez nem alkalmazható. Sajó-völgye légszennyezési agglomerációs zóna határértékei

A tető felületen álló tető ablak nem építhető, legfeljebb fekvő tető ablak egyedileg , vagy sorolva helyezhető el.

Műanyag előtető nem építhető

(4)Nyúlványos (nyeles) telek kialakítása nem engedélyezhető.

A minimális teleknagyságot intézmények elhelyezésénél az ágazati szabványok és a technológiai tervek szabják meg. (ld. oktatási intézmények minimális telke)

(5)Egyéb előírások:

• legkisebb zöldfelület 20 %

• terepszint alatti létesítmény: zárt rendszerű szigetelt szennyvíztároló vagy, trágyalé-tároló építmény

• környezetvédelmi besorolások

levegőminőség: Sajó-völgye légszennyezési agglomerációs zóna határértékei

zajvédelmi és rezgésvédelmi besorolás falusias lakóterület

• Közművesítés: részleges

A szennyvizek szikkasztása átmenetileg sem engedhető meg.

A településközpont vegyes terület, dominánsan

alapfokú intézményi épület elhelyezésére szolgáló nagytelkes alövezet

Vt-2

15. §

(1)A terület építési övezeteinek legfontosabb előírásai:

Az övezetben sportlétesítmény max. 2 ha területnagyságig helyezhető el

Tilos az övezetben lemezházas trafó és épített gáznyomás szabályozó elhelyezése

(2)VI. TÁBLÁZAT

(3)A településmag környezetében a helyi értékvédelmi területen belül külön előírások:

a.)Lábazat képzésnél:

Kő, műkő, vagy egyéb igényes természetes anyag használható fel.

b.)Falfelület képzésnél:

Vakolt, fehér, vagy pasztell színek, ríkító erős színek nem alkalmazhatók

c.)Falburkolat kialakításánál:

Kő, műkő mészhomok tégla tagolt, plasztikus homlokzatképzés a helyi hagyományos díszitő motívumok felhasználásával, a helyi kultúra formakincseinek felhasználásával történhet.

d.)Homlokzat arány rendszer kialakításánál:

A hagyományos lakókörnyezeti kultúra hagyományai szerinti nyílás és falfelület arány, valamint a homlokzat és a tető felépítmény arány kerüljön kialakításra.

Oromfal falazottan, illetve deszkázottan is megjeleníthető.

e.)Tetőszerkezet kialakításánál:

Lapostető nem építhető.

Tetőfedésre hullámpala, műanyag hullámlemez, műanyag síklemez nem alkalmazható.

A tető felületen álló tetőablak nem építhető, legfeljebb fekvő tető ablak egyedileg, vagy sorolva helyezhető el.

Műanyag előtető nem építhető

(4)Nyúlványos (nyeles) telek kialakítása nem engedélyezhető.

(5)A minimális teleknagyságot intézmények elhelyezésénél az ágazati szabványok és a technológiai tervek szabják meg. (ld. oktatási intézmények minimális telke)

(6)Egyéb előírások:

• legkisebb zöldfelület 40 %

- terepszint alatti létesítmény: zárt rendszerű szigetelt szennyvíztároló vagy, trágyalé tároló építmény

• környezetvédelmi besorolások

levegőminőség: Sajó-völgye légszennyezési agglomerációs zóna határértékei

zajvédelmi és rezgésvédelmi besorolás falusias lakóterület

• Közművesítés: részleges

A szennyvizek szikkasztása átmenetileg sem engedhető meg. A szennyvíz csatornahálózat kiépítése után a hálózatra való rákötés kötelező.

Gazdasági területek

16. §

(1)A belterület (beépítésre szánt terület) a következő területfelhasználási kategóriákat foglalja magába:

Gazdasági terület, ezen belül

- kereskedelmi, szolgáltató terület

Gksz jelű terület

- egyéb ipari terület

Gip jelű terület

A Gazdasági terület általános előírásai

17. §

(1)A kereskedelmi, szolgáltató területen [Gksz] elsősorban nem jelentős zavaró hatású gazdasági tevékenységi célú épületek elhelyezésére szolgál.

(2)Az övezetbe elhelyezhető gazdasági építmények (fő funkciók):

- átrakó építmény, mérlegház

- üzletház

- raktár

- szociális helység építménye

- üzemi jellegű kutató és szolgáltató építmény

- szolgálati lakó és szállásépületek

- terület ellátó alapfokú intézmény

- termék vezeték

- üzemanyagtöltő

(3)Mellékfunkciók (melléképítmények)

- garázs

- kirakat szekrény

- tüzelőanyag tároló

- kazánház

(4)Terepszint alatti építmények

- süllyesztett rakodó

- mérlegház

- pincehelyiség (talajmechanikai szakvélemény alapján)

(5)Az egyéb ipari területen a (2), (3) pontban felsorolt építményeken túlmenően elhelyezhetők olyan ipari jellegű létesítmények, melyek a lakóterülettől kb. 100 m védőtávolság betartását igénylik, de a szomszédos üzem funkcióját nem zavarják. (ipari, építőipari, tárolás, raktározás, településgazdálkodás, energiaipari létesítmények)

(6)A teljes közművesítettség a technológiához tartozó ellátó és biztonsági rendszerek kialakítása kötelező.

(7)A technológiai tervnek igazolnia kell az övezetre vonatkozó környezetvédelmi előírások betarthatóságát.

(8)VII. TÁBLÁZAT

Gksz Kereskedelmi gazdasági terület

(9)(T)A megadott építmény magasság a táblázatban megadott értéktől eltérő lehet a technológia függvényében pl. siló, kémény, toronyszerű építmény, darupálya stb. építése esetén.

(10)Egyéb előírások:

• legkisebb zöldfelület 25 %

• környezetvédelmi besorolások

levegőminőség: Sajó-völgye légszennyezési agglomerációs zóna határértékei

zajvédelmi és rezgésvédelmi besorolás gazdasági terület

• Közművesítés: részleges

A szennyvizek szikkasztása átmenetileg sem engedhető meg.

A káros és veszélyes anyagokat tartalmazó szennyvizeket a közcsatornába, ill. a zárt szennyvízgyűjtőbe vezetés előtt a telken belül előtisztítani, illetve előkezelni kell.

Gip Ipari gazdasági terület

(11)VIII. TÁBLÁZAT ²

* Egyéb ipari terület

(12)(T)A megadott építmény magasság a táblázatban megadott értéktől eltérő lehet a technológia függvényében pl. siló, kémény, toronyszerű építmény, darupálya stb. építése esetén.

(13)Egyéb előírások:

• legkisebb zöldfelület 25 %

• terepszint alatti létesítmény: zárt rendszerű szigetelt szennyvíztároló vagy, trágyalé-tároló építmény

• környezetvédelmi besorolások

levegőminőség: Sajó-völgye légszennyezési agglomerációs zóna határértékei

zajvédelmi és rezgésvédelmi besorolás gazdasági terület

• Közművesítés: részleges

A szennyvizek szikkasztása átmenetileg sem engedhető meg.

(14)Az ipari gazdasági területre betelepülésre engedélyezhető tevékenységi köröket a TEÁOR szerint kell meghatározni, de a betelepülésre nem javasolt tevékenységi körök a következők:

- akkumulátorgyártás

- ércdúsító

- bányaüzem

- lőporgyártás

- lakk és festékgyártás

- műtrágyagyártás

- atomenergiai létesítmény

- izotóp labor

- veszélyes hulladékégető és feldolgozó üzem

- fehérje-feldolgozó üzem

- zsírfeldolgozó üzem

- azbesztgyártás

- cellulózgyártás

- kőolaj és földgáz feldolgozó

- grafitgyártás

- foszgéngyártás

- gyógyszergyártás

- növényvédőszer gyár

- klórgyártás

- kokszoló mű

Nem kerülhet az ipari területre jelen esetben:

- vörösiszap tároló

- zagytér

- veszélyes hulladéklerakó

(15)A tiszta technológiák fogadását kell előtérbe helyezni!

(16)Az ún. Bikaréten kialakítandó ipari gazdasági területen (a nyugati részén ábrázolt régészeti érdekeltségű terület a régészeti feltárás után építhető csak be.

(17)A Bikaréti ipari gazdasági területen, a 0153/1 és a 0151 hrsz-ú területen háromszintű fásítással 10 m szélességben 245 m hosszban biztosítani kell.

Gip-M építési övezet

(Mezőgazdasági birtoktest központ)

18. §³

Különleges területek

19/A. §⁴

(1)A különleges beépítésre szánt területbe azok a területek tartoznak, amelyek a rajtuk elhelyezendő építmények különlegessége miatt (helyhez kötöttek, jelentős hatást gyakorolnak a környezetükre, vagy a környezetük megengedett külső hatásaitól is védelmet igényelnek), a települési infrastruktúra jelentős intézményei.

(2)A különleges beépítésre szánt területek területfelhasználási mód szerinti tagozódása:

mezőgazdasági üzemi terület (Kmg)

különleges helyi sajátossággal bíró ipari hulladéklerakó terület rekultivációval (Kgip)

(3)X.TÁBLÁZAT

(T)*12,5 m

(4)Környezetvédelmi előírások

- Levegőminőség: Sajó-völgye légszennyezési agglomerációs zóna határértékei szerint

- Zajvédelmi és rezgésvédelmi besorolás különleges terület határértékei

- Közművesítés: részleges

- A szennyvizek tárolása vízzáróan szigetelt zárt gyűjtő tartályokban lehetséges, szikkasztás átmenetileg sem engedhető meg.

-Geológiai szakvélemény készítése szükséges valamennyi építmény elhelyezéséhez

- A beruházások megvalósítása során a beruházó köteles gondoskodni a humuszos termőréteg megmentéséről és hasznosításáról.

- Az övezetben elhelyezhető építmények lehetőleg ne kerüljenek régészeti területre, amennyiben mégis régészeti területet érint, ott el kell végezni az előzetes régészeti feltárást és a leletmentést.

(5)Kmg övezetre vonatkozó egyéb előírások:

a) Az építési övezet a mezőgazdasági termeléshez kapcsolódó állattartó telepek és ipari jellegű tevékenység számára kialakult terület, melyhez saját termőterület nem feltétlenül, vagy nem megfelelő nagyságú tartozik.

b) Az építési övezetbe a meglévő mezőgazdasági üzemek (majorok) tartoznak, ahol a mezőgazdasági termékek feldolgozása, tárolása, a mezőgazdasági gépek, és szállítóeszközök javítása folyik, nagyüzemi állattartás vagy mezőgazdasági, illetve mezőgazdasági termeléshez szorosan kapcsolódó ipari tevékenység befogadására alkalmas. Területük birtokközponttá fejleszthető. Ez esetben területük bővíthető, egyébként nem.

c) A védőtávolságot igénylő tevékenységek csak olyan helyre telepíthetők, ahol az arra előírt védőtávolság biztosítható.

d) Védőterület minden esetben kötelező, mert a környezetterhelés sem a talajra, sem a vizekre, sem a szomszédos ingatlanokra nem terhelhető. Az építési övezetben szolgálat célra lakás, vagy csak az őrzés céljára szolgáló szálláshely létesíthető. A meglévők megtarthatók, felújíthatók, korszerűsíthetők és új lakást nem eredményező módon 25 m²-rel bővíthetők.

(6) Kgip övezetre vonatkozó egyéb előírások:

a)Az övezet kizárólag a környezetvédelmi hatástanulmány és környezetvédelmi engedély alapján elhelyezhető nem veszélyes ipari hulladékok gyűjtésére és időszakos kezelésére és elhelyezésére szolgál.

b)Az övezet körül a lakóterület védelme érdekében 500 m védőtávolság betartásáról gondoskodni kell.

c)A védőtávolságon belül (pufferzóna) nem helyezhető el lakóépület, egészségügyi, oktatási, szociális létesítmény, élelmiszertároló és feldolgozó üzem, nem létesíthető továbbá új birtoktest központ és nem létesíthető további olyan létesítmény, melynek környezetterhelési határértékei meghaladják a különleges területekre vonatkozó kibocsájtási határértékeket.

d)Az övezet területén kizárólag a fő tevékenységhez szorosan kötődő, illetve azt kiszolgáló épületek és építmények helyezhetők el.

-hulladékgyűjtő-építmények,

-iroda,

-raktárépítmény,

-járműtároló helyezhető el, továbbá

-üzemi úthálózat, felhajtó rámpák,

-elektromos energia ellátás építményei

-hírközlés építményei

-vízellátás építményei

-csapadékvíz elvezetés építményei

-portakonténer építményei

-hídmérleg építményei

-gépjármű abroncsmosó építményei

-meteorológiai állomás építményei

-kerítés

19/B. §⁵

(1)A különleges beépítésre nem szánt területbe azok a területek tartoznak, amelyek a rajtuk elhelyezendő építmények különlegessége miatt (helyhez kötöttek, jelentős hatást gyakorolnak a környezetükre, vagy a környezetük megengedett külső hatásaitól is védelmet igényelnek), a települési infrastruktúra jelentős intézményei.

(2) A különleges beépítésre nem szánt területnek minősülnek az alábbi létesítmények elhelyezésére kijelölt területek:

a ) emléktemető területének övezete (a továbbiakban: Kket)

b) temető területének övezete (a továbbiakban: Kkt)

c) sportpálya területének övezete (a továbbiakban: Kksp)

(3) Különleges beépítésre nem szánt területekre vonatkozó beépítési előírások

2+3* 2 % épület és 3% építmény

(4) Kket övezetében építmény csak a temetőfenntartás és a temetőműködtetést szolgáló célra létesíthető.

(5) Kkt övezetben építmény csak a temetőműködtetést szolgáló célra létesíthető az alábbi feltételek betartásával:

a) építményt a bejárathoz kapcsolva, de a területből kirekesztve lehet létesíteni

b) kegyeleti tárgyak árusítása és megrendelése céljából egységesen formatervezett pavilonok létesíthetők, maximum 5 db és maximum 15 m², darabonként összeépítve. A lombbal való fedettsége minimum 10 % -nak kell lennie.

(6) Kksp övezetben a sport és szabadidő épületei és építményei helyezhetők el, valamint az övezet ellátását szolgáló kereskedelmi, vagy vendéglátást szolgáló létesítmények.

IV. FEJEZET

BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLETEK

A közlekedési területek általános előírásai

20. §

(1)Az övezet az országos és helyi közutak, a kerékpárutak, a gépjármű várakozó helyek (parkolók) – a közterületnek nem minősülő telken megvalósulók kivételével -, a járdák és gyalogutak, mindezek csomópontjai, vízelvezetési rendszere és környezetvédelmi létesítményei, továbbá a közművek és a hírközlés építményeinek elhelyezésére szolgál. A közutak elhelyezése céljából a településszerkezeti terven ábrázoltaknak megfelelően útkategóriáktól függően, legalább a következő szélességű építési területet kell biztosítani:

Autópálya esetén 60 m

Országos főút esetén 30 m

Országos mellékutak esetén 22 m

Helyi gyűjtőutak esetén 16-22 m

Külterületi fő dűlőutak esetén 12 m

Kiszolgáló utak esetén 10 m

Kerékpárút esetén 3 m

(2)A közlekedési területen elhelyezhető a közlekedés kiszolgálói:

-Közlekedési létesítmények

-Közművek és hírközlési létesítmények

(3)Az országos közutakat érintő új csomópontok vagy útcsatlakozások tervezésekor figyelembe kell venni az UT-2-1. 115-1994. számú útcsatlakozások ideiglenes műszaki előírásaiban foglaltakat.

(4)Figyelembe kell venni továbbá az 1988. I. törvény, illetve ennek végrehajtásáról szóló 30/1988. (IV.21.) MT rendeletet

-az utak forgalomszabályozásáról és a közúti jelzésekről szóló 20/1984. (XII.01.) KM sz. rendeletet

-a közutak igazgatásáról szóló 19/1994. (V. 21.) KHVM rendeletet.

(5)⁶ A közúti közlekedési területek az alábbi övezetekbe sorolandók:

a) országos főút (a továbbiakban KÖu-2)

b) országos mellékút (a továbbiakban: KÖu-3)

c) gyűjtőút (a továbbiakban: KÖu-4)

d) kiszolgáló és lakóutca (a továbbiakban: KÖu-5)

e) szervízút a lerakóhoz (a továbbiakban: KÖu-6)

A kötött pályás közlekedési területek az alábbi övezetbe sorolhatók

Vasút területének övezete(a továbbiakban ) KÖk

Közműlétesítmények, közműellátás

21. §

(1)A közműhálózatok és közműlétesítmények elhelyezésénél az OTÉK előírásait, valamint a megfelelő ágazati szabványokat és előírásokat be kell tartani.

(2)A közműlétesítmények ágazati előírások szerinti védőtávolságon belül mindennemű tevékenység csak az illetékes üzemeltető hozzájárulása esetén engedhető meg.

(3)Új közművezeték létesítésekor és egyéb építési tevékenység (útépítés, építmény, épület-, műtárgyépítés, stb.) esetén a kivitelezés során a meglévő közművezetékek nyomvonalával, vagy közműlétesítmény telepítési helyével ütköző meglévő közművezetékek, vagy közműlétesítmények kiváltását, vagy szabványos keresztezési ágazati előírások szerint kell kivitelezni.

(4)A meglévő közművek egyéb építési tevékenység miatt szükségessé váló kiváltásokat, vagy szabványos keresztezés kiépítésekor azoknak – szükség esetén – egyidejű rekonstrukciójáról is gondoskodni kell.

(5)Épületek építésére engedély csak az övezeti előírásoknak megfelelő közművesítés biztosítása esetén adható.

(6)A közlekedésfejlesztést, a területfejlesztést a közmű ágazati fejlesztési tervekkel egyeztetni kell a célszerű kivitelezés érdekében.

(7)A közművezetékek telepítésénél (átépítéskor és új vezeték létesítésekor) a gazdaságos területhasználatra figyelmet kell fordítani. Utak alatt a közművek elrendezésénél mindig a távlati összes közmű elhelyezési lehetőségét kell figyelembe venni. A csak távlatban várható közmű számára is a legkedvezőbb nyomvonal fektetési helyet szabadon kell hagyni, nem szabad eléépíteni.

(8)Közművezeték, járulékos közműlétesítmények elhelyezésénél az esztétikai követelmények betartására is figyelemmel kell lenni.

(9)Mindennemű építési tevékenységnél a meglévő és megmaradó közművezetékek, vagy közműlétesítmények védelméről gondoskodni kell.

(10)Útépítésnél, útrekonstrukciónál a tervezett közművek egyidejű kiépítéséről illetve a meglévő közművek szükséges egyidejű rekonstrukciójáról gondoskodni kell.

(11)Szennyvízkezelés, csapadékvíz elvezetés

1. A talaj, a talajvíz és a rétegvizek védelme érdekében a szennyvizek szikkasztása még átmenetileg sem engedélyezhető.

2. A csatornázatlan területeken a szennyvízcsatorna hálózat megépítéséig átmeneti közműpótló berendezésként – szigorúan ellenőrzötten kivitelezett – zárt szennyvíztározó medencék létesítése engedélyezhető.

3. A zárt szennyvíztározó medencékből az összegyűjtött szennyvizet a kijelölt szennyvízleürítő helyre kell szállítani.

4. A nyílt árkokra való esetleges szennyvízrákötéseket, valamint a felhagyott kutakba történő szennyvízbekötéseket meg kell szüntetni.

5. A gazdasági területen keletkező ipari szennyvizeket a telken belül kell előtisztítani (olaj-, zsír-, hordalékfogó, stb.). A szennyvizet csak a hatóságok által előírt mértékű előtisztítás után szabad a közcsatornákba bevezetni.

6. A VIZIG kezelésében lévő vízfolyások, vízfelületek partéleitől 6-6 m, a társulati kezelésű vízfolyások partéleitől 6-6, az önkormányzati kezelésben lévő vízfolyások, vízfelületek partéleitől 2-2 m, a nyílt árkok mentén legalább az egyik oldalán min. 2 m, a másik oldalán min. 1 m szélességű sáv karbantartás számára szabadon hagyandó.

7. A magasabban fekvő területekről lefolyó csapadékvizek ellen a beépített területeket övárkok létesítésével kell megvédeni. Az övárkok belterületi nyílt árkokba csatlakozása előtt hordalékfogók telepítése szükséges.

(12)Villamosenergia ellátás

1. A középfeszültségű 20 kV-os oszlopra fektetve épített villamoshálózatok előírások, az MSZ 151. sz. szabvány szerinti rögzített biztonsági övezetét szabadon kell hagyni. A 20 kV-os vezeték védőtávolsága külterületen 5-5 m, belterületen 2,5-2,5 m a szélső szálaktól. A szélső szálak távolsága 3 m.

2. A villamosenergia elosztó hálózatok föld feletti elhelyezése egyelőre területgazdálkodási szempontból fennmarad, az utcabútorozási és utcafásítási lehetőség biztosítása érdekében a hálózatokat közös oszlopsorra kell elhelyezni, lehetőleg a közvilágítási lámpatesteket tartó oszlopokra. Hosszabb távon a villamosenergia közép- és kisfeszültségű, valamint a közvilágítási hálózatokat lehetőleg földkábelbe fektetve kell építeni.

(13)Gázellátás

1. Az érvényes előírások szerint a földgázvezeték biztonsági övezete a földgázvezeték falsíkjától nagyközépnyomású vezeték esetén 9-9 m. A középnyomású vezeték biztonsági övezete az átmérőtől függően jobbra-balra 3-5 m közötti, a kisnyomású vezetéké 3-3 m.

2. Középnyomású földgázellátású területeken telkenként egyedi nyomásszabályozókat kell elhelyezni. A tervezett gáznyomás szabályozók az épületek utcai homlokzatára nem helyezhetők el. A berendezés a telkek előkertjeiben, udvarán, vagy az épület alárendeltebb homlokzatára szerelhetőek.

(14)Távközlés

1. A távközlési hálózatot létesítésekor illetve rekonstrukciójakor szükséges földkábelbe illetve alépítménybe helyezve föld alatt vezetve építeni.

2. A föld feletti vezetés fennmaradásáig, területgazdálkodási okokból, valamint az utca fásítási és utcabútorozási lehetőségének a biztosítására a 0,4 kV-os, a közvilágítási és a távközlési szabadvezetéket közös oszlopsoron kell vezetni.

3. A mobiltelefon-szolgáltatók antenna tornyait belterületen nem lehet elhelyezni. Külterületen történő elhelyezés esetén az ANPI és a műemléki hatóság egyetértő véleménye szükséges.

Közterületek kialakítása, nyilvántartása és használata

22. §

(1)A település igazgatási területén közterületként a szabályozási terveken ekként jelölt és az ingatlan-nyilvántartásban így bejegyzett területeket kell számon tartani.

(2)A közterületeket rendeltetésének megfelelően bárki szabadon használhatja, de a használat mások hasonló jogait nem korlátozhatja.

(3)A közterület rendeltetésétől eltérő használathoz a tulajdonos, az Önkormányzat hozzájárulása szükséges. Amennyiben az eltérő használat építési tevékeny-séggel is jár, a tulajdonosi hozzájárulásokon túl, az építési hatóság engedélye is szükséges.

(4)A település közterületein az alábbi használatok engedélyezhetők:

Hirdető, reklám berendezés elhelyezése,

Közúti közlekedéssel kapcsolatos építmények (pl. tömegközlekedési váróhely, parkoló, információs tábla) elhelyezése

Köztisztasággal kapcsolatos építmények, tárgyak elhelyezése

Utcai bútorok, műtárgyak (szobor, kút, óra, stb.) elhelyezése

Távbeszélőfülke elhelyezése

Építési munkával kapcsolatos létesítmények, építőanyagok időleges elhelyezése

(5)Töltőállomást csak a szabályozási terv szerint lehet elhelyezni.

(6)Tömegközlekedési várakozóhelyeket az utcaképbe illeszkedő módon lehet építeni.

(7)A közterületek eredeti rendeltetésétől eltérő használatát, annak időtartamát, a használat egyéb feltételeit, pl. a használati díjat, és egyéb elvárásokat, valamint az engedély nélküli szankciókat külön önkormányzati rendeletben kell szabályozni.

22/A.§ ⁷Különleges beépítésre nem szánt terület

1. Különleges bányaterület (Kk/B): bányatelekkel fedett területek.

Sajátos övezeti előírásai:

• beépíthetőség: legfeljebb 2%

• beépítési mód: szabadonálló, több épületegységgel

• építménymagasság: legfeljebb 6,0 m

• telekterület: minimum 5.000 m²

• a telken lakóépület nem építhető

Zöldterületek (Z)

Általános előírások

23. §

A nagyközség területén az OTÉK 6. § (3) és 27. § alapján a belterületen:

beépítésre nem szánt övezet került bevezetésre, melyek területét a szabályozási terv tünteti fel.

Közparkok területe

24. §

(1)Az övezetbe a közparkok, díszparkok, pihenő- és játszóparkok tartoznak.

(2)Területüknek közútról, köztérről közvetlenül megközelíthetőnek kell lennie.

(3)Az övezetbe elhelyezhető:

(A pihenést és testedzést szolgáló építmények (sétaút, pihenőhely, tornapálya, gyermekjátszótér, stb.)

Vendéglátó, elárusító épület, nyilvános illemhely

A terület fenntartásához szükséges épület

Erdőterületek E

Általános előírások

25. §

(1)A legmagasabb szintű jogszabály „Az erdőről és az erdő védelméről” szóló törvény 1996. évi XIV. tv.

(2)A nagyközség igazgatási területén az OTÉK 6. § (3) és 28. § alapján az erdőterületek övezetekre való bontása a településszerkezeti terv területfelhasználásra vonatkozó meghatározásai alapján

Ev környezetvédelmi célú erdő

övezet került megkülönböztetésre.

Ev övezet

környezetvédelmi rendeltetésű erdők

26. §

(1)Telepítésük szükség szerint a környezetre ártalmas bűzös üzemek védőtávolságának csökkentése, a lakóterületek védelme érdekében történik.

(2)Területükön építmények nem helyezhetők el.

Mezőgazdasági területek

Általános előírások

27. §

(1)A nagyközség külterületének, mezőgazdasági termelést (növénytermelést, szőlő és gyümölcstermelést, állattenyésztést továbbá termékfeldolgozást és tárolást) szolgáló része.

(2)A mezőgazdasági területeken az OTÉK 6. § (3) alapján és a 29. § előírásainak megfelelően a következő övezetek kerültek kijelölésre:

Má-E általános mezőgazdasági terület, jellemzően gyep, legelő, vagy kisparcellás szántó művelésű terület – extenzív terület

Má-I általános mezőgazdasági terület, jellemzően kisparcellás szántó művelésű terület –intenzív terület

Mk kertes mezőgazdasági terület övezete

(3)A területen elhelyezhető építményeket jelen szabályzat és az adott terület építési hagyományainak megfelelően kell kialakítani.

(4)Má-Eö

Az Országos Ökológiai hálózat övezetén belül általános mezőgazdasági területen nem helyezhető el:

• Szélerőmű park

• Nagyfeszültségű villamosenergia távvezeték

- Mobil átjátszó torony építmény

Má-E

Általános mezőgazdasági terület

Jellemzően Gyep, legelő vagy kisparcellás szántó művelésű terület

28. §

(1)Az övezetbe a mezőgazdasági területek azon – viszonylag egybefüggő részei tartoznak, ahol a gyep, legelő művelésű területek meghatározó arányban találhatók, ezért főként a legeltetés, állattartás jelenti a fő gazdálkodási tevékenységet. A telekalakítás és építés feltételei a meghatározó tevékenységhez igazodva kerültek meghatározásra.

(2)XI.TÁBLA

(3)Tanya és farmgazdaság 6000 m² építési telek kialakítására legalább 10 ha nagyságot elérő terület fenntartás, birtoklás esetén lehetséges, vagy igazolni szükséges a mezőgazdálkodásból való megélhetést. Szabadonálló beépítési móddal, maximum 4,5 m építménymagasságú épületekkel, a telekterület maximum 3- %-ának beépítésével.

Má-I

Általános mezőgazdasági terület

Jellemzően szántó vagy kisparcellás szántó művelésű intenzív terület

29. §

(1)Az övezetbe a mezőgazdasági területek azon – viszonylag egybefüggő részei tartoznak, ahol a gyep, legelő művelésű területek meghatározó arányban találhatók, ezért főként a legeltetés, állattartás jelenti a fő gazdálkodási tevékenységet. A telekalakítás és építés feltételei a meghatározó tevékenységhez igazodva kerültek meghatározásra.

(2)XII.TÁBLA

(3)Tanya és farmgazdaság 6000 m² építési telek kialakítására legalább 10 ha nagyságot elérő terület fenntartás, birtoklás esetén lehetséges, vagy igazolni szükséges a mezőgazdálkodásból való megélhetést. Szabadonálló beépítési móddal, maximum 4,5 m építménymagasságú épületekkel, a telekterület maximum 3- %-ának beépítésével.

Kertes mezőgazdasági tetrület

Gyümölcsös terület

Mk

30. §

(1)Az övezetbe azok a mezőgazdasági területek tartoznak, ahol kertgazdálkodást, túlnyomórészt szőlő, gyümölcstermesztést folytatnak, illetve azok a földrészletek, melyeket korábban zártkertnek parcelláztak.

(2)A legkisebb beépíthető telek területe szőlő, gyümölcsös, vagy kertművelési ág esetén 720 m², szántó vagy gyep művelés esetén 1500 m². Az övezetben egy gazdasági épület helyezhető el, melynek alapterülete 30 m².

(3)Az I. kategóriájú szőlőkataszterbe tartozó területek építési feltétele

1. Az övezetben állattartó épületek nem helyezhetők el.

2. Növénytermesztés célját szolgáló fóliasátor I. termőhelyi kategóriájú szőlőültetvényeken nem létesíthető.

3. Földbevájt pince létesíthető.

(4)XIII.TÁBLA

(5)Lakó vagy pihenőtér elhelyezésének feltétele 3000 m² telekterület és legalább 5 ha ültetvény tulajdonlása szükséges.

Egyéb területek

V-1, V-2 övezetek

Vízgazdálkodási terület

31. §

(1)V-1 jelű övezetbe tartozik, a SAJÓ-folyó, SZUHA –patak és partja és közvetlen környezete.

(2)A Sajó-folyó és egyéb vízfolyások mindenkori partélétől számítva 6,0 m-es kezelői, illetve fenntartási sávot szabadon kell hagyni, azon belül építményt elhelyezni nem lehet.

(3)A mederben, illetve a parti sávban tervezett beavatkozások vízi munkának minősülnek, melyek vízjogi engedély kötelesek, engedélyező hatóság az Észak-magyarországi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség

(4)Az övezetben lévő, fenti előírásoknak megfelelő építmények építésének, átalakításának, bővítésének részletes feltételeit külön szabályozási tervben kell kimunkálni. Az érintett területekre, a szükséges terv jóváhagyásáig, változási tilalom lép életbe.

(5)A hullámterek, parti sávok, vízjárta, valamint a fakadóvíz által veszélyeztetett területeken építmény nem helyezhető el.

(6)V-2 jelű övezetbe tartoznak az általános vízgazdálkodási területek: a közcélú nyílt csatornák medre és partja, a vízbeszerzési területe védőterületei, illetve a tározók.

Területükön építmények nem helyezhetők el.

(7)V-3 jelű övezetbe tartoznak az általános vízbeszerzési területek, a vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vízilétesítmények védelmére vonatkozó hatályos előírások betartásával lehet építményt elhelyezni.

IV. Fejezet

Az épített környezet védelme

32. §

(1)Az épített környezet védelme (kiterjed a településre, az egyedi építményekre és műszaki létesítményekre) célja, hogy az ember egészségét védje, a jövő nemzedékek életfeltételeit javítsa és ennek érdekében alapvető szabályokat állapítson meg

(2)Biztosítani kell az épített környezetben élők (tartózkodók) egészségének védelmét, életfeltételeik folyamatos javítását, törekedni kell (el kell érni) a különböző tevékenységek káros hatásainak megszüntetésére vagy a hatályos előírások szerinti visszavonására.

(3)Fejlesztéseknél, beavatkozásoknál meg kell követelni a funkciókból adódó védőtávolságokat és a szükséges védőterület-kialakításokat.

(4)A szabályozási terven meghatározott zöldterületek, védőerdők kialakításáról és fenntartásáról folyamatosan gondoskodni kell. Védő zöldsávok, véderdősávok telepítésénél többszintű növényállományt kell kialakítani. A telepítéshez csak a tájra jellemző őshonos fa- és cserjefajok használhatók.

33.§⁸

(1) A régészeti lelőhelyek védelmét, az ismert és ismeretlen régészeti lelőhelyek esetére vonatkozó feltárási feladatokat a hatályos jogszabályok szerint kell biztosítani.

(2) Építmények régészeti területen történő elhelyezése kerülendő, de amennyiben az mégis régészeti területet érint, ott el kell végezni az előzetes régészeti feltárást és a leletmentést.

(3) Ha régészeti feltárás esetén kívül régészeti emlék, illetőleg lelet kerül elő, a felfedező (a munka felelős vezetője) köteles

-a tevékenységet azonnal abbahagyni, és az illetékes múzeum nyilatkozatának kézhezvételéig szüneteltetni,

-a helyszín és a lelet őrzéséről – a felelős őrzés szabályai szerint – a jegyző vagy az illetékes múzeum, vagy a Hivatal intézkedéséig gondoskodni.

(4) Az emléket vagy leletet az illetékes települési önkormányzat jegyzőjének haladéktalanul be kell jelenteni. E kötelezettség a felfedező, az ingatlan tulajdonosát, az építtetőt és a kivitelezőt egyaránt terheli.

(5) A jegyző a bejelentés alapján köteles az illetékes múzeumot és a tevékenység jellege szerint illetékes hatóságot haladéktalanul értesíteni.

(6) Az illetékes múzeum köteles a helyszínt, illetőleg a leleteket haladéktalanul megvizsgálni és a tevékenység folytatásának feltételeiről – a hozzá érkezett bejelentéstől számított – 24 órán belül írásban nyilatkozni, és a nyilatkozatot egyidejűleg a Hivatalnak is megküldeni.

(7) Amennyiben az illetékes múzeum nyilatkozata alapján a további tevékenység a régészeti emléket, illetőleg az előkerült régészeti leltet nem veszélyezteti, az nyomban folytatható.

(8) Ha a múzeum nyilatkozata alapján a régészeti emlék vagy a lelet veszélyeztetése nélkül a tevékenység még részlegesen sem folytatható, a tevékenység jellege szerint illetékes hatóság köteles annak folytatását azonnali hatállyal megtiltani és legfeljebb 30 napra felfüggeszteni, és intézkedéséről a Hivatalt értesíteni.

(9) A múzeum köteles a mentő feltárást haladéktalanul megkezdeni, és folyamatosan – az elvárható ütemben – végezni, az előkerült régészeti leletet ideiglenesen elhelyezni. A mentő feltáráshoz feltárási engedély nem szükséges.

(10) Ha a mentő feltárást nem lehet 30 nap alatt elvégezni, a Hivatal ideiglenesen védetté nyilváníthatja a földterületet. Ennek hiányában a munka folytatható.

(11)Amennyiben a rendezési terv által érintett területen földmunkával járó, 1 hektárnál nagyobb kiterjedésű területet érintő beruházásokat terveznek, az érintett területen található régészeti lelőhelyek megőrzése és szakszerű feltárásának biztosítása érdekében szükséges, hogy a beruházó végeztesse el a terület előzetes régészeti felmérését.

Védelmi célú területek

Az ökológiai hálózat, Természeti területek és NATURA 2000-es területek,

mint EU-s jelentőségű védelmi célú területek.

34.§

(1)Az ökológiai folyosó területén építményt elhelyezni csak akkor szabad, ha azt az ökológiai folyosó körbezárja, és az építmény elhelyezésére egyéb lehetőség nincs.

A területen biztosítani kell a magterület és az ökológiai folyosó természetes és természet közeli élőhelyeinek fennmaradását, valamint az ökológiai kapcsolatok zavartalan működését.

A közművezetékek tájba illesztett módon helyezhetők el. A földalatti vonalvezetést előtérbe kell helyezni.

(2)Magterület övezetében építményt elhelyezni csak akkor szabad, ha azt az ökológiai folyosó körbezárja, és az építmény elhelyezésére egyéb lehetőség nincs.

A területen biztosítani kell a magterület és az ökológiai folyosó természetes és természet közeli élőhelyeinek fennmaradását, valamint az ökológiai kapcsolatok zavartalan működését.

(3)Pufferövezeten építmény csak akkor helyezhető el, ha az a szomszédos magterület, vagy ökológiai folyosó természeti értékeit, biológiai sokféleségét, valamint a táj értékeit nem zavarja.

(4)A Természeti területeken, továbbá a NATURA 2000 területeken szintén a vonatkozó környezetvédelmi és természetvédelmi jogszabályok betartásával, az Észak-magyarországi Környezetvédelmi Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség hozzájárulásával lehet.

Természetközeli területen építmény nem helyezhető el.

V. Fejezet

Egyes sajátos jogintézmények

35. §

(1)A település beépítésre szánt területén épület csak építési telken helyezhető el (kivételt képeznek ez alól a közterületen, zöldterületen történő építések).

(2)A település beépítésre nem szánt területein új építményt építeni, meglévő építményt átalakítani, bővíteni, rendeltetését vagy használati módját megváltoztatni csak akkor szabad, ha

-a terület rendeltetésszerű használatát szolgálja,

-közérdeket nem sért,

-az építmények csak a hozzájuk tartozó terület jelentéktelen hányadát veszik igénybe és biztosított, hogy az építmények a telekterülete nélkül nem idegeníthetők el.

36. §

Tilalmakkal, korlátozásokkal érintett területeket, területegységeket a szabályozás terv tartalmazza. A település igazgatási területét érintő tilalmak, korlátozások:

Beültetési kötelezettségű területek:

Gip jelű területek telekhatárai mentén /635/1

37. § ⁹

Közút céljára történő lejegyzés

38. §

Alberttelepen útmegnyitás miatt szükséges minimális mértékig lejegyzendő terület

39. §

(1)Útépítési és közműépítési hozzájárulás megfizetésére kell kötelezni azokat az ingatlantulajdonosokat, akiknek ingatlanaikat érintően a települési önkormányzat helyi közutat, közművet létesít.

(2)Az útépítési és közművesítési hozzájárulás mértékét, arányát, az érintett ingatlantulajdonosok körét, a fizetés módját és időpontját a települési önkormányzat külön rendeletben szabályozza.

40. §

Az elrendelt településrendezési kötelezettségeket az ingatlan-nyilvántartásba be kell jegyezni.

41. §

(1)Településrendezési intézkedések következtében okozott károk esetében a tulajdonost, haszonélvezőt korlátozási kártalanítás illeti meg, melynek eljárási rendjét, mértékét és rendszerességét az 1997. évi LXXVIII. tv. 30. §-a szabályozza.

(2)A korlátozási kártalanítást az köteles megfizetni, akinek az érdekében a településrendezési intézkedés történt. Az önkormányzati célok megvalósításához a települési önkormányzatnak a kártalanítási igények aktualitását és azok mértékét célszerű napirenden tartani és kérelemre indult igény teljesítésére a forrást is meg kell teremteni.

42. §

Záró rendelkezések

(1) Ez a rendelet kihirdetése napján lép hatályba.

(2) Ezen rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti a Mucsony Nagyközségi Önkormányzat Képviselő-testületének a Helyi Építési Szabályzatról szóló 24/2003.(XI.13.) sz. rendelete és az azt módosító 21/2006.(XI.27.) sz. rendel

Viszlai Viktor Urrné Gál Emese

polgármester jegyző

A kihirdetés napja: 2009.április 27.

Urrné Gál Emese

jegyző