Jánd Község Önkormányzata Képviselő-testületének 13/2009. (VII. 8.) önkormányzati rendelete

a helyi állattartás szabályairól

Hatályos: 2009. 08. 08- 2023. 01. 27

Jánd Község Önkormányzata Képviselő-testületének 13/2009. (VII. 8.) önkormányzati rendelete

a helyi állattartás szabályairól1

2009.08.08.

Jánd Község Önkormányzat Képviselő-testületének – 1990. évi LXV. Tv. 16. §. (1). Bekezdésében, az Alkotmány 44/A. §. (2). Bek. biztosított jogkörében eljárva – az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletről szóló 2008 évi XLVI. Törvény, az állatok védelméről és kíméletéről szóló 1998. évi XXVIII. Törvény ( a továbbiakban: Ávt.) és végrehajtási rendeletei figyelembevételével az alábbi rendeletet alkotja:

I. Fejezet

1. § Általános rendelkezések

(1) A rendeletet Jánd Község Önkormányzat közigazgatási területén kell alkalmazni.

(2) A rendelet hatálya kiterjed:

a) minden olyan természetes személyre, jogi személyre, jogi személyiség nélküli gazdasági társaságra, aki, illetőleg amely az állat tulajdonosa, továbbá aki az állatot vagy az állatállományt gondozza, felügyeli (a továbbiakban: állattartó);

a) minden olyan ingatlanra, épületre és építményre, ahol kisüzemi állattartás folyik;

a) a közterületen megvalósuló állattartásra;

a) a kóborállatokra.

(3) A rendelet hatálya nem terjed ki: cirkuszra, állatkiállításra, vágóhídra, engedéllyel működő állatfelvásárló telepre, lósport telepre, nagy létszámú állattenyésztő és állattartó telepre, állatkórházra, gyepmesteri telepre, állatkertre, vadaskertre, laboratóriumi kísérleti állattartásra és a fegyveres testületek állattartására, kedvtelésből tartott állatokat forgalmazó kereskedésre, valamint az anyanevelő és pároztató méhésztelepre.

2. § Értelmező rendelkezések

A rendelet alkalmazása szempontjából:
1. gazdasági haszonállat: a ló, szamár, öszvér, szarvasmarha, bivaly,sertés , juh, kecske, baromfi (kacsa, liba, tyúk, pulyka, galamb, gyöngy-tyúk), a gazdasági célból tartott prémes állat (nutria, nyérc, ezüst és kékróka, nyúl stb. ), a gazdasági haszon céljával tartott futómadár strucc, emu), illetve vadak (fácán, fürj stb.);
2. Lakásban tartható állat: az eb, a macska, a kedvtelésből tartott díszmadarak, díszhalak, kistestű rágcsálók (tengerimalac, aranyhörcsög stb.);
3. Védett és fokozottan védett állat: a védett állatfajok védelmére, tartására bemutatására és hasznosítására vonatkozó részletes szabályokról szóló 384/2006 (XII.23.) Korm. rendeletben meghatározott állat;
4. Vágóállat: a hús-, bőr-, szőrme- és egyéb termékek előállítás céljából tenyésztett és tartott állat;
5. Kóborállat: a háziasított állatok gazdátlan egyedei;
6. Állattartás: az állatok olyan feltételek közötti tartása, amelyben azok egészsége, illetve jó közérzete az ember figyelmétől, gondoskodásától függ;
7. Kis létszámú állattartásnak illetőleg kisüzemi állattartásnak minősül az, amely az Állategészségügyi Szabályzat kiadásáról szóló 41/1997.(V.28.) FM rendelet 1. melléklete 1. függelékének 4. pontjában meghatározott Állatlétszámot nem éri el, értve ez alatt a méhészeti tevékenységet is;
8. Nem minősül állattartásnak a közvetlen fogyasztásra vásárolt legfeljebb3 baromfi, 1 sertés, melyet legfeljebb 2 napig a lakásban vagy a hozzátartozó melléképületben tartalan;
9. Vakvezető eb: az az eb, amelyet erre a célra speciálisan kiképeztek, és a Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetsége igazolvánnyal látott el;
10. Őrző-védő eb: az, amelyet magán- vagy társas vállalkozásban folytatott őrző-védő szolgálat során alkalmaznak, illetve amelynek ilyen funkcióját az alkalmazó intézmény vezetője igazolja;
11. Jelző eb: az, amely a halláskárosultak segítségét szolgálja, aminek szükségességét szakorvos igazolja;
12. Veszélyes és veszélyesnek minősített eb: az állam- és közbiztonságról szóló a kormányzati szervezet átalakítással összefüggő 2006 évi CLX tv. módosításáról szóló törvény rendelkezései szerint megjelölt veszélyes eb (pit- bull terrier és keverékei );
13. Jó gazda gondossága: az az emberi tevékenység, amely arra irányul, hogy az állat számára olyan életkörülményeket biztosítson, amely az annak fajára, fajtájára és nemére, korára jellemző fizikai, élettani, tenyésztési és etológiai sajátosságainak, egészségi állapotának megfelel, tartási, takarmányozási igényeit kielégíti (elhelyezés, táplálás, gyógykezelés, tisztán tartás, nyugalom, gondozás, kiképzés, nevelés, felügyelet)
II. Fejezet

3. § Az állattartás közös szabályai

(1) Jánd Község Önkormányzat közigazgatási területén állat az 1. mellékletében meghatározott állattartási védőtávolságok, valamint az állategészségügyi, állatvédelmi, közegészségügyi, építésügyi és környezetvédelmi jogszabályok betartásával, és a lakosság nyugalmának zavarása (zaj, bűz stb.) nélkül tartható.

(2) Az állattartó köteles az állattartás során az (1) bekezdésben felsorolt jogszabályok rendelkezéseit folyamatosan betartani.

(3) A 2. §. 8. pontjában meghatározottaktól eltérő, nagyobb létszámú állatot a polgármesternek (illetékes bizottságnak) a közegészségügyi, állategészségügyi és építésügyi szakhatóságok véleménye alapján adott egyedi engedélyével lehet tartani.

4. § (1) Az állattartó köteles a jó gazda gondosságával eljárni, az állat fajának, fajtájának és élettani szükségleteinek megfelelő életfeltételekről gondoskodni.

(2) Az állat életfeltételeinek kialakításánál tekintettel kell lenni korára, nemére és élettani állapotára. Biztosítani kell az egymásra veszélyt jelentő, egymást nyugtalanító állatok elkülönített tartását.

(3) Az állattartónak gondoskodnia kell az állat igényeinek megfelelő

rendszeres, de legalább napi egyszeri ellenőrzéséről.
(4) Az állattartó köteles az állat tartására szolgáló létesítmény tisztaságát biztosítani, szükség szerint takarítani, fertőtleníteni, a káros rovarok és rágcsálók irtásáról rendszeresen gondoskodni és az állattartás során a 3. §. (1) bekezdésében felsorolt jogszabályok rendelkezéseit folyamatosan betartani.
Az állati trágyát az állatok elhelyezésére szolgáló helyiségekből naponként el kell távolítani, a trágyagyűjtő szükség szerinti ürítését el kell végezni.
A trágyagyűjtő helyét úgy kell kijelölni, hogy arról szenny-lé ne folyhasson el. A trágyagyűjtőnek az ingatlanon való elhelyezésére és létesítésére az országos Építésügyi Szabályzat rendelkezései az irányadóak.
A mezőgazdasági üzemek egységeiben, továbbá azokon a területeken, ahol a háziállatok tartása megengedett, a trágyát a közegészségügyi szabályokban foglaltak szerint kell kezelni és elhelyezni.

(5) Az állattartó köteles gondoskodni állatának megfelelő tartásáról, takarmányozásáról és gondozásáról. Állata egészségének megóvása érdekében köteles az állategészségügyi rendelkezéseket betartani és az állat megbetegedése esetén állatorvos igénybevételéről gondoskodni. ( részletes szabályok az 1. számú melléklet szerint )

5. § (1) Az állattartó gondoskodni köteles az állat megfelelő és biztonságos elhelyezéséről, szakszerű gondozásáról, szökésének megakadályozásáról.

(2) A megkötve tartott vagy mozgásában egyéb módon korlátozott állat számára is biztosítani kell a zavartalan pihenés és a sérülésmentes mozgás lehetőségét.

(3) A szabadban tartott állatot – különleges igényeit is figyelembe véve – védeni kell az időjárás káros hatásaitól és természetes ellenségeitől. Az állandóan zárt körülmények között tartott állat számára az állattartó köteles az állat szükségleteihez igazodó, megfelelő mozgásteret biztosítani.

(4) A kedvtelésből tartott állat ürülékét az állattartó a közterületről köteles eltávolítani.

(5) A gazdasági haszon céljából tartott állat tartása során előnyben kell részesíteni az állatkímélő technológiákat.

6. § (1) Az állatnak tilos indokolatlan vagy elkerülhető fájdalmat, szenvedést vagy sérülést okozni, így különösen az állatot nem szabad:

a.) kínozni,
b.) emberre vagy állatra uszítani, illetőleg állatviadalra idomítani,
c.) kényszertakarmányozásra fogni, kivéve az egészségügyi megfontolásból való kényszerű táplálás esetét,
d.) a kíméletét nem biztosító módon mozgatni és szállítani, elhelyezni,
e.) a teljesítőképességét felismerhetően meghaladó teljesítményre
kényszeríteni,
f.) természetellenes és önpusztító tevékenységre szoktatni
(2) Az (1) bekezdés a.) pontja nem terjed ki az érett libatoll házilagos vagy az engedélyezett technológia szerint végzett tépésére, illetve c.) pontja a házilagos vagy az engedélyezett technológia szerinti liba- és kacsatömésre.

7. § (1) Tilos az állat fizikai, pszichikai állapotának olyan megterhelése, küzdelemre késztetése egy másik állattal vagy emberrel, amely sérülést vagy halált okoz (a továbbiakban együtt: állatviadal). Tilos az állatviadal szervezése, tartása, továbbá az állatviadalra fogadás szervezése, az állatviadalon való közreműködés, részvétel, fogadáskötés.

(2) Tilos állatviadal céljára

a.) állatot tartani, tenyészteni, kiképezni, idomítani, valamint más személynek átadni, vagy forgalmazni;
b.) építményt vagy földterületet, anyagi eszközt más személy rendelkezésére bocsátani.
(3) Az (1) bekezdésben foglalt tilalom nem vonatkozik a vadászatra alkalmazott állatnak külön jogszabály alapján történő kiképzésére, vadászaton való alkalmazására.

8. § Az ember környezetében tartott állat, valamint a veszélyes állat tulajdonjogával, tartásával felhagyni nem szabad. Az állat elűzése, elhagyása vagy kitétele tilos.

9. § (1) Az önkormányzat közigazgatási területén belül a veszélyes és veszélyesnek minősített eb, vadállat, illetve veszélyes állat még ideiglenes jelleggel sem tartható.

10. § Kóborállatokra vonatkozó szabályok

(1) A kóborállatok elfogásáról és a gyepmesteri telepre történő szállításáról a gyepmester (Városüzemeltetési Szervezet) gondoskodik.

(2) A gyepmester a rendelkezésre álló eszközökkel köteles megkísérelni a tulajdonos értesítését. Az elfogott és a telepre szállított kóborállatot – a tartás költségének megtérítését követően –az igazolt tulajdonosa 14 napon belül kiválthatja. A ki nem váltott kóborállattal a gyepmester szabadon rendelkezhet

( ivartalaníthatja, menhelynek átadhatja, értékesítheti, életét kiolthatja). Értékesítés esetén az új eb-tartó köteles az ebet veszettség ellen haladéktalanul beoltatni az értékesítést felügyelő hatósági állatorvossal. A kóborállat életének kioltására az Ávt. 1-12. §-ai megfelelően irányadóak.
(3) A ki nem váltott és fajtiszta ebek további sorsáról történő rendelkezés előtt a gyepmester köteles a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium által elismert, az adott fajtát tenyésztő szervezetet értesíteni.
(4) Gazdátlan, kóbor ebeket, macskákat az Önkormányzati Hivatalnál jelenteni kell.

11. § Állatbetegségek megelőzése és leküzdése

(1) Az állati hulladékot ártalmatlanná kell tenni.

(2) Az állati hulladék ártalmatlanná tételéről – a (3) bekezdésben foglalt kivétellel – annak tulajdonosa, illetőleg, ha a tulajdonos ismeretlen az önkormányzat köteles gondoskodni.

(3) Az állati hulladékot az állategészségügyi, a közegészségügyi, valamint a környezetvédelmi előírások megtartásával kell ártalmatlanná tenni.

(4) Az állati hulladék begyűjtését, őrzését és ártalmatlanná tételét a gyepmester végzi a Gyepmesteri telepen (cím: Nyíregyháza, Kótaji út)

12. § (1) Az állati hulladék ártalmatlanná tételének költségét –– az állati hulladék tulajdonosa, illetve, ha a tulajdonos ismeretlen, az önkormányzat viseli. Ha a tulajdonos ismertté válik, a költségeket köteles az önkormányzatnak megtéríteni.

(2) . Az állomás által járványügyi intézkedésként elrendelt ártalmatlanná tétel díja a központi költségvetést terheli.

13. § Minden állattartó köteles az állat fertőző betegségben vagy annak gyanújában történő elhullását a körzeti állatorvosnak bejelenteni és annak ezzel kapcsolatos további utasításait betartani.

14. § (1) A gyepmesteri telepről állati hullát, hulladékot kiszállítani tilos. Ez alól kivétel az Állati Fehérje Takarmányokat Ellátó Vállalat külön megállapodás alapján.

(2) Közterületről származó, továbbá a hatósági rendelkezésre leölt állatok hulláinak és hulladékainak elszállítását a gyepmester (Városüzemeltetési Szervezet) végzi el.

III. Fejezet

Az állattartás különös szabályai

15. § Eb-tartás

(1) Jánd Község Önkormányzat közigazgatási területén az egylakásos és többlakásos kertes családi házak udvarán háztartásonként az eb korától és fajtájától függetlenül legfeljebb két (négy…) eb –és egyszeri szaporulata három hónapos korig – tartható.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározottaknál nagyobb létszámú eb indokolt esetben a polgármester (Bizottság) külön engedélyével az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi szolgálat és a fő-állatorvos szakvéleményének figyelembevételével tartható.

(3) Hatáskör átruházás esetén a Ket. 2004. évi CXL.tv.19. §. (2) bekezdése szerint kell eljárni, annak rendelkezéseit kell alkalmazni.

16. § (1) Az ebeket az állattartók úgy kötelesek tartani – szükség esetén megkötve, zárt helyen -, hogy azok ne tudjanak elkóborolni, közterületre felügyelet nélkül kijutni.

(2) A telep, ház, lakás bejáratán a harapós kutyára utaló megfelelő figyelmeztető táblát kell szembetűnő módon elhelyezni.

(3) Bekerítetlen ingatlanon ebet szabadon tartani tilos. Az állattartó köteles gondoskodni arról, hogy az eb a tartási helyét, illetve az ingatlan határait ne hagyhassa el.

18. § (1) Közterületen, az ebet fajtára való megkülönböztetés nélkül pórázzal, a 20 cm marmagasságú ebet pedig szájkosárral is el kell látni. Ebet – a 20 cm marmagasságú eb kivételével – csak 14 éves kort betöltött személy sétáltathat.

(2) Az állattartó köteles gondoskodni arról, hogy az eb a közterületet ne szennyezze. Az e területeken keletkezett szilárd ürüléket az állattartó köteles haladéktalanul eltávolítani. Ennek érdekében közterületen történő tartózkodás során az eb tartója köteles az e célra rendszeresített alkalmas eszközöket ( zacskó, lapát) magánál tartani és ellenőrzés esetén az arra jogosult személynek bemutatni. Ez a takarítási és bemutatási kötelezettség az eb futtató helyekre nem vonatkozik.

18. § .

(1) Tilos ebet – a vakvezető eb és a jelző eb kivételével – beengedni vagy bevinni

a) a vendégforgalmat lebonyolító nyilvános helyiségbe.

b) oktatási, egészségügyi, szociális, kulturális intézmény területére és

kegyeleti helyre,
c) ügyfélforgalmat lebonyolító középületbe, diákszállásra,
d) az olyan parkba, zöldterületre, nyílt vízfelületre és tóba, ahol tábla
tiltja az ebek beengedését és bevitelét.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott létesítményekbe, illetve területekre őrző-védő eb bevihető, ha azt az ingatlan védelme szükségessé teszi.
(3) Élelmiszer szállítására szolgáló járművön ebet szállítani tilos.

19. § (1) Ebharapás esetén az állattartó köteles az ebet hatósági állatorvoshoz vinni, megvizsgáltatni és az arról szóló igazolást a sérelmet szenvedett személynek, illetve képviselőjének átadni.

IV. Fejezet

20. § (1) Ez a rendelet 2009.08.08 napján lép hatályba. A rendelet hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti a helyi állattartásról szóló 11/2008 (IX.26) Kt. A rendelet kihirdetéséről a helyben szokásos módon a körjegyző gondoskodik

(2) E rendelet a belső piaci szolgáltatásokról szóló, az Európai Parlament és Tanács 2006/123. EK irányelvének való megfelelést szolgálja.

Koncz Zoltán polgármester

Dr. Szűcs László jegyző

1. melléklet a 13/2009. (VII.08.) KT. rendelet 3. §-ának (1) bekezdéséhez a 13/2009. (VII. 8.) önkormányzati rendelethez

Állatok tartása
1./ A rendelet alkalmazása szempontjából nagyállatnak minősülnek:
- szarvasmarha,
- ló,
- öszvér,
- szamár,
- sertés,
- juh,
- kecske,
- 10 kg-nál nagyobb súlyú egyéb haszonállatok.
Minden más állatfajta kisállatnak minősül.
2./ Nagyállat tartása, valamint vállalkozásszerű állattartás csak akkor folytatható, ha e rendeletben előírt, erre vonatkozó szabályokon (megfelelő udvar áll rendelkezésre, a szomszédjog és az építésügyi szabályok sérelme nélkül állattartó hely kialakítható) ezen túlmenően az érintett szakhatóságok az állattartáshoz hozzájárulnak.
3./ Az állatok elhelyezésére szolgáló helyiségeknek könnyen tisztántarthatónak kell lenniük és azokat zárt trágyagyűjtővel kell ellátni. Az állattartó a rendszeres tisztántartást köteles elvégezni.
4./ Az állatok elhelyezésére szolgáló létesítményeket, illetve azok helyiségeit ( ólakat, ketreceket) szükség szerint, de legalább naponta takarítani kell. A takarításból származó, trágyával szennyezett víz megfelelő elhelyezéséről gondoskodni kell. A trágyával szennyezett víz nem vezethető a csapadékelvezető árokba és a szennyvízhálózatba.
5./ A nagyállatok elhelyezésére szolgáló helyiségeket havonként egyszer, a kisállatok tartására szolgáló létesítményeket évenként legalább kétszer mésztejjel, vagy más megfelelő fertőtlenítő szerrel fertőtleníteni kell.
6./ Fertőző vagy járványos állatbetegség esetén a fertőtlenítés módját és gyakoriságát az egészségügyi, illetve az állategészségügyi hatóság határozza meg.
7./ A közegészségügyi szempontból káros rágcsálók és rovarok (patkányok, egerek, házi poloskák, rovarok, szúnyogok, bolhák, legyek, svábbogarak, csótányok, kullancsok és atkák, stb.) rendszeres irtásáról az állattartó köteles gondoskodni.
8./ Amennyiben az állatok közterülete szennyeznek be, úgy annak megtisztításáról a tulajdonos, illetve az állatok hajtója haladéktalanul köteles gondoskodni.
9./ A belterületen való állattartás céljára szolgáló, újonnan épülő melléképítmények építési telken történő elhelyezésénél – amennyiben az OTEK-ben meghatározott övezeti besorolás, és a rendelet szerint a területen a folytatni kívánt állattartás megengedett – a következő védőtávolságokat kell betartani:
a./ nagyállat tartására szolgáló melléképület ( pl. ól, ketrec stb.) és melléképítmény ( pl. állatkifutó, trágyatároló stb.)
- a szomszédos lakástól és valamennyi nem élelmiszert kezelő, feldolgozó, forgalmazó üzlettől, műhelytől, ásott kúttól 4 db nagyállatig (sertésnél 10 db-ig) min. 15 méterre,
- e darabszám felett (mely e rendelet szempontjából vállalkozásszerű állattartásnak minősül) az első bekezdésben szereplő épületektől, építményektől min. 50 méterre, minden más esetben (pl. intézményektől, parkoktól, stb. való távolságnál) pedig – az érdekelt szakhatóságok eseti előírásainak figyelembe vételével – az építésügyi hatóság által meghatározott távolságra építhető.
b./ Kisállat tartására szolgáló melléképület és melléképítmény építésénél:
- 100 db kisállatig – kivéve a gazdasági célból tartott prémes állatok tenyészetét (pld. nutricia, róka, nyérc, nyúl stb.) az a./ pont első bekezdésében szereplő épületektől, építményektől min. 10 méter a védőtávolság.
- 100 db felett (mely a rendelet szempontjából vállalkozásszerű állattartásnak minősül), valamint a gazdasági célból tartott prémes állatok tenyészeténél (nutricia, róka, nyérc, nyúl stb.) az a./ pont második beütésének rendelkezései az irányadóak azzal az eltéréssel, hogy az a./ pont első bekezdésében említett épületektől, építményektől a min. védőtávolság 30 méter.
1

Az önkormányzati rendeletet a Jánd Község Önkormányzata Képviselő-testületének 1/2023. (I. 27.) önkormányzati rendelete 1. §-a hatályon kívül helyezte 2023. január 28. napjával.