Sopronnémeti Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. tv. 16.§ (1) bekezdésében és a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. tv. 46.§ (1) bekezdés c.) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. tv., a hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. tv, a 16/2002. (IV.10.) EüM rendelet, valamint a köztisztasággal és a települési szilárd hulladékkal összefüggő tevékenységekről szóló 1/1986. (II. 21.) ÉVM-EÜM rendelet rendelkezéseit is figyelembe véve az alábbi rendeletet alkotja:

I. FEJEZET

Bevezető rendelkezések
1.§

Jelen rendelet célja, hogy - a helyi körülményeket alapul véve - a község tiszta, esztétikus képének kialakítása, fenntartása és védelme érdekében, az ember és környezete harmonikus kapcsolatának megteremtése, a környezet elemeinek és folyamatainak védelme, a fenntartható fejlődés környezeti feltételeinek biztosítása céljából meghatározza a környezet védelmének Sopronnémeti községre vonatkozó általános szabályait.

2.§

(1) A rendelet személyi hatálya kiterjed minden olyan természetes vagy
jogi személyre, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetre aki/amely állandó vagy ideiglenes jelleggel a település közigazgatási területén tartózkodik, illetve bármilyen tevékenységet végez.
(2) Jelen rendelet egyes fejezetei az ott szabályozott tárgykörök
tekintetében az (1) bekezdéstől eltérően szabályozhatják a fejezet  
rendelkezéseinek tárgyi, illetve személyi hatályát.

3.§

1) A község területén lévő ingatlanok tulajdonosai, használói kötelesek
ingatlanukat rendben tartani, gyomtól, hulladéktól tisztán tartani.
(2) Az ingatlanok előtt lévő járdaszakasz folyamatos tisztántartásáról, a hó eltakarításáról, a síkos járdaszakasz (járda hiányában egy méter széles területsáv, járda melletti zöld sáv vagy vízelvezető árok esetén az úttestig terjedő teljes terület) síktalanításáról, gyomtalanításáról, tisztán tartásáról, a gyalogos közlekedést akadályozó gallyak eltávolításáról az ingatlan tulajdonosa, kezelője, használója (a továbbiakban: tulajdonos) köteles gondoskodni.
(3) Az ingatlan tulajdonosa köteles a főutak kivételével -  a járdaszakasz melletti átereszeknek, árkoknak, csatornanyílásoknak hótól, jégtől és más lefolyást gátló egyéb anyagoktól való megtisztításáról gondoskodni. Az ingatlan tulajdonosa köteles az ingatlana előtti szakaszon és a nyílt árokban a fű kaszálásáról gondoskodni, ha az a 20 cm-t meghaladja.
(4) A gondozatlan járdaszakasz vagy nyílt árok tisztítását, kaszálását az Önkormányzat az ingatlan tulajdonosa költségére elvégezheti, amennyiben a tulajdonos ennek a kötelezettségének a felszólítás ellenére sem tesz eleget.
(5) A szórakoztató- és vendéglátóhelyek, valamint az üzletek előtti közterületet az üzemeltető köteles tisztántartani, a hulladékot eltávolítani, továbbá megfelelő számú hulladékgyűjtőt elhelyezni.
(6) A közterületen tilos:
(7) vegyi-környezetszennyező anyagokat használni síktalanításra (pl. konyhasó, műtrágya)),
(8) csapadék-vízelvezetőkbe szennyezett anyagot juttatni (pl. mosóporos víz, vegyszeres víz, állati hígtrágya stb.),
(9) minden egyéb környezetszennyező tevékenység.
(10) Az ingatlan tulajdonosának az ingatlanán kötelessége továbbá a rendszeres rovar- és rágcsáló irtásról való gondoskodás.

4.§

 (1) A közutakra tilos olyan anyagot kihelyezni, amely az út rendeltetésszerű használatát akadályozza, vagy állagát rontja.
(2) Közterületen szennyező anyagot (szemetet, hulladékot, trágyát, rongyot stb.) csak biztonságosan zárt módon, a KRESZ előírásainak megfelelően szabad szállítani

5.§

(1) Aki
- a közterületet szennyezi,
- közterületen elhelyezett gyűjtőedényből a szemetet kiönti, kiveszi, illetve abban turkál (guberál) és ez által a közterületet szennyezi, az elköveti a közterület köztisztaságát veszélyeztető szabálysértést, és 30.000,-Ft-ig terjedő pénzbírsággal sújtható.

A választási és egyéb plakátok elhelyezése
6.§

(1) Plakátot csak az erre kijelölt helyen szabad elhelyezni, a kihelyező köteles azt karbantartani. A plakát feleljen meg az általános esztétikai feltételeknek!
(2) Tilos plakátot elhelyezni:
a) műemlék jellegű,  helyi védelem alá tartozó ingatlanokon, azok épületein és kerítésén
b) állami, vagy önkormányzati hatóság, valamint az önkormányzat intézményei elhelyezésére szolgáló ingatlanon (épületen, azon belül, vagy kerítésén)
c) azokon az ingatlanokon (épületen, kerítésen), ahol szavazó helyiségek kerültek kialakításra
d) köztéri szobrokon, térplasztikákon, illetve azok talapzatán és az önkormányzat által kihelyezett tárgyakon,

e) buszvárón
f) közterületi fákon, bokrokon, növényeken,
g) járdára, útra felfestve

(3) Az (1) bekezdés szerinti tilalmat megszegő módon elhelyezett plakátot a körjegyzőség hivatala az elhelyező költségére haladéktalanul eltávolíttatja.
(4) A plakátot úgy kell elhelyezni, hogy az más közérdekű és időszerű hirdetmények olvashatóságát ne akadályozza.

7.§

(1) A választást követően az elhelyezett plakátok és a kihelyezett hirdető-berendezések eltávolítása és az eredeti állapot helyreállítása az elhelyező, illetve annak a kötelessége, akinek az érdekében azokat elhelyezték.
(2) Amennyiben a kötelezett az (1) bekezdésben foglaltaknak a választást követő 30 napon belül nem tesz eleget, úgy vele szemben a közigazgatási eljárás szabályai szerint kell eljárni.

8.§

Aki a jelen rendelet 4-6.§-ában foglaltakat megszegi, a 218/1999. (XII. 28) Korm. rendelet 8.§-ában foglalt hirdetményekkel kapcsolatos szabálysértést követi el.

A zöldterületek fenntartása és kezelése
9.§

(1) A községben lévő zöldterületeket csak rendeltetésüknek megfelelően szabad használni. Tartózkodni kell a mások pihenésének, nyugalmának zavarását keltő magatartástól.
(2) Zöldterületeken tilos a virágok jogosulatlan leszedése, gyűjtése, tilos a fák, virágok és egyéb növények, a felszerelési tárgyak rongálása. A növényekre reklámtáblát (feliratot) elhelyezni tilos.
 (3) A község területén lévő közhasználatú parkok, játszóterek építéséről, fenntartásáról, gondozásáról az önkormányzat gondoskodik.

10.§

(1) Tilos a zöldterületen elhelyezett műtárgyakat elmozdítani, megrongálni, a zöldterületeken otthonos madarakat, azok tojásait vagy egyéb állatokat (sün, sikló, béka stb.) pusztítani, zavarni, befogni, kínozni.
(2) A közterületeken elhelyezett szobrokra, emlékművekre felmászni, azokat rongálni, beszennyezni tilos. Tilos az emlékművek, szobrok, környezetébe nem illő tárgyak elhelyezése is.
(3) Parkokban, zöldterületeken sétálni csak a kijelölt utakon, sétányokon lehet.
(4) Zöldterületekre és azok sétáló útjaira gépjárművel behajtani, azokon parkolni nem szabad.
(5) A játszótereket és a hozzátartozó zöldterületeket a 14 éven aluli gyermekek használhatják, illetve azok zavarása nélkül a 14 éven felüli gyermekek is használhatják. 6 éven aluli gyermek a játszóteret csak kísérő felügyeletében használhatja.

(6) Tilos a közhasználatú és egyéb zöldterületen, valamennyi közkifolyónál, közkútnál járművet mosni.

11.§

(1) Aki
a) közhasználatra szolgáló sétányon, játszótéren, parkban, ligetben, vagy egyéb zöldterületen a növényzetet elpusztítja, a padokat megcsonkítja, illetőleg egyéb felszerelési tárgyakat megrongálja,
b) a játszóteret, parkot, ligetet vagy egyéb zöldterületet meg nem engedett módon vagy célra használja,
elköveti a közterület rongálása szabálysértést és 30.000,-Ft-ig terjedő pénzbírsággal sújtható

12.§

(1) Tilos a közterületen, külterületen a fákat indokolatlanul, a fa pusztulását elősegítő módon megcsonkítani. Tilos a növények olyan módon való gyűjtése, károsítása, amely a faj vagy a fajta káros megváltoztatásához, illetőleg kipusztulásához vezethet.

13.§

(1) A telek határánál csak olyan növényzet telepíthető, mely a szomszéd építményeinek és kerítésének karbantartását nem akadályozza, állagát nem rontja, s telkének rendeltetésszerű használatában nem akadályozza.

(2) Minden tulajdonos, üzemeltető köteles a tulajdonában lévő területen a közlekedést akadályozó (járda és úttest fölé nyúló) faágak, bokrok gondozását, nyesését elvégezni. Ennek elmaradása esetén a munkákat az önkormányzat a tulajdonos költségére elvégezteti.

(3) Minden tulajdonos, üzemeltető az OTÉK által meghatározott oldalon, a telekhatáron kerítést építhet és köteles azt jó karban tartani.

A növényzet telepítési távolságra vonatkozó előírások

14.§

A legkisebb ültetési (telepítési) távolság az ingatlan határától (belterületen):

- szőlő és bokor esetében 0,5 méter,

- 3 méternél magasabbra nem növő gyümölcs- és egyéb fa és cserje esetében 1,5 m,

- 3 méternél magasabbra növő gyümölcs- és egyéb fa, valamint gyümölcs és egyéb bokor (élő sövény) esetében 3 méter,

- diófa, cseresznyefa, gesztenyefa esetében 6 méter,

- haszonfa esetében 6 méter.

Aki a zöldterületek fenntartására és kezelésére vonatkozó szabályokat megszegi, 30.000.-Ft-ig terjedő pénzbírsággal sújtható.

A víz és vízbázis védelme
15.§

(1) Tilos a meglévő élővízfolyásokat, öntözőcsatornákat, továbbá a vízelvezető árkokat eltorlaszolni, a víz természetes hozamát, lefolyását, a víz áramlásának viszonyait megváltoztatni, a vízfolyások medrét, partját szűkíteni, illetve feltölteni. A károkozó köteles az eredeti állapot visszaállítására, a károk megtérítésére.
(2) Ha a víz által sodort anyagnak (iszap, hordalék stb.) az ingatlanon történt lerakódása folytán a víz természetes lefolyása megváltozik és ezáltal mások kárt szenvedhetnek, az ingatlan tulajdonosa (kezelője, használója) - amennyiben a lerakódott anyagot felhívás ellenére, az abban meghatározott határidőn belül nem távolítja el, tűrni köteles a szükséges munkák elvégzését, és ennek költségét köteles viselni.
 (3) Kijelölt vízmű-védőterületen csak a vízjogi engedélyben meghatározott tevékenység folytatható. Egyéb tevékenység esetén környezeti elemzés elvégzése szükséges, melyhez be kell szerezni a Környezetvédelmi Felügyelőség, az ÁNTSZ, ÉDUVIZIG szakhatósági állásfoglalását. A tevékenység folytatása során a 123/1997. (VII. 18.) Korm. rendelet előírásainak megfelelően kell eljárni.

16.§

(1) Tilos a felszíni vízbe bármilyen halmazállapotú, hulladékot vagy vízszennyezést okozó terméket bevezetni, illetve juttatni. Tilos továbbá a vizek fertőzése és káros szennyezése, a vízelvezető rendszerekbe, ásott vagy fúrt kutakba veszélyes hulladékot, vegyszert, azok csomagolóanyagait, mérgező anyagokat, motorolaj származékokat bevezetni. Tilos belterületi csapadékvíz levezető rendszerekbe (árkokba) a fentieken kívül szennyvizet vagy egyéb más hulladékot juttatni.
(2) Minden olyan behatástól védeni kell a vízelvezető rendszereket, ahol a vizek öntisztulási képességei hátrányosan megváltoznak

17.§

(1) Tilos a szennyvízcsatorna hálózatba csapadékvizet bevezetni.
(2) Tilos a meglévő ivóvízellátást biztosító hálózatot veszélyeztetni, szabálytalan, engedély nélküli rákötéssel az ivóvizet szennyezni, valamint a közüzemi vízellátásról üzemelő házi vízvezeték rendszert összekötni nem közüzemi vízellátó rendszerrel.
(3) Tilos a szennyvizet kilocsolni.

18. §

(1) Aki a víz védelmére vonatkozó, a 15 §-17.§-ban foglalt szabályokat megszegi, elköveti a helyi vízvédelmi szabályok megsértése szabálysértést és ismételten kiszabható, 30.000,-Ft-ig terjedő pénzbírsággal sújtható.

IV. FEJEZET
Zaj és rezgésvédelem
19.§

Jelen fejezet tárgyi hatálya a község közigazgatási területén működő szórakoztató és vendéglátó-ipari, kereskedelmi, idegenforgalmi, kulturális, üdülési, sport és hasonló szolgáltatás végzésére használt létesítményekben, valamint a hírközlési, vagy hirdetési célokat szolgáló hangosító berendezések üzembetartásával kapcsolatos, továbbá ezen létesítmények a környezetre átható egyéb zajt kibocsátó tevékenységére terjed ki.

20.§

(1) A község területén hangosító berendezéseknél (szabadtéri rendezvényekre vonatkoztatva a zajterhelési határértéket a 8/2002. (III. 22.) KöM-EüM együttes rendelet 1. számú melléklete tartalmazza.
(2) A közterületre irányuló hangszórás bármilyen hangosító berendezéssel – csak a jegyző előzetes engedélyével történhet.

(3) Zenés – szórakozó helyek környezetében megengedett hangnyomásszint 50 dB. A határérték túllépését a jegyző meghatározott időre indokolt esetben engedélyezheti. (pl.: nemzeti ünnep, búcsú, falunap…)

(3) A jelen fejezet hatálya alá tartozó létesítmények tevékenységéből eredő zajszint megállapításánál, illetve a létesítményekben használt hangosító berendezés működtetésekor a szabadban, lakó-, vagy intézmény épület homlokzata előtt 2 m távolságban valamint az épületek közötti emberi tartózkodásra, pihenésre szolgáló területekben a terület belsejében és határán mért zajterhelési értékeket kell figyelembe venni.
(4) A lakóépületek helyiségeiben a mérési pontokat a padlószint felett 1,2 + -0,1 m magasságban, a falaktól 0,5 m távolságban kell elhelyezni úgy, hogy a mérési pontok távolsága az ablaktól 1,0 m-nél ne legyen kevesebb.
(5) Közterületre irányuló hangszórás - bármilyen hangosító berendezéssel - csak engedéllyel folytatható.
(6) Iskolák, óvodák, irodaépületek, egészségügyi intézmények, templomok környezetében - a zavartalan működés érdekében - a telekhatártól 50 m-en belül csak hatósági engedély alapján üzemeltethető hangosító berendezés.

Engedélyezési eljárás
21.§

(1) Új zajkibocsátással járó létesítmény, illetve hangosító berendezés az építési engedélyben rögzített hatósági előírással létesíthető.
(2) A tulajdonosnak nyilatkoznia kell, hogy a közterületre irányuló, megengedett zajterhelési határértékeket nem lépi túl.
(3) A kérelemben meg kell jelölni a zajos tevékenység napi kezdésének és befejezésének időpontját és a zajkeltés módját.
(4) Az engedély iránti kérelemhez vagy a már meglévő berendezés fenntartásához akusztikai szakvélemény csatolását kérheti az engedélyező szerv, annak igazolására, hogy a hangosító berendezés működtetése során a kérelmező nem lépi túl a megengedett irányértékeket.
(5) A kiadott engedélyekről nyilvántartást kell vezetni.

(6) Mozgó hirdetés esetén a (2) pontban szabályozottakon túlmenően be kell nyújtani az útvonal megjelölést is.

(7) Mozgó árusítás esetén nem szabad irritáló hangjelzést kibocsátani. Az utcákban – előre meghirdetve az időpontot és a megállóhelyeket – a figyelemfelhíváshoz szükséges ideig, és nem az egész utcát végigdudálva-, tülkölve-, trombitálva szabad a hangjelző berendezést alkalmazni.

22.§

(1) Azt, aki engedély nélkül, vagy attól eltérően, illetve a zajterhelési határértéket meghaladó módon végez zajkeltő tevékenységet, a tevékenység felfüggesztésére kell kötelezni. A működés újbóli megkezdése csak akkor lehetséges, ha akusztikai szakvéleménnyel, szükség szerint helyszíni méréssel igazolja, hogy tevékenysége nem lépi túl az e rendelet szerinti zajterhelési határértéket.
(2) Aki a hangosító berendezést egy éven belül ismételten az engedélytől eltérően üzemelteti, attól az engedélyt véglegesen, vagy meghatározott időre vissza kell vonni és további zajkeltő tevékenységét megtiltani.

23.§

Aki a zajvédelem jelen rendelet 20.§  (5), (6) bekezdéseiben, valamint a 21.§ (1) bekezdésben foglalt szabályait megszegi, szabálysértést követ el és az egyes szabálysértésekről szóló 218/1999. (XII. 28.) Korm. sz. rendelet 6.§-ban meghatározott összegű szabálysértési bírsággal sújtható.

24.§

(1) A jelen fejezet szerinti hatósági eljárást a körjegyzőség hivatala folytatja le és köteles rendszeresen ellenőrizni a zajvédelem szabályainak betartását. Vitás esetben kötelezheti a tulajdonost zajmérési vizsgálatra.

V. FEJEZET
A levegő védelme

A háztartási tevékenységgel okozott légszennyezésre vonatkozó szabályok
25.§

(1) Az egyedi fűtéssel rendelkező lakóházakban, megfelelően karbantartott tüzelőberendezésekben csak az arra a berendezésre engedélyezett tüzelőanyagot szabad elégetni.
(2) A fűtőberendezésben egészségre káros égésterméket kibocsátó anyagot (különösen veszélyes, vagy ipari hulladékot, műanyagot, gumit, vegyszert, festéket stb.) égetni tilos.

Tarlóégetésre vonatkozó szabályok
26.§

(1) Lábon álló növényzet, tarló, illetve növénytermesztéssel összefüggésben keletkezett hulladék égetése tilos (kivéve, ha jogszabály másként rendelkezik)
(2) Vonalas létesítmény (közút, vasút, töltés, árok bevágás stb.) mentén - a létesítmény tengelyétől számított 100 méteren belül - bármely növényzet égetése tilos.

Avar és kerti, valamint háztartási hulladék égetésére, valamint a tűzgyújtásra vonatkozó szabályok
27.§

1.  Avar és kerti hulladék hasznosítása (megsemmisítése) elsősorban komposztálással történhet.
2. Az (1) bekezdésben meghatározott növényi hulladék a tűzvédelmi előírások szigorú betartása mellett, csak felügyelettel, száraz állapotban égethető el.
   
3. Erősen párás, ködös időben, erős szél (15 km/óra) esetén tilos az égetés.
4. Kerti hulladékot égetni szeptember 1-től  május 31-ig szélcsendes időben lehet.
5. A (4) bekezdésben meghatározott időszakon kívül növényi hulladék égetése csak rendkívüli esetben és a polgármester külön engedélye mellett lehetséges.
6. Tilos a hulladék égetése hivatalok, egészségügyi és gyermekintézmények, kulturális intézmények 100 m-es környezetében, az intézmény működési ideje alatt.
7.  A háztartásban kis mennyiségben keletkező papírhulladék, veszélyesnek nem minősülő fahulladék háztartási tüzelőberendezésben történő égetése külön engedély nélkül végezhető.
8.  Hulladékok nyílt téri, illetőleg háztartási tüzelőberendezésben történő égetése tilos.
   
9.  Tűzgyújtás és égetés – a (2) bekezdésben meghatározottakon túl –  az ingatlan területén kizárólag szabadtéri sütés-főzés céljára folytatható, és csak szélmentes időben, a tűzvédelmi szabályok betartásával, a környezet zavarása nélkül.
10.  Égetni csak megfelelően kialakított helyen, a vagyoni és személyi biztonságot nem veszélyeztető módon lehet. Az égetést végző személy a tűzrakó-hely oltásáról az égetést befejezően köteles gondoskodni.
    
11.  Az égetendő anyag nem tartalmazhat veszélyes hulladékot, valamint ipari eredetű hulladékot (műanyagot, gumit, vegyszert, festéket, illetve ezek maradékait).
    
12. Országos, vagy helyi tűzgyújtási tilalom esetén tilos bármilyen jellegű szabadtéri égetési tevékenységet végezni.

VI. FEJEZET
AZ ÁLLATTARTÁS FELTÉTELEI
28.§

(1) A rendelet hatálya Sopronnémeti község közigazgatási területén valamennyi állattartóra és az általuk tartott valamennyi állatra kiterjed.
(2) Az állatok kategorizálása:
1. NAGY ÁLLAT: minden, kifejlett korban 200 kg súlyt elérő, vagy meghaladó olyan állat és szaporulata, amely nem tartozik a kis állat kategóriába (pl. ló, szarvasmarha, bivaly, szamár, öszvér, vadon élő háziasított nagy kérődző állatok stb.)
2. KIS ÁLLAT:
2.1. haszonállat: sertés, juh, kecske, baromfi, nyúl, galamb, vadon élő háziasított kis kérődző állatok és a vaddisznó
2.2. kedvtelésből tartott állatok: eb, macska, kedvtelésből tartott háziasított kistestű vadon élő állat.

29.§

(1) Jelen rendelet az állattartási szabályokat a köz- és állategészségügyi,  köztisztasági, építési előírásokkal összhangban állapítja meg

30.§

(1) Külön jogszabály szerint hatósági engedély csak olyan - általában vadon élő - állat tartásához szükséges, amely az emberi életet, testi épségét súlyosan veszélyeztetheti.
(2) Az állatot értékesíteni az állattartás helyén, vagy a kijelölt állatvásár területén lehet. Közterületen állatot csak külön engedéllyel lehet árusítani.

Állattartási tilalmak és korlátozások
31.§

(1) Állatot tartani - kedvtelésből tartott állat kivételével - csak a jogszabályoknak megfelelő állattartásra alkalmas épületben lehet.
(2) A méhtartás során be kell tartani a 15/1969 (XI. 6.) MÉM rendelet vonatkozó előírásait.

32.§

(4) Sopronnémeti Önkormányzat közigazgatási területén az állat a 1. sz. mellékletben meghatározott állattartási védőtávolságok, valamint az állategészségügyi, közegészségügyi, építésügyi és környezetvédelmi jogszabályok betartásával tartható.

33.§

(1) A község közterületein állatot felügyelet nélkül hagyni és legeltetni tilos.

34.§

(1) Az elhullott állatok tulajdonosa köteles az elhullást bejelenteni 60 kg-ot meghaladó állat esetében.  A közterületen elhullott olyan állatot, amelynek tulajdonosa ismeretlen, a hivatalban kell bejelenteni.
(2) Az állattartó már az állat megbetegedésének gyanúja esetén köteles azt jelenteni a körzeti állatorvosnak.

35.§

(1) Állattartásra szolgáló épületet elhelyezni csak az állattartáshoz szükséges kiszolgáló épületnek és építmények egyidejű megvalósításával, a szükséges berendezések egyidejű biztosításával lehet. (pl.: trágyatároló)
(2) Állattartás céljára szolgáló épület vagy egyéb létesítmény utcafrontra nem helyezhető el, az utcai telekhatárhoz 5 m távolságon belüli homlokzatán és tetőfelületén nyílás nem létesíthető.
(3) Az ilyen célra szolgáló épület szellőző-berendezése kifúvó csonkjának az átlagos terepszint fölött legalább 6 m magasságban kell lennie, a szennyezett levegőt csak felfelé fújhatja.
(4) Állattartási létesítmény elhelyezését az építésügyi hatóság - a szomszédos ingatlanok, a környezet és a településkép védelme érdekében - védőlétesítmények megvalósításának feltételéhez kötheti.

36.§

(1) Hígtrágya elhelyezése csak folyadékzáró, lefedett gyűjtőaknában, szennyvíztározótól elkülönítetten történhet, szikkasztani tilos.
(2) A trágya elhelyezése (kiszállítása) szántóföldre, vagy hígtrágya telepre történhet.
(3) Az állattartás során keletkező szennyező anyagok (trágya, hígtrágya, szennyvíz, stb.) közterületen nem helyezhetők el.
(4) Az állattartás céljára szolgáló helyiségeket rendszeresen kell takarítani és fertőtleníteni, illetve a keletkezett trágyát kiszállítani.
(5) Az állattartás céljára szolgáló helyiségekben és környékén folyamatosan irtani kell az egészségre káros rovarokat (legyeket, bolhát, stb.) és rágcsálókat (egér, patkány).

Az eb-tartás külön szabályai

   37.§

(1) Az ebek nyilvántartásáról Sopronnémeti Község Önkormányzata gondoskodik. Az ebek védőoltását a körzeti állatorvos végzi, az adminisztráció lebonyolításában az Önkormányzat segítséget nyújt.  A község belterületén a 3 hónapos kort betöltött ebet az eb-tulajdonos nyilvántartásba vétel végett köteles a polgármesteri hivatalhoz bejelenteni.
(2) A bejelentési kötelezettség nem terjed ki a rendőrség, honvédség szolgálati ebére és az eseti - egy hónapot meg nem haladó - tartózkodású eb-tartókra.
(3) A bejelentett és nyilvántartásba vett ebet évenként egyszer, szeptember 30-ig terjedő időben, utcák szerint meghatározott ütemezésben, az október 31-e után szerzett ebeket pedig 30 napon belül a körzeti állatorvosnak a hivatalos órák alatt be kell mutatni. Az állatorvos köteles a bemutatott ebet megvizsgálni, a megfelelő védőoltással, illetve igazolással ellátni.
(4) Ebet  - lakáson kívül - zárt udvarban, vagy szükség esetén megkötve, illetve kennelben lehet tartani. A tartás során az állatok védelméről és kíméletéről szóló 1998. évi XXVIII. tv. szabályait be kell tartani.
(5) Az ingatlan bejáratán a harapós kutyára utaló megfelelő figyelmeztető táblát kell szembetűnő módon elhelyezni.

38.§

(1) Közterületen ebet csak pórázon lehet sétáltatni. 10 kg-nál súlyosabb vagy támadó természetű ebek közterületen csak szájkosárral és pórázon sétáltathatók.

(2) Az eb tulajdonosa vagy az eb felügyeletével megbízott más személy gondoskodni köteles arról, hogy az eb a gyalogjárdát, sétányt, a nyilvános parkot, a lakóházi, vagy háztömb közös használatú területét ne szennyezze. Az eb által a területen keletkező szennyeződés azonnali eltávolításáról az eb-tulajdonos, illetve az eb felügyeletével megbízott személy köteles gondoskodni.
(3) Közterületen vezetett, avagy időlegesen szabadon engedett eb tulajdonosa, illetőleg a felügyeletét ellátó más személy olyan eszközt köteles magánál tartani, és hatósági kérésre felmutatni, amely lehetővé teszi az eb által okozott szennyeződés abban történő elhelyezését.
(4) Ebet a vakvezető kutya kivételével tilos bevinni: játszóterekre, egészségügyi intézményekbe, óvodákba, iskolákba, ügyfélforgalmat lebonyolító közintézményekbe, piacra, temetőbe.
(5) Ebet tömegközlekedési eszközön az érvényben lévő rendelkezések betartása mellett szabad szállítani.

39.§

Az eb tulajdonosa  köteles ebét úgy tartani, hogy az a házban, vagy lakásban, illetve annak szomszédságában levő házakban, lakásokban tartózkodók
 -     nyugalmát ne zavarja,
- anyagi kárt ne okozzon, testi épséget és egészséget ne  
      veszélyeztessen,
- közterületen tartózkodókban félelmet ne keltsen.

41. §(1) A község belterületén a gazdátlan és kóbor ebeket az önkormányzat megbízásából a körzeti állatorvos kiirthatja (elaltatással). Előtte azonban köteles megkísérelni állatmenhelyen történő elhelyezését.

 (2) A befogott eb tulajdonosa ellen - amennyiben az ismertté vált - az intézkedő szerv szabálysértési eljárást kezdeményezhet.

40.§

(1) Aki jelen fejezet
a) 31.§.-a szerinti engedély nélkül tart állatot, illetve tiltott helyen, vagy  engedély nélkül azt forgalomba hozza,
b) 32-33§-ában foglalt területi korlátozásokat és tilalmakat nem tartja be,
c) 34.§.-ában foglalt előírásokat megszegi,
d) a 35.§. szerinti kötelezettségeit nem, vagy nem az előírásoknak megfelelően teljesíti,
e) a 38.§-a szerint ebét nem jelenti és oltatja be,
f) a 36-37.§.-ában szereplő feltételeket nem tartja be,
az állattartás feltételeinek megszegése szabálysértést követi el és - ismételten is kiszabható - 30.000,-Ft-ig terjedő pénzbírsággal sújtható.

41.§

1. Amennyiben a szabálysértési eljárás eredményre nem vezet, úgy az államigazgatási eljárási jogszabályok alapján a kötelezett költségére történő végrehajtást kell foganatosítani.
   
2. Az állattartás a feltételek be nem tartása miatt az e rendelet szerint engedélyezett esetekben is megtiltható. Erről az illetékes hatóság az állatorvos és az ÁNTSZ véleménye alapján dönt.

Hatálybalépés

42.§

1. Ez a rendelet 2010. január 1-jén lép hatályba.

Sopronnémeti, 2009. december 11.

            Bognár Sándor                                                                      Pálfi Zoltánné

             Polgármester                                                                         körjegyző