Kunhegyes Város Önkormányzatának Képviselő testülete a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 16.§ (1) bekezdésében, valamint a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló, 1993. évi III. törvény (továbbiakban: Sztv.) 10. § (1) bekezdésében, 25. § (3) bekezdésében, 26. §-ban, 32. §-ának (1) bekezdésében, illetve (3) bekezdésében, valamint az 58/B § (2) bekezdésében kapott felhatalmazással élve, valamint a 92.§-ban biztosított jogkörében eljárva az önkormányzat által pénzben és természetben nyújtott szociális ellátásokról az alábbi rendeletet alkotja:

I. fejezet

Általános rendelkezések

A rendelet hatálya

1. §[1] (1) A rendelet hatálya kiterjed a Kunhegyes Város Önkormányzata közigazgatási területén élő, az Sztv. 3. § (1)-(3) bekezdéseiben meghatározott személyekre.

(2) E rendelet hatálya nem terjed ki azokra a lakhatást biztosító szolgáltatásokra, amelyek esetében:

1. a szolgáltatást igénybe vevőnek,
2.  hozzátartozójának, (Ptk. 685. § b) pontja)
3. a szolgáltatást igénybe vevő tartására jogszabály, szerződés vagy bírósági határozat alapján köteles személynek, vagy
4. a térítési díjat vagy az egyszeri hozzájárulást megfizető személynek a szolgáltatás nyújtására szolgáló ingatlanon tulajdonjoga, haszonélvezeti joga, lakáshasználati joga vagy bérleti joga áll fenn.

Hatásköri rendelkezések

2. §[2] (1) A jogosult részére jövedelme kiegészítésére, pótlására pénzbeli szociális ellátás nyújtható.

(2)[3] Szociális rászorultság esetén a jogosult számára:

b) az önkormányzat képviselő-testülete az Sztv.-ben és e rendeletben meghatározott feltételek szerint:

ba)[4]

bb) 

bc)[5] az Sztv. 45.§-ában meghatározott önkormányzati segélyt,

bd)[6]

állapít meg.

(3) A szociálisan rászorult személy részére természetben nyújtott szociális ellátásként:

b) a polgármester e rendeletbe foglalt feltételek szerint az Sztv. 48.§-ában meghatá-rozott köztemetést állapít meg.

(4)[7] [8]Az önkormányzat képviselő-testülete döntésétől függően a rendszeres szociális segély és a foglalkoztatást helyettesítő támogatás, a lakásfenntartási támogatás, az önkormányzati segély egészben vagy részben természetbeni szociális ellátás formájában is nyújtható a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló törvény keretein belül meghatározott feltételek mellett.

(5) Az önkormányzat képviselő-testülete:

a)[9] az önkormányzati segély megállapításának jogát

b)[10][11]

c)[12]

Polgármesterre ruházza át.

(6)[13]

Eljárási rendelkezések

3. §[14] (1) Az e rendeletben foglalt juttatások igénylése esetén kérelmet kell benyújtani Kunhegyes Város Polgármesteri Hivatala Igazgatási Osztályánál. Az eljárás megindítása indokolt esetben hivatalból is történhet. A rendelet hatálya alá tartozó önkormányzati hatósági ügyekben az eljárás megindítására irányuló kérelmet benyújtó ügyféllel történő elektronikus kapcsolattartás kizárt.

(2) A kérelmező köteles a kérelemhez csatolni az alábbiakat:

a) Ha a családban illetve háztartásban a külön jogszabályban meghatározott tanköteles koron túli, nappali tagozatos képzésben részesülő gyermek, fiatal felnőtt él, a tanulmányok folytatásáról kiállított iskolalátogatási bizonyítványt (igazolást)

b) A jövedelemnyilatkozatban feltüntetett jövedelemről, azok tartalmának megfelelő igazolást vagy annak fénymásolatát az alábbiak szerint:

ba) munkabérről (munkáltató által fizetett táppénzről) a munkáltató által kiállított, a kérelem benyújtását megelőző havi nettó jövedelmét tartalmazó igazolást,

bb)[15] [16]a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kormányhivatal Kunhegyesi Járási Hivatal Járási Munkaügyi Kirendeltségének (továbbiakban: Munkaügyi Központ) igazolását, a kérelem benyújtását megelőző hónapban folyósított munkanélküli járadék illetve az álláskeresési támogatás összegéről,

bc) nyugdíj, nyugdíjszerű rendszeres pénzellátás esetén a kérelem benyújtását megelőző havi igazolószelvényt, vagy a folyósító szerv igazolását a havi teljes összegről,

bd) a gyermekgondozási támogatásokról (gyermeknevelési támogatás, gyermekgondozási segély) a kérelem benyújtását megelőző havi igazolószelvényt, vagy a folyósító szerv igazolását a havi teljes összegről,

be) alkalmi munkából származó jövedelem esetén a kérelem benyújtását megelőző havi jövedelemről szóló nyilatkozatot,

bf) tartásdíjról a kérelem benyújtását megelőző hónapban ténylegesen felvett tartásdíj

összegéről szóló iratot (átvételi elismervény, postai feladóvevény stb.)a szülők közötti egyezséget tartalmazó közokiratot vagy a tartásdíj megállapításáról szóló jogerős ítéletet,

bg) állam által megelőlegezett gyermektartásdíj esetén a gyámhivatal határozatát,

bh) a családi pótlékról a kérelem benyújtását megelőző havi postai kézbesítési szelvényt vagy a munkáltató által kiállított hivatalos igazolást,

bi) ösztöndíjról a főiskola vagy egyetem igazolását a kérelem benyújtását megelőző havi ösztöndíj összegéről,

bj) amennyiben a kérelmező, közeli hozzátartozója illetve a háztartásában életvitelszerűen vele együtt lakó más személy rendszeres jövedelemmel nem rendelkezik, úgy az erről szóló nyilatkozatot.

c)[17] A jövedelemszámításnál irányadó időszak a havonta rendszeresen mérhető jövedelmeknél a kérelem benyújtását megelőző hónap.

d) A nem havi rendszerességgel szerzett, illetve vállalkozásból származó jövedelem esetén a kérelem benyújtásának hónapját közvetlenül megelőző tizenkét hónap alatt szerzett jövedelem egyhavi átlagát kell figyelembe venni, azzal, hogy azon hónapoknál, amelyek adóbevallással már lezárt időszakra esnek, a jövedelmet a bevallott éves jövedelemnek e hónapokkal arányos összegében kell beszámítani. Ha a vállalkozási tevékenység megkezdésétől eltelt időtartam nem éri el a 12 hónapot, akkor az egy havi átlagos jövedelmet a tényleges időtartam alapján kell kiszámítani.

e)[18] A jövedelemszámításnál figyelmen kívül kell hagyni a kérelem benyújtását megelőzően megszűnt havi rendszeres jövedelmet, ha a vállalkozási tevékenység megszűnt, akkor a vállalkozásból származó jövedelmet, valamint a közmunkából, közhasznú munkából vagy közcélú munkából származó havi jövedelemnek az foglalkoztatást helyettesítő támogatás összegét meghaladó részét.

(3)[19] A kérelemhez csatolni kell továbbá:

a) [20]

b) aktív korúak ellátása esetén:

- a 63/2006. (III. 27.) Korm. rendelet 15. §. (1)–(4) bekezdésében foglaltakat.

c)[21]

d

f) [22]

g) köztemetés esetén:

- az elhunyt személy halotti anyakönyvi kivonatának egyszerű másolatát,

h)

(4) A 1. § (1) bekezdés g) és h) pontjában meghatározott személy kérelméhez csatolni kell:

a) a tartózkodási engedély másolatát;

b) a tartózkodási jogcímet igazoló egyéb iratokat, így különösen

ba) igazolást a munkaviszony, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony, illetve önálló vállalkozói tevékenység alapján fennálló biztosítási jogviszonyról,

bb) igazolást a tanulói, illetve hallgatói jogviszony fennállásáról,

c) a rokoni kapcsolatot igazoló irat másolatát, amennyiben hozzátartozóként válik jogosulttá az ellátásra.

(5)[23] A szociális ellátásra való jogosultság elbírálásához a kérelmező kötelezhető arra, hogy családja vagyoni, jövedelmi viszonyairól nyilatkozzék, illetve azokat igazolja.

A jövedelemszámításnál irányadó időszak a havonta rendszeresen mérhető jövedelmeknél egy hónap, egyéb jövedelmeknél pedig egy év.

4. §[24](1) A kérelmek elbírálásakor – amennyiben e rendelet másképp nem rendelkezik – a polgármester dönt.

(2)

(3)

(4)[25] [26]

5. §[27]

6. § (1)[28] A havi rendszeres szociális ellátások folyósítása utólag, minden hónap 5-éig az ügyfél kérése szerint:

a) Polgármesteri Hivatal házipénztárán keresztül, vagy

b) postautalványon, vagy

c) lakossági folyószámlára utalással.

történik.

 (2) Az egyszeri ellátások kifizetése a döntésről szóló határozat jogerőre emelkedésétől számított 5 napon belül átutalással, illetve pénztári kifizetéssel történik.

(3) A szociális támogatás folyósításának módjáról (postautalvány, pénztári kifizetés, átutalás) a kérelmező a kérelem benyújtásakor nyilatkozik, illetve az eljárás során bármikor nyilatkozhat.

(4) Ha a megállapított támogatás térítési díj vagy egyéb kötelezettség fedezeteként szolgál, azt közvetlenül az arra jogosult intézmény, szerv számlájára kell utalni a határozat jogerőre emelkedését követő 5 napon belül.

7. § (1) A szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló törvényben, vagy az e rendeletben meghatározott feltételek hiányában, vagy azok megsértésével megállapított szociális ellátást meg kell szüntetni, az ellátást jogosulatlanul és rosszhiszeműen igénybevevőt pedig kötelezni kell:

a) a pénzbeli szociális ellátás visszafizetésére;

b) természetben nyújtott szociális ellátás esetén a dolog visszaszolgáltatására vagy a szolgáltatásnak megfelelő pénzegyenérték megfizetésére;

c) a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátás esetében az intézményi térítési díj teljes összegének megfizetésére.

(2) Ha az (1) bekezdésben foglalt esetben a hatáskör gyakorlója a hatáskörébe tartozó szociális ellátás megtérítését rendeli el

a) a megtérítés összegét, illetve pénzegyenértékét, és

b) a kamat összegét

a kötelezett megélhetését súlyosan veszélyeztető helyzet miatt méltányosságból elengedheti, illetve csökkentheti, vagy részletekben megfizettetheti.

(3)[29]

(4)[30] A képviselőtestület a (2) bekezdésben foglaltak szerint méltányosságból akkor lehet elengedni a megtérítést, ha a jogosult családjában az egy főre jutó havi jövedelem a mindenkori öregségi nyugdíjminimum összegét nem haladja meg. Egyedülélő személy esetén a mindenkori nyugdíjminimum 200 %-át nem haladja meg.

(5) A képviselőtestület a (2) bekezdésben foglalt esetben a megtérítés összegét méltányosságból a felére lehet csökkenteni annál a megtérítésre kötelezett személynél, akinél az egy főre jutó havi jövedelem a mindenkori öregségi nyugdíjminimum 150 %-át nem haladja meg.

II. fejezet

Pénzbeli ellátások

Aktív korúak ellátása

8. § (1) Az aktív korúak ellátására jogosult személy, aki az ellátásra való jogosultság kezdő napján

1. egészségkárosodott személynek minősül, vagy
2. [31]a rá irányadó nyugdíjkorhatárt öt éven belül betölti, vagy
3. [32] 14 éven aluli kiskorú gyermeket nevel – feltéve, hogy a családban élő gyermekek valamelyikére tekintettel más személy nem részesül a Cst. szerinti gyermekgondozási támogatásban, gyermekgondozási díjban, terhességi gyermekágyi segélyben – és a gyermek ellátását napközbeni ellátást biztosító intézményben [Gyvt. 41. § (3) bek.], illetve nyári napközis otthonban, óvodában vagy iskolai napköziben nem tudják biztosítani, vagy
4. [33]e rendeletben az aktívkorúak ellátására jogosult személyek családi körülményeire, egészségi, vagy mentális állapotára tekintettel meghatározott egyéb feltételeknek megfelel,

rendszeres szociális segélyre jogosult.

(2) A 8. § (1) bekezdésének b)-c) pontja szerinti esetekben a rendszeres szociális segély akkor állapítható meg, ha az aktív korúak ellátására jogosult személy nyilatkozatban vállalja a beilleszkedési programban való részvételt.

(3) A 8. § (1) bekezdésének b)-c) pontja szerinti esetekben a rendszeres szociális segély folyósításának feltétele az aktív korúak ellátására jogosult személy együttműködési kötelezettsége. Az együttműködés tartalma:

Az aktív korúak ellátására jogosult személy köteles:

1. [34]megjelenni a a Kunhegyesi Mikro-térségi Szociális Intézménynél,
2. eleget tenni a beilleszkedést segítő program megvalósítására kötött megállapodásban foglaltaknak,
3. teljesíteni az együttműködés eljárási szabályait.

(4)[35] Az előzetes együttműködés intézményi feltételeinek biztosítása érdekében a Képviselő-testület az együttműködésre a a Kunhegyesi Mikro-térségi Szociális Intézményét, (továbbiakban: Családsegítő Szolgálat) jelöli ki.

(5)[36] [37]A beilleszkedési program feltételeinek biztosítása érdekében megállapodást köt a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kormányhivatal Kunhegyesi Járási Hivatal Járási Munkaügyi Kirendeltségével (továbbiakban: Munkaügyi Központ), illetve egyéb intézményekkel, szervezetekkel.

(6) A beilleszkedést segítő programok típusai:

1. együttműködés a Munkaügyi Központtal,
2. mentálhigiénés, életmódot formáló egyéni és csoportos foglalkozás,
3. egyéni készség- és képességfejlesztő foglalkozás,
4. életvezetési tanácsadás,
5. személyiségfejlesztő tréning,
6. munkavégzésre felkészítő és integráló program,
7. képzési, átképzési program,
8. munkalehetőség elfogadásával munkavégzés.

(7) Az aktív korúak ellátására jogosult személy a Családsegítő Szolgálattal történő együttműködés keretében az alábbiak szerint köteles eljárni:

1. meg kell jelennie a jogosultságát megállapító határozat jogerőre emelkedését követő 15 napon belül a Családsegítő Szolgálatnál,
2. részt kell vennie az egyéni élethelyzetéhez igazodó, beilleszkedést segítő program kidolgozásában,
3. megállapodást kell aláírnia a beilleszkedést segítő program megvalósítására a nyilvántartásba vételtől számított 45 napon belül,
4. eleget kell tennie a beilleszkedését segítő programra kötött megállapodásban foglaltaknak,
5. meg kell jelennie havonta a Családsegítő Szolgálatnál,
6. folyamatosan kapcsolatot kell tartania a kijelölt szerv munkatársával.

(8) Az aktív korúak ellátására jogosult személy az együttműködési kötelezettségét az alábbi esetekben szegi meg:

1. nem jelenik meg az (7) bekezdés a) pontjában előírt határidőre a Családsegítő Szolgálatnál,
2. nem teljesíti a beilleszkedési programban foglaltakat,
3. nem tartja be az együttműködés eljárási szabályait,
4. nem fogadja el az önkormányzat, illetve
5. a Munkaügyi Központ által felajánlott megfelelő munkát,
6. az önkormányzat által szervezett foglalkoztatását a munkáltató rendkívüli felmondással szünteti meg,
7. az önkormányzattal a felülvizsgálat során nem működik együtt.

(9) Az együttműködési kötelezettség megszegése esetén a Családsegítő Szolgálat az alábbiak szerint jár el:

1. a (8) bekezdés a), b), c) pontjaiban foglalt esetekben 3 munkanapon belül hivatalos iratként könyvelt levélpostai küldeményben megkeresi a jogosultat, és számon kéri a mulasztás okát. Amennyiben a nem foglalkoztatott személy

aa) önhibáján kívül nem tett eleget kötelezettségének  - melyet az akadályoztatás megszűnését követő 8 napon belül igazolni köteles -  megkezdi, illetve folytatja az együttműködést.

ab) önhibájából nem tett eleget kötelezettségének, 5 munkanapon belül jelzi az önkormányzatnak az együttműködés létrejöttének elmaradását, illetve megszegését.

2. a (8) bekezdés d), e), f) pontjaiban foglalt esetekben a Munkaügyi Központ, illetve a közcélú foglalkoztatást végző munkáltató 3 munkanapon belül jelzi az együttműködés megszegését az önkormányzatnak.

(10) Együttműködési kötelezettség súlyos megszegésének minősül a (8) bekezdés a), e), f), g) pontjában foglaltak.

(11) Meg kell szüntetni az aktív korúak ellátására való jogosultságát annak a rendszeres szociális segélyre jogosult személynek, aki a rendszeres szociális segély folyósításának időtartama alatt az együttműködésre kijelölt szervvel fennálló együttműködési kötelezettségét neki felróhatóan két éven belül ismételten megszegi.

11/A[38]. § (1) Amennyiben a kérelmező a kérelem beadásakor jelen rendeletben szabályozott bármely juttatásban részesül, részére átmeneti segély nem állapítható meg.

(12) A Családsegítő Szolgálat éves értékelést készít a beilleszkedést segítő program megvalósulásáról és amennyiben szükséges a nem foglalkoztatott személy bevonásával módosítja a programot.

(13) A Családsegítő Szolgálat minden hónap 20. napjáig megküldi a változásokról szóló jelentést a Polgármesteri Hivatalhoz.

(14) A rendszeres szociális segélyt természetbeni szociális ellátás formájában is lehet nyújtani  – kérelemre, vagy hivatalból -  ha a családban a Gyvt. 68. § -a szerint védelembe vett gyermek él.

(15) Védelembe vett gyermekenként a rendszeres szociális segély megállapított összegének 20 %-át, de összesen legfeljebb 60 %-át kell a gyermekintézmény térítési díjának hozzájárulásaként, természetbeni juttatás formájában átutalni a gyermekintézmény részére.

Lakásfenntartási támogatás

9.§.[39]

Ápolási díj

10.§.[40]

Önkormányzati segély[41]

11.§.

(1)[42] [43] A polgármester önkormányzati segélyt nyújt azoknak a létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került, valamint az időszakosan vagy tartósan létfenntartási gonddal küzdő személyeknek, akiknek családjában az egy főre számított havi családi jövedelemhatár nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 130 %-át, egyedül élő esetén annak 150%-át.

 (2) [44]Elsősorban azokat a személyeket indokolt az Sztv. 45. § (4) bekezdésében meghatározott esetekben önkormányzati segélyben részesíteni, akik önmaguk, illetve családjuk létfenntartásáról más módon nem tudnak gondoskodni vagy alkalmanként jelentkező, nem várt többletkiadások – így különösen betegséghez, halálesethez, elemi kár elhárításához, a válsághelyzetben lévő várandós anya gyermekének megtartásához, iskoláztatáshoz, a gyermek fogadásának előkészítéséhez, a nevelésbe vett gyermek családjával való kapcsolattartásához, a gyermek családba való visszakerülésének elősegítéséhez kapcsolódó kiadások – vagy a gyermek hátrányos helyzete miatt anyagi segítségre szorulnak.

(2a)[45] Önkormányzati segély igényelhető:

a)átmenetileg nehéz anyagi helyzetbe került személy vagy család kiadásainak mérséklésére,

b)eseti gyógyszerkiadás mérséklésére (a továbbiakban: rendkívüli gyógyszersegély), így különösen:

ba) azon személyek kiadásainak csökkentésére, akik nem rendszeres jelleggel, de esetenként egy-egy betegség miatt jelentkező magas gyógyszer, gyógyászati segédeszköz kiadást jövedelmi helyzetük miatt nem képesek megfizetni, vagy

bb) azon családok támogatására, amelyekben az egyes családtagok eseti gyógyszer, gyógyászati segédeszköz költsége együttesen olyan nagymértékű, hogy azt nem képesek viselni, vagy

c)gyermek és fiatal felnőtt rászorultságára tekintettel nyújtott pénzbeli támogatásra, vagy

d)elhunyt személy eltemettetésének költségeihez való hozzájárulásra.

(3)[46] Az átmeneti segély összege nem haladhatja meg a 10.000 Ft-ot.

(4)[47] A rászoruló személyek részére évente maximum egy alkalommal állapítható meg átmeneti segély.

(5)[48] A polgármester különös méltánylást érdemlő esetben – elemi kár, létfenntartást veszélyeztető lopás, rablás, betegség – jövedelemhatártól függetlenül átmeneti segélyt állapít meg, ha az igényjogosult a rendkívüli körülményt igazolja, arra vonatkozóan nyilatkozatot tesz, illetőleg, ha az köztudomású. Ebben az esetben alkalmanként vagy legfeljebb a rendkívüli élethelyzet megszűnéséig adható átmeneti segély. E bekezdés alkalmazásában a 11/A. §-ban szabályozott feltételeket vizsgálni nem kell.

(6) [49]A polgármester az önkormányzati segély felhasználásának ellenőrzése keretében a felhasználást alátámasztó dokumentumok (számla, nyugta stb.) becsatolására hívhatja fel a jogosultat.

(7)[50] [51]Az önkormányzati segély kifizetéséről a megállapítást követő 15 napon belül a Kunhegyes Város Polgármesteri Hivatala Gazdasági Osztálya gondoskodik.

(8)[52] A gyermek és fiatal felnőtt rászorultságára tekintettel nyújtott pénzbeli támogatásra igényelt önkormányzati segély (a továbbiakban: támogatás) megállapításához csatolni kell a jövedelemigazolásokat és a segélyezésre okot adó körülmények igazolására szolgáló iratokat.

 (9)[53] A támogatást a gyermekre, illetve a fiatal felnőttre kell megállapítani és a törvényes képviselőjének, illetve a fiatal felnőttnek kell folyósítani. Az egy családban élő gyermekek részére nyújtható támogatás összege alkalmanként nem haladhatja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 40%-át, a az adott naptári évben gyermekenként nem haladhatja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét, tartósan beteg gyermek esetén annak 200 %-át.

(10)

11/A. §.

 (1) Amennyiben a kérelmező a kérelem beadásakor jelen rendeletben szabályozott bármely juttatásban részesül, részére átmeneti segély nem állapítható meg.[54]

 (2) Amennyiben a kérelmező a kérelem beadásakor Kunhegyes Város Önkormányzata Képviselőtestületének a gyermekek védelméről és a pénzbeli és természetbeni gyermekvédelmi ellátásokról szóló 30/2007. (XII.14.) rendeletében szabályozott bármely juttatásban részesül, részére eseti átmeneti segély nem állapítható meg.[55]

11/B. §[56] (1) Elhunyt személy eltemettetésének költségeihez való hozzájárulására igényelt önkormányzati segélyre jogosult az eltemettető, aki az elhunyt személy eltemettetéséről gondoskodott:

a) annak ellenére, hogy arra nem volt köteles, vagy

b) tartásra köteles hozzátartozó volt, de a temetési költségek viselése saját, illetve családja létfenntartását veszélyezteti, és családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150 %-át, egyedül élő esetén annak 200 %-át, és aki nem részesült a hadigondozásról szóló törvény alapján temetési hozzájárulásban.

(2) Az elhunyt személy eltemettetésének költségeihez való hozzájárulásra igényelt önkormányzati segély összege nem lehet kevesebb a helyben szokásos, legolcsóbb temetés 10 %-nál.

(3) A helyben szokásos legolcsóbb temetés összege 70.000 Ft.

(4) Az elhunyt személy eltemettetésének költségeihez való hozzájárulásra igényelt önkormányzati segély iránti kérelmet a haláleset bekövetkeztétől számított 30 napon belül lehet benyújtani a Polgármesteri Hivatal Igazgatási Osztályán.

(5) A kérelemhez a benyújtással egyidejűleg csatolni kell a halotti anyakönyvi kivonatot, az eltemettető nevére kiállított temetési számlákat, valamint az eltemettető és a vele közös háztartásban élő hozzátartozóinak jövedelemigazolásait.

(6) A kérelmező az elhunyt személy eltemettetésének költségeihez való hozzájárulásra igényelt önkormányzati segély természetbeni megállapítását is kérheti. Ebben az esetben a temetési segély összegét a kérelemben és a határozatban megjelölt temetési szolgáltatást végző számlájára kell átutalni.

(7) Az elhunyt személy eltemettetésének költségeihez való hozzájárulásra igényelt önkormányzati segély a temetés költségeit igazoló számla hiányában is - utólagos elszámolási kötelezettség mellett - megállapítható.

12.§.

(1)[57] Nem állapítható meg önkormányzati segély, ha kérelmező családjának tulajdonában lévő vagyon

a)külön-külön számított forgalmi értéke, illetőleg összege az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a harmincszorosát,

a)együttes forgalmi értéke az öregségi nyugdíj legkisebb összegének a nyolcvanszorosát meghaladja, azzal, hogy a szociális rászorultságtól függő pénzbeli és természetbeni ellátások jogosultsági feltételinek vizsgálatánál nem minősül vagyonnak az az ingatlan, amelyben az érintett személy életvitelszerűen lakik, az a vagyoni értékű jog, amely az általa lakott ingatlanon áll fenn, továbbá a mozgáskorlátozottságra tekintettel fenntartott gépjármű.

13.§.

(1)[58] [59]A megállapított önkormányzati segély adható

- pénzben

- természetben nyújtott ellátásként.

(2) [60]Ha célszerű felhasználás érdekében az önkormányzati segélyt pénzbeli ellátás helyett természetbeni szociális ellátásként nyújtja az önkormányzat, abban az esetben is a pénzbeli ellátásra vonatkozó szabályozás alkalmazásával kerül a döntés meghozatalra.

(3)[61] Természetbeni ellátás különösen: az Erzsébet-utalvány, a ruhanemű,  az élelmiszer, a tüzelőanyag, a közüzemi díjak átvállalása, a tankönyv, a tanszer, a tandíj, , a gyermekintézmények térítési díjának átvállalása, valamint a családi szükségletek kielégítését szolgáló, gazdálkodást segítő támogatás.

 (4)  Ha az átmeneti segély tűzifa formájában kerül megállapításra, rászorultnak kell tekinteni a kérelmezőt, ha családjában az egy főre számított havi családi jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 170 %-át, egyedülálló esetében 250 %-át nem éri el.

(5)  A közüzemi díjak, és az intézményi térítési díjak kifizetésére szolgáló összeget a kérelemben és a határozatban megjelölt szolgáltatóhoz, illetve az intézménynek kell átutalni.

(6)[62] A gyermek és fiatal felnőtt rászorultságára tekintettel nyújtott pénzbeli támogatásra igényelt önkormányzati segély elsősorban akkor állapítható meg természetbeni ellátás formájában, ha a kérelem természetbeni támogatásra irányul, vagy az ügy összes körülményeire tekintettel feltételezhető, hogy a szülő (gondozó) a pénzbeli támogatást nem a gyermek nevelésére, gondozására fordítja.

(7)[63] [64]Az önkormányzati segély természetbeni formája lehet:

a)gyógyszertámogatás,

b)intézményi térítési díjak vagy ezek egy részének kifizetése,

c)egyéb.

(8) A gyógyszertámogatást és az intézményi térítési díjak kifizetésére szolgáló összeget a kérelemben és a határozatban megjelölt gyógyszert kiadó gyógyszertárhoz, illetve az intézményhez kell átutalni.

Temetési segély

14.§ [65]

III. Fejezet

Természetben nyújtott szociális ellátások

Köztemetés

15.§.[66]

(1) A polgármester - a halálesetről való tudomásszerzést követő 30 napon belül - gondoskodik az elhunyt személy közköltségen történő eltemettetéséről az Sztv. 48.§-ában foglaltaknak megfelelően.

(2) A képviselő-testület az eltemetésre köteles személyt a köztemetés költségeinek megtérítése alól legfeljebb 50 %-ban mentesítheti, ha családjában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg a nyugdíjminimum 150 %-át.

(3) A képviselő-testület a köztemetés teljes költségének megfizetése alól mentesítheti a temetésre köteles személyt, ha családjában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg a mindenkori nyugdíjminimumot.

(4) Abban az esetben is mentesíthető a köztemetés költségeinek visszafizetése alól a temetésre kötelezett személy, ha az elhunyt jövedelmének kiesése miatt a család összjövedelme legalább 50 %-os mértékben csökken.

(5) A köztemetés költsége a helyben szokásos legolcsóbb temetés összege, de legfeljebb 70.000,- Ft.

(6) A köztemetés összegét 2011. évtől kezdődően a mindenkori költségvetési rendelet szabályozza.

Közgyógyellátás

16.§.[67]

IV. fejezet

Személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások

17.§.

(1) Az önkormányzat az alábbi személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások fenntartásáról gondoskodik:

a)[68] az alapellátás keretén belül:

aa) szociális étkeztetés,

ab) házi segítségnyújtás,

ac) családsegítés,

ad) idősek nappali ellátása,

ae) demens betegek nappali ellátása.

(2)[69] Kunhegyes Város Önkormányzata a szociális alapellátásokat a a Kunhegyesi Mikro-térségi Szociális Intézményén keresztül biztosítja.

18.§.

(1) Étkeztetést kell biztosítani azoknak a szociálisan rászorult személyeknek és eltartottjaiknak, akik koruk vagy egészségi állapotuk miatt önmaguk ellátásáról gondoskodni nem tudnak.

(2) Szociális helyzete miatt rászorultnak kell tekinteni azt a személyt,

- aki életkora miatt saját ellátásáról gondoskodni képtelen, vagy

- akinek ellátásáról hozzátartozója, vagy a vele közös háztartásban élő családtagja

gondoskodni nem tud,

- aki hajléktalan személy.

(3) Egészségi állapota miatt rászorultnak kell tekinteni azt a személyt, aki

- mozgáskorlátozottsága miatt fogyatékossági támogatásban részesül

- tartós betegségben szenved, mely önmaga ellátásában korlátozza

- fogyatékossága miatt önmaga fenntartásáról gondoskodni képtelen

- pszichiátriai beteg, szenvedélybeteg

(4) A szociális helyzet miatti rászorultságot, az egészségi állapot miatti rászorultságot háziorvosi szakvéleménnyel, illetve a fogyatékossági támogatás megállapításáról szóló határozattal kell igazolni.

(5) A jogosultság feltételeinek vizsgálatára az étkezést biztosító szociális intézmény vezetője jogosult.

(6) Az étkeztetés során a kérelmezőt legalább napi egyszeri meleg étkeztetésben kell részesíteni.

(7) Az intézményvezető azonnali hatállyal megtagadhatja, ismételt esetben megszüntetheti az étel kiszolgálását, ha az ellátásra jogosult vagy az őt ellátó személy közegészségügyi, járványügyi szabályokat nem tartja be.

19.§.

(1) Házi segítségnyújtás keretében kell gondoskodni:

a) azokról az időskorú személyekről, akik otthonukban önmaguk ellátására saját erőből nem képesek és róluk nem gondoskodnak.

b) Azokról a pszichiátriai betegekről, fogyatékos személyekről valamint szenvedélybetegekről, akik állapotukból adódóan az önálló életvitellel kapcsolatos feladataik ellátásában segítséget igényelnek, de egyébként önmaguk ellátására képesek.

c) azokról az egészségi állapotuk miatt rászoruló személyekről, akik ezt az ellátási formát igénylik,

d) azokról a személyekről, akik a rehabilitációt követően a saját lakókörnyezetükbe történő visszailleszkedés céljából támogatást igényelnek önálló életvitelük fenntartásához.

(2) A házi segítségnyújtás keretében biztosítani kell:

a) az alapvető gondozási, ápolási feladatok elvégzését

b) az önálló életvitel fenntartásában az ellátott és lakókörnyezete higiéniás körülményeinek megtartásában való közreműködést,

c) veszélyhelyzetek kialakulásának megelőzésében, illetve azok elhárításában való segítségnyújtást.

20.§.

(1) A családsegítés a szociális vagy mentálhigiénés problémák, illetve egyéb krízishelyzet miatt segítséget igénylő személyek, családok számára az ilyen helyzethez vezető okok megelőzése, a krízishelyzet megszüntetése, valamint az életvezetési képesség megőrzése céljából nyújtott szolgáltatás.

(2) A szakmai tevékenységi körét részletesen az Sztv., valamint a Gyvt. szabályozza.

(3) Az időskorúak nappali ellátását nyújtó szolgáltatás keretében elsősorban a saját otthonukban élő, tizennyolcadik életévüket betöltött, egészségi állapotuk vagy idős koruk miatt szociális és mentális támogatásra szoruló, önmaguk ellátására részben képes személyek részére biztosít lehetőséget a napközbeni tartózkodásra, társas kapcsolatokra, valamint az alapvető higiéniai szükségleteik kielégítésére továbbá igény szerint megszervezi az ellátottak napközbeni étkeztetését.

(4)[70] Demens betegek nappali ellátása keretén belül külön gondozási egységben vagy csoportban kell ellátni azt a személyt, akinél a külön jogszabályban meghatározott szerv a demencia körébe tartozó enyhe, középsúlyos vagy súlyos kórképet állapít meg. A demenciában szenvedő idősek számára nyújtott alapszolgáltatás igénybe vehető bármely olyan szellemi hanyatlással járó betegség esetén, amelyet szakorvos megállapított és Demencia Centrum is alátámasztott.

21.§.[71]

(1) A személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások iránti kérelem az ellátást biztosító intézménynél, annak egyes ellátási formákat biztosító szervezeti egységeinél nyújtható be.

(2) A kérelmek nyilvántartását, elintézési módját az intézményvezető utasításban köteles szabályozni.

(3) A kérelem döntésre való előkészítése – az intézmény szervezeti és működési szabályzata előírásainak figyelembevételével – az intézmény feladata, elbírálása pedig az intézményvezető hatáskörébe tartozik.

(4) A szociális alapszolgáltatás igénybevételének időpontjában - a családsegítés kivételével – az intézményvezető és az ellátást igénybe vevő, illetve törvényes képviselője megállapodást köt, figyelemmel az Sztv.-ben és a szakmai jogszabályokban foglaltakra.

(5) Házi segítségnyújtást megelőzően az Sztv. 63. § (4)-(8) bekezdése alapján vizsgálni kell a gondozási szükségletet, ez alól kivételt képeznek azok az idősotthoni ellátást igénylő személyek, akiknek gondozási szükséglete a napi négy órát nem haladja meg, vagy a gondozási szükséglet átmeneti jellegű, és a szolgáltatást legfeljebb három hónapig nyújtják.

(6) A gondozási szükségletet a külön jogszabály által létrehozott szakértői bizottság vizsgálja.

(7) Az étkeztetés esetén az ellátás igénylését megelőzően, házi segítségnyújtás esetén a gondozási szükséglet megállapítását követően a kötelező jövedelemvizsgálatot el kell végezni. Az ellátást igénylő személynek az erre vonatkozó iratot Kunhegyes Város Polgármesteri Hivatala Igazgatási Osztályára kell benyújtania.

(8)[72] [73]A személyes szociális alapszolgáltatások igénybevételéért fizetendő térítési díjakról Kunhegyes Város Önkormányzatának a személyes gondoskodást nyújtó ellátásokról, azok igénybevételéről, valamint a fizetendő térítési díjakról szóló önkormányzati rendelete rendelkezik.

 (9) Az intézmény vezetője külön eljárás nélkül köteles ellátást nyújtani az olyan személy részére, aki önmaga ellátásáról valamilyen okból gondoskodni nem tud.

(10) Külön eljárás keretében abban az eseten nyújtható a rászorult személy számára ellátás, ha az élete, testi épsége közvetlen veszélynek van kitéve, illetve nincs olyan hozzátartozója, aki ellátásáról gondoskodni tudna.

(11) A személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátást meg kell szüntetni:

- az ellátást igénybevevő halála esetén,

- az igénybevevő intézményi elhelyezése esetén,

- ha az igénybevevő más településen létesít lakó- illetve tartózkodási helyet,

- ha szociális helyzetében olyan változás következik be, melyet követően már nem jogosult az ellátásra.

(12) A szociális alapszolgáltatást az intézményvezető megtagadhatja, ismételt esetben pedig az ellátást megszüntetheti, ha az ellátásra jogosult az ellátást szándékosan akadályozza, vagy a személyi térítési díjat határidőben nem fizeti meg, illetve agresszív, fenyegető magatartást tanúsít, vagy a házirendben foglaltakat súlyosan megsérti.

 (13) A családsegítés esetében az ellátás megszűnik az aktív korúak ellátásában részesülő személy esetében – amennyiben a családsegítő szolgálattal való együttműködési kötelezettséget írtak elő számára – az aktív korúak ellátása jogerős megszűnésének időpontjában.

(14) Az ellátás megszüntetéséről az intézmény vezetője dönt.

(15) Az ellátás igénybevételével, a szolgáltatás teljesítésével kapcsolatos panaszok kivizsgálása az intézményvezető kötelessége.

(16) Az intézményvezető panasz ügyében hozott döntése felülvizsgálatát az önkormányzat képviselő-testületénél lehet kezdeményezni.

(17) A panaszost az eljárás folyamán, annak mindkét szakaszában meg kell hallgatni.

V. Fejezet

Szociálpolitikai Kerekasztal

22.§.

(1) Kunhegyes Város Önkormányzatának Képviselőtestülete helyi Szociálpolitikai Kerekasztalt hoz létre a városban meglévő szociális problémák feltárására, kezelésére és annak érdekében, hogy a helyi intézmények, szervezetek összehangoltabban működjenek a szociális problémák kezelése tekintetében.

(2) A Szociálpolitikai Kerekasztal legalább évente egy alkalommal ülésezik. Összehívásáról az Oktatási, Kulturális, Szociális, Ifjúsági, Egészségügyi és Sport Bizottság elnöke intézkedik. A levezető elnöki feladatokat is a bizottság elnöke látja el. A bizottság elnökének akadályoztatása esetén feladatait a helyettesítésével megbízott bizottsági tag látja el.

(3) A Szociálpolitikai Kerekasztal- a jelenlévő tagok szótöbbségével- szociális kérdésekben véleményt alkothat és javaslatot tehet a Kunhegyes Város Önkormányzata Képviselőtestülete felé.

(4) Napirendi pontokra a meghívott tagok közül bárki tehet javaslatot. A Kerekasztal ügyrendjét maga határozza meg.

(5) A Szociálpolitikai Kerekasztal tagjai:

-a Polgármester,

-a Jegyző,

-az Oktatási, Kulturális, Szociális, Ifjúsági, Egészségügyi és Sport Bizottság tagjai,

- igazgatási osztályvezető,

-az önkormányzat működési területén szociális intézményeket működtető fenntartók képviselői,

-a szociális, oktatási intézmények vezetői és a város területén működő érdekvédelmi szervezetek képviselői.

(6) A Szociálpolitikai Kerekasztal működési feltételeit Kunhegyes Város Polgármesteri Hivatala biztosítja.

Értelmező rendelkezések

23. § E rendelet alkalmazásában

a) [74]

b)

c)

d)

f)

g)

h) számla: az Általános Forgalmi Adó (ÁFA) értéket is feltüntető ún. készpénzfizetési  számla.

i) lakás: kizárólag lakás céljára szolgáló házrész, épület. Nem vonhatók a lakás fogalma alá sem az üzlethelyiségek, sem a kiegészítő gazdasági épületek.

j)

k) életvitelszerű ott-tartózkodás: egy naptári évben 186 nap vagy annál hosszabb idő adott helyen (helyiségben) töltése

l)

m) Sztv.: az 1993. évi III. tv. a szociális igazgatásról, Flt.: az 1991. évi IV. tv. a foglalkoztatásról, Gyvt.: az 1997. évi XXXI. tv. a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról

n) minimális lakásnagyság: a méltányolható lakásigény mértéke a kérelmező és a vele együttlakó családtagok (házastárs, élettárs, kiskorú gyermek) számától függően, komfortfokozattól függetlenül:

1 - 2 személy esetén: 1 - 3 lakószoba

3 személy esetén: 1,5 - 3,5 lakószoba

4 személy esetén: 2 - 4 lakószoba

Minden további személy esetében fél lakószobával nő a lakásigény mértékének felső határa. A 3 vagy több gyermeket nevelő család esetében a lakásigény mértékének felső határa miden további személy esetében 1 szobával nő.

o)

p)

VI. Fejezet

Záró rendelkezés

24.§.

(1) A rendelet a kihirdetés napján lép hatályba, rendelkezéseit a folyamatban lévő ügyekre is alkalmazni kell. Egyidejűleg a 29/2007. (XII. 14.) rendelet hatályát veszti.