1. § Szarvas Város Önkormányzatának a Helyi Építési Szabályzatról szóló 19/2006.(V.19.) sz. rendeletének (a továbbiakban: R.) 5. § (2) d) pontja helyébe az alábbi rendelkezés lép:

"d) mezőgazdasági (M) ezen belül: általános mezőgazdasági (Ma), mezőgazdasági tanyás (Ma-1, Ma-2), kertes mezőgazdasági (Mkk), Mezőgazdasági városkörnyéki tanyás övezet (Ma-vk), védő rendeltetésű mezőgazdasági kertes (Mvk), mezőgazdasági különleges (Mk)"

2. § Az R. 16. §-a az alábbi (3) bekezdéssel egészül ki:

"(3) A Nagyfoki-holtág környezetében lévő területek üdülőépülettel történő beépítése, csak a részleges közművesítettséggel ellátott ingatlanok esetében engedélyezhető.

- A Nagyfoki-holtág melletti telkeken az épületek padlószintje a terepcsatlakozástól mért + 0,15 és +0,80 m között változhat.

- Az épületek szimmetrikus magastetővel, nád, vagy cserépfedéssel alakíthatók ki.

- Közműpótló berendezés csak az út felöli harmadban helyezhető el.

- A telkeken az állattartás nem engedélyezett.

- A telkek 200 négyzetméterén a biológiai aktivitást kétszintes (gyep és 40.db. cserje/150m²) vagy gyep és 1.db. nagy lombkoronájó fa/1520m² növényzettel kell pótolni."

3. § Az R. 22. § (1) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:

"(1) A 20. § (1) bekezdésében felsorolt övezeteken belül kijelölt még nem, vagy jellemzően nem beépített vagy átalakításra szánt, nem kialakult (tervezett) területeken az építési telkek kialakításának szabályait, a beépítési módot, az építménymagasságot, a beépítés és a zöldfelületek mértékét a szabályozási terven feltüntetett kódszámok és a 2. sz. melléklet alapján kell meghatározni."

4. § Az R. 24. § (2) bekezdés d) pontja helyébe az alábbi rendelkezés lép:

"d) Nem kialakult (tervezett) és kialakult területbe sorolt építési telken az utcavonalra tervezett és utcára néző szállásjellegű épület helyiségeinek padlószint-magassága, ha a területre készült szabályozás másként nem írja elő, legalább +0,30 m legyen, és a földszintutca felőli oldalán újonnan csak közösségi, kereskedelmi, szolgáltató funkció kerüljön kialakításra, a bruttó szintterület legalább 50%-án."

5. § Az R. 27. § (2) bekezdés b) pontja helyébe az alábbi rendelkezés lép:

"b) építményeket telepíteni - ha a szabályozási tervlap másként nem rendelkezik- nem kialakult területbe sorolt építési telkeken utcavonalon, vagy 5 m előkert elhagyásával lehet. A kialakult területek építési telkein az előkert létesítésének szabályait a 22. § (2) tartalmazza."

6. § Az R. 30. § (1) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:

"(1) A lakótelkek a terepszint alatti építmények alapterülete, a telekre vonatkozó beépítési százalék szerint számított értéknek legfeljebb kétszerese lehet."

7. § Az R. 32. §-a az alábbi (5) bekezdéssel egészül ki:

"(5) Ha a szabályozási tervlap másként nem rendelkezik, és a szükséges védőtávolságok is megtarthatók, kialakult 40 métert meg nem haladó telekmélységnél, a hátsó telekhatáron melléképület a kialakult telekhasználatnak megfelelően elhelyezhető."

8. § Az R. 44. §-a helyébe az alábbi rendelkezés lép:

"Mezőgazdasági városkörnyéki tanyás övezet (Ma-vk)

(1) A terület a kialakult tanyasorok családi önellátó, illetve kisárú termelő gazdaságainak övezete.

(2) A területen lévő telkeken a mezőgazdasági tevékenységgel kapcsolatos, ill. a területen élők alapellátását szolgáló építmények helyezhetők el.

(3) Új tanya építése engedélyezhető, ha a tanyatelek nagysága 3000m2 szőlő, gyümölcsös, kert művelési ág esetén egyéb művelési ág esetén legalább 6000 m2. Telken belül tanyaudvart kell kialakítani - a tervezett igénybevételnek megfelelő nagyságban -a földhivatal által adott földvédelmi engedélyt követően - melyet a művelési ágból ki kell vonni. A tanyaudvar beépítettsége max. 40% lehet, de a telek 3%-os beépítettségét nem haladhatja meg.

(4) A területen a már kialakult építési módot, építési formát kell alkalmazni. Különálló lakóépület magassága legfeljebb 4,5 m lehet, egyéb építmények 7,5 m magassággal telepíthetők.

(6) Kialakult állapot esetén (igazolhatóan már tanyaépülettel beépített ingatlannál) az egyes építmények a tanyaudvar beépítésének 20%-áig bővíthetők, amennyiben a beépítettség a 3%-ot nem haladja meg."

9. § Az R. 50. § (4) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:

"(4) Felszíni vizekbe, csapadékcsatornákba, felhagyott kutakba szennyvizet, vagy állat-tartás hulladékait tartalmazó vizet nem szabad bevezetni, meglevőket a jelen rendelet hatályba lépését követő egy éven belül meg kell szüntetni."

10. § Az R. 56. § (1-3) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:

"(1) A település teljes közigazgatási területén a nyilvántartott régészeti lelőhelyek esetében alkalmazni kell a hatályos jogszabályt, mivel ezek ex-lege védettek.

(2) A település közigazgatási területén található vízfolyások, tavak, nádasok magas partvonulatai a hatályos jogszabály szerint régészeti érdekű területek, ahonnan a régészeti örökség elemei csak régészeti feltárás keretében mozdíthatók el.

(3) A régészeti lelőhelyek (l. függelék) területén az építési engedélyezési eljárások során az illetékes szakhatóságot szakhatóságként be kell vonni."

11. § A R. 57. §- a az alábbi (7)-(8) bekezdéssel egészül ki:

"(1) A tájképet jelentősen megváltoztató építmények terveihez külön jogszabályban meghatározott látványterv készítése szükséges.

(2) A tájképvédelmi célok megvalósulását nem akadályozó műszaki megoldásokat kell alkalmazni a közművezetékek és járulékos közműépítmények építésénél - a város igazgatási területén."

12. § Az R. 60. §-a az alábbi (5-10) bekezdéssel egészül ki:

"(5) Szarvas város Önkormányzata, a mindenkor hatályos építésügyi előírások idevonatkozó rendelkezéseiben rögzítetteknek megfelelően szerződést köthet az érintett ingatlan tulajdonosával, illetve az ingatlanon beruházni szándékozóval, amelyben rögzítik, hogy a cél megvalósítója milyen feladatokat és költségeket vállal át az önkormányzattól.

(6) A szerződés alapját a cél megvalósítója által készített tanulmány képezi.

(7) A településrendezési szerződéssel érintett ingatlanokra építéshatósági engedély a településrendezési szerződésben előírt kötelezettségek teljesítése figyelembevételével adható.

(8) Az elővásárlási joggal érintett telkeken közcélú intézmények létesítésének biztosítására az önkormányzat elővásárlási jogot tart fenn.

(9) Az elővásárlási jog gyakorlásáról szóló jogerős határozat tényét az ingatlan-nyilvántartásba be kell jegyezni.

(10) Az építési telken belüli kötelező zöldfelülettel terhelt, nem közterületi (9612., és 9613. hrsz-ú) és közterületi (2073., és 2074. hrsz-ú) zöldfelületek beültetéséről, és a háromszintes növénytelepítés kötelezettségéről, a 9612., és 9613. hrsz-ú telkeken megvalósított első építmény használatbavételéig az építtetőnek kell gondoskodni. A növénytelepítések külön kertészeti terv alapján végezhetők."

13. § Az R. 64. § (1-2) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:

"(1) A városi szennyvíztisztító telep védőtávolsága 300,0 méter , a szennyvíztisztító telepről kibocsátott tisztított szennyvíz befogadója a Hármas-Körös.

(2) Felszíni vízbe az iparterületekről ipari eredetű tisztított szennyvíz csak a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező hatóságok által hatósági határozatban előírt határértékek betartása mellett, megfelelő kezelés után vezethető be."

14. § Az R. 66. § (4) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:

"(4) Az elektromos légvezetékek védőtávolságait a mindenkor hatályoas szakági jogszabályok határozzák meg."

15. § Az R. 67. § (1) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:

"(1) Gázelosztó vezetékek védőtávolságait a mindenkor hatályos szakági jogszabályok határozzák meg."

16. § Az R. 71. §-a helyébe az alábbi rendelkezés lép:

"A rendelet alkalmazása tekintetében:

(1) Állatkifutó: Az állatoknak mozgási lehetőséget adó bekerített, tágas térség (2,0 x 2,0m-nél nagyobb területet elfoglaló) az állattartó építmény előtt.

(2) Beépítési mód: Az épület építési telken való elhelyezésének módja. Ilyen lehet a szabadon álló, az oldalhatáron álló, az ikres, a zártsorú beépítési mód. Az OTÉK a beépítési módot építési helyként értelmezi. (OTÉK 1. ábra)

(3) Beépítésre nem szánt terület: a település közigazgatási területének a zöldterületi, a közlekedési, a mezőgazdasági, az erdőművelési, illetőleg az egyéb célra szolgáló része.

(4) Belterület: a település közigazgatási területének - jellemzően a település történetileg kialakult, elsősorban összefüggő, beépített, illetőleg beépítésre szánt területeket tartalmazó -kijelölt része.

(5) Építési övezet: A beépítésre szánt (beépített) területek területfelhasználási egységein belüli egyes területrészeken a felhasználás és az építés feltételeit és módját meghatározó besorolás. Jelen rendeletben a rendeltetési és építési övezet összevonásával keletkező olyan terület, ahol az építési és a rendeltetési előírások minden telekre azonosak. A szabályozási tervlapon használt jel pl. Lk 312452, ahol a betűjel a rendeltetési, a számok a szabályzatban megfogalmazott építési előírásokra vonatkoznak.

(6) Építési vonal: az építési helyen belül vagy annak határvonalán a helyi építési szabályzatban meghatározott olyan vonal(ak), amely(ek)re az épületet kötelezően kell elhelyezni.

(7) Értékvédelmi terület: Az értékvédelemmel kapcsolatos előírások homogén területei. Típusai aszerint különböztethetők meg, hogy:

-a települési értékvédelemre, vagy

-a táj- és természetvédelemre vonatkoznak.

(8) Helyi jelentőségű természetvédelmi terület: A természeti értékek helyi védelméről szóló rendeletben használt helyi védelmi kategória.

(9) Homlokvonal: A telek közterülettel érintkező határvonala.

(10) Kialakult terület: Az építési övezetek csoportosításánál használt fogalom. Olyan építési övezetek, amelyek építészeti karaktere pozitív módon kialakult és ahhoz történő további igazodás, mint építési előírás elfogadható. Ilyen helyen a normatív építési szabályozás kevesebb elemet tartalmaz, mint a nem kialakult területen.

(11) Közkert: egy meghatározott fő funkciót (játék, sport, pihenés stb.) szolgáló 1 ha-nál kisebb területű, közterületi zöldterület, amelyet bárki használhat.

(12) Közművesítés, részleges, ha legalább:

-a közüzemi villamosenergia-ellátás,

-a közüzemi ivóvízellátás,

-a szennyvízelvezetés a közcsatorna megépítéséig közműpótlóval, továbbá

-a csapadékvíz elvezetés legalább nyílt árokrendszerrel az adott terület, építmény

használatbavételéig biztosított.

(13) Közművesítés, teljes, ha:

-a közüzemi villamosenergia-ellátás,

-a közüzemi ivóvízellátás,

-a közműves szennyvízelvezetés és

-a csapadékvíz-elvezetés közcsatornával vagy fedett árokrendszerrel történik.

(14) Különleges terület: Az OTÉK által használt területfelhasználási kategória-csoport neve. A sajátos használat miatt minősül különlegesnek. Ilyen pl.: a nagykiterjedésű sportlétesítmények, a hulladéklerakók, stb. területei.

(15) Melléképületek: Az építmények azon csoportja, melyek a területfelhasználási egységek előírásaiban megnevezett építmények használatát kiegészítik, azokhoz csatlakozóan vagy különállóan épülnek és nem minősülnek melléképítménynek. A melléképületek "H" magassága legfeljebb 3,5 m , gerincmagasság legfeljebb 5 m lehet. (Ilyenek például a fő rendeltetési egység működéséhez kapcsolódó tárolásra alkalmas kiegészítő helyiségek pl. tüzelő, lom, szerszám, kerékpár, tároló.)

(15) Nem kialakult terület: Az építési övezetek csoportosításánál használt fogalom. Olyan építési övezetek, melyek vagy beépítetlenek, vagy az addig kialakult építészeti karakter jobbításra, illetve változtatásra szorul. Az utóbbi általában beépítési % és/vagy építménymagasság növelésével jár. Ilyen helyen a normatív építési szabályozás több elemet tartalmaz, mint a kialakult területen.

(16) Övezet: a beépítésre nem szánt területek területfelhasználási egységein belüli egyes területrészeken a felhasználás és az építés feltételeit és módját meghatározó besorolás.

(17) Saroktelek: Az a telek, amely a közterülettel egynél több egymással szöget bezáró határvonal érintkezik. Ilyen esetben a közterülettel érintkező valamennyi telekhatárt homlokvonalnak kell tekinteni.

(18) Szabadon álló beépítési mód: Két típusát különbözteti meg a rendelet:

szabadon álló - általános

szabadon álló - telepszerű

(19) Szabadon álló - általános beépítési mód: Olyan beépítési mód, ahol az építmények csak szabadon álló építési helyen belül helyezkednek el. A szabadon álló építési hely a telken belül úgy helyezkedik el, hogy az:

-vagy elő- és hátsókerttel, valamint mindkét oldalról oldalkerttel,

-vagy hátsókerttel és mindkét oldalról oldalkerttel határos.

(20) Szabadon álló - telepszerű beépítési mód: Az építési telek sajátos beépítési módja, ahol a szabályozás során az építési helyen belüli épület-elhelyezést megelőzően elvi építési engedélyben kell tisztázni.

(21) Szabályozási elem: A rendelet előírásainak egységei (elemei). A szabályozási elemek csoportosíthatók témakörönként, illetve aszerint, hogy szövegben rögzíthetők, vagy csak rajzilag. Az előírásokat a HÉSZ, tartalmazza, az utóbbiakat a szabályozási tervlap.

(22) Szabályozási szélesség: Az utca két oldalán az egymással szemben lévő telkek között megengedett legkisebb távolság; a közút építési területének megengedett legkisebb szélessége, a közterület szélessége a nem közterületek között.

(2) Szabályozási terv: az a településrendezési terv, amely a település közigazgatási területének felhasználásával és beépítésével, továbbá a környezet természeti, táji és épített értékeinek védelmével kapcsolatos sajátos helyi követelményeket, jogokat és kötelezettségeket megállapító építési előírásokat térképen, rajz formájában ábrázolja.

(24) Szállásjellegű építmény: Azon építmények csoportja, melyeknél meghatározó a lakó-, ill. szálló funkció. Ilyenek a lakóépületek, üdülőszállók, szállodák, motelek, panziók stb.

(25) Tanyaudvar: Mezőgazdasági területbe sorolt telken kialakított albetéttel elhatárolt telekrész, amelyet a mezőgazdasági művelésből kivontak. A tanyaudvaron a rendeltetési előírások szerinti építés engedélyezhető. Újonnan tanyaudvar csak tanyás mezőgazdasági területbe sorolt telken alakítható ki.

(26) Telektömb: a telkek olyan csoportja, amelyet minden oldalról közterület vagy részben más beépítésre nem szánt terület határol.

(27) Védőterület: A védelmet igénylő építmények védelmére és a környezeti károk mérséklésére szolgál. A védőterületet valamely építmény körül, míg a védősávot valamely építmény, objektum mentén kell kialakítani. Az előbbiek kiterjedését a védőtávolság határozza meg."