Cegléd Város Önkormányzatának a lakások és helyiségek bérletéről[1] szóló

23/2009. (V. 28.) KT. rendelete,

a 29/2009. (VII. 31.) KT. rendelet, a 7/2010. (II. 25.), a 11/2010. (IV. 29.), a 37/2010. (XII. 23.),

a 9/2011. (II. 21.), a 18/2011. (IV. 29.) a 4/2012. (III. 8.), a 13/2012. (V. 24.) a

a 11/2013. (III. 28.), a 15/2013. (V. 2.), a 16/2013. (V. 2.) és a 24/2013. (IX. 25.) önkormányzati rendeletben foglalt módosításokkal egységes szerkezetben

Cegléd Város Önkormányzat Képviselő-testülete (a továbbiakban: Képviselő-testület) a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Lt.) felhatalmazása alapján az önkormányzat tulajdonában álló lakások és helyiségek bérletére a következő rendeletet alkotja:

I. FEJEZET

Általános rendelkezések

1. § (1) A rendelet hatálya kiterjed az önkormányzat tulajdonában álló minden lakásra, továbbá nem lakás céljára szolgáló helyiségre.

(2) Az e rendeletben nem szabályozott kérdésekben a Polgári Törvénykönyv, továbbá az Lt. rendelkezései az irányadók.

(3)[2]

2. § (1) Az önkormányzat tulajdonában álló lakások hasznosításuk jellege szerint:

a) szociális rászorultak elhelyezésére,

b) nem szociális rászorultak elhelyezésére szolgáló lakások.

(2) A lakások jegyzékét e rendelet 1. számú melléklete tartalmazza.

3. §[3] (1)[4] A rendelet hatálya alá tartozó önkormányzati lakás (a továbbiakban: lakás) és nem lakás céljára szolgáló helyiség (a továbbiakban: helyiség) tekintetében a bérbeadói jogokat és kötelezettségeket Cegléd Város Önkormányzata (a továbbiakban együtt: Bérbeadó) gyakorolja a Képviselő-testület és szervei  útján:

a)[5] Cegléd Város Önkormányzatának Képviselő-testülete (a továbbiakban: Képviselő-testület) dönt

            aa) a lakás közérdekű célú bérbeadásáról

            ab) a helység közérdekű célú bérbeadásáról

b) Cegléd Város Önkormányzata Képviselő-testületének Kulturális, Oktatási és Népjóléti Bizottsága (a továbbiakban: KON Bizottság) dönt a lakás szociális rászorultság alapján történő bérbeadásáról;

c) Cegléd Város Önkormányzata Képviselő-testületének Gazdasági Bizottsága (a továbbiakban GB) dönt a lakás nem szociális rászorultság alapján történő bérbeadásáról;

d) A Polgármester dönt

da) lakás bérbeadásáról a rendkívüli élethelyzetbe került személy átmeneti elhelyezésére, valamint

db) a helyiség bérbeadásáról.

(2)[6] Az (1) bekezdésben megállapított hatáskörben született bérbeadói döntés végrehajtása a lakás és helyiség hasznosítójának feladata. Ebben a feladatkörében a hasznosító a Bérbeadó nevében és megbízásából eljárva megköti a bérleti szerződéseket, és a bérleti jogviszonyban, valamint a jogcím nélküli használat esetén a Bérbeadó döntésével összhangban, a Bérbeadó nevében és megbízásából eljárva gyakorolja - a bérleti szerződés felmondását is ideértve - Bérbeadót megillető jogokat és teljesíti a Bérbeadót terhelő kötelezettségeket.

(3) A rendelet hatálya alá tartozó önkormányzati lakás és helyiség hasznosítója a VÁRVAG Városfejlesztési és Vagyongazdálkodási Nonprofit Közhasznú Korlátolt Felelősségű Társaság (a továbbiakban: Hasznosító), Cegléd Város Önkormányzatának 100 %-os tulajdonában lévő gazdálkodó szervezete.

(4) E rendelet alkalmazásában hasznosítás a lakás és helyiség bármely – a tulajdonjog átruházását nem eredményező – módon, jogcímen történő átadása, átengedése szerződés alapján, a vagyonkezelésbe adás, valamint a haszonélvezeti jog alapítását ide nem értve.

(5) A Bérbeadó és a Hasznosító a rendeletben meghatározott jogokat és kötelezettségeket a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egységes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Lt.), és e rendeletben foglalt előírások szerint köteles gyakorolni.

(6)[7] A lakás és helyiség bérét (lakbér, helyiségbér) külön szolgáltatás díját, a Bérbeadót megillető, vagy a Bérbeadónak megtérítendő közüzemi díjat, valamint a jogcím nélküli használat esetén a lakáshasználati díjat  a (2) bekezdésben meghatározott feladatkörében a Hasznosító a bérlővel, használóval szemben a saját nevében és saját javára érvényesíti és számlázza ki.

4. § A Hasznosító[8] a lakásokról és nem lakás céljára szolgáló helyiségekről nyilvántartást vezet, melynek Cegléd Város Önkormányzat ingatlankataszterére kell épülnie. A nyilvántartás az alábbi adatokat tartalmazza:

a) a lakások és helyiségek ingatlan-nyilvántartási és műszaki adatai,

b) a lakások és helyiségek nyilvántartásbeli és becsült forgalmi értéke,

c)[9] a lakások és helyiségek használóinak, bérlőinek neve, azonosító adatai.

d) a lakások és helyiségek rendelkezési korlátozása (építési tilalom, elidegenítési tilalom, bérlőkiválasztási jog, jelzálog, stb.).

5. § (1)[10] A Hasznosító[11] a megüresedett lakások esetén a megüresedést követő 8 munkanapon belül, a várhatóan megüresedő lakások esetén, a bérleti jogviszony lejárta előtt legkésőbb 15 nappal[12] – a 12. §-ban foglalt közérdekű elhelyezés kivételével – a lakás bérleti jogának megszerzésére pályázatot ír ki úgy, hogy a pályázatok benyújtására legalább 15 nap álljon rendelkezésre. A pályázati kiírást a helyben szokásos módon,

a) a Ceglédi Közös Önkormányzati Hivatal[13] hivatalos hirdetőtábláján,

b) Cegléd Város Önkormányzatának hivatalos honlapján (www.cegled.hu) és

c) a Hasznosító[14] honlapján (www.varvag.hu) kell közzétenni.

(2) A pályázati kiírásnak tartalmaznia kell:

a) a lakás pontos címét, műszaki jellemzőit,

b) a hasznosítás jellegét,

c) a lakás lakbérének összegét,

d)[15] üres lakás esetén a megtekinthetőség időpontját, lakott lakás esetén tájékoztatást a lakottságról,

e) a pályázat benyújtásának, módját, az elbírálás időpontját,

f) a bérleti jogviszony időtartamát,

g)[16]

h)[17] érvényesen nem pályázhat az, akinek a bérleti szerződése a pályázat kiírását megelőző 5 éven belül szűnt meg.

(3)[18] A pályázatot a 2. mellékletnek megfelelő formanyomtatványon, zárt borítékban kell benyújtani a Hasznosítóhoz.

(4)[19] A pályázatokat nyilvántartásba kell venni. A nyilvántartás adatainak kezelésére és védelmére az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. CXII. törvény rendelkezései az irányadóak.

6. § (1) Az önkormányzat tulajdonában álló lakást elsődlegesen lakás céljára lehet bérbe adni és használni.

(2)[20] A 3. § (1) bekezdés a) – c) pontjaiban meghatározott bérbeadói jogot gyakorló szerv döntése alapján a VÁRVAG Nonprofit Kft. köteles a bérlővel (nyertes pályázóval) a bérleti szerződést megkötni.

(3)[21] Megüresedett lakás esetén a lakásbérleti jogviszony kezdete a 3. § (1) bekezdése szerinti bérbeadó döntésében megállapított időpont.

 (4) A lakásbérleti szerződés fennállása alatt a bérlő köteles életvitelszerűen a lakásban lakni.

Bérbeadás szociális rászorultság alapján

7. § (1) Szociális rászorultság alapján az alábbi feltételek együttes fennállása esetén bérlakásra az a nagykorú kérelmező jogosult

a)[22] aki nem rendelkezik ingatlantulajdonnal (tulajdonrésszel), kivéve, ha az ingatlan hiteles tulajdoni lap másolattal igazoltan haszonélvezeti joggal terhelt, vagy haszonélvezeti joggal,

b)[23] akinek, és a vele együtt költöző valamennyi személynek az egy főre jutó havi nettó jövedelme az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét eléri, de nem haladja meg annak háromszorosát,

c) vállalja a bérleti szerződésből adódó kötelezettségek teljesítését,

d)[24] aki igazolja, hogy nincs

da) a szolgáltatók felé közüzemi díj,

db) a Ceglédi Közös Önkormányzati Hivatal[25] felé egyéb, és

dc) a Hasznosító felé korábbi bérleti, használati, vagy közüzemi díj tartozása.

(2)[26]

(3)[27] A 2. melléklet szerint kitöltött formanyomtatványhoz egyidejűleg mellékelten az (1) bekezdésben előírt feltételeket igazolni, illetve tanúsítani kell.

(4) Aki valótlan adatok közlésével, valós adatok elhallgatásával, vagy más módon a kérelem elbírálóját megtéveszti, vagy tévedésben tartja, azt a pályázók közül ki kell zárni, illetve bérleti jogviszonya megszűnik, és 5 évig pályázati eljárásból kizárja magát.

(5) Az (1) bekezdésben foglaltakat a Hasznosító⁶ évente köteles vizsgálni.

(6) Az (1) bekezdés a) pontja szerinti kizáró okokat a kérelmező, házastárs, élettárs és más együttköltöző családtagok tekintetében is vizsgálni kell.

(7)[28] Szociálisan rászorulók részére bérbe adható lakások a rendelet 3. mellékletében felsorolt lakások.

8. § (1) A Széchenyi Terv Lakásprogramja keretében létrehozott szociális jellegű bérlakások ezen rendelet 3. sz. mellékletében felsorolt, a Képviselő-testület által erre a célra kijelölt önkormányzati tulajdonú lakások.

(2)[29] Az önkormányzat tulajdonában álló, a Széchenyi Terv Lakásprogramja keretében létrehozott szociális jellegű bérlakások annak adhatók bérbe,

a)[30] aki nem rendelkezik ingatlantulajdonnal, tulajdonrésszel, kivéve, ha az ingatlan hiteles tulajdoni lap másolattal igazoltan haszonélvezeti joggal terhelt, vagy haszonélvezeti joggal,

b)[31] akinek, és a vele együtt költöző valamennyi személynek egy főre jutó havi nettó jövedelme az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét eléri, de nem haladja meg annak háromszorosát,

c) akinek és a házastársának, élettársának az életkora a pályázat benyújtásának időpontjában nem haladja meg a 35 évet,

d) benyújtott pályázatában vállalja, hogy a bérleti jogviszony ideje alatt Magyarországon bejegyzett pénzügyi intézménnyel kötött szerződés alapján, megszakítás nélkül lakáscélú elő-takarékosságot folytat minimum 15.000,- Ft/hó befizetés teljesítésével.

e)[32] aki igazolja, hogy nincs

      ea) a szolgáltatók felé közüzemi díj

      eb) a Ceglédi Közös Önkormányzati Hivatal felé egyéb, és

      ec) a Hasznosító felé korábbi bérleti, használati és közüzemi díj

tartozása.

(3) Az elbírálás során előnyt jelent:

a) amennyiben a kérelmező házaspár, vagy élettársak, és a háztartásukban egy eltartott kiskorú gyermek van,

b) gyermekét egyedül nevelő szülő, legfeljebb két gyermekkel.

c)[33]

(4) A 7. § (3)-(6) bekezdéseit a Széchenyi Terv Lakásprogramja keretében létrehozott szociális jellegű bérlakások tekintetében is alkalmazni kell.

(5)[34]

9. §[35] (1) Szociális rászorultság alapján a bérlő személyéről a KON Bizottság minősített többséggel dönt.

(2) A nyertes pályázó visszalépése esetén a lakás bérlője a KON Bizottság[36] által felállított további 2 pályázóból álló sorrendből a következő pályázó lesz, a pályázati eljárás megismétlése nélkül.

(3)[37] Ha a nyertes pályázó nem köt bérleti szerződést a megpályázott lakásra, akkor egy évig érvényesen nem pályázhat.

9/A. §[38] (1)[39] Rendkívüli élethelyzetbe került az, akinek:

a) lakás céljára használt ingatlan tulajdona vagy bérleménye elemi kár következtében lakhatatlanná vált.

b) lakás vagy ingatlan tulajdonát lakás célú hitel törlesztés elmaradása miatt igazoltan elárverezték.

(2) A rendkívüli élethelyzetbe került személy átmeneti elhelyezését kérheti a Hasznosítótól[40].

(3)[41] a) Az átmeneti legfeljebb 6 hónap időtartamra szóló elhelyezésről a Polgármester dönt a Hasznosító[42] javaslatára,

b) a Polgármester a bérleti szerződés időtartamát a rendkívüli élethelyzet fennállására tekintettel további 6 hónap időtartammal meghosszabbíthatja.

(4) Az átmeneti elhelyezésre kijelölt lakás bérletére szerződést kell kötni az e rendeletben foglalt rendelkezések szerint.

(5) Amennyiben a kérelmező nem fogadja el az átmeneti elhelyezésre felajánlott lakást, további átmeneti elhelyezésre nem jogosult.

9/B. §[43] A polgármester pályázati eljárás nélkül a 7.§ (1) bekezdésében foglalt feltételek fennállásakor üresen álló lakást a Hasznosító[44] véleménye alapján 3 hónap időtartamra bérbe adhat.

Bérbeadás nem szociális rászorultság alapján

10. §[45] (1) Nem szociális helyzet alapján önkormányzati lakás bérlője az a nagykorú személy lehet, aki nem jogosult szociális rászorultság alapján bérlakás bérletére, feltéve, hogy a 7. § (1) bekezdésének a) pontja szerinti kizáró okok vele szemben sem állnak fenn, továbbá aki

a) vállalja legalább 3 – azaz három – havi bérleti díj összegének megfelelő óvadék megfizetését, és

b) olyan igazolt jövedelemmel rendelkezik, amely biztosítja, hogy a lakbér havi összege nem haladja meg jövedelmének 25%-át,

c) vállalja a bérleti szerződésből adódó kötelezettségek teljesítését.

d)[46] aki igazolja, hogy nincs

            da) a szolgáltatók felé közüzemi díj

            db) a Ceglédi Közös Önkormányzati Hivatal felé egyéb, és

            dc) a Hasznosító felé korábbi bérleti, használati és közüzemi díj

tartozása.

(2) A nem szociális helyzet alapján bérbe adható lakásokat a rendelet 3/A. és 3/B. melléklete[47] tartalmazza.

11. § (1) Nem szociális rászorultság alapján történő bérbeadás esetén az 5. §-ban meghatározott pályázati eljárást a Hasznosító[48] a (2)-(8) bekezdésekben foglalt eltérésekkel folytatja le.

(2)[49] A pályázatok pályázati eljárás lefolytatását követően kerülnek elbírálásra és a GB minősített többséggel dönt a bérlő személyéről.

(3)[50] A zárt borítékban, bizalmasan kezelt pályázatot csak a tárgyalás megkezdésekor a pályázat kiírója vagy az általa meghatalmazott személy, valamint az ajánlattevő vagy a meghatalmazottja előtt kell felbontani és ismertetni. A pályázó távolléte nem akadálya a pályázat felbontásának.

(4) Az elbírálás során elsősorban azt kell a pályázat nyertesének nyilvánítani, aki

a) aki a legmagasabb összegű óvadék megfizetését vállalja,

b) egyéb kötelezettséget is vállal (pl.: felújítás, karbantartás, stb.).

(5) Az azonos feltételeket vállaló pályázók közül előnyben kell részesíteni a 16 éven aluli gyermekét/eit egyedül nevelő szülőt.

(6) A (5) bekezdésben foglaltat a pályázat benyújtásakor megfelelően igazolni kell.

(7) A versenytárgyalásról jegyzőkönyvet kell készíteni, mely tartalmazza a pályázók adatait, a pályázati eljárás eredményét.

 

Lakás bérbeadása közérdekű célú elhelyezésre

12. § (1)[51] Közérdekű célú elhelyezés biztosítható annak, aki Cegléd városban

a) közfeladatot ellátó szervnél, intézménynél munkavégzésre irányuló jogviszonyban, közszolgálati tisztviselői, kormánytisztviselői, illetve közalkalmazotti jogviszonyban áll és kérelmét a munkáltatója javasolja

b) közfeladatot egyéni vállalkozóként, gazdasági társaság ügyvezetőjeként, munkaviszonyban álló alkalmazottjaként lát el.

 (2) Közérdekű elhelyezés biztosítható továbbá az intézményi szolgálati lakások kiürítése érdekében a bérlő részére az Lt. és jelen rendelet rendelkezései betartásával, másik önkormányzati bérlakás juttatásával, vagy a bérlő kérésére pénzbeli térítés biztosításával az alábbiak szerint:

a) Az érintett lakások bérlőinek elhelyezéséről, illetve a lakás intézményi célú hasznosításáról a Képviselő-testület dönt.

b) A pénzbeli térítés mértékéről a Képviselő-testület dönt.

c) Ha a bérlő elhelyezéséről megfelelő lakás biztosításával az önkormányzat gondoskodik, további pénzbeli hozzájárulás nem adható.

(3) Az intézmény fejlesztési igényének elbírálásáról a Gazdasági Bizottság[52] javaslata alapján, a bérlő elhelyezési igényeinek előzetes egyeztetésével a polgármester javaslata alapján a Képviselő-testület dönt.

(4)[53] A lakás közérdekű célú elhelyezésre szolgáló hasznosítása esetén a közfeladatot ellátó szerv vezetőjének kérelmére a Képviselő-testület dönt a bérlő személyéről.

(5) A Képviselő-testület döntéseit minősített többséggel hozza meg.

(6)[54] Közérdekből bérbe adott lakás bérleti joga nem cserélhető el, albérletbe nem adható.

(7)[55] A közérdekű célú elhelyezésre szolgáló lakás megüresedése esetén az üresen állás időszakában a közfeladatot ellátó szerv fizeti meg a bérleti és közüzemi díjat, amennyiben a jövőben is igényt tart rá. Ellenkező esetben a lakás a rendeletben foglalt további szempontok szerint bérbe adható.

(8)[56]

Lakásbérleti szerződés

13. §[57] (1) Lakásbérleti szerződés csak határozott időre köthető.

a) a 7. §-ban meghatározott lakások esetén 3 évre, mely a (3) bekezdésben foglalt feltételek szerint egyszer meghosszabbítható további 2 évre,

b) a 8. §-ban meghatározott lakások esetén 5 évre, mely a (4) bekezdésben foglaltak szerint egyszer meghosszabbítható további 1 évre,

c) a 10. §-ban meghatározott lakások esetén legfeljebb 5 évre, amely az aktuális feltételek alapján meghosszabbítható,

d)[58] A rendelet hatálybalépéskor hatályos határozott időre kötött lakásbérleti szerződések a feltételek fennállásakor az (1) bekezdés alapján meghosszabbíthatóak.

(2)[59]

(3)[60] A szociálisan rászoruló bérlő kérelmére a KON Bizottság a bérleti szerződés legfeljebb két évvel történő meghosszabbításáról dönt, ha a bérlő igazolja, hogy

a) a 7. § (1) bekezdésben foglalt feltételeknek továbbra is megfelel, és

b) a bérleti szerződésben rögzített valamennyi egyéb bérlői kötelezettségének eleget tett.

(4) A Széchenyi Terv Lakásprogramja keretében létrehozott szociális jellegű bérlakások bérleti jogviszonya akkor hosszabbítható meg, ha a bérlő

a) az általa lakott lakásra vonatkozó lakbérfizetési és a jogszabályok szerinti valamennyi egyéb bérlői kötelezettségének eleget tett és

b) hitelt érdemlően igazolja, hogy az építkezése folyamatban van, és várhatóan egy éven belül befejeződik vagy

c) földhivatal által záradékolt adásvételi szerződéssel igazolja, hogy családi házat, vagy lakást vásárolt.

(5) A lakásbérleti jogviszony nem hosszabbítható meg, ha a bérlő a bérleti jogviszony megszűnésének időpontjáig a jogosultság alapjául szolgáló e rendeletben meghatározott igazolásokat nem csatolja be.

(6)[61]  A bérleti szerződés legkorábban akkor köthető meg, amikor a pályázat nyertese igazolja

a) Széchenyi terv lakásprogramja alapján bérbe adott lakás esetén, hogy a 8. § (2) bekezdésének b) pontja alapján vállalt elő-takarékossági szerződést megkötötte

b) nem szociális rászorultság alapján bérbe adott lakás esetén befizette a Hasznosítónak 11. § (4) bekezdése a) pontja alapján vállalt óvadékot.

14. § (1) A bérleti szerződésnek tartalmaznia kell:

a) a szerződést kötő felek pontos megnevezését, adatait, a bérlővel együttköltözők nevét, adatait, az együttköltözés jogosultságát,

b) a szerződés tárgyát, a lakás műszaki leírását, állapotát,

c) a bérleti szerződés kezdetének és megszűnésének időpontját,

d) a bérleti díj összegét, megfizetésének módját, egyéb feltételeit,

c) a szerződésből következő bérbeadói és bérlői jogokat, vállalt és törvényes kötelezettségeket,

d) a szerződés megszűnésének és megszüntetésének okait és jogkövetkezményeit,

e) elő-takarékossági szerződés adatait – amennyiben a pályázó rendelkezik vele,

f) a jogviták eldöntésének lehetőségét,

g)[62]

(2)[63]

A felek jogai és kötelezettségei

15. § (1) A bérleti szerződés aláírását követően 3 munkanapon belül a lakást a bérlő részére birtokba kell adni, a birtokbaadásról jegyzőkönyvet kell készíteni.

(2) Közös udvar, kert használata esetén a birtokbaadáshoz a többi bérlőt is meg kell hívni.

(3) A Hasznosító[64] köteles a lakást komfortfokozatának megfelelő lakásberendezésekkel együtt üresen, tisztán, rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban a bérlő használatába átadni.

16. § (1) A Hasznosító[65] és a bérlő írásban megállapodhatnak abban, hogy a bérlő a lakást felújítja, korszerűsíti. A megállapodásra az Lt. 15-16.§-ban foglaltak az irányadók.

(2) A munkálatok megkezdéséhez szükséges hatósági engedélyeket a bérlő köteles megkérni.

(3) A lakás felújításához, korszerűsítéséhez a bérbeadó csak azzal a feltétellel járulhat hozzá, ha ez által a lakás rendeltetésszerű használata kedvezőbbé válik, fenntartása jelentős mértékben nem lesz költségesebb.

17. §[66] (1) A bérlő a bérleti jogviszony időtartama alatt köteles gondoskodni:

a) a lakásbérleti, különszolgáltatási és közüzemi díj fizetéséről,

b) a Hasznosító haladéktalan értesítéséről a 30 napot meghaladó közüzemi díjhátralékról.

(2) A bérlő és a vele együtt lakó a bérleti jogviszony időtartama alatt köteles gondoskodni a lakás tisztántartásáról, továbbá olyan magatartás tanúsításáról, hogy a lakásban, társasházi lakás esetén az épületben, annak berendezésében kár ne keletkezzen.

(3) A Hasznosító szükség szerint, de évente legalább egyszer köteles ellenőrizni a lakás rendeltetésszerű használatát és a bérlőt terhelő kötelezettségének teljesítését. Az ellenőrzésről jegyzőkönyvet kell készíteni.

Jogcím nélküli lakáshasználó

18. § (1)[67] A lakás jogcím nélküli használója a jogcím nélküli használat kezdetétől a jogcím nélküli lakáshasználat megszűnéséig a lakbérrel azonos összegű használati díjat köteles fizetni.

(2)[68]

(3) A Hasznosító[69] a jogcím nélküli lakáshasználót köteles felhívni a lakás 30 napon belüli kiürítésére és elhagyására. A határidő eltelte után a bérbeadó haladéktalanul köteles eljárást indítani a lakás kiürítése érdekében.

 

Befogadás a lakásba

19. § A befogadásra az Lt. 21. §-ban foglalt szabályok az irányadók.

Lakásbérleti jog folytatása

20. § Az önkormányzat tulajdonában álló lakások bérlői semmilyen jogcímen sem köthetnek a lakásbérleti jog átruházását vagy megterhelését engedő szerződést.

Lakásbérlet megszűnése

21. § (1)[70] A lakásbérleti szerződés közös megegyezéssel megszüntethető, a közös megegyezést megállapodásba kell foglalni.

(2) A megállapodás tartalmazza:

a) a felek megnevezését, megállapodásbeli minőségét,

b) a megállapodás tartalmát, a bérbeadó feltételeit, a felek nyilatkozatait,

c) a lakás átadásának idejét,

d) a megállapodásban foglaltak végrehajtásának határidejét.

22. § (1) E rendelet hatálybalépésekor még fennálló határozatlan idejű bérleti jogviszony közös megegyezéssel úgy is megszüntethető, hogy a bérbeadó a bérlő részére

a) másik lakást ad bérbe,

b) másik lakás bérbeadása mellett pénzbeli térítést fizet, vagy

c) másik lakás bérbeadása helyett pénzbeli térítést fizet.

(2) Az (1) bekezdés a), b) pontja esetén csak határozott idejű bérleti szerződés köthető.

(3) Az (1) bekezdés a), b) pontjában foglaltak alapján a bérlő

a) kevesebb szobaszámú, vagy kisebb alapterületű, vagy alacsonyabb komfortfokozatú,

b) azonos szobaszámú, alapterületű, komfortfokozatú

lakás bérbeadását kérheti.

23. § (1) A bérlő köteles a lakásbérleti jogviszony lejártakor a lakást üresen, tisztasági meszeléssel, rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban átadni.

(2) A lakás átadás-átvételéről jegyzőkönyvet kell készíteni.

Lakáscsere

24. § (1) Bérlő a bérbeadó előzetes engedélyével a lakást másik lakás bérletére cserélheti.

(2) Bérbeadó a lakáscseréhez kért engedélyt köteles megtagadni, ha a felek szándéka ténylegesen nem a cserére, hanem az önkormányzati lakás bérleti jogának jogellenes átruházására irányul.

(3) A lakáscserével nem válhat bérlőtárssá az, aki a cserét megelőzően nem volt bérlő vagy bérlőtárs.

Albérlet

25. §[71] (1) A bérlő - a 9/A. - 9/B. §-ok alapján átmenetileg elhelyezett személy kivételével - a lakás egy részét a bérbeadó előzetes hozzájárulásával albérletbe adhatja legfeljebb lakásbérleti szerződésével megegyező időtartamra, amennyiben teljesíti a 6. § (4) bekezdésében foglalt kötelezettségét, vagy bejelenti a lakásból való távollétének időtartamát és indokát.

(2) A bérlő kérelmét a Hasznosítóhoz nyújtja be. A kérelem a következőket tartalmazza:

a) a bérlő adatait,

b) a bérlemény adatait,

c) a bérleti szerződés keltét és időtartamát,

d) az albérlő adatait,

e) a bérlő nyilatkozatát az albérlet időtartamáról és arról, hogy

f) az albérlet időtartama alatt is életvitelszerűen a lakásban lakik, vagy

g) bejelentését a lakásból való távollét időtartamáról és indokáról.

(3) A Bérbeadó minősített szavazati aránnyal dönt a hozzájárulás megadásáról.

A lakbérek és lakbértámogatás

26. § (1) Az önkormányzat tulajdonában álló lakások bérleti díját e rendelet 4. sz. melléklete tartalmazza.

(2) Lakbértámogatás az önkormányzat tulajdonában álló szociális lakás bérlőjének akkor állapítható meg, ha:

a) a bérlő családjában az egy főre jutó nettó havi jövedelem a kérelem benyújtásakor nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének az

• egyedülálló bérlő esetén a                                                            200 %-át
• kétfős család esetén a                                                                  180 %-át
• háromfős család esetén a                                                             160 %-át
• négyfős család esetén a                                                               140 %-át
• öt vagy többfős család esetén a                                                   120 %-át és a fizetendő lakbér eléri, vagy meghaladja a fenti nettó jövedelmek 10 %-át.

b[72]) nincs a szolgáltatók felé közüzemi, a Ceglédi Közös Önkormányzati Hivatal[73] felé egyéb, és a Hasznosító felé korábbi bérleti, használati, vagy közüzemi díj tartozása,

c) a lakbértámogatás megállapítására kérelmet nyújtott be.

(3) A lakbértámogatás mértéke a havonta fizetendő lakbér 20 %-a, legfeljebb 5.000,- Ft/hó.

(4) A támogatás iránti kérelmet a Hasznosítóhoz[74] kell benyújtani. A kérelemhez mellékelni kell a kérelmező, valamint a vele együttlakó, jövedelemmel rendelkező személyek jövedelemigazolását, a bérleti szerződést, valamint az utolsó havi lakbérszámlát.

(5) A támogatás odaítéléséről a KON Bizottság[75] dönt. A támogatás a kérelem benyújtását követő hónap első napjától jár.

(6) A támogatást meg kell szüntetni, ha a bérlő:

a) bérleti jogviszonya megszűnik,

b) támogatásra jogosultsága megszűnik,

c) lakbérfizetési kötelezettségének három hónapig folyamatosan nem tesz eleget.

(7) A Hasznosító[76] a megállapított lakbértámogatást évente felülvizsgálja.

(8) A támogatás jogtalan igénybevétele esetén  a felvett összeget egy összegben vissza kell téríteni.

(9) A támogatás összegét a Hasznosító[77] havonta jóváírja a bérlő lakbérszámlája kiegyenlítésére.

(10)[78] A Hasznosító évi egy alkalommal engedélyezi – kérelemre, méltányosságból, a polgári peres eljárást megelőzően – a lakbérhátralék részletekben történő megfizetését azzal a feltétellel, hogy a futamidő legfeljebb a bérleti jogviszony időtartamáig tart, és a havonkénti rendes fizetési kötelezettség is teljesül. Egyetlen részlet elmulasztása esetén a teljes összegű hátralék azonnali megfizetése esedékessé válik.

 (11)[79] A Hasznosító engedélyezi – kérelemre, méltányosságból, a polgári peres eljárás megindítását követően – a késedelmi kamattal növelt lakbérhátralék, lakáshasználati díjhátralék legfeljebb 12 havi részletben történő megfizetését azzal a feltétellel, hogy egyetlen részlet elmulasztása esetén a teljes összegű hátralék azonnali megfizetése esedékessé válik.

(12)[80] A Hasznosító – kérelemre, méltányosságból, a polgári peres eljárás megindítását követően – elengedi a késedelmi kamatot a követelt hátralék döntést megelőző egyösszegű megfizetése esetén.

26/A. §[81] (1) A bérlő köteles megtéríteni a Hasznosító által nyújtott külön szolgáltatás díját. A külön szolgáltatás tartalmát és díját a bérleti szerződés, vagy külön megállapodás tartalmazza

a) a társasház közgyűlési határozata alapján,

b) társasház hiányában pedig az előző évben ténylegesen felmerült felhasználás adatai, valamint a tárgyidőszakra érvényes árak alapján, a bérleményhasználat arányában.

(2) A külön szolgáltatás díjának késedelmes, vagy meg nem fizetésének következményei megegyeznek a bérleti díj késedelmes, vagy meg nem fizetésének következményeivel.

A víz és csatornadíjnak a lakások és a nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérlőire való áthárításáról

27. § (1) A hitelesített vízmérő, illetőleg alvízmérő órával ellátott lakások és nem lakás célú helyiségek bérlői a víziközműveket üzemeltető társasággal kötött fogyasztási szerződés alapján víz, illetve víz-és csatorna díjat fizetnek közvetlenül a szolgáltatónak.

(2) A hitelesített vízmérő, illetőleg alvízmérő órával el nem látott lakások és nem lakás célú helyiségek bérlői a lakbéren (helyiségbéren) felül a közüzemi vízfogyasztásért és csatornahasználatért a 18/1990. (I. 31.) Mt. rendeletben foglaltak szerinti díjmegtérítést kötelesek fizetni a Hasznosító[82] részére.

(3)[83] A (2) bekezdésben meghatározott lakások esetében a díjmegtérítés havi mértéke a bérleti szerződés szerint a lakást használó személyek száma és a bérelt lakás komfort fokozata szerint kerül megállapításra a rendelet 6. számú melléklete szerint. A Hasznosító[84] félévente elszámolást készít az ÖKOVÍZ Kft. által kiállított számla figyelembevételével.

(4) A (2) bekezdésben meghatározott nem lakás céljára szolgáló helyiségek esetén a díjmegtérítés havi mértéke a bérelt helyiségek, az alkalmazottak, foglalkoztatottak száma, illetve a helyiségekben végzett tevékenység alapján az ÖKOVÍZ Kft. által kiállított számla figyelembevételével kerül megállapításra.

II. FEJEZET

A helyiségbérlet szabályai

28. § Az önkormányzat tulajdonában álló nem lakás céljára szolgáló helyiségek jegyzékét az 5. számú melléklet tartalmazza.

29. § (1)[85]

(2) E rendelet 3. § (2) és (3) bekezdését a nem lakás céljára szolgáló helyiségek tekintetében is alkalmazni kell.

(3)[86] A helyiségbérlet szabályai nem érvényesülnek akkor, ha a helyiséget a Képviselő-testület kívánja önkormányzati feladat vagy közszolgáltatás ellátására igénybe venni.

30. § (1)[87] A megüresedett vagy újonnan létrejött helyiségek bérleti jogát a Hasznosító[88] által meghirdetett e rendeletben szabályozott pályázati vagy az Önkormányzat vagyonáról és a vagyonnal való gazdálkodás szabályairól szóló 9/2001. (III. 29.) Ök. rendeletben szabályozott versenyeztetési eljárás útján lehet megszerezni.

(2)[89] A pályázati kiírást a helyben szokásos módon,

a) a Ceglédi Közös Önkormányzati Hivatal[90] hivatalos hirdetőtábláján,

b) Cegléd Város Önkormányzatának hivatalos honlapján

c) a Hasznosító[91] honlapján (www.varvag.hu) kell közzétenni.

(3) A pályázati hirdetmény tartalma:

a) a hasznosításra meghirdetett helyiség fekvési helye, adatai, rendeltetése, felszereltsége, állapota,

b) a helyiség felhasználásának célja, a folytatható tevékenység megjelölése, a bérlet egyéb feltételei,

c) a bérleti jogviszony időtartama,

d) havi bérleti díja,

e) a helyiség használatra alkalmassá tételéhez esetleg szükséges, a bérlő saját költségén elvégezhető építési munkákat (felújítás, helyreállítás, átalakítás, stb.), és azok elvégzésének határideje,

f) pályázati ajánlat benyújtásának módja, helye, határideje,

g) a pályázati tárgyalás megtartásának helye, időpontja,

h)[92] óvadék összegét, amely a havi bérleti díj háromszorosa.

(4) A pályázati ajánlatot írásban kell benyújtani, s annak tartalmaznia kell:

a)[93] a pályázó nevét, lakóhelyét, székhelyét, a vállalkozói igazolvány, a cégkivonat és az aláírási címpéldány három hónapnál nem régebbi hiteles másolatát.

b) a helyiség általa tervezett felhasználási célját,

c) nyilatkozatot arról, hogy a pályázati feltételeket elfogadja.

(5) A pályázati ajánlathoz csatolni kell igazolásokat arról, hogy a pályázónak köztartozása nincs.

(6)[94] Ha az előírt határidőre csak egy pályázatot nyújtanak be, a Polgármester a Hasznosító javaslatára döntést hozhat a bérbeadásról a pályázati eljárás továbbfolytatása nélkül, egyébként pályázati tárgyalást tart a Hasznosító közreműködésével.

(7)[95] A helység közérdekű célú bérbeadása esetén a Képviselő-testület a közérdekű feladatot ellátó írásbeli kérelmére dönt.

31. § (1)[96] A versenytárgyalásra meg kell hívni a pályázókat. A meghívottak távolmaradása nem akadályozza a versenytárgyalás megtartását.

(2) A Polgármester[97] a pályázaton résztvevők közül azt hirdeti ki a pályázat nyertesének, aki

a) pályázati feltételeknek megfelelt, és

b) egyéb feltételek közül is a legkedvezőbb ajánlatot teszi.

(3)[98] Amennyiben a pályázat nyertese még a szerződés megkötése előtt bejelenti, hogy a helyiséget nem kívánja bérbe venni, a Polgármester a következő legkedvezőbb ajánlatot tevő, érvényes pályázatot benyújtó pályázót hirdeti ki a pályázat nyertesének.

 (4) A pályázatok elbírálásáról jegyzőkönyvet kell felvenni.

32. § (1) A bérleti szerződés csak határozott időre köthető.

(2) A bérleti szerződés kérelemre meghosszabbítható – kivéve, ha a képviselő-testület önkormányzati feladat vagy közérdekű cél ellátásához igénybe kívánja venni a helyiséget –, amennyiben a helyiség jelenlegi bérlőjének bérleti díj hátraléka, köztartozása nincs.

(3) A Polgármester[99] a bérleti jogviszony lejárta előtt 90 nappal a bérlőt nyilatkoztatja, kéri-e bérleti jogviszonyának meghosszabbítását, valamint megvizsgálja, hogy a bérlő a (2) bekezdésben foglaltaknak megfelel-e.

33. § A helyiség bérlő részére történő átadásáról, és a szerződés megszűnésekor a Hasznosítónak[100] történő visszaadásáról jegyzőkönyvet kell készíteni.

34. § A helyiségek bérletére vonatkozó jogviszonyban a felek jogaira és kötelezettségeire az Lt. II. fejezetében foglaltakat kell alkalmazni, ha a felek más tartalmú megállapodást nem kötöttek.

35. § A helyiségbér mértékében a felek szabadon állapodnak meg.

36. § (1) A bérlőnek, ha a helyiség bérleti jogát másra akarja átruházni, vagy a helyiséget el akarja cserélni, előzetesen be kell szereznie a bérbeadó hozzájárulását.

(2) A hozzájárulást igénylő beadványban meg kell indokolni az átruházás vagy csere konkrét okait.

(3)[101] Az eljárás során

a[102]) régi és új bérlőnek hitelt érdemlően igazolnia kell, hogy Hasznosítóval szemben bérleti díj, közüzemi díj, az önkormányzattal szemben helyi adó vagy adók módjára behajtható, továbbá egyéb jogviszonyból eredő tartozása nincs.

b) régi bérlő helyébe lépő új bérlőnek előzetesen nyilatkoznia kell, hogy az önkormányzat rendeletében meghatározott feltételeket vállalja,

c)[103] az új bérlő a Hasznosító részére a bérleti jogviszonyból még hátralévő minden megkezdett év után háromhavi, második félévtől másfél havi bérleti díjnak megfelelő összegű átruházási díjat megfizet. A fizetendő átruházási díj alapja a bérleti jogviszony átruházásának időpontjában az új bérlő által fizetendő bérleti díj kivétel a határozatlan időre szóló bérleti szerződés melynél az átruházási díj számítás alapja 5 év.”

d) az új bérlővel új bérleti szerződést kell kötni azonos feltételekkel.

(4) A helyiség bérleti joga csak másik helyiség, vagy lakás bérleti, vagy tulajdonjogára cserélhető.

(5) A helyiségbérlet átruházása, illetve cseréje csak a bérbeadó engedélye és az új bérleti szerződés megkötése után hajtható végre.

(6)[104] A bérleti jogviszony megszűnése esetén az átruházási díj nem jár vissza.

36/A.[105] § (1) A bérlő a több helyiségből álló (helyiségcsoportot képező) bérleményének egy részét, az albérlőnek az albérleti szerződésben meghatározott tevékenysége gyakorlásának céljára, a bérbeadó hozzájárulásával albérletbe adhatja.

(2) Albérletbe a bérlemény egy része és olyan módon adható, hogy az albérlő az albérleti szerződés alapján a bérlemény legalább egy helyiségének kizárólagos használati jogát szerzi meg. A bérleménynek az albérletbe adott része azonban nem haladhatja meg sem a bérlemény helyiségei számának, sem a teljes bérlemény alapterületének 50%-át.

(3) Helyiséget albérletbe adni csak határozott időre, és legfeljebb a bérlő bérleti jogviszonyának megszűnéséig terjedően lehet. Az albérlet a bérlő bérleti jogviszonyának megszűnésével egyidejűleg megszűnik.

(4) A helyiség albérletbe adása nem érinti a bérlőnek a bérbeadóval szemben a helyiségbérleti jogviszony alapján fennálló kötelezettségeit, és nem mentesíti a bérlőt a bérbeadó által számlázott közüzemi díjak megfizetése alól. Ezekért a bérlő - az albérletbe adásra tekintet nélkül - helytállni köteles. A bérlő a bérbeadóval szemben az albérlő magatartásáért, az albérlő által okozott károkért, mint sajátjáért felel.

(5) Az albérleti szerződést írásban kell megkötni, és a bérbeadói hozzájárulás megadása végett a bérbeadóhoz kell benyújtani.

(6) Az albérleti szerződésben rögzíteni kell azt a tevékenységet, amelynek folytatása céljára az albérletbe adás történik, valamint meg kell jelölni, hogy az albérleti szerződés alapján az albérlő mely helyiség(ek) kizárólagos használati jogát szerzi meg, mely helyiség(ek) maradnak a bérlő kizárólagos használatában, és mely helyiségek kerülnek az albérlő és a bérlő közös használatába.

(7) Az albérletbe adáshoz a bérbeadói hozzájárulást csak akkor lehet megadni, ha

a) az albérleti szerződés és létesíteni kívánt albérleti jogviszony megfelel az e rendeletben foglaltaknak, valamint

b) a szerződő feleknek (az albérleti szerződést kötő bérlőnek és albérlőnek) a bérbeadóval szemben bérleti díj tartozása nincs,

c) a szerződő feleknek közüzemi díj tartozása nincs,

d) a szerződő felek helyi adó, vagy egyéb adók módjára behajtandó köztartozása nincs, valamint

e) a szerződő feleknek az önkormányzattal szemben egyéb jogviszonyból fakadó tartozása nincs.

(8) Az albérlő az albérletbe vett helyiséget a bérbeadói hozzájárulás megadása előtt nem veheti birtokba.

(9) Az albérleti szerződés módosítása - beleértve az albérleti jogviszony időtartamának megváltoztatását is - csak a bérbeadó hozzájárulásával érvényes.

(10) Nem minősül az albérleti szerződés módosításának a bérlő személyében a helyiségbérleti jogviszony átruházása folytán bekövetkező változás, valamint az, ha az albérleti jogviszonyt természetes személy albérlő halála folytán az albérleti jogviszony folytatására jogosult személy, avagy gazdasági társaság, illetve nem gazdasági társaság formájában működő jogi személy albérlő megszűnése, átalakulása következtében az albérlő jogutódja folytatja.

37. § A helyiségbérleti jog közös megegyezéssel és felmondással történő megszűnésére a rendelet 21 - 22. §-okban foglaltakat kell értelemszerűen alkalmazni.

III. FEJEZET

Záró rendelkezések

38. § (1) Az önkormányzati lakások és helyiségek bérletével kapcsolatos – az érintett állampolgárokra vonatkozó – adatok a statisztikai adatszolgáltatás és a pályázati eljárásban a vagyoni jogok ellenőrzése érdekében felhasználhatók.

(2) A statisztikai adatszolgáltatás során az adatok csak személyazonosító adat nélkül kerülhetnek felhasználásra.

39. §[106]

40. §[107]

41. § (1) A Hasznosító[108] köteles évente e rendelet hatálya alá tartozó lakásokra és helyiségekre vonatkozóan felújítási és hasznosítási tervet készíteni, melyet a Képviselő-testület minden év március 31-ig hagy jóvá.

(2) A felújítási és hasznosítási tervnek tartalmaznia kell minden év április 1-től az azt követő év március 31. közötti időszakban várhatóan megüresedő lakások számát, és ebből a szociális rászorultság alapján bérbe adható lakások számát.

42. § (1) Ez a rendelet 2009. június 1-jén lép hatályba, rendelkezéseit a hatályba lépést követően kiírásra kerülő pályázatokra kell alkalmazni.

(2) Hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszíti Cegléd Város Önkormányzata Képviselő-testületének az önkormányzat tulajdonában álló lakások és helyiségek hasznosítására, valamint bérletére vonatkozó szabályokról szóló többször módosított 6/2006. (IV. 6.) rendelete, valamint az azt módosító és még hatályban lévő rendeletek.

(3) A rendelet Cegléd Város Önkormányzata Polgármesteri Hivatalának hirdetőtábláján, két napra történő kifüggesztéssel kerül kihirdetésre.

43. § E rendelet a belső piaci szolgáltatásokról szóló, az Európai Parlament és a Tanács 2006/123/EK irányelvnek való megfelelést szolgálja.

Dr. Nagy Lajos sk.                                                                                                       Földi László sk.

mb. jegyző                                                                                                                 polgármester

Egységes szerkezetbe foglalás időpontja:

2013. szeptember 30.

Dr. Diósgyőri Gitta jegyző

Szerkesztés...