Pásztó Városi Önkormányzat Képviselő-testülete

24/2009. /IX. 30./ önkormányzati rendelete

a közterület használatának szabályairól és a közterületen történő

szeszes ital fogyasztás tilalmáról

1. Általános és értelmező rendelkezések

1. §

/1/ A Képviselő-testület a helyi önkormányzatokról szóló módosított 1990. évi LXV. törvény 16. § /1/ bekezdésében kapott felhatalmazás alapján az alábbi rendeletet alkotja.

A rendelet hatálya Pásztó Város közigazgatási területén lévő közterületekre terjed ki.

/2/ E rendelet alkalmazása szempontjából közterület:

a./ az ingatlan nyilvántartás (telekkönyv) helyrajzi számmutatójában közterületként (pld.: közút, járda, tér, közpark, stb.) nyilvántartott belterületi földrészlet, továbbá

b./ belterületi földrészletek, illetőleg építmények (pld.: épületárkádok alatti járda, alul- és felüljáró, stb.) közhasználatra átadott része.

/3/ A rendelet előírásait kell alkalmazni közterületre néző épületfal, kerítés igénybevétele esetén is.

/4/ Pásztó Város valamennyi közterületén a szeszes ital fogyasztás TILOS!

/5/ A rendelet hatálya nem terjed ki:

a./ különböző szeszes ital kimérésére jogosult vendéglátó ipari üzletek, különféle rendezvények (pld.: vásárok, ünnepnapok, stb.) alkalmából – ezek helyszíneire – történő kitelepüléseire,

b./ azokra az engedélyekre, melyek a közterület használatáról szóló jogszabályok alapján vendéglátó-ipari előkertre (teraszra) vonatkoznak, azonban a vendéglátó-ipari előkertre (teraszra) engedélyezett közterület használat igénybevételére kiadott engedélyt az engedélyező hatóság visszavonhatja, amennyiben az egység vendégkörének magatartása sérti a közízlést, illetve a lakosság jogos érdekeit, nyugalmát és az üzemeltető az engedélyező hatóság felhívására a zavaró körülményt nem szünteti meg.

2. A közterület-használati engedély

2. §

/1/ Közterületet rendeltetéstől eltérő célra és módon használni – ha jogszabály másként nem rendelkezik – csak az I. fokú építésügyi hatóság (jegyző) engedélyével szabad.

/2/ Közterület-használati engedély nélküli közterület-használót a jegyző kötelezi a közterület használatának megszüntetésére és határidő kitűzésével az eredeti állapot helyreállítására a használó saját költségére, minden kártalanítási igény kizárásával.

/3/ Ha a közterületet engedély nélkül használó a jegyző /2/ bekezdésében meghatározott intézkedésének nem tesz eleget, a jegyző a közterületre elhelyezett tárgyat, eszközt, létesítményt, stb. felszólítás nélkül a tulajdonos költségére és veszélyére elszállíttathatja és az eredeti állapotot helyreállíttatja.

/4/ Közterület-használati engedélyt kell beszerezni:

a./ a közterületbe nyúló üzlethomlokzat (portál), kirakatszekrény, üzleti védőtető (előtető), ernyőszerkezet, hirdető berendezés (fényreklám), továbbá cég- és címtábla elhelyezésére.

b./ árusító és egyéb fülke (pld. élelmiszer, virág árusítására szolgáló pavilon) elhelyezésére,

c./ üzlethelyiséggel rendelkező kereskedő idény jellegű vagy ideiglenes árusítására, árubemutatására, illetve mozgó árusítására,

d./ a közúti közlekedéssel és fuvarozással kapcsolatos állomáshely, indítófülke, pénztárfülke, fedett várakozóhelyiség, üzemanyagtöltő állomás, iparvágány elhelyezésére,

e./ az egyes létesítményekhez a közút területén kívül szükséges gépjármű-várakozóhelyek céljára,

f./ a köztisztasággal kapcsolatos építmények és tárgyak elhelyezésére,

g./ szobor, emlékmű, díszkút, vízi medence, szökőkút, alapzatos zászlórúd, önálló hirdető berendezés és köztárgyak (pad, figyelmeztető és tájékoztató táblák, közvilágítási lámpák, tartóoszlopok, stb.) elhelyezésére,

h./ a távbeszélő fülke, fülke nélküli távbeszélő készülék, postai levélszekrény, totó-lottó láda elhelyezésére,

i./ építési munkával kapcsolatos állvány, építőanyag és törmelék elhelyezésére,

j./ alkalmi és mozgó árusításra, javító-szolgáltató tevékenységre, árubemutató kitelepülésre,

k./ film és televízió felvételre,

l./ vendéglátó-ipari előkert céljára üzleti szállítás, vagy rakodás alkalmával göngyölegek elhelyezésére, árukirakodásra,

m/ kiállítás, vásár, alkalmi vásár-, sport- és kulturális rendezvények, továbbá mutatványos tevékenység céljára,

n./ közhasználatra még át nem adott közterületnek (pld. meg nem nyitott utca) ideiglenes hasznosítására,

o./ valamint egyéb, közterületet igénybevevő az /5/ bekezdésben nem említett tevékenységre.

/5/ Nem kell közterület-használati engedély:

a./ a közút, járda építésével, javításával, fenntartásával kapcsolatban a közút, járda területének elfoglalásához,

b./ az úttartozékok és a közúti közlekedés irányításának célját szolgáló berendezések elhelyezéséhez,

c./ a közterületen, illetőleg az alatt vagy felett elhelyezett postai távközlési kábelek hibaelhárítása érdekében végzett munkához,

d./ üzlethomlokzat, kirakatszekrény, hirdető berendezés (fényreklám), cég- és címtábla elhelyezéséhez, ha ez a közterületre 10 cm-en túl nem nyúlik be,

e./ állvány építésre, ha az közvetlen élet- vagy balesetveszély miatt szükséges.

/6/ A közterület-használat

a./ állandó jelleggel – határidő nélkül – vagy

b./ ideiglenes jelleggel – meghatározott időre, illetve feltétel bekövetkeztéig engedélyezhető.

/7/ Ha a közterület állandó jellegű használata építési (létesítési) engedélyhez kötött építési munkával kapcsolatban szükséges, annak engedélyezése felől – az engedélyben – az építési (létesítési) engedély megadására jogosult hatóság határoz.

3. Az engedély iránti kérelem

3. §

/1/ A közterület-használati engedélyt annak kell kérnie, aki a közterületet használni kívánja.

/2/ Ha a közterület állandó jellegű használata építési (létesítési) engedélyhez kötött épület vagy más építmény elhelyezése céljából szükséges, az engedélyt az építési (létesítési) engedély iránti kérelemben az építtetőnek kell kérnie.

/3/ Ha a közterület ideiglenes jellegű használata építési munka végzésével kapcsolatos állvány, építőanyag, törmelék, stb. elhelyezése céljából szükséges, az engedélyt a kivitelezőnek vagy az építtetőnek kell kérnie.

/4/ Az engedély iránti kérelemnek tartalmaznia kell:

a./ az engedélyt kérő nevét és állandó lakó-(telep-) helyének címét,

b./ a közterület-használat célját és időtartamát, vagy azt, hogy a közterületet az engedélyt kérő állandó jelleggel kívánja használni.

c./ a közterület-használat helyének, módjának és mértékének pontos meghatározását,

d./ a közterületen folytatni kívánt tevékenység gyakorlására jogosító okirat ismertetését (pld.: építési engedély, vállalkozói igazolvány).

e./ Törvény által előírt illetéket.

/5/ Az engedély iránti kérelemhez az engedélyező hatóság felhívására be kell mutatni a közterületen folytatni kívánt tevékenység gyakorlására jogosító okiratot, illetve be kell csatolni az engedélyező hatóság által szükségesnek tartott és előírt mellékleteket.

/6/ Az engedély iránti kérelem beadása a közterület-használat megkezdésére nem jogosít, az csak jogerős engedélyező határozat alapján történhet.

4. A szakhatóságok közreműködése

4. §

/1/ A közút és járda területét érintő közterület-használati engedély megadásához az illetékes közút kezelője és a rendőrhatóság hozzájárulása szükséges.

/2/ A szakhatóságok hozzájárulását a kérelmező szerzi be.

5. Engedély megadása

5. §

/1/ Az engedély megadása során figyelembe kell venni az épített környezet kialakításáról szóló törvényt, a településrendezési és építési követelményt, a településrendezési terveket, a városképi és műemlékvédelmi, a köztisztasági, továbbá a közreműködő szakhatóságok hozzájárulásában előírt követelményeket, s ellenőrizni kell az egyéb feltételek meglétét is (pld. vállalkozói igazolvány).

/2/ A közterület-használat a 3. § /3/ bekezdésében említett esetben – csak az építési munka végzésének tartamára engedélyezhető.

/3/ A közterület időszakonként, megismétlődő használatára esetenként legfeljebb egy évre (idényre, hónapra) lehet engedélyt adni.

/4/ Árusító és egyéb fülke közterület-használatára legfeljebb öt évre lehet engedélyt adni.

/5/ A városi főúthálózathoz tartozó közutak mentén a műemléki vagy más szempontból védett területen engedély csak akkor adható, ha

a./ a közterület-használatot különösen fontos érdek teszi szükségessé (pld.: autóbuszváró fülke elhelyezése, építési munka végzése)

b./ a folytatni kívánt tevékenység a lakosság ellátása, tájékoztatása szempontjából szükséges (hirdető berendezés).

6. §

/1/ Nem adható közterület-használati engedély olyan tevékenységre és olyan termékek árusításának céljára, amelyekre a tevékenység és értékesítés gyakorlásának tilalma időközben felsőbb szintű jogszabályban megjelenik.

/2/ Engedélyben foglaltaktól eltérő közterület-használat engedély nélkülinek minősül, és az azzal járó szankciókat vonja maga után.

6. Az engedély tartalmazza

7. §

/1/ Az engedélyes nevét és állandó lakó-(telep-) helyének címét.

/2/ A közterület-használat célját és időtartamát vagy azt, hogy az engedély milyen feltétel bekövetkeztéig érvényes, illetőleg, hogy állandó jellegű.

/3/ A közterület-használat helyének, módjának, mértékének és feltételének pontos meghatározását.

/4/ Az engedélyezési eljárásban közreműködő szakhatóságok hozzájárulásában foglalt előírásokat.

/5/ Az engedély megszüntetése vagy visszavonása esetére az eredeti állapot helyreállítására vonatkozó kötelezettség előírását.

/6/ A közterület-használati díj fizetési kötelezettség esetében a díj mértékét és fizetésének módját.

7. Az engedély érvényessége

8. §

/1/ Az engedély

a./ meghatározott idő elteltéig,

b./ megállapított feltétel bekövetkeztéig, illetőleg

c./ visszavonásáig

érvényes.

/2/ A közterület-használati engedély érvényét veszi, ha

a./ a közterületen folytatott tevékenységre jogosító okirat érvénye megszűnik,

b./ közterület-használati díj megfizetése határidőre elmarad.

/3/ A meghatározott időre szóló engedély érvénye az engedélyesnek az engedélyezett időtartam lejárta előtt legalább 15 nappal benyújtott kérelmére meghosszabbítható, illetőleg meghatározott időre szüneteltethető.

8. A közterület-használati díj

9. §

/1/ Az engedélyes a közterület-használatáért díjat köteles fizetni. A közterület-használati díj mértékét e rendelet 1. számú melléklete tartalmazza.

/2/ Az engedélyes a közterület-használati díjat a közterület tényleges használatára, illetve közterületen lévő létesítmény üzemeltetésére tekintet nélkül köteles megfizetni kivéve, ha azt hatósági intézkedés miatt kénytelen szüneteltetni.

/3/ Az egy éves, vagy ettől rövidebb időtartamra szóló közterület-használat esetén a közterület-használati díjat az engedély kiadásakor egy összegben kell megfizetni az önkormányzat költségvetési számlája javára.

/4/ Az egy évet meghaladó időtartamú közterület-használat esetén a használati díj az első évre egy összegben az engedély kiadásakor, további évekre a tárgyév január 31-ig fizetendő az önkormányzat költségvetési számlája javára.

/5/ Nem kell közterület-használati díjat fizetni

a./ fegyveres erők, fegyveres testületek, rendészeti szervek, mentők, továbbá vízügyi szolgálat létesítményei elhelyezésére,

b./ a közműveknek, valamint a köztisztasági szerveknek a feladatuk ellátását szolgáló közérdekű létesítményei elhelyezésére,

c./ Postai és távközlési tevékenységgel kapcsolatos közérdekű létesítmények és berendezések elhelyezésére,

d./ az országos és a helyi közforgalmú vasutaknak, továbbá a közforgalmú közúti, vízi és légi közlekedési vállalatoknak a feladatuk ellátására szolgáló létesítményei elhelyezésére,

e./ a szobrok, emlékművek, díszkutak, vízi medencék, szökőkutak, alapzatos zászlórudak és a köztárgyak elhelyezésére, valamint

f./ a közvetlen életveszély elhárításának céljára a szükséges területek után

g./ közcélú feladat ellátása érdekében igénybevett közterület-használat esetén

/6/ A közterület-használati díj megfizetése alól – kérelemre – az engedélyező hatóság részben, vagy egészében felmentést adhat

a./ jótékony célú gyűjtés, vagy rendezvény javára,

b./ az önkormányzat által, illetve megbízásából szervezett rendezvények megtartására,

c./ magánlakás építésre (pld.: tetőtér, családi ház beépítés, korszerűsítés)

d./ ha egyéb, méltánylást érdemlő esetben kérték a közterület-használatot, illetve a használati díj megfizetése alóli kedvezményt vagy mentességet.

10. §¹

/1/ Azt, aki közterületet engedélyhez kötött esetben engedély nélkül vagy az engedélyben foglalt feltételektől eltérő módon használ, az engedély nélküli vagy az eltérő használat tartamára az egyébként fizetendő közterület-használati díj háromszorosának megfizetésére és az eredeti állapot helyreállítására lehet kötelezni.

/2/ Ha a közterületet engedély nélkül vagy az engedélytől eltérő módon használó az engedélyezés feltételeinek megfelel – kérelmére – az engedélyező hatóság a közterület-használatot engedélyezheti. Az engedély megadásával a használó nem mentesül az /1/ bekezdésben említett következmények alól.

9. A közterület-használat megszüntetése és az engedély megvonása

11. §

/1/ A közterület-használat közérdekből bármikor megszüntethető. Az engedélyes részére – más helyen – közterület-használati lehetőséget biztosítani nem kell. Ez esetben az előre fizetett díj arányos részét vissza kell fizetni.

/2/ Ha az engedélyes a közterület-használatát meg kívánja szüntetni, köteles ezt a szándékát az engedély egyidejű visszaadása mellett az engedélyező hatóságnak bejelenteni.

/3/ Ha az engedély érvényessége lejárt vagy érvényét vesztette, az engedélyes saját költségén köteles az eredeti állapotot – minden kártalanítási igény nélkül – helyreállítani.

/4/ Ha a közterület-használat a /2/ bekezdésben említett módon szűnt meg, a már esedékessé vált és befizetett közterület-használati díjat visszakövetelni nem lehet.

10. Közterületen árusítható termékek

12. §

/1/ Szervezett vásárok kivételével, alkalmi és idényjellegű árusítás keretében üzlettel nem rendelkező kereskedők közterületen az alábbi termékeket árusíthatják:

a./ napilap, hetilap, folyóirat, könyv

b./ levelezőlap, virág, léggömb

c./ zöldség-gyümölcs

d./ pattogatott kukorica

e./ főtt kukorica (előzetes közegészségügyi hozzájárulással)

f./ sült gesztenye

g./ iparilag csomagolt pirított tökmag, napraforgómag, földimogyoró

h./ vattacukor és gyárilag vagy az előállító által csomagolt cukorka

i./ jégkrém

j./ közegészségügyi hozzájárulással rendelkező üzletből származó fagylalt

k./ az egyes ünnepekhez kapcsolódó alkalmi cikkek (pld.: húsvéti, karácsonyi, szilveszteri, stb. cikkek) az adott ünnepet megelőző 20 napban

l./ kizárólag zsűrizett népi iparművészeti, valamint népművészeti, iparművészeti, képzőművészeti, fotóművészeti termékek

/2/ A közterületen történő árusítás során az élelmiszerek forgalmazásának élelmiszer-higiéniai feltételeit a mindenkor hatályos jogszabályok szerint be kell tartani.

11. Közterület-használattal korlátozottan igénybe vehető területek és az ott folytatható tevékenységek, továbbá a reklámok elhelyezéseinek szabályai

13. §

/1/ Közterület-használattal korlátozottan igénybe vehetőnek a város azon frekventált területei számítanak, melyeken indokolt korlátozni a belterület igénybevételét városképi, kereskedelmi, közlekedési vagy egyéb közérdekű okból.

Az igénybe vett területen mindig kell maradnia legalább 2 méter szélességű szabad gyalogos felületnek, ennek biztosításáról az igénybe vevőnek kell gondoskodnia.

/2/ Idény jellegű zöldség-gyümölcs értékesítésére kijelölt területek (legfeljebb 30 nap):

a./ Mátrakeresztes, Kékesi út,

b./ Hasznos, Alkotmány út,

c./ lakótelep közterületei

/3/ Bazár- és ajándékáru értékesítése

Karácsony, Szilveszter, Húsvét, Pünkösd és a Nemzeti ünnepek előtt maximum 20 napig, illetve rendezvényekhez kötötten a rendezvények tartására kijelölt helyeken, valamint a Fő utca parkoló területe.

/4/ Cirkuszi és mutatványos tevékenység:

Jegyző által eseti engedélyben foglalt területen, elsősorban végleges hasznosítására még nem került szabad területen.

/5/ Idényjellegű nyitott terasz az úttest és járda között lévő közterületen csak kivételes esetben engedélyezhető.

/6/ Az engedélyező hatóság közterület-használatra pályázatot is kiírhat. Ebben az esetben a legalacsonyabb használati díj a Képviselő-testület által megállapított közterület-használati díj kétszerese. A legkedvezőbb feltételeket vállaló pályázó kaphat a pályázat eredményeként közterület-használati engedélyt vagy a pályázati eljárást eredménytelennek lehet nyilvánítani.

14. §

/1/ Állandó vagy eseti reklám, hirdetés elhelyezése:

a./ Elsősorban a közterület tulajdonosa (kezelője) által e célra biztosított közterületi hirdető berendezésen,

b./ A közterületen megállapodással rendezett módon kihelyezett saját hirdető berendezésen,

c./ Tulajdonosi (kezelői) hozzájárulással és építési engedéllyel e célra igénybe vehető építményen, házfalon, kerítésen történhet.

/2/ Tilos hirdetményt, hirdetést, plakátot, reklámcédulát, stb. e célra ki nem jelölt építményre, műtárgyra, köztéri berendezésre és út- tartozékokra elhelyezni, felfesteni.

/3/ ²

/4/ A /2/ bekezdésben előírtak megszegőit a jegyző a hirdetés, reklám eltávolítására, ezen túlmenően az okozott kár megtérítésére és az eredeti állapot helyreállítására kötelezi.

15. §

A közterületet jogszerűen használó nem akadályozhatja – kivéve, ha arra külön engedélyt kapott – a gyalogos és a gépjármű forgalmat és köteles gondoskodni az általa elfoglalt terület folyamatos tisztántartásáról.

12. A közterület filmforgatási célú használata³

15/A §

/1/ A mozgóképről szóló 2004. évi II. törvény (a továbbiakban: Mktv.) szerinti filmalkotás forgatása céljából történő közterület-használat (a továbbiakban: filmforgatási célú közterület-használat) vonatkozásában a rendelet szabályait ebben az alcímben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

/2/ A filmforgatási célú közterület-használattal összefüggő, Mktv- ben meghatározott képviselő-testületi hatásköröket a polgármester gyakorolja.

15/B §

/1/ A filmforgatási célú közterület-használat nem haladhatja meg a 30 napot, mely indokolt esetben legfeljebb két alkalommal meghosszabbítható.

/2/ A filmforgatási célú közterület-használat naponta 7.00-21.00 óra közötti időtartamra vonatkozhat, különösen indokolt esetben ettől eltérő időtartam is engedélyezhető.

/3/ A közterület filmforgatási célú igénybevétele szempontjából Pásztó Város közigazgatási területén lévő, turisztikailag kiemelt, városközponti területek a

1. Múzeum tér

2. Műemléki központot határoló közterületek

ba/ Kossuth Lajos utca,

bb/ Deák Ferenc utca,

bc/ Hársfa úti járdák,

bd/ Szent Imre tér

3. Csillag tér,

4. Semmelweis utca és parkoló,

5. Kölcsey utca,

6. Fő utcai járdák és a

7. település Zeneiskolával szomszédos

önkormányzati tulajdonú közterületei.

/4/ A turisztikailag kiemelt, központi területeken a közterület-használat együttesen ugyanazon időintervallum alatt nem haladhatja meg összességében az 500 m2 területet.

/5/ A kérelmező a tevékenysége során köteles tartózkodni a közterület más használóinak szükségtelen zavarásától.

/6/ A filmforgatási célú közterület-használatot akadályozó, de a kérelmezőnek nem felróható, valamint rendkívüli természeti események esetén a közterület-használati engedélyt olyan időtartamban kell meghosszabbítani, és a közterület-használatot engedélyezni, ameddig a filmforgatás akadályozott volt. Az akadály elhárulása után, az esetleges kárelhárítást és helyreállítást követően 15 napon belül újra biztosítani kell.

15/C §

/1/ A közterület filmforgatási célú igénybevételéért fizetendő díj megállapítására az Mktv. rendelkezései az irányadóak.

/2/ A fizetendő díj 50 %-al csökken, ha a film forgatásának célja Pásztó történelmének, kulturális örökségének, egyházi életének, gazdasági, tudományos, művészeti értékeinek, sport és kulturális életének, turisztikai nevezetességeinek, épített és természeti környezet értékeinek bemutatása.

/3/ Mentesség kizárólag közérdekű célokat szolgáló filmalkotások forgatása esetén adható. Közérdekű célokat szolgálnak különösen az oktatási, a tudományos és az ismeretterjesztő témájú filmalkotások.

13. Járművek közterületen való tárolásának szabályai

16. §

/1/ Teher, személy és áruszállítására szolgáló jármű, vontató munkagép, utánfutó, pótkocsi, lakókocsi, továbbá más személygépkocsinak – motorkerékpárnak, kerékpárnak nem minősíthető jármű – közterületen, közforgalmú parkolón kívül csak közterület-használati engedéllyel tárolható. Tárolásnak a 24 órát meghaladó, huzamos idejű helyben tartás minősül.

/2/ Tilos közforgalmú parkolóban járművet folyamatosan 48 órán túl tárolni. Közforgalmú parkolóba közterület-használati engedély nem adható.

16/A §

/1/ Ha az építtető az általa beépítésre szánt területen vagy meglévő épület nagyobb parkoló igénnyel járó bővítése, továbbá rendeltetési mód változtatás esetén nem tudja biztosítani a parkolóhelyeket, az önkormányzattal megállapodást köthet arra, hogy az önkormányzat a beépítésre szánt területtől legfeljebb 500 m-es körzeten belül megépíti a közterületek közlekedésre szánt területén az építtető helyett a szükséges számú parkolóhelyeket, amennyiben

a megépítés feltételei az önkormányzat számára adottak.

/2/ Az építtető az (1) bekezdésben foglalt esetben létesítési hozzájárulást fizet az önkormányzatnak, amelynek összege személygépkocsi esetében egységesen bruttó 200.000 Ft / férőhely, amely összeg 60 %-át az építési engedély iránti kérelem benyújtásával egyidőben kell befizetni.

A fennmaradó 40 %-át a használatbavételi engedély iránti kérelem benyújtásával egyidőben kell befizetni, de legkésőbb az építési engedély iránti kérelem benyújtását követő egy éven belül.

/3/ Az önkormányzat az (1) bekezdés szerinti megállapodásban vállalja, hogy a befizetett létesítési hozzájárulás összegének megfelelően 1 éven belül a közterületek közlekedésre szánt területén kialakítja a szükséges parkolóhelyeket.

/4/ Az építtető az (1) bekezdés szerinti megállapodás aláírásával és a létesítési hozzájárulás megfizetésével teljesíti a szükséges parkolóhelyek kialakítását.

/5/ A közterületek közlekedésre szánt területének felhasználásával kialakításra kerülő parkolóhelyek továbbra is az önkormányzat tulajdonában maradnak, az építtető sem tulajdonjogot, sem kizárólagos használati jogot nem szerez.

/6/ Az (1) bekezdés szerinti parkolási igényű létesítmény tulajdonosa, illetve bérlője változása esetén – amennyiben nem merül fel többet igény, illetve nem történt visszatérítés – nem kell létesítési hozzájárulást fizetni.

/7/ Az építtetők által befizetett létesítési hozzájárulások összegét kizárólag parkolóhelyek, leálló sávok kiépítésére lehet fordítani.

/8/ Ha az építtető városrendezési célból felajánlja ingyenesen az önkormányzatnak az ingatlan egy részét az előírt parkolók kialakításához szükséges közterület céljára, akkor a saját költségére az önkormányzat által ellenőrzött és meghatározott módon megépítheti a kialakított közterületen a szükséges parkolóhelyeket. Ebben az esetben nem köteles hozzájárulást fizetni.

/9/ A létesítési hozzájárulások befizetéséről a parkolóhelyekről a jegyző, illetve az általa megbízott személy naprakész nyilvántartást köteles vezetni.

17. §

/1/ Az üzembentartó üzemképtelenné vált járművét saját költségén köteles a közterületről 24 órán belül eltávolítani, vagy a közterület-használati engedélyt megkérni, amely legfeljebb 30 napra szólhat.

/2/ Üzemképtelen gépjármű 30 napon túli közterületen történő tárolására közterület-használati engedély csak rendkívül indokolt esetben és legfeljebb további 30 napra és csak mellékútvonalra adható meg.

/3/ Ha a jármű csupán azért minősül üzemképtelennek, mert hatósági engedéllyel és jelzéssel nem rendelkezik, azt főútvonalon és kijelölt parkolóban nem szabad tárolni.

/4/ Használat folytán üzemképtelenné vált, sérült, roncs járműveket azok tulajdonosa saját ingatlanán, vagy bérleményén úgy köteles tárolni, hogy a városképet ne rontsa.

/5/ A jármű üzemben tartója, vagy tulajdonosa a tárolt járművek esetében köteles nevét, címét, a közterület-használati engedély másolatát a járművön jól látható helyen (pld.: szélvédő üveg mögött) elhelyezni.

14. Üzemképtelen járművek elszállítása

18. §

/1/ Az üzemképtelen jármű hatósági elszállítása előtt a Polgármesteri Hivatal írásban köteles felszólítani az üzembentartót (tulajdonost) a járművének közterületről 30 napon belül történő eltávolítására.

/2/ A szabálytalan elhelyezés miatt baleseti veszélyt jelentő, vagy a forgalmat nagymértékben akadályozó, közterületen tárolt üzemképtelen járműveket – rendőrhatóság egyidejű tájékoztatásával – a Polgármesteri Hivatal az ezzel megbízottal a kijelölt tároló helyre szállíttatja.

/3/ Hatósági jelzéssel nem rendelkező közterületen tárolt járművek esetében, ha az üzembentartó (tulajdonos) kiléte nem állapítható meg, a jármű azonnali hatállyal elszállítható.

/4/ A hatósági elszállításánál a jármű műszaki állapotát a szállító – szükség esetén szakértő bevonásával – állapítja meg és erről a Polgármesteri Hivatal jegyzőkönyvet és fényképfelvételt készít. A jegyzőkönyvben rögzíteni kell a járművön talált tárgyakat is.

/5/ A Polgármesteri Hivatal az elszállítás napjától számított 15 napon belül az üzembentartót vagy a tulajdonost írásban felszólítja, hogy a járművet a tárolás helyéről 30 napon belül szállíttassa el. Ismeretlen tulajdonos (üzembentartó) esetén a felszólítás a helyi sajtó útján történik.

/6/ A hatóságilag elszállított üzemképtelen járműveket a megbízott üzembentartó, vagy a tulajdonos költségére és veszélyére tárolja.

/7/ A hatósági jelzéssel nem rendelkező, továbbá az elszállítás napjától számított 3 hónap elteltével ki nem váltott üzemképtelen járműveket a megbízott értékesítheti, annak sikertelensége esetén megsemmisítheti.

/8/ A járművek és azokban lévő tárgyak értékesítése, illetve megsemmisítésére a Ptk. vonatkozó szabályai az irányadók.

/9/ Az üzembentartó vagy tulajdonos jogosult az elévülési időn belül az értékesítés során befolyt és a megbízott költségeivel csökkentett összegre vonatkozó igényeit érvényesíteni, amennyiben tulajdonjogát igazolja.

15. Vegyes és záró rendelkezések

19. §⁴

Hk.

16. Hatályba léptető rendelkezés

20. §⁵

Hk.

21. §.

E rendelet megfelel a 2006/123/EK irányelvben foglalt rendelkezéseknek.

22. §.

E rendelet 2009. október 1-én lép hatályba és hatálybalépésével egyidőben hatályát veszti a 2/2007. (II.1.) rendelettel módosított 2/2004. (I.30.) rendelet.

Pásztó, 2009. szeptember 10.

Sisák Imre Dr. Tasi Borbála

polgármester címzetes főjegyző

Szerkesztés...