Ostoros Községi Önkormányzat Képviselő-testülete az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 54. § (5) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában és (2) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

I. fejezet

Általános rendelkezések

1. §

E rendelet hatálya az Ostoros Községi Önkormányzat illetékességi területén lévő

a)   ingatlan-nyilvántartásban közterületként nyilvántartott (továbbiakban: közterület) valamint

b)   tulajdonviszonytól függetlenül, közhasználatra, az ingatlan tulajdonosával kötött szerződéssel közterület céljára az önkormányzat részére átadott vagy az önkormányzat tulajdonában nem álló és közhasználat céljára szolgáló, az önkormányzat tulajdonában lévő közterülettel egységes műszaki, térbeli egységet képező belterületi földrészletre terjed ki.

II. fejezet

A közterületek rendeltetésszerű használata

Közterületek rendeltetésszerű használatának formái

2. §

(1)       A közterületek rendeltetésszerű használatának minősül:

a)         a közlekedés biztosítása (utak, terek, járdák),
b)        a pihenő és emlékhelyek kialakítása (parkok, játszóterek, köztéri szobrok stb.),
c)         közművek létesítése, javítása, karbantartása,
d)        köztisztasági létesítmények valamint
e)         köztárgyak elhelyezése.

(2)     A közterületeket, azok építményeit, berendezéseit, felszereléseit és zöldterületét a község rendezési tervében meghatározott rendeltetésnek megfelelően, jogszabályokban körülírt célra és módon - állaguk sérelme nélkül és az általános magatartási szabályok betartásával - mindenki szabadon használhatja.

Tulajdonosi hozzájárulás

3. §

(1)     A közterület tulajdonosa a 2. §-ban meghatározottak figyelembevételével a tulajdonosi, az útkezelői, a zöldterület kezelői szakmai szempontok és előírások valamint tulajdonosi érdekek érvényesítése mellett a közterület rendeltetésszerű használatához e rendeletben és más jogszabályban meghatározott esetekben, módon és formában - külön kérelemre - tulajdonosi hozzájárulást adhat.

(2)^[1]   Az (1) bekezdés szerinti hozzájárulás megadásával kapcsolatban a mindenkor hatályos önkormányzati vagyonrendelet figyelembevételével az Ostorosi Közös Önkormányzati Hivatal (továbbiakban: közös hivatal) jár el.

Közterület felbontása, helyreállítása
4. §

(1) Közterület felbontásához közterület-használati engedély szükséges. A közterületen elhelyezett közművek, közműves berendezések illetve létesítmények halasztást nem tűrő hibaelhárítása érdekében végzett munkák esetében a bontási munkát a közterület tulajdonosának, kezelőjének 24 órán belül, illetve a munkálatok megkezdését követő első munkanapon be kell jelenteni. A bejelentésben közölni kell a bontási munka helyét, a helyreállítás időpontját, az élet- és vagyonbiztonság, valamint a balesetmentes közlekedésre vonatkozóan megtett intézkedéseket.

(2)       A közterület felbontása és helyreállítása esetén a beruházó, illetve a kivitelező az             alábbi előírásokat köteles betartani:

a) a felbontásért, helyreállításért, valamint a felbontott közterület környezetének            rendjéért teljes körű felelősséggel tartozik, továbbá a szakszerűtlen munkavégzésből eredő károkért a tulajdonosi hozzájárulás kiadását követő 5       éven belül felel,

b) abban az esetben, ha a közterület helyreállítását az arra kötelezett felszólítás és   bírságolás ellenére sem teljesíti, a közterület tulajdonosa a helyreállítást a            kötelezett költségére elvégzi,

c) az érintett terület lakóit a bontási munka megkezdése előtt 8 nappal értesíteni         kell a bontás megkezdésének és a helyreállítás várható befejezésének             időpontjáról,

d) folyamatos munkavégzésről kell gondoskodni,

e) a munkahelyet és a felvonulási területet tisztán kell tartani,

f) a munka végzése során a növényzetet védeni kell,

g) a felesleges földet, törmeléket, hulladékot és szemetet folyamatosan el kell             szállítani.
A kivitelezőt a helyreállítás szakszerűségéért felelősség terheli a végleges helyreállítást követően a jogszabályban meghatározott időn belül, de minimum 3 évig.

III. fejezet

A közterületek rendeltetéstől eltérő használata és annak formái

5. §

(1)     A közterület rendeltetésétől eltérő használatához (a továbbiakban: közterület-használat) közterület-használati engedély szükséges.

(2)     Közterület-használati engedély alapján végezhető tevékenység:

a) közterületbe beálló vagy közterületen elhelyezett hirdető-berendezés, reklámfelület (továbbiakban: önálló hirdetőfelület) létesítése,

b) építési munkával kapcsolatos állvány, építőanyag és törmelék elhelyezése, építési terület kialakítása,

c) kiállítás, vásár, sport, kulturális- és egyéb rendezvények (továbbiakban: rendezvény) folytatása,

d) mutatványos tevékenység folytatása,

e) üzlet homlokzata előtti közterületen vendéglátó-ipari előkert létesítése, üzemeltetése, legfeljebb az üzlet működési engedélyében rögzített nyitvatartási időig,

f) üzlettel rendelkező kereskedők részére az üzlet homlokzatával érintkező közterületen árusítás és árubemutatás,

g) üzlettel nem rendelkező kereskedők részére árusítás engedélyezése,

h) közterületen lévő, vagy közterületbe nyúló árusító vagy szolgáltató berendezés (pl. árusító automata)

i) elhelyezése,i)szolgáltató tevékenység folytatása,

j) közterületi kertészeti tevékenység folytatása.

.

(3)       Nem kell közterület-használati engedélyt kérni, de a tulajdonos részére bejelentést kell tenni a következő tevékenységekről:

a) a közterületnek az önkormányzat és intézményei által történő igénybevételéhez,

b) az úttartozékok és a közúti közlekedés szervezésének és irányításának céljait szolgáló berendezések elhelyezéséhez,

c) szilárd tüzelőanyag 48 órát meg nem haladó tárolásához.

(4)       Közterület-használati engedély nem adható

a) üzemképtelen és használaton kívüli gépjárművek, valamint

b) 3.500 kg össztömeget meghaladó gépjárművek tárolására (89/1988. (XII. 20.)   MT. számú rendelet 7. § (1) bekezdése).

(5)       Vállalkozók, magánfuvarozók és a gazdasági társaságok gépjárművezetői - a 6. §. (4) bekezdés c) pontjában el nem ért összsúlyú gépjármű kivételével - kötelesek gépjárműveiket, munkagépeiket az engedélyezett telephelyen vagy saját ingatlanukon tárolni.

(6)       A közterület-használat engedélyezésével kapcsolatos feladatot a polgármester látja el,            a döntés előkészítését a közös hivatal ^[2] végzi.

(7)^[3]      Közterület-használati engedély nem adható ki – járda kivételével – az önkormányzat            tulajdonában álló közút területének   közlekedésre szolgáló részére (úttest, útpadka),        kivéve, ha az   adott alkalom forgalmat bonyolító úttest, útpadka az adott időszakig           lezárásra kerül.

A közterület-használati engedély iránti kérelem
6. §

(1) Az engedély iránti kérelmet a közös hivatalhoz kell benyújtani. A kérelemnek tartalmaznia kell:

a) a kérelmező nevét és lakóhelyének (telephelyének) címét,

b) a közterület-használat célját és időtartamát,

c) a közterület-használat helyének, módjának és mértékének pontos meghatározását. Az engedély iránti kérelemhez az engedélyező hatóság felhívására be kell mutatni a közterületen folytatni kívánt tevékenység gyakorlására jogosító okiratot.

(2)       Az engedély minden esetben tartalmazza:

a) a közterület használatára jogosult nevét és lakóhelyének, illetve telephelyének vagy működési helyének a címét,

b) a közterület-használat célját és időtartamát, illetve azt a feltételt, amelynek a          bekövetkezéséig a szerződés érvényes,

c) a közterület-használat helyének, módjának, mértékének és feltételeinek pontos             meghatározását,

d) a közterület tulajdonosa által szabott feltételeket, továbbá a közterület             használatában érintettek nyilatkozatában foglaltak megtartására való felhívást,

e) a díjfizetési kötelezettség teljesítésével kapcsolatos feltételeket,

f) a helyreállítási kötelezettség elmulasztásának jogkövetkezményeit.

Az engedély érvénye

7. §

(1)       A közterület-használati engedélyt meghatározott időtartamra:

a)^[4]     negyedévre,

b)      hónapra és

c)      napra lehet kiadni.

(2)       A díjat a közterület tényleges használatától függetlenül a meghatározott időtartamra           meg kell fizetni.

(3)^[5]      A közterület-használati díjat közvetlenül az Önkormányzat költségvetési számlájára           átutalással vagy készpénz-átutalási megbízással első alkalommal a közterület            használatának megkezdését megelőzően, ezt követően a  hónap 5. napjáig, vagy       a          negyedév első hónapjának 5. napjáig kell megfizetni.

(4)     Használati díjat magánszemély és gazdálkodó szervezet egyaránt köteles fizetni.

8. §

(1)       A közterület-használat közérdekből bármikor - kártalanítási igény kizárásával -             megszüntethető.

(2)       Az engedély érvénye megszűnik:

a)^[6]       A szerződésben meghatározott idő elteltével, ha lejártáig a hosszabbításra             újabb   kérelem nem érkezik,

b) a szerződésben meghatározott feltétel bekövetkeztével,

c) a közterület használatát és rendjét érintő jogszabályok megváltozása miatt             történő felmondással,

d) a közterület használatra jogosult által történő felmondással, a felmondást             követő hónap első napjával,

e) az engedélyben a közterület-használatra, illetve az ezzel kapcsolatos             tevékenységekre vonatkozó jogszabályokban foglaltak megsértése miatt             történő rendkívüli felmondással.

(3)  Vissza kell vonni az engedélyt attól, aki a közterületet nem az előírt módon és célra használja.

(4)^[7] Ha a jogosult a közterület használatát meg kívánja szüntetni, köteles ezt a szándékát írásban a közös hivatalba bejelenteni.

(5)  Ha a szerződés érvényét veszti, a jogosult köteles a saját költségén - kártalanítási igény nélkül - a közterület eredeti állapotát azonnal helyreállítani. Amennyiben a közterület-használatára jogosult ezen kötelezettségének nem tesz eleget, akkor a Polgármesteri Hivatal jogosult  az igénybevevő költségére azt elvégeztetni.

(6)       A közterület kiürítésére, illetve az eredeti állapot helyreállítására halasztás adható.

(7) Az engedély azonnali hatállyal visszavonható, ha a közterület használó fizetési kötelezettségének határidőre nem tesz eleget.

Közterület-használat díja

9. §

(1)       A közterület használatáért díjat kell fizetni.

(2)       A közterület-használati díj mértékét a képviselő-testület állapítja meg.

(3)^[8],^[9]  [10] A díjat az elfoglalt terület négyzetmétere után, mozgóárusítás (mozgóárusítási engedéllyel rendelkező vállalkozás és őstermelő) esetén naponta,  vagy negyedéves átalánydíjban kell megfizetni.

„(4) A díj mértéke:

a) saját építkezéshez építési és egyéb anyag tárolása

aa) magánszemély esetén   500 Ft/nap, minimum 2.000.-Ft,

ab) magánszemély esetén tüzelőanyag tárolása 7 naptári napot meghaladóan 500.-Ft/nap,

ac) minden más esetben     600 Ft/m2/nap, minimum 3.000.-Ft

b) alkalmi árusítás, mutatványos tevékenység esetén 500 Ft/m²/nap, minimum 2.000.-Ft;

c) árusító és egyéb fülke, kiskereskedelmi tevékenység folytatására kialakított    gépjármű vagy az általa vontatott eszköz esetén 500 Ft/m2/nap, minimum 2.000.-Ft,

d) Ha az árusítás rendszeresen történik, a kereskedő vállalhatja havonta vagy negyedévente átalány megfizetését, melynek összege havi befizetéssel 15.000.- Ft/hó, negyedévente 40.000.-Ft/negyedév.

Mentesség a közterület-használati díj fizetése alól
10. §

(1) Állandó jellegű mentesség illeti meg a jogosultat:

a) a közterületi kertészeti tevékenységet szolgáló létesítmények és tárgyak,

b) az egészségügyi célokat szolgáló létesítmények,

c) közúti közlekedési szolgáltatás ellátása érdekében menetrendszerű személyszállítás céljára szolgáló várakozóhely, fülke és várakozóhelyiség (megálló) tulajdonosát, valamint

d) a fegyveres erők, a fegyveres testületek, a rendészeti szervek, a mentők, a tűzoltóság és a vízügyi szolgálat, valamint a közforgalmú vasúti, közúti, vízi, légi közlekedési és postai szervezetek létesítményeinek tulajdonosát, amennyiben a közterület-használat a feladata ellátása miatt szükséges.(2) A díjfizetés alól a polgármester – kérelemre – lakossági közérdekből részben vagy egészben felmentést adhat.

Szerződés nélküli, valamint szerződéstől eltérő  közterület-használat
jogkövetkezményei
11. §

(1) Aki közterületet szerződés nélkül vagy a szerződésben foglaltaktól eltérő módon, illetve azt meghaladó mértékben használ, köteles a közterületet ellenőrző személy felhívására a jogellenes helyzetet haladéktalanul megszüntetni, továbbá kártalanítás nélkül kötelezhető a közterület eredeti állapotának helyreállítására. E kötelezettség elmulasztása esetén a Polgármesteri Hivatal az eredeti állapot helyreállítását a kötelezettséget elmulasztó költségére elvégezteti, amennyiben a helyreállításra vonatkozó felhívásnak az érintett 8 napon belül nem tesz eleget.

(2) A Polgármesteri Hivatal az eredeti állapotot az erre irányuló felhívás mellőzésével és az (1) bekezdésben megszabott határidő elteltére való tekintet nélkül azonnal helyreállíttatja, ha az élet- és balesetveszély vagy jelentős anyagi kár, a közrend, közbiztonság, illetve a közterület rendje, rendeltetésszerű használata súlyos sérelmének elhárítása érdekében vagy jelentős közérdekből egyébként indokolt. Az eredeti állapot helyreállításának költségeit ebben az esetben is a jogosulatlan közterület-használó köteles viselni.

IV. fejezet

Hirdetőtáblák, berendezések

12. §^[11]

V. Fejezet

A közterületek tisztántartása

13. §

(1) A közterület tulajdonosa, kezelője és fenntartója köteles a tulajdonában, kezelésében vagy fenntartásában lévő zöldterületeket a hozzá tartozó berendezési tárgyakkal, építményekkel és épületekkel együtt a mindenkori szakmai szempontoknak megfelelően jó karban tartani vagy tartatni.

(2)       A községkép előnyösebb kialakítása, illetőleg megóvása érdekében

a)      a közterületek, azok építményei, berendezései, felszerelései és növényzete használata során a közterületek használói,

   b)      az építési telkek és építési területek közterületről közvetlenül látható részén a tereprendezési és kertészeti munkák    végzése tekintetében az egyes ingatlanok tulajdonosai és kezelői kötelesek a tőlük elvárható gondossággal eljárni.

Az ingatlantulajdonos feladatai

14. §

(1)       Az ingatlantulajdonosnak a közterület tisztántartásával, a zöldterület, park ápolásával kapcsolatos feladatai:

a) az ingatlan előtti (úszótelek esetén az épület körüli) járdának, (járda hiányában     egy méter széles területsávnak), a járda melletti zöldsáv úttestig terjedő teljes            területének a gondozása, tisztántartása, szemét- és gyommentesítése, burkolt   területeken a hó eltakarítása és síkosság-mentesítése; ha az ingatlannak két közúttal is érintkezése van, a fenti feladatok mindkét irányra vonatkoznak,

b) az ingatlan előtti/melletti nyílt ároknak és műtárgyainak tisztántartása, gyom-           mentesítése, a csapadékvíz zavartalan lefolyását akadályozó anyagok,       hulladékok eltávolítása, az ott keletkezett hulladék elszállítása,

c) a két szomszédos terület, épület közötti – kiépített úttal, járdával ellátott vagy anélküli – közforgalmi területsáv vagy átjáró esetében a tisztántartási          kötelezettség a tulajdonosok között fele-fele arányban oszlik meg,

d) az ingatlanon lévő madarak fészkelő helyei alatti közterület szennyeződéstől       való megtisztítása

e) az Ostoros-patakkal és Csicsa-mederrel határos ingatlanok tulajdonosainak az   ingatlanjukkal érintkező patakpart gondozása, tisztántartása, szemét- és     gyommentesítése.

(2) Az ingatlantulajdonos a közterület tisztítása során összegyűjtött települési szilárd hulladékot köteles a rendeletben meghatározott gyűjtőedényzetbe vagy más gyűjtőeszközbe elhelyezni és elszállításáról gondoskodni.

(3) A közterületen keletkező hasznosítható hulladékot (gally, fű, termés, stb.) a közterülettel érintkező ingatlan tulajdonosa felhasználhatja.

(4) Közterületen fás szárú növény telepítése vagy kivágása csak a Polgármesteri Hivatal hozzájárulásával végezhető. A közterületen lévő fás szárú növény a közlekedést, illetve a közüzemi szolgáltatást biztosító hálózatok üzemelését (elektromos hálózat) nem akadályozhatja.

15. §

Az ingatlantulajdonosnak az épülete, telekingatlana tisztántartásával kapcsolatos feladatai:

a) az épület faláról, kerítéséről az időszerűségüket vesztett, szakadt, jogellenesen elhelyezett falragaszok, festések stb. folyamatos eltávolítása,

b) mind a beépített, mind a beépítetlen ingatlan tisztántartása, gyom-mentesítése, a járda és úttest fölé benyúló ágak, bokrok megfelelő nyesése,

c) a beépítetlen vagy időszakosan használt ingatlan tulajdonosa köteles az utca   felől látható táblát elhelyezni, amelyen a köztisztasági kötelezettség          megállapítása céljából fel kell tüntetni az ingatlantulajdonos vagy használó       nevét, címét,

d) bontás, építés, felújítás és karbantartás miatt üresen álló ingatlan és az előtte   húzódó járda tisztántartása a kivitelező feladata, ha az nem azonos a             tulajdonossal; az építési munka kivitelezője köteles az építés területét és             közvetlen környékét tisztán tartani.

A kereskedő, utcai árus és rendezvényszervező kötelezettségei

16. §

(1) Az üzlet, egyéb elárusítóhely, vendéglátó, és szolgáltató egység előtti és melletti járdaszakaszt, illetőleg, ha a járda mellett zöldsáv is van, az úttestig terjedő teljes területet a tulajdonos köteles tisztán tartani, a keletkezett települési szilárd hulladékot összegyűjteni és elszállításáról gondoskodni. A tulajdonos köteles a burkolt területen a síkosság-mentesítéséről és a hó eltakarításáról gondoskodni.

(2) Az ingatlan előtti és melletti járdát az üzletet működtető köteles naponta mind a téli, mind a nyári időszakban legkésőbb reggel 7 óráig letakarítani, a nyitva tartás ideje alatt folyamatosan tisztán tartani, zárás előtt összetakarítani.

17. §

(1) Az utcai árus köteles a részére kijelölt helyet és közvetlen környékét tisztán tartani, az árusításból keletkezett hulladékot összegyűjteni és eltávolításáról gondoskodni.

(2) Közterületen rendezett vásár, sport- és egyéb rendezvény tartása idején a rendezvény szervezője köteles gondoskodni a várható forgalomnak megfelelő számú illemhely biztosításáról, üzemeltetéséről, valamint a rendezvény alatt és azt követően a területnek és közvetlen környezetének tisztántartásáról, továbbá a terület eredeti állapotban történő visszaadásáról.

Síkosság-mentesítés és hó-eltakarítás

18. §

(1) A síkosság elleni védekezéshez a környezetkímélő anyagokon (homokon, salakon) kívül klorid tartalmú fagyáspont-csökkentő szer (pl. konyhasó) használata csak úgy alkalmazható, hogy a vegyszer egyszeri kijuttatásának mértéke 40 g/m²-nél több ne legyen. Az ilyen anyagot környezetszennyezést kizáró módon kell tárolni.

(2) Klorid tartalmú vegyszer használata zöldterületen, illetve azok közvetlen környékén tilos.

(3) Hórakást tilos elhelyezni:

a) útkereszteződésben,

b) útburkolati jelen,

c) járdasziget és járda közé,

d) tömegközlekedésre szolgáló jármű megállóhelyénél,

e) kapubejárat elé,

f) közszolgáltatási felszerelési tárgyra és köré; pl. vízelzáró csap, gáz- és egyéb közlétesítmény (lámpaoszlop, hirdetőoszlop stb.)

Közterület tisztántartásával összefüggő egyéb rendelkezések

19. §

(1)     Tilos

a) az úttestet, járdát, egyéb közterületet, a közterület felszerelési és berendezési tárgyait szennyvízzel, vizelettel, emberi és állati ürülékkel beszennyezni,          megrongálni,

b) a feltakarításból, felmosásból keletkezett szennyeződést, szennyvizet a        közterületre, csapadékvíz elvezető rendszerbe beleseperni, illetőleg beleönteni,

c) a közterületen, zöldterületen lévő növényeket (fa, díszcserje stb.) megrongálni,  csonkítani, leszakítani,

d) a parkosított és füvesített zöldterületet rendeltetésellenesen használni.

(2)       Ebek által a közterületen okozott szennyezés eltávolításáról az eb tulajdonosa köteles haladéktalanul gondoskodni.

Záró rendelkezések
20. §

(1)^[12].

(2)  E rendelet 2010. január 1-jén lép hatályba, egyidejűleg hatályát veszti a             közterülethasználat engedélyezésével kapcsolatos eljárásról szóló   8/1995.  (VI.             26.)     önkormányzati rendelet. A rendelet kihirdetéséről a jegyző gondoskodik. A         hatálybalépést követően minden, a településre vonatkozó mozgóárusítási engedéllyel     rendelkező vállalkozásra és őstermelőre alkalmazni kell.