Pásztó Városi Önkormányzat Képviselő-testülete 29/2009.(IX.30.) önkormányzati rendelete
Pásztó Város Önkormányzata Képviselő-testületének 29/2009. (IX.30.) önkormányzati rendelete az önkormányzati lakások és helyiségek bérletére és elidegenítésükre vonatkozó szabályokról
Hatályos: 2023. 01. 01
Pásztó Városi Önkormányzat Képviselő-testülete 29/2009.(IX.30.) önkormányzati rendelete
az önkormányzati lakások és helyiségek bérletére és elidegenítésükre vonatkozó szabályokról
2023.01.01.
A Képviselő-testület a lakások és helyiségek bérletéről, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény 3. §. /1/, 21. §. /6/, 27. §. /2/, 31. §. /2/, 33. §. /3/, 34. §. /1/, 34. §. /3/, 36. §. /2/, 42. §. /2/, 54. §., 62/B § /2/, 84. §. /2/, a 2005. évi CXXXII. tv. 3. §. (2), 5. §., 24. §., 31. §., és a 2007. évi LV. tv. 1. §-ában (továbbiakban: Lt.), valamint a Belső piaci szolgáltatásokról szóló 2006/123/EK irányelvben kapott felhatalmazás alapján az önkormányzati lakások és helyiségek bérletére, valamint elidegenítésükre vonatkozóan az alábbi rendeletet alkotja.
Rendelet célja és hatálya
1. § A rendelet célja az önkormányzati lakások és helyiségek bérlet útján történő hasznosítása, az önálló lakás megszerzésére képtelen családok bérlakáshoz jutása, az önkormányzat és intézményei (továbbiakban együtt: költségvetési szervek) szakember ellátásának biztosítása. Ezen túlmenően az önkormányzati lakások és helyiségek bérlete és elidegenítése tekintetében érvényesüljenek a piaci viszonyok.
2. § /1/ A rendelet hatálya kiterjed Pásztó város területén lévő, a rendelet hatályba lépésekor Önkormányzati tulajdonban lévő lakásokra és egyéb helyiségekre, továbbá a rendelet hatályba lépését követően bármely címen az Önkormányzat tulajdonába került lakásokra és egyéb helyiségekre.
/2/ A Lt. 84. § /2/ bekezdésében foglaltakra tekintettel az önkormányzati lakások bérletével, illetőleg elidegenítésével kapcsolatban az érintett állampolgároknak a személyes adataikra vonatkozóan adatszolgáltatási kötelezettségük van.
A lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek
bérlet útján történő hasznosítása
3. § /1/ A lakások bérbeadásának jogcímei:
a. szociális rászorultság
b. bérlőkijelölési és bérlő kiválasztási jog érvényesítése,
c. szakember ellátás biztosítása
d. törvényben előírt elhelyezési és bérbeadási kötelezettségek teljesítése,
e. lakáscserék lebonyolítása
f. közérdekű feladatok megvalósítása
g. pályáztatás
/2 a/ A lakások bérbeadására, lakásbérleti jogviszony folytatására, valamint lakáscserére irányuló kérelmet lakásigénylési kérelem nyomtatványon (1. melléklet) lehet benyújtani.
/2 b/ A szociális célú lakásigénylés kivételével a kérelem benyújtását követő 60 napon belül a kérelmező kérelme és a csatolt iratok alapján a Képviselő-testület dönt a bérbeadásról, amennyiben a kérelmező megfelel a bérbeadás feltételeinek.
/3/ A kérelmek befogadásának feltételeként ellenérték megfizetése nem kérhető.
/4/ E rendelet 3. számú mellékletének
a) 1. pontja tartalmazza a kizárólag szakemberellátás címen, valamint költség alapon kiutalható önkormányzati bérlakások megnevezését,
b) 2. pontjában szerepelő lakás a krízishelyzetben lévő családok részére utalható ki maximum egy éves határozott időtartamra.
4. § /1/ Önkormányzati bérlakás juttatásban szociális címen az a nagykorú személy részesülhet:
a) aki a város területén legalább 5 éves állandó lakóhellyel, vagy 3 éves helyi munkaviszonnyal rendelkezik,
b) saját, illetve házastársa jogcímén lakhatásra alkalmas bérlakása vagy lakástulajdona nincs,
c) családjában az egy főre eső nettó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150 %-át, egyedülálló esetében 200 %-át.
/2/ Nem adható szociális helyzet alapján önkormányzati bérlakás annak:
a) aki, vagy a vele közös háztartásban élő családtagja az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 20-szorosánál értékesebb – a szokásos személyes használati tárgyak, lakberendezési tárgyak körét meghaladó – forgalomképes vagyonnal rendelkezik,
b) aki szociális, jövedelmi, vagyoni viszonyaira vonatkozóan olyan valótlan adatokat közöl, ami számára jogtalan előnyt jelentene.
/3/ A lakásigénylési kérelemhez mellékelni kell:
a) az igénylő, valamint házastársa, élettársa és a velük együtt költöző családtagok kereseti-, jövedelmi igazolását, valamint a lakásigénylési kérelemben lenyilatkozottak igazolását,
b) az igénylő és a vele együtt költöző személy lakásigény mértéket befolyásoló, rendkívüli szociális vagy egészségügyi körülményeire vonatkozó igazolást,
- anyagi és büntetőjogi felelőssége tudatában tett nyilatkozatot a jövedelmi és vagyoni viszonyokról.
/4/ Az /1/ b) pontban szereplő jogosultsági feltétel teljesülését, műszaki szempontból az építésügyi hatóság állapíthatja meg.
/1/ A szociális helyzetük miatt rászorulók részére lakás bérbeadása éves lakásigénylési névjegyzék alapján történik. A névjegyzékre kerülés érdekében az igénylés benyújtásakor az 1. számú mellékletben foglalt adatokat kell közölni, és megfelelő okmányokkal igazolni.
/2/ A névjegyzékre a 2. számú mellékletben felsorolt körülmények értékelésével szerzett pontszámokkal lehet felkerülni. A névjegyzéken az igénylők pontszámuk alapján kerülnek rangsorolásra.
/3/ Az igénylőnek nyilatkoznia kell, hogy ezeket az adatokat az igénylés elbírálásáig, illetve kedvező elbírálás esetén a lakásbérleti szerződés megszűnéséig az önkormányzat jogosult kezelni.
/4/ Az igénylőnek a lakásigénylési kérelem nyomtatványon közölt adatai, körülményei megváltozását be kell jelenteni a változást követő 15 napon belül. Szintén be kell jelenteni, ha lakásigénylési kérelmét visszavonja.
/5/ Amennyiben az igénylő a bejelentési kötelezettségének nem tesz eleget, vagy valótlan adatokat közöl, viseli azok jogkövetkezményeit, valamint a lakásigénylési névjegyzékben a visszasorolást.
/6/ A lakásigénylési névjegyzékben vezetett adatokról más személynek, szervnek adatot szolgáltatni nem lehet, az kizárólag a rendeletben szabályozott – a kérelem elbírálásához szükséges – szociális-, jövedelmi- és vagyoni viszonyok vizsgálatához használható fel.
/7/ A lakásigénylési névjegyzékben szereplő személyes adatok kezelése során gondoskodni kell arról, hogy illetéktelen személy birtokába ne jusson személyes adat, a személyes adat védelme biztosított legyen.
/8/ Szükség esetén, környezettanulmányban állapítható meg az igénylő
a) szociális helyzete,
b) jövedelmi-, vagyoni- és személyi viszonyai.
/9/ Szociális címen bérbe adható önkormányzati lakás megüresedése esetén, a Képviselő- testület soron következő ülésén dönt a bérbeadásról a névjegyzékben szereplő kérelmek elbírálásával.
5. § /1/ A szociális bérlakásra jogosult számára olyan lakás adható bérbe, amely a lakásigény mértékét nem haladja meg.
/2/ A lakásigény mértéke az együttlakó és költöző személyek számától függően a következő:
- két személyig1-2 szoba
- három személy1 ½- 2 ½ szoba
- négy és ennél több személy esetén3 lakószoba.
Szakember elhelyezés címen történő bérbeadás
6. § /1/ A költségvetési szervek szakember ellátása érdekében önkormányzati lakás biztosítható annak a szakembernek, akinek alkalmazása a költségvetési szervek feladatellátásához feltétlenül indokolt.
/2/ Az /1/ bekezdésben megjelölt szakember, akinek Pásztó városban –építésügyi hatóság megállapítása szerint- lakhatásra alkalmas lakástulajdona van – beleértve a vele közös háztartásban élőket is – önkormányzati bérlakásra nem tarthat igényt.
/3/ Szakember elhelyezés céljára lakás a költségvetési szervvel fennálló szolgálati viszony tartalmára, legfeljebb öt évre adható. Amennyiben a bérleti jogviszony 5 év eltelte után is fennáll, az kérelemre további 5 évre meghosszabbítható.
Bérleti jogviszony létrejötte
7. § /1/ Önkormányzati szolgálati bérlakások bérlőjét a polgármester jelöli ki, a Képviselő-testület felhatalmazása alapján.
/2/ A Képviselő-testület megtagadhatja a bérlő kijelölését, ha a kijelölt bérlő az adott költségvetési szervvel nem áll szolgálati viszonyban.
/3/ A bérlő kijelölésének megtagadása esetén a költségvetési szerv vezetője 15 napon belül újabb bérlőt javasolhat kijelölni. A határidő elmulasztása esetén a bérlőt meghatározott időre (legfeljebb öt évre) a polgármester a költségvetési szerv vezetőjének újabb megkérdezése nélkül kijelölheti.
A határidő elmulasztásának ezen következményeire a költségvetési szerv vezetőjének figyelmét fel kell hívni.
/4/ Hk.
/5/ A bérbeadás feltételei:
a/ A lakásbérleti szerződés fennállása alatt a bérlő köteles életvitelszerűen a lakásban lakni. E feltételt a szerződésnek tartalmaznia kell azzal a kikötéssel, hogy a bérlő a lakásból történő két hónapot meghaladó távollétét és annak időtartamát köteles írásban a bérbeadó részére bejelenteni.
b/ A bérlő által bejelentett – különösen: egészségügyi ok, munkahely megváltozása, tanulmányok folytatása miatt történő – távolléte alatt, erre hivatkozással felmondani nem lehet. Nem lehet felmondani a szerződést abban az esetben sem, ha a bérlő a bejelentést menthető okból mulasztotta el, és erről a bérbeadót – felhívásra – írásban tájékoztatja.
8. § /1/ Az önkormányzati bérlakások kezelője – megállapodás alapján – a Pásztói Városgazdálkodási Közhasznú Nonprofit KFT. A kijelölt bérlő a kijelölést követő 8 napon belül a Pásztói Városgazdálkodási Közhasznú Nonprofit KFT-vel, a polgármester bérlő kijelölési jogának figyelembevételével szerződést köteles kötni. A lakás bérbeadásának érvényességéhez a szerződés írásba foglalása szükséges.
/2/ A bérlőkijelölés hatályát veszti, ha a kijelölt bérlő a saját hibájából a megadott határidőre nem köti meg a bérleti szerződést.
/3/ A Pásztói Városgazdálkodási Közhasznú Nonprofit KFT a kijelölés tartalmával ellentétes szerződést nem köthet.
/4/ A lakásbérleti szerződésnek tartalmaznia kell az alábbiakat:
1. szerződést kötő felek pontos megnevezését, személyes adatokat, cégszerű adatokat,
2. a lakás pontos leírását,
1. a bérleti szerződés létrejöttét, kezdő időpontjának, és hatályának pontos megjelölését,
2. a bérleti díj összegét, fizetésének módját, feltételeit,
3. a szerződésből Ltv. szabályai szerint következő kezelői és bérlői jogokat, kötelezettségeket, köztük a lakás esetleges helyreállítása költségeinek megtérítése módját,
4. a kezelőt terhelő, de a bérlő által elvégzett munkák elszámolásának módját,
5. a felek megállapodását, ha a lakást a bérlő teszi rendeltetésszerű használatra alkalmassá,
6. a kezelő ellenőrzési joga gyakorlásának feltételeit és módját,
7. a bérlő figyelmeztetését arra, hogy a szerződés fennállása alatt köteles életvitelszerűen a lakásban lakni, ennek megszegése felmondási ok,
8. a szerződés megszűnésének, megszüntetésének lehetőségeit, és annak jogkövetkezményeit,
9. a bérlő és kezelő felújítási és karbantartási kötelezettségét,
10. a jogviták eldöntésének lehetőségeit.
A felek jogai és kötelezettségei
8/A. § /1/ A felek jogai és kötelezettségei vonatkozásában az Lt. II. fejezetének rendelkezései az irányadók.
/2/ A társasház által megállapított közös költség a bérlőt terheli.
/3/ A szociális helyzet alapján történő bérbeadás kivételével a bérbeadás feltétele, hogy a kérelmező szerződésben vállalja a Polgári Törvénykönyvről szóló
2013. évi V. törvény rendelkezéseinek megfelelő óvadék kikötését és feltételeit.”
9. § /1/ a/ összkomfortos lakás esetén 500,- Ft/m2/hó1
b/ komfortos lakás esetén 375,- Ft/m2/hó
c/ félkomfortos lakás esetén 200,- Ft/m2/hó
d/ komfort nélküli lakás esetén 125,- Ft/m2/hó
e/ költségalapon meghatározott lakbérű lakások és szakember ellátás címén kiutalt lakások bérleti díja: 1000,-Ft/m2/hó
A díjak a társasház által megállapított közös költséget nem tartalmazzák.
/2/; 20% lakbérkedvezményben részesülnek azok a bérlők akik:
- foglalkoztatást helyettesítő támogatásban részesülnek,
- a rendszeres szociális segélyben részesülők,
- a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülők,
- 70 éven felüli egyedülálló bérlők,
- a normatív közgyógyellátásban részesülők.
Méltányossági alapon 50% lakbérkedvezményben részesülnek azok a bérlők, akik krízishelyzetükre való tekintettel kapnak bérbe önkormányzati ingatlant Képviselő-testületi döntés alapján, valamint azok a bérlők, akik polgármesteri javaslatra, a Képviselő-testület egyedi döntése alapján erre jogosultak.”
/3/ A lakbér mértékét a képviselő-testület minden év december 31-ig felülvizsgálja, és az üzemeltetési, karbantartási költségek figyelembevételével jogosult azt módosítani.
/4/ A bérlő a /2/ bekezdésben szereplő lakbérkedvezményre jogosító ellátások megszűnését a megszűnést követő 30 napon belül írásban köteles bejelenteni a bérbeadónak.
Befogadás az önkormányzati lakásba
10. § /1/ Az önkormányzati bérlakásba – a polgármester hozzájárulásával – a bérlő befogadhatja élettársát, testvérét, annak házastársát és gyermekét.
/2/ Meg kell tagadni a hozzájárulást, ha a befogadással kialakulandó család létszámához viszonyítva a lakás nem felel meg a R.
5. §. /2/ bek. szerinti lakásigény mértékének.
/3/ A Lt. 31. § /2/ bekezdésében foglaltakra tekintettel az önkormányzat úgy rendelkezik, hogy a bérleti szerződés megszűnése után a lakásban visszamaradó személy – a törvény alapján bérleti jog folytatására jogosultak kivételével – másik lakásra akkor tarthat igényt, ha a bérbeadó erre a bérleti szerződésben kötelezettséget vállalt.
/4/ A Lt. 33. § /3/ bekezdésében leírtakra tekintettel az önkormányzat úgy dönt, hogy a bérbeadó írásban hozzájárulhat ahhoz, hogy a bérlő a lakás egy részét albérletbe adhatja, amennyiben az írásba foglalt albérleti szerződésben szereplő meghatározott idő lejár a bérleti szerződés megszűnését, illetve megszüntetését megelőző egy hónappal. Ebben az esetben a bérbeadó az albérleti szerződést jóváhagyó záradékkal láthatja el, amely az albérleti szerződés érvényességi feltétele.
Bérleti jogviszony megszüntetése
11. § /1/ Amennyiben önkormányzati bérlakásra határozatlan időre fennálló bérleti jogviszony közös megegyezéssel megszűnik, a lakás beköltözhető állapotban a bérbeadó részére átadásra kerül és a bérlő másik önkormányzati bérlakásra nem tart igényt pénzbeli térítést kap.
/2/ A térítés összege:
Összkomfortos:
1 szobás lakás esetén 30 eFt
2 szobás lakás esetén 48 eFt
3 szobás lakás esetén 66 eFt
Komfortos
1 szobás lakás esetén 24 eFt
2 szobás lakás esetén 38 eFt
3 szobás lakás esetén 52 eFt
Félkomfortos
1 szobás lakás esetén 12 eFt
2 szobás lakás esetén 19 eFt
3 szobás lakás esetén 26 eFt
Komfort nélküli
1 szobás lakás esetén 9 eFt
2 szobás lakás esetén 14 eFt
3 szobás lakás esetén 19 eFt
/3/ Félszoba esetén az érintett díjtételek közötti különbség felét kell figyelembe venni.
12. § /1/ A jogcím nélküli lakáshasználó a jogcím nélküli használat második hónapjának elteltével
felemelt lakáshasználati díjat köteles fizetni.
/2/ A jogcím nélküli lakáshasználat díja az eredeti lakbérnek 3. hónaptól 100%-kal emelt
összege.
/3/ Ez a rendelkezés nem vonatkozik azokra az önkormányzati lakásokra, amelyen más szerv bérlő kijelölési joggal rendelkezik.
Lakásbérleti jogviszony folytatása
13. § Önkormányzati bérlakásra a lakásbérleti jogviszony folytatására nem jogosultak azok a személyek, akiket a bérlő a polgármester hozzájárulásával fogadott be, függetlenül attól, hogy a bérlő halálakor a lakásban laktak.
A nem lakás céljára szolgáló helyiségekre vonatkozó
14. § /1/ Az önkormányzati tulajdonban lévő üresen álló nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérleti joga pályázat vagy egyedi kérelem útján nyerhető el.
/2/ A bérleti jogot szerzett bérlő a bérleti jogviszony megszűnése esetén elhelyezésre nem tarthat igényt.
15. § /1/ Mind a pályázati, mind pedig az egyedi kérelemre történő bérbeadást megelőzően, a pályázatnak illetve a kérelemnek tartalmaznia kell az alábbiakat:
- a pályázó (kérelmező) adatait (név, cím)
- a bérelni kívánt helyiség tervezett funkcióját
- nyilatkozatot a bérleti díj összegére vonatkozóan.
/2/ Pályázat útján történő bérlőkijelölés esetén a bérleti jogot az szerzi meg, aki a legmagasabb bérleti díj megfizetését vállalja, illetve a fizetési feltételekre a legkedvezőbb ajánlatot teszi.
/3/ A bérleti jog elnyerésétől számított 30 napon belül szerződést kell kötni. Ha bérleti jog jogosultja önhibájából a fenti határidőn belül a szerződést nem köti meg, a bérbeadó a szerződéstől elállhat.
/4/ A 300.000 Ft nettó éves bérleti díjú helyiség bérleti jogának eldöntése kérdésében a polgármester, míg az ezt meghaladó összegű éves bérleti díjú helyiség vonatkozásában a Településfejlesztési Bizottság dönt.
/5/ A Lt. 42. § /2/ bekezdésében foglaltakra tekintettel a bérlő a helyiség bérleti jogát a bérbeadó hozzájárulásával másra átruházhatja, vagy elcserélheti abban az esetben, amennyiben a bérlő az összes bérleti díjat előre megfizeti. A szerződés érvényességi feltétele a bérbeadó jóváhagyó záradéka.
16. § A pályázatban vagy kérelemben elnyert bérleti jog alapján a bérleti szerződést meghatározott időre legfeljebb 5 évre lehet megkötni, a pályázat tartalmának és az elbírálás eredményének megfelelő tartalommal.
A szerződésben kikötött határidő elteltével a bérleti jogviszony megszűnik és a bérlő elhelyezési igény nélkül köteles a helyiséget a bérbeadónak visszaadni.
Megszűnik a bérleti jogviszony a kikötött határidő bekövetkezte előtt is, ha a bérlemény használhatatlanná válik.
17. § /1/ Pásztó Város Önkormányzatának tulajdonában lévő /2/ bekezdésben szereplő lakások forgalomképesek.
/2/; Az alábbi lakások az e rendeletben rögzített feltételekkel nem értékesíthetőek:
Cserhát ln. I/B. I/2., Cserhát ln.8.1/1., Cserhát ln.8.2/1., Cserhát ln. 14. III/3., Hunyadi út 12. I/1., I/2., II/3., II/4., Hunyadi út 18. IV/10., Kölcsey F.u. 18. II/8., Kölcsey u.20.2/4., Múzeum tér 3 fsz. 2., Nagymező út 8. II/4., Rákóczi út 1.
/3/ Hk.
18. § /1/ A lakások vételárának megállapítására a Lt. 52. §-át kell alkalmazni azzal, hogy a vételár
megállapításához el kell végeztetni a lakás értékbecslését értékbecslő által.
/2/
/3/; Az üres (beköltözhető) lakás – 20 millió forint bruttó vételár felett- nyilvános pályázat útján értékesíthető, az önkormányzati vagyonrendeletben szereplő vonatkozó rendelkezések figyelembevételével. A pályázati felhívásban szereplő legalacsonyabb vételárnak azonosnak kell lennie a lakás helyi forgalmi értékével.
Az ajánlattevők közül az adás-vételi szerződést azzal kell megkötni, aki a legkedvezőbb vételi ajánlatot tette.
/4/; Nem kell újabb nyilvános pályázatot kiírni, amennyiben korábban eredménytelen volt a pályáztatás és az ezt követő egy éven belül, a korábbi pályázati felhívásban szereplő, vagy annál kedvezőbb ajánlat érkezett. Ezen az értéken a lakás értékesíthető, amennyiben a vevő a vételárat a szerződés aláírásakor egy összegben megfizeti.
A lakás vételárának megfizetése és az arra vonatkozó kedvezmények
19. § /1/ A lakás vételárának megfizetésére és az arra vonatkozó kedvezményekre az Lt. 53. §-át kell megfelelően alkalmazni azzal, hogy ha a jogosult az egyösszegű teljesítést vállalja és a teljes vételárat a szerződéskötéssel egyidejűleg kifizeti, a vételár legfeljebb 5 %-ának megfelelő összegű árengedményt kell megállapítani.
/2/ Részletfizetés esetén kamatot kell fizetni, amelynek mértéke évi az előző naptári évre december 31-én számított 12 havi BUBOR +2%.
/3/ Ha a vevő a szerződésben foglalt fizetési feltételektől eltérően előbb teljesít, kedvezmény illeti meg. A kedvezmény összege egyenlő a többletfizetés 40%-ával.
/4/ Az elővásárlási joggal nem érintett lakások eladásánál nem alkalmazhatók az e rendelet szerinti elővásárlási jog jogosultjainak járó kedvezmények.
Nem lakás céljára szolgáló helyiségek
20. § Pásztó Városi Önkormányzat tulajdonában lévő, nem lakás céljára szolgáló helyiségek az önkormányzat vagyonrendeletében foglalt kivételekkel értékesíthetők.
A nem lakás céljára szolgáló helyiségek vételára
21. § /1/; Az üresen álló, nem lakás céljára szolgáló helyiség – 20 millió forint nettó vételár felett- nyilvános pályázat útján értékesíthető, az önkormányzati vagyonrendeletben szereplő vonatkozó rendelkezések figyelembevételével.
/2/ Nem kell újabb nyilvános pályázatot kiírni, amennyiben korábbi nyilvános értékesítési pályázat eredménytelen maradt és az ezt követő két éven belül, a korábbi pályázati felhívásban szereplő, vagy annál kedvezőbb vételi ajánlat érkezett. Ezen az értéken a helyiség értékesíthető, amennyiben a vevő a vételárat a szerződés aláírásakor egy összegben megfizeti.
/3/ Pályázati hirdetés nélkül is értékesíthető az ingatlan, ha bérlője legalább az ingatlanforgalmi értékbecslésben szereplő vagy annál kedvezőbb árat a szerződés aláírásakor egy összegben megfizeti.
Kedvezményesen vásárolt lakások
és egyéb nem lakás céljára szolgáló helyiségek
tovább adásának és cseréjének feltételei.
22. § /1/ Lakások részletfizetéssel történő értékesítése esetén – a tartozás fennállásáig – jelzálogot és elidegenítési tilalmat kell a szerződésben kikötni és az ingatlan-nyilvántartásba bejegyeztetni.
/2/A 19. § (2) bekezdésében meghatározott kedvezmény igénybevétele esetén a szerződéskötéstől számított 3 évre szóló elidegenítési tilalmat kell a szerződésben kikötni és az ingatlan-nyilvántartásba bejegyeztetni.
/3/ Ha a vevő az általa kedvezménnyel megvásárolt lakás tulajdonjogát – az elidegenítési és terhelési tilalom fennállása alatt – átruházza vagy elcseréli, akkor és csak akkor adható meg a hozzájárulás, ha a vevő a kapott kedvezményt visszatéríti, illetve a fennálló vételárhátralékot a kedvezmény levonása nélkül teljes összegben megfizeti.
A lakások elidegenítéséből származó bevételek felhasználása
23. § A lakások elidegenítéséből származó bevételek felhasználásának vonatkozásában az Lt. VII. fejezetének rendelkezései az irányadók.
24. § E rendelet megfelel a 2006/123/EK irányelvben foglalt rendelkezéseknek.
25. § /1/ Ez a rendelet 2009. október 1-jén lép hatályba.
/2/ E rendelet hatálybalépésével egyidőben hatályát veszti az önkormányzati lakások és helyiségek bérletére és elidegenítésükre vonatkozó szabályokról szóló 19/2007. (IX.28.), a 2/2009. (I.30.) és a 29/2008. (XII.31.) rendelet.