Szakmár Község Önkormányzat Képviselő-testületének 3/2009. (III.13.) rendelete

az önkormányzat által folyósított pénzbeli szociális ellátásokról és az ezzel kapcsolatos eljárás rendjéről

Hatályos: 2009. 03. 13 - 2015. 03. 01


Szakmár Község Önkormányzat Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló többször módosított 1990. évi LXV. törvény 16. §. (1) bekezdése, valamint a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló többször módosított 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Szt.) 1. § /2/, 25. § /3/, 37/D.§ (3), 47. § /2/ és 132.§ (4) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján az egyes szociális ellátási formák helyi szabályozásáról az alábbi rendeletet alkotja


I. Fejezet


Általános rendelkezések


1. §

A rendelet célja


  1. E rendelet célja, hogy Szakmár község lakóinak szociális biztonsága érdekében megállapítsa az önkormányzat által biztosított a helyi sajátosságoknak megfelelő, a szociális rászorultságtól függő egyes szociális ellátások formáit, szervezetét, az eljárási és jogosultsági szabályokat, továbbá azok igénybevételének és érvényesítésének módját, feltételeit és garanciáit.


  1. A szociális gondoskodás biztosítása érdekében az önkormányzat, valamint annak szervei, továbbá a településen működő oktatási, egészségügyi szervezetek egymással és a civil szervezetekkel kötelesek együttműködni, a tudomásukra jutott, gondoskodást igénylő problémák megoldását kötelesek kezdeményezni.


2. §

A rendelet hatálya


  1. A rendelet hatálya kiterjed Szakmár község közigazgatási területén:
    1. lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkező magyar állampolgárokra,
    2. bevándorlási engedéllyel rendelkező személyekre,
    3. a letelepedési engedéllyel rendelkező személyekre,
    4. magyar hatóság által menekültként elismert személyekre,
    5. az Szt. 6.§-ában meghatározott hajléktalan személyekre.


  1. [1]
  2. [2]


3. §


  1. E rendelet szabályozza Szakmár községben a szociálisan rászorultak által igénybe vehető pénzbeli, természetbeni ellátások egyes formáit, az igénybevétel feltételeit, az egyes támogatások mértékét, a szociális ellátások megszűnési módjait.


  1. Az (1) bekezdésben foglaltakon kívül e rendelet szabályozza az Szt. 50. § (3) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján az önkormányzat által meghatározott feltételek fennállása esetén a közgyógyellátásra való jogosultságot.


4. §[3]

1) Pénzbeli ellátások,

            a.) aktív korúak ellátása

b) rendszeres szociális segély,

c) lakásfenntartási támogatás,

d) önkormányzati segély

2)Természetbeni ellátások

a) lakásfenntartási támogatás,

b) méltányossági közgyógyellátás

c) önkormányzati segély,

5. §[4]


6. §

Személyes gondoskodást nyújtó ellátások(külön rendeletben szabályozva)

Szociális alapszolgáltatások

            a) étkeztetés

            b) házi segítségnyújtás

            c) tanyagondnoki szolgáltatás


II. fejezet

Eljárási rendelkezések


7. §


  1. A szociális ellátásra jogosultság, a jogosultat érintő jog és kötelezettség megállapítására, továbbá a hatósági ellenőrzésre ( a továbbiakban szociális igazgatási eljárás) a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény ( a továbbiakban: Ket.) rendelkezéseit, az Sztv.-ben meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni.


  1. A szociális ellátások megállapítására irányuló kérelmet a Körjegyzőség hivatalos helyiségeiben (Szakmár, Bajcsy-Zsilinszky u.24., vagy Újtelek, Alkotmány u. 17..), lehet írásban az e célra rendszeresített formanyomtatványon, rendeletben meghatározott dokumentumokkal (igazolásokkal, nyilatkozatokkal) együtt lehet benyújtani.


  1. Ha az ügyfél a kérelmét hiányosan nyújtotta be, a kérelem beérkezésétől számított nyolc napon belül – a megfelelő határidő megjelölése és a mulasztás jogkövetkezményeire történő figyelmeztetés mellett – hiánypótlásra kell felhívni.


  1. A kérelemnek az Szt., illetve e rendelet eltérő rendelkezései hiányában tartalmaznia kell a kérelmező:


  1. alapvető személyazonosító adatait,
  2. állampolgárságát, illetve bevándorolt vagy menekült státuszát,
  3. belföldi lakó-, illetve tartózkodási helyét, hajléktalan személy esetén azt a címet, melyre a szociális ellátás folyósítását kéri,
  4. által kért szociális ellátási forma megnevezését, indokolását,
  5. nyilatkozatát a családban együtt élők számáról, személyi adatairól,
  6. nyilatkozatát saját, és a vele egy háztartásban együtt lakó közeli hozzátartozók vagyoni és jövedelmi viszonyairól,
  7. iskolai végzettségét és szakképesítését, ha az aktív korúak ellátását kérelmezi.


  1. A szociális ellátás megállapítása iránti kérelemhez csatolni kell a kérelmező és a vele egy háztartásban együttlakó hozzátartozók jövedelmének igazolását.


  1. az igazolásnak a havi rendszerességgel járó jövedelmek esetén a kérelem benyújtását megelőző hónap jövedelmét,
  2. a nem havi rendszerességgel szerzett, ill. a vállalkozásból származó jövedelem esetén a kérelem beadását közvetlenül megelőző tizenkét hónap alatt szerzett jövedelem egy havi átlagát,

kell figyelembe venni, azzal, hogy a b) pont szerinti számításnál azon hónapoknál, amelyek adóbevallással már lezárt időszakra esnek, a jövedelmet a bevallott éves jövedelemnek e hónapokkal arányos összegében kell beszámítani.

  1. ha a vállalkozási tevékenység megkezdésétől eltelt időtartam nem éri el a 12 hónapot, akkor az egyhavi átlagos jövedelmet a vállalkozási tevékenység időtartama alapján kell kiszámítani.


  1. A jövedelemszámításnál figyelmen kívül kell hagyni

- a kérelem benyújtását megelőzően megszűnt havi rendszeres jövedelmet,

- a vállalkozásból származó jövedelmet, feltéve, hogy a vállalkozási tevékenység megszűnt,

- közmunkából, közhasznú munkából vagy közcélú munkából (a továbbiakban együtt: közfoglalkoztatás) származó havi jövedelemnek az öregségi nyugdíj legkisebb összegét meghaladó részét.


  1. Jövedelemigazolásra elfogadható okmány, vagy annak hiteles másolata, különösen: munkáltató által kiállított átlagkereset igazolás, fizetési jegyzék, postai feladóvevény, nyugdíjszelvény, pénzintézeti igazolás, ellátást folyósító szerv határozata.


  1. Kiadások igazolására elfogadható okmány vagy annak hiteles másolata, különösen: közüzemi díj igazolására a szolgáltató által kiállított számla, a közüzemi számla befizetését igazoló csekkszelvény vagy átutalásról szóló pénzintézeti igazolás,  albérleti díj igazolására  albérleti szerződés vagy a szállásadó írásbeli nyilatkozata, a gyermektartásdíj összegének igazolására a  jogosult nyilatkozata, gyógyszerköltség bizonyítására a gyógyszertár által kiállított igazolás a gyógyszerköltségről.


  1. Ha a szükséges okmányok, igazolások nem állnak rendelkezésre és azok beszerzése nehézségekbe ütközik, illetve hosszabb időt vesz igénybe, vagy  életveszéllyel vagy súlyos kárral fenyegető helyzet során az ügy azonnali intézkedést igényel, elfogadható a kért adatokra vonatkozóan a kérelmező írásban tett nyilatkozata. Ebben az esetben az irányadó időszakra forrásonként és személyenként kell a nyilatkozatokat megtenni.


  1. A (8) bekezdésben foglalt esetben a határozathozatalt követő 8 napon belül intézkedni kell a szükséges igazolások 15 napon belüli becsatolása iránt, vagy 15 napon belül ellenőrzéssel kell meggyőződni a nyilatkozatok valódiságáról.


  1. Jövedelemmel nem rendelkező kérelmező esetében szükséges a Munkaügyi Központtal való együttműködés tényének igazolása. Alkalmi munkából származó jövedelem alkalmi munkavállalói könyvben, a munkáltató bejegyzéseivel igazolható.


  1. A kérelmező vagyoni-, szociális-, lakáskörülményeinek tisztázása érdekében helyszíni szemle tartható és környezettanulmány készítése rendelhető el. Nem kell környezettanulmányt készíteni a kérelmezőnél, ha életkörülményei a kérelem beadását megelőző egy éven belül vizsgálva voltak és nem utal semmilyen körülmény azokban lényeges változásra.


  1. Ha a kérelem az e rendelet szerint adható ellátások méltányosságból való megállapítására irányul a kérelmezőnek csatolni kell az e rendelet szerint méltányosság gyakorlására lehetőséget adó körülmény fennállásának hitelt érdemlő (pl.: egészségi állapot háziorvos által történő stb.) igazolását.


  1. A ténymegállapítás napjától meg kell szüntetni a rendszeres ellátás folyósítását:
    1. ha az ellátásban részesülő szándékosan valótlan adatot közölt, vagy olyan körülményt hallgatott el, amely figyelembevételével nem lett volna jogosult a támogatásra,
    2. ha az ellátásban részesülő nem tett eleget az Szt. 9. §-ában meghatározott értesítési kötelezettségének,
    3. ha a jogosultság feltételei megszűntek, illetve megváltoztak.


  1. A megállapított pénzbeli ellátások és támogatások folyósításáról a határozatban foglaltak szerinti időpontban, házipénztár útján, vagy az ügyfél folyószámlájára történő átutalással kell gondoskodni, az ügyfél kérelmének megfelelően.


A jogosulatlanul felvett szociális ellátás visszafizetése


8 §.

(1) A jogosulatlanul igénybe vett ellátás megtérítésére vonatkozóan az Szt. 17. §. (1) -(8) bekezdésének rendelkezései az irányadóak.


(2) Az (1) bekezdés alapján a szociális ellátás megtérítését az első fokon eljáró szerv rendeli el.


(3) A megtérítés összegét, illetve pénzegyenértékét és a kamat összegét az első fokon eljáró szerv elengedheti, csökkentheti, illetve részletfizetést engedélyezhet, ha a jogosulatlanul felvett támogatás visszafizetése a család megélhetését veszélyezteti.


A nyilvántartás

9 §.


A jegyző az e rendelet szerinti szociális ellátás jogosultság megállapítása, az ellátás biztosítása, fenntartása és megszüntetése céljából nyilvántartást vezet, az Szt. 18. §-ában meghatározott adattartalommal.

10 §.


A 9. §-ban szabályozott nyilvántartásból csak a szociális hatáskört gyakorló szervek, a gyámügyi feladatokat ellátó szervek, a társadalombiztosítási igazgatási szervek, az igazságszolgáltatási szervek, a katonai igazgatási szervek, valamint a személyek gondoskodást nyújtó szociális intézmények részére eseti megkeresésük alapján szolgáltathatók adatok.(Szt. 19. §.)

11 §.


Ha a törvény másként nem rendelkezik, a 9. §. szerinti nyilvántartásból a szociális ellátásra való jogosultság megszűnésétől számított 5 év elteltével törölni kell az adott személyre vonatkozó adatokat.

12 §.


  1. Az Szt. felhatalmazása alapján nyilvántartást vezető szervek a nyilvántartásban kezelt adatokat személyek azonosító adatok nélkül statisztikai célra felhasználhatják, illetve azokból statisztikai célra adatokat szolgáltathatnak. (Szt. 24. §. (1))


  1. Az adatkezelésre az adatok védelmére egyebekben a személyes adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII., valamint az egészségügyi adatkezelésre vonatkozó törvények rendelkezései az irányadóak. Az eljárás során e rendelet alkalmazásában szociális hatáskört gyakorló szerv adatot kérhet a polgárok személyi adatait és lakcímét nyilvántartó szervtől, a szociális ellátásra való jogosultság megállapítása céljából.

III. fejezet

Pénzbeli és természetbeni ellátások

Aktív korúak ellátása


13. §

A jegyző aktív korúak ellátására való jogosultságot állapít meg az Szt. 33. § (1) bekezdésében meghatározott személyek számára.


Rendszeres szociális segély


14. §.


  1. Az az aktív korúak ellátására jogosult személy, aki az ellátásra való jogosultság kezdő napján

a) egészségkárosodott személynek minősül, vagy

b) az 55. életévét betöltötte, vagy

c) 14 éven aluli kiskorú gyermeket nevel - feltéve, hogy a családban élő gyermekek valamelyikére tekintettel más személy nem részesül a Cst. szerinti gyermekgondozási támogatásban, gyermekgondozási díjban, terhességi gyermekágyi segélyben - és a gyermek ellátását napközbeni ellátást biztosító intézményben [Gyvt. 41. § (3) bek.] nem tudják biztosítani,

rendszeres szociális segélyre jogosult.


  1.  A rendszeres szociális segélyre jogosult személy – kivéve, ha egészségkárosodott - a segély megállapításának, folyósításának feltételeként együttműködésre köteles a Kalocsa és Térsége Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálatával, mint az Önkormányzat által kijelölt szervvel (a továbbiakban: együttműködésre kijelölt szerv).
  2.  A rendszeres szociális segélyben részesülő személyt együttműködési kötelessége keretében az alábbiak terhelik:

a.)  a határozat jogerőre emelkedését követő 15 napon belül köteles felkeresni az együttműködésre kijelölt szervet nyilvántartásba vétele végett,

b.)  részt kell vennie a szociális helyzetéhez és mentális állapotához igazodó beilleszkedést segítő program kidolgozásában, és amennyiben szükséges annak módosításában,

c.)  megállapodást kell aláírnia a beilleszkedést segítő program megvalósítására, a nyilvántartásba vételtől számított 60 napon belül,

d.)  eleget kell tennie a beilleszkedést segítő programra kötött együttműködési megállapodásban foglaltaknak,

e.)  meg kell jelennie havonta az együttműködésre kijelölt szervnél,

f.)   folyamatosan kapcsolatot kell tartania az együttműködésre kijelölt szervvel,

g.)  ha együttműködési kötelezettsége teljesítésében akadályozott, köteles a együttműködésre kijelölt szervet annak okáról haladéktalanul tájékoztatni, illetve az akadályoztatás okát 8 napon belül hitelt érdemlően (pl. orvosi igazolással) igazolni.


  1. Az Önkormányzat és az együttműködésre kijelölt szerv kölcsönösen tájékoztatják egymást, különösen az alábbi területeken:

a.)  az Önkormányzat a rendszeres szociális segélyt megállapító határozatot jogerőre emelkedését követően megküldi az együttműködésre kijelölt szerv részére,

b. )az együttműködésre kijelölt szerv a beilleszkedési program elkészültéről tájékoztatja az Önkormányzatot.


  1. A rendszeres tájékoztatási kötelezettség vonatkozik a beilleszkedési program végrehajtásában résztvevő, közreműködő más szervezetekre is.


  1. Az együttműködésre kijelölt szerv az Szt. 37/D. § szerinti együttműködés megvalósítása érdekében:
  1. nyilvántartásba veszi a megjelent jogosult személyt,
  2. figyelemmel kíséri a rendszeres szociális segélyről hozott határozatban foglalt határidő betartását, annak megszegése esetén megvizsgálja a mulasztás okát,
  3. tájékoztatja a jogosultat a beilleszkedési program típusairól, az elkészítésének menetéről, az együttműködés eljárási szabályairól,
  4. a nyilvántartásba vételtől számított 60 napon belül a jogosult bevonásával kidolgozza az egyéni élethelyzethez igazodó beilleszkedést segítő programot, erről a jogosulttal írásban megállapodást köt,
  5. folyamatosan kapcsolatot tart a jogosulttal és legalább háromhavonta személyes találkozás útján figyelemmel kíséri a beilleszkedést segítő programban foglaltak betartását,
  6. legalább évente írásos értékelést készít a beilleszkedést elősegítő program végrehajtásáról és amennyiben szükséges – a jogosult bevonásával – módosítja a programot,
  7. jelzi a jegyzőnek, ha a jogosult együttműködési kötelezettségének nem tesz eleget,
  8. az éves értékelés megküldésével tájékoztatja a jegyzőt a beilleszkedést segítő program végrehajtásáról,
  9. a jogosult személlyel történő kapcsolattartásról a külön jogszabályokban meghatározattak szerint esetnaplót vezet.


  1. A jegyző az együttműködésre kijelölt szervet tájékoztatja:


  1. az aktív korúak ellátására való jogosultság megszüntetéséről,
  2. a rendszeres szociális segély jogosultsági feltételeinek megszűnéséről és az Szt. 35. § (1) bekezdése szerinti együttműködési kötelezettség előírásáról,
  3. a rendszeres szociális segélyre jogosult személy által az Szt. 37/C. § (4) bekezdése alapján kötött megállapodásról.


(8) A rendszeres szociális segélyre jogosult beilleszkedését segítő program az együttműködésre köteles személy szociális helyzetéhez és mentális állapotához igazodva az alábbi területekre terjedhet ki:


  1. az együttműködésre kijelölt szervvel való kapcsolattartásra,
  2. az együttműködő személy számára előírt, az egyéni képességeket fejlesztő, vagy az életmódot formáló foglalkozáson, tanácsadáson, illetőleg a munkavégzésre történő felkészülést segítő programban való részvételre,
  3. a felajánlott és az iskolai végzettségnek megfelelő oktatásban, képzésben történő részvételre, különösen az általános iskolai végzettség és az első szakképzettség megszerzésére.


(9) A beilleszkedést segítő program tartalmi elemei:

  1. foglalkoztathatóság javítása, álláskeresésre felkészítés érdekében: a motiváció és készség fejlesztés, képzettség erősítése, pszicho-szociális megerősítés, egyéni tanácsadás- esetkezelésen belül személyes megerősítés, álláskeresési készségek erősítése, pályakorrekciós tanácsadás, képzésbe eljuttatás, kommunikációs és konfliktuskezelési készségek fejlesztése, mentálhigiénés tanácsadás, szociális problémák kezelése/esetkezelés,
  2. szinten-tartás – karbantartás – társadalmi integráció erősítése: egészségügyi – szociális – mentális állapotot javító, reszocializáció elősegítése, szociális esetkezelés, családgondozás, szocializációs, kapcsolatépítő csoportok, pszichológiai megerősítés/tanácsadás, kezelésbe juttatás, intézményi kapcsolódás megőrzése,
  3. más ellátásba juttatás segítése: nyugdíj, rehabilitációs járadék, gyermeknevelési ellátások, ápolási díj, társadalombiztosítási tanácsadás, ügyintézés segítése, információnyújtás az ellátásokról és munkaerő-piaci kapcsolódásokról.


(10) Az együttműködési kötelezettség megszegésének minősül, ha a jogosult:

a.)  a határozat jogerőre emelkedését követő 15 napon belül nem keresi fel az együttműködésre kijelölt szervet nyilvántartásba vétele végett, illetőleg akadályoztatása esetén akadályoztatásának okát 8 napon belül nem igazolja hitelt érdemlően,

b.)  nem vesz részt a szociális helyzetéhez és mentális állapotához igazodó beilleszkedést segítő program kidolgozásában,

c.)  nem írja alá a megállapodást a beilleszkedést segítő program megvalósítására, a nyilvántartásba vételtől számított 60 napon belül,

d.)  személyében rejlő ok miatt, önhibájából nem tesz eleget a beilleszkedést segítő programra kötött együttműködési megállapodásban foglaltaknak,

e.)  nem jelenik meg legalább havonta az együttműködésre kijelölt szervnél,

f.)   az előre egyeztetett időpontban nem tartja a kapcsolatot az együttműködésre kijelölt szervvel.


(11) Az együttműködési kötelezettség megszegésének észlelése esetén az együttműködésre kijelölt szerv a jelzést 8 napon belül írásban teszi meg.


(12) Meg kell szüntetni az aktív korúak ellátására való jogosultságát annak a jogosult személynek, aki a rendszeres szociális segély folyósításának időtartama alatt az együttműködésre kijelölt szervvel fennálló együttműködési kötelezettségét neki felróhatóan két éven belül ismételten megszegi.


Lakásfenntartási támogatás

15. § [5]


16. §[6]

Önkormányzati segély


  1. Önkormányzat segélyre azon személy jogosult, aki a létfenntartását veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került, valamint időszakosan vagy tartósan létfenntartási gonddal küzd, és önmaga illetve családja létfenntartásáról nem tud gondoskodni, vagy alkalmanként keletkező többletkiadások miatt anyagi segítségre szorul.


  1. Önkormányzati segély azon rászorulók részére biztosítható, akiknek

a) családjában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj        mindenkori legkisebb összegének 200 %-át,

b) egyedül élő esetén az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének
     250 %-át.


  1. Létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetnek tekintendő különösen:

a) a családot ért elemi kár, egyéb családi tragédia bekövetkezése,

b) váratlan betegség, baleset, orvosi kezelés miatti jelentős jövedelem-kiesés,

c) gyermek védelembe vételére kerül sor a család anyagi körülményei miatt.


  1. Létfenntartási gondnak tekintendő különösen:
  1. temetési költségek részbeni viselése
  2. a közüzemi szolgáltatás megszűnésének veszélye,
  3. a megfelelő élelmezés, ruházkodás hiánya,
  4. ha a család anyagi erőforrásai nem elegendőek a szükséges tanszer, tankönyv utazási bérlet megvásárlására, a gyermekintézmények térítési díjának kifizetéséhez,
  5. adósság miatt kikapcsolt közüzemi szolgáltatás (áram, víz, gáz) újra üzembe helyezésének anyagi terhe,
  6. közgyógyellátásra nem jogosult személy folyamatos (három hónapnál hosszabb időtartamú) 8.000.-Ft értéket meghaladó gyógyszer szükséglete
  7. lakásfenntartási támogatásra nem jogosultak, de a lakásfenntartási költségek megfizetésére nem képesek és emiatt hátralékuk keletkezett, vagy
  8. a nyugdíj vagy egyéb rendszeres pénzellátás kifizetése a jogosultság megállapításának elhúzódása miatt késik
  9. felsőoktatási hallgatói jogviszony keretében a felsőoktatásban való részvétel.


  1. Az önkormányzati segély egyszeri összege legfeljebb az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 50 %-áig állapítható meg.


  1. A (2) bekezdésben előírt jövedelmi feltételtől a (3) bekezdésben foglalt élethelyzetek esetében el lehet tekinteni, és az önkormányzati segély egyszeri összege legfeljebb az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200 %-áig állapítható meg.


  1. Az elhunyt személy eltemettetésének költségeihez való hozzájárulásként megállapított önkormányzati segély összege: 10.000,- Ft.


  1. Az önkormányzati segély készpénzben, természetben, vagy egyszerre mindkét formában is biztosítható.


  1. A természetbeni támogatást a kérelmező szükséglete szerint
    • élelmiszervásárlási utalvány,
    • ruházati vásárlási utalvány, 
    • közüzemi díj,
    • étkezési térítési díj,
    • gyógyszertámogatás formájában kell nyújtani.


Temetési segély

17. §[7]


IV. fejezet

Természetben nyújtott szociális ellátások

Köztemetés

18. §[8]


Közgyógyellátás

19. §

Szakmár Község Jegyzője az Szt. 50. §. (1) – (2) bekezdésében foglaltakon túlmenően közgyógyellátásra való jogosultságot állapít meg annak a személynek:

  1. akinek a családjában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150 %-át, egyedül élő esetén annak 200 %-át, valamint a
  1. havi rendszeres gyógyító ellátás költsége meghaladja az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 25 %-át.

Végrehajtási, hatásköri rendelkezések

20. §[9]

(1) A képviselő-testület az önkormányzati segélyezéssel kapcsolatos hatáskörét a   polgármesterre ruházza át.


(2) A méltányossági közgyógyellátásra való jogosultsággal kapcsolatos hatáskörét a           képviselő-testület a jegyzőre ruházza át.


Hatályba léptető és záró rendelkezések

21. §


  1. E rendelet kihirdetése napján lép hatályba, kihirdetéséről a hivatali hirdetőtáblán történő kifüggesztéssel a körjegyző gondoskodik. A rendelet rendelkezéseit a hatályba lépéskor folyamatban levő ügyekben is alkalmazni kell.


  1. A rendelet hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti az önkormányzat által folyósított pénzbeni és egyes természetbeni szociális ellátásokról és az ezzel kapcsolatos eljárás rendjéről szóló és a 7/2007. (IX.20) sz. számú rendelettel módosított 9/2006.(XII.04.) sz. rendelet.


Szakmár, 2009. március 4.


Tóth Jenő sk.                                                                          Csefkóné Busa Andrea sk.

polgármester                                                                                      körjegyző

Záradék:

E rendelet 2009. március 13. napján kihirdetésre került.

Szakmár, 2009. március 13.

                                                                                              Csefkóné Busa Andrea sk.

                                                                                                           körjegyző




[1]    Hatályon kívül helyezte a 13/2013. (XII.31.) önkormányzati rendelet 1.§ (4) bekezdése. Hatályos: 2014.01.01-től.

[2]    Hatályon kívül helyezte a 13/2013. (XII.31.) önkormányzati rendelet 1.§ (4) bekezdése. Hatályos: 2014.01.01-től.

[3]    Módosította a 13/2013. (XII.31.) önkormányzati rendelet 1.§ (1) bekezdése. Hatályos: 2014.01.01-től.

[4]    Hatályon kívül helyezte a 13/2013. (XII.31.) önkormányzati rendelet 1.§ (4) bekezdése. Hatályos: 2014.01.01-től.

[5]    Hatályon kívül helyezte a 5/2012. (II.15.) önkormányzati rendelet 1.§ -a. Hatályos: 2012.02.16-tól.

[6]    Módosította a 13/2013. (XII.31.) önkormányzati rendelet 1.§ (2) bekezdése. Hatályos: 2014.01.01-től.

[7]    Hatályon kívül helyezte a 13/2013. (XII.31.) önkormányzati rendelet 1.§ (5) bekezdése. Hatályos: 2014.01.01-től.

[8]    Hatályon kívül helyezte a 13/2013. (XII.31.) önkormányzati rendelet 1.§ (6) bekezdése. Hatályos: 2014.01.01-től.

[9]    Módosította a 13/2013. (XII.31.) önkormányzati rendelet 1.§ (3) bekezdése. Hatályos: 2014.01.01-től.

Szerkesztés...