Vázsnok Község Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 16. § (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, a törvény 8. § (1) bekezdésében előírt köztisztasági és településtisztasági feladatkörében, a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 46. § (1) bekezdés c) pontjában és 48. § (3) bekezdésének b) pontjában, valamint a hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény 31. § (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, továbbá az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (továbbiakban: Étv.) 54.§-ában foglaltakra figyelemmel az alábbiak szerint szabályozza a közterületek használatának, a köztisztaság fenntartásának rendjét.

1. §

(1) A rendelet célja: azoknak a helyi szabályoknak a megállapítása, amelyek biztosíthatják a település köztisztaságával összefüggő feladatok eredményes végrehajtását, a közterületek használatának, igénybevételének célszerű rendjét, a településkép védelmét és a rend megóvását.

(2) E rendelet hatálya kiterjed Vázsnok község közigazgatási területére, az ott tartózkodó valamennyi természetes és jogi személyre, valamint jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaságra és társadalmi szervre, szerveződésre.

(3) E rendelet hatálya nem terjed ki az állatok tartásával kapcsolatos szabályokra, továbbá a települési szilárd és folyékony hulladék kezelésével kapcsolatos közszolgáltatással kapcsolatos szabályokra, melyeket a képviselő-testület külön rendeletekben állapít meg.

2. §

Jelen rendelet alkalmazása szempontjából közterület a közhasználatra szolgáló minden olyan állami vagy önkormányzati tulajdonban álló földterület, amelyet a rendeltetésének megfelelően bárki használhat, és az ingatlan-nyilvántartás ekként tart nyilván. Egyéb ingatlanoknak a közhasználat céljára átadott területrészére - az erről szóló külön szerződésben foglaltak keretei között - a közterületre vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni. Közterület rendeltetése különösen: a közlekedés biztosítása (utak, terek), a pihenő és emlékhelyek kialakítása (parkok, köztéri szobrok stb.), a közművek elhelyezése. (Étv. 2. § 13.)

I. fejezet

A közterületek használata

 1. A közterületek használata és a közterület-használati engedély

 3. §

(1) A közterületet rendeltetésének megfelelő célra – a jogszabályok keretei között – bárki szabadon használhatja. A közterület rendeltetésszerű használata mások hasonló célú jogait nem csorbíthatja.

(2) Rendeltetésétől eltérő a közterület használata, ha a használat a közterület, vagy annak meghatározott része mások általi rendeltetésszerű igénybevételét az e rendeletben meghatározott módon akadályozza.

(3) A közterület rendeltetéstől eltérő használatához (a továbbiakban: közterület-használat) közterület-használati engedély szükséges a jogszabályokban meghatározott kivételekkel.

(4) Közterület-használati engedélyt a közterület-használatot megelőzően kell kérelmezni, visszamenőleges kérelemnek nincs helye.

(5) Az e fejezetben foglalt közterület-használati engedélyezési eljárás kizárólag a közúton kívüli, egyéb közterületek használatára alkalmazható.

4. §

(1) Közterület-használati engedélyt kell kérni:

a) hirdető-berendezés és reklámhordozó elhelyezéséhez, ideértve a választási kampányt szolgáló önálló hirdető-berendezés elhelyezését is, továbbá a közterületre jogszerűen – hozzájárulás alapján – kihelyezett bármilyen építményre, vagy tárgyra, különösen a pavilonra, nyílt szerkezetű elárusító pultra, vagy építési, illetve egyéb célt szolgáló állványzatra felszerelt reklám elhelyezéséhez,

b) árusító és árusítással kapcsolatos, valamint szolgáltató fülke, pavilon, üzlet létesítéséhez, illetve a már meglévő árusítóhelyek, pavilonok, üzletek működéséhez, mozgó árusítóhely létesítéséhez, továbbá mozgóárusításhoz, illetőleg üzleti szállítás vagy rakodás alkalmával göngyölegek elhelyezéséhez, továbbá árubemutató létesítéséhez,

c) a közúti közlekedéssel és fuvarozással kapcsolatos állomáshely, fülke és várakozóhelyiség, üzemanyag-töltőállomás, iparvágány elhelyezéséhez,

d) a közút területén kívül gépjármű-várakozóhelyek létesítéséhez,

e) szobor, emlékmű, díszkút, medence és köztárgyak (pad, figyelmeztető- és tájékoztató táblák), díszkert elhelyezéséhez,

g) építési munkával kapcsolatos létesítmények (pl. építési állványzat, munkaterület körülhatárolása, konténer és tartozékai, stb.), valamint építő- és tüzelőanyagok, törmelékek nem közúton történő elhelyezéséhez, tárolásához,

h) alkalmi- és mozgóárusítás, valamint szolgáltató tevékenység végzéséhez,

i) kiállítás, vásár, sport-, kulturális-, politikai- és propaganda rendezvények, valamint mutatványos tevékenység folytatásához, valamint az ezekhez kapcsolódó ideiglenes parkolók létesítéséhez,

j) a közlekedésben való részvétel feltételeivel nem rendelkezõ, üzemképtelen – az 1/1975. (II.5.) KPM-BM együttes rendelet 5. § (1) bekezdésében foglalt elõírásoknak (érvényes hatósági engedély és jelzés, a jogszabályban meghatározott műszaki feltételek) meg nem felelõ –, illetve a közlekedésben részt nem vevõ, reklámhordozó céllal elhelyezett, továbbá az árusítási céllal közterületre kihelyezett járművek tárolásához, illetõleg a közúti közlekedési szolgáltatáshoz használt, illetve nem közúti közlekedési szolgáltatáshoz használt 3500 kg össztömegû, vagy annál nagyobb súlyú gépjárművek 8 órát meghaladó, ideiglenes, maximum 30 napig történő tárolásához,

k) a közterületen vendéglátó-ipari terasz, előkert létesítéséhez,

(2) A közúti közlekedési szolgáltatáshoz használt, illetve nem közúti közlekedési szolgáltatáshoz használt 3500 kg össztömegû, vagy annál nagyobb súlyú gépjárművek 30 napot meghaladó tárolását kizárólag abban az esetben lehet engedélyezni, ha a kérelmező valószínűsíti, hogy gépjárművét más módon nem tudja elhelyezni.

(3) Nem kell közterület-használati engedély:

a) a közút, a járda és a zöldterület építésével, javításával és fenntartásával kapcsolatos közterület-igénybevételhez, köztisztaságot szolgáló tárgyak elhelyezéséhez,

b) a távközlő hálózatok, valamint közműves berendezések, illetve létesítmények hibaelhárítása érdekében szükséges munkák elvégzéséhez, távbeszélőfülke és készülék, postai levélszekrények elhelyezéséhez,

c) az úttartozékok és a közúti közlekedés szervezésének és irányításának céljait szolgáló berendezések elhelyezéséhez,

d) az élet- és balesetveszély elhárításához szükséges időtartamot meg nem haladó munkálatok elvégzéséhez,

e) üzlethomlokzat, kirakatszekrény, hirdető-berendezés, cég- és címtábla elhelyezéséhez,

f) építési munkával kapcsolatos létesítmények (pl. építési állványzat, munkaterület körülhatárolása, konténer és tartozékai, stb.), valamint építő-, mezőgazdasági és tüzelőanyagok, törmelékek legfeljebb 15 napig történő elhelyezéséhez, tárolásához.

g) őstermelői igazolvánnyal rendelkező őstermelők részére saját terményeik árusításához.

(4) Nem kell közterület-használati engedélyt kérni a közterületen lévő hirdetőberendezéseken papír alapú plakát, hirdetmény elhelyezéséhez, azonban az időszerűségét vesztett hirdetményt, illetőleg kihelyezését követő 60 napon belül valamennyi hirdetményt el kell távolítani.

(5) A (3) bekezdés b) és f) pontjaiban felsorolt, közterület-használati engedély nélkül végezhető közterület-igénybevételt, továbbá a köztisztaság célját szolgáló tárgyak (kivéve a kötelező hulladékszállítás céljára szolgáló gyűjtőedények) elhelyezését a hatóságnál – lehetőleg az igénybevétel megkezdése előtt 1 nappal, de legkésőbb a használat megkezdésekor – be kell jelenteni.

5. §

(1) Nem adható közterület-használati engedély:

a)      tömegközlekedési járművek megállóiba, kivéve, ha a közterület igénybevétele az utasforgalom céljait, illetve az utasok tájékoztatását szolgálja,

b)      olyan közterületre, ahol a tervezett létesítmény a gyalogos közlekedést, vagy az úttestre lépő gyalogos észlelését akadályozza,

c)      zöldterületekre, ha a tervezett használat az ott lévő növényállomány rongálásának, pusztításának, csonkításának, károsításának elkerülését megelőzően nem biztosítja, kivéve a területükön húzódó közművek javításához, létesítéséhez nélkülözhetetlen munkálatokat,

d)      ha annak kiadása veszélyezteti a terület településfejlesztési célú hasznosítását.

(2) Megtagadható a közterület-használati engedély kiadása, ha a kért közterület-használat:

a)      a lakosság nyugalmának túlzott mértékű zavarásával járna,

b)      a közterület rendeltetésszerű használatának indokolatlan mértékű zavarásával járna,

c)      sértené a településképet vagy gátolná a települési esztétikai követelmények érvényesülését,

e)      a természeti és az épített környezet túlzott megterhelésével járna,

f)        veszélyeztetné a közegészségügyi előírások érvényesülését,

g)      indokolatlanul korlátozná a település közlekedését,

 (3) A (2) bekezdésben foglalt esetekben a közterület-használati engedélyben korlátozások írhatóak elő.

(4) A mozgóárusítás és mozgóbolti árusítás során figyelemfelhívó hangjelzést, hangosbemondást nem lehet alkalmazni 20 órától 08 óráig, valamint rendezvények ideje alatt.

2. A közterület-használati engedélyezési eljárás

6. §

(1) A közterület-használati engedélyezési eljárás során a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény rendelkezései szerint kell eljárni.

(2) A közterület-használati engedély tárgyában a polgármester dönt.

(3) A közterület-használati engedély iránti kérelmet írásban kell benyújtani. A kérelemben meg kell jelölni az igénybe vevő kérelmező nevét, címét, a használni kívánt közterület helyét, nagyságát, a használat idejét és módját.

(4) A közterület-használati engedélyt annak kell kérnie, aki a közterületet használni kívánja. Építési engedélyhez kötött építmény esetében az építtetőnek, építési munkálatokkal összefüggő ideiglenes közterület-használat esetében pedig az építtetőnek vagy a kivitelezőnek kell a közterület-használati engedélyt megkérnie.

(5) Települési szilárd hulladék képződésével járó közterület-használathoz közterület-használati engedély akkor adható, ha a kérelmező igazolja, hogy a települési szilárd hulladékkal kapcsolatos közszolgáltatást – ennek teljesítésére jogosult szolgáltató útján – igénybe veszi (szemétszállítási szerződés).

3. A közterület-használati engedély

7. §

(1) A közterület-használati engedélynek tartalmaznia kell különösen:

a)      a jogosult nevét és lakóhelyének, illetve székhelyének és telephelyének címét,

b)      a közterület-használat célját, időtartamát, illetve azt a feltételt, amelynek bekövet-keztéig az engedély érvényes, illetőleg utalást arra, hogy az engedély visszavonásig érvényes,

c)      utalást arra, hogy az engedély visszavonható,

d)      a határozatlan időre kiadott engedély esetében utalást arra, hogy annak megszün-tetését az engedélyes írásban kérheti,

e)      a közterület-használat helyének vagy útvonalának, módjának, mértékének és egyéb feltételeinek pontos meghatározását;

f)      a közterület-használat jellegétől függően egyéb hatósági, szakhatósági előírásokról és kikötésekről szóló tájékoztatást, a településképi követelményeket, a környezet-védelmi, valamint a munka-, baleset- és egészségvédelmi előírásokra történő utalást,

g)      az engedély érvényének megszűnése vagy annak visszavonása esetére az eredeti állapot – kártalanítási igény nélküli – helyreállításának kötelezettségét,

h)      közterület-használati díj fizetési kötelezettség esetén a díj mértékét és megfizetésé-nek módját,

i)        a közterület-használattal járó járulékos költségek (energiadíj, vízdíj, stb.) viselésének és megfizetésének módját,

j)   a közterület-használat időtartama alatt a szükséges állagmegóvási, karbantartási és tisztántartási kötelezettség előírását,

k)      figyelmeztetést arra vonatkozólag, hogy a közterület-használati engedélyt és a közterület-használatért fizetendő díj befizetését igazoló feladóvevényt a közterület-használat helyszínén kell tartani,

(2) A közterület-használati engedélyt meg kell küldeni a kérelmezőnek, valamint a Polgármesteri Hivatal pénzügyi irodájának a díj beszedése végett.

4. A közterület-használati engedély érvénye

8. §

(1) Közterület-használati engedély csak ideiglenes jelleggel – meghatározott időtartamra, vagy meghatározott feltétel bekövetkeztéig –, kivételes esetben határozatlan időre, visszavonásig adható.

(2) Az építési munka végzésével kapcsolatos tevékenységre – állvány, építőanyag, törmelék, stb. elhelyezésére – közterület-használati engedély csak az építési munka végzésének tartamára adható.

9. §

A közterület-használati engedély érvénye megszűnik:

a)      az engedélyben meghatározott idő elteltével,

b)      az engedélyben meghatározott feltétel bekövetkeztével,

c)      amennyiben a határozatlan időre kiadott engedély visszavonását az engedélyes írásban kéri, illetőleg írásban bejelenti, hogy a közterület használatával felhagy,

d)      a jogosult halálával, vagy – jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság esetében – jogutód nélkül megszűnésével,

e)    az engedély visszavonásával.

10. §

(1) A határozatlan időre kiadott engedélyt az 5. § (1) bekezdésében foglalt okok felmerülése esetén vissza kell vonni, az 5. § (2) bekezdésében foglalt okokból visszavonható.

(2) Meg kell vonni a közterület-használati engedélyt, ha az engedélyes a közterületet nem az engedélyezett célra és módon használja, vagy a díjfizetési kötelezettségének az esedékesség időpontjáig felszólítás ellenére ismételten nem tesz eleget.

11. §

(1) Ha a közterület-használati engedély érvényét veszti, a jogosult kártalanítási igény nélkül köteles a közterület eredeti állapotát – különösen annak tisztaságát – haladéktalanul helyreállítani.

(2) A hatóság az eredeti állapot helyreállítására vonatkozó kötelezettség teljesítésére a közterület-használat jellegétől függő, de legfeljebb 15 napos halasztást adhat a jogosult kérelmére.

(3) A közterület-használattal járó kötelezettségek – így különösen a közterület-használati díj megfizetése – szempontjából azt az időt is be kell számítani a közterület-használatba, ameddig a jogosult az eredeti állapotot hiánytalanul helyre nem állította.

(4) Arra az időtartamra, amely a közterület-használati engedély érvényének lejártától a közterület eredeti állapotának helyreállításáig eltelik, az egyébként irányadó díjtétel kétszeresét kell megfizetni.

5. A közterület-használati díj

12. §

(1) A közterület-használat egyes eseteiért a közterület-használati engedély jogosultja díjat köteles fizetni. A díj ellenében igénybe vehető közterület-használati módokat és a fizetendő díjakat a rendelet melléklete tartalmazza.

(2) A díjat a jogosult a közterület tényleges használatára, illetve a közterületen elhelyezett létesítmény tényleges üzemeltetésére tekintet nélkül a közterület-használati engedélyben rögzített időtartamra és módon köteles megfizetni, kivéve ha a meghatározott ideig tartó szüneteltetést a közterület-használati engedély jogosultja nyolc nappal a szüneteltetés megkezdése előtt írásban bejelenti.

(3) A létesítménnyel elfoglalt közterület nagyságának megállapításánál a létesítmény négyzetméterekben számított alapterületét vagy területét, továbbá a hozzá tartozó – az alapterületen túlnyúló – szerkezet (ponyva, tető, stb.) területét együttesen kell figyelembe venni.

(4) A számítás szempontjából minden töredék négyzetméter egész négyzetméternek számít.

(5) A közterület-használati díjak havi vagy napidíjak. Minden megkezdett naptári időegység egész időegységnek számítandó.

6. A közterület-használatra vonatkozó köztisztasági, tűzvédelmi, környezetvédelmi és munkabiztonsági előírások

14. §

(1) Közterületen építési munkálatot folytatni csak a munkaterület jól látható körülhatárolásával szabad.

(2) Közterületen építőanyag tárolására vonatkozó előírások:

a)      az építőanyag közlekedési területet nem foglalhat el,

b)      építőanyag elektromos-, távközlési oszlop, élőfa, tűzcsap köré, vízelvezető árokba, csatornafedélre, közműaknára nem kerülhet,

c)      építési területen élőfát tömör védőkerítéssel kell körülvenni,

d)      szóródó építőanyagot (homok, sóder, stb.) körülkalodázva kell tárolni,

e)      nem szóródó építőanyagot raklapon kell tárolni,

f)        építési törmelék csak konténerben helyezhető közterületre, melyet az időjárástól védeni kell (le kell takarni), a konténer elszállítása iránt a lehető legrövidebb időn belül intézkedni kell.

7. A közterület-használat ellenőrzése és a jogellenes közterület-használat következményei

15. §

(1) A Polgármesteri Hivatal, a polgármester vagy megbízottja és a rendőrség jogosult ellenőrizni a közterület-használati engedély meglétét, az abban foglaltak betartását, illetőleg a közterület-használati díj fizetési kötelezettség teljesítését, valamint az engedélyhez nem, csak bejelentéshez kötött tevékenységek bejelentésének megtörténtét.

(2) A közterület-használati engedélyt, illetve annak másolatát a tevékenységet folytató személy köteles a helyszínen tartani és azt az ellenőrzésre jogosult – (1) bekezdésben felsorolt – személyek felhívására, a közterület-használati díj befizetését igazoló feladóvevénnyel együtt felmutatni.

16. §

1. (1) Aki közterületet engedély nélkül használ, köteles a tényleges igénybevétel idejére járó közterület-használati díj megfizetésére.

(2)   Aki közterületet engedély nélkül vagy az engedélytől eltérő módon, illetve azt meghaladó mértékben használ, köteles a hatóság felhívására a jogellenes közterület-használatot haladéktalanul megszüntetni, továbbá kártalanítás nélkül kötelezhető a közterület eredeti állapotának helyreállítására. E kötelezettség elmulasztása esetén a hatóság az eredeti állapot helyreállítását a kötelezettséget elmulasztó költségére elvégeztetheti, amennyiben az a helyreállításra vonatkozó felhívásnak 8 napon belül nem tesz eleget.

(3) A hatóság az eredeti állapotot az erre irányuló felhívás mellőzésével és az (1) bekezdésben magszabott határidő elteltére való tekintet nélkül azonnal helyreállíthatja, ha az az élet- és balesetveszély vagy jelentős anyagi kár, a közrend, közbiztonság, illetve a közterület rendje, rendeltetésszerű használata súlyos sérelmének elhárítása érdekében vagy jelentős közérdekből egyébként indokolt. Az eredeti állapot helyreállításának költségeit ebben az esetben is a jogosulatlan közterület-használó köteles viselni.

II. fejezet

Az ingatlanok és közterületek tisztántartása

9. Köztisztasági szabályok

18. §

(1)  A közterületek tisztántartásáról, télen a síkosság elleni védekezésről – e rendeletben foglaltak szerint – a közterülettel határos ingatlanok tulajdonosa, közutak, parkok, terek, játszóterek, közforgalmú parkolók és autóbusz-megállóhelyek esetében az önkormányzat gondoskodik.

Az ingatlan tulajdonosa, bérlője, használója, kezelője (a továbbiakban: tulajdonosa) folyamatosan köteles gondoskodni:

a.) az ingatlannal határos járda tisztántartásáról, síkosság-mentesítéséről,

b.) az ingatlana tisztántartásáról és gyommentesítéséről,

c.) az épülete faláról, kerítéséről az időszerűségüket vesztett, szakadt vagy jogellenesen elhelyezett falragaszok, festések stb. folyamatos eltávolításáról,

d.) a telekingatlanról a járdára és az úttest fölé nyúló ágak és bokrok megfelelő nyeséséről, hogy az a közlekedést ne akadályozza.

(2) Két szomszédos terület, épület közötti átjáró esetében a tisztántartási kötelezettség a tulajdonosok között 50-50%-ban oszlik meg.

19. §

Ha az ingatlan tulajdonosa a 18. §-ban előírt kötelezettségének nem tesz eleget, úgy a polgármester a tulajdonos terhére elrendelheti a munka elvégzését, melynek költségeit behajtja a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény alapján.

20. §

A közutak, közparkok, közterek, játszóterek, valamint az ezeken keresztülvezető gyalogjárók, a közforgalmú parkolók, az autóbusz-megállóhelyek és a közutak mentén a zöldterületek tisztántartása, gyommentesítése, hó- és síkosságmentesítése, a keletkező szemét összegyűjtése és elszállítása az önkormányzat kötelezettsége.

21. § 

(1) A földterület tisztántartása céljából az ingatlanon összegyűjtött, ott keletkező avart és kerti hulladékot (kaszálék, nyesedék és egyéb növényi maradványok), a továbbiakban: avar, elsősorban hasznosítani, komposztálni kell. Amennyiben ez nem lehetséges, az avar és kerti hulladék a tűzvédelmi előírások és az e rendeletben foglalt szabályok betartása mellett elégethető:

a.)      Avarégetéshez tüzet rakni csak biztonságos módon, lakó- és gazdasági épülettől kellő távolságban, állandó felügyelet mellett lehet.

b.)      Avart égetni csak világos, tiszta, szélcsendes időben szabad.

c.)      Tilos avart égetni ködös, esős időben, valamint a miniszter által rendeletileg meghatározott tűzgyújtási tilalom idején.

d.)      Avarégetés során a szükséges óvintézkedéseket meg kell tenni mindennemű katasztrófa megelőzése érdekében, ezért a tűzrakás helyét kis árokkal, vagy éghetetlen anyaggal (például kövekkel) körül kell határolni és megfelelő védőeszközöket, szerszámokat (víz, lapát, gereblye) készenlétben kell tartani.

e.)      Avar csak száraz állapotban égethető, egyszerre csak kis mennyiségben, folyamatosan adagolva. Egyéb kommunális hulladék még kerti hulladékkal együtt sem égethető el.

(2) A lakosság védelme és a levegő tisztaságának érdekében avar égetése minden évben kizárólag október 1-je és május 15-e közötti időszakban történhet. Hétköznapokon reggel 8-tól délután 17 óráig lehet avart égetni, szombaton a tüzet legkésőbb 13 óráig el kell oltani.

(3) Vasárnap és ünnepnap avart égetni nem szabad.

(4) Közterületen avar égetése csak a polgármester külön engedélyével folytatható.

22. §

A lakosságot védeni kell a nagy zajjal járó munkálatok pihenést, nyugalmat zavaró hatásától. Ezért motoros eszközzel (pl. fűnyíró, fűrész, barkácsgépek) munkát végezni hétközben este 20 óráig, szombaton, vasárnap és ünnepnapon este 18 óráig lehet.

23. §

Mindennemű anyag szállításánál ügyelni kell arra, hogy a közterület ne szennyeződjék be. Ha bármilyen szállítmány fel- vagy lerakásánál vagy szállítás alatt a közterület beszennyeződik, a szállító köteles azt fel- vagy lerakás elvégzése után, illetőleg a szállítás során azonnal megtisztítani. A kiporzásra, illetve kiszóródásra hajlamos anyagok szállítását zárt szállítóeszközzel vagy takarás (pl. ponyva) mellett szabad csak elvégezni.

24. §

(1) Úttestet, járdát és egyéb közterületet bármiféle szeméttel (szilárd hulladékkal, így cigarettacsikk, vagy szennyvízzel, vizelettel, emberi és állati ürülékkel) beszennyezni tilos. A közterületen keletkezett szennyeződés megszüntetése és a szükséges takarítás elvégzése annak a kötelezettsége, akinek a tevékenysége következtében a szennyeződés keletkezett.

(2) Közterületen szemetet, hulladékot csak az erre rendszeresített és felállított hulladékgyűjtő tartályokba szabad elhelyezni. A hulladékgyűjtő tartályok kihelyezéséről és rendszeres ürítéséről az önkormányzat gondoskodik

(3) Közterületen állatot tartani vagy legeltetni kizárólag a polgármester engedélyével lehet.

(4) Közterületen tilos szeszes italt fogyasztani.

(5) Közterületen gépjárművet mosni tilos.

(6) Tilos a hulladékgyűjtő edényekben történő válogatás, a gyűjtőedényből a hulladék kiemelése.

25. §

(1) A közterület felszerelési és berendezési tárgyainak beszennyezése, illetőleg megrongálása tilos!

(2) Az eszköz megterhelése, a megrongálódás elkerülése érdekében játszótéri játékot (hinta, mászóka, csúzda stb.) kizárólag 14 éven aluli gyermek használhat. 14 év feletti személyek ezen eszközöket még rendeltetésszerűen sem használhatják.

(3) Közterületen lévő növények (fák, díszcserjék, stb.) rongálása, csonkítása, leszakítása tilos! Gépjárművel a zöldterületekre ráhajtani, ott várakozni tilos. Tilos a közterületeken a virágok leszedése, a fák és egyéb növények engedély nélküli csonkolása.

(4) A közterületen lévő fák gallyazása, szükség szerinti csonkításáról való gondoskodás az önkormányzat feladata. Fakivágás közterületen a polgármester engedélyével végezhető.

10. Közutak, közterületek téli tisztántartása

26. §

(1) Járdákon síkosság elleni védekezéshez a környezetkímélő anyagokon (pl.: salak, homok, zúzalék stb.) kívül rendkívüli körülmények esetén só környezetkímélő anyagokkal keverten alkalmazható. A szóróanyag beszerzéséről a tisztántartásra kötelezett gondoskodik. Ezen anyagok tárolása tárolóedényben, környezetszennyezést kizáró módon történhet. Klorid tartalmú anyagok használata zöldterületeken, járdákon, különösen betonjárdán, és azok közvetlen környékén tilos.
(2) A belterületi utakon a síkosság elleni védekezésre környezetkímélő szóróanyagok használhatók fel, rendkívüli körülmények esetén sóval keverten.
(3) Az ingatlannal határos járdát szükség szerint, de legalább hetente egy alkalommal kell takarítani, téli időszakban - havazás, jégképződés esetén - lehetőleg azonnal de legalább naponta egy alkalommal kell a hótól és jégtől megtisztítani, illetve a síkosságot megszüntetni.
(4) A havat a járda úttest felőli részén kell összerakni úgy, hogy a gyalogos közlekedésre legalább 1 méter széles terület maradjon.
(5) Hórakást tilos elhelyezni:

a) tömegközlekedési járművek megállóhelyeinél, közüzemi és közérdekű létesítményre, ill. ezek köré (pl.: vízelzáró csap, gáz és egyéb közlétesítmény, stb.)
b) útkereszteződésben, úttorkolatban,
c) útburkolati jeleken,
d) kapubejárat elé, annak szélességében,
e) tömegközlekedésre szolgáló jármű megállóhelyeinél, a jármű megállóhelye és a járda között,
f) közüzemi, szolgáltatási, felszerelési tárgyon és annak közérdekű létesítményein.

11. Közúti közlekedési szolgáltatásban használt járművek

tárolásának szabályai

27. §

1. (1) A közúti közlekedési szolgáltatásokról és a közúti járművek üzemben tartásáról szóló 89/1988.(XII.20.) MT. rendelet 7. § (4) bekezdésében meghatározott rendelkezések alapján a gépjármű közterületen való tárolására engedélyt kivételesen indokolt esetben adhat a polgármester, olyan helyre, ahol a jármű sem a gyalogos-, sem a közúti forgalmat nem akadályozza.
2. (2) Tilos a közúti közlekedési szolgáltatásban használt gépjárművek, pótkocsik, nyergesvontatók, autóbuszok közterületen történő mosása, szerelése, javítása, kivéve, ha az menet közben keletkezett műszaki hiba elhárítására szolgál.

12. Üzemképtelen és üzemen kívül helyezett járművek elszállítás, tárolása, értékesítése

28. §

1. (1) Üzemképtelen jármű vagy munkagép közterületen nem tárolható. Az üzembentartó köteles az üzemképtelenné vált járművet a közterületről haladéktalanul eltávolítani.
2. (2) Ha a jármű csupán azért üzemképtelen, mert hatósági engedéllyel vagy jelzéssel nem rendelkezik, úgy azt mellékútvonalon vagy parkolóban e rendeletnek a közterület-használatra vonatkozó rendelkezései szerint, közterület-használati engedéllyel, legfeljebb 30 napig lehet tárolni.
3. (3) A közterületen tárolt üzemképtelen jármű üzembentartóját a polgármester írásban szólítja fel, hogy járművét a helyszínről legkésőbb 30 napon belül távolítsa el.
4. (4) Amennyiben az üzembentartó nem állapítható meg, úgy a jármű elszállítható, erről a rendőrkapitányságot értesíteni kell. A jármű elszállítását és tárolását a Polgármesteri Hivatal végzi. A jármű elszállításakor jegyzőkönyvet kell készíteni, mely tartalmazza a jármű műszaki állapotát és a járműben talált felszereléseket és egyéb tárgyakat.
5. (5) Az elszállítás és a tárolás költségei az üzembentartót, vagy üzemen kívül helyezett jármű esetén a tulajdonost terhelik. Az igazolt tulajdonosnak a jármű csak a felmerült költségek (szállítás, tárolás, szakértő stb.) megtérítését követően adható ki.
6. (6) A ki nem váltott járműveket a polgármester az elszállítás napjától számított 90 nap után értékesíti, annak eredménytelensége után gondoskodik ártalmatlanításáról.
7. (7) Az üzembentartó vagy tulajdonos a polgári jogi elévülési időn belül az értékesítés során befolyt és a költségekkel csökkentett összegre jogosult igényét érvényesítheti, amennyiben tulajdonjogát hitelt érdemlően igazolja.

13. Köztisztasági rendelkezések betartásának ellenőrzése

29. §

(1) E rendelet köztisztasági rendelkezéseinek betartását a rendőrség, a Polgármesteri Hivatal és a polgármester vagy megbízottja ellenőrzi, a rendelkezések betartására figyelmeztetnek, szabálysértés elkövetése esetén feljelentést tesznek.

(2)

(3)

III. fejezet

Hatályba léptető rendelkezések

30. §

E rendelet 2009. július 1. napján lép hatályba.

Vázsnok, 2009. március 24.

Fazekas Tibor sk.                                                                              Dr. Kajdon Béla sk.

polgármester                                                                                     jegyző

A rendelet kihirdetve.

2009. március 27.

Dr. Kajdon Béla sk.

jegyző