Budapest Főváros XVIII. kerület Pestszentlőrinc-Pestszentimre Önkormányzat Képviselő-testülete (továbbiakban Képviselő-testület) a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 16. § (1) bekezdésében, a szabálysértésekről szóló 1999. évi LXIX. törvény 1. § (1) bekezdésében és 16. § (2) bekezdésében, valamint a fővárosi közterületek használatáról és a közterületek rendjéről szóló 59/1995. (X.20.) Főv. Kgy. rendelet 2. § (1) bekezdésében kapott felhatalmazások alapján az alábbi rendeletet alkotja:

A rendelet hatálya

1. § (1) A rendelet hatálya kiterjed a Budapest Főváros XVIII. kerület Pestszentlőrinc-Pestszentimre Önkormányzat közigazgatási területén fekvő valamennyi ingatlanra (közterület és magánterület egyaránt).

(2) Minden természetes személyre, jogi személyre és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetre, aki/amely a kerület közigazgatási területén hirdető berendezést vagy reklámhordozásra alkalmas más eszközt helyez el vagy kíván elhelyezni.

A rendelet célja

2. § A rendelet célja Budapest XVIII. kerület közigazgatási területén (kül- és belterület) az építészeti, természeti értékek védelme, valamint a reklámhordozók és hirdető berendezések vonatkozásában egységes és rendezett állapot kialakítása és ennek fenntartása, a hirdető berendezések és reklámhordozásra alkalmas más eszközök elhelyezésének szabályozása.

Értelmező rendelkezések

3. § E rendelet alkalmazásában

(1) Hirdetés: minden olyan figyelemfelhívásra alkalmas közlés, információ, amely valamely áru kelendőségének növelésére vagy szolgáltatás igénybevételére, illetve ennek fokozására irányul, illetve valamely kereskedelmi vagy fogyasztói tevékenységet népszerűsít.

(2)Hirdetmény: minden olyan közérdekű tájékoztatás, információ, amelykereskedelmi, fogyasztási tevékenységgel sem közvetlenül, sem közvetve nem hozható összefüggésbe, a lakosság részére közérdekű információt közvetít.

(3) Választási plakát: A választási eljárásról szóló törvényben meghatározott hirdetés.

(4) Reklám: olyan közlés, tájékoztatás, illetve megjelenítési mód, amely valamely birtokba vehető forgalomképes ingó dolog - ideértve a pénzt, az értékpapírt és a pénzügyi eszközt, valamint a dolog módjára hasznosítható természeti erőket - (a továbbiakban együtt: termék), szolgáltatás, ingatlan, vagyoni értékű jog (a továbbiakban mindezek együtt: áru) értékesítésének vagy más módon történő igénybevételének előmozdítására, vagy e céllal összefüggésben a vállalkozás neve, megjelölése, tevékenysége népszerűsítésére vagy áru, árujelző ismertségének növelésére irányul (a továbbiakban: reklám),

(5) Reklám közzétevője: aki a reklám közzétételére alkalmas eszközökkel rendelkezik és ezek segítségével a reklámot megismerhetővé teszi,

(6) Reklámozó: akinek érdekében a reklámot közzéteszik, illetve aki a reklámot megrendeli,

(7) Reklámszolgáltató: aki önálló gazdasági tevékenysége körében a reklámot megalkotja, létrehozza, illetve ezzel összefüggésben egyéb szolgáltatást nyújt,

(8) Reklámfelület nagysága: értelemszerűen egybefüggő, a reklám tartalmát egészében mutató felület befogadó formája.

(9) Reklámhordozó: reklám közzététele céljából építményen vagy építményen kívül elhelyezett eszköz,

(10) Hirdető berendezés:

(a) Cégtábla: kereskedelem, szolgáltatás, vendéglátás célját szolgáló helyiség, helyiség együttes nevét és az ott folytatott tevékenységet a bejáratnál feltüntető tábla.

(b) Cégér: valamely mesterség jelvényeként használt, rendszerint műhely üzlet

bejárata fölé kifüggesztett tárgy vagy címerszerű ábra. Cégérnek minősül az üzlethelyiségnél nem a falsíkra kihelyezett tábla is, amely csak ugyanazokat az információkat tartalmazza, amely cégtáblán kerülhet elhelyezésre. Cégérnek minősül a kerítés síkjára merőlegesen kihelyezett, a cégér leírásának megfelelő tábla. Nem minősül cégérnek az olyan hirdető berendezés, amely nem közvetlenül az üzlet jellegével, hanem az ott árusított termékkel kapcsolatos.

(c) Cégérszerű reklámtábla: A fal felületére merőlegesen kifüggesztett árureklám. Cégszerű reklámnak minősül a cégér abban az esetben is, amennyiben az ott található kereskedelmi egység az adott árut nevében szerepelteti.

(d) Címtábla: intézmény, vállalkozás nevét, esetleg egyéb adatait feltüntető tábla (névtábla).

(e) Hirdetőoszlop: plakátok, hirdetmények céljára szolgáló, kör alaprajzú építmény.

(f) Reklámtábla:

1) hirdetőtábla: hirdetmények, közlemények, közérdekű közlemények elhelyezésére szolgáló, közterületen lévő vagy közterületről látható építmény vagy hirdetővitrin.

2) egyedi címfestett tábla: olyan rögzített, egyedi mérető, állandó tartalmú hirdető berendezés, amely a gazdasági, kereskedelmi, szolgáltatói tevékenységet végzők tevékenységéről, telephelyéről, megközelíthetőségéről ad információt.

3) Kisplakát: az óriásplakát méretét el nem érő, de legalább 0,70 m² nagyságú, egységes reklámfelületű reklámberendezés

4) plakáttábla: kisplakátok kihelyezésére alkalmas tábla

5) megállító tábla: valamely üzlet, vállalkozás tevékenységéhez kapcsolódó, közvetlenül az üzlet, vállalkozás előtt elhelyezett ideiglenes hirdetőeszköz.

6) citylight: változó tartalmú hirdetések elhelyezésére alkalmas egy vagy két-oldalú, az óriásplakát méretét el nem érő, de legalább 2.00 m² reklámfelületű belülről megvilágított hirdető berendezés.

7) óriásplakát: változó tartalmú, általában kereskedelmi célú hirdetések elhelyezésére alkalmas, 12 m² vagy annál nagyobb felületű reklámberendezés.

8) Backliht: az óriásplakát méretét elérő, vagy azt meghaladó egységes reklámfelületű, belülről megvilágított reklámtábla.

9) Reklámtorony: reklámozási céllal létrehozott toronyépítmény.

10) totemoszlop: általában autószalonok, benzinkutak, bevásárlóközpontok bejáratánál elhelyezett oszlopok, amelyek magassága a 3 métert meghaladja.

11) Villanyoszlop reklám: Állandó tartalmú, villanyoszlopokra karosan rögzített hirdetőeszköz.

12) Fényreklám: rendszerint az épületek tetején vagy homlokzatán elhelyezett, saját fényforrással rendelkező, világító felületű vagy 500 lux-nál erősebben megvilágított, reklám célokat szolgáló felirat, ábra.

13) Transzparens: építményen kifeszített vagy építmények között átfeszített textil vagy textil jellegű egyéb anyagból készült reklámhordozó. (Kifeszített hirdetőszalag)

14) Falfestés, tűzfalreklám, vakolatreklám: épületek építmények közterület felőli, vagy közterületről látható homlokzatfelületére festéssel, vakolással, vagy rokon technológiával illetve bármely építési technológiával készített: a reklámozás céljait is szolgáló grafikai mű, reklámgrafika, reklámmozaik reklámcélú felület,

15) Építési reklámháló: homlokzatot érintő építési tevékenység esetén a homlokzat előtti állványra rögzített, reklámfelületként is használt védőháló.

16) Reklámvitrin: egyedi megjelenésű, üveglappal borított, jellemzően termék elhelyezésével a vállalkozás, üzlet áruválasztékának bemutatását szolgáló hirdető berendezés, amely nem minősül kirakatnak.

17) Kirakat: a kereskedelmi egység vagy műhely helyiségével közvetlen kapcsolatban lévő, elsősorban árubemutatásra szolgáló, közterületre nyíló, üvegezett felület.

A hirdető-berendezések és hirdetmények elhelyezésének általános szabályai

4. § (1) Hirdető-berendezés építése, elhelyezése, átalakítása és bővítése - ideiglenesen elhelyezhető megállító tábla, valamint a közterület fölé kihelyezett transzparens kivételével – a hatályos építési jogszabályok és Pestszentlőrinc–Pestszentimre Városrendezési és Építési Szabályzatáról szóló többször módosított 60/2006. (IX. 12) Budapest XVIII. kerület Pestszentlőrinc-Pestszentimre Önkormányzati rendelet (továbbiakban: PPVSZ) előírásai alapján végezhető el.

(2) Hirdetmény kizárólag reklámhordozón helyezhető el.

(4) Közterületi elhelyezésnek minősül minden olyan elhelyezés, ahol a tartóelem - fal, kerítés, tartóláb, stb. - magánterületen van, de a reklámberendezés függőleges vetülete közterületre esik és távolsága a tartóelemtől több mint 10 cm.

(5)A közterület-használati hozzájárulásban ki kell kötni, hogy amennyiben

a) hirdető-berendezés elhelyezését szolgáló közterület más célú vagy fejlesztési felhasználásra kerül,

b) azt egyéb fontos közérdek indokolja, a hirdető-berendezés és környezete nincs karbantartva, és erről a hirdető berendezés elhelyezője felszólítás ellenére - a megadott határidőig - nem gondoskodik, az engedély visszavonásra kerül.

(6) A határidő lejárta, illetve a feltételek bekövetkezése esetén a hirdető berendezés tulajdonosa kártérítés nélkül köteles azt elbontani.

(7) A hirdető-berendezés akkor tekinthető leszereltnek, ha nem csak a hirdetőfelület, hanem annak tartószerkezete is elbontásra kerül. Amennyiben a tartószerkezet, vagy annak része nem kerül elbontásra, a hirdető-berendezést továbbra is fenn maradottnak kell tekinteni.

(8) A hirdető-berendezésnek a meglévő épített és természetes környezetbe, a településképbe illőnek kell lennie.

a) a meglévő, illetve tervezett fejlesztések kapcsán kedvezően feltáruló településkép hatását nem rontja, nem takarja el,

b) a telepítési hely épített és természeti környezete semleges, illetve a terület adottságaiból eredően kedvezőtlen településképi látványt a reklámhordozó– a zavaró városképi elemek takarásával – javítja.

(9) A hirdető-berendezésnek méretében, anyaghasználatában, színezésében, továbbá az alkalmazott forma, illetve grafika tekintetében egyaránt alkalmazkodnia kell a telepítési hely épített környezetéhez

(10) A portálok, árubemutató szekrények, reklámhordozók kialakításánál, , elhelyezésénél az épület architektúrájához kell alkalmazkodni, azokat az épülethomlokzat arányaihoz – ritmusához, anyaghasználatához és színezéséhez illeszkedő módon kell megvalósítani.

(11) A közút területén, a közút felett és mellett tilos elhelyezni olyan hirdető-berendezést és hirdetményt, amely a közúti jelzésekkel – azok alakjával, színével – összetéveszthető, a láthatóságot akadályozza, alkalmas arra, hogy a közlekedők figyelmét elterelje, vagy a közlekedés biztonságát egyéb módon veszélyezteti.

(12) Hirdető-berendezésnek a közutak mentén, illetve azok közvetlen környezetében történő elhelyezéséhez a közútkezelő hozzájárulása szükséges.

(13) A hirdető-berendezést úgy kell elhelyezni, hogy az ne akadályozza a közterület és a szomszédos ingatlanok rendeltetésszerű használatát, a közterület fenntartási munkáit.

(14) Hirdető-berendezésnek a közutak mentén lévő magántulajdonban álló ingatlanon való elhelyezéséhez a közútkezelő és a tulajdonos együttes hozzájárulása szükséges.

(15) Közterületről két, vagy több oldalról látható reklámhordozó valamennyi közterületről látható oldalán hirdetőfelülettel alakítandó ki.

(16) Az egyenként 2,00 m²-t meg nem haladó méretű, de tartalmában összetartozó, illetve csak együtt értelmezhető reklámhordozók egyetlen reklámhordozónak tekintendők.

(17) Az 5 m²-nél nagyobb hirdető-berendezések bel- és külterületeken egyaránt egymástól legalább 50 m távolságra helyezhetők el.

(17) Az elhelyezett hirdető berendezés, hirdetés, reklámcélú építmény, cégér, cég- és címtábla folyamatos karbantartása az engedélyes (építtető, tulajdonos) feladata és kötelessége.

(18) A reklámfelület alsó sarkában fel kell tüntetni az építtető/tulajdonos nevét, címét, telefonszámát.

(19) A 2,0 m²-nél nagyobb felületű reklámhordozók bel- és külterületen egyaránt egymástól legalább 50 m távolságra helyezhetők el.

(20) Az épületek szabad nyílás nélküli homlokzati felületén a következők szerint helyezhető el hirdető-berendezés:

a) 100 m²-nél kisebb falfelület maximum 25%-án

b) az a) pont szerinti mértéket meghaladó homlokzati felület legfeljebb további 10%-án helyezhető el.

(21) Épületek szabad nyílás nélküli homlokzati felületén kihelyezendő 6 m²-nél nagyobb felületű reklámok esetén a műszaki tervdokumentáció készítése kötelező, melyben a teljes falfelületet kell ábrázolni. A falfelület szükséges mértékű rendbehozatalát, újraszínezését elő lehet írni.

(22) Az egyéb funkciójú közterületi építményeken (telefonfülke, kapcsolószekrény, pavilon, építési háló stb.) elhelyezett reklámhordozókat úgy kell tekinteni, mintha az elhelyezésre szolgáló építmény a reklám tartószerkezete lenne. Az ilyen típusú reklámokra a tartószerkezet engedélyétől függetlenül a 4. § (3) bekezdésében meghatározott közterület-használati engedély szükséges.

(23) Egyéb funkciójú közterületi építményeken elhelyezett reklámhordozókra az ugyanazon típusú szabadon - egyéb funkciójú építménytől függetlenül - álló reklámhordozók elhelyezési szabályai érvényesek.

(24) A hirdetés és hirdetmény tartalmára vonatkozó előírásokat külön jogszabály állapítja meg.

(25) A hirdető – berendezések szempontjából a XVIII. kerület területe kategóriákba lett sorolva, mely kategóriákat a Közterület-rendelet 3-as számú melléklete tartalmazza.

(26) A vasúti pálya mellett, annak 50 m-es védőtávolságán belül hirdetéshordozó állvány kihelyezését engedélyezni csak a MÁV ZRt. előzetes jóváhagyásával lehet. Jelen szabályozás alá eső területen csak egységes reklámhordozó helyezhető el, és csak egy ütemben tervezett kihelyezési helyszínrajz alapján engedélyezhető.

(27) Magánterületen hirdető- berendezés és hirdetmény

a) Közterület felőli kerítésen reklámfelület, reklámhordozó csak a vonatkozó jogszabályokban előírt minimális áttörtség megtartása mellett és a kerítés fő méretei által (hossz és magasság) meghatározott névleges felületének legfeljebb 1/3-án helyezhető el.

b) Az „L4” keretövezet besorolású ingatlan területén az építési helyen belül, ingatlanonként legfeljebb 8 m² összfelületig létesíthető.

5. § (1) Nem helyezhető el hirdető-berendezés és hirdetmény:

a) közterületi út, járda, gyalogút, kerékpárút szilárd burkolatára festett kivitelben,

b) közparkban

c) közterületen álló fákon

d) emlékműveken, művészeti alkotásokon és szobrokon, valamint azok kiegészítő műtárgyain (pl. talapzat, stb.) és 10,00 m-es körzetében.

e) játszótéri berendezéseken,

(2) Középületen reklámhordozó - a középületi funkciókra vonatkozó cégér, cégtábla, címtábla és vakolatreklám kivételével - nem helyezhető el.

(3) Védett területen, épületen, építményen reklámhordozó - hirdető- illetve hengeroszlop, cégér, cégtábla, címtábla és vakolatreklám kivételével - nem helyezhető el. A telepíthető reklámhordozók - méretüktől függetlenül - csak a főépítész engedélye alapján helyezhetők el.

Cégtáblák, cégérek, cégszerű reklámtábla és címtáblák elhelyezésének szabályai

6. § (1) Cégtáblák, cégérek, cégszerű reklámtábla és címtáblák

a) legfeljebb 2,00 m² összesített reklámfelülettel az összes közösségi

közlekedéssel terhelt út mentén legfeljebb a hirdető szék/telephelyétől számított

500 m-en belül,

b) legfeljebb 1,00 m² összesített reklámfelülettel az a) pontban nem szereplő

utak mentén, legfeljebb a hirdető szék/telephelyétől számított 500 m-en belül

helyezhetők el.

(2) Nem esik méretkorlátozás alá az épületben működő kereskedelmi szolgáltató egység közterület felöli homlokzaton megjelenő címfelirata, ha az a rendezett terepszinttől számított 2,50 m és 4,00 m közötti sávban helyezkedik el. Ha a címfelirat nem táblajelleggel létesül, névleges befoglaló méretként a legkisebb köré rajzolható, vízszintes és függőleges oldalú téglalapnak az oldalméreteit kell tekinteni.

(3) A cégtáblák, cégérek, cégszerű reklámtábla és címtáblák fémszerkezetét rozsdaálló festőréteggel kell bevonni, korrózió megjelenése esetén újrafesteni és javítani a fa szerkezetű berendezéseket pedig megfelelő favédelemmel kell ellátni és szükség szerint karban tartani.

Hirdetőoszlopok és reklámtáblák elhelyezésének szabályai

7. § Közterületen vagy közhasználatra átadott területeken – a BVKSZ 11. § (3) bekezdés szerinti vagy egyéb korlátozás hiányában – az alábbi rendelkezéseket kell alkalmazni

(1) Hirdetőoszlop

a) 3,00 m magasságot meghaladó hirdető- illetve hengeroszlop helyezhető el

aa) a Gyömrői út mentén,

ab) a Nagykőrösi út mentén,

ac) a Külső keleti körút mentén,

ad) a Méta utca mentén, valamint

ae) a Gilice téren a Vízmű területe mentén,

b) ezen kívül a bevásárlóközpontok, gépjármű-kereskedések és üzemanyagtöltő állomások területén is.

c) legfeljebb 3,00 m magas hirdető- illetve hengeroszlop az a) pontban felsoroltakon kívül az összes közösségi közlekedéssel terhelt út mentén helyezhető el.

(2) Hirdetőtábla

a) Az eszköz további bérbeadása, illetve kereskedelmi kampányok lebonyolítására történő felhasználása nem megengedett.

b) Az ingatlanforgalmazók által kihelyezett kínálatot bemutató vitrinek reklámvitrinnek minősülnek.

(3) Egyedi címfestett tábla:

a) Ingatlan eladását, bérbeadását meghirdető tábla maximum 0,5 m²-es nagyságban az ingatlan falán vagy kerítésén helyezhető el.

b) Magánterületen elhelyezett címfestett reklámtábla mérete nem haladhatja meg a 4 m²-t. Az ezt meghaladó méretű címfestett reklámtábla óriásplakátnak minősül és az óriásplakát elhelyezésre vonatkozó szabályok érvényesek rá.

(4) Citylight:

a) legfeljebb 8,50 m² összesített reklámfelülettel az (1) bekezdés a) pontban felsorolt helyeken,

b) legfeljebb 4,25 m² összesített reklámfelülettel az a) pontban felsoroltakon kívül az összes tömegközlekedéssel terhelt út mentén,

c) a hirdető tulajdonában lévő, 1000 m²-t meghaladó alapterületű ipari, kereskedelmi, szállás-szolgáltató és szolgáltató építményeken, valamint azok telkén legfeljebb 8,50 m² összesített reklámfelülettel létesíthető.

d) A berendezéseknek teljes egészében fémszerkezetűnek kell lenniük. Csak díszítő funkcióval lehet műanyagot használni. A fémszerkezetet rozsdaálló festőréteggel kell bevonni, korrózió megjelenése esetén újra kell festeni és javítani. Csak belülről megvilágított citylight berendezésre adható engedély.

(5) Óriásplakát, Backliht :

a) Legfeljebb 8,50 m² összesített reklámfelülettel az (1) bekezdés a) pontban felsorolt helyeken létesíthető.

b) Építési palánkon - bejelentési kötelezettség mellett - óriásplakát korlátozás nélkül elhelyezhető abban az esetben, ha az építési palánk kivitele kerületképi szempontból elfogadható. Ennek érdekében az építési palánk műszaki kivitelét, az óriásplakátok elhelyezési módját műszaki dokumentációban be kell mutatni.

c) Azonos útvonalon elhelyezett óriásplakátokat azonos magasságban és rálátási szögben kell elhelyezni.

d) Az óriásplakátoknak teljes egészében fémszerkezetűnek kell lenniük. Csak díszítő funkcióval lehet műanyagot használni. A fémszerkezetet rozsdaálló festőréteggel kell bevonni, korrózió megjelenése esetén újra kell festeni és javítani. Ha a plakát nem címfestett, hanem ragasztott papíralapú abban az esetben a tulajdonos vagy üzemeltető gondoskodik annak legalább éves egyszeri eltávolításáról, cseréjéről.

(6) Reklámtorony: Reklámtorony kizárólag a K-BK2-XVIII építési övezetben helyezhető el.

(7) Megállítótábla

a) Megállító tábla - egy-, vagy kétoldalú, max. oldalanként 0,7 m² reklámfelülettel - üzletenként, legfeljebb 1 db kerülhet elhelyezésre, kizárólag az üzlet homlokzata előtt.

b) Csak olyan helyen helyezhető el, ahol az elhelyezést követően a 1,5 méteres szabad járdaszélesség biztosítható.

c) Megállító tábla elhelyezése nem sértheti más vállalkozók érdekeit, ezért nem helyezhetők el olyan helyen, ahol az üzlet homlokzat előtti elhelyezéssel nem biztosítható a megállító táblák közötti minimum 5 méteres távolság.

d) A vendéglátó-ipari egységek napi aktuális ajánlatát feltüntető, invitáló táblák, amennyiben azok a vendéglátó-ipari egység közterület-használati engedéllyel elfoglalt teraszán kerülnek kihelyezésre, nem tartoznak jelen rendelet hatálya alá.

(8) Totemoszlop

Közterületi elhelyezése csak kivételesen engedélyezhető, ha a reklámozott létesítmény területén az elhelyezés nem lehetséges.

(9) Villanyoszlop reklám

a) Villanyoszlopon reklám egy méretben, azonos magassággal, úttesttől kifelé, oszloponként egy darab helyezhető el, kivéve a 8. § (2) bekezdésben foglalt esetet.

b) Útszakaszonként csak azonos típusú villanyoszlop reklám helyezhető el.

c) Villanyoszlop felületére hirdetést vagy reklámot ragasztani nem szabad.

(10) Fényreklám

a) Tűzfalon, bütüsfalon történő fényreklám elhelyezésekre a feszített reklámra vonatkozó szabályok érvényesek.

b) Fényreklám nem alakítható ki villogó effektussal,

c) fennmaradása csak újbóli kérelem alapján - a tartószerkezet megfelelő statikai és szerkezeti állapotát bizonyító szakértői állásfoglalás megléte esetén –lehetséges,

d) megszűnésekor a reklámfelülettel együtt a tartószerkezetet is le kell szerelni.

(11) Transzparens

a)Transzparensek elhelyezésére, amennyiben azok elhelyezési módjuk, reklámcéljuk alapján más, eddig megnevezett hirdetőeszközök közé besorolhatók, az adott hirdetőeszközre vonatkozó általános és speciális szabályok érvényesek.

b) Transzparens csak közterületen – közterület-használati hozzájárulás alapján - helyezhető el.

c) Közterület fölé transzparens csak valamely esemény, rendezvény meghirdetésére, ideiglenesen helyezhető el. A kihelyezés legkorábbi ideje: a rendezvényt megelőző 3 hét. Az eszközt, a rendezvényt követő napon le kell szerelni.

(12) Vakolat reklám, tűzfalfestés, reklámgrafika, reklámmozaik

a) A vakolatreklám és a tűzfalreklám nem esik méretkorlátozás alá.

b) Falfestés, reklámgrafika, reklámmozaik elhelyezésére irányuló kérelemhez – a reklámfelület nagyságától függetlenül - csatolni kell a teljes homlokzati felületre vonatkozó felújítási, színezési tervet.

c) Az a) pontban meghatározott felületet indokolt esetben fel kell újítani. A kérelmezőnek vállalnia kell a reklám megszűnését követő újraszínezést.

d) A közterületi-hozzájárulásban ki kell kötni a felület időközönkénti felújítását, s rögzíteni kell a felújítás (újraszínezés) elmulasztásának következményeit.

(13) Építési reklámháló

Építési reklámháló (építési védő-háló) elhelyezésére engedély csak az építkezés, felújítás idejére, de legfeljebb 6 hónapra adható, ha azt más jogszabály nem tiltja. A felületen legfeljebb egy önálló reklám, hirdetés látványterv helyezhető el, melyhez ki kell kérni a főépítész véleményét.

(14) Reklámvitrin

a) Reklámvitrint úgy kell az épületen elhelyezni, hogy az szervesen illeszkedjen a homlokzat vízszintes és függőleges tagolásához.

b) A reklámvitrin üvegfelületén semmilyen felirat nem helyezhető el.

(15) Plakáttábla

Plakáttábla a kerület területén nem helyezhető el.

A választással kapcsolatos hirdető-berendezések és hirdetmények elhelyezésének szabályai

8. § A választási plakát elhelyezésére a választási eljárásról szóló törvény rendelkezései az irányadók.

(1) Nem helyezhető el választási plakát:

a) középületeken,

b) közterületeken álló fákon, utcabútorokon,

c) közterületen álló emlékműveken, szobrokon, illetve azok talapzatain,

d) közterületen lévő szökőkúton, illetve díszkúton,

e) közterületi út, járda, kerékpárút burkolatán festett vagy ragasztott kivitelben.

f) villanyoszlop felületére közvetlen ráragasztott kivitelben

g) házfalon, homlokzaton közvetlenül ráragasztott kivitelben

(2) Villanyoszlopon a 7. § (9) bekezdésében rögzítetteken kívül elhelyezhető 2 db úgynevezett lengőkaros plakát illetve valamilyen a villanyoszlopra ideiglenes felszerelhető hordozóra ragasztott legfeljebb 2 db plakát.

(3) Választási falragasz, hirdetés, felirat, embléma csak vízben oldható ragasztóval rögzíthető oly módon, hogy az ne fedje más jelölt vagy jelölő szervezet választási plakátját és károkozás nélkül eltávolítható legyen.

(4) A választási plakátot az elhelyező, illetve az, akinek az érdekében a választási plakátot elhelyezték, a szavazást követő 30 napon belül köteles eltávolítani.

Eljárási szabályok

9. § (1) Reklámberendezés közterületen történő elhelyezése, továbbá reklámberendezéshez nem kötődő reklámozási tevékenység kizárólag a 4. § (3) bekezdésében foglaltak szerinti közterület-használati hozzájárulás megléte esetében végezhető.

(3) A közterület-használati hozzájárulás tárgyában - jogszabály eltérő rendelkezése hiányában - a polgármester dönt.

(4) A közterület-használati hozzájárulás nem pótolja a jogszabályokban előírt egyéb hatósági, illetve szakhatósági - engedélyek (pl. építésügyi, egészségügyi, rendészeti, szakhatóságok engedélyei) beszerzését, de a hatósági eljárások során tulajdonosi hozzájárulásnak tekintendő.

10. § (1) A közterület-használati kérelem elbírálása során a Közterület-rendelet 9. §-ában, a közterület-használati hozzájárulás tartalmára és a hozzájárulás megküldésére vonatkozó eljárási rendre a Közterület-rendelet 10. §-ban foglalt rendelkezéseket kell értelemszerűen alkalmazni.

A jogellenes reklámcélú közterület-használat következményei

11. § Aki Budapest XVIII. kerületben közterületet reklámcélra közterület-használati hozzájárulás nélkül, vagy attól eltérő módon használ:

(1) az engedély nélkül elhelyezett hirdető-berendezést az elhelyező az Önkormányzat felszólítását követő 8 napon belül köteles saját költségén eltávolítani.

(2) amennyiben a hirdető-berendezés eltávolítása felszólítás ellenére nem történik meg, az Önkormányzat jogosult az engedély nélküli közterület-használat megszüntetésére és a berendezés elbontására, melynek költségeit a berendezést elhelyező részére kiszámlázza.

(3) amennyiben a hirdető-berendezés tulajdonosa nem állapítható meg, az Önkormányzat jogosult a berendezés elbontására.

(4) a hozzájárulástól eltérően kihelyezett hirdető-berendezés esetén a Polgármester az elhelyezőt kötelezi a berendezés szabályossá tételére.

(5) amennyiben a szabályossá tétel a kötelező határozatban előírt határidőn belül nem történik meg, a Polgármester elrendeli a berendezés elbontását.

(6) amennyiben hirdető-berendezés vagy hirdetmény közútkezelői hozzájárulás nélkül került kihelyezésre úgy a jegyző soron kívül kezdeményezheti a hirdető-berendezés vagy hirdetmény eltávolítását.

(7) az engedély nélküli jogellenes közterület-használat esetében a ténylegesen használt időtartamra és területre a Közterület-rendeletben meghatározott 1. sz. melléklet díjtételeinek tízszeresét, az engedélytől eltérő jogellenes közterület-használat esetén ötszörösét kell megállapítani.

A magánterület jogellenes reklámcélú használatának következményei

12. § (1) Magánterület jogellenes reklámcélú használata esetében az építéshatóság a vonatkozó jogszabályok - különös tekintettel a BVKSZ, 253/1997. (XII. 20.)számú Kormányrendelet az országos településrendezési és építési követelményekről (OTÉK), 37/2007(XII.13.) Ötm rendelet, 60/2006. (IX.12.) PPVSZ. - alkalmazásával jár el.

(2) Magántulajdonú ingatlanon felállított hirdető-berendezés elhelyezéséért és eltávolításáért az ingatlan tulajdonosa a hirdető-berendezés tulajdonosával egyetemlegesen felelős.

A reklámcélú közterület-használati hozzájárulás megszűnése

13. § (1) A közterület-használat megszűnésével kapcsolatban a Közterület-rendelet 13. - 14. §-aiban foglalt rendelkezéseket kell értelemszerűen alkalmazni.

15. § A jelen rendeletben foglalt előírások megtartását a közterület-felügyelők, a jogszabályok szerint ellenőrzésre jogosult más szervek, illetve a tulajdonos által megbízott egyéb személyek, a fővárosi és a kerületi polgármesteri hivatalok megbízott ügyintézői a helyszínen vagy más alkalmas módon ellenőrizhetik.

Záró rendelkezések

16. § (1) E rendeletet az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvényben foglaltakkal, a helyi épített értékek védelméről szóló, a Közterület-használatáról szóló fővárosi és helyi rendeletekkel, és a PPVSZ rendelkezéseivel összhangban kell alkalmazni.

(2) E rendelet 2009. október 1.-jén lép hatályba, rendelkezéseit a hatályba lépését követően benyújtott kérelmek vonatkozásában kell alkalmazni.

(3) A rendelet hatályba lépéséig kiadott közterület-használati hozzájárulások megszűnésükig változatlan tartalommal és formában érvényesek.

(4) Jelen rendelet hatálybalépésével egyidejűleg a Pestszentlőrinc–Pestszentimre Városrendezési és Építési Szabályzatáról szóló többször módosított 60/2006. (IX.12) Budapest XVIII. kerület Pestszentlőrinc-Pestszentimre Önkormányzati rendelet 14.§-a az alábbiak szerint módosul:

„14. § A reklámhordozókra vonatkozó rendelkezéseket az Önkormányzat közigazgatási területén hirdető berendezések, hirdetések és reklámok elhelyezésének rendjéről szóló rendelet tartalmazza.”

INDOKOLÁS

A rendelet megalkotásával az Önkormányzat alapvető célkitűzése teljesül, miszerint a kerület arculata, valamint a városkép hangulata, minél hatékonyabban kerüljön megőrzésre a reklámeszközök helyi környezetbe történő beillesztésével. Fontos, hogy mindezt az előremutatás jellemezze, a majdani elképzelések és teendők figyelembevételével, hogy mind a lakosság, mind pedig a kerületben hirdető cégek számára ténylegesen hasznosítható választ és lehetőséget adjunk reklámozással kapcsolatos elvárásaikra, megfelelve emellett a korunk által kialakított követelményeknek. A közterületi reklámok szabályozása ezen irányvonalak mentén került megfogalmazásra.

A kilencvenes évek elejétől egyre erőteljesebben megjelenő igény a reklámok, reklámhordozók kihelyezésére felkészületlenül érte az építés-hatóságokat, kellő szabályozás, jogszabályi háttér hiányában nem voltak képesek megakadályozni a mára kialakult helyzetet.

Míg egy város arculatának alakulását szabályozási előírások és tervek, építészeti zsűrik, építéshatósági eljárások lépésről-lépésre ellenőrzik, tiltják, vagy engedélyezik, a környezetünkben harsány színükkel, óriás felületükkel megjelenő kis- és óriásplakátok mindent szabadon elárasztanak.

Mivel egy szabad piacgazdaságot hirdető országban a reklámtevékenység, a vállalkozások jelenlétének tudatosítása a piaci szereplők számára nem csak jog, de létkérdés is, a reklámok jelenlétét el kell fogadni, ugyanakkor a közösség egésze érdekében megfelelő módon szabályozni is szükséges. A reklámok általában nagyforgalmú utak mellett keresnek helyet maguknak, hogy minél több potenciális fogyasztóhoz jussanak el. Egyrészről azonban a kihelyező szempontjai nem esnek minden tekintetben egybe a közösség, illetve az annak érdekeit képviselni hivatott Önkormányzat szempontrendszerével, másrészről az elhelyezésre kiválasztott hely jogi helyzete is sokféle - igencsak eltérő - lehet: közterület, közhasználat céljára átadott terület, magánterület, közlekedési terület, zöldfelület, de kül- és belterület, vagy például beépített/beépítetlen építési telek, stb. A reklámszakmai szabályok szerint ideális helyen lévő, a legtöbbek által észlelhető reklám kihelyezés sok esetben (pl. a kijelölt hely, az alkalmazott grafikai megoldások, a telepített reklámhordozó szerkezete, stb. tekintetében) nem elégíti ki a város-esztétikai elvárásokat.

Mindezek együttesen szükségessé teszik a piaci szereplők egyenlő esélyekkel, illetve feltételekkel való megjelenésének oly módon történő szabályozását, hogy az egyben a kerület arculatát is kedvezően és a reklámok tekintetében is egységesen alakítsa.

Ennek szellemében a rendelet megfogalmazza a hirdető berendezések, hirdetések és reklámok elhelyezésének legfontosabb alapelveit. Nevezetesen, hogy az építési engedély köteles reklámkihelyezés csak jogerős engedély birtokában történjék meg, az engedély nélküli kihelyezések kerüljenek felderítésre, a reklámok elhelyezése közterületen csak közterület használati engedéllyel történhessen. A hirdetések esetében biztosított legyen a tulajdonos egyértelmű beazonosítása.

A reklámberendezések elhelyezésére vonatkozó országos szabályozások mellett a XVIII. kerületben gazdasági és egyéb hirdetéseket hordozó reklámberendezések, reklámfelületek elhelyezését, kialakítását jelenleg a Pestszentlőrinc-Pestszentimre Városrendezési és Építési Szabályzatáról szóló önkormányzati rendelet, a PPVSZ és a közterület-használat rendjével és engedélyezésével kapcsolatos eljárásról szóló rendelet szabályozza. Az egységes és rendezett állapot kialakítása és ennek fenntartása érdekében szükségessé vált a hirdető berendezések és reklámhordozásra alkalmas más eszközök elhelyezésének egy rendeletben történő részletes szabályozása.