Önkormányzati rendelet

Kunszentmárton Város Képviselő-testülete az 1990. évi LXV. tv. 8.§ (1) szerinti feladatkörben, az 1990. évi LXV. tv. 16.§ (1) szerinti jogkörben, valamint az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. tv. 7.§ (3) szerinti hatáskörben, továbbá „az országos településrendezési és építési követelményekről” szóló többször módosított 253/1997.(XII.20.) sz. Kormányrendelet előírásainak helyi végrehajtása érdekében az alábbi rendeletet alkotja.

I. fejezet

ÁLTALÁNOS ELŐÍRÁSOK

1.§

A rendelet hatálya, alkalmazása

(1) Jelen rendelet területi hatálya Kunszentmárton város teljes közigazgatási területére

kiterjed.

(2) A rendelet hatálya alá tartozó területen területet alakítani, épületet és más építményt (műtárgyat is ideértve) tervezni, kivitelezni, építeni, felújítani, átalakítani, korszerűsíteni, bővíteni, lebontani, használni, valamint mindezekre hatósági engedélyt adni a Kormány az épített környezet alakításáról és védelméről szóló többször módosított 1997. évi LXXVIII. törvény (továbbiakban: Étv) továbbá az országos településrendezési és építési követelményeknek (továbbiakban: OTÉK) valamint e rendelet (továbbiakban: HÉSZ) és mellékletei együttes alkalmazásával szabad.

(3) Jelen rendelet elválaszthatatlan részét képezi:

- SZ - 1 jelű Közigazgatási terület szabályozási terve (térkép – digitális állományú rajzi munkarész) M = 1: 20 000

- SZ - 2 jelű Belterület szabályozási terve (térkép – digitális állományú rajzi munkarész)

M = 1: 4000

- SZ - 3 jelű Kungyalu belterület szabályozási terve (térkép – digitális állományú rajzi munkarész)

M = 1: 4000

- SZ - 4 jelű Istvánháza szabályozási terve (térkép – digitális állományú rajzi munkarész)

M = 1: 4000

(4) A rendelet területi és tárgyi hatálya minden természetes és jogi személyre nézve kötelező.

(5) A rendeletben foglalt előírásoktól való eltérésre kizárólag a HÉSZ és a szabályozási terv módosításával van lehetőség.

2.§

Az építési engedélyezés helyi szabályai

(1) Az újonnan beépítésre vagy jelentős átépítésre kerülő területek építési övezeteiben a megengedett környezetterhelési határértékeket, valamint a terepszint alatt elhelyezhető építmények körét az egyes építési övezetek előírásai tartalmazzák, a meglévő, kialakult beépítések esetén az építési övezetekre vonatkozóan a hiányzó beépítési paramétereket az Étv. 18.§ (2) szerinti illeszkedés elvének alkalmazásával kell az építésügyi hatósági eljárás során meghatározni. Az illeszkedés alapjának nem tekinthetők a szabálytalanul épített, vagy a nagyon kirívó építmények.

Az építtető, az elvi építési engedélyezési eljárás során az építési hatóságtól előzetesen kérheti az építési helyre vonatkozó illeszkedési szabályok egyértelmű és tételes meghatározását.

(2) Az építési helyen belül melléképítmény bárhol elhelyezhető, ahol az övezeti előírás erre vonatkozóan nem rendelkezik.

(3) Kettő, vagy többegységes épület építési munkái során a tulajdonosok kötelesek egységes homlokzatot kialakítani.

(4) Az építési övezetekben, övezetekben a teljes közművesítettség megépítéséig közműpótló berendezés létesítendő.

(5) Azon építési övezetek területein történő építkezéseknél, melyek a Hármas – Körös folyó árvízvédelmi töltésének mentett oldali részén helyezkednek el, a fakadóvíz általi veszélyeztetettség elkerülése érdekében – terepszint alatti építmények elhelyezése esetén – figyelembe kell venni az ezzel kapcsolatos egyéb jogszabályi előírásokat.

(6) Az SZ – 1 jelű szabályozási tervlapon jelölt védett természeti terület övezetében új külszíni művelési bánya nem nyitható, meglévő külszíni művelési bánya nem bővíthető a védett természeti terület övezete védelme érdekében.

(7) Az évi 500 m³ vízigényt meg nem haladó, kizárólag házi vízigényt kielégítő, talajvizet

kitermelő kutak maximális talpmélysége a település területén 22,00 m, Kungyalu településrészen: 25,00 m lehet, 0,00 – 12,00 méter között a szűrőzés feletti lyukszakaszon palástcementezéssel való szigeteléssel kivitelezve.

Építményektől, létesítményektől az alábbi távolságokra telepíthetők:

- lakóépülettől: 10,00 m

- melléképülettől: 5,00 m

- istállótól: 10,00 m

- szigetelés nélküli

trágyatárolótól: 15,00 m

- űrgödrös árnyékszéktől: 15,00 m

- szikkasztó aknától: 15,00 m

- azonos réteget beszűrőző

szomszédos kúttól: 25,00 m

(8) A lakóterület és vegyes terület építési övezeteiben játszótér, játszókert elhelyezhető.

II. fejezet

TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ELŐÍRÁSOK

3. §

A területfelhasználási egységek általános előírásai

(1) Kunszentmárton közigazgatási területe az alábbi területfelhasználási egységekre tagozódik a településszerkezeti tervnek megfelelően:

a.) Beépítésre szánt területek:

1. Lakóterület: kisvárosias (Lk 1, 2, 3, 4)

kertvárosias (Lke 1, 2)

falusias (Lf 1, 2)

2. Vegyes terület: településközpont vegyes (Vt 1, 2, 3, 4, 5 )

3. Gazdasági terület: kereskedelmi szolgáltató (Gksz 1, 2, 3)

ipari terület (Gip 1, 2, 3)

4. Hétvégiházas üdülőterület (Üh)

5. Különleges terület: (K…)

b.) Beépítésre nem szánt területek:

6. Különleges beépítésre nem szánt terület: (Kk…)

7. Közlekedési és közmű – elhelyezési, hírközlési terület (Köu 1 – 7, Kök)

8. Zöldterület (Z, Z*)

9. Erdőterület (E_v, E_G, E_e)

10. Mezőgazdasági területek (Má, Mk, Mágy, Máh)

11. Vízgazdálkodási (V, Vö,Vgy,Vü)

(2) Az egyes területfelhasználási egységek lehatárolását és építési övezetekre, övezetekre való felosztását a szabályozási tervlapok tartalmazzák.

(3) A szabályozási terv kötelező szabályozási jeleit csak e rendelet módosításával lehet megváltoztatni.

ÉPÍTÉSI ÖVEZETEK RÉSZLETES ELŐÍRÁSAI

1. LAKÓTERÜLETEK

4. §

A lakóterületek tagolódása

A lakóterületek sajátos építési használatuk általános jellegük szerint Kunszentmártonban a következő területfelhasználási egységekre tagolódnak:

- Kisvárosias lakóterület:

Lk - 1 jelű építési övezet

Lk - 2 jelű építési övezet

Lk - 3 jelű építési övezet

Lk - 4 jelű építési övezet

- Kertvárosias lakóterület:

Lke - 1 jelű építési övezet

Lke - 2 jelű építési övezet

- Falusias lakóterület:

Lf - 1 jelű építési övezet

Lf - 2 jelű építési övezet

5. §

A. Kisvárosias lakóterület

(1) Lk - 1 jelű építési övezet: szabályozási terven jelöltek szerint. (lakótelepek)

a.) Az építési övezetben elhelyezhető:

- lakóépület

- a helyi lakosság ellátását szolgáló kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó

épület

- a terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró hatású, kézműipari építmény

nettó 50m² alapterület főhelyiség tekintetében

- a fentiekben felsorolt rendeltetésű épületekhez tartozó kiszolgáló és

járulékos létesítmények (garázs, tároló - épület).

b.) Az építési övezetben kivételesen elhelyezhető:

- egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület

- sportépítmény

- igazgatási épület

- szálláshely szolgáltató épület

- parkolóház

- sorgarázs

c.) Az építési övezetben kialakítható legkisebb telekterületméret: K (K = kialakult).

d.) Az építési övezet telkeinek beépítési módja: szabadonálló.

e.) Az építési övezetben a beépítettség megengedett legnagyobb mértéke: 40 %.

f.) Az építési övezetben a megengedett legnagyobb építménymagasság: 12,50 m.

Magastető építése esetén a meglévő építménymagasság legfeljebb 1 méterrel növelhető, egyéb esetben nem növelhető.

g.) Az építési övezetben a közművesítettség mértéke: teljes.

h.) Zöldfelület legkisebb mértéke: 40 %.

i.) Zajvédelmi követelményként betartandó az érvényes szakági minisztériumi

rendelet szerinti lakóterület (kisvárosias) területi funkcióhoz tartozó határérték biztosítása.

Felszín alatti víz szempontjából betartandók a fokozottan érzékeny felszín alatti vízminőség védelmi területre vonatkozó előírások.

Légszennyezettség szempontjából a szennyezőanyagok szerinti zónacsoportok közül a 10. légszennyezettségi zónára vonatkozó előírások biztosítandók.

j.) Az építési övezetben terepszint alatti építmények közül mélygarázs kivételesen

elhelyezhető.

k.) Melléképítmények tekintetében az alábbiak helyezhetők el:

- közműbecsatlakozási műtárgy

- hulladéktartály – tároló

- kirakatszekrény

- kerti építmény

- kerti épített tűzrakóhely

- kerti lugas, továbbá lábonálló kerti tető legfeljebb 20 m² vízszintes vetülettel

- kerti szabadlépcső (tereplépcső) és lejtő

- zászlótartó oszlop.

l.) Az építési övezetben állattartó épület nem helyezhető el.

(2) Lk - 2 jelű építési övezet: szabályozási terven jelöltek szerint. (jellemzően sorházas)

a.) Az építési övezetben elhelyezhető:

- lakóépület

- a helyi lakosság ellátását szolgáló kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület

- a terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró hatású, kézműipari építmény

- a fentiekben felsorolt rendeltetésű épületekhez tartozó kiszolgáló és

járulékos létesítmények (garázs, tároló – épület, melléképület).

b.) Az építési övezetben kivételesen elhelyezhető:

egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület

sportépítmény

szálláshely szolgáltató épület, maximum 10 fő elhelyezésével

igazgatási épület

c.) Az építési övezetben a kialakítható legkisebb telekterületméret: K (kialakult).

A telkek megoszthatók közmű teljes leválasztása után.

d.) Az építési övezet telkeinek beépítési módja: zártsorú.

e.) Az építési övezetben a beépítettség megengedett legnagyobb mértéke: 40 %.

f.) Az építési övezetben a megengedett legnagyobb építménymagasság: 6,00 m.

g.) Az építési övezetben a közművesítettség mértéke: teljes.

h.) Zöldfelület legkisebb mértéke: 30 %.

i.) Zajvédelmi követelményként betartandó az érvényes szakági minisztériumi

rendelet szerinti lakóterület (kisvárosias) területi funkcióhoz tartozó határérték biztosítása.

Felszín alatti víz szempontjából betartandók a fokozottan érzékeny felszín alatti vízminőség védelmi területre vonatkozó előírások.

Légszennyezettség szempontjából a szennyezőanyagok szerinti zónacsoportok közül a 10. légszennyezettségi zónára vonatkozó előírások biztosítandók.

j.) Az építési övezetben terepszint alatti építmény különállóan nem létesíthető.

k.) Melléképítmények tekintetében az alábbiak helyezhetők el:

- közműbecsatlakozási műtárgy

- hulladéktartály – tároló

- kerti építmény

- kerti víz és fürdőmedence, napkollektor

- kerti épített tűzrakóhely

- kerti lugas, továbbá lábonálló kerti tető legfeljebb 20 m² vízszintes vetülettel

- kerti szabadlépcső (tereplépcső) és lejtő

l.) Az építési övezetben melléképület (lásd fogalom meghatározás), az a) pontban

foglaltak figyelembevételével elhelyezhető.

m.) Az építési övezetben állattartó épület nem helyezhető el.

(3) Lk - 3 jelű építési övezet: szabályozási terven jelöltek szerint. (jellemzően

szabályos telkű lakóterület)

a.) Az építési övezetben elhelyezhető:

- lakóépület

- a helyi lakosság ellátását szolgáló kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület

- egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület

- sportépítmény

- a terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró hatású, kézműipari építmény

nettó 50 m² alapterülettel főhelység tekintetében

b.) Az építési övezetben kivételesen elhelyezhető:

- szálláshely szolgáltató épület, maximum 10 fő elhelyezésével

- igazgatási épület

- a terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró hatású egyéb gazda-

sági építmény, maximum nettó 80m² alapterülettel.

c.) Az építési övezetben a kialakítható legkisebb telekterületméret: 600 m².

d.) Az építési övezet telkeinek beépítési módja: oldalhatáron álló.

Intézményépület szabadonállóan is elhelyezhető a 20,00 m telekszélességet

meghaladó telkek esetén.

e.) Az építési övezetben a beépítettség megengedett legnagyobb mértéke: 40 %.

f.) Az építési övezetben a megengedett legnagyobb építménymagasság: 6,00 m.

Intézményépület építménymagassága az előírt építménymagasság legfeljebb

másfélszerese lehet.

g.) Az építési övezetben a közművesítettség mértéke: teljes.

h.) Zöldfelület legkisebb mértéke: 30 %.

i.) Zajvédelmi követelményként betartandó az érvényes szakági minisztériumi

rendelet szerinti lakóterület (kisvárosias) területi funkcióhoz tartozó határérték biztosítása.

Felszín alatti víz szempontjából betartandók a fokozottan érzékeny felszín alatti vízminőség védelmi területre vonatkozó előírások.

Légszennyezettség szempontjából a szennyezőanyagok szerinti zónacsoportok közül a 10. légszennyezettségi zónára vonatkozó előírások biztosítandók.

j.) Az építési övezetben minden terepszint alatti építmény elhelyezhető.

k ) Az építési övezetben az előkert mérete: 0,00 m, a Szent Imre herceg, Széchenyi István, Pozsonyi úton: 5,00 m.

l) Az építési övezetben az építési telek minimális szélessége: 14,00 méter.

m) Az építési övezetben csak magastetős épületek építhetők 30 – 45^o-os tetőhajlásszöggel.

n.) Az építési övezetben melléképület (lásd fogalom meghatározás), az a) pontban

foglaltak figyelembevételével elhelyezhető. Elhelyezésük tekintetében az alábbi szabályokat kell betartani:

a lakóépülettel azonos oldalhatáron a hátsó telekhatárra építhető, a főépülettel legfeljebb megegyező építménymagassággal
két 40,00 méter telekmélységet el nem érő telekvég csatlakozásánál egymással tűzfalasan is összeépíthetők
olyan telek esetén, ahol a telekvég a szomszédos telek oldalához csatlakozik, melléképület a telekhatártól min. 4,00 méterre helyezhető el.

o.) Melléképítmények tekintetében az alábbiak helyezhetők el:

- közműbecsatlakozási műtárgy

- hulladéktartály – tároló

- kirakatszekrény

- kerti építmény

- kerti víz és fürdőmedence, napkollektor

- kerti épített tűzrakóhely

- kerti lugas, továbbá lábonálló kerti tető legfeljebb 20 m² vízszintes vetülettel

- kerti szabadlépcső (tereplépcső) és lejtő

- szabadon álló és legfeljebb 6,0 m magas szélkerék, antennaoszlop, zászlótartó

oszlop

(4) Lk - 4 jelű építési övezet: szabályozási terven jelöltek szerint. (a településközpont

történelmileg kialakult aprótelkes része)

a.) Az építési övezetben elhelyezhető:

- lakóépület

- a helyi lakosság ellátását szolgáló kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület

- egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület

- a terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró hatású, kézműipari építmény

nettó 50 m² alapterülettel főhelység tekintetében

- melléképület (lásd: fogalommeghatározás)

b.) Az építési övezetben kivételesen elhelyezhető:

- szálláshely szolgáltató épület, maximum 10 fő elhelyezésével

- igazgatási épület

- a terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró hatású egyéb gazda-

sági építmény, maximum nettó 50m² alapterülettel.

c.) Az építési övezetben a kialakítható legkisebb telekterületméret: 450 m².

d.) Az építési övezet telkeinek beépítési módja: oldalhatáron álló.

e.) Az építési övezetben a beépítettség megengedett legnagyobb mértéke: 55 %.

f.) Az építési övezetben a megengedett legnagyobb építménymagasság: 4,50 m.

g.) Az építési övezetben a közművesítettség mértéke: teljes.

h.) Zöldfelület legkisebb mértéke: 30 %.

i.) Zajvédelmi követelményként betartandó az érvényes szakági minisztériumi

rendelet szerinti lakóterület (kisvárosias) területi funkcióhoz tartozó határérték biztosítása.

Felszín alatti víz szempontjából betartandók a fokozottan érzékeny felszín alatti vízminőség védelmi területre vonatkozó előírások.

Légszennyezettség szempontjából a szennyezőanyagok szerinti zónacsoportok közül a 10. légszennyezettségi zónára vonatkozó előírások biztosítandók.

j.) Az építési övezetben minden terepszint alatti építmény elhelyezhető.

k) Az építési övezetben az előkert mérete: 0,00 m, a Szent Imre herceg és Szent István király úton: 5,00 m.

l) Az építési övezetben az építési telek minimális szélessége: 14,00 méter, mélysége: 30,00 m.

m) Az épületek építészeti megjelenése a kialakult beépítésnek megfelelően környezetbe illő legyen, a fellelhető stílusjegyeket hordozza, hagyományos építőanyagok felhasználásával (tégla, cserépfedés, stb.) készüljön.

n.) Az építési övezetben melléképület (lásd fogalom meghatározás), az a) pontban

foglaltak figyelembevételével elhelyezhető. Elhelyezésük tekintetében az alábbi szabályokat kell betartani:

a lakóépülettel azonos oldalhatáron a hátsó telekhatárra építhető, a főépülettel legfeljebb megegyező építménymagassággal
két 40,00 méter telekmélységet el nem érő telekvég csatlakozásánál egymással tűzfalasan is összeépíthetők

o.) Melléképítmények tekintetében az alábbiak helyezhetők el:

- közműbecsatlakozási műtárgy

- hulladéktartály – tároló

- kirakatszekrény

- kerti építmény

- kerti víz és fürdőmedence, napkollektor

- kerti épített tűzrakóhely

- kerti lugas, továbbá lábonálló kerti tető legfeljebb 20 m² vízszintes vetülettel

- kerti szabadlépcső (tereplépcső) és lejtő

- szabadon álló és legfeljebb 6,0 m magas szélkerék, antennaoszlop, zászlótartó

oszlop

p.) Az építési övezetben az utcavonali telekhatártól számított 15,00 méter távolságig

(lakózóna – lásd fogalom meghatározás) állattartó épület nem helyezhető el, a Kossuth Lajos utca két oldalán elhelyezkedő tömbökben állattartó épület egyáltalán nem helyezhető el.

q.) A Körös folyó töltésével érintkező telkek esetén a töltéslábtól mért 10 méteres

sávban épület, építmény nem helyezhető el, kerítés csak mobil, szétszedhető

kivitelben létesíthető az árvízi védekezés biztosítása érdekében.

B. Kertvárosias lakóterület

(5) Lke - 1 jelű építési övezet: szabályozási terven jelöltek szerint. (jellemzően kistelkes)

a.) Az építési övezetben elhelyezhető:

- legfeljebb kétlakásos lakóépület

- a helyi lakosság ellátását szolgáló kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó

épület

- egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület

- a terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró hatású, kézműipari építmény

nettó 50 m² alapterület főhelység tekintetében

- melléképület (lásd: fogalommeghatározás)

b.) Az építési övezetben kivételesen elhelyezhető:

- legfeljebb négylakásos lakóépület

- a helyi lakosság közbiztonságát szolgáló építmény

- sportépítmény

- a terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró hatású egyéb gazdasági építmény

- kereskedelmi szálláshely épület a megengedett lakásszámot meg nem haladó

vendégszobaszámú épület

c.) Az építési övezetben a kialakítható legkisebb telekterületméret: 600 m².

d.) Az építési övezet telkeinek beépítési módja: oldalhatáron álló.

e.) Az építési övezetben a beépítettség megengedett legnagyobb mértéke: 30 %.

f.) Az építési övezetben a megengedett legnagyobb építménymagasság: 4,50 m.

g.) Az építési övezetben a közművesítettség mértéke: teljes.

h.) Zöldfelület legkisebb mértéke: 50 %.

i.) Az építési övezetben csak magastetős épületek építhetők 30 – 45^o-os

tetőhajlásszöggel.

j.) Zajvédelmi követelményként betartandó az érvényes szakági minisztériumi

rendelet szerinti lakóterület (kertvárosias) területi funkcióhoz tartozó határérték biztosítása.

Felszín alatti víz szempontjából betartandók a fokozottan érzékeny felszín alatti vízminőség védelmi területre vonatkozó előírások.

Légszennyezettség szempontjából a szennyezőanyagok szerinti zónacsoportok közül a 10. légszennyezettségi zónára vonatkozó előírások biztosítandók.

k.) Az építési övezetben minden terepszint alatti építmény elhelyezhető.

l.) Az építési övezetben az előkert mérete: 0,00 méter, a Babits M. – Krúdy Gy. – Vörösmarty – Juhász Gy. – Öcsödi út által határolt tömbök esetén: 5,00 m.

m.) Az építési övezetben az építési telek minimális szélessége: 14,00 méter, mélysége:

30,00 m.

n.) Az építési övezetben melléképület (lásd fogalom meghatározás), az a) pontban

foglaltak figyelembevételével elhelyezhető. Elhelyezésük tekintetében az alábbi szabályokat kell betartani:

a lakóépülettel azonos oldalhatáron a főépülettel legfeljebb azonos építménymagassággal építhető,
két 35,00 méter telekmélységet el nem érő telkek csatlakozásánál egymással tűzfalasan összeépíthetők.

o.) Az építési övezetben az utcavonali telekhatártól számított 15,00 méter távolságig

(lakózóna – lásd fogalom meghatározás) állattartó épület nem helyezhető el.

p.) Melléképítmények tekintetében az alábbiak helyezhetők el:

- közműbecsatlakozási műtárgy

- hulladéktartály – tároló

- kerti építmény

- kerti víz és fürdőmedence, napkollektor

- kerti épített tűzrakóhely

- kerti lugas, továbbá lábonálló kerti tető legfeljebb 20 m² vízszintes vetülettel

- háztartási célú kemence, húsfüstölő, jégverem, zöldségverem

- állatkifutó

- trágyatároló, komposztáló

- siló, ömlesztett anyag-, folyadék- és gáztároló

- kerti szabadlépcső (tereplépcső) és lejtő

- szabadon álló és legfeljebb 6,0 m magas szélkerék, antennaoszlop, zászlótartó

oszlop

- mezőgazdasági termény és géptároló tároló szín

- fóliasátor

(6) Lke - 2 jelű építési övezet: szabályozási terven jelöltek szerint. (jellemzően nagytelkes)

a.) Az építési övezetben elhelyezhető:

- legfeljebb kétlakásos lakóépület

- a helyi lakosság ellátását szolgáló kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület

- egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület

- a terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró hatású, kézműipari építmény

- melléképület

b.) Az építési övezetben kivételesen elhelyezhető:

- legfeljebb négylakásos lakóépület

- a helyi lakosság közbiztonságát szolgáló építmény

- sportépítmény

- a terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró hatású egyéb gazdasági

építmény

c.) Az építési övezetben a kialakítható legkisebb telekterületméret: 700 m².

d.) Az építési övezet telkeinek beépítési módja: oldalhatáron álló.

e.) Az építési övezetben a beépítettség megengedett legnagyobb mértéke: 30 %.

f.) Az építési övezetben a megengedett legnagyobb építménymagasság: 6,00 m.

g.) Az építési övezetben a közművesítettség mértéke: teljes.

h.) Zöldfelület legkisebb mértéke: 50 %.

i.) Zajvédelmi követelményként betartandó az érvényes szakági minisztériumi

rendelet szerinti lakóterület (kertvárosias) területi funkcióhoz tartozó határérték biztosítása.

Felszín alatti víz szempontjából betartandók a fokozottan érzékeny felszín alatti vízminőség védelmi területre vonatkozó előírások.

Légszennyezettség szempontjából a szennyezőanyagok szerinti zónacsoportok közül a 10. légszennyezettségi zónára vonatkozó előírások biztosítandók.

j.) Az építési övezetben minden terepszint alatti építmény elhelyezhető.

k.) Az építési övezetben az előkert mérete: 5,00 méter.

l) Az építési övezetben az építési telek minimális szélessége: 16,00 méter.

m.) Könnyűszerkezetes (fém, fa, stb.) épület csak abban az esetben építhető, ha

külső homlokzati megjelenésében illeszkedik a környezetéhez.

n.) Az építési övezetben melléképület (lásd fogalom meghatározás), az a) pontban

foglaltak figyelembevételével elhelyezhető. Elhelyezésük tekintetében az alábbi szabályt kell betartani:

a lakóépülettel azonos oldalhatáron a főépülettel legfeljebb azonos építménymagassággal építhető.

o.) Az építési övezetben az utcavonali telekhatártól számított 20,00 méter távolságig

(lakózóna – lásd fogalom meghatározás) állattartó épület nem helyezhető el.

p.) Melléképítmények tekintetében az alábbiak helyezhetők el:

- közműbecsatlakozási műtárgy

- hulladéktartály – tároló

- kerti építmény

- kerti víz és fürdőmedence, napkollektor

- kerti épített tűzrakóhely

- kerti lugas, továbbá lábonálló kerti tető legfeljebb 20 m² vízszintes vetülettel

- háztartási célú kemence, húsfüstölő, jégverem, zöldségverem

- állatkifutó

- trágyatároló, komposztáló

- siló, ömlesztett anyag-, folyadék- és gáztároló

- kerti szabadlépcső (tereplépcső) és lejtő

- szabadon álló és legfeljebb 6,0 m magas szélkerék, antennaoszlop, zászlótartó

oszlop

C. Falusias lakóterület

(7) Lf - 1 jelű építési övezet: szabályozási terven jelöltek szerint. (jellemzően nagytelkes)

a.) Az építési övezetben elhelyezhető:

- legfeljebb kétlakásos lakóépület

- mezőgazdasági (üzemi) építmény

- kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület

- szálláshely szolgáltató épület

- kézműipari építmény

- helyi igazgatási, oktatási, egészségügyi, szociális épület

- sportépítmény

- melléképület

b.) Az építési övezetben a kialakítható legkisebb telekterületméret: 800 m².

c.) Az építési övezet telkeinek beépítési módja: oldalhatáron álló, a 18,00 m- nél

szélesebb és saroktelek esetén az épület az építési helyen belül szabadonállóan is elhelyezhető.

d.) Az építési övezetben a beépítettség megengedett legnagyobb mértéke: 30 %.

e.) Az építési övezetben a megengedett legnagyobb építménymagasság: 4,50 m.

f) Az építési övezetben az építési telek minimális szélessége: 16,00 m.

g.) Az építési övezetben a közművesítettség mértéke: teljes.

h.) Zöldfelület legkisebb mértéke: 50 %.

i.) Zajvédelmi követelményként betartandó az érvényes szakági minisztériumi

rendelet szerinti lakóterület (falusias) területi funkcióhoz tartozó határérték biztosítása.

Felszín alatti víz szempontjából betartandók a fokozottan érzékeny felszín alatti vízminőség védelmi területre vonatkozó előírások.

Légszennyezettség szempontjából a szennyezőanyagok szerinti zónacsoportok közül a 10. légszennyezettségi zónára vonatkozó előírások biztosítandók.

j.) Az építési övezetben minden terepszint alatti építmény elhelyezhető.

k.) Az építési övezetben az előkert mérete: 5,00 m.

l.) Melléképítmények tekintetében az alábbiak helyezhetők el:

- közműbecsatlakozási műtárgy

- közműpótló műtárgy

- hulladéktartály – tároló

- kerti építmény

- kerti víz és fürdőmedence, napkollektor

- kerti épített tűzrakóhely

- kerti lugas, továbbá lábonálló kerti tető legfeljebb 20 m² vízszintes vetülettel

- háztartási célú kemence, húsfüstölő, jégverem, zöldségverem

- állatkifutó

- trágyatároló, komposztáló

- siló, ömlesztett anyag-, folyadék- és gáztároló

- kerti szabadlépcső (tereplépcső) és lejtő

- szabadon álló és legfeljebb 6,0 m magas szélkerék, antennaoszlop, zászlótartó

oszlop

m.) Az építési övezetben melléképület (lásd fogalom meghatározás), az a) pontban

foglaltak figyelembevételével elhelyezhető.

n.) Az építési övezetben az utcavonali telekhatártól számított 20,00 méter távolságig

(lakózóna – lásd fogalom meghatározás) állattartó épület nem helyezhető el.

(8) Lf - 2 jelű építési övezet: szabályozási terven jelöltek szerint. (lakóterületek a peremterületeken és a külterületi lakott helyeken)

a.) Az építési övezetben elhelyezhető:

- legfeljebb kétlakásos lakóépület

- mezőgazdasági (üzemi) építmény

- kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület

- szálláshely szolgáltató épület

- kézműipari építmény

- helyi igazgatási, oktatási, egészségügyi, szociális épület

- sportépítmény

- melléképület

b.) Az építési övezetben a kialakítható legkisebb telekterületméret: 900 m².

c.) Az építési övezet telkeinek beépítési módja: oldalhatáron álló, a 18,00 m -nél

szélesebb és saroktelek esetén az épület az építési helyen belül szabadonállóan is elhelyezhető.

d.) Az építési övezetben a beépítettség megengedett legnagyobb mértéke: 25 %.

e.) Az építési övezetben a megengedett legnagyobb építménymagasság: 4,50 m,

gazdasági építmény esetén maximum 7,50 m.

f.) Az építési övezetben a közművesítettség mértéke: teljes, Kungyalun, Istvánházán,

Károly - telepen és a Jaksori tanyáknál: részleges.

g.) Zöldfelület legkisebb mértéke: 40 %.

h.) Zajvédelmi követelményként betartandó az érvényes szakági minisztériumi

rendelet szerinti lakóterület (falusias) területi funkcióhoz tartozó határérték biztosítása.

Felszín alatti víz szempontjából betartandók a fokozottan érzékeny felszín alatti vízminőség védelmi területre vonatkozó előírások.

Légszennyezettség szempontjából a szennyezőanyagok szerinti zónacsoportok közül a 10. légszennyezettségi zónára vonatkozó előírások biztosítandók.

i.) Az építési övezetben minden terepszint alatti építmény elhelyezhető.

j.) Az építési övezetben az előkert mérete: 5,00 m.

k.) Melléképítmények tekintetében az alábbiak helyezhetők el:

- közműpótló műtárgy/közműbecsatlakozási műtárgy

- hulladéktartály – tároló

- kerti építmény

- kerti víz és fürdőmedence, napkollektor

- kerti épített tűzrakóhely

- kerti lugas, továbbá lábonálló kerti tető legfeljebb 20 m² vízszintes vetülettel

- háztartási célú kemence, húsfüstölő, jégverem, zöldségverem

- állatkifutó

- trágyatároló, komposztáló

- siló, ömlesztett anyag-, folyadék- és gáztároló

- kerti szabadlépcső (tereplépcső) és lejtő

- szabadon álló és legfeljebb 6,0 m magas szélkerék, antennaoszlop, zászlótartó

oszlop

l.) Az építési övezetben melléképület (lásd fogalom meghatározás), az a) pontban

foglaltak figyelembevételével elhelyezhető.

m.) Az építési övezetben az utcavonali telekhatártól számított 20,00 méter távolságig

(lakózóna – lásd fogalom meghatározás) állattartó épület nem helyezhető el.

(9) A lakóterület építési övezeteire vonatkozó előírások:

Sajátos építési használat szerinti

terület

Övezeti

jel

Kialakítható legkisebb

telekterület

méret

m²

Beépítési

mód

Beépítettség

megengedett

legnagyobb

mértéke

%

Megengedett legnagyobb

építmény

magasság

m

Zöldfelület

legkisebb

mértéke

%

Az építési telek

legkisebb

szélessége

m

Előkert

mérete

m

Kisvárosias

lakóterület

L_K1

K

SZ

40

12,50

40

-

L_K2

K

Z

40

6,00

30

-

L_K3

600

O

40

6,00

30

14,00

0,00

L_K4

450

O

55

4,50

30

14,00

0,00

Kertvárosias lakóterület

L_Ke1

600

O

30

4,50

50

14,00

0,00

L_Ke2

700

O

30

6,00

50

16,00

5,00

Falusias

lakóterület

L_F1

800

O

30

4,50

50

14,00

5,00

L_F2

900

O

25

4,50

40

-

5,00

K = kialakult

2. VEGYES TERÜLET

6. §

(1) A vegyes területet Kunszentmártonban a szabályozási terv az alábbi jelű építési övezetekbe sorolja:

A. Településközpont vegyes terület

(2) V_T1 jelű építési övezet: a szabályozási terven feltüntetettek szerint. (városközpont intézményi területe)

a.) Az építési övezetben elhelyezhető:

- lakóépület

- igazgatási épület

- kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató épület

- egyéb közösségi szórakoztató épület, a terület azon részén, amelyben a

gazdasági célú használat az elsődleges

- egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület

- sportépítmény

b.) Az építési övezetben újonnan kialakítható legkisebb telekterületméret: 1000 m².

c.) Az építési övezet telkeinek beépítési módja: oldalhatáronálló, a 20,00 méternél

szélesebb, és saroktelek esetén az építési helyen belül szabadonállóan is elhelyezhető.

d.) Az építési övezetben a beépítettség megengedett legnagyobb mértéke: 80 %.

e.) Az építési övezetben a megengedett legnagyobb építménymagasság: 10,50 m.

f.) Az építési övezetben a közművesítettség mértéke: teljes.

g.) Zöldfelület legkisebb mértéke: 15%.

h.) Zajvédelmi követelményként betartandó az érvényes szakági minisztériumi

rendelet szerinti vegyes területi funkcióhoz tartozó határérték biztosítása.

Felszín alatti víz szempontjából betartandók a fokozottan érzékeny felszín alatti vízminőség védelmi területre vonatkozó előírások.

Légszennyezettség szempontjából a szennyezőanyagok szerinti zónacsoportok közül a 10. légszennyezettségi zónára vonatkozó előírások biztosítandók.

i.) Az építési övezetben minden terepszint alatti építmény elhelyezhető.

j.) Az építési övezetben az előkert mérete: K (K = kialakult).

k.) Az építési övezetben állattartó épület nem helyezhető el.

l.) A Körös folyó töltésével érintkező telkek esetén a töltéslábtól mért 10 méteres

sávban épület, építmény nem helyezhető el, kerítés csak mobil, szétszedhető

kivitelben létesíthető az árvízi védekezés biztosítása érdekében.

(3) V_T2 jelű építési övezet: a szabályozási terven feltüntetettek szerint.

(jellemzően zártsorú beépítésű intézményterület)

a) Az építési övezetben elhelyezhető:

- lakóépület

- igazgatási épület

- kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató épület

- egyéb közösségi szórakoztató épület, a terület azon részén, amelyben a

gazdasági célú használat az elsődleges

- egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület

- sportépítmény

b) Az építési övezetben kivételesen elhelyezhető:

- nem zavaró hatású egyéb gazdasági építmény

- piac, környezetbeillő elhelyezéssel

c.) Az építési övezetben a kialakítható legkisebb telekterületméret: 550 m².

d.) Az építési övezet telkeinek beépítési módja: zártsorú.

e.) Az építési övezetben a beépítettség megengedett legnagyobb mértéke: 80 %.

f.) Az építési övezetben a megengedett legnagyobb építménymagasság: 10,50 m.

g.) Az építési övezetben a közüzemi közművesítettség mértéke: teljes.

h.) Zöldfelület legkisebb mértéke: 15 %.

i.) Zajvédelmi követelményként betartandó az érvényes szakági minisztériumi

rendelet szerinti vegyes területi funkcióhoz tartozó határérték biztosítása.

Felszín alatti víz szempontjából betartandók a fokozottan érzékeny felszín alatti vízminőség védelmi területre vonatkozó előírások.

Légszennyezettség szempontjából a szennyezőanyagok szerinti zónacsoportok közül a 10. légszennyezettségi zónára vonatkozó előírások biztosítandók.

j.) Az építési övezetben minden terepszint alatti építmény elhelyezhető.

k.) Az építési övezetben az előkert mérete: 0,00 m.

l.) A Körös folyó töltésével érintkező telkek esetén a töltéslábtól mért 10 méteres

sávban épület, építmény nem helyezhető el, kerítés csak mobil, szétszedhető

kivitelben létesíthető az árvízi védekezés biztosítása érdekében.

m.) Az építési övezetben állattartó épület nem helyezhető el.

(4) V_T3 jelű építési övezet: a szabályozási terven feltüntetettek szerint. (intézmény és

lakóterület a Fő utca mentén)

a.) Az építési övezetben elhelyezhető:

lakóépület
igazgatási épület

- kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató épület

- egyéb közösségi szórakoztató épület, a terület azon részén, amelyben a

gazdasági célú használat az elsődleges

sportépítmény

b) Az építési övezetben kivételesen elhelyezhető:

- nem zavaró hatású egyéb gazdasági építmény

c.) Az építési övezetben újonnan kialakítható legkisebb telekterületméret: 700 m².

d.) Az építési övezet telkeinek beépítési módja: oldalhatáron álló.

e.) Az építési övezetben a beépítettség megengedett legnagyobb mértéke: 50 %.

f.) Az építési övezetben a megengedett legnagyobb építménymagasság: 7,50 m.

g.) Az építési övezetben a közüzemi közművesítettség mértéke: teljes.

h.) Zöldfelület legkisebb mértéke: 30 %.

i.) Zajvédelmi követelményként betartandó az érvényes szakági minisztériumi

rendelet szerinti vegyes területi funkcióhoz tartozó határérték biztosítása.

Felszín alatti víz szempontjából betartandók a fokozottan érzékeny felszín alatti vízminőség védelmi területre vonatkozó előírások.

Légszennyezettség szempontjából a szennyezőanyagok szerinti zónacsoportok közül a 10. légszennyezettségi zónára vonatkozó előírások biztosítandók.

j.) Az építési övezetben minden terepszint alatti építmény elhelyezhető.

k.) Az építési övezetben az előkert mérete: 0,00m, a Szent Imre herceg úton: 5,00 m.

l.) Melléképületek (lásd: fogalommeghatározás) kivéve állattartó épület, elhelyezése

tekintetében az alábbi szabályokat kell betartani:

két 30 m -nél kisebb mélységű telek csatlakozása esetén a melléképületek a hátsó telekhatáron egymással tűzfalasan összeépíthetők.

m.) Az építési övezetben állattartó épület nem helyezhető el.

(5) V_T4 jelű építési övezet: a szabályozási terven feltüntetettek szerint (Kungyalu településközpontja)

a.) Az építési övezetben elhelyezhető:

- lakóépület

- igazgatási épület

- kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató épület

- egyéb közösségi szórakoztató épület, a terület azon részén, amelyben a

gazdasági célú használat az elsődleges

- egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület

- sportlétesítmény

b.) Az építési övezetben kivételesen elhelyezhető:

- nem zavaró hatású egyéb gazdasági építmény

c.) Az építési övezetben újonnan kialakítható legkisebb telekterületméret: 1000 m².

d.) Az építési övezet telkeinek beépítési módja: oldalhatáron álló.

Az építési helyen belül 20 m – nél szélesebb telek esetén szabadonállóan is elhelyezhető.

e.) Az építési övezetben a beépítettség megengedett legnagyobb mértéke: 30 %.

f.) Az építési övezetben a megengedett legnagyobb építménymagasság: 6,00 m.

g.) Az építési övezetben a közművesítettség mértéke: teljes.

h.) Zöldfelület legkisebb mértéke: 40 %.

i.) Zajvédelmi követelményként betartandó az érvényes szakági minisztériumi

rendelet szerinti vegyes területi funkcióhoz tartozó határérték biztosítása.

Felszín alatti víz szempontjából betartandók a fokozottan érzékeny felszín alatti vízminőség védelmi területre vonatkozó előírások.

Légszennyezettség szempontjából a szennyezőanyagok szerinti zónacsoportok közül a 10. légszennyezettségi zónára vonatkozó előírások biztosítandók.

j.) Az építési övezetben minden terepszint alatti építmény elhelyezhető.

k.) Az építési övezetben az előkert mérete: 5,00 m.

l.) Az építési övezetben zászlótartó oszlop, reklámoszlop a megengedett legnagyobb

építménymagasság másfélszereséig elhelyezhető.

(6) V_T5 jelű építési övezet: a szabályozási terven feltüntetettek szerint (sétálóutca melletti terület)

Az építési övezetben elhelyezhető:

igazgatási épület
kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület
egyéb közösségi szórakoztató épület
egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület

Az építési övezetben kialakítható legkisebb telekterület méret: 900 m².

Az építési övezet telkeinek beépítési módja: szabadonálló.

Az építési övezetben a beépítettség megengedett legnagyobb mértéke: 60 %.

Az építési övezetben a megengedett legnagyobb építménymagasság: 4,50 m.

Az építési övezetben a beépítés feltételének közművesítettségi mértéke: teljes.

Az építési övezetben a zöldfelület legkisebb mértéke: 15 %, a parkkal csatlakozó területen a zöldfelület megtartása mellett.

h) Zajvédelmi követelményként betartandó az érvényes szakági minisztériumi

rendelet szerinti vegyes területi funkcióhoz tartozó határérték biztosítása.

Felszín alatti víz szempontjából betartandók az érzékeny felszín alatti vízminőség védelmi területre vonatkozó előírások.

Légszennyezettség szempontjából a szennyezőanyagok szerinti zónacsoportok közül a 10. légszennyezettségi zónára vonatkozó előírások biztosítandók.

i) Az építési övezetben terepszint alatti építmény csak közműellátás céljából

helyezhető el.

j) Új elhelyezendő épület/épületrész kialakítására vonatkozóan: világos pasztell

falszín, világos lábazatburkolás, magastetős kialakítás, piros cserépfedéssel engedélyezett, a meglévő épület tömegformálásának figyelembevétele mellett.

(7) A vegyes terület építési övezeteire vonatkozó előírások:

Sajátos építési használat szerinti

terület

Övezeti

jel

Kialakítható legkisebb

telekterület

méret

m²

Beépítési

mód

Beépítettség

megengedett

legnagyobb

mértéke

%

Megengedett legnagyobb

építmény

magasság

m

Zöldfelület

legkisebb

mértéke

%

Előkert

mérete

m

Településközpont

vegyes terület

V_T1

1000

O

80

10,50

15

0,00

V_T2

550

Z

80

10,50

15

0,00

V_T3

700

O

50

7,50

30

0,00

V_T4

1000

O

30

6,00

40

5,00

V_T5

900

SZ

60

4,50

15

-

3. GAZDASÁGI TERÜLET

7. §

A. Kereskedelmi, szolgáltató terület

(1) Kunszentmártonban a gazdasági területet a szabályozási terv az alábbi jelű építési övezetekbe sorolja:

(2) G_KSZ1 jelű építési övezet: a szabályozási terven feltüntetettek szerint. (jellemzően kistelkesek)

a.) Az építési övezetben elhelyezhető:

mindenfajta nem jelentős zavaró hatású gazdasági tevékenységi célú épület,
a gazdasági tevékenységű célú épületen belül a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakások,
igazgatási egyéb, irodaépület,
üzemanyagtöltő

b.) Az építési övezetben kivételesen elhelyezhető:

egyéb közösségi szórakoztató épület

c.) Az építési övezetben a kialakítható legkisebb telekterületméret: 1500 m², kivéve a

Csongrádi úti egységek területe, ahol telekterülettől függetlenül az épületek fenntarthatók, felújíthatók. Meglévő gázfogadó állomás fejleszthető, bővíthető.

d.) Az építési övezet telkeinek beépítési módja: szabadonálló.

e.) Az építési övezetben a beépítettség megengedett legnagyobb mértéke: 50 %.

f.) Az építési övezetben a megengedett legnagyobb építménymagasság: 6,00 m.

g.) Az építési övezetben a közüzemi közművesítettség mértéke: teljes.

h.) Zöldfelület legkisebb mértéke: 30 %, melybe a fásított parkolók területe

beszámítható.

i.) Zajvédelmi követelményként betartandó az érvényes szakági minisztériumi

rendelet szerinti lakóterület (falusias) funkcióhoz tartozó határérték biztosítása.

Felszín alatti víz szempontjából betartandók a fokozottan érzékeny felszín alatti vízminőség védelmi területre vonatkozó előírások.

Légszennyezettség szempontjából a szennyezőanyagok szerinti zónacsoportok közül a 10. légszennyezettségi zónára vonatkozó előírások biztosítandók.

j.) Az építési övezetben minden terepszint alatti építmény elhelyezhető.

k.) Az építési övezetben zászlótartó oszlop, reklámoszlop a megengedett legnagyobb

építménymagasság másfélszereséig elhelyezhető.

(3) G_KSZ2 jelű építési övezet: a szabályozási terven feltüntetettek szerint. (nagytelkes)

a.) Az építési övezetben elhelyezhető:

mindenfajta nem jelentős zavaró hatású gazdasági tevékenységi célú épület,
a gazdasági tevékenységi célú épületen belül a tulajdonos, a használó, és a személyzet számára szolgáló lakások,
igazgatási, egyéb irodaépület,
üzemanyagtöltő

b.) Az építési övezetben a kialakítható legkisebb telekterületméret: 2000 m².

c.) Az építési övezet telkeinek beépítési módja: szabadonálló.

d.) Az építési övezetben a beépítettség megengedett legnagyobb mértéke: 50 %.

e.) Az építési övezetben a megengedett legnagyobb építménymagasság: 7,50 m.

f.) Az építési övezetben a közüzemi közművesítettség mértéke: teljes.

g.) Zöldfelület legkisebb mértéke: 30 %, melybe a fásított parkolók területe

beszámítható.

A zöldfelület mértékéből a telekhatárok mentén a tulajdonos, vagy használó

legalább 5,00 méteres sávban kétszintes növényállományt köteles telepíteni, a

használatbavételig.

h.) Zajvédelmi követelményként betartandó az érvényes szakági minisztériumi

rendelet szerinti gazdasági területi funkcióhoz tartozó határérték biztosítása.

Felszín alatti víz szempontjából betartandók a fokozottan érzékeny felszín alatti vízminőség védelmi területre vonatkozó előírások.

Légszennyezettség szempontjából a szennyezőanyagok szerinti zónacsoportok közül a 10. légszennyezettségi zónára vonatkozó előírások biztosítandók.

i.) Az építési övezetben minden terepszint alatti építmény elhelyezhető.

j.) Az építési övezetben legalább 15,00 méteres előkertet kell biztosítani, amely

területen elhelyezhetők a parkolók területei is.

k.) Az építési övezetben látványtakaró védőfásítást kell telepíteni a tulajdonosnak a

használatbavétel előtt az övezet határain belül.

l.) Az építési övezetben zászlótartó oszlop, reklámoszlop a megengedett legnagyobb

építménymagasság másfélszereséig elhelyezhető.

(4) G_KSZ3 –jelű építési övezet: a szabályozási terven feltüntetettek szerint. (bevásárló üzlet területe)

a.) Az építési övezetben elhelyezhető:

mindenfajta nem jelentős zavaró hatású gazdasági tevékenységi célú épület,

(áruházépület, raktárépület, stb.)

igazgatási, egyéb irodaépület, szociális épület
- parkolóház, üzemanyagtöltő, közműépítmények

b.) Az építési övezetben a kialakítható legkisebb telekterületméret: 1200 m².

c.) Az építési övezet telkeinek beépítési módja: oldalhatáron álló.

d.) Az építési övezetben a beépítettség megengedett legnagyobb mértéke: 50 %.

e.) Az építési övezetben a megengedett legnagyobb építménymagasság: 6,00 m.

f.) Az építési övezetben a közművesítettség mértéke: teljes.

g.) Zöldfelület legkisebb mértéke: 20 %, melybe a fásított parkolók területe 80% -ig

számítható be.

h.) Zajvédelmi követelményként betartandó az érvényes szakági minisztériumi

rendelet szerinti lakó (kisvárosias) területi funkcióhoz tartozó határérték

biztosítása.

Felszín alatti víz szempontjából betartandók az érzékeny felszín alatti

vízminőség védelmi területre vonatkozó előírások.

Légszennyezettség szempontjából a szennyezőanyagok szerinti zónacsoportok

közül a 10. légszennyezettségi zónára vonatkozó előírások biztosítandók.

i.) Az építési övezetben minden terepszint alatti építmény elhelyezhető.

j.) Az építési övezetben az előkert mérete: 0,00 m.

k.) Az építési övezetben parkoló igényt telken belül kell biztosítani.

l.) Az építési övezetben zászlótartó oszlop, reklámoszlop a megengedett legnagyobb

építménymagasság másfélszereséig elhelyezhető.

(5) G_IP1 jelű építési övezet: a szabályozási terven feltüntetettek szerint. (jellemzően kistelkesek)

a.) Az építési övezetben elhelyezhető:

az ipar, energiaszolgáltatás és a településgazdálkodás építményei

b.) Az építési övezetben kivételesen elhelyezhető:

a gazdasági tevékenységi célú épületen belül a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakások
oktatási, egészségügyi, szociális épületek

c.) Az építési övezetben a kialakítható legkisebb telekterületméret: 2000 m², kivéve

a települési gázfogadó területe, ahol telekterülettől függetlenül technológiai fejlesztés végezhető.

d.) Az építési övezet telkeinek beépítési módja: szabadonálló.

e.) Az építési övezetben a beépítettség megengedett legnagyobb mértéke: 40 %.

f.) Az építési övezetben a megengedett legnagyobb építménymagasság: 7,50 m.

A technológiához tartozó toronyszerű építmények kivételével (pl. siló, kémény,

tartály, stb.)

g.) Az építési övezetben a közüzemi közművesítettség mértéke: teljes.

h.) Zöldfelület legkisebb mértéke: 30 %, melyből a telekhatárok mentén a tulajdonos,

vagy használó legalább 10,00 méteres sávban háromszintes növényállományt

köteles telepíteni, a használatbavételig.

i.) Zajvédelmi követelményként betartandó az érvényes szakági minisztériumi

rendelet szerinti vegyes területi funkcióhoz tartozó határérték biztosítása.

Felszín alatti víz szempontjából betartandók a fokozottan érzékeny felszín alatti vízminőség védelmi területre vonatkozó előírások.

Légszennyezettség szempontjából a szennyezőanyagok szerinti zónacsoportok közül a 10. légszennyezettségi zónára vonatkozó előírások biztosítandók.

j.) Az építési övezetben minden terepszint alatti építmény elhelyezhető.

k.) A közterület felé építészetileg nem kialakított homlokzatú építmények (pl.: nyitott

vasvázas szín, stb.) nem kerülhetnek.

Takarásukról a főépülettel, rendeltetésszerűen kiképzett reklámfelülettel, vagy

örökzöld növényzettel gondoskodni kell.

l.) Melléképületek és melléképítmények közül csak az üzemeltetéshez és a

technológiához szükséges építmények helyezhetők el.

(6) G_IP2 jelű építési övezet: a szabályozási terven feltüntetettek szerint. (jellemzően nagytelkes)

a.) Az építési övezetben elhelyezhető:

Az ipar, energiaszolgáltatás és a településgazdálkodás építményei

b.) Az építési övezetben kivételesen elhelyezhető:

a gazdasági tevékenységi célú épületen belül a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakások
oktatási, egészségügyi, szociális épületek

c.) Az építési övezetben a kialakítható legkisebb telekterületméret: 4000 m².

d.) Az építési övezet telkeinek beépítési módja: szabadonálló.

e.) Az építési övezetben a beépítettség megengedett legnagyobb mértéke: 35 %.

f.) Az építési övezetben a megengedett legnagyobb építménymagasság: 12,50 m.

A technológiához tartozó toronyszerű építmények kivételével (pl. siló, kémény,

tartály, darupálya, stb.)

g.) Az építési övezetben a közüzemi közművesítettség mértéke: teljes.

h) Zöldfelület legkisebb mértéke: 30 %, melyből a telekhatárok mentén a tulajdonos, vagy használó legalább 10,00 méteres sávban háromszintes növényállományt köteles telepíteni, a használatbavételig.

i.) Zajvédelmi követelményként betartandó az érvényes szakági minisztériumi

rendelet szerinti gazdasági területi funkcióhoz tartozó határérték biztosítása.

Felszín alatti víz szempontjából betartandók a fokozottan érzékeny felszín alatti vízminőség védelmi területre vonatkozó előírások.

Légszennyezettség szempontjából a szennyezőanyagok szerinti zónacsoportok közül a 10. légszennyezettségi zónára vonatkozó előírások biztosítandók.

j.) Az építési övezetben minden terepszint alatti építmény elhelyezhető.

k.) Melléképületek és melléképítmények közül csak az üzemeltetéshez és a

technológiához szükséges építmények helyezhetők el.

l.) A technológiához tartozó ellátó, biztonsági rendszerek kialakítása kötelező.

(7) G_IP3 jelű építési övezet: a szabályozási terven feltüntetettek szerint. (ipari park területe)

a.) Az építési övezetben elhelyezhető:

Az ipar, energiaszolgáltatás és a településgazdálkodás építményei

b.) Az építési övezetben kivételesen elhelyezhető:

a gazdasági tevékenységi célú épületen belül a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakások

c.) Az építési övezetben a kialakítható legkisebb telekterületméret: 2500 m².

d.) Az építési övezet telkeinek beépítési módja: szabadonálló.

e.) Az építési övezetben a beépítettség megengedett legnagyobb mértéke: 50 %.

f.) Az építési övezetben a megengedett legnagyobb építménymagasság: 14,50 m.

A technológiához tartozó toronyszerű építmények kivételével (pl. siló, kémény,

tartály, darupálya, stb.)

g.) Az építési övezetben a közüzemi közművesítettség mértéke: teljes.

h.) Zöldfelület legkisebb mértéke: 20 %, melyből a telekhatárok mentén a tulajdonos,

vagy használó legalább 10,00 méteres sávban háromszintes növényállományt köteles telepíteni, a használatbavételig.

i.) Zajvédelmi követelményként betartandó az érvényes szakági minisztériumi

rendelet szerinti gazdasági területi funkcióhoz tartozó határérték biztosítása.

Felszín alatti víz szempontjából betartandók a fokozottan érzékeny felszín alatti vízminőség védelmi területre vonatkozó előírások.

Légszennyezettség szempontjából a szennyezőanyagok szerinti zónacsoportok közül a 10. légszennyezettségi zónára vonatkozó előírások biztosítandók.

j.) Az építési övezetben minden terepszint alatti építmény elhelyezhető.

k.) A technológiához tartozó ellátó, biztonsági rendszerek kialakítása kötelező.

l.) Melléképítmények tekintetében az alábbiak helyezhetők el:

közmű becsatlakozási műtárgy
hulladéktartály tároló
folyadék-, gáztároló
legfeljebb 6,00 m magas antennaoszlop

m.) Az építési övezetben a minimális telekszélesség: 26,00 méter.

n.) Az építési övezetben az előkert mérete: 10,00 m.

(8) Gazdasági terület építési övezeteire vonatkozó előírások:

Sajátos építési használat szerinti terület

Övezeti

jel

Kialakítható legkisebb

telekterület

méret

m²

Beépítési

mód

Beépítettség

megengedett

legnagyobb

mértéke

%

Megengedett legnagyobb

építmény

magasság

m

Zöldfelület

legkisebb

mértéke

%

Előkert

mérete

m

Kereskedelmi

szolgáltató terület

G_KSZ1

1500

SZ

50

6,00

30

-

G_KSZ2

2000

SZ

50

7,50

30

15,00

G_KSZ3

1200

O

50

6,00

20

0,00

Egyéb ipari terület

G_IP1

2000

SZ

40

7,50

30

-

G_IP2

4000

SZ

35

12,50

30

-

G_IP3

2500

SZ

50

14,50

20

10,00

4. HÉTVÉGIHÁZAS ÜDÜLŐTERÜLET

8. §

(1) Ü_h jelű építési övezet: a szabályozási terven feltüntetettek szerint.

a.) Az építési övezetben telkenként egy egységes üdülőépület helyezhető el.

b.) Az építési övezetben a terület rendeltetésével összhangban lévő, és azt szolgáló építmények helyezhetők el.

c.) Az építési övezetben a kialakítható legkisebb telekterületméret: 400 m².

d.) Az építési övezet telkeinek beépítési módja: oldalhatáronálló.

e.) Az építési övezetben a beépítettség megengedett legnagyobb mértéke: 20 %.

f.) Az építési övezetben a megengedett legnagyobb építménymagasság: 4,50 m.

g) Az építési övezetben a közüzemi közművesítettség mértéke: részleges, korszerű,

zárt, szigetelt szennyvíztároló mellett.

h) Zöldfelület legkisebb mértéke: 60 %.

i.) Zajvédelmi követelményként betartandó az érvényes szakági minisztériumi

rendelet szerinti üdülő területi funkcióhoz tartozó határérték biztosítása.

Felszín alatti víz szempontjából betartandók a fokozottan érzékeny felszín alatti vízminőség védelmi területre vonatkozó előírások.

Légszennyezettség szempontjából a szennyezőanyagok szerinti zónacsoportok közül a 10. légszennyezettségi zónára vonatkozó előírások biztosítandók.

j.) Az építési övezetben minden terepszint alatti építmény elhelyezhető.

k.) Az építési övezetben az előkert mérete: 5,00 m.

l.) Melléképítmények tekintetében az alábbiak helyezhetők el:

közműbecsatlakozási műtárgy
hulladéktartály – tároló
kerti építmény

m) Telkenként max. 2 gépjármű számára alakítható ki elhelyezési terület.

(2) Üdülőterület építési övezeteire vonatkozó előírások:

Sajátos építési használat szerinti

terület

Övezeti

jel

Kialakítható legkisebb

telekterület

méret

m²

Beépítési

mód

Beépítettség

megengedett

legnagyobb

mértéke

%

Megengedett legnagyobb

építmény

magasság

m

Zöldfelület

legkisebb

mértéke

%

Előkert

mérete

m

Hétvégiházas

üdülőterület

Ü_h

400

O

20

4,50

60

5,00

5. KÜLÖNLEGES TERÜLET

9.§

(1) A különleges területek közé Kunszentmártonban azok a területek kerültek besorolásra, amelyek a rajtuk elhelyezkedő építmények különlegessége miatt eltérnek jelen rendelet 5.§ - 8.§ -ok szerinti területektől.

(2) A beépítésre szánt különleges területeket a szabályozási terv az alábbi jelű építési övezetekbe sorolja:

(3) K_SP jelű építési övezet: a szabályozási terven feltüntetettek szerint. (sportpálya és szabadidőközpont területe)

a) A területen a rendeltetésnek megfelelő, a funkcióhoz szükséges épületek és kiszolgáló építmények helyezhetők el.

b) Az építési övezetben kivételesen szálláshely, szolgáltató épület (sportszálló, panzió stb.) elhelyezhető.

c.) Az építési övezetben kialakítható legkisebb telekterületméret: 10000 m².

d.) Az építési övezet telkének beépítési módja: szabadonálló.

e.) Az építési övezetben a beépítettség megengedett legnagyobb mértéke: 20 %.

f.) Az építési övezetben a megengedett legnagyobb építménymagasság: 12,50 m.

g.) Az építési övezetben a közművesítettség mértéke: részleges, a csatornahálózat

kiépítése után teljes.

h) Zöldfelület legkisebb mértéke: 60 %, melyből a telekhatárok mentén a tulajdonos, vagy használó legalább 5,00 méteres sávban min. kétszintes növényállományt köteles telepíteni, a használatbavételig.

i.) Zajvédelmi követelményként betartandó az érvényes szakági, minisztériumi rendelet szerinti különleges területi funkcióhoz tartozó határérték biztosítása.

Felszín alatti víz szempontjából betartandók az érzékeny felszín alatti vízminőség védelmi területre vonatkozó előírások.

Légszennyezettség szempontjából a szennyezőanyagok szerinti zónacsoportok közül a 10. légszennyezettségi zónára vonatkozó előírások biztosítandók.

j.) Az építési övezetben minden terepszint alatti építmény elhelyezhető.

k.) Melléképítmények tekintetében az alábbiak helyezhetők el:

közműbecsatlakozási műtárgy, a közműcsatorna megvalósulása után
közműpótló műtárgy
hulladéktartály – tároló
kerti építmény

l.) Az építési övezet területén hirdetőtáblák elhelyezhetők max. 3,00 m magasságban.

m.) Az építési övezetben a fásított parkolót telken belül kell biztosítani.

(4) K_VÁ jelű építési övezet: a szabályozási terven feltüntetettek szerint. (vásár- és rendezvénytér területe)

a) A területen a rendeltetésnek megfelelő, a funkcióhoz szükséges épületek és kiszolgáló építmények helyezhetők el.

b) A területen kivételesen elhelyezhető a lovassporthoz és lótartáshoz kapcsolódó épületek, építmények (karám, lóistálló, lófuttató, lovaspálya stb.) és szolgálati lakás, valamint állatátvevő.

c.) Az építési övezetben kialakítható legkisebb telekterületméret: 5000 m².

d.) Az építési övezet telkének beépítési módja: szabadonálló.

e.) Az építési övezetben a beépítettség megengedett legnagyobb mértéke: 20 %.

f.) Az építési övezetben a megengedett legnagyobb építménymagasság: 7,50 m.

g.) Az építési övezetben a közművesítettség mértéke: részleges, a csatornahálózat

kiépítése után teljes.

h.) Zöldfelület legkisebb mértéke: 60 %.

i.) Zajvédelmi követelményként betartandó az érvényes szakági, minisztériumi rendelet szerinti különleges területi funkcióhoz tartozó határérték biztosítása.

Felszín alatti víz szempontjából betartandók az érzékeny felszín alatti vízminőség védelmi területre vonatkozó előírások.

Légszennyezettség szempontjából a szennyezőanyagok szerinti zónacsoportok közül a 10. légszennyezettségi zónára vonatkozó előírások biztosítandók.

j.) Az építési övezetben minden terepszint alatti építmény elhelyezhető.

k.) Melléképítmények tekintetében az alábbiak helyezhetők el:

közműbecsatlakozási műtárgy, a közműcsatorna megvalósulása után
közműpótló műtárgy
hulladéktartály – tároló
kerti építmény

(5) K_SZV jelű építési övezet: a szabályozási terven feltüntetettek szerint. (szennyvíztisztító telep)

a.) Az építési övezetben a szennyvíztisztító technológiának és az üzemeltetésnek megfelelő épületet, építményt és műtárgyakat lehet elhelyezni.

b.) Az építési övezetben kialakítható legkisebb telekterületméret: K.

c.) Az építési övezet telkének beépítési módja: szabadonálló.

d.) Az építési övezetben a beépítettség megengedett legnagyobb mértéke: 40 %.

e.) Az építési övezetben a megengedett legnagyobb építménymagasság: 7,50 m.

f.) Az építési övezetben a közművesítettség mértéke: teljes.

g.) Zöldfelület legkisebb mértéke: 40 %.

h.) Zajvédelmi követelményként betartandó az érvényes szakági minisztériumi

rendelet szerinti különleges területi funkcióhoz tartozó határérték biztosítása.

Felszín alatti víz szempontjából betartandók a fokozottan érzékeny felszín alatti vízminőség védelmi területre vonatkozó előírások.

Légszennyezettség szempontjából a szennyezőanyagok szerinti zónacsoportok közül a 10. légszennyezettségi zónára vonatkozó előírások biztosítandók.

i.) Az építési övezetben terepszint alatti létesítmények közül csak a technológiának

megfelelő építmények helyezhetők el.

j.) Az építési övezet védőtávolságán belül lakóépület nem helyezhető el.

(6) K_gye jelű építési övezet: a szabályozási terven feltüntetettek szerint. (gyepmesteri telep)

a) A területen a rendeltetésnek megfelelő, a funkcióhoz szükséges épületek és kiszolgáló építmények helyezhetők el.

b.) Az építési övezetben kialakítható legkisebb telekterületméret: K.

c.) Az építési övezet telkének beépítési módja: szabadonálló.

d.) Az építési övezetben a beépítettség megengedett legnagyobb mértéke: 20 %.

e.) Az építési övezetben a megengedett legnagyobb építménymagasság: 4,50 m.

f.) Az építési övezetben a közművesítettség mértéke: hiányos.

g.) Zöldfelület legkisebb mértéke: 60 %, melyből a telekhatárok mentén a

tulajdonos, vagy használó legalább 10,00 méteres sávban háromszintes növényállományt köteles telepíteni, a használatbavételig.

h.) Zajvédelmi követelményként betartandó az érvényes szakági, minisztériumi rendelet szerinti különleges területi funkcióhoz tartozó határérték biztosítása.

Felszín alatti víz szempontjából betartandók az érzékeny felszín alatti vízminőség védelmi területre vonatkozó előírások.

Légszennyezettség szempontjából a szennyezőanyagok szerinti zónacsoportok közül a 10. légszennyezettségi zónára vonatkozó előírások biztosítandók.

i.) Az építési övezetben minden terepszint alatti építmény elhelyezhető.

j.) Melléképítmények tekintetében az alábbiak helyezhetők el:

közműpótló műtárgy
hulladéktartály – tároló
kerti építmény

(7) K_á jelű építési övezet: a szabályozási terven feltüntetettek szerint. (állattartó telepek területe)

a) A területen a rendeltetésnek megfelelő, a funkcióhoz szükséges épületek és kiszolgáló építmények helyezhetők el.

Az új állattartó építmények korszerű technológiával létesítendők.

b.) Az építési övezetben kialakítható legkisebb telekterületméret: 5000 m².

c.) Az építési övezet telkének beépítési módja: szabadonálló.

d.) Az építési övezetben a beépítettség megengedett legnagyobb mértéke: 35 %.

e.) Az építési övezetben a megengedett legnagyobb építménymagasság: 9,00 m.

f.) Az építési övezetben a közművesítettség mértéke: részleges.

g.) Zöldfelület legkisebb mértéke: 30 %, melyből a telekhatárok mentén a

tulajdonos, vagy használó legalább 10,00 méteres sávban háromszintes növényállományt köteles telepíteni, a használatbavételig.

h.) Zajvédelmi követelményként betartandó az érvényes szakági, minisztériumi rendelet szerinti különleges területi funkcióhoz tartozó határérték biztosítása.

Felszín alatti víz szempontjából betartandók az érzékeny felszín alatti vízminőség védelmi területre vonatkozó előírások.

Légszennyezettség szempontjából a szennyezőanyagok szerinti zónacsoportok közül a 10. légszennyezettségi zónára vonatkozó előírások biztosítandók.

i.) Az építési övezetben minden terepszint alatti építmény elhelyezhető.

j.) Melléképítmények tekintetében az alábbiak helyezhetők el:

hulladéktartály – tároló
közműpótló műtárgy
állat ól, állatkifutó
trágyatároló, komposztáló
siló

(8) K_cs jelű építési övezet: a szabályozási terven feltüntetettek szerint. (sportcsarnok területe)

a) A területen a rendeltetésnek megfelelő, a funkcióhoz szükséges épületek és kiszolgáló építmények helyezhetők el.

b.) Az építési övezetben kivételesen elhelyezhető uszoda és hozzá kapcsolódó építmények, műtárgyak.

c.) Az építési övezetben kialakítható legkisebb telekterületméret: 5000 m².

d.) Az építési övezet telkének beépítési módja: szabadonálló.

e.) Az építési övezetben a beépítettség megengedett legnagyobb mértéke: 40 %.

f.) Az építési övezetben a megengedett legnagyobb építménymagasság: 12,50 m.

g.) Az építési övezetben a közművesítettség mértéke: teljes.

h.) Zöldfelület legkisebb mértéke: 40 %.

i.) Zajvédelmi követelményként betartandó az érvényes szakági, minisztériumi rendelet szerinti különleges területi funkcióhoz tartozó határérték biztosítása.

Felszín alatti víz szempontjából betartandók az érzékeny felszín alatti vízminőség védelmi területre vonatkozó előírások.

Légszennyezettség szempontjából a szennyezőanyagok szerinti zónacsoportok közül a 10. légszennyezettségi zónára vonatkozó előírások biztosítandók.

j.) Az építési övezetben minden terepszint alatti építmény elhelyezhető.

k.) Melléképítmények tekintetében az alábbiak helyezhetők el:

közműbecsatlakozási műtárgy, a közműcsatorna megvalósulása után
közműpótló műtárgy
hulladéktartály – tároló
kerti építmény

l.) Az építési övezetben gyermekjátszószerek elhelyezhetők.

m.) Az építési övezetben a fásított parkolót telken belül kell biztosítani.

(9) Különleges terület építési övezeteire vonatkozó előírások:

Sajátos építési használat szerinti terület	Övezeti Jel	Kialakítható legkisebb telekterület méret m²	Beépítési mód	Beépítettség megengedett legnagyobb mértéke %	Megengedett legnagyobb építmény magasság m	Zöldfelület legkisebb mértéke %
Különleges terület	K_sp	10000	SZ	20	12,50	60
	K_vá	5000	SZ	20	7,50	60
	K_szv	K	SZ	40	7,50	40
	K_gye	K	SZ	20	4,50	60
	K_á	5000	SZ	35	9,00	30
	K_cs	5000	SZ	40	12,50	40

ÖVEZETEK RÉSZLETES ELŐÍRÁSAI

6. KÜLÖNLEGES, BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLET

10.§

(1) A különleges, beépítésre nem szánt területek Kunszentmárton közigazgatási területén a temető, a bányatelek és Kungyalun a sportpálya elhelyezésére szolgáló területek.

(2) A különleges, beépítésre nem szánt, temető területet a terv a KK_t – jelű övezetbe sorolja.

a) A (2) bekezdésben jelölt övezetben elhelyezhető:

A rendeltetésnek megfelelő, üzemeltetéshez szükséges építmények, épületek, a terület max. 2% -ig.

b) A temető telkén belül a telekhatártól mért 10 méteres sávban kegyeleti okból védőzöld telepítendő, melynek létesítése az üzemeltető feladata.

c) Temetőkápolna, ravatalozó építése esetén a megengedett legnagyobb építménymagasság: 7,50m.

(3) A különleges, beépítésre nem szánt, nyersanyaglelőhely (bányatelek) területet a terv a KK_b– jelű övezetbe sorolja.

a) A (2) bekezdésben jelölt övezetben elhelyezhető:

A bányatechnológiának megfelelő, üzemeltetéshez szükséges építmények, épületek a terület max 1,5 % -ig.

b) A felhagyott, nem üzemelő bányatelkek területét elsődlegesen védelmi célú

erdőterületként kell rekultiválni.

(4) A különleges, beépítésre nem szánt, sportpálya területet Kungyalu területén a terv a KK_s_p– jelű övezetbe sorolja.

a) A (4) bekezdésben jelölt övezetben elhelyezhető:

A rendeltetésnek megfelelő, üzemeltetéshez szükséges építmények, épületek, a terület max. 2 % -ig.

b) A sportpálya telkén belül a telekhatárok mellett 2 fasor telepítendő, melynek létesítése az üzemeltető feladata.

7. KÖZLEKEDÉSI ÉS KÖZMŰTERÜLET

11. §

(1) Közlekedési és közműelhelyezésre szolgáló terület Kunszentmárton közigazgatási területén az országos és helyi közutak, a kerékpárutak, a gépjármű várakozóhelyek (parkolók) – a járdák és a gyalogutak, mindezek csomópontjai, vízelvezetési rendszere és környezetvédelmi létesítményei, a közforgalmú vasutak, továbbá a közművek és a hírközlés építményeinek elhelyezésére szolgáló területek.

(2) Az általános közlekedési és közműterületet a szabályozási terv KÖ_U – jelű, a kötöttpályás közlekedési területet KÖ_K – jelű övezetekbe sorolja.

a) A (2) bekezdésben jelölt övezetben elhelyezhető:

közlekedési építmények, továbbá
kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó építmény (pavilon)
igazgatási épület

akkor, ha erre terület biztosítható, és az nincs zavaró hatással a környezetére, közlekedés biztonságára, továbbá ehhez a terület tulajdonosa és / vagy kezelője hozzájárul.

b) Az övezetben épület a kapcsolódó területfelhasználással azonos közművesítettség esetén létesíthető.

(3) A közutak építési (szabályozási) szélességén belül a (2) a.) – ban meghatározottakon túl, utcabútorok elhelyezhetők, illetve utcafásítás (növényzet) telepíthető.

(4) A tervezett közlekedési területeket, létesítményeket, azok útépítési szélességeit a szabályozási terv tartalmazza.

(5) Szabályozási tervlapokon jelölt utcanyitások, útszélesítések, átkötések, telkekre

vonatkozó területi igénybevétele a digitális tervállományon mérhető.

(6) Az (2) bekezdés szerinti terület sajátos használata, rendeltetése szerint Kunszentmártonban az alábbiakra tagozódik:

a) KÖ_U – 1: 44. sz. (Kecskemét – Békéscsaba) főút, és 45. sz. (Kunszentmárton – Szentes) főút települési szakasza.

442. számú (Kunszentmárton – Szolnok) főút települési szakasza

b.) KÖ_U – 2: 44301 jelű vasúti hozzájáróút települési szakasza, és Kungyalui bekötőút (46 142 jelű út)

c.) KÖ_U – 3: Meglévő helyi gyűjtőutak területei.

d.) KÖ_U – 4: Települési kiszolgáló utak a település lakóterületén.

Tervezett építési területe: 12,00 – 16,00 méter

e.) KÖ_U – 5: Meglévő és tervezett kerékpárutak területei.

Tervezett építési területe: 3,00 méter.

f.) KÖ_U – 6: Tervezett külterületi feltáróutak területei

Tervezett építési területe: 12,00 méter.

g.) KÖ_U – 7: Tervezett M44 gyorsforgalmi út területe.

h.) KÖ_U – 8: Sétálóutca és Körös – parti sétány területe.

i.) KÖ_K: vasútvonal területe, meglévő Szolnok – Szentes fővonal és Kunszentmárton

- Lakitelek egyvágányú vasúti szárnyvonal.

(7) A közlekedési területek építési szélességét a terv szerint biztosítani kell. Mellettük csak akkor és úgy szabad építményt elhelyezni, amennyiben annak esetleges védőövezete sem érinti korlátozóan az út használati értékét.

(8) Külterületen a közlekedési területek védősávja a közlekedési szakhatóság és a létesítmény kezelőjének hozzájárulásával használható fel.

(9) Külterületi mező- és erdőgazdasági (üzemi) utak, dűlőutak esetén az út szélétől mért 15 - 15 m -en belül építmény nem helyezhető el.

(10) Az igazgatási területen az építmények (épületek) normatívák szerinti parkoló igényét telken belül kell biztosítani.

(11) Az országos és gyűjtő utakat kétirányú járműforgalomra alkalmas útburkolattal és a

belterület, illetőleg beépítésre szánt területek menti szakaszain kétoldali járdával. A kiszolgáló utakat egy- vagy kétirányú járműforgalomra alkalmas útburkolattal és legalább egyoldali járdával kell kiépíteni. Területükön szegélymentén elhelyezhetők az út menti építmények közforgalmú gépkocsiparkolói.

(12) Települési kiszolgáló és gyűjtőutak esetén amennyiben az útpálya szélessége és

forgalomtechnikai adatok lehetővé teszik, kerékpársáv kialakítható.

(13) A terv közlekedési és közműterületei közterületnek minősülnek.

(14) Közmű és hírközlési létesítmény belterületen csak közterületen helyezhető el, külterületen a hálózati infrastruktúrák és külterületi vezetékek biztonsági sávját a vonatkozó jogszabályok szerint kell kialakítani.

Átjátszó állomás, mobil hírközlő torony belterületen nem helyezhető el.

(15) Közműépítéseknél ágazati előírások szerinti védőtávolságait biztosítani kell. A védő távolságon belül mindennemű építési tevékenység csak az illetékes üzemeltető hozzájárulása esetén engedélyezhető.

8. ZÖLDTERÜLET

12.§

(1) Zöldterület Kunszentmártonban a szabályozási terven feltüntetettek szerint jelölt

közpark területek.

(2) A meglévő zöldterületeket a szabályozási terv Z jelű övezetbe sorolja.

a.) A Z –jelű övezetben elhelyezhető:

- a pihenést és a testedzést szolgáló építmény (gyermekjátszószerek, sportolást szolgáló pályák, stb.)

b.) Az övezetben épület a kapcsolódó területfelhasználással azonos közművesítettség

esetén létesíthető.

Az övezetben lévő gázfogadó állomás fenntartható.

c.) A közparkot úgy kell kialakítani, hogy kerekesszékkel és gyermekkocsival

megközelíthető és használható legyen.

d.) A közparknak közútról közvetlenül megközelíthetőnek kell lennie.

(3) A Z* jelű övezet zöldterületen (közterület) belüli, zömében burkolt rendezvényterület, ahol különböző fesztiválok, rendezvények, kézműves vásárok, stb. rendezhetők.

a.) A terület nem beépíthető, rajta csak mobil, szétszedhető építmények helyezhetők el.

b.) A területen utcabútorok, műalkotások, térplasztikák elhelyezhetők.

9. ERDŐTERÜLET

13.§

(1) Az erdőterületeket a szabályozási terv az alábbi jelű övezetekbe sorolja:

A. Védelmi célú erdőterület

(2) E_V jelű övezet: a közigazgatási területen védelmi célokat szolgáló erdőterületek.

a.) Létesítendő véderdők területeit a tulajdonosnak a védeni kívánt objektum használatbavételéig, erdészeti eszközökkel - minimum 80%-os borítottsággal – kell beültetni.

b.) Az övezet területe nem építhető be.

c.) A védelmi célú erdőterületeket kötelező fenntartani működő külterületi majorok,

telephelyek, üzemek környezetre gyakorolt káros hatásaik csökkentése érdekében,

illetve azok látványtakarása szempontjából.

Ezek telepítése és gondozása a kibocsátást végző telep tulajdonosainak mindenkori

feladata.

d.) Közhasználatra nem szánt (ipari üzemek, telephelyek, stb. saját telkén) telepített

véderdőknél – ahol környezetvédelmi okokból szükséges – a véderdőt a

telephelyek tulajdonosainak – a szennyezést kibocsátó üzem használatbavételéig –

be kell keríteni.

e.) A rekultiválandó, lezárt hulladéklerakó területén, sekélyen gyökerező növényekből

álló vegetáció (gyep, cserjés) telepítendő.

B. Gazdasági célú erdőterület

(3) E_G jelű övezet: a közigazgatási területen erdőgazdálkodási célú erdőterületek, hulladéktelepek rekultivációjával elért erdőterületek.

a) Az övezetben a 100.000 m² -t meghaladó területnagyságú telken terület rendeltetésének megfelelő építmények helyezhetők el, max. 0,5 % -os beépítettséggel.

b.) Az övezetben épület csak a nem erdő művelési ágban létesíthető, legalább részleges közművesítettség esetén.

c.) Az övezetben a maximális építménymagasság: 7,50 m, ez alól kivételt az erdő- és vadgazdasági tevékenységhez szükséges építmények (pl. magasles) technológiai okból legfeljebb kétszeres magasságú lehet.

d.) Erdőterületen építmény elhelyezéséhez az erdészeti szakhatóság előzetes

engedélyét kell beszerezni.

e.) E_GÖF jelű megyei tervi ökológiai folyosó terület övezetében a meglévő

természetszerű művelési ágak megtartandók. Az övezetben erdőtelepítés,

erdőfelújítás őshonos fajokkal, természetkímélő módon a termőhely-típusra

jellemző elegyarányoknak megfelelően történjen.

10. MEZŐGAZDASÁGI TERÜLET

14.§

(1) A mezőgazdasági terület Kunszentmártonban a szabályozási terven feltüntetettek szerint került kijelölésre.

(2) A mezőgazdasági övezetek földrészletei a növénytermesztési és állattenyésztési tevékenységek területei, ezért itt jellemzően a mezőgazdasági tevékenységgel kapcsolatos termékfeldolgozás és tárolás építményei helyezhetők el.

(3) Az övezetben épület, építmény csak szabadonállóan helyezhető el. Legalább 10 m mélységű előkertet és a szomszédos telekhatártól minimum 6 méter oldaltávolságot kell biztosítani.

(4) Az övezetben szélkerék létesíthető (kivéve a gyepterületeket) a vonatkozó telepítési előírások betartásával.

Ilyenkor a szélkerék magassága az egyes övezetekben meghatározott legnagyobb építménymagasságot túllépheti, azonban, ha látványt takar, akkor nem telepíthető.

(5) Az épületek földszinti padlószintje maximum 70 cm -rel emelhető ki a terepszinthez viszonyítva.

(6) Telekmegosztás nem engedélyezhető, ha a beépített telek a megosztás előtti vagy utáni állapotában a megengedett beépítettséget túllépő területűvé válik.

(7) Az övezetben elhelyezhető építményeket tájba illően, hagyományos építőanyagok és

építészeti formák alkalmazásával kell kialakítani.

Hullámpala, fém-, azbeszt-, műanyaglemez sem oldalfalként, sem héjazatként nem alkalmazható.

Kivételt képeznek a technológiai céllal létesült építmények (pl. silók, szárítók, stb.)

(8) Az övezetben birtokközpont kialakítható a hatályos jogszabályoknak megfelelően.

(9) A mezőgazdasági területet a szabályozási terv az alábbi jelű övezetekbe sorolja:

A. Általános mezőgazdasági terület

(10) M_Á jelű övezet: Kunszentmártonban a külterületi mezőgazdasági szántó művelési ág területei.

a.) Az övezetben elhelyezhető lakó (tanya) épület max. 4,50 m építménymagassággal, továbbá állattartó épület, mezőgazdasági termény és géptároló, fóliasátor, stb. technológia függvényében max. 7,50 m építménymagassággal.

b.) Az övezetben a közművesítettség mértéke: hiányos.

c.) Az övezetben új lakóépület építése esetén a tetőhajlásszög 25 – 45 ° közé

essen.

d.) Az övezetben lakó (tanya) épület építhető, anyaghasználatban hagyományos

építőanyagok (tégla, vályog, nádfedés, cserépfedés, zsindely) felhasználásával, továbbá nyeregtetős kiképzéssel, hosszanti elrendezéssel megvalósítva.

e.) A 6000 m²- nél kisebb területű telken amennyiben meglévő beépítés van, akkor az

fenntartható, felújítható, de további növelése (alapterület bővítés, emeletráépítés)

nem engedélyezhető.

f.) Az Má_ksz kiváló termőhelyi adottságú szántóterület övezetében a szántóterületek

védelme érdekében építés 30 000 m² feletti telekterület esetén lehetséges.

Meglévő lakó (tanya) épület fenntartható, felújítható, de az előírt telekterületméret

alatt nem építhető, nem bővíthető.

B. Kertes mezőgazdasági terület

(11) M_K jelű övezet: Kunszentmártonban a volt zártkertek területei a vasút mellett.

a.) Az övezetben elsősorban a mezőgazdasági termelés, tárolás építményei helyezhetők el.

Az övezetben más jellegű, nem mezőgazdasági célú épület nem helyezhető el.

b.) A területen csak azon földrészletek építhetők be, amelyek a 720 m²- es

területnagyságot elérik, lakóépület nem építhető.

c.) A 720 m²- t meghaladó nagyságú földrészleten mezőgazdasági terményfeldolgozó,

szerszám, növényvédőszer, kisgép, terménytároló céljára szolgáló gazdasági tevékenység céljára szolgáló építmény helyezhető el, a földrészlet legfeljebb 3 % - os beépítettségével.

d.) A beépíthető földrészletek min. szélessége 12,00 m lehet, az épületek közötti

minimum 6 m védőtávolságot biztosítani kell.

e.) Az épületeket szabadonállóan, a telekhatárral párhuzamosan kell elhelyezni.

f.) Az övezetben a maximális építménymagasság 4,50 m.

C. Mezőgazdasági gyepterület

(12) M_ÁGY jelű övezet: Kunszentmárton külterületén található gyep művelési ág területei.

a.) Az övezetben a többségében gyep, legelő művelési ágú területek viszonylag egybefüggő részei tartoznak, ahol a legeltetés, állattartás jelenti a fő gazdálkodási tevékenységet.

b.) A természetközeli élőhelyek, ősgyepek területén a gyep általában elsődlegesen védelmi funkciót lát el, a termelési, gazdálkodási funkció itt másodlagos.

c.) Az övezetben csak a legeltető állattartáshoz szükséges építmények helyezhetők el,

ősgyepként nyilvántartott területen építmény nem helyezhető el.

d.) M_ágyöf jelű megyei ökológiai folyosó övezetében beépítésre szánt terület nem

jelölhető ki. A meglévő természetszerű művelési ágak megtartandók. Gyepes területen fásítás nem történhet.

D. Mezőgazdasági - halastó terület

(13) M_ÁH jelű övezet: Kunszentmárton külterületén meglévő halastavak területei.

a.) A terület vízfelület, rajta kizárólag halgazdasági tevékenység folytatható,

más jellegű funkció (idegenforgalmi, stb.) nem engedhető meg.

b.) A halgazdálkodással kapcsolatos tevékenységek építményei a halastó

területén, partján elhelyezhetők.

c.) Az övezetben halastó csak akkor létesíthető, ha a szomszédos telek értékét

nem csökkenti, használatát nem korlátozza.

11. VÍZGAZDÁLKODÁSI TERÜLET

15. §

(1) A vízgazdálkodási terület Kunszentmártonban a szabályozási terven feltüntetettek szerint került kijelölésre.

(2) A vízgazdálkodási területet a szabályozási terv: V_Ö, V_Ü,V_GY,V jelű

övezetekbe sorolja.

(3) V_Ö jelű övezet: a Hármas - Körös folyó nagyvízi medre (hullámtere) és a Holt - Körös

területe, mely több megyei övezet által érintett.

a.) Az övezetben – ha külön jogszabály másként nem rendelkezik – a közforgalmú vízi

közlekedési építményeken túlmenően csak a vízkárelhárítási, a vízi sport és a sporthorgászás célját szolgáló közösségi építmények helyezhetők el.

b.) Az övezetben elhelyezhető a vízi turizmushoz és vízi sporthoz kapcsolódó kiszolgáló és járulékos építmények.

c.) A vízmedrek területét érintő beavatkozások vízjogi engedély alapján végezhetők, mindennemű beavatkozás csak a területileg illetékes Körös - Maros Nemzeti Park Igazgatóság (mint kezelő) és a területileg illetékes KÖVIZIG (mint kezelő és vízkárelhárításért felelős szervezet) hozzájárulásával és engedélyével végezhető.

d.) Árvízvédelmi töltés mentett oldali és vízoldali 10,00 méteres védősávjában

valamint a Hármas – Körös folyó meder élétől számított 10,00 méteren belül

létesítmény nem építhető.

Az adott védősávban gyepművelés tartandó fenn, a meglévő, tűrt közművek

fejlesztésekor a védelmi szempontok elsődlegességét kell biztosítani.

e.) Azokon a helyeken, ahol az illetékes vízügyi hatóság, mint ingatlan kezelő, és mint

szakhatóság az építési engedély kiadásához hozzájárul, ott is csak kártalanítási igény kizárásával, visszavonásig érvényes jelleggel adható ideiglenes építményre építési, használatbavételi engedély.

f.) Az övezetben már meglévő lakó (tanya) épületek fenntarthatók, felújíthatók,

alapterületük nem bővíthető.

g.) A V_tto jelű megyei tervi övezetben a védett természeti terület védelme érdekében

nem védelmi célú művelési ág változtatás nem megengedhető.

h.) Az ökológiai folyosó védelme érdekében nem jelölhető ki az övezetben beépítésre

szánt terület.

i) A hullámtér és nyílt ártér területén beépítésre szánt terület nem jelölhető ki, a hullámterek és nyílt árterek árvízlevezető képessége és területe nem csökkenthető.

(4) V jelű övezet: az öntöző és belvízcsatornák területei.

a.) A kisvízfolyások természeti területen kívüli szakaszainak partéltől mért 10 méter

széles fenntartási sávja a külterületen csak gyepként (rét, legelő) alakítható ki, valamint az üzemi út fenntartandó. A természetszerű szakaszok ezen kívül nádasként, galériaerdőként is fenntarthatók.

b.) A vízfolyások, vízmedrek területét érintő beavatkozások vízjogi engedély alapján

végezhetők, természeti terület esetén a természetvédelmi szakhatóság egyetértésével.

(5) V_Ü jelű övezet: vízbeszerzési, vízmű területek és gátőrház, szivattyútelep területei.

a.) Az övezetben a vízbeszerzéshez szükséges építmények helyezhetők el.

b.) A vízbeszerzési területek (vízműkutak) 10,00 méteres sugarú védőtávolságán belül (hidrogeológiai védőidom) mindenfajta építési tevékenység tilos.

(6) V_GY jelű övezet: vízgyűjtő (záportározó) területek a belterületen.

a.) A vízmeder területét érintő beavatkozások vízjogi engedély alapján végezhetők.

III. fejezet

MŰVI ÉS TERMÉSZETI ÉRTÉKVÉDELEM

16.§

A műemlék, a településszerkezet és a településkép védelme.

(1) A település és környékének műemlékeire, látnivalóira, a meglévő létesítmények megóvására kiemelt figyelmet kell fordítani.

(2) Egyedi művi védelem: az országos műemléki védelem alatt álló és a helyi védelemre tervezett épületek jellemző adatait a helyi értékvédelmi vizsgálat tartalmazza.

(3) A helyi védelemre javasolt épületekről önkormányzati értékvédelmi rendelet rendelkezik.

17.§

Természet és tájvédelem

(1) A természet és tájvédelmi területeket a védett természeti területek alkotják.

Védett természeti terület Kunszentmártonban a Körös – Maros Nemzeti Park területe.

(2) Ex – lege védettségű a közigazgatási területen található több kunhalom, valamint

Kungyalu belterületétől K –re elhelyezkedő szikes tó területe. (SZ – 1 jelű

szabályozási tervlap alapján)

(3) Országos védettséget élvez a Natura 2000 Egyezmény végrehajtásaként kiemelt

jelentőségű természetmegőrzési területként kijelölésre került, az SZ – 1 jelű tervlap alapján lehatárolt Bábockai legelő, valamint a Hármas – Körös folyó hullámtere.

(4) Külterületi védett természeti terület belterületbe csak akkor vonható, ha a települési belterület is védett terület. A belterületbe vonásra tervezett területeken a belterületbe vonásig biztosítani kell a jelenlegi művelési ág fenntartását.

(5) Látványtakaró fásítást kell telepíteni, illetve a meglévőt kiegészíteni, ami egyben
véderdőként is funkcionál:

- iparterületek térségében,

- szennyvíztisztító telep körül,

- külterületi majorok körül,

- hulladéklerakó körül.

A védőfásítást a telep tulajdonosainak a tevékenység megkezdéséig kell elvégezniük.

18. §

Kulturális örökség védelme

(1) Régészeti lelőhelyeken és régészeti érdekű területeken a mezőgazdasági művelés csak 30 cm mélységig folytatható. Régészeti területnek minősülnek a szabályozási tervlapon ábrázolt területek.

(2) A régészeti érdekű területekről a régészeti örökség elemei csak régészeti feltárás keretében mozdíthatók el. A régészeti érdekű területeken bármilyen földmunkával járó fejlesztés, beruházás megkezdése előtt régészeti állapotfelmérést kell készíteni. Ennek hiányában minden földmunkához régészeti megfigyelést kell biztosítani.

IV. fejezet

EGYÉB ELŐÍRÁSOK

19.§

Telekkiosztás, telekrendezés általános szabályai

(1) Telekmegosztással építési telket úgy lehet kialakítani, hogy a telekmegosztás után keletkezett építési telek elérje az övezetben előírt kialakítható legkisebb telekterület méretet, és az építési telek minimális szélességét. Amennyiben ilyen előírás nincs, akkor az illeszkedés elve szerint kell a telekméreteket kialakítani.

Az előírt telekterületméret betartása mellett az előírt minimális telekszélesség és terület mérete 5% -kal csökkenthető.

(2) Telek kiegészítés abban az esetben is engedélyezhető, ha az ily módon kiegészülő telek előírás szerinti paraméterei kiegészítés után is kisebbek maradnak az övezetben előírt minimumnál, de az elcsatolással érintett telek továbbra is megfelel az övezeti előírásoknak.

(3) Nyúlványos (nyeles) telek nem alakítható ki.

20. §

Építmények elhelyezése, építési telkek beépítése

(1) Melléképítmény önállóan, főépület nélkül nem építhető.

(2) Ingatlanonként az építési helyen belül több főrendeltetésű épület is elhelyezhető, a védőtávolságok betartásával, úgy, hogy az a kialakult utcaképet ne rontsa.

(3) Kialakult beépítési területen foghíj beépítésnél az illeszkedés szabályait figyelembe

véve az előkert mérete egyúttal a kötelező építési vonalat is jelenti.

21. §

Az építmény és a telekhatár közötti távolság

(1) Az előkert mérete az egyes építési övezetekben került meghatározásra.

a) Az építési vonal távolsága a szabályozási vonaltól megegyezik az adott építési övezetben az előkert méretével, 0,00 m előkert esetén az építési vonal megegyezik a szabályozási vonallal.

(2) Oldalhatáron álló beépítés esetén az épület elhelyezés a telekhatártól maximum 1,00m-re történhet.

22. §

Építmény elhelyezése közterületen

(1) Közterületen gépkocsi tároló nem létesíthető, egyéb építmény a vonatkozó övezeti előírásoknak megfelelően helyezhető el.

(2) Közterületen elhelyezendő építmények tekintetében jelen rendelet 11. §. (2), (7)

bekezdéseit figyelembe kell venni.

23. §

Környezetvédelem

(1) A környezetvédelem vonatkozásában az érvényes környezetvédelmi jogszabályban előírtakat kell figyelembe venni.

(2) A környezetvédelmi előírások a

- levegőtisztaság, - védelem,

- zaj- és rezgésvédelem,

- föld- és vízvédelem, témakörére terjednek ki.

(3) A környezethasználatot úgy kell megszervezni, hogy:

a) a legkisebb mértékű környezetterhelést és igénybevételt idézze elő

b) megelőzze a környezetszennyezést

c) kizárja a környezetkárosítást

(4) Roncsolt (lezárt, rekultiválandó szeméttelep) és szennyezett felszínű területet rekultivációs terv alapján kell helyreállítani, és elsősorban véderdőként újrahasznosítani.

SAJÁTOS JOGINTÉZMÉNYEK

24. §

Építési tilalmak és korlátozások

(1) Kunszentmárton város közigazgatási területén sajátos jogintézmény alkalmazására nem kerül sor.

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

25. §

Hatályba lépés

(1) Jelen rendelet és a rendelet mellékletét képező szabályozási tervlapok a jóváhagyását

követő 15. napján lép hatályba.

Jelen rendelet előírásait a hatályba lépést követően indított engedélyezési eljárásoknál

kell alkalmazni.

(2) Jelen rendelet előírásait a hatályba lépést követően indított engedélyezési eljárásoknál kell alkalmazni. E rendelet hatálybalépése előtt benyújtott, de még be nem fejezett ügyek esetén jelen rendeletben foglaltakat nem kell alkalmazni.

(3) E rendelettel összefüggésben a települési önkormányzat a hatálybalépéstől számított

6 hónapon belül köteles rendeletet alkotni a parkolásról, az állattartásról, és az épített

környezet helyi értékvédelméről.

(4) A rendelet kihirdetéséről a jegyző gondoskodik.

26. §

(1) Ezen rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszíti a Helyi Építési

Szabályzatról szóló, Kunszentmárton Város Önkormányzati Képviselő Testületének 27/2005.(X.10.) rendelete és az azt módosító 9/2009.(II.26.) rendelet.

számú melléklet

F O G A L O M M E G H A T Á R O Z Á S

Lakózóna: az építési telken belül a főépület elhelyezésére szolgáló terület

Melléképület:    A rendeltetési egységhez tartozó egyéb, kiegészítő helyiséget (tárolás,
                           állattartás, a fő rendeltetési egység működéséhez kapcsolódó tevékenységek)
                           magába foglaló önálló épület.

10. légszennyezettségi zóna: a légszennyezettség alapján kijelölt olyan területegységet

jelent, amelyen belül a környezetvédelmi hatóság által meghatározott helyen, a szennyező anyag koncentrációja tartósan vagy időszakosan a légszennyezettségi határértékekről, a helyhez kötött légszennyező pontforrások kibocsátási határértékeiről szóló hatályos együttes miniszteri rendelet 4. számú mellékletében meghatározott tartományok valamelyikébe esik.

10. számú zónába az ország 1. – 9. zónába nem sorolt összes

területe tartozik.

Nemzeti Jogszabálytár

Kunszentmárton Város Önkormányzata Képviselő-testületének 36/2009.(XII.11.) önkormányzati rendelete

a Helyi Építési Szabályzatról

Kunszentmárton Város Önkormányzata Képviselő-testületének 36/2009.(XII.11.) önkormányzati rendelete

a Helyi Építési Szabályzatról

2009-12-26-tól 2016-01-15-ig

I. fejezet

ÁLTALÁNOS ELŐÍRÁSOK

A rendelet hatálya, alkalmazása

B. Kertvárosias lakóterület

C. Falusias lakóterület

A. Településközpont vegyes terület

A. Kereskedelmi, szolgáltató terület

4. HÉTVÉGIHÁZAS ÜDÜLŐTERÜLET

5. KÜLÖNLEGES TERÜLET

K_sp

K_vá

K_szv

K_gye

K_á

K_cs

ÖVEZETEK RÉSZLETES ELŐÍRÁSAI

6. KÜLÖNLEGES, BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLET

7. KÖZLEKEDÉSI ÉS KÖZMŰTERÜLET

8. ZÖLDTERÜLET

9. ERDŐTERÜLET

10. MEZŐGAZDASÁGI TERÜLET

11. VÍZGAZDÁLKODÁSI TERÜLET

III. fejezet

MŰVI ÉS TERMÉSZETI ÉRTÉKVÉDELEM

IV. fejezet

EGYÉB ELŐÍRÁSOK

Az építmény és a telekhatár közötti távolság

Építmény elhelyezése közterületen

SAJÁTOS JOGINTÉZMÉNYEK

Mellékletek

Kunszentmárton Város Önkormányzata Képviselő-testületének 36/2009.(XII.11.) önkormányzati rendelete

a Helyi Építési Szabályzatról

Kunszentmárton Város Önkormányzata Képviselő-testületének 36/2009.(XII.11.) önkormányzati rendelete

a Helyi Építési Szabályzatról

2009-12-26-tól 2016-01-15-ig

I. fejezet

ÁLTALÁNOS ELŐÍRÁSOK

A rendelet hatálya, alkalmazása

B. Kertvárosias lakóterület

C. Falusias lakóterület

A. Településközpont vegyes terület

A. Kereskedelmi, szolgáltató terület

4. HÉTVÉGIHÁZAS ÜDÜLŐTERÜLET

5. KÜLÖNLEGES TERÜLET

Ksp

Kvá

Kszv

Kgye

Ká

Kcs

ÖVEZETEK RÉSZLETES ELŐÍRÁSAI

6. KÜLÖNLEGES, BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLET

7. KÖZLEKEDÉSI ÉS KÖZMŰTERÜLET

8. ZÖLDTERÜLET

9. ERDŐTERÜLET

10. MEZŐGAZDASÁGI TERÜLET

11. VÍZGAZDÁLKODÁSI TERÜLET

III. fejezet

MŰVI ÉS TERMÉSZETI ÉRTÉKVÉDELEM

IV. fejezet

EGYÉB ELŐÍRÁSOK

Az építmény és a telekhatár közötti távolság

Építmény elhelyezése közterületen

SAJÁTOS JOGINTÉZMÉNYEK

Mellékletek

K_sp

K_vá

K_szv

K_gye

K_á

K_cs