Balmazújváros Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 16. §-ában kapott felhatalmazás alapján, a lakások- és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény 3.§ (1)-(2), 4.§. (3),12.§ (5); 19.§ (1)-(2), 20.§ (3), 21.§ (6), 23.§ (3), 27.§ (2), 31.§ (2), 33.§ (3), 36.§ (2), 42.§ (2) bekezdéseiben kapott felhatalmazás alapján az alábbi rendeletet alkotja:

ELSŐ RÉSZ

A LAKÁSBÉRLET SZABÁLYAI

A rendelet hatálya

1.§

E rendelet hatálya kiterjed Balmazújváros Város Önkormányzatának tulajdonában álló lakásra – ideértve a szükséglakást is -, továbbá a nem lakás céljára szolgáló helyiségekre.

Értelmező rendelkezés

2.§

E rendelet alkalmazása során használt fogalmakra a Ptk-ban és az 1993. évi LXXVIII. tv-ben foglalt értelmező rendelkezések és meghatározások az irányadók.

Kezelői feladatok ellátása

3.§

E rendelet hatálya alá tartozó ingatlanok kezelője – a Balmazújvárosi Városgazdálkodási Nonprofit Közhasznú Kft., illetve a Városi Egészségügyi Szolgáltató Nonprofit Kft. (a továbbiakban: kezelő).

Lakások hasznosításának jogcímei

4.§

(1) Az önkormányzati lakások hasznosításának jogcímei:

 -   szükséglakás céljára,

-   a lakástörvényben az önkormányzatok részére előirt elhelyezési kötelezettség biztosítása,

-   szociális jelleggel történő bérbeadás,

-   szakember elhelyezési célból,

-   városi érdekből történő bérbeadás,

-   költségalapú bérbeadás pályázat útján.

5.§

(1)  A lakásbérleti jogviszonyt a bérbeadó és a bérlő írásba foglalt szerződése határozott, vagy határozatlan időre, illetve feltétel bekövetkezéséig hozza létre.

(2) A bérbeadás feltétele, hogy a lakásbérleti szerződés fennállása alatt a bérlő köteles életvitelszerűen a lakásban lakni. 

(3)  A lakást több bérlő együttesen is bérelheti (bérlőtársak)

(4) Önálló bérlet esetén bérlőtársi jogviszony akkor létesíthető, ha ebben a bérbeadó és a bérlő, valamint a leendő bérlőtárs megállapodnak.(Ltv.4.§ (1)-(2) bek.)

(5) Bérlőtársi szerződés köthető a bérlő kérelmére azokkal a személyekkel, akiket a bérbeadó hozzájárulása nélkül fogadhat be a lakásba, a befogadás bejelentését követő egy év elteltével.

(6)  A házastársak közös kérelmére bérlőtársi szerződést kell kötni.

 A szükséglakás bérbeadásának szabályai

6.§

(1) A Képviselő-testület a Hímes u.1. sz. alatti lakóházból kialakított udvari lakásrészt szükséglakás céljára fenntartja.

(2)  A polgármester meghatározott időtartamra és feltételekkel kijelölheti az (1) bekezdésben megjelölt önkormányzati lakás bérlőjeként azt a személyt, akinek a lakása elemi csapás következtében elpusztult, illetőleg az építésügyi hatóság életveszély miatt a lakóingatlan lebontását rendelte el, ha e személy saját elhelyezéséről nem tud gondoskodni. A meghatározott idejű bérlet az elpusztult lakás felépítéséig, helyreállításáig, illetőleg az életveszély elhárításáig tarthat, de 1 évnél hosszabb nem lehet.

(3)  A (2) bekezdés alapján kötött szerződés lejártakor a bérbeadó újabb, legfeljebb 1 évre szóló határozott időtartamra köthet bérleti szerződést a polgármester értesítése alapján. 

A szociális bérlakás jogosultság feltételei

7.§

(1) szociális helyzet alapján önkormányzati bérlakásra igénylést nyújthatnak be azok a nagykorú magyar állampolgárok, valamint bevándorlási, letelepedési engedéllyel rendelkező, valamint a magyar hatóságok által menekültként elismert személyek, továbbá az Európai Szociális Kartát megerősítő országoknak - a külföldiek beutazásáról, magyarországi tartózkodásáról szóló 2001.évi XXXIX. törvény rendelkezései szerint - jogszerűen Magyarországon tartózkodó állampolgárai:

- akinek a családjában - a vele együtt költözött családtagokat számítva - az egy főre jutó havi nettó átlagjövedelem az igénylés, illetve a bérleti szerződés meghosszabbítását megelőző 6 hónap átlagát tekintve - nem haladja meg a mindenkori sajátjogú öregségi nyugdíjminimum 200 %-át, egyedül élő esetében a 300 %-át.

(2) Nem jogosult szociális helyzet alapján önkormányzati bérlakásra:

a/ aki legalább ½ , haszonélvezettel nem terhelt lakás tulajdoni hányaddal rendelkezik, illetve akinek a tulajdonában olyan jelentős értékű ingatlan,- ingó vagyon vagy vagyoni értékű jog van,  amelynek külön-külön számított forgalmi értéke  az  öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének az  ötvenszeresét, együttes forgalmi értéke az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének százszorosát  meghaladja,

b/ aki és a vele költöző családtagja személyi tulajdonú ingatlanát (tulajdoni hányadát) 5 éven belül elidegenítette és annak eladáskori értéke meghaladja az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének százszorosát,

c/ aki 10 éven belül pénzbeli térítés ellenében mondott le bérlakásáról,

d/ aki szociális, jövedelmi, vagyoni viszonyaira vonatkozóan, olyan valótlan adatokat közöl, amelyek számára jogtalan előnyt jelentenek,

e/ akinek önkormányzati lakásra megkötött bérleti szerződése neki felróható okból szűnt meg.

(3) Az (1) bekezdésben megjelölt feltételeknek megfelelő személyek közül előnyben kell részesíteni azokat a családokat (személyeket)

- akinek a háztartásában 18 éven aluli gyermek(ek) van(nak)

- akiknél a családban rokkant, súlyos egészségkárosodásban szenvedő személy van,

- akit hajléktalanként látnak el vagy zsúfolt körülmények között laknak.

A jogos lakásigény mértéke

8.§

1. Szociális helyzet alapján legfeljebb az alábbi szobaszámú lakás adható bérbe az együttlakó személyek számától függően:
   • 2 személyig:              1 - 2 lakószoba
     
   • 3 személy esetében:  1,5 - 2,5 lakószoba
     
   • 4 személy esetében:  2 - 2,5 lakószoba
     
   • minden további személy esetén fél szobával nő a lakásigény mértékének felső határa (jelenleg nem aktualizálható, mivel a legnagyobb bérbe adható lakások szobaszáma 2,5 illetve 1 db. 3 szobás lakás)

(2)  A bérbe adható lakásnagyság mértéke az (1) bekezdésben meghatározottaktól az alábbiak szerint térhet el:

Ha a lakásfenntartás összköltsége (a helyi szociális ellátásokról szóló rendeletben meghatározott lakásfenntartás költsége + lakbér teljes költsége)

a./ eléri vagy meghaladja a kérelmező és vele együtt költözők összjövedelmének 30-40 %-át, akkor eggyel  alacsonyabb szobaszámú, vagy

b./  eléri vagy meghaladja a kérelmező vele együtt költözők összjövedelmének 40-50 %-át, akkor másféllel alacsonyabb szobaszámú lakásra köthető bérleti szerződés.

A jogosultság elbírálása

9.§

(1) A szociális helyzet alapján történő bérbevétel iránti igényeket (továbbiakban: szociális alapú lakásigénylést) meghatározott formanyomtatványon a Polgármesteri Hivatalnál kell benyújtani. A szociális alapú lakásigényléshez csatolni kell:

a./ a család kereső tagjainak az igénylést megelőző 6 hónap nettó átlagjövedelméről szóló igazolást

b/ vagyoni helyzetről szóló nyilatkozatokat

c/ tartós egészségkárosodás esetén a kezelőorvos erről szóló igazolását.

(2) A Polgármesteri Hivatal a benyújtott igényléseket megvizsgálja és a jogszabályok alapján megállapítja, hogy az igénylő szociális helyzete alapján önkormányzati bérlakás bérletére jogosult vagy nem.

Ennek megfelelően az igénylést nyilvántartásba veszi és erről az érdekeltet értesíti vagy az igénylés elutasítására tesz javaslatot a Szociális, Ifjúságvédelmi és Lakásügyi Bizottság felé.

A lakás bérbeadási névjegyzék

10.§

(1) A Szociális, Ifjúságvédelmi és Lakásügyi Bizottság a szociális lakásigénylés és az általa készített környezettanulmány figyelembevételével a lakásállományra tekintettel előkészíti a bérbeadási névjegyzéket.

(2) A szociális helyzet alapján készített bérbeadási névjegyzéket a Szociális, Ifjúságvédelmi és Lakásügyi Bizottság javaslata alapján a Képviselő-testület határozza meg, melyet a Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján ki kell függeszteni.

(3) A lakásbérleti igényeket a névjegyzéki sorrend szerint kell teljesíteni. A sorrendtől csak abban az esetben lehet eltérni, ha a rendelkezésre álló lakás szobaszáma (jogos lakásigény mértékére tekintettel) ezt indokolja, mind az önkormányzat, mind a sorban következő bérlő vonatkozásában.

(4) A jóváhagyott névjegyzékben szereplő igénylőt a képviselő-testület a névjegyzékről törölheti, ha:

a./ valótlan adatokat közölt - a valós adatokat a helyszíni szemle alkalmával sem tárta fel - és ennek következtében került a névjegyzékre.

b./ az igénylő a jogos lakásigénye mértékét elérő és műszakilag megfelelő, részére felajánlott lakást nem fogadta el.

c./ a lakás bérbeadása előtt vizsgált szociális rászorultság nem áll fenn.

d./ nem szükséges a képviselő-testület döntése a törlésről, amennyiben a névjegyzéken szereplő igénylő(k) kéri(k) a névjegyzékről való törlést.

(5) A  képviselő-testület a  bérbeadási névjegyzékre nem veheti fel azt az igénylőt, aki korábban nagyobb szobaszámú vagy magasabb komfortfokozatú lakásra elcserélte korábbi bérlakását és a cserétől 5 év még nem telt el.

(6) Bérbeadási névjegyzékre való felvétel mellőzésével teljesíthető a bérbeadás, ha az igénylő nagyobb lakás visszaadása ellenében kisebb vagy az általa bérelt lakásának komfortfokozatánál alacsonyabb, illetve azonos szobaszámú és komfortfokozatú lakást kér és szociális bérlakásra jogosult.

A bérbeadás időtartama

11.§

(1) Önkormányzati bérlakásra szociális helyzet alapján legfeljebb 3 évi, határozott idejű, illetve valamely feltétel bekövetkezéséig bérleti szerződés köthető.

A szociális alapon bérbe adott lakásokra további 3 évi határozott idejű, illetve valamely feltétel bekövetkezéséig bérleti szerződés köthető, amennyiben a bérlő a R.7.§-ában meghatározott jogosultsági feltételeknek megfelel.

Pályázat költségalapon meghatározott lakbérű bérlakás bérbeadására.

12.§

(1) A költségalapon bérbe adott lakásokra határozott idejű bérleti szerződés köthető, melynek időtartama legfeljebb 5 év.

(2) Költségalapon meghatározott lakbérű bérlakásra kiirt pályázat alapján azzal a pályázóval kell bérleti szerződést kötni, aki a (3) bekezdésben említett kizáró tényezők egyikével sem bír, valamint jelen rendelet 1.sz.melléklete szerinti pontrendszer alapján az igénylők közül az elérhető 18. pontból a legtöbbet szerzi meg. Pontazonosság esetén az a pályázó nyer, aki a legtöbb hónapra előre megfizeti a megállapított havi lakbér összegét.

(3) Költségalapon meghatározott lakbérű bérlakásra kiírt pályázatra nem nyújthat be pályázatot az, aki

• lakás 100%-os tulajdonjogával vagy haszonélvezeti jogával rendelkezik Balmazújváros város közigazgatási területén.
• A pályázat benyújtásáig bármikor önkényes lakásfoglalóként költözött bármilyen lakásba.
• A pályázat benyújtásának időpontjában a pályázónak önkormányzati lakás, illetve nem lakás céljára szolgáló önkormányzati ingatlan tekintetében bérleti díj tartozása van.
• Önkormányzati lakás bérlőjeként bérleti szerződése lakbér meg nem fizetése, szerződésben vállalt kötelezettség nem teljesítése, együttélés szabályainak megszegése, illetve a lakás rongálása, nem rendeltetésszerű használata miatt jogszerűen felmondásra került vagy szerződése lejárt és a lakás kiürítési kötelezettségének nem tett eleget.

(4) Költségalapon meghatározott lakbérű bérlakásra olyan pályázat is kiírható, amelynek alapján a lakás helyreállítására, felújítására, komfortfokozatának emelésére és lakbérére együtt kell ajánlatot tenni.

Pályázati eljárás szabályai

13.§

(1) A pályázat üres lakás esetén, illetve akkor írható ki, ha a lakásban lakó személy írásbeli nyilatkozata alapján az üressé válás időpontja ismert.

(2) A pályázónak lehetővé kell tenni, hogy a lakást megtekintse.

(3) A pályázati kiírásnak tartalmaznia kell:

a/ azt, hogy  költségalapú bérbeadásra kerül-e sor

b/ a lakás címét, alapterületét, szobaszámát, komfortfokozatát

c/ a lakás a./ pontnak megfelelően megállapított bérleti díját

d/ a rendeltetésszerű használatra alkalmas állapot kialakításának feltételeivel meghirdetett lakás esetén az elvégzendő munkák megjelölését és költségeit

e/ a pályázat elbírálásának szempontjait

f/ a pályázat benyújtásának helyét, idejét, módját

g/ a lakások megtekintésének lehetőségét

h/ az eredmény közlésének módját

i/ és kitételt arra, hogy az önkormányzat a pályázatot eredménytelennek nyilváníthatja

j/ a költségalapú bérbeadásra történő pályázat esetén a legtöbb hónapra előre megfizetett havi lakbér vállalását.

(4) A költségalapú bérbeadásra benyújtott pályázatot zárt, címzetlen, feladót és más jelet nem tartalmazó borítékban a Polgármesteri Hivatal központi iktatójában kell leadni, ahol az átvételkor a borítékot a Polgármesteri Hivatal fejlécével ellátott tasakban helyezzük el. A pályázatot tartalmazó borítékot sorszámmal kell ellátni. E sorszámot átvételi elismervényen kell az átadóval közölni. Az átvételi elismervényre az átvétel dátumán és sorszámán, valamint az átvevő nevén a Polgármesteri Hivatal bélyegzőjén kívül más nem jegyezhető fel. A kiadott sorszámokról nyilvántartást kell vezetni. A nyilvántartást a pályázatok benyújtására megállapított időpont lejártakor a jegyző zárja le.

(5) A pályázati hirdetményt - a pályázat kiírásától számított 15 napon belül kell kifüggeszteni.

(6) A pályázatot a Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján, a városban megjelenő hirdetési újságban és a helyi tv-ben kell közzétenni. A pályázatok benyújtására legalább 20 napos határidőt kell biztosítani.

(7) A pályázati ajánlatokat a meghirdetett lakásokra a Polgármesteri Hivatal által rendszeresített formanyomtatványon kell benyújtani a szükséges mellékletek csatolásával, a pályázati kiírásban megjelölt szervhez.

(8) A költségalapú pályázatokat a Pénzügyi, Város és Vállalkozásfejlesztési Bizottság véleményezi, a pályázati határidőt követő 15 napon belül. A pályázók közül a bérlő személyét a képviselő-testület választja ki.

(9) A nyertes pályázat sorszámát a Városháza hirdetőtábláján 5 napra ki kell függeszteni.

A bérleti szerződés megkötése

14.§

(1) A bérbeadói feladatokat ellátó szerv a Képviselő-testület bérlő kijelöléséről szóló döntését követő 30 napon belül köteles a megjelölt személlyel a bérleti szerződést megkötni.

(2) Ha kijelölt bérlő mulasztása vagy ilyen irányú nyilatkozata miatt a bérleti szerződés nem jön létre, az ajánlati kötöttség megszűnik, bérbeadó ezt a kijelölt személlyel 5 napon belül közli.

Önkormányzat és intézményi dolgozói részére, valamint közérdekből történő lakás bérbeadása

15.§

(1) Az önkormányzat hivatala és intézményei megfelelő szakember ellátása érdekében versenytárgyalás mellőzésével lakás biztosítható annak a szakembernek, akinek alkalmazása az önkormányzat hivatala vagy valamely intézményének kötelező feladata ellátásához feltétlenül indokolt.

Önkormányzati bérlakást az a szakember kaphat, aki az önkormányzat hivatalánál vagy intézményénél munkaviszonyban (köztisztviselői vagy közalkalmazotti jogviszony) áll vagy önkormányzati feladatot vállalkozási formában (önkormányzattal kötött szerződés alapján) illetve vállalkozó alkalmazottjaként lát el.

(2) Szakember elhelyezés körében csak akkor adható bérbe önkormányzati bérlakás, ha a leendő bérlő és vele együtt költöző hozzátartozói tulajdonában, bérleti jogviszonyában nincs balmazújvárosi ingatlan és 5 évre visszamenőleg nem is volt.

Ez alól kivételt képez:

• ha a szakember az ingatlanát azért értékesítette, mert lakást épít
• ha a szakember ingatlanát azért értékesítette, mert másik lakást vásárol és az  adásvételi szerződésben vállalt határidő után történik a lakás átadása
•  ha a szakember jogerős bírói ítélettel felbontott házassága miatt kényszerül(t) ingatlana értékesítésére és lakhatását az értékesítés várható összegéből  vagy az értékesítés összegéből nem képes megoldani.
  

16.§

(1) Szakember elhelyezés céljára lakást a 15.§. (1) bekezdésében meghatározott munkaviszony fennállásának időtartamára, de legfeljebb 5 éves időtartamra lehet bérbe adni.

(2)  Az (1) bekezdésben foglalt bérbeadás esetén a szerződésben ki kell kötni azt,

a./ a lakásbérleti jogviszony a létrejött munkavégzésre irányuló jogviszony  fennállásáig, illetőleg határozott időtartamra szól,

      b./ ha a bérlő a munkaviszonyt meghatározott idő eltelte előtt megszünteti, elhelyezésre nem tarthat igényt, a bérlő a      lakást 30 napon belül köteles kiüríteni.

(3) Rendkívül indokolt esetben a bérlet időtartama maximum 5 évvel meghosszabbítható.

(4) Ha a munkaviszony nyugdíjazás miatt, vagy nem a bérlőnek felróható okból szűnik meg, bérleti jogviszonya megmarad, amennyiben Balmazújváros területén nincs lakása.

(5) Városi érdekből lakásbérleti szerződés a polgármester javaslata alapján a képviselő-testület által kijelölt bérlővel legfeljebb 5 évre köthető. E tekintetben városi érdeknek minősül különösen:

az  Önkormányzatokról szóló  1990.évi LXV.tv. 8. §-ában meghatározott kötelező és felvállalható önkormányzati feladatok köre, a védelmi feladatok ellátása, a Helyi Építési Szabályzatról szóló rendelet végrehajtása és más, önkormányzati rendeletben szabályozott feladat, illetve cél végrehajtása, illetve elérése.

(6) Az a bérlő, akinek a (4) bekezdés szerinti szerződése megszűnik, és a lakásból nem költözik ki, jogcím nélküli használónak minősül és e rendelet   23. §-ában rögzítettek szerint kell vele szemben eljárni.

17.§

(1) Szakember elhelyezés céljából a lakás bérbeadására a polgármester jogosult a Szociális, Ifjúságvédelmi és Lakásügyi Bizottság véleményének kikérése mellett.

(2) Amennyiben a bérbe adandó lakás az önkormányzat intézménye területén van, az csak szakember elhelyezés céljából hasznosítható, e helyi rendeletben foglalt szabályok alkalmazásával.

A felek jogai és kötelezettsége

18.§

(1) A bérbeadó a lakást a bérlő részére leltár szerint tisztán és rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban adja át.

A lakás átadásakor észlelt hibák, hiányosságok megszüntetéséről a bérbeadó köteles gondoskodni. Ha a bérbeadó e kötelezettségét nem teljesíti, a bérlő a szükséges munkát helyette és költségére elvégezheti a bérbeadó írásban történő felhívását követően.

(2) A lakás átadásakor leltárt kell felvenni: abban fel kell tüntetni a lakás, illetőleg a lakásberendezések tényleges állapotát (pl. a lakásberendezések hiánya, a burkolatok, festés, mázolás állapota), valamint a bérlő esetleges észrevételeit. A bérlő az átvételt a leltár aláírásával köteles elismerni.

(3) A lakás rendeltetésszerű használatra akkor is alkalmas, ha egyes lakásberendezéseket:

a/ a bérbeadó és a bérlő megállapodása alapján a bérbeadó költségére a bérlő szerzi be,

b/ a bérbeadó azért nem szolgáltat, mert erre a bérlő a lakásbérleti szerződés alapján nem tart igényt.

(4) Ha a felek megállapodnak, hogy a lakást a bérlő a megtekintett állapotban elfogadja és ő teszi rendeltetésszerű használatra alkalmassá, akkor a bérleti szerződés megkötésével egyidejűleg megállapodásban rögzíteni kell:

a./ az elvégzendő munkákat,

b./ azok kezdésének és befejezésének időpontját,

c./ mindkét fél által elfogadott szakértő által készített költségvetés szerinti összeget,

(5) A bérlőt a (4) bekezdés szerint meghatározott költségei erejéig 50 % lakbérmérséklés illeti meg  (lakbérbeszámítás).

(6) Bérlő köteles e R. 7. §-ában meghatározott szempontokban bekövetkezett változást 15 napon belül a bérbeadónak bejelenteni.

A lakás rendeltetésszerű használata, ellenőrzése

19.§

(1) A bérbeadó a rendeltetésszerű használatot, valamint a szerződésben foglalt kötelezettségek teljesítését előzetes értesítés alapján a szerződésben meghatározottak szerint évente kettő alkalommal, minden év június 15. és december 15. napjáig, illetőleg rendkívüli esetben (vészhelyzet, káresemény, hibaelhárítás) ellenőrzi. A bérlő arra alkalmas időben a lakásba történő bejutást köteles biztosítani, és az ellenőrzést tűrni.

A karbantartási, felújítási, pótlási és cserekötelezettség

20.§

(1) A bérbeadó köteles gondoskodni:

a/ az épület állagának karbantartásáról,

b/ az épület központi berendezéseinek állandó üzemképes állapotáról,

c/ a falak és a közös használatra szolgáló helyiségek berendezéseiben keletkezett hibák kijavításáról,

d/ a közterületre és a közös használatra szolgáló helyiségekre, területre néző ajtók és ablakok külső felületeinek mázolásáról.

A karbantartási, felújítási, pótlási és cserekötelezettség

21.§

 (1) Ha a bérlő megállapodás nélkül alakítja át vagy korszerűsíti a lakást, a bérbeadó kötelezheti az eredeti állapot helyreállítására.

22.§

(1) A lakás átalakítása:

a/ a lakás műszaki megosztása, alapterületének és lakószobák számának megváltoztatása (bővítése, csökkentése), továbbá

b/ a lakás alaprajzi beosztásának, helyiségei számának, illetőleg rendeltetésének megváltoztatása.

(2) A lakás korszerűsítése: egyedi gáz,- vagy elektromos fűtő, illetőleg melegvíz szolgáltató berendezés felszerelése, továbbá a lakás komfortfokozatát növelő egyéb építési-szerelési munka elvégzése.

A lakások bérleti díja és lakáshasználati díj

23.§

(1) A lakásokra fizetendő bérleti díjat az önkormányzat külön rendeletben szabályozza.

(2) A bérbeadó  lakbér elengedését, illetőleg mérséklését állapíthatja meg arra az időre, amíg

a/ a bérbeadó karbantartási, felújítási, pótlási, csere kötelezettségét a bérlő felszólítása ellenére sem teljesíti és a bérlő emiatt a lakást vagy annak egy jelentős részét harminc napot meghaladó ideig rendeltetésszerűen nem használhatja,

b/ a bérlőt a lakás rendeltetésszerű használatában más módon akadályozza vagy jelentősebb mértékben korlátozza.

(3) Az a személy, akinek a bérbeadóval kötött lakásbérleti szerződése megszűnt, a jogcím nélküli használat kezdetétől számított 6 hónap elteltével az alábbi emelt összegű használati díjat köteles fizetni.

a/ az első évben a havi használati díj kétszerese,

b/ ezt követően minden évben az előző évi havi díj kétszerese.

(4) Akinek lakásbérleti szerződése bérleti díj meg nem fizetése miatt a bérbeadó felmondásával megszűnt és az eljárás a bírósági végrehajtás szakaszába érkezett, a lakáshasználó kérelmére a képviselő-testület indokolt esetben méltányosságból a hátralék megfizetését (egy összegben, részletekben vagy mindkét formában) engedélyezheti.

(5) A (4) bekezdés szerinti kedvezményben részesülő lakáshasználó esetében a kedvezmény időtartamára a bírósági végrehajtási eljárás szünetel és ezen időtartam alatt a jogcímnélküli lakáshasználót a keletkezett lakbér- és lakáshasználati díj hátralék és a mindenkori érvényes alaplakbér fizetési kötelezettség terheli.

(6) Az újbóli bérlőkijelölés tárgyában a lakáshasználó kérelmére a képviselő-testület a hátralék egyösszegű megfizetésének engedélyezésével egy időben, más esetben a teljesítés vagy az arra adott idő lejártát követően dönt.

A bérleti jogviszony meghosszabbítása és a lakás visszaadása

24.§

(1) A bérleti jogviszony meghosszabbítására irányuló kérelmet a szerződésben meghatározott időtartam lejárta előtt legalább 60 nappal korábban kell benyújtani a Polgármesteri Hivatalhoz. Amennyiben a bérleti jogviszony meghosszabbítására irányuló kérelem adott határidőig nem kerül benyújtásra, úgy a bérleti szerződés nem hosszabbítható meg.

(2) Szociális alapú lakásbérlet esetében - amennyiben a szociális rászorultság feltételei továbbra is fennállnak - a bérlet meghosszabbítására a Szociális, Ifjúságvédelmi és Lakásügyi Bizottság tesz javaslatot a Képviselő-testületnek. Javaslatánál figyelemmel kell lenni az önkormányzat érdekeire, a R. 19. §-ában foglalt ellenőrzés tapasztalataira, illetve a lakás bérbeadási névjegyzéken soron következő személyek/családok helyzetére, rászorultságának mértékére.

(3) A szerződésben meghatározott idő elteltével a bérleti jogviszony megszűnik és a bérlő külön felszólítás nélkül és mindennemű elhelyezési- és térítési igény nélkül a lakást köteles visszaadni a bérbeadónak.

(4) A bérbeadónak a lakás visszaadásakor meg kell állapítania a lakás- és lakberendezések tényleges állapotát, illetőleg az esetleges hibákat, hiányosságokat és a megállapításokat írásba kell foglalni.

(5) Nyilatkoztatni kell a bérlőt az őt terhelő hibák és hiányosságok megszüntetésének, illetőleg az ellenérték megtérítésének a módjáról és határidejéről.

(6) Ha a bérlő a hibák és hiányosságok megszüntetésére vagy az ellenérték megtérítésére nem nyilatkozik, illetőleg a bérbeadó a bérlő nyilatkozatát nem fogadta el, a bérbeadó a lakás visszaadásától számított 30 napon belül a Bíróságtól kérheti a bérlő felelősségének megállapítását.

(7) A bérlő köteles a lakás bérét és költségeit mindaddig fizetni, amíg azt tisztán, rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban a bérbeadónak jegyzőkönyvben át nem adja.

(8) A lakásba önkényesen beköltözött személy kiköltöztetéséről azonnal intézkedni kell. A kiköltöztetést a jegyző rendeli el.

25.§

(1) Ha a lakásbérleti jogviszony a bérlő halála miatt szűnt meg, a bérbeadó az örököst:

a/ kötelezi, hogy a lakásban maradt hagyatéki tárgyakat, az örökhagyó halálát követő 30 napon belül szállítsa el,

b/ nem kötelezheti a bérlő által elmulasztott karbantartási és javítási munkák elvégzésére, illetőleg azok költségének a bérbeadó felé történő megtérítésére.

(2) Ha az örökös a hagyatéki tárgyakat a lakásból határidőre nem szállítja el, azokat a bérbeadó - az örökös költségére és veszélyére - raktárban vagy arra alkalmas más helyiségben helyezheti el. Ennek során a hagyatéki tárgyakról - az erre vonatkozó szabályok szerint - leltárt kell felvenni s azokat gondosan kell kezelni.

(3) Amíg az örökös a hagyatéki tárgyakat a lakásból nem szállítja el, az üresen tartott lakással kapcsolatos olyan üzemeltetési és fenntartási költségek, amelyek egyébként a bérlőt terhelnék, az örököst terhelik.

(4) Ha az elhalt bérlőnek lakbér, illetve használati díj hátraléka van, akkor a bérbeadó köteles azt hagyatéki teherként bejelenteni, melyért az örökös az örökhagyó hagyatékának erejéig felel.

26.§

Ha a bérlő a saját költségén létesített lakásberendezéseket a lakás visszaadásakor leszereli, a bérbeadónak köteleznie kell a bérlőt az eredeti állapot visszaállítására vagy annak költségének megtérítésére, illetőleg a rendeltetésszerű használhatóság más módon történő biztosítására.

Lakásba befogadás és a tartási szerződés feltételei

27.§

(1) A bérlő a lakásba a bérbeadó írásbeli hozzájárulásával befogadhatja

a./ élettársát, amennyiben az a város és az ország területén másik beköltözhető lakással nem rendelkezik,

b./ testvérét, ha a befogadás után a család minden tagja részére legalább 6 m2 nagyságú lakóterület még biztosítható.

(2) A fenti rendelkezést értelemszerűen a bérlőtársak esetében is alkalmazni kell.

(3) A bérbeadónak hozzájárulásában ki kell kötnie, hogy  a lakásbérleti szerződés megszűnését követően a - (1) bekezdésben említett - jogim nélkül visszamaradó személyek a lakásból kötelesek kiköltözni.

(4) Amennyiben a bérbeadó tudomására jut, hogy a lakásban a bérbeadói hozzájárulása nélkül más személy is lakik befogadottként a lakásban

- a bérbeadó felszólítása ellenére a bérlő a  hozzájárulást  8 napon belül  nem kéri meg

- amennyiben a befogadott személy nem tartozik a rendelet szerint befogadható személyek közé, illetve az előirt feltétel nem biztosított, úgy a bérbeadó intézkedik a befogadott személy lakáshasználatának 8 napon belüli megszüntetésére. A határidő eredménytelen elteltétől a felmondás szabályai szerint a bérbeadó a bérleményt felmondja.

28.§

(1) A bérlő a határozatlan időre bér beadott lakás esetében - a lakásbérleti jog folytatása ellenében - a bérbeadó írásbeli hozzájárulásának megadását követően tartási szerződést köthet.

(2) A tartási szerződés érvénytelensége, felbontása vagy megszüntetése a lakásbérleti jogviszony folytatását kizárja.

Lakásbérlet megszüntetésekor másik lakás biztosításának feltételei vagy pénzbeli térítés fizetése

29.§

1. Ha a bérbeadó a lakás bérlője részére alacsonyabb lakbérű cserelakást tud biztosítani, bérlő azt a másik lakás biztosítása mellett – pénzbeli térítés igénye nélkül - köteles elfogadni a jogos lakásigény mértékéig.
   

(2) Ha a szociális alapon – határozatlan időre - bérbe adott lakás bérlője az általa bérelt lakása helyett másik lakás biztosítására nem tart igényt, azt a tulajdonos számára visszaadja, térítés illeti meg, amennyiben a szociális bérlakás bérlője a fenti térítést lakásvásárláshoz, építéshez illetve bővítéshez használja fel.

A térítési díj mértéke:

3 szobás lakás esetén                                                 600.000 Ft.

2,5 szobás lakás esetén                                              550.000 Ft.

2 szobás lakás esetén                                                 500.000 Ft.

1,5 szobás lakás esetén                                              450.000 Ft.

1 szobás lakás esetén                                                 400.000 Ft.

(3) A határozott időre szóló szociális bérlakás bérlőjét a lakás önkormányzati tulajdonba történő visszaadása esetén a következő mértékű térítés illeti meg.

• ha a bérbe adott lakás visszaadása, a bérbeadástól számított 1 éven belül történik

      akkor az addig befizetett lakbér 100 %-a,

• ha a bérbe adott lakás visszaadása a bérbeadástól számított 1 és 3 év között történik, akkor a bérbevétel ideje alatt befizetett lakbér 50 %-a,
• ha a lakás visszaadása az egy ízben történő lakásbérlet meghosszabbítási ideje  alatt történik, akkor az addig befizetett lakbér 30 %-a.

(4) A költségalapon bérbe adott önkormányzati lakás bérlőjét a bérleti szerződés lejárta előtt történő visszaadása esetén a következő mértékű térítés illeti meg:

• ha a bérbe adott  lakás visszaadása a bérbeadástól számított 1 éven belül történik, akkor az addig befizetett lakbér 90 %-a
• ha a bérbe adott lakás visszaadása a bérbeadástól számított 1 és 2 év között történik, akkor a bérbevétel ideje alatt befizetett lakbér 80 %-a
• ha a bérbe adott lakás visszaadása a bérbeadástól számított 2 és 3 év között történik, akkor a bérbevétel ideje alatt befizetett lakbér 70 %-a
• ha a lakás visszaadása a bérbeadástól számított 3 és 4 év között történik, akkor az addig befizetett lakbér 60 %-a
• ha a lakás visszaadása a bérbeadástól számított 4 és 5 év között történik, akkor a befizetett lakbér 50 %-a

(5)  Amennyiben a bérlő nem kívánja rendbe tenni a lakását, úgy a bérbeadó levonja a rendbetételhez szükséges költséget a térítési díj összegéből.

(6)  A térítési díjból le kell vonni a bérlő fennálló bér,- illetve lakáshasználati díj tartozását. Ezen felül le kell vonni az átadáskor fennálló, nem rendezett közüzemi díjtartozást.

Bérleti jogviszony megszüntetése felmondással

29/A. §

(1) Bérbeadó a bérleti szerződést írásban felmondja, ha a bérlő részéről a R. 7. §-ában meghatározott jogosultsági feltételek már nem állnak fenn. 

(2)A bérbeadó a szerződést írásban felmondhatja, ha

a) a bérlő a lakbért a fizetésre megállapított időpontig nem fizeti meg;

b) a bérlő a szerződésben vállalt vagy jogszabályban előírt egyéb lényeges kötelezettségét nem teljesíti;

c) a bérlő vagy a vele együttlakó személyek a bérbeadóval vagy a lakókkal szemben az együttélés követelményeivel ellentétes, botrányos, tűrhetetlen magatartást tanúsítanak;

d) a bérlő vagy a vele együttlakó személyek a lakást, a közös használatra szolgáló helyiséget, illetőleg területet rongálják vagy a rendeltetésükkel ellentétesen használják;

e) a bérlő részére megfelelő és beköltözhető lakást (a továbbiakban: cserelakás) ajánl fel.

(3) Bérlőtársi jogviszony esetén a felmondás valamennyi bérlőtársra csak akkor terjed ki, ha a felmondási ok velük szemben is megvalósult és a bérbeadó a felmondást valamennyi bérlőtárssal közölte.

(4) Ha a bérlő a bérfizetésre megállapított időpontig a lakbért nem fizeti meg, a bérbeadó köteles a bérlőt – a következményekre figyelmeztetéssel – a teljesítésre írásban felszólítani. Ha a bérlő a felszólításnak nyolc napon belül nem tesz eleget, a bérbeadó további nyolc napon belül írásban felmondással élhet.

(5) Ha a bérlő a szerződésben vállalt, vagy jogszabályban előírt egyéb lényeges kötelezettségét a bérbeadó által írásban megjelölt határidőben nem teljesíti, a bérbeadó a határidőt követő tizenöt napon belül írásban felmondással élhet.

(6) Ha a bérlő vagy a vele együttlakó személyek magatartása szolgál a felmondás alapjául, a bérbeadó köteles a bérlőt - a következményekre figyelmeztetéssel - a magatartás megszüntetésére vagy megismétlésétől való tartózkodásra a tudomására jutástól számított nyolc napon belül írásban felszólítani. A felmondást az alapjául szolgáló magatartás folytatásától vagy megismétlésétől számított nyolc napon belül írásban kell közölni.

(7) A felmondást nem kell előzetes felszólításnak megelőznie, ha a kifogásolt magatartás olyan súlyos, hogy a bérbeadótól a szerződés fenntartását nem lehet elvárni. A felmondást a tudomásra jutástól számított nyolc napon belül írásban kell közölni.

(8) A felmondás a (4) és (5) bekezdés esetében az elmulasztott határnapot követő hónap, az (6) és (7) bekezdés esetében a hónap utolsó napjára szólhat. A felmondási idő nem lehet rövidebb tizenöt napnál.

(9) A bérbeadó a határozatlan időre szóló szerződést írásban felmondhatja, ha a bérlő részére egyidejűleg ugyanazon a településen cserelakást ajánl fel bérleti jogviszony létesítésére. A felmondási idő azonban három hónapnál rövidebb nem lehet.

(10) A cserelakás megfelelőségénél figyelembe kell venni mindkét lakás

a) komfortfokozatát;

b) alapterületét;

c) műszaki állapotát;

d) lakóhelyiségeinek számát;

e) településen és épületen belüli fekvését;

f) lakbérét.

(11) Ha a felmondással érintett lakásra a bérleti jog határozatlan időre szólt, ezt a cserelakás megfelelőségénél is figyelembe kell venni. A felajánlott lakás akkor is megfelelő, ha a lakások közötti eltérést a felajánlott lakás más előnye kiegyenlíti. A bérlő kevesebb szobaszámú, kisebb alapterületű lakást csak akkor köteles elfogadni, ha ez reá vagy a vele együtt lakó személyekre nézve nem jár jelentős érdeksérelemmel.

(12) A bérbeadó nem köteles cserelakást felajánlani, ha a bérlőnek a bérelt lakással azonos településen - a fővárosban a főváros területén - megfelelő és beköltözhető lakása van.

(13) A bérbeadó a határozatlan időre szóló szerződést - ha a felek másképpen nem állapodtak meg - írásban, cserelakás és a (2) bekezdésének a)-d) pontjaiban meghatározott okok fennállása nélkül is felmondhatja a hónap utolsó napjára; a felmondási idő azonban nem lehet rövidebb három hónapnál.

(14) Önkormányzati lakás esetén a bérbeadó a (13) bekezdésben említett cserelakás felajánlása nélküli felmondás jogát érvényesen nem gyakorolhatja.

(15) A szociális helyzet alapján bérbe adott önkormányzati lakás esetén a (9) bekezdés szerinti felmondásra csak az épület (a benne lévő lakás) átalakítása, korszerűsítése, lebontása vagy társbérlet megszüntetése céljából kerülhet sor.

30.§

(1)  A szerződés megszűnése után a lakásban visszamaradó személy akkor tarthat igényt másik lakásra, ha a tv. vagy e rendelet alapján a bérleti jog folytatására jogosult.                 

(2)  A lakásban visszamaradt és a bérleti jog folytatására jogosult személyt kell másik lakásban elhelyezni, ha a lakás a visszamaradt és a vele közös háztartásban élők lakásigényét több mint egy lakószobával meghaladja.

(3) Ha bíróság a házasság felbontása után valamelyik felet saját elhelyezési kötelezettség kimondása nélkül kötelezi az önkormányzati lakás elhagyására, legalább egy szoba komfort nélküli, de maximum a jogos lakásigény alsó határát meg nem haladó szobaszámú lakást kell biztosítani részére.

(4) A (3) bekezdésben meghatározott lakás biztosítását a jogosult kezdeményezheti.

(5) Az elhelyezési igény csak a névjegyzékre felvettek után kerülhet kielégítésre, amennyiben az önkormányzat a (3) bekezdésben meghatározott bérlakással rendelkezik.

(6) A bérbeadó a bérleti szerződést - a lakás átalakítása, korszerűsítése, lebontása céljából – akkor mondhatja fel, ha a felmondási idő lejártával a bérlő részére a városban megfelelő, másik lakást tud biztosítani.

Lakáscsere feltételei

31.§

(1)Önkormányzati lakás bérleti joga kizárólag másik lakás bérletére vagy tulajdonjogára cserélhető a bérbeadó hozzájárulásával. Egy lakás több lakásra is elcserélhető.

(2)Bérlőtársi jogviszony esetében a bérlőtárs a bérlőtársi jogát is elcserélheti. Ehhez a bérbeadó hozzájárulásán felül a többi bérlőtárs hozzájárulása is szükséges.

32.§

(1) Önkormányzati bérlakásra kötött csereszerződés csak akkor hagyható jóvá, ha a jóváhagyásra benyújtott csereszerződésben az önkormányzati bérlakás leendő bérlője vállalja a jelenlegi bérlővel kötött bérleti szerződésben foglaltak teljesítését, a lakbérfizetésre vonatkozó e rendelet szabályai az irányadók.

A csere jóváhagyása után az új bérlővel a régi bérleti szerződésben foglaltak szerinti szerződés köthető.

(2) A bérbeadó a lakáscseréhez kért hozzájárulást köteles megtagadni, ha

• az elcserélni kívánt önkormányzati lakás bérleti szerződése határozott időre, vagy feltétel bekövetkezéséig szól és az új bérlő határozatlan időtartamú szerződést kíván kötni,
• a felek szándéka ténylegesen nem a cserére, hanem az önkormányzati lakás bérleti jogának jogellenes átruházására irányul.
  

(3) A bérbeadó a hozzájárulást írásban köteles megadni. Ennek keretében tájékoztatni kell a cserepartnert a lakással összefüggő - e rendelet szabályai szerinti - bérlői kötelezettségekről, valamint a lakbér összegéről.

(4) Ha az önkormányzati lakás bérlője a lakást a másik lakás tulajdonjogára cseréli, a tulajdonjog ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzését a cseréhez való hozzájárulás megadásától számított 90napon belül a Polgármesteri Hivatal Beruházási Irodájánál igazolni köteles.

(5) A lakáscsere végrehajtásakor a bérlővel együttlakó valamennyi személy köteles a lakást a bérlővel együtt elhagyni.

Albérletbe adás

33.§

(1)  Az önkormányzati lakásrész albérletbe adásához a bérbeadó hozzájárulása szükséges. Az albérletbe adás alapfeltétele, hogy a bérlő(k) jogos lakásigény mértékének alsó határa biztosított maradjon.

1. Az albérleti szerződéshez a bérbeadó előzetes hozzájárulása szükséges, melynek elbírálásához a bérlő csatolni köteles a közte és az albérlő között létrejött albérleti szerződést

2. Ha a bérlő bérleti jogviszonya bármilyen okból megszűnik, a visszamaradó albérlő elhelyezéséről a volt bérlő maga köteles gondoskodni.

3. Amennyiben a bérbeadó tudomására jut, hogy hozzájárulása nélkül a bérlő a lakásba albérlőt fogadott be felszóltja, hogy az albérletbe adáshoz szükséges hozzájárulást 8 napon belül szerezze be.

4. Ha a lakás albérletbe adására nincs lehetőség, a bérlő 8 napon belül köteles az albérletbe adást megszüntetni.

5. Az (4) - (5) bekezdésekben meghatározott határidők eredménytelen elteltétől számítottan a felmondás szabályai szerint a bérbeadó a bérleti szerződést írásban felmondja.
   

A szociális intézményből elbocsátott személy elhelyezése

34.§

(1) Ha a szociális intézményből elbocsátott személy korábban pénzbeli térítés ellenében lemondott az önkormányzati bérlakása bérleti jogviszonyáról, az intézményből történő elbocsátása esetén a pénzbeli térítés visszafizetése ellenében a jogos lakásigényének megfelelő nagyságú, legalább komfortos bérlakás biztosítható részére.

MÁSODIK RÉSZ

A HELYISÉGBÉRLET SZABÁLYAI

35.§

Az önkormányzat tulajdonában lévő helyiségek bérletének létrejöttére, a felek jogaira és kötelezettségeire, valamint a bérlet megszűnésére a lakásbérlet szabályait az alábbiakban szabályozott eltérésekkel kell alkalmazni.

A bérbeadás feltételei

36.§

(1) Helyiséget - a kötelező elhelyezési feladatok kivételével - csak versenytárgyalás útján lehet bérbe adni.

A versenytárgyalás a képviselő-testület döntése alapján mellőzhető olyan önkormányzati tulajdonba kerülő helyiségek esetében, amelyek a tulajdonba vétel előtt is bérleményként voltak hasznosítva. Ezen esetekben a bérleti szerződés a korábbi bérlővel is megköthető.

(2) A bérbeadó az üres vagy megüresedett önkormányzati tulajdonban lévő helyiségekre csak határozott időre szóló bérleti szerződést köthet.

(3) A határozott időre szóló bérleti szerződés legfeljebb 5 évi időtartamra szólhat. A bérleti szerződés legfeljebb 5 évre - több alkalommal is – meghosszabbítható.

(4) A bérlő köteles a felmondási idővel azonos időtartamú bérleti díjat előre megfizetni, ami háromhavi bérleti díjnál kevesebb nem lehet.

A versenytárgyalás

37.§

(1) A pályázati hirdetménynek tartalmaznia kell.

a./ a bérbeadásra meghirdetett helyiség fekvési helyét, alapterületét, rendeltetését, felszereltségét,

b./ a helyiség felhasználásának célját (üzlet, műhely, stb.) és az abban folytatható tevékenység megjelölését,

c./ a bérleti szerződés időtartamát,

d./ a helyiség használatra alkalmassá tételéhez szükséges a leendő bérlő által saját költségen elvégzendő építési munkákat és azok elvégzésének határidejét, továbbá az esetleges eredeti állapot helyreállítási kötelezettséget,

e/ a pályázni jogosultak körét,

f./ a fizetendő bér mértékét

g./ a pályázati  ajánlat benyújtásának módját, helyét, idejét, továbbá a tárgyalás megtartásának helyét és időpontját.

(2) A pályázatok benyújtására legalább 15 napos határidőt kell biztosítani.

(3) A pályázati ajánlatot írásban kell benyújtani, amelynek tartalmaznia kell:

a./ a pályázó nevét és címét,

b./ a tevékenység folytatására feljogosító engedély másolatát,

c./ nyilatkozatot arról, hogy a pályázati feltételeket elfogadja.

(4) A pályázati tárgyaláson csak az a pályázó vehet részt, aki pályázati ajánlatát az előirt időben és tartalommal benyújtotta.

(5) Ha az előirt határidőben csak egy pályázati ajánlat érkezik, a bérleti szerződést a pályázati hirdetményben szereplő feltételekkel e pályázóval kell megkötni.

38.§

(1)  A pályázók közül az részesül előnyben, aki a pályázatban megjelölt helyiség legtöbb havi bére egyösszegű megfizetése mellett a legmagasabb összegű bér megfizetését vállalja.

(2) Ha a pályázat nyertese nem köti meg a szerződést a bérbeadóval 8 napon belül, az általa a pályázati tárgyaláson felajánlott havi bér 50 %-ának megfelelő eljárási költséget köteles fizetni.

(3) A pályázati tárgyaláson sorrendben következő legtöbbet ajánló a nyertes pályázó visszalépése esetén a bérbeadó felivására eredeti ajánlatának fenntartása mellett szerződést köthet a helyiségre a bérbeadó felivására 8 napon belül.

(4) Az eljárási költségek, illetve használatbavételi díjak pénzügyi elszámolása a Polgármesteri Hivatal költségvetésén belül történik.

39.§

(1) Az önkormányzati tulajdonban lévő helyiségre azonos vagy hasonló tevékenységet folytató igénylők közül írásbeli közös kérelmük alapján bérlőtársi szerződés is köthető.

(2) Ha valamelyik bérlőtárs jogviszonya megszűnik, a visszamaradt bérlőtárs az egész helyiség bérlőjévé válik.

(3) Ha a visszamaradt bérlő a (2) bekezdésben foglalt jogával élni nem kíván, a helyiséget kisebb helyiségre cserélheti vagy a bérbeadótól kisebb cserehelyiséget igényelhet, ha a cserélő fél a helyiségre fennálló bérleti szerződés feltételeit magára nézve kötelezőnek ismeri el.

A bérbeadó és a bérlő jogai és kötelezettségei

40.§

(1) A bérbeadó nem köteles a bérlőnek a helyiséget úgy bérbe adni, hogy az abban folytatni kívánt tevékenység gyakorlásához szükséges módon legyen kialakítva, felszerelve, illetőleg berendezve.

(2) A bérlő köteles gondoskodni a helyiséghez tartozó üzlethomlokzat (portál), kirakatszekrény, védőtető, ernyős szerkezet, biztonsági berendezések karbantartásáról, továbbá a bérlő tevékenysége érdekében szükséges felújításokról, pótlásokról, illetőleg ezek cseréjéről.

(3) A bérlő köteles gondoskodni továbbá az épület olyan központi berendezéseinek karbantartásáról, amelyeket a bérlő kizárólagosan használ, illetve tart üzemben, az épület, továbbá a közös használatra szolgáló helyiségek és területek tisztításáról, ha az a bérlő tevékenysége miatt vált szükségessé, továbbá a bérlő tevékenységével kapcsolatban keletkezett nem háztartási szemét elszállításáról.

A helyiség bérleti jogának átruházása és elcserélése

41.§

(1) Az önkormányzati tulajdonban lévő helyiség csak másik önkormányzati tulajdonú helyiségre cserélhető, az eredeti bérleti szerződésben foglalt feltételek mellett.

(2) A bérbeadó a helyiség bérleti jogának átruházásához vagy elcseréléséhez hozzájárul:

a./ ha az új bérlő által gyakorolni kívánt tevékenységének a jogszabály által előirt feltételei biztosíthatók és az e tevékenység a helyiség rendeltetésszerű használatát nem  veszélyezteti.

b./ továbbá vállalja, hogy a szerződés megkötésével egyidejűleg a helyiség egy éves bérleti díjának megfelelő összegű pénzbeli térítést fizet az önkormányzatnak.

(3) Ha olyan helyiséget kívánnak elcserélni, melyre határozatlan idejű bérleti szerződés áll fenn, a csere csak akkor hagyható jóvá, ha a felek közös megállapodással módosítják a bérleti szerződést legfeljebb 5 évre szóló határozott időtartamúvá.

A lakás- és helyiség bérbeadással kapcsolatos feladatok ellátása.

42.§

Az önkormányzati tulajdonban és pályázati úton bérbe adott és hasznosított e rendelet hatálya alá tartozó lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérbeadásával kapcsolatos feladatokat az Önkormányzat Képviselő-testülete, a Szociális, Ifjúságvédelmi és Lakásügyi, valamint Pénzügyi, Város és Vállalkozásfejlesztési Bizottság, a Polgármesteri Hivatal és a Balmazújvárosi Városgazdálkodási Nonprofit Közhasznú Kft. látja el.

A polgármester hatásköre

43.§

(1) A Szociális, Ifjúságvédelmi és Lakásügyi Bizottság véleményének kikérése mellett szakember elhelyezés céljából dönt a lakás bérbeadásáról.

(2) Dönt a R.6. §.-ában foglaltak tekintetében.

A képviselő-testület hatásköre

44.§

(1) Határozattal kijelöli a megüresedett önkormányzati tulajdonú bérlakásokra beérkező pályázatokból a bérlőt és azt a személyt, akivel a kijelölt bérlő visszalépése esetén másodsorban a bérleti   szerződést megkötheti a bérbeadó.

(2) Határozattal megállapítja a szociális lakásbérbeadási névjegyzéket.

(3)Dönt a szociális jelleggel bérbe adott lakások bérleti szerződésének meghosszabbításáról, továbbá a bérleti jogviszony közös megegyezéssel történő megszüntetéséről és másik önkormányzati tulajdonú lakás bérbeadásáról.

(4) Dönt a városi érdekből történő bérbeadásról.

(5) Dönt a szakember elhelyezés keretében bérbe adott lakások esetén a bérleti szerződések meghosszabbításáról.

(6) Az éves költségvetés keretében meghatározza e rendelet alapján kezelt és hasznosított lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek felújítására, karbantartására, javítására fordítandó összeget.

A Szociális, Ifjúságvédelmi és Lakásügyi Bizottság hatásköre

45.§

(1) Dönt a szociális lakás bérbevételére előterjesztett igénylés elutasításáról.

(2) Javaslatot tesz a képviselő-testületnek a szociális lakás bérbeadási névjegyzékére(előzetes környezettanulmány készítésével), valamint a szociális bérlakások bérleti szerződéseinek meghosszabbítására, illetve elutasítására.

(3) Véleményt ad a szakember elhelyezés céljára történő bérbeadás esetén.

(4) Véleményezi a határozott időre bérbe adott bérleményekben lakó bérlők lakásbérleti szerződéseinek meghosszabbítását, illetve a bérleti jogviszony közös megegyezéssel történő megszüntetését és másik önkormányzati tulajdonú lakás bérbeadását.

(5) Ellátja a lakások cseréjével, befogadással, tartási szerződéssel, bérleti jogviszony folytatásával, a bírói ítéletek végrehajtása esetén kötelező elhelyezéssel és a szociális intézményből végleg távozott személy elhelyezésével kapcsolatos feladatokat.

(6) Dönt a 10.§. (6) bekezdésében foglalt lakáscsere tekintetében. 

A Pénzügyi, Város és Vállalkozásfejlesztési Bizottság hatásköre

46.§

(1)  Pályázatot ír ki a költségalapon bérbe adandó lakásokra, továbbá pályázatot ír ki helyiség hasznosítására.

(2)  Véleményezi az önkormányzati tulajdonú bérlakásokra költségalapú bérletre jogosult személyek beadott pályázatát, javaslatot tesz a képviselő-testületnek a bérlők személyére vonatkozóan.

(3) Határozattal dönt a nem lakás céljára szolgáló helyiségek legkisebb bérleti díjáról, valamint az abban folytatható tevékenységekről.

(4) Dönt a helyiségek határozott és határozatlan idejű bérbeadásáról és a határozott időre szóló bérleti szerződés meghosszabbításáról.

(5) Ellátja a helyiségek cseréjével kapcsolatos feladatokat.

A Polgármesteri Hivatal feladatai

47.§

(1) Ellátja a pályázatok meghirdetésével és a pályázati tárgyalások lefolytatásával kapcsolatos feladatokat.

(2) Folyamatos nyilvántartást vezet az önkormányzat tulajdonában lévő és e rendelet hatálya alá tartozó bérbeadás útján hasznosított lakásokról és nem lakás céljára szolgáló helyiségekről.

(3) A nyilvántartásnak tartalmaznia kell a vagyonnyilvántartásra vonatkozó mindenkor hatályos magasabb szintű jogszabályban meghatározott adattartamot.

(4)  A jogszabály keretei között jogosult nyilvántartani és kezelni mindazokat a személyes adatokat, amelyek e rendelet alapján a bérbeadás feltételeinek megállapítása, megtagadása, a bérbeadói hozzájárulásról való döntés érdekében a tudomására jutottak.

A kezelő szerv feladatai

48.§

(1) A bérleti szerződéseket a döntésre jogosult értesítése alapján a kezelő szerv köti meg a bérlővel.

(2) A kezelő szerv nyilvántartást vezet az önkormányzat tulajdonában lévő és e rendelet hatálya alá tartozó bérbeadás útján hasznosított lakásokról és nem lakás céljára szolgáló helyiségekről

            - a bérlő nevét

            - bérleti jogviszony tartalmát

            - a lakás bérbeadás módját

            - esetleges tartási szerződés esetén annak megjelölését.

(3) A R. 19. § (1) bekezdésben foglaltaknak megfelelő ellenőrzéséről készült tapasztalatairól az ellenőrzés elvégzését követő 30 napon belül beszámol a tulajdonos önkormányzatnak.

Záró rendelkezések.

49.§

(1) E rendelet 2009. december l-jén lép hatályba.

(2) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályukat vesztik a lakások és helyiségek bérletéről szóló 2/2007. (I. 25.) számú és az ezt módosító 21/2007. (VII. 23.) számú rendeletek.

Jogharmonizációs záradék

50.§

E rendelet a belső piaci szolgáltatásokról szóló, az Európai Parlament és a Tanács 2006/123/EK. irányelvbe ütköző rendelkezést nem tartalmaz. 

Balmazújváros, 2009. november 25.

             Dr. Tiba István                                                                     Dr. Veres Margit

                          polgármester                                                                             jegyző

Z á r a d é k :

Kihirdetve: 2009. november 25. napján.

dr. Veres Margit

         jegyző